Népsport, 1953. január (9. évfolyam, 1-22. szám)
1953-01-01 / 1. szám
A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPU - |' -—-| ■ ■ ■ ------------- ■ ----------------------------rrsg CSÜTÖRTÖK. 1953 JANUÁR 1 * ARA 60 FILLÉR * IX. ÉVFOLYAM I. SZÁM Nagy sikerek után, megnövekedett feladatok előtt írta: Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnöke 4 QITO a magyar sport eddigi leg-LUOLd fényesebb esztendeje. Az a fejlődés, amely hazánk testnevelési és sportmozgalmában is rohamlépésekkel indult a felszabadulás után, az elmúlt esztendőben ért a legmagasabb pontjára. Az alkalosm, amelynek kapcsán a magyar sport bebizonyíthatta nagy fejlődését, a helsinki olimpia volt. A magyar olimpiai siker legszebb elismerése az volt, amikor Rákosi Mátyás elvtárs, népünk szeretett, bölcs vezetője az országgyűlés 1952 december 15-i ülésén a magyar kultúra eredményeiről beszélt, amelyek szerte a világon felkeltették a haladó világ érdeklődését, s többek között ezeket mondotta. ..Ezt az érdeklődést — és hozzátehetem, rokonszenvet — fokozták azok a nagyszerű teljesítmények, amelyeket tervszerű testnevelési munkánk eredményeképpen sportolóink a helsinki olimpián elértek, amikor tizenhat olimpiai bajnokságot és negyvenkét aranyérmet nyertek el** Méltán büszkévé tehetik ezek a szavak testnevelési és sportmozgalmunk minden tagját, aki a maga területén teljesítette a kötelességét. Olimpiai győzelmeink ugyanis nem néhány ember kivételes tehetségének köszönhetők, hanem hazánk általános fejlődésének, amelyben soha nem látott lehetőségekhez jutott a testnevelés és a sport is. Az olimpiai játékok alatt és után nem egyszer fordultak hozzánk kérdésekkel nyugati szakemberek, s szerették volna megtudni a magyar győzelmek ..titkát**. Mi nem tudtuk kielégíteni a kíváncsiságukat, semmiféle csodaszerről nem tudtunk beszélni, de beszéltünk arról a forradalmi változásról, amely Magyarországot is a szabad népek táborába emelte, s amely életünk minden területén rohamos fejlődést tett lehetővé. Beszéltünk hatalmas ipari fejlődésünkről, s rámutattunk arra, hogy nem vezet t°nség a tizenhat magyar olimpiai bajnokság, nem volt véletlenség 1948-ban a londoni olimpián, hogy a magyar sport a hároméves terv második évében érte el addigi legnagyobb olimpiai sikerét, s még kevésbbé véletlen, hogy ezt a nagy győzelmet négy évvel később az ötéves terv harmadik, döntő esztendejében tudta alaposan túlszárnyalni. Önként következik ebből, hogy a magyar sport sohasem érte volna el ezeket a nagy sikereket, ha hős munkásosztályunk, s az egész magyar dolgozó nép nem aratott volna győzelmet győzelem után a termelésben, ha nem tette volna lehetővé sportolóink számára a megfelelő előkészületeket. Pártunk és kormányunk, személyesen Rákosi elvtárs féltő goluldal és szeretettel kísérte figyelemmel sportunk fejlődését, s miden segítséget megadott ahhoz, hogy a sportmozgalmunk mind mennyiségben, mind minőségben előrehaladjon. Sportolóink számára a legnagyobb elismerés, ha megállapítjuk, hogy jól használták ki a segítséget, nem mutatkoztak méltatlanoknak a bizalomra. Joggal jelenthették Helsinkiből Rákosi elvtársnak, a magyar sport nagy barátjának, hogy megtették kötelességüket, dicsőséget szereztek édes hazánknak. az egész béketábornak. Felemelő érzés volt az a tudat, hogy hatvankilenc ország küzdelmében a három első hely közül kettőt a béketábor sportolói foglaltak el: a szocialista Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság legjobb versenyzői. Ugyanakkor valamennyi népi demokrácia jelentős fejlődésről tett tanúságot a helsinki olimpián, s az egész világ a sporteredményeken keresztül is megláthatta, hogy merre van a fejlődés, a győzelem útja. Azok az országok, amelyeket a hős Szovjetunió szabadított fel, s további önzetlen támogatásával megnyitotta előttük a fejlődés útját, a sport terén is ugrásszerű fejlődésről tanúskodtak a helsinki olimpián, amelynek a legnagyobb, legfontosabb eseménye a Szovjetunió megjelenése és minden várakozást felülmúló nagyszerű szereplése volt. Külön felemelő érzés volt