Népsport, 1952. augusztus (8. évfolyam, 156-178. szám)

1952-08-04 / 159. szám

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA HÉTFŐ, 1952 AUGUSZTUS 4 * ÁRA 1 FORINT * VIII. ÉVFOLYAM 159. SZÁM Dicsőség a hazának (Helsinki, augusztus 3.) Forró sze­­­retetét, harcos üdvözletét és köszö­netét küldi az otthonnak Helsinkiből a magyar olimpiai csapat. A hazáé a dicsőség, amit a magyar sportolók legjobbjai a XV. olimpiai játékokon arattak. Szabad hazánk adott lehető­séget ahhoz, hogy Helsinkiben meg­szülessék az eddigi idők legnagyobb magyar sportgyőzelme. Tizenhat olimpiai bajnoksággal, nagyszerű he­lyezésekkel bizonyították be spor­tolóink a Magyar Népköztársaság erejét, a dolgozó nép hatalmas fejlő­dését. Bebizonyították, hogy milyen roppant alkotásokra képes egy fel­szabadult nép. Megmutatták, hogy méltók vagyunk a szabadságra, ame­lyet a hős Szovjet Hadsereg nagy véráldozattal vívott ki számunkra. Megmutatták a sport terén is, hogy hazánk erős bástya a béke arcvona­lán, erőnk egyre gyarapszik, az öt­éves terv megvalósításáért folyó harcban aratott munkagyőzelmek mellé méltán sorakoznak az olim­pián kivívott nagyszerű győzelmek. A helsinki olimpia is keresztül­húzta a nemzetközi reakció számí­tásait. Az olimpia a béke ünnepévé vált s ha ez a törekvés külsőségek­ben ritkán mutatkozott is meg, an­nál erősebb volt a belső tartalma. Különböző országok sportolói között őszinte sportbarátság alakult ki, s külön győzelme volt a béke nagy ügyének a Szovjetunió nagyszerű sikere, a szocializmust építő Ma­gyarország dicsőséges harmadik helye és a csehszlovákok ki­tűnő szereplése, akik Zátopek személyében a legnépszerűbb atlétát adták az olimpiának. Komoly fejlődésről tett tanúságot a sportmozgalmat nemrég építő többi népi demokrácia is. Nemcsak megjelenésükkel domborították ki az olimpia békejellegét, hanem ki­váló szereplésükkel is, amellyel azt mutatták meg, hogy milyen növekvő erővel védjük a békét. Az olimpia békejellegének rendkívül fontos vo­nása ez. Az, hogy a Szovjetunió már első olimpiai szereplése alkalmával is ilyen világraszóló sikert aratott, az, hogy Magyarország eddigi teljesít­ményeit messze felülmúlva tíz sportágban tizenhat bajnokságot szerzett, újabb millióknak nyitja fel a szemét az egész világon, s el­gondolkoztatja az egyszerű em­berek nagy tömegeit. A Lenin-csatorna építőinek hősies munkája mellett ott áll a szov­jet sportolók nagy teljesítménye és ott áll a Szovjetunió által felszabadult országok nagy fejlődése a sport területén is. A marshallizált és újra fegyverkező országokban ke­vés jut a sportra, a legtöbb nyugati állam sportolói amiatt panaszkod­nak, hogy náluk a sport nem része­sül megfelelő támogatásban, mert másra kell a pénz. Az egyszerű emberek százmilliói újra elgondolkozhatnak azon, hogy a béketábor országaiban a sport­kultúra milyen magas fokon áll, s a nagy békeépítkezések mellett ott vannak a sportkultúra békeépítke­zései is. A helsinki békeolimpia megmutatta, hogy a béketábor