Népsport, 1952. január (8. évfolyam, 1-22. szám)

1952-01-01 / 1. szám

'.......- 'V. -H-.......é . . ./, tt'(7331 III tté-ht) ' • 1­­1 ' a magyar népköztársaság minisztertanácsa mellett MüKopo súlycsoportban vidéki versenyző győzött országos testnevelési és sportbizottság lapja_____________ a budapesti kötöttfogású bírkózőversenyen I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM * ÁRA 1 FORINT * KEDD, 1952 JANUÁR 1 _________________________________________________ győzelmek után — új sikerek felé mél elmúlt egy év, s a szocialista, haladó magyar sport ma gazdag­i, tapasztaltabb­, mint egy évvel m­ volt. Ma ismét azzal a jólesé­ssel tekinthetünk vissza az elmúlt hogy az nagy eredményeket ha­nagy lépéssel vitte előbbre an­­ink sportjának fejlődését. Amikor bár a magyar sport egy év alatt nagy eredményeiről beszélünk, nem tehetjük meg anélkül, hogy Irakkor ne látnánk azt az össze­­­st, amely sportunkat az ország nennyi területén elért nagy fej­jel összeköti. Minden magyar ember előtt ma már világos az, sportunk nem fejlődhetne ebben ■lemben, nem kaphatna olyan há­­ts méretű támogatást a nép állam­­, ha a magyar népi demokrácia érne el politikai és gazdasági té­­hatalmas eredményeket. Mkkor megállapítjuk, hogy ittunk az államtól egyre nj­­obb támogatást élvez, akkor ágosan látnunk kell azokat összefüggéseket, amelyek e nógatás és az ötéves terv sí­­res teljesítése között vannak. Hi arról beszélünk, hogy mind vegsport, mind pedig az élsport ízén ismét növeltük eredmé­­két, akkor a nagy eredmények­et látnunk kell azt az erőt, amely ívé tette a békés sportolást, amely atolsta fiaink és lányaink részére álló korlátlan sportolási lehet.­ Ha így tekintünk az elmúlt egy lajt megtett útra, elért eredmé­­nre, sikereinekre és tapasztala­­ta, akkor egyúttal azt is meg kell tanunk, hogy ez nem is lehetett m­t. A mi társadalmunk lényege­­ak­ád az, hogy a fejlődés üteme növekszik. Ez vonatkozik a mi­ónkban a sportra is. Mindez, azon­■ág, harc, erőfeszítés nélkül, estik önmaguktól születtek meg. Az lényekért erősen küzdeni kellett, irhán a maradiság, a régihez való­­kodás ellen kellett harcot vívni,­­ kellett küzdeni­e az újért, ítéletünk az elmúlt év során létre az új szervezeti formákra áttérés közben a TSB-ket az Ör­­s központtól kezdve a járásokig, s csak az elmúlt évben vált első egységessé a sportegyesületek és török rendszere is. Ezen az új­m­zeti talajon lehetett megalkotni a céges sportnaptárt, amely az or­­m­inden sporteseményét volt ki­­egy­séges rendszerbe illeszteni,­ással összehangolni. Egészen új­ításában jelentős újítást jelentett nősítések bevezetése is. És itt márt megállapíthatjuk, hogy a mi­­■sek jelentőségét mindmáig nem­téri fel kellőképpen sem a spor­­sem az edzők, sem a szakveze­­tem a sportköri elnökök, í­téletünknek az új szervezeti ikra való átépítése elsősorban azt ■ette, hogy szervezetileg is fel­árult azt a szűk keretet, amely nem volt alkalmas arra, hogy ne­­i feladatainkat megvalósíthassuk, új szervezeti formára való érés kiszélesítette a sport ál­­m­ jellegét, a sporttal való vialkozást állami feladattá te, s világosabban tárta fel a­pcsolatát a termelés, az or­­igépítés, valamint a honvédel és a béke megvédelmezésé­­nek ügyével. Testnevelési és sportbizottságaink későbiben igen sok nehézséggel küz­döttek. Elejü­k tornyosult a feladatok sokasága, amely a merőben új kere­tek felállításakor mindig és mindenütt jelentkezni szokott. Külön nehézséget jelen­ett a Tátik számára, hogy nem mindjárt az év elején jöttek létre, s így..a T­ír Hn­yó ügyekbe, a már meg­lét­ő feladatokba ketett — a szüksé­­ges»korlánság ízéiül — bekapcso­­lodntok, s a feladatok nem is voltak kicsitek., E­bben az ívben készítet­­tük el első ízben a testnevelés és a sport fejlesztésének egy séges, országos tervet. Ez a terv napjaink köve­telményeinek megfelelén 15 feszített terv volt, s végrehajtása komoly erő­feszítést, kemény műni­yt követelt. Ennek a tervnek többek k­ött olvatt részei voltak, mint például 401.OOO dol­­gozónak az MHK testnevelési rend­szerben való próbáztatása. Az MHK ma már nem új fogalom dolgozóink előtt, s a korábbi évek sikerei­g bizonyg­tják, hogy az MHK-t meg szerette dolgozó népünk. Ennek elle­nére a 400.000 dolgozó próbáztatása­ igen nehéz feladatot tűzött az illetékes sportszervek elé. Ez a feladat még súlyosbodott azáltal is, hogy mind a munkaterületüket még c­ak felmérő, tapasztalatlan TSB-k, mind pedig az ugyancsak újonnan választott vezető­ségekkel rendelkező sportegyesületek és sportkörök kezdetben kissé félre­tették az MHK kérdését. Az egész évre elosztható feladatból így az év má­sodik felében már sürgős feladat lett, s mint ilyen, végrehajtása nagyobb erőfeszítést igényelt. Sportunk új szervezeti formá­jának életképességét, s az újjá­választott sportkörök elnöksé­geinek tettrekészségét bizo­nyítja sok egyéb között éppen az MHK-terv túlteljesítése is. Az általános eredmények mellett azon­ban meg kell állapítani bizonyos hiá­nyosságokat is, amelyeket az mutat, hogy a nagy túlteljesítések mellett he­lyenként lemaradások is vannak. Több helyen nem érték el a 100 százalékot, s vannak TSB-k és sportkörök, amelyek komolyabb mértékben elmaradtak az MHK-terv teljesítésétől. Az ilyen TSB-kben és sportkörökben a hiba oka az volt, hogy a vezetőség megriadt a feladat nagyságától, s ahelyett, hogy növelte volna erőit a terv végrehaj­tására, eleve lemondott a sikerről. Az elmúlt év tanulságai közé tartozék tehát az is, hogy feszített tervünk fel­adatai is végrehajthatók, de csak abban az esetben, ha azt lelkes, áldozatkész, a nehézségektől meg nem riadó sport­emberek hajtják végre. Sportfejlesztési tervünknek vannak olyan részei, amelyek a merőben új sportszervezeti felépítésből fakadnak, s így egészen új feladatot jelentettek a TSB-k és a sportkörök számára. Ilyenek például elsősorban a minősí­tés, de ide sorolhatjuk még a társa­dalmi munkával való pályaépítést, a sportkörök fejlesztését és a társadalmi káderek képzését is, mert ezeknek tervszerű végrehajtása is itt és eddig ismeretlen gondot rakott a sportveze­tők vállára. Meg kellett szokniok, hogy szem előtt tartva a terv előirányza-­ tait, ne bízzák magukat a sport által­­­aikJrrtiniszerűen -rervenímr -tt-Tii.TvaTKItt'i,­ hanem belenyúljanak a problémákba, s a tennivalókat a terv előírásainak keretében önmaguk irányítsák. Végeredményben az elmúlt év sikerei és eredményei között jelentős helyet foglalnak el a sportfejlesztési, terv terén ara­tott sikerek. Az elmúlt­ évben tértünk rá először arra az útra, hogy a tömegsport tala­ján megtervezzük minőségi sportunk fejlődését is. A terv, a várható fejlő­dést számbavéve, előírta, hogy minő­sített sportolóink száma az év végére milyen növekedést érjen el. Ha át­tekintjük a magyar sportnak az el­múlt év során elért minőségi eredmé­nyeit, hatalmas győzelmekről és si­kerekről számolhatunk be. Összesítve az elmúlt évi eredményeket, megálla­píthatjuk, hogy a magyar sportolók két világ­csúcsot állítottak fel, s ezen­kívül elértek négy olyan ered­ményt, amely jobb, mint a fennálló világcsúcs. A világcsúcsok mellett az elmúlt év­ben öt esetben állítottak fel új Európa-csúcsot magyar sportolók. A magyar sport elmúlt évi ha­talmas győzelmeit mutatja még három világbajnokság, s a po­­jánai téli Főiskolai Világbaj­nokságon szerzett egy, vala­mint a berlini nyári FVB-n el­ért 43 világbajnokság, 39 má­sodik és 32 harmadik helye­zés. Az elmúlt év nagy sportsikerei közé tartozik még a milánói ökölvívó Európa-bajnokságon elért egy bajnok­ság és egy harmadik helyezés. Az elmúlt év során egyik legsikere­sebb sportágunk az úszósport vo­lt, elsősorban annak eredményeként, hogy a Szovjetunió Össz-szövetségi Testneve­lési és Sportbizottsága meghívta leg­jobbjainkat a moszkvai edzőtáboro­zásra. Itt a rendelkezésükre álló nagy­szerű lehetőségeket kihasználva úszóink két világcsúcsot állítottak fel, megdön­töttek egyben három Európ­a-csúcs­ot és 15 magyar csúcsot. Hasonlóképpen a legnagyobb elismerés illeti meg vívóinkat, akik három vi­lágbajnokságot, két második és egy harmadik helyezést értek el a stockholmi világbajnok­ságon. Jelentős sikereket értek el céllövőink olyan teljesítményekkel, amelyek há­rom esetben is jobbak voltak a fenn­­álló világcsúcsnál. Az atlétikai számok közül a gyaloglásban született jobb ,némély a fennálló világcsúcsnál. ‘\etavin a nemzetközi mérkőzések sorát a csehszlovák válogatott ellen­­­ ?• »8anNk&M» győzelmet arattak, a lem Vamokban pedig ki, különbség­gel maradtak csak alul. Ifjúsági ver --.‘ijyzoink , román i,tajok ellen meg­szerezték a győzelmet. Labdarúgóválogatottunk az el­múlt évben valamennyi nem­zetközi mérkőzését megnyerte és főiskolai labdarúgóválogatot­­tünk Berlinben a Főiskolai Vi­lágbajnokságon megszerezte a világbajnoki címet Győzelmet szereztek válogatott női kézilabdázóink a Német Demokratikus Köztársaság csapata ellen, kajakozóink és evezőseink a csehszlovák válogatot­­tak ellen, kosárlabdázóink férfi és női válogatott csapata egyaránt első helyre került a budapesti nemzetközi tornán, tornászaink győzelmet arattak a Német Demokratikus Köztársaság és a Bolgár Népköztársaság csapata ellen. Kerék­párosaink nagy sikert arattak a Né­met Demokratikus Köztársaságban megrendezett Béke-versenyen, amely­e­k csapatversenyében az első helyre kerültek. Tekézőink győzelmet arattak a román válogatottak felett, birkózó válogatottunk pedig legyőzte a Német Demokratikus Köztársaság válogatott­ját. Sakkozóink közül ketten kivívták a zónaközi döntőbe való bejutást, mo­torosaink pedig győztek a románok ellen. A magyar sport elmúlt évi győzel­meinek ragyogó napjait jelentették a berlini FVB versennyei, amelyeken kü­lönösen kiválóan szerepeltek úszóink, asztaliteniszezőink és teniszezőink, va­lamint labdarúgóink. Mindezeken túlmenően sportunknak egy év alatt el­ért hatalmas arányú fejlődését leginkább az a 169 országos csúcseredmény bizonyítja, ame­lyet sportolóink az elmúlt év­ben állítottak fel, valamint az a nagyszámú ifjúsági és ser­dülő csúcs, amely mind-mint arról tanúskodik, hogy u­tán­pótlásunk, minőségi színvonala is rohamosan emelkedik. A nemzetközi mérkőzésein­ elért nagy sikereink minőségi sportunk nagy fejlődése mellett azt is mutatják, hogy az elmúlt évben jelentősen kibővültek a magyar sport nemzetközi kapcsola­tai is. Ezek között első helyen kell megemlékeznünk arról, hogy az elmúlt évben a magyar sport a szovjet sporttól ismét igen jelentős segítségben részesült. Azzal, hogy sportéletünket a szovjet sportszervezeti felépítés példája nyo­mán egészen új alapokra helyezhettük és hogy eközben felhasználhatjuk azt a sokéves tapasztalatot, amellyel a szovjet sport rendelkezik, már ön­magában megalapoztuk sportunk ezévi és további fejlődését. Emellett spor­tunk állandó és rendszeres segítséget kapott az elmúlt évben is a szovjet sporttól mind tudományos téren (szak­cikkek, könyvek tudományos módsze­rek, edzőszemiszetek és egyebek ren­delkezésünkre bocsátásával­, mind pedig a közös edzőtáborozásokon ke­resztül. Sportunk további nagy előre­­lendíttsst szolgálták azok a kitüntető meghíások, amelyek az év elején úszónkat, majd nemrég vívóinkat ér­ték. Hogy mit jelen sportolóink szá­m­ára egy ilyen meghívás, azt mutat­ják azok az eredmények, amelyeket úszói­­k Moszkvában elértek. A nosztrai versenynapok úszósportunk lgfényesebb és legeredményesebb nap­jai voltak. Hasonlóképpen jelentős eredménnyel járt vívóink moszkvai edzőtáborozása is. Ezzel kapcsolatban elsősorban vívósportunk tömegesítése szempontjából hasznosítjuk a tanulta­kat. Minden egyes sportolónk a felejthe­tetlen élmények tömegével tért haza Moszkvából, a békeharc vezető orszá­gának fővárosából, amelyre vágyódva és bizakodva tekintenek a világ béke­szerető emberei. A magyar sportolók a szovjet sportemberekkel való találkozá­saik során szorosabbra fűzték kapcsolataikat a béketábor ve­zető országának sportolóival, s közös versenyeiket a béke har­cos megvédésének jegyében tar­tották meg. A magyar sport megnövekedett számú nemzetközi mérkőzéseit egytől-egyis a béke megvédésének szellemében vívta. Amikor sportolóink akár a béke­tábor országaiban, akár a még impe­rialista iga alatt szenvedő országok­ban a küzdőtérre léptek, áthatotta őket annak tudata, hogy sikereikkel, győ­­zelmeikkel népünk növekvő erejét bi­­zonyítják, amely a béketábor erejének gyarapodását is jelenti. Sportolóink „nyugaton14 a béke sportkörtői vol­tak, s ennek a feladatuknak sikeresen eleget is tettek. Sportolónknak szám­talan esetben volt alkalmuk örömmel tapasztalni, hogy a nyugati országok sportolóinak legnagyobb része ugyan­csak a béke híve, s legfőbb vágyuk, hogy az elkövetkező években is bék­é­ben sportolhassanak. Az elmúlt év legnagyobb eredménye a sportban is az volt, hogy minden eredményünkkel, minden győzelmünk­­kel, minden erőnkkel a béke hatalmas ügyét szolgáltuk­, s szilárdabbá tettük a békefront magyarországi szakaszát. Sportolóink, s az egész magyar sport előtt nem kisebb feladat áll az új esz­tendőben is, mint az elmúlt évi sike­rek talaján még nagyobb eredmények elérése mind a sportunk tömegesítése, mind pedig a minőségi eredmények növelése területén, így teljesíthetjük a most következő esztendőben, az olimpia évében is becsülettel a béke megvédésével kapcsolatos magasztos feladatunkat. A LABDARÚGÓ MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁGI KUPA ELŐDÖNTŐI Pécsi Lokomotív—Bp. Honvéd 2:0 (1:0) Pécs, 8000 néző. V: Zsolt (Török, Oszwald). Góllövő: Hegyi, Szuh. P. Lokomotív: Kovács — Kelenfi, Hegyi, Mike — Meggyes, Szőke —Hor­váth II, Túra, Szuh, Milosevics, Hor­váth III. Bp. Honvéd: Lennert — Csiszár, Ló­ránc, Herédi — Beniczki, Dombai — Budai II, Horváth, Vad, Cserjés, Bárt­­fai. Már a 7. percben nagy helyzet adódik a Honvéd kapuja előtt, de Horváth II lekésik Horváth III jó beadásáról. A másik oldalon Vad a kifutó kapusba lő. Jó iramú a mérkőzés, a pécsiek többet támadnak. A 11. percben Milosevicsot a 16-os előtt Csiszár és Beniczki löki. A szabadrúgást Hegyi a rosszul helyezkezdő Honvéd sorfal mellett a balsarokba lövi. 1:6 a P. Lokomotív javára. A gól utáni váltak­ozó játék folyik, mindkét csapat csatárai pontatlanul lő­nek. Mezőnyjáték után díjra a Hon­véd csatárai támadnak, de nem elérz