Népsport, 1951. szeptember (7. évfolyam, 177-196. szám)

1951-09-03 / 177. szám

Néjl Sib­ri A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPU VII. ÉVFOLYAM 177. SZÁM * ÁRA 1 FORINT * HÉTFŐ, 1951 SZEPTEMBER 3 teljes felyssílettel előre a sportfejlesztési terv sikeres teljesítéséért! Lapunk más helyén közöljük lázi 1951. évi testnevelés- és sportfejlesz­tési terv teljesítéséről szóló tábláza­tot, amely szemléltetően mutatja a megyék sorrendjét a tervteljesítésben a június 30-i helyzetnek megfelelően. A Budapesti TSB által a terv telje­sítésére hónapokkal, ezelőtt indított munkaversenynek ez az első értéke­­lése. Minden megye és Budapest vi­lágosan látja, hogy részleteiben és ösz­­szesítésében hogyan is áll a terv tel­jesítésében, s hogy végeredményben országos viszonylatban, a többi me­gyéhez képest milyen eredményt ért el. Az első félévi összesített ered­mények alapján Hajdú megye került az élre 62,4 százalékos teljesítéssel, ami jó eredmény­nek mondható, s kedvező képet mutat az is, hogy a táblázat első öt helyét elfoglaló megyék az 50 százalékos teljesítés fe­lett állnak. Innen kezdve azonban az elmaradás egyre nagyobb lesz. Három megye tel­jesítette 40 százalék felett, további 30 százalék felett a tervet, a táblázat végső nyolc helyét elfoglaló megyék pedig még a 25 százalékot sem ér­ték el. Az Országos Testnevelési és Sport­bizottság a tervteljesítéssel kapcsolat­ban fontos határozatokat hozott. Rá­mutatott az erős lemaradások rend­kívül tarthatatlan voltára, s egy sor kérdésben megszabta azokat a legszük­ségesebb tennivalókat, amelyek alap­ján a legrövidebb időn belül fel le­het és fel kell számolni az elmara­dást. Melyek ezek a tennivalók? Az egyes TSB-k, sportegyesü­letek t­r sportkörök még min­dig gyakran elvesznek a napi feladatokban, a sport napi ese­ményei által felvetett részlet­­kérdésekben, s szem elől té­vesztik azt, hogy minden sport­­munkájuk alapját a sportfej­lesztési tervnek kell alkotnia. Legfontosabb tennivalójuk most az, hogy a legrövidebb időn belül tűzzék üléseik, értekezleteik napirendjére a sportfejlesztési terv kérdések, vizsgál­ják meg, hogy megyéjük, sportegye­sületük, sportkörük, vagy szakosztályuk milyen eredményt ért el a sport­fej­lesztési terv teljesítésében, minek kö­szönhetik­­ az eredményeket, milyen hasznos tanulságokat szereztek a jó eredmények elérése során, vagy mi az oka az elmaradásoknak, mit és hogyan kell változtatni a teljes siker érdeké­ben. Ugyanez vonatkozik a társadalmi sportszövetségekre is. A sportszövetsé­gek legnagyobb része a sportágak ré­szére elkészített fejlesztési terv tudo­másulvétele óta nem sokat tett annak érdekében, hogy a tervet az év végére teljesítse. Meg kell vizsgálni, hogy mi volt ennek az oka, milyen akadályok merültek fel. Helyes kezdeményezés volt a Buda­pesti TSB szocialista versenyfelhívása a megyék felé a sportfejlesztési terv minél jobb teljesítése érdekében. A verseny segíti, előrelendíti a tervtel­jesítést, növeli a munkakészséget, fo­kozza az eredményt. A felhívást a me­gyék elfogadták, a folytatás azonban elmaradt. A mostani táblázatos hely­zetkép az első, amely tájékozódást nyújt a megyéknek a verseny jelenlegi állása felől, s ez is csak a két hónap­pal ezelőtti helyzetet rögzíti. Meg kell valósítani, hogy a verseny ténylegesen versennyé váljék, hogy az értékelés folya­matos, rendszeres és gyors le­gyen, s hogy értékelhető, vilá­gos versenypontok alapján foly­jék. A Budapesti Kende­r-Jutagyár és a Sze­gedi Juttalgyár párosversenyének pél­dája is mutatja, hogy a versenynek a sportkörök között is sokkal szélesebb alapot kell teremteni. A megyék ver­senye is csak akkor lesz eredményes, ha a megyéken belül az egyes sport­körök versenyben állva küzdenek­­a magasabb eredményekért. Ki kell ter­jeszteni a sportkörök közötti párosver­senyek rendszerét, s ebben — a tapasz­talatok alapján — a termelési páros­versenyben álló üzemek sportköreit kell egym­ással versenytársakul szembe­állítani. A sportmunka szerves része a többtermelésért folytatott harcnak, helye­­ tehát, ha az üzemi páro­sverseny­­szerződéseket kibővítik a sportfejlesz­­tési terv számadatai alapján egy sport­ról szóló verseny­ponttal. Hegyi Gyula, az­ OTSB elnöke írta a Szovjetunióban szerzett tapasztalatai­ról szóló beszámolójában: tanulmány­útjai során számtalan­szor tapasztalta, hogy a Szovjetunióban a GTO minden sportmunka alapja, s hogy ez más­ként nem is képzelhető el. A mi sportfejlesztési tervünknek is központi kérdése az MNK. Éppen emiatt jelent rendkívül komoly figyelmeztetést a táblá­zatnak az MN­K-ra vonatkozó számoszlopa. Az általános és elég komoly lemaradásra jel­lemző, hogy a tervteljesítésben olyan jó helyen álló megye is, mint Borsod-Abaúj-Zemplén, az évi MHK-tervét az első félév­ben mindössze 17,7 százalékra teljesítette. Azért is kell különösen nagy gond­dal fordulni a mostani napokban az MHK-próféjtások felé, mert a még kedvező idő ezt nagyban elősegíti. Amíg a sportfejlesztési terv néhány más kí­vánalmát az év egész időszakában egyaránt lehet teljesíteni, addig a még hátralévő MHK-munka fő ideje a most következő mintegy két hónapra esik. Fel kell éleszteni ezalatt az idő alatt a jól bevált posta­verseny­eket, s ebben is elsősorban azokat a számokat kell középpontba helyezni, amelyekben a legnagyobb az elmaradás. Ilyen a torna, a mezei futás. A TSB-k és a sportkörök vezetői gondoskodjanak arról is, hogy akik valamennyi számból letették az MHK-próbát, a lehető legrövidebb idő­­dúlt, méltóan, ünnepélyes keretek kö­zött kapják meg az MHK-jelvényt. Ki kell használni az őszi kedvező időt elsősorban atlétikában, tornában, L vékp-’r'TM-ban és ak-P tehera­­ská­ban. Rendezzenek az egyesületek tö­­megversenyeket ezekben a sportágak­ban, s vonják be a dolgozókat töme­gesen a sportkörök munkájába. Nagy munka vár még a sport­egyesületekre és sportkörökre a minősítések tekintetében. Még mindig nem ismerték fel a leg­több helyen a minősítési rend­szer nagy jelentőségét mind az egyes sportoló, mind pedig a sportkör, a sportegyesület és az egész magyar sport fejlődése szempontjából, holott a minősítés serkenti a sportolót nagyobb eredmények elérésére, a ma­gasabb osztályba való felkerülésre. Ehhez azonban be kell sorolni­ a spor­­tolót a jelenlegi képességei és ered­ményei alapján kiérdemelt osztályába. A sportkörök közvetlen feladata, hogy sportolóik eddigi eredményeinek alap­ján indítsák meg az elmaradt minő­sítési munkálatokat. Használják ki ugyanakkor a még hátralévő bajnok­ságokat és versenyeket arra, hogy spor­tolóik minél nagyobb számban elérjék a minősítési szinteket. A TSB-k fontos feladata a tár­sadalmi aktívahálózat kiszéle­sítéséről való gondoskodás, új szervező, edző és játékvezetői tanfolyamok rendezése, s ezeken a tanfolyamokon a társadalmi káderek kiképzése. A legnagyobb figyelmet most elsősor­ban az atlétika, úszás, torna, kerék­pár, valamint a röplabda, kézilabda, kosárlabda, labdarúgás, birkózás és az ökölvívás társadalmi kádereinek ki­képzésére kell fordítani, miivel ezek­ben a sportágakban jelentkezik a leg­­n­a­gyobb szükség. A kiképzett társa­dalmi aktívákat be kell vonni a sport­­munkába, s nem utolsó sorban az MHK testnevelési rendszerre jelentke­zettek felkészítésébe és próbáztatásába. Az 1951. évi sportfejlesz­tési terv felülről lefelé, a központi keretszámok felbontása alapján készült és jutott el a sportkörökig. Az ilyen tervezésbe és tervrészletezésbe természetesen sokkal több hiba csúszhat, mint ha a terv­készítésnek olyan módját alkalmazzuk, amelyben az egyes sportköröktől kezdve épül fel a terv a legfelsőbb sport­szervig. Az 1951-es terv elkészítésénél még sok akadálya volt annak, hogy a tervk­észítésnek ezt a magasabb formá­ját bevezessék. Az egyéves általános tapasz­talat és az alsóbb sportszer­veknek a tervmunkában szer­zett gyakorlati tapasztalata­­ le­hetővé teszi, hogy az 1952. évi A Hajdú-Bihar megye vezet a sportfejlesztési terv teljesítésében a megyék közötti versenyben A Bp. Vörös Meteor és a Tatabányai Bányász jutott be az országos vízilabdabajnokságba Lelkes hangulatban zajlottak le Tatabányán a bányász­nap ünnepségei és a vele kapcsolatos sportesemények Salgótarjáni Bányász-Bp. Honvéd 1:0 (1:0) Salgótarján, 70-10 néző. Vezette: Dorogi (Partjelző: Dere és Fehérvári). Góllövő: Kovács. Vasárnap már a korai órákban talpon volt az egész Salgótarján, a dolgozók már korán reggel nagy lelkesedéssel ün­nepelték a bányásznapot. A környező telepekről zeneszóval érkeztek a külön­böző csoportok. Délelőtt a Főtéren Czott­ner Sándor, bánya- és energiaügyi miniszter tar­tott beszédet. Délután, a labdarúgómér­kőzés előtt színes, ünnepi sportműsort bonyolítottak le. Gerlei Andor, a Salgó­tarjáni Bánijász elnökségének tagja üdvözölte a leláténi helyet foglaló szov­jet és csehszlovák b­á­ny­ás­z k­üld­ött­séget, valamint a Bp. Honvéd labdarúgóit. A sportműsor keretében az I. Bányász ifjúsági tornászcsapata az alapfokú tor­nász CsB szabadgyakorlatait mutatta be nagy sikerrel. A két csapat kifutása után Lacik­ói Sándor a hazaiak nevében mondott rö­vid­ beszédet, amire Puskás Ferenc, a Honvéd csapatkapitánya válaszolt. Pus­kás beszédében arra kérte a salgótar­jáni bányászokat, hogy továbbra is tartsák meg nagyszerű versenyrendsze­­rü­ket, s végül a néphadsereg nevében további sikereket kívánt munkájukhoz, így állt fel a két csapat: S. Bányász: Oláh — Kiss, Para, Debre­­czeni — Szojka, Laczkó — Bablena, Vile­­zsál, Kovács, Csuberda, Zsédely. Bp. Honvéd: Grosits — Rákóczi, Patyi, Bányai — Bozsik, Városi — Budai II, Ko­csis, Budai I, Puskás, Babolcsay. Honvéd-támadásokkal telnek el az első percok. Csuberda 10 méteres szabadrúgása a léc fölé száll. Bányai távoli, ívelt lö­vését könnyen védi Oláh. A 13­. percben Budai I. jól tör ki, hat méterről le­adott lövését­­ Oláh egyi­k kitolni tudja. A másik oldalon Grosits két ízben is jó ütemű kifutással tisztáz. Csuberda előtt nyílik jó helyzet, de az összekötő gyengén lő kapura. Az enyhe Honvéd­­fölény ellenére az S. Bányász ér el gólt. A 22. percben Vilezsál ,labdájával Kovács kiugrik, elmegy Patyi mellett , 14 méter­ről, nagy erővel félmagasan a jobb sarok­ba lő. 1:0 a Bányász javára. Nem sokka­l később Oláh Kocsis fejé­ről szedi le a labdát. A 33. és 36. percben Bablenának van helyzete, de mindkét ese­tben ront. A 37. percben Kocsis csak Oláhval á­ll szemben de lövése a kimoz­duló kapusról kipattan. Egy*''perc múlva Bablena elfut, a partjelző lest int, a szélső azonban nem hallja a játékvezető füttyét s a hálóba rúgja a labdát. A gól terméseztesen érvénytelen. Váltakozó játék folyik a félidő végéig. Szünetben a szovjet bányász-küldöttség tagjai belátogatnak az I. Bányász öltö­zőjébe. A küldöttség vezetője elbeszélget a játékosokkal, majd szovjet bányász­­jelvényt nyújt át a csapat edzőjének és kapitányának. A II. FÉLIDŐ Az 11. percben Budai II lövése a léc mellett suhan el. A 8. percben Budai­­ helyére Horváth áll be. Két perc múlva Patyi és Kovács összecsap, a tarjáni játékos lesántikál a pályáról, de­­két perc múlva tovább játszik. Igen jól ráírni, változatos, kemény a játék. A 16. perc­ben Bablena előtt helyzet­­nyílik, de a csatár éles szögből leadott lövése elcsú­szik a kapu előtt. A gé1. percben Horváth hirtelenkedve mellé lő. Lövés helyett az igen jó helyzetben lévő Kocsishoz játsz­hatott, volna. Nagy fölénybe kerül a Bp. Honvéd, s tíz percen keresztül ostrom alatt t­artja Oláh kapuját, de a tarján­i védelem igen jól áll a sárban s mindent ♦ment. A 30. percben Puskás egyenlíthetne, már csak Oláhval áll szemben, de 8 méteres lövését a kapus nagyszerű érzékkel ki­üti, s Debreczeni felszabadít. A másik oldalom Kovácsnak van helyzete, de 8 méterről mellé lő. Sokat támad a Bp. Honvéd, de eredménytelenül. A 40. perc­ben Laczkó megsérül, s hely­ére Szabó áll be. Szögletarány: 2:0 (1:0) az I. Bányász javára. BÍRÁLAT A salgótarjáni csapat határtalan lelke­sedésének köszönheti győzelmét. A tar­jáni játékosok nem ismertek elve­szett labdát, nagy akarással harcoltak. A Bp. Honvéd nem küzdött olyan lelkesen, mint ellenfele,­­s ezúttal a játék sem ment a­ szokott jól a bajnokcsapatnak. Nem volt kellő tervszerűség a piros-fe­­hérek játékában, de nem volt megfelelő összeköttetés sem az egyes csapat­részek között. Kocsis és Puskás gyenge lövő­napot fogott ki. A második félidőben nagy iramot dik­tált a Honvéd, sokkal többet támadott, de a tarjáni védelem nagyszerűen tömö­rült. Rászolgált a győzelemre a lelkes bányászcsapat. Oláh ragyogóan védett, hibátlan telje­sítményt nyújtott. A hát­véd lutt más tag­jai egymást múlták felül. Fejjel-lábbal jól romboltak­. Kiss volt közöttük a legjobb, mögötte Para. Debreczeni , a­ sorrend. A­­ mezőny legjobbja Szojka volt. A fiatal fedezet szinte teljesen ki­kapcsolta a játékból Puskást s emellett még támadások elindítására is volt ereje. Laczkó is igen sokat és hasznosan dol­gozott. Bablena a második félidőre erő­sen feljavult. Vilezsát hátrahúzódva fő­leg a védekezésből vette ki részét, jól osztogatott.. Kovács az első félidőben igen jól játszott, sérülése után kissé visszaesett. Csuberda a mezőnybe tűnt ki, Zsédely gyengébb teljesítményt nyúj­tott. Grosits jó kifutásaival sok veszélyes helyzetet tisztázott, a gólt nem védhette. Bányai bizonyult a legjobb hátvédnek, igen sokat dolgozott. Rákóczi nehezen melegedett bele a játékba, nem boldo­gult szélsőjével. Patyi is igen sokszor alul maradt a Kováccsal vívott harcban. A két fedezet lényegesen gyengébben játszott a szokottnál. Bozsik volt közü­lük a jobbik. Városi igyekezett, de ke­vés sikerrel. Kocsis volt ezúttal a leg­jobb csatár.­­Nagyon jól épített, sok tá­madást indított el, de keveset lőtt. Bu­dai BS-től veszélyes elfutásokat láttunk. Puskás messze van igazi formájától, nem volt eléggé mozgékony, keveset lőtt. Budai I. nem bírt Parával, Babolcsay keményen harcolt. Horváth lassan lendült játékba, de aztán jobb volt, mint Budai I. Dorogi játékvezetőnek több téves íté­lete volt. M &styn—Hp* Kinix&I .úti (Qzt) Üllői út, 32.000 néző. Vezette: Szigeti Gy. (Foór, ifj Balogh). Gól­lövő: Szabó I, PalotásS, Kárász, Palotás, Palotás. A mérkőzés előtt 30x200 méteres vál­tó futóverseny zajlik le. Eredmény: 1. Bp. Siinizsi, 2. Bp. Vörös Meteor, 3. Bp. Építők. Bp. Bástya: Geller Kovács II. Bör­­zsei, Lantos Kovács I. Zakariás — Sándor, Hidegkúti, Palotás, Szolnok, Kovács IV. Bp. Kinizsi: Szabó II — Dalnoki, Kis­­péter, Ombódy Dékány, Lakat — Horváth, Magyar, Szabó I, Mészáros, Óvári. Változatos a játék az első percekben. Valamivel a Kinizsi támad többet. Ma­gyar ,30 méteres nagy lövését Geller csak nagynehezen tisztázza. A Bástya játékosai meglehetősen kényelmesen ját­szanak, lassúak és pontatlanok az átadá­saik. A Kinizsi csapata nagyobb erő­bedobással, gyorsabban játszik, minden labdán rajta vannak az élelmezési já­tékosok. A 18. percben baloldali táma­dás során Mészáros fut el a labdával, a balszélső helyéről okosan középre íveli a labdát, pontosan Szabó f­elé, s a kö­zépcsatár a kaputól mintegy három mé­ternyiről jobbal, kapásból, félmagasan a jobb sarokba lövi a labdát. 1:0 a Kinizsi javára. (Szabó 1-et fedezetlenül hagyták, Gellér nem védhette a lövést.) A gól után is többnyire a Kinizsi szo­rongat. Szabó I, majd Horváth lövéseit kell védenie a Bástya kapusának. A Bástya-csatárok körülményesen, igen gyengén játszanak. Nem mutatják ma­gukat, nincs a játékukban ötlet, len­dület. A 44. percben egy összecsapás után Kovács I a térdén megsérült és egyper­ces ápolásra szorul. A 11. FÉLIDŐ A Bástyában szünet után Hidegkúti helyett Kárász játszik jobb össze­kötőt. Heves iramban kezdődik a játék. Elő­ször a Kinizsi, majd a Bástya vezet ve­szélyes támadásokat. A 7. percben egy jobboldali támadás után Kárász lő, a labda a bal kapufáról visszapattan és Palotás hat méterről a kapus mellett a hálóba gurít. 1:1. Szorongat a Bástya. A 11. percben Ko­vács I egyéni játékkal a tizenhatosán belülre tör, majd hátragurít Kárász­nak és a jobbösszekötő mintegy tizen­négy méterről laposan, élesen a jobb­­sarokba lő, 2:1 a Bástya javára. Kovács II szabadrúgását védi Szabó II, azután Kid­zsi-támadás következik. Horváth lö­vését­­ szögletig tolja Gellér, majd Mé­száros a kapus kezébe lő. Hullámzó a játék, Palotás kapufát lő A 31. percben Sándor átküzdi magát a védőkön, be­gurít, Kárász a ráfutó védők és a kifutó kapus elől ügyesen tovább adja a labdát Palotásnak, s a közép­­csatár a kapus által elhagyott kapuba gurít. 3:1. Élénkiramú és hullámzó a játék. A Kinizsi is támad időnkint, de csatárai nem jutnak gólhelyzetbe. A 38. percben Zakariás mintegy 38 méter­ről lő, a labda a ötösön álló Palotás fején irányt változtat és a meglepett kapus mellett a bal sarokba pattan, 4:1. A hátralévő időben többnyire a Bás­tya támad. Szögletarány: 8:6 (3:2) a Bástya javára. BÍRÁLAT A Bp. Bástya a játék első felében kissé könnyed­én vette a mérkőzést. Lassan, kényelmesen vették át a já­tékosok a labdát, az összjáték is lassú volt. A lelkesen küzdő Kinizsi nemcsak egyenrangú fél volt az első félidőben, hanem időnként többet is támadott. A második félidőben a Bip. Bástya erő­sen belefeküdt és ekkor már gyor­sabb és pontosabb volt az összejátéka is. Sok gólhelyzetet teremtett a csatár­kor és ezekből négyet ki is használt. Gellér néhány esetben jó érzékkel tisztázott nehéz lövéseket. Kovács 11. az első félidőben halványabban szerepelt mint az Esti Kupa-mérkőzéseken. Bör­­zsei egyszerűen, megbízhatóan játszott. Lantos kifogástalan volt. A két fedezet fokozatosan jött fel, szünet után számos jó támadást indítottak el. A támadósor szünet után erősen feljavult. Sándor a II. félidőben sokszor lendületesen futott el, beadásai is hasznosak voltak. Hideg­kúti alig vétette magát észre, indokolt volt a lecserélése. Kárász bizonyult a tá­madósor egyik legjobb játékosának, so­kat mozgott, többször helyzetbe hozta társait, a kapura is veszélyes volt. Pa­lotás mintha kissé fáradt lenne, de há­rom góljáért megérdemli a­­dicséretet. Szolnok az építésből vette ki a részét. Kovács IV-től ezúttal hiányoltuk gyors kitöréseit, lendületes elfutásait A Kinizsiben Szabó II. a gólokat nem védhette. A hátvédhármasban Kispéter­­ já­téka emelhető ki. Nyugodt, biztos tértölelő rúgásaival sok nehéz helyzetet tisztázott. Ombódy igyekezett szorosan Sándorra áll­ni, de amikor a szélső labdát kapott, nem tudta tartani. Dalnoki a kezét sokszor sza­bálytalanul használta, rúgásai ritkán száll­tak emberhez. A két fedezet hasznosan ját­szott, a védekezés mellett az előkészítő munkát sem hanyagolták el. Horváth gyors, jól tör kapura, de a beadásainak javulnia kell. Magyar igen , jól kezdett, nagy területen mozgott, de később elszúr­tult a játéka. Ez vonatkozik Mészárosra is. Szabó 1. kitörésekre nem vállalkozott, de helyenként ügyes átadásaival helyzetbe hoz­ta társait. Óvári csak az I. félidőben­­ tu­dott érdemeket szerezni mozgékonyságával. Szigeti játékvezető két-három esetben a lések elbírálásában tévedett. Partjelzői sem bizonyultak ... kifogástalan segítőtársaknak. sportfej­lesztési ter­vet már a tervkészítés­ legjobb elveinek megfelelően állíthassuk össze. Az ÖTSB máris megtette az előkészü­leteket arra, hogy a