olimpiásaink számára, amikor megtudták, hogy a magyar dolgozók munkafelajánlásokkal, termelési eredményekkel ünnepelték az olimpiai sikereket, s lelkesítették olimpiába inket még nagyobb helytállásra, adott szavuk beváltására. Az olimpiai sikerek fénye sem halványítja el az esztendő folyamán más területeken elért eredményeket. Lényegesen megjavult a szervezeti munka, a helyi TSB-k egyre jobban látják el a feladataikat. Jelentősen tovább erősödött a tizennyolc sportegyesület. A terveknek megfelelően megszerveztük a mezőgazdasági dolgozókat tömörítő Traktor SE-t, valamint a Spartacus SE-t, amely a kisipari szövetkezetek dolgozóinak nyújt sportolási lehetőséget. Ezzel a sportegyesületek száma húszra emelkedett. A főiskolai és egyetemi ifjúság testnevelése és sportja szempontjából jelentős lépés az I. és II. évfolyambeli hallgatók részére kötelező testnevelési óráknak a tantervbe való beiktatása. Többszáz sportkörben működnek már sportszervezők, s megindult az általános szakosztályok felállításának munkája. Több mint tízezer társadalmi edzőt, játékvezetőt és sportköri vezetőt képeztek ki a különböző tanfolyamokon. A fejlődés szempontjából nagyfontosságú minősítési munkában egyedül az ifjúságiak terén volt lemaradás, amit a sportköröknek az ifjúságiakkal szemben tanúsított bizonyos közömbössége okozott. A sportnaptárban előírt versenyek legtöbbje megrendezésre került. Várakozáson felüli mértékben teljesítették túl sportszervezeteink az MHK- tervet, az eredmény itt túlhaladja a 160 százalékot. Ez azt jelenti, hogy az MHK- jelvényesek száma hazánkban egymillióra tehető. Dolgozó népünk erejére és ügyességére vet jó fényt ez a szám, s ugyanakkor széles tömegalapot jelent a minőségi sport további fejlődéséhez. Legjobbjaink fejlődését nemcsak az olimpiai bajnokságok bizonyítják, hanem az az 5 világcúcs, s 201 országos csúcs, amelyet felnőtt versenyzőink a mérhető sportágakban az elmúlt év folyamán felállítottak. A nagy sikerek számbavétele alkal*mával csak egy kérdést tehetünk fel: hogyan lehet ezeket, a sikereket tovább fejleszteni? Először is fel kell használnunk a sikerek lelkesítő, mozgósító erejét. Erre számos példa van máris. A fiatalság képzeletét megragadta az olimpiai siker, s különösen azok felé a sportágak felé özönlenek, amelyekben legjobbjaink sikereket arattak az olimpián. Másodszor: bíráló szemmel kell megvizsgálnunk a hiányosságokat. Me arra kell törekednünk, hogy felszámoljuk azokat. Ugyanakkor, amikor örülnünk kell annak, hogy olimpiai győzelmeink hatalmas tömegeket lelkesítettek fel, vigyáznunk kell arra, hogy az öröm ne fajuljon önelégültséggé, a siker ne szálljon egyesek, v vagy többek fejébe. Ne feledkezzünk meg arról, hogy még az olimpiai játékok alatt voltak hiányosságok. A férfi tornában, a férfi úszásban és az ökölvívásban visszaesés mutatkozott, atlétikában pedig, az olimpiai játékok legfontosabb sportágában, általánosságban még mindig elmaradunk a nemzetközi élvonaltól. Az MHK testnevelési rendszer munkáját még most sem jellemzi a rendszeresség, a tervszerűség, holott nekünk az MFIK-ral nem az a célunk, hogy a résztvevők csak a próbákon, legjobb esetben egy-egy edzésen vegyenek résszt, hanem az, hogy rendszeresen sportoljanak. Általában véve a minőségi munka területén sokhelyütt hiányosságok mutatkoztak. A különféle tanfolyamok előkészítése, a hallgatók kiválasztása, s maga a tanfolyam lebonyolítása is gyakran felületes volt. Sportvezetőink közül még sokan nem értik meg, hogy a tervnek nemcsak a számszerű, papíron való teljesítése a fontos, hanem a minőségi teljesítés is. Külön súlyos hiányosság az a kapkodás és tervszerűtlenség, amellyel a tanfolyamokon végzett sportkádereket munkába állítják, vagy egyszerűen megfeledkeznek róluk. A terv teljesítésének számszerűségére törekedve sok sportkör csak az új tagok toborzásával törődött, s közben elhanyagolta a régebbi tagokat. Nem volt megfelelő az agitációs és a propagandamunka sem, s nem volt megfelelő a sportszervezetek együttműködése a DISzszervezetekkel, holott a testnevelés és a sport elsősorban