tervszerűen. Fölényt harcol ki a Hon­véd, s a csatárok néhány jó helyzetet teremtenek a kapu előtt, a pécsiek vé­delme azonban jól áll a lábán. A 62. perc­ben Hegyi röviden szaba­dít fel a labda Horváth elé kerül, s a csatár 10 méterről küldött éles lö­vését Kovács vetődve védi. Az utolsó percben Cserjés hatalmas lövését nagy bravúrral védi a pécsi kapus. A II. FÉLIDŐBEN a Honvéd kapuját Lennert helyezt­ Fa­ragó védi. Az első percekben a Honvéd támad,, a támadásokat főként Vad és Horváth indítja el A pécsiek a 8. percben ve­zetik első veszélyes támadásukat. Milo­­sevics jó labdát ad a kapu elé. Túra és Faragó egyszerre ugrik a labdára, s Túra kézzel üti a labdát a­ hálóba. A gól természetesen érvénytelen. A 13. percben Cserjés lemegy a pá­lyáról, Végh áll a helyére. Három perc múlva Végh a­ balösszekötő helyéről. .10 méterről a kimozduló Kovács mellett laposan lő a kapura, s a labda csak néhány centivel surhan el a kapufa mel­lett. Most feljönnek a pécsiek. A 19. perc­ben a jobbszárnyuk vezet támadást. Túra meredeken ugratja ki Szulit, s a középcsatár mintegy 6 méterről, a jobb alsó sarokba gurítja a labdát. 2:1. A gól után Budai TI és Vad helyet cserél. Hevesen támadnak a pécsiek. Milosevics nagy lövését védi Faragó. A 42. percben Budai II faképn­­ hagyja a védőket. Mike hiába próbál keresztezni. A középcsatár kapura lő, Kovács azonban jó érzékkel léc fölé üti a labdát. Ismét a hazai csapat támad többet, a pécsi csatárok jól széthúzzák a mezőnyt, d­e a­ befejezéssel adósak ma­radnak. Az utolsó percekben teljesen ki­­egyen­súlyozott lesz a játék. Szögletarány: 5:4 (2:2) a Bp. Honvéd javára. BÍRÁLAT A Pécsi Lokomotív az első percektől kezdve , végig nagy erőbedobással és lelkesedéssel játszott a tartalékos fő­városi csapat ellen. Az első félidőben a heves pécsi támadások megingatták a Bp. Honvéd védelmét és ezt a pécsi csatárok jól kihasználták. A félidő má­sodik felében a Bp. Honvéd jól játszott, de a támadások elakadtak a tömörülő pécsi védelmen. A Honvéd-csatárok nem tudták széthúzni a pécsi védelmet. A II. félidő első negyedórájában a fő­városi csapat , játszott fölényben, utána azonban csökkent az iram, kiegyen­súlyozott lett­ a játék és a pécsiek egy gyors támadása eldöntötte a mérkőzés sorsát. A lelkes és időnként jól játszó Pécsi Lokomotív megérdemelten harcolta ki a középdöntőbe jutást. A Bp. N­on­vád elsősorban tervszerűtlenül játszó csatársora miatt vesztette el a mérkő­zést. Kovács olykor bravúrosan védett A hatvédh­áraságban Hegyi biztosan rom­­folt, rúgásai tiszták voltak. Kelena lelki­isme­retese­n fogta szélsőjét, Mike javuló formát mutatott. A két fedezet a támadások elindítása mellett nem fe­ledkezett­ meg a védekezésről sem. A csatársorban Horváth II sokszor cselez­getett feleslegesen. Túra el­etűnt a me­zőnyben. Szuh nagy igyekezettel ját­szott, leadásai azonban sokszor pontat­lanok voltak. Milosevics a támadások előkészítésében jeleskedett. Horváth III gyorsaságával és jó húzásaival tűnt ki. Lennert nem vétett különösebb hi­bát, a hegyére beál­­t Faragó is biztos­­kezű kapusnak ■ bizonyult. A hátvéd­­hármasnak Lóránt volt­ a legjobb tagja. Orszásg többször­­ alulmaradt szélsőjé­vel szemben.. Herédit is többször át­játszották. Szombai bizonyult a jobbik fedezetnek,­Beniczky erőtlenül játszott. Budai II elszéleskedte a helyzeteket. A csatársorban Horváth nyújtotta­ a legjobb teljesítményt. Vad csak az I. félidőben nyújtott elfogadható játékot. Cserjés gyengén játszott, a helyére beállt , Véghtől láttunk sokkal jobb teljesítményt. Bárt­jait nem fog­lalkoztatták eléggé. Zsolt játékvezetői kifogástalanul ve­zet­te a mérkőzést. Szegedi Honvéd—Csepeli Vasas 1:0 (1:0) Szeged 2500 néző. Vezette: Kristóf (Török, Tárkány). Góllövő: Rózsavölgyi, ,CV- , - - , . g y‘___ c - -- -Mednyánszky, Kovács — Kall­ai, Báróni. — Bojtos, Cziráki, Rózsavölgyi, Kotász, Nyári. Cs. Vasas: Mészáros — Nagy n, Kó­­czián I. Kónya — Preiner, Takács — Béres Keszthelyi, Faludi, Tóth, Bakó. Élén!; iramban kezdődik a játék. Boj­­tics és Kánya a 2. percben összecsap, a szegedi szélső néhány percig sántikálva­­látszik. A szegedi csapat lassan fölénybe kerül. Nyári 15 méterről leadott nagy lövése alig száll a kapu mellé. A 9. percben Bojtos beadása nyomán kavaro­dás tá­m­ad Mészáros kapuja előtt, a­­­cse­peli védelem csak nehezen tisztáz. To­vább tart a szegedi csapat fölénye. A 14. percben Rózsavölgyi szögletet ível be, Nyári fejjel továbbítja a labdát a kapu elé, a befutó Bojtos élesen kapura fejel, Mészáros azonban kiöklözi a lab­dát. A Cs. Vasas csak szórványosan támad, de rendszerint veszélyesen. A 19. perc­ben Keszthelyi a 16-o­sról szabadrúgást lő,­e a labda a kapu fölé száll. Kiegyen­lítettebbé válik a játék. A­­25. percben Béres­­ fordulásból leadott nagy lövését Palotai szépen védi. A 34. perclyén Mednyánszky a félpá­lyáról íveli előre a labdát. Kóczián­­ nem jól helyezkedik, a labda túljut rajta. Rózsavölgyi jó ütemben ugrik ki­ lő, de a labda a kifutó Méde­ros­­ról visszapattan. Ismét visszakerül Rózsavölgyihez a labda, s most már a középcsatár közelről biztosan lövi - s—-----------—-------- - - ------------­Honvéd ja­vára. A gól után Koiász és Baráth hagy ki jó helyzetet. A 37. percben szabadrúgás­hoz jut a csepeli csapat. Béres 211 .mé­teres lövését szépen védi Palotai. A fél­idő utolsó perceiben a szegedi­­csapat támad. A II. FÉLIDŐ Erőteljes csepeli támadásokkal kez­dődik a II. félidő. A 7. percben Preiner előreívelt labdájára Keszthelyi és Tóth egyszerre fut, s így jó helyzetben, a kaputól mintegy négy méterre, egymást zavarják. El is r­ontjá­k a jó helyzetet. Továbbra is támad a Cs. Vasas. A II­. pereiben­ Tóth lövésszerű , beadását Pa­lotai a kapujából kifutva, szerzi meg. A m­ásiik oldalon Czirá­ki 20 méteres sza­badrúgása alig száll mellé. Változato­sabbá válik a játék. A 28. percben a Cs. Vasasból Bakó kiáll. Kónya lesz a­ balszélső és az ő helyére Kékesi jön be. A 29. percben Faludi egyéni játékkal tisztára játssza magát, egészen a kapu közelébe kerül, s aztán mintegy 4 méterről nagy hely­zetben a kapu mellé lövi a labdák Is­m­é­t a csepeli csapat, veszi át a j­áték irányítását, de csak a lai­ osig jutnak el a csatárok. Nem bírják áttörni a lelke-­ toknak ebben a résziben a ts­­­ v csak szórványos támadásokat vezetett, de azok többnyire veszélyesek voltak. Szünet után megváltozott a játék 1.Ape. A Csepeli Vasas lépett fel támadólag, s a sz­egedi csapat védekezésre kény­szerült.­ A csepeli csatárok a második félidő első felében jónéhány gólhely­zetet is kidolgoztak, de azokat vagy el­hibázták, vagy nem lőttek időben ka­pura. A játék képe alapján a dön­tetlen eredmény igazságosabb lett volna. Palotai hiba nélkül, megbízhatóan védett. A hátvédhármasban Mednyd n­­ev­ ül a fej játékával, Sípos pedig jó közbelépéseivel tűnt ki. Kovács jól jegéri a szélsőjét. A két fedezet közül Saráth játszott hasznosabban. A csatá­rok közül Csiráki és Kotász inkább az építő munkából vette ki a részét. Rózsavölgyit elsősorban a gólja dicséri. A szélsők lelkesen küzdöttek — válta­kozó sikerrel. Mészárostól­ sok bravúros védést lát­tunk az első félidőben, később nem

Next