ve­zető ereje, a Szovjetunió éppen azért fejlődött sportbeli téren is a világ minden más országáét messze meghaladó lendülettel, mert a békét építi, s szemben az imperialista álla­mok nyomorba döntő fegyverkezé­sével, a nép kultúráját emeli mind magasabbra. Büszkék lehetünk arra, hogy minden várakozást felülmúló nagy­szerű teljesítményünkkel a mi or­szágunk is nagy lépéssel vitte előbbre a béke ügyét a minden eddigi idők legnagyobb olimpiá­ján. Soha még olyan világosan nem mutatkozott meg nemzetközi sportversenyen, hogy spor­tolóink az egész magyar nép szeretetét és támogatását tud­ják maguk mellett. Soha még ilyen összeforrottság nem növelte sportemberek erejét. Ezért száll minden olimpiás forró szere­­tete és köszönete az otthon, a haza felé, ezért jut eszébe minden győztesünknek először az, hogy mit szólnak majd ehhez otthon, hogyan örülnek a győ­zelmeknek városokban és falvak­ban. Minden olimpiájunk első gon­dolata a haza felé száll, sikereink kovácsolój­a, a mi hatalmas pártunk felé, s a mi forrón szeretett Rákosi Mátyás elvtársunk, a magyar sport nagy barátja felé, akiről tudják, hogy nagy-nagy szeretettel kísérte figyelemmel a helsinki eseménye­ket. Soha ilyen tudatosan még nem élt, magyar sportemberekben az a felemelő gondolat, hogy győzelmeik­kel a hazát szolgálják,s a haza ügyét viszik előre. Ezer és ezer jel mutatta meg ezt a nagy teljesít­ményekre lelkesítő kapcsolatot. Kis úttörők, üzemi munká­sok, traktorvezetők, bányászok, diákok, öregek, fiatalok leve­lekben, táviratokban lelkesítet­ték az egész olimpia időszaka alatt versenyzőinket, hogy érez­zék: az egész ország velük van, magukénak érzi őket, s amikor győztek, őértük is győztek. Feléjük száll az első köszönet, a hála szava, a haza felé, amely nagy­szerű munkájával, termelési győ­zelmeivel lehetővé tette az olimpiai győzelmeket, s lelkesítő hangj­á­­val új és új erőfeszítésre buzdította legjobb sportolóinkat. A helsinki győzelmek a haza ere­jét fejezik ki. A 16 olimpiai győze­lemben benne van az újjáépítés si­kere, benne van Sztálinváros, a Ka­­zincbareika, a November 7 Erom­ű és a többi új gyár, bánya, termelő­­szövetkezet és gépállomás. Benne vannak a sztahanovisták, a kiváló munkások, a művészet és tudomány kimagasló alkotásai, benne van egész társadalmunk fejlődése. És ahogyan népünk nagy alko­tásai soha nem remélt győzel­mekre lelkesítették olimpiásain­­kat, az olimpiai sikerek dolgozó­inkat is új győzelmekre lelkesí­tik odahaza. Ez az olimpiai győzelem akkor lesz igazán mérföldkő a magyar sport történetében, ha egész sportmozgal­munkat gazdagítja, további lendüle­tet ad a Munkára Harcra kész test­­nevelési rendszernek az egész or­szágban, ha új tömegek jelennek meg a magyar testnevelési és sport­­mozgalomban. Akkor az olimpiai győzelmekből hazánk erejét, dicsősé­gét növelő még nagyobb tett lesz. Olimpiásaink joggal elmondhatják, hogy megcselekedték, amit megkö­vetelt a haza. Semmi sem elég nagy erőfeszítés, semmi sem elég nagy áldozat, ha a haza üdvéről, a haza dicsőségéről van szó. F. L. Az esélyesek győztek az országos egyéni teniszbajnokság második napján Szépszámú közönség előtt folytatódtak v­asár­nap délután a margitszigeti te­niszstadionban az 1952. évi országos te­niszbajnokság küzdelmei. A vidéki já­tékosok m­ég mos­t sem tudtak bekapcso­lódni a bajnokságba. Férfi egyesben Bujtor nagyszerű hálójátékának, Tor­nyai ■ jól kidolgozott labdameneteinek, valamint Majoros biztos győzelmének tapsolt elsősorban a közönség. A női egyesben Veterdi ismét jó for­mában játszott, Bárt­fainé­ nagy küzdel­met vívott Bolognával. A férfi pá­ro­s­i mérkőzések közül a Frigyest, Kor- ÁtM))dr játéka emelhető ki. A női pá­­rosban#-a Katona M., Jüsits-­ket­ős erőtől de r­dó játéka és a Hidassyné, Pohrböek­­pár*‘ biztos győzelme aratott tetszést. A vegyes párosban a J öncső, Jávori­­pár könnyű győzelmet aratott, nagy küzdelem volt azonban a Katona­, Ka­tona M.—Czink, Andorné találkozón. Férfi egyes: Frigyesi—Guzdek 6:2, 6:1, Lénárt—Hajós 6:1, 6:2, Tóth—Kor­pás 7:5, 6:1, Simon—Nagy O. 6:1, 6:2, Tornyai— Franciszei, 6:2, 6:1, Szentpéteri — Bardóczi 8:6, 6:1, Lénárt—Major 6:2, 6:0, Majoros—Komáromi 6:3, 6:3. Férfi páros: Guzdek, Muttnyánszki —Franciszci, Korpás 6:4, 6:4, Ráphidi, Mille—Németh, Csongár 4:6, 6:2, 6:3. Női egyes: W. Peterdi—Zim­ándi 6:1, 6:1, Bártfainé—Boldogné 2:6, 10:8, j. n. Női páros: Katona M., Jusits,—Kicené, Tisz­ané 6:3, 7:5, Hidassiné, Rohrböckné— Homoródiné, Darvasné 6:0, 6:3. Vegyespáros: Tóth, Hidassiné—Farkas, Prochnov 6:0 6:1, Frigyes­, Katonáné— Simon, Bártfainé 6:1, 7:5, Lénárt, Gall­­herne—Bánhidi, Darvasné 6:0, 6:3, Ka­tona, Katona M.—Csink, Andorné 6:3, 7:5, Jánosé, Jávori—Szómenyei,­ Szedressyna 6:2 6:0. Ünnepélyesen befejeződtek a XV. olimpiai játékok A Bp. Vasas győzött Marosvásárhelyen, a Bp. Honvéd vereséget szenvedett Bratislavában A helsinki olimpia eredményei (atlétika) ■ . . • . .• ! . .. ' • . . *!. .. • Búcsú az olimpiától Helsinki, augusztus 3. úgy gondoltuk reggel, hogy mintegy levezetésül a nagy izgalmak után feltét­lenül kimegyünk délután a stadionba. A stadion nyilván kong majd az üresség­től, de nem baj. Éppen elég volt az óriási tömegekből. Ez az elgondolásunk akkor jutott eszünkbe, amikor alig tud­tuk megközelíteni a stadiont fél 3 után, olyan óriási tömeg özönlötte el az egész környéket. Úgy látszik, a díjugratást mégis csak szeretik a finnek, egy kicsit közel­­érezvén atlétikában a 3000 méteres akadályfutáshoz. A pályán, ahol egy napja igen nehéz akadályt vettek a magyar labdarúgók, most a lovak számára állnak az akadá­lyok. Egyik-másik igen nehéznek lát­szik, különösen egy vizesárok, amely kis tónak is beillik. Az olimpiai játé­kok ismert utolsó napja ez: díjugratás a „nemzetek díjáért“. Az időjárás is kedvező. A megnyitó napján aggodalmas, borongós, esős idő volt. Most síit a nap, meleg van, a csaknem 75.000 főnyi közönség jórésze nyáriasan fehérlik­,­ ingujjakban és fe­hér ruhákban. A pályán változatosak az akadályok, a lovak hol gerendát vernek le, hol téglát, a hol pedig a vizesárok előtt térnek jobb belátásra. Bizonyos ellágyulással gondol min­denki arra, hogy vége az olimpiának, ennek az óriási eseménynek, amely két hétre annyi izgalmat tudott összesürí­teni. Nagy örömök, nagy csalódások váltogatták "­egymást,­■ számunkra nagy boldogság, hogy az előbbiből lényegesen jobban vehettük ki a részünket. Tizen­hat bajnokság ... Az ember szívesen el­játszogat ezzel a számmal. Páros szám kettővel, néggyel és nyolccal is oszt­ható. A londoni tíz kerek szám volt, a tizes számrendszer alapja, de ez a te­kintély Helsinkiben megdőlt. A tizen­hat sokáig a legnépszerűbb szám lesz odahaza. A pályán folyik ír lovasverseny és a lovak annyi vizet fröcskölnek ki a vizesárokból, hogy vastag locsolócsővel pótolják a versenyhez szükséges nyers­anyagot. Némelyik lovas a gerendával bánik úgy, mintha csak tudná, hogy Finnországban bőségesen található fa. A sajtópáholyban tovább kapjuk a gra­tulációkat. A vízilabdás gyerekekért, a „dinamitöklű“ Pappert, Gyenge Valiért, az új úszócsillagért és a labdarúgókért, akik Helsinkiben már régebbi idő óta igen népszerűek. Érezhető, h­og­y a finn­magyar rokonság értékére is jó hatással van a tizenhat olimpiai bajnokság és­ harmadik helyünk az országok sorrendjé­ben. A kérdések nem túlságosan változa­tosak. „Hogyan lehet, hogy Magyarországon ilyen jó­­ a sport?“ „Mi a titka­ ennek?“ „Hogyan akarják ezt a jó helyüket meg­tartani a­ jövőben?“ Aggodalmasan­­ válaszolunk, hogy ez­ bizony nehéz lesz, mert néhány olimpia elteltével más országok is részesülnek a „titokban“­, s a sok szabad ország kö­zött nehéz lesz majd annyit nyerni Ma még könnyebb Indiát megverni a sportban, de amikor Indiában is az sportol majd, aki akar és ehhez min­den segítséget, megkap, akkor nehéz lesz harmadik helyünket megtartani­. Egy amerikai újságíróval találkozunk Mr. Mussellel, aki örömmel újságolja, hogy Szőke Katóval kapcsolatban egy nagyszerű „storyt“ tudott leadni a United Pressnek. Vajjon mi ez a „story“? Hát az, hogy a 100 méteres gyorsúszás olimpiai bajnoknője nem gumisapk­áb­a­n, hanem vízilabda-sapká­ban versenyzett. Megkérdeztem, hogy mi ebben a ..story". Elégedetten válaszolta, hogy az ilyesmi" nagyon kedves apróság, színes furcsaság, éppen olyan, mintha egy vízilabdázó kétrészes fürdőtrikóban vízi­labdázna, öt óra felé jár az idő. Mr. Russell, egy amerikai lovas „Democrat “ nevű lován­ ugrat. Szegény amerikai „dem­o­crata“ eléggé csetlik-botlik és az utolsó akadálynál világcsúcsot állít fel, nem­­ér­tk leveri a gerendát, hanem össze is töri. Helsinkiben persze nem drága a­­ ffe­rencia, senki sem haragszik rá. Ellen­felei legkevésbbé. Szép dolog ez a díj­ugratás, de egy kicsit hosszú. Sok az induló. Az olimpián tömegsport a lo­vaglás. Hat órakor befejeződik a lovasverseny. Némileg rövidebb pályán eldöntik a börversenyeket is, végül győz a francia D'Oriola. Díjugratás Olimpiai bajnok: Pierre Jonqueres d'Oriola (Franciaország) hibapont nél­­­kül, 2. Cristi (Chile) 4 hibapont, 3. Thiedemann (Nyugat-Németország) 8 hibapont, 4. Ferreira de Menezes (Brazilia), 5. White (Anglia), 6. Mariles (Mexico). Nemzetek díja Olimpiai bajnok: Anglia (White, Llewellyn, Stew­art) 40.75 hibapont, 2. Chile 45.75 hibapont, 3. USA 51 hibapont, 4. Brazília 56.5, 5. Nyugat-Németor­szág 60, 6. Portugália 60 hibapont. Ezzel befejeződött az olimpia utolsó versenyszáma is. Felcsendül a Marseil-­ laise, majd a csapatversenyben győz­tes Anglia tiszteletére­­ — ezen az olimpián először «*-■ el játsszák az angol himnuszt. . Az ünnepélyes hangulatot­­csak egy reklámrepülőgép zavarja, amely maga­­u­tán hosszú f­üstcsíkot­­ húzva ezt írja az égre: „American Club“. Pontosan 7 óra 7 perc van, amikor m­egkezdődik a zárófelvonulás. Minden ország zászlaját két sportoló viszi. Vannak olyan országok, amelyek­ből már egyetlen versenyző sem­­ tar­tózkodik Helsinkiben, ezeknek zászla­ját a rendezőség két tagja­­ viszi. A‘ marat­honi kapu alatti feljárón kanya­rodik ki a menet. A mi zászlónkat 'Né­­­meth Imre és Szilvás)),,­­a szovjet zászlót Zib­ina és a súlyemelő Lamakin emeli magasra. Zibinán kívül csak a­­­ uru­guayiak zászlóvivői között van nő. A felvonulók félkörben felállnak az A-lelátó előtt. Lassan alkonyodik, rend­kívül szép a kép,­­a nézőtéren senki sem­­mozdul a helyéről. Felhangzik a finn himnusz, aztán a következő olimpia színhelye, az ausztráliai Melbourne­ tisz­teletére eljátsszák az ausztrálok himnu­szát, amely tulajdonképpen az angol himnuszból és egy ausztráliai indulóból áll. "* "­­. A nemzetközi olimpiai bizottság nevé­ben Sigfrid Edström mond többnyelvű záróbeszédet. Köszönetet mond a rende­zőségnek a NOB nevében, elbúcsúzik az olimpia résztvevőitől, majd beszédét ezekkel a szav­akkal, fejezi be. — Az olimpiai játékok újra a világ békéje és boldogsága eszközének bizo­nyultak. Vajha mindig így folytatód­nék. Felhangzik az olimpiai induló és pon­tosan fél 8-kor kialszik az olimpiai láng. A főárbocról levonják az olimpiai zászlót­ és átadják Ausztrália képviselői­nek, akik a menet élén megindulnak vele. A közönség ütemes tapssal kiséri a menetet, s ez a taps viharossá foko­zódik, miközben a felvonulás utolsó tagja is eltűnik a feljáróban. Ezzel befejeződtek a IV. olimpiai já­tékok, amelyek a béke ügyének, a béke­­táborának világraszóló nagy sikereket eredményeztek. Büszkék vagyunk arra, hogy minden eddi­ginél nagyobb dicsősé­get és megbecsülést szerzett ez az olimpia a mi hazánknak is. Az olimpiai stadion már teljesen sö­­tétségbe borult, a hatalmas lelátók ki­ürültek. Vége az olimpiának... Feleki László . Vörös Ferenc kitűnő idővel nyerte a Balaton-átúszóbajnokságot, a női győztes: Molnár Magda Szombaton Bala­ton­füreden is nagy volt az öröm, amikor egymásután jött a hír a magyar, olimpiai sikerekről. Vasárnap reggel enyhe észa­ki szél fodroz­za a Balaton vizét. Nem olyan sima a víz, mint szombaton volt. Vörös Ferencnek mondják: — Feri, aztán vigyél­ magaddal irány­tűt. Vörös megnyugtatja az aggódókat: — Most nem fogok eltévedni. Huszonegyen készülődnek a rajthoz, közöttük 7 nő. 10 óra 45 perckor raj­tolnak a nők, majd húsz perc múlva a férfiak vágnak neki a 13,5 km-es távnak. Molnár Magda már hetedizben teszi meg ezt a távot, de Vörös Ferenc is régi Balaton-átúszónak számít. Lassan eltűn­nek a füredi partok. 