az ifjúság ügye. Hiányosságok mutatkoztak a sportolók eszmei-politikai nevelése terén is, s még mindig vannak olyanok, akik a sportot a társadalom más jelenségeitől elszakítva nézik. Nem egy élsportolónk magatartása kifogásolható még, a régi idők káros sportszelleme mutatkozik meg viselkedésükön. A sportnaptár megvalósítása folyamán a legtöbb lemaradás az alsófokú és sportköri versenyek megtartása terén mutatkozott. A társadalmi szövetségek hálózatával még korántsem lehetünk megelégedve, s általában azt az erőt, amelyet a sportszerető, a sportért dolgozni akaró társadalmi káderek jelentenek, még mindig nem sikerült teljes mértékben mozgósítani, sőt ettől a teljességtől még távol vagyunk. A társadalmi aktívák megbecsülése terén kétségtelenül van fejlődés, de ezt még mindig nem tekinthetjük kielégítőnek. Ebből figyelmébe ajánlom minden sportfunkcionáriusnak, hogy a társadalmi aktívák bőséges hálózata nélkül nem tudtuk megvalósítani terveinket, nem tudjuk biztosítani a további fedődért. A fentiek is bizonyítják, hogy jócskán akad tennivaló testnevelési és sport mozgalmunkban a hibák, hiányosságok felszámolása terén. Akiket nem vakítanak el a kétségtelenül meglévő nagy sikerek, azok tisztán látják a megnövekedett feladatok nagyságát, amelyek az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket, tervszerűbb munkát igényelnek.indenekelőtt meg kell erősíte•*■*-*- nünk a testnevelési és sportszervezetekben az eszmei-politikai munkát. .A sport a kommunista nevelés fontos eszköze. Ezt a hivatását azonban csak akkor töltheti be, ha a sportvezetők a gondjaikra bízott sportolókat önti (dalos, szocialista műveltséggel rendelkező békeharcosokká, a Szovjetunió szeretetére, szocialista építésünk harcosaivá nevelik. A politikai felvilágosító munkának biztosítani fogjuk a szervezeti előfeltételeit, s ami a legfontosabb: a szocialista nevelés kérdéseivel elsősorban azoknak kell tisztában lenniük, akik a sportoló ifjúsággal a legszorosabb kapcsolatban állnak. Ezek pedig az edzők, a sportoktatók. Meg kell értenie minden edzőnek, hogy aki politikailag elmarad, az szakmailag is lemarad, az nem tudja elvégezni a kötelességét. Az az edző, aki nem akar egész embereket nevelni a rábízott ifjú sportolókból, aki nem küzd a kozaopotizmus, a sovinizmus ellen, aki nem neveli harcos hazafiságra a sportolókat, s nem fejleszti ki bennük a saját sportkörük iránti szeretetet, az nemcsak nevelési, hanem sportbeli téren is csődöt mond. Gondoljanak arra, hogy az ellenség minden kis rést igyekszik kihasználni, s ahol a mi felfogásunk nem jut érvényre, ott az ő felfogását igyekszik mérgező munkára felhasználni. Légüres tér nincs. S ha a sportvezetők, edzők, versenybírák a politikai tudás magasabb színvonalára emelkednek, nevelőmunkájukat hunynyebben, tudatosabban és eredménye*elem*kurdjait elvégezni. Kotulatlan, politikailag fejletlen emberek jutnak a sportszerűtlenség, a fegyelmezetlenség, az anyagiasság lejtőjére, s ugyanakkor a sportágukban sem látják meg a fejlődés útját, a tudományos módszerek fontosságát, a lelkiismeretes, szorgalmas előkészületek jelentőségét. Éppen azért, mert a vetélkedés egyre nagyobb, a győzelem kiharcolása a különböző sportágakban egyre nehezebb, elsősorban az egész emberek kerülnek az élre, azok, akik tudják, hogy miért sportolnak, s miért akarnak győzni. A sport hivatott tanítóinak, az edzőknek minden segítséget megadunk ahhoz, hogy mind szakmailag, mind politikailag előrehaladjanak. 1953-ban létrehozzuk az OTSfI mellett működő Tudományos és Módszertani Tanácsot, amely a legjobb magyar szakembereket tömöríti magában. Ez a testület alkalmas lesz arra, hogy a testnevelés és a sport területén különböző ideológiai, történelmi vagy szakkérdéseket kidolgozzon, magasfokú eszmeiséggel, a gyakorlattal való szoros összefüggésben. Azt akarjuk elérni, hogy a sport gyakorlati szakemberei minél több segítséget kapjanak a Tudományos és Módszertani Tanácstól. Ennek érdekében igen fontos, hogy maguk a gyakorlatiszakemberek minél több kérdést vessenek fel a tudományos feldolgozