Népsport, 1951. április (7. évfolyam, 64-85. szám)

1951-04-01 / 64. szám

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ _____________ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA VII. ÉVFOLYAM 64. SZÁM ARA FILLÉR VASÁRNAP, 1951 ÁPRILIS i Döntők előtt a Szovjetunió 1951. évi fedettpálya tenisz­bajnoksága — Távbeszélő jelentésünk. — (Moszkva, mápesius 31.) Hatalmas érdeklődés mellett folynak a Szov­jetunió 1951. évi fedettpá­lya tenisz­­bajnokságai. Az élvonalbeliek közül Ozerov és Novikov betegsége miatt nem indult. Valamennyi számban már az elődöntőket játszották le. A döntő mérkőzések vasárnap kerülnek sorra a Moszkvai Dinamó-stadion fe­dett teniszpályáján. A mezőnyből ki­emelkedik Andrejev, aki három szám­ban a döntőben van. Eredmények: Férfi egyes: Andrejev—Korcsagin 6:0, 6:3, 6:4, Nyegrebeckij—Korhut 6:2, 8:6, 6:2. Női egyes: Korovina­—Nalimova 6:1, 8:6, Bjelonenko—Kaslimikova 6:4, 6:3. Férfi páros: Andreijeov, Bék­e­dé imán—Nyegrebeckij, Korhut 8:6, 3:6, 6:1, 6:2, Majdanszkij, Lukivszkij—Szi­­nyucskov, Novik 6:1, 6:0, 6:0. Női pá­ros: Korovina, Nauimova—Cs­uvirina, Szumarokova 6:1, 6:2, Bjelonenko,Kal­lui­kova—Vetosnyikova, Szam­e 6:2, 8:6. Vegyes páros: Nyegrebeckij, Naui­mova—Lu­kirszkij, Vetosnyikova 6:3, 7:5, Andrejev, Boriszova—Markov, Szu­­maroko­va 6:2, 2:6, 6:2. Sz. S. A kultúrált sportolásért! XF­szer­két évvel ezelőtt, 1949 nyarán jelent meg egy cikk a Népsportban „Javítsuk meg a sportolás körülményeit!" címmel. E főcím alatt kisebb betűvel állt a kér­dés: „Lehet-e szó városini kezde­ményezésről a magyar sportban?" A cikket az tette időszerűvé 1949 jú­liusában, hogy akkor foglalkoztak először a magyar lapok Vlagyimir Ivanovics V­orosin kezdeményezésé­vel. A Trohgorka textilgyár dolgo­zója arra jött rá, hogy azokban a gyárakban, ahol jobb minőségű a textilanyag, ott nagyobb a rend, a tisztaság. Kifejtette Vorosin, hogy jobb a dolgozó hangulata, ha tiszta üzembe lép be, termelés körül­ményeinek labtoráltsága jótékonyan befolyásolja a dolgozók munkakész­­ségét." A vorosini kezdeményezéssel kapcsolatban fölvetettünk néhány kérdést a magyar sporttal kapcso­latban : „Várjon hogyan tekintsék a sportolóit otthonuknak az öltözőt, a sporttelepet, ha nem tartják rendben s maguk is hozzájárul­nak ahhoz, hogy puszta nemtörő­dömségből rendetlenség legyen azon a helyen, ahol sportolnak ... Várjon amikor példáud egy vívó­­versenyen „vágni lehet a levegőt", az talán megfelelő sportolási kö­rülmény? Vagy elősegíti-e a jó hangulatot, amikor a cipők, vagy mezek kétes tisztaságúak, az öl­töző sötét és dohos szagú, a sze­rek gondozatlanok stb., stb.? Emeli-e a sportkultúrát, ha mi magu­nk kultúrálatlanok vagyunk, akár viselkedésben, akár külső­ben, akár nyelvezetben?... Néz­zük csak meg, hogy a sportolók maguk hogyan becsülik meg a sportszereket, a labdát, a diszkoszt, a mezt, a nadrágot, a cipőt. A sportpályát, ahol futható, vagy ját­szanak. Az öltözőt, a fürdőszo­bát. Gondolnak-e a többire, akik majd talán utánuk sportolnak, fürdenek. Hozzájárulnak-e ahhoz a saját személyükben, hogy a saját sportolásuk és a másoké is kul­túrált, tiszta, rendes körülmények között történjék. A sporttelep a testkultúra ünnepi csarnoka. De könnyen szemétteleppé lehet vál­toztatni. És ez nemcsak esztétikai kérdés. Hanem — mint a voro­sini adatok is bizonyítják — az eredményesség kérdése is. Valljuk be, hogy testnevelési és sportmozgalmunkat nem hatotta át megfelelően a vorosini kezdemé­nyezés. Úgy látszik, korai volt a kérdés felvetése, s a folytatás elma­radt. Ezen a téren még ma is sok a tennivaló. Nem egy esetben kelle­metlenül tapasztalhatjuk, hogy ezen a téren nálunk mennyi még a hiá­nyosság. Egyes versenyek külső kö­rülményei a komikum határait sú­rolják. Mi mást is lehetne mondani arról az alapfokú tornász CIR-ver­­senyről, amelyen az ünnepélyessé­get célzó énekkar tagjai sáros cipők­kel vonultak a terem közepére, s nemcsak rengeteg sarat hagytak a padlón a tornászok számára, hanem még hamisan énekeltek is. A ver­senybírák a legkülönfélébb kalapok­ban, vagy sapkákban végezték a pontozást,­­ az egyik pontozónő gyermeke — amíg az anyja ponto­zott — bőgve kapaszkodott mamá­jának zöldségekkel megrakott tás­kájába. Maguk a versenyzők gyű­rött, gyakran piszkos ruhákban tó­dultak a verseny színhelyére, s az egész versenynek inkább zsibvásár­­szerű, mint sportszerű külseje volt. Mennyivel más képet mutatott pél­dául a Sportcsarnokban megrende­zett szovjet—magyar birkózóviadal, amelynek a lefolyása minden rész­letre kidolgozott volt, a pontozók, edzők, versenybírák is egyöntetű sport öltözetben voltak. A labda­­rúgómérkőzések rendjét is nagy­mértékben emeli a játékvezetők és a csapatok fegyelmezett bevonulása. Az ifjúsági ökölvívóbajnokság azon­ban füsttengerben játszódott le, s bizony a mindenfelé elszórt ciga­rettavégek nem emelték a testkultúra színvonalát. A vívóversenyeken még mindig hagyomány az erős dohány­zás — nézők és versenyzők részéről egyaránt. Az elmúlt évi MHK-pró­­bák során gyakori volt a panasz a piszkos öltözők, a tisztálkodási le­hetőségek hiánya miatt. Ez annál is súlyosabb, mivel új tömegek bekap­csolódásáról van szó. Ha az első benyomás rossz, könnyen elmehet a kedve az illető dolgozónak a sporto­lástól. Az egész magyar testnevelési és sportmozgalmat új alapokra helyez­ték. Szakítani kell tehát a sportolás rendje körüli lazaságokkal is. Ve­gyük fel együttesen a harcot — ve­zetők, sportolók, nézők — a lom­­posság, a rendetlenség, a tisztáta­­lanság, egy szóval: a kidturálatlan­­ság ellen. A diósgyőri 299. számú iparitanuló-iskola MHK-versenyre hívta ki az ország valamennyi iparitanuló-iskoláját A diósgyőri vasgyár 2190.­­számú MTIH ipar­itanuló-iskolája a MAN­IK-ver­seny­re hívta ki az ország vala­mennyi iparitanuló-iskolájának sport­körét. A verseny pontjai a követ­kezők: 1. Az iskolához tartozó ipari­­tanulók és egyéb dolgozók minél nagyobb számú bevonása az MHK testnevelési rendszerbe. A verseny­­kihívást készítő MTSK 290. sz. vál­lalja, hogy az iskola tanulóinak és dolgozóinak 70 százaléka tesz MHK- próbát. 1951 október 1-ig és a pró­­bázottak nyolc százaléka megszerzi az MHK II. fokozatának a jelvé­nyét. 2. A testnevelési órákon való fe­gyelmezett, tevékeny részvétel, az általános tanulmányi eredmény meg­javítása. 3. A tanítási időn kívüli edz­ése­ken való részvétel. A 230. számú iparitanuló-iskola tanulói vállalják, hogy a kötelező testnevelési órákon kívül hetenkint legalább egyszer MHK-ed­zést tartanak s az MTHK- versenyeken az MHK-ba jelentkezet­tek 190 százalékban elindulnak. 4. Felszerelések karbantartása és óvása. 5. MHK-akadálypályák létesítése. A 290. számú iparitanuló-iskola ta­nulói vállalják, hogy május elsejéig rohammunkával két MHK-akadály­­pályát építenek. 6. Elvtársi segítségnyújtás a gyen­gébbeknek. A diósgyőri, iparitanulók verseny­felhívása bizonyára lelkes vissz­hangra fog találni az ország ipari­­tan­uló-iskolái részéről. „Nekünk, Dózsa sportolók­nak is fokozattasan kel­­tadtak a békéért!14 Szépen feldíszítették a rendőr­­egyesület dísztermét a Dózsa-spor­­tolók békegyűlésére. A színpad fö­lött felirat, a nagy Sztálin szavai: „A béke fennmarad és tartós lesz, ha a népek kezükbe veszik a béke ügyét és végig kitartanak mellette." A nézőtéren ott látjuk teljes szám­ban a Bp. Dózsa labdarúgó-csapa­tának tagjait. Itt vannak az atléták, a kézilabdázók, az úszók, a vízi­labdázók és­­ a többi szakosztály tagjai. A Dózsa sportolói csaknem valamennyien eljöttek a béke­­gyűlésre, hogy megtárgyalják: mit kell tenniük a békeharc fokozása érdekében. Itt van Pesta László dr, a­ Fővárosi Tanács végrehajtóbizott­ságának elnökhelyettese, a Buda­pesti Békebizottság elnöke és Tapolczai Jenő, az OTSB elnök­helyettese. Négy óra múlt néhány perccel, amikor a rendőrzenekar eljátssza a Köztársasági indulót, majd Ember József rendőralezredes, a Bp. Dózsa főtitkára megnyitja a békegyűlést. „Nekünk, Dózsa-spor­­tolóknak az eddiginél is szorosab­ban kell felzárkóznunk nagy pár­tunk mögé, fokozottabban kell harcolnunk a békéért, növelnünk kell a béketábor erejét" — mondja többek között. Ember József ezután javaslatot tesz a bé­kegyűl­és elnökség­éne­k meg­választására. Elnök: Kovács Gyula rendő­re­zredes, a budapesti kapitány­ság vezetője, elnökségi tagok: Opala Zoltán, Kisrégi Ká­tmán, Szusza Fe­renc, Balogh II Sándor, Bencze La­­jos, Masáéba- Zsukma,­ G.­dor Pál, Bene III László, Szeldeli János és Végh József rendőralezredes. Ezután, a békeinduló hangjait hall­juk,­ majd Kirádi Ervin szavalja el Ladányi László „Teremtő béke“ című versét. Kovács Gyula rendőrezredes be­szédében kifejti, hogy a Béke Világtanács berlini ülése milyen nagy feladatokat ró minden becsü­letes dolgozóra. A Béke Világ­­ta­nács határozata, amelyhez világ­szerte máris csatlakoznak a becsü­letes emberek milliók kifejezi a né­pek harcos béke akaratát. A spor­tolóknak a sporton keresztül is nö­velniük kell a béketábor erejét, az eddiginél még hatalmasabb töme­geket kell bevonni a sportéletbe, hogy dolgozó népünk tömegei mun­kára, harcra készek legyenek. A beszámolóhoz Hornyiczsky Fe­renc, Lénárt József, Hazucha Zsuzsa, Hajdú János dr. Várnai Lajos, Kö­bei Emil, Kóczián József, Burger Béla, Ember György, Kocsis Gyula, és Kiss Éva szól hozzá, majd Ópata Zoltán körös nek javaslatot tesz a sportkör­­ állandó Békebizottságának összetételére. A javaslatot a gyűlés egyhangúlag nagy lelkesedéssel el­fogadja. A Bp. Dózsa állandó békebizott­sága: elnök: Kovács Gyula rendőr­ezredes, elnökhelyettesek: Zsitva Ist­ván tűzol­t­ószázados, a budapesti t­ű­zoltó - os­zt­ál­y p­arancsn­o­k­ság vezető­j­e és Ménes János, titkár: Váradi An­dor rendőralhadnagy, tagok: Szusza Ferenc, Bencze Lajos, Csányi György, Plachy Mátyás, Spliesz Sándor, Csáki Károly, Vajda Árpád, Kiss Éva, Hazucha Zsuzsa, Gedő Pál, Hor­­nyiczky Ferenc, Garbera Barnabás, Kóczián József, Dom­ján Gyula, Ka­puvári Richárd, Forgó Ferenc, Kecs­­már István, Molnár Klára. Ezután Pesta László dr a Buda­pesti Békebizottság nevében meleg­­szeretettel üdvözli a Dózsa-sportolók békebizottságát és sok sikert kíván munkájához. A békegyűlés az Internaeionálé eléneklésével ér véget. Az NB I állása 1. Bp. Honvéd 5 4 1 — 19: 5 9 2. Bp. Bástya 4 3 — 1 12: 3 6 3. Bp. Vasas 5 3 — 2 12: 8 6 4. Bp. Kinizsi 4 2 1 1 7:3 5 5. Bp. Dózsa 4 2 1 1 6: 6 5 6. Ds. Vasas 4 2 1 1 5: 5 5 7. Győri Vasas 5 2 12 10:12 5 8. D. Bányász 4 2 — 2 7:6 4 9. S. Bányász 4 1 2 1 4: 4 4 10. Szomb. Lók. 4 2 — 2 2:5 4 11. Cs. Vasas 4 1 — 3 6: 7 2 12. Sz. Honvéd 4 — 2 2 5:10 2 13. Sortex 5 1— 4 3:16 2 14. Sz. Petőfi 4— 1 3 5:14 1 Az OTSB országos mozgalommá szélesíti ki a Vasas SE kezdeményezését Bp. Vasas—Vörös Lobogó Surtex 8:2 (4:2) Népliget, 3500 néző. Vezette: Mol­nár I. (Szigeti L., Nógrádi.) Góllövő: Csordás, Szilágyi I, Szi­lágyi I, Hegedűs, Borbély (limesből) Szilágyi I, Szilágyi I, Illovszky, Csordás, Szilágyi I. Vasas: Russa — Lőrincz, Lóránt, Ullmann — Szilágyi II, Teleki — I­­yevszky, Csordás, Szilágyi I, Mező, Virágh. Sortex: Derda — Szamosi, Kovács, Siklósi — Solti, Pákozdi — Kárpáti, Borbély, Hegedűs, Hontvári, Sár­vári. Az állandóan szemerkélő esőben gyenge iram mellett telnek el az első percek. Az első veszélyes lövést Borbély küldi kapura, ezt Rúzsa szé­pen védi. Gyors egymásutánban há­rom szögletet ér el a Vasas. A 11. percben Szilágyi I elől Szamo­­i rosszul ad haza, a vetődő Derda nem tudja elcsípni a labdát, Csordás beugrik, s bár két védő is zavarja, négy mé­terről a hálóba pofozza a labdát. 1:0 a Vasas javára. A Sortex is vezet támadásokat, de a kapu előtt elfogy a csatárok tudo­mánya. A Vasas ismét szögletekkel veszélyeztet. A 25. percben Virágh fut el a szé­len, beadása teljesen üresen találja a kapu előtt négy méterre Szilágyi 1-et, s a középcsatár kényelmesen gurít a hálóba. 2:0. (Napi­ védelmi hiba volt, nem vi­lspáztak a két Vasas-csatárra.) A­­29. percben Teleki nagy lövése ■a lécről jön vissza. Három perc múlva Illovszky keresztlabdáját Virágh Szi­lágyi elé teszi s a középcsatár négy méterről a bal alsó sarokba 15, 3:0 Egy perc múlva Hegedűs 18 méteres, erős lövését a kapujából kintlévő Rúzsa csak érinteni tudja. 3:1. A 35. percben Hegedűs ötméteres lesrő­l fut el, elviszi Rúzsa mellett a labdát és a kapus kézzel húzza el a csatár lábát. Tizenegyes! A büntetőt Bor­bély a bal­­alsó sarokba lövi. 3:2. A 40. percben Illovszky beadását Szilágyi puhán fejeli kapura, az elkéső Dertn mellett a bal sarokba hull a labda. 4:2. (Derda erősen ludas a gólban.) A II. FÉLIDŐBEN mindjárt támadólag lép fel a Vasas és máig a 3. percben gólt ér el: Lóránt hosszan szökteti Illovszkyt, a szélső elfut, beadásából Szilágyi­­ négy mé­terről a jobb alsó sarokba fejeli a labdát. 5:2. A 16. percben Illovszky 16 méterről ballal nagy lövést ereszt meg, s a labda Derda hasa alatt jut a hálóba. ..­.A 17. percben Derda helyett Szé­kely áll be. A 36. percben Virágh Keaddalt Csordás lövi a hálóba. 7:1. A 41. percben Szilágyi I lő­rőtt, 8:*2. Szögletarány: 7:1 (6:0) a Vasas ja­vára. Nyilatkozatok: Jeno Rudolf (Bp. Vasas): Csatársorunk gólratörően­ játszott. Győzelmünk ebben az arány­ban is megérdemelt. Magyar Ferenc (Sortex): Nagyon gyengéin játszott a védelmünk. Tar­tal­ék kapusunk csődöt mondo­tt. BÍRÁLAT A felázott, csúszós t­ark­ajon nagy fölényben volt a lényegesen jobban képzett játékosokból álló Vasas. A .so.roik.s.affin­aison­aik voltak jó megmozdu­lá­saik, de csatársor­uk erősen gól­­­osziegényn­ek bizonyult. A Vasas ja­vult­ _ formában játszott, vonatkozik ez különösen a csatársor­ára. Még ilyen arányban is megérdemelt­­a kék-pirosak győzelme, bár a na­gy góliarán­y­ba­n „oroszlánrésze** van s­erdáliák ■!■». Rúzsa az első gólt védhette volna. Hibája, hogy sokszor elkalandozott kapujából. A hátvédhármas egy két pillanatnyi megingástól eltekintve jól állt a lábán. Lőrinc­, Lóránt, Ull­­mann a rangsor. Teleki volt a jobbik fedezet, nagyszerű labdákat adott a csatároknak. Szilágyi II is megfelelt, Illovszky ezúttal is mozgékony, ve­szélyes szélsőnek bizonyult, Csordás jól épített, de sok jó helyzetet elkap­kodott. Szilágyi I-nek minden meg­mozdulása veszélyt jelentett, lényege­sen javult a játéka, de kissé még mindig körülményes volt. Mező ren­geteget dolgozott, de a kapu előtt nem bizonyult teljes értékű h­arcos, narc. Virágh játékában jó és gyen­gé­bb m­o­zzana­to­k vált­a­koz­t­ak. N­­i hály­a, sokszor nem tudja, hogy hová adja le a labdát. Derda bizonytalanul védett, a hát­­védhhármas is sokat bizonytalanko­dott, egyedül Siklósi nyújtott el­fogadható teljesítményt. A fedezetek sokat kapkodtak, a csatársort nem tudták kellően támogatni. A csatár­sor legjobb tagjának Hegedűs bizo­nyult, okosan osztogatott, sokat vál­lalt­ magára. Rajta kívül még Hont­vári mu­tatott megfelelő játékot. A Derda helyett beállt Székelyt nem tették nagyobb próbára a Vasas-csa­tárok. Molnár játékvezető többször bi­zonytalankodott, a Sortex javára megítélt 11-es előttit lest kellett volna ítélnie. Egyébként is több tévés íté­lete­­volt. A felvitölcse!BS0?soMs síposai! kissása Lapunk zártáig a következő számo- 5­10 forintot nyert; :at húzták ki: 50.00 forintot nyert: ^ «» «r-3073 0684 -1.m 00114 1470 OKS! -S91 01-1-10.000 forintot nyert: 3#® ‘.j'l', 1543 0145 0353 0M5 1390 0832 »» 0510 •« «79 «». •*» 2060 0516 3043 0492 .1098 OSSti 11BS 01H OfoO 0822 1000 forintot nyert (sorozathúzással): 2605 8 0134 9 2664 6­­ 2796 1 1383 1 261­3 * 2078 2 2249 7 0S12 6 1 0023 6 1326 2 3654 8 0089 4 1­500 forintot nyert (sorozathúzással): 1258 4 2621 4 1896 6 0765 0 0833 9 17S5 S 1597 5 3089 1 1851 9 2045 7 14a8 . n­lJ­­24411 4 2647 6 OflSe 2 0977 0 0828 5 093 8 2415 7 1031 8 0682 6 0168 9 2403 7 0068 9 1932 4 2307 4 0708 7 2754 6 0915 6 2102 9 1527 2 2447 7 2657 0 3116 1 0098 6 1138 9 1047 7 0816 6 0CS­ 1 0207 6 309 forintot nyert (sorozathúzással): 2736 0 0915 8 0832 3 2851 2 2402 2 3123 7 0309 1 1437 1 0958 9 2181 4 1133 4 0542 7 3188 4 0033 3 0562 6 0880 6 1826 2 127 2 1898 4 1116 8 1654 8 2*50 1 2M 5 097­2 8 0277 3­­ 2443 7 2297 3 1983 1 ' a «*» ] 0254 3 1295 2 2161 7 6946 7 2616 6 1809 4 2058 1) 31^a 4 2652 2 1590 3 1840 9 1609 0 1016 3 2289 2 0905 2 3164 0 2110 2 2­21 0 3178 6 2919 7 0467 2 0141 6 1401 6 0109 7 0358 5 2683 1 2104 8 1160 6 0936 9 1693 8­­2663 7 2403 4 2781 7 0909 4 2656 1 2570 9 3164 6 2196 5 2156 8 2274 7 1486 8 2148 1 1281 1 06911 0 0267 3 2429 8 0516 7 0990 8 1508 1 3477 5 1588 4 0041 7 0604 0 2704 4 .Jig.5 (1 -2 3049 3 3058 9 063.) . 2SKI 6 2087 5 1753 5 1949 3 0954 8 2275 2 1940 7 0040 4 0970 7 2597 4 069 8 0785 9 1239 9 1845 4 0920 4 1279 4 2099 9 1404 7 0016 6 2677 5 2890 5 0713 2 1933 3 . . . 3167 2 0725 9 1360 4 Az 1000, az 500 és a 300 fórul toe 0036 3 1607 5 föüfl 0 nyereményeknél a különálló szám a a01­, ■) 99-13 4 3113 9 sorszám végződését jelenti. •1]63 1 2932 3 2922 9 A fenti nyeremény Jegyzék a sorsolás 3174 3 4410 c 1376 4 alatt készült gyorslista! MHK-versenykihívások Az MHK-ra való jelentkezések egyre folynak Hajdú-Bihar megyé­ben. Az MHK-ra való e­lőkészületek már sokhelyütt megkezdődtek. Az MHK sikerét célozzák azok a ver­senykihívások is, amelyek az elmúlt napokban kerültek nyilvánosságra a megyében. A berettyóúj­falusi állami gazdaság például versenyre hívta a megye valamennyi állami gazdasá­gát. A berettyóúj­falusiak vállalták, hogy sportkört alakítanak,s abba 150 tagot szerveznek be s dolgozót előkészítenek az MH­K-próbákra. Eb­ből hatvan dolgozót az I., 15-öt pe­dig a II. fokozatra készítenek elő. Ezenkívül röplabda csapatot szervez­nek, 25 MDEK-versenyt rendeznek, pá­lyát építenek. A sportmunkák minél sikeresebb elvégzése érdekében pá­rosversenyre hívták ki a bihar­­keresztesi állami gazdaságot. Debrecenben az egyesületek között az első versenykihívást a D. Postás Hajdu-Bihar megyében tette meg a D. Lokomotivot hívta ki. A versenykihívás alapját az MHK testnevelési rendszerben végzett mun­ka képezi. Bizonyos, hogy Hajdu- Biiharban a versenyek nagyban hoz­zájárulnak az új MHK sikeréhez. l Hét ország kerékpáros válogatottja indul a Prága-Varsó „Béke-verseny"-en (MTI) A május 1-e és 9-e között, meg­rendezésre kerülő Prága—Varsó ke­rékpáros „Béke-verseny“-re már meg­érkezett a rendezőséghez az induló országok nevezése. E szerint a len­gyel, csehszlovák, magyar, bolgár, al­bán, román és francia kerékpárosok állnak majd rajthoz az 1626 km-es távversenyen.

Next