sportkörök véle­ménye alapján, a központi tervezés és a lehetőségek figyelembevétele mellett a­TSB-k s a sportkörök közös munká­jával elkészítse a jövő évi sportf­ej­lesz­t­ési tervet. Ahhoz azonban, hogy kellő erővel láthassunk majd hozzá követ­kező évi tervünk végrehajtásához, előbb teljesítenünk kell az ez évben ránk háruló feladatokat. Csak abban az eset­ben tudunk megfelelő alapot teremteni sportunk nagyarányú továbbfejlődésé­nek, ha maradéktalanul eleget teszünk a m­o­s­t ránk háruló feladatoknak. Csak abban az esetben tudjuk eredmé­nyesen teljesíteni 1951. évi sportfejlesz­tési tervünket, ha a még hátralévő négy hónapot a fokozottabb tervmunka, a céltudatosság és a hibák alapos fel­számolása jellemzi. A TSB-ktől a sport­körökig és szakosztályokig mindenütt teljes eréllyel lássanak hozzá a sport­fejlesztési terv rájuk eső részének tel­jesítéséhez! Szegedi Honvéd-Diósgyőri Vasas 2 :1 (1:0) Szeged, 7000 néző. Vezette:­ Ha­rangozó. (Tihanyi, Kunos). Góllövő: Rózsavölgyi, Csorba, Ko­rom. Sz. Honvéd: Palotai — Sípos, Med­­nyánszky, Kovács — Rábai, Fodor — Bojtos, Baráth, Rózsavölgyi, Kotász, Te­­két 11. Dr. Vasas: Károlyi — Palicskó II, Ka­­kuszi, Mixtai — Török, Pribelszky — Nagy, Németh, Pesti, Vékony, Vezér. Honvéd-támadásokkal indul a mérkő­zés. Az 1. percben Kotász lövése a felső kapufán csattan. Szegedi támadások után az 5. percben Bojtos jó labdával ugratja ki Rózsavölgyit, a középcsatár néhány lépést tesz a labdával és mintegy hét méterről a kapuban ragadt Károlyi mellett a jobb felső sarokba lő. 1:0 az Sz. Honvéd javára. (Károlyi kifutással tisztázhatott volna..) Továbbra is a szegediek támadnak, majd a 13. percben diósgyőri támadás fut a pályán. Török Pribelszky- Pesti a labda útja, s a középcsatár húszméte­res nagy lövése alig száll a kapu fölé. A 16. percben nagy helyzet adódik a diósgyőri kapu előtt: Böjtös lövése a felső kapufáról a gólvonalra pattan, de innen Kakuszi a mezőnybe rúgja a lab­dát. Változatosabb lesz a játék. A Dr. Vasasban Palicskó és Kakuszi he­lyet­ cserél., A ,32., percben Németh nagy helyzetben három méterről a­ földön fekvő Palotaiba lövi a labdát. A hátra­levő percekben a vendégcsapat támad. A XL FÉLIDŐ Szünet után a vendégcsapatban Né­meth helyett Csorba jön ki a pályára. A 4. percben Teket kapura törhetne, ehe­lyett Baráthoz játszik, s a jobbösszekötő mintegy 20 méterről mellé lő. A 7. perc­ben Kakuszi­n 20 méteres szabadrúgása a szegedi sorfalról szögletre pattan. Ez­után még két szögletet ér el a vendég­csapat. A másik oldal­on Bojtos lő for­dulásból mellé. A 12. percben szép diósgyőri támadás során Vékony átadását Csorba kapja, s ő 10 méterről, félmagasan a kapu bal sarkába vágja a labdát. 1:1. A 15. perc­ben­­ a sérült Kotász helyett Korom áll be. Feljön a hazai csapat. A 20. percben Rábai keresztlabdájára a jókor érkező Korom ráfut és a jobb kapufa mellett félmagasan a hálóba fe­jel. 2:1 az Sz. Honvéd javára. A hátralévő időben fokozódik az iram. Változatos a játék, mindkét félnek akad több igen­­jó helyzete, de a csatárok sokat hibáznak. Szögletarány: 8:3 (3:1) a Dr. Vasas javéra. BÍRÁLAT Közepes színvonalú mérkőzésen nagy küzdelmet vívott egymással a két csap

Next