1000 méter után Vörös és Gedeon úszik az élen, aztán feltűnik az első női versenyző, Molnár Magda, őt Völgyesi Erzsébet követi. Két és fél kilométer után sem változik az élen a helyet. Gedeon még bírja Vö­rös iramát? Az uto­lsó helyett Udvari, a Császár-uszoda úszómestere halad. Kissé lassan, de biztosan. Jó irányban­­halad a mezőny. 4 km után Vörös beéri Molnár Magdát, Ge­deon viszont lemarad. A víz ezen a ré­szen már tükörsima, egyáltalán nem za­varja tehát az utázókat. Elnyúlik a me­zőny, már csaknem In00 méter távol­ság van az első és az utolsó helyezett között. 5 km után feltűnnek a siófoki nart körvonalai. Beérkeznek a táv első­­ feléhez. Vörös , másfél, óra alatt úszta meg ezt a távot A­i második helyért Ge­deon és Káldi viaskodik, Káldi isban elhúz. Nyolc ki­lomé­ter után­­ Bitnyi úszik a harmadik helyen és (ledron a. a negyedik. Eltűnnek a zalai partok és­ már látszanak a siófoki víztorony kör­vonalai. Vörös erősít és Földi is biztosan tartja a második , helyét. Erőteljes kar­csapásokkal halip.fl. előre a biztos női győztesnek látszó Molnár Magda is. Ezrek és ezrek­­á­ilnak a siófoki ki­kötőnél, várják­ a beér­kezőket. Fél há­rom óra ,táj­­­ban npmípi­k 'Körös Ferenc., Frissen úszik, egyáltalán nem látszik fáradtnak. Kitűnő idő alatt ér a célba, s nagy ünneplésben részesítik. Rövide­sen beúszik a célba a másik két csepeli versenyző, Káldi, majd Hanyi. Vörös ezt mondja: — Ha nem lett volna ilyen meleg a víz, jobb időt is úsztam volna. A vízre panaszkodik Molnár Magda, a női győztes is. Végeredmény: Férfiak: 1. Vörös Ferenc (Csepeli Va­sas) 3 óra 30 perc, 20 másodperc, 2. Káldi (Cs. Vasas) 3:44:24, 3. Hanyi (Cs. Vasas) 3:41­:58, 4. Gedeon (Bp. Dózsa) 3:51, 5. Leitgib (Bp. Szikra) 4:04, 6. Hegedűs (Bp. Építők) 4:32, 7. Szemere (Bp. Építők) 4:43:45, 8. Reisinger (Len­dü­let) 5:09:46, 9. Csorbai (Lendület) 5:17:37, 10. K­rausz (Lendület) 5:38, 11. Czerrma­nn (III. ker. Vörös Lobogó) 5:45,­­­2. .Schmidt (Lendület) 6 óra, 12. Udvari (Lendület) 6:22. Nők: 1. Molnár Magda (Bp. Vörös Meteor) 4:28:15, 2. Völgyesi Erzsébet (Bp. Előre) 5:00:15, 3. Heller (Lendület) 5:12:09, 4. Vörös (Lendület) 5:13:30, 5. Mészáros (Lendület) 5:32:51, 6.­ Szilágyi (III. ker. Vörös Lobogó) 5:49, 7. Fried (Lendület) 6:10. Csapatversenyben. Férfiak: 1. Ca. Vassas 6 pont, 2. Bp. Építők 0, 3. Len­dület.. Nők: 1. Lendület 12 pont. Négy boldog olimpiai bajnok Az ünnepélyes díjkiosztás után vidáman állják a fényképészek pergőtüzét m 4x10- as női gyorsúszóváltó tagjai. Kezükben ott szorongatják az arany­érmet és a virágcsokrokat. Balról: Novák Ilona, Szőke Kató, Novák Éva, Temes Judit.­­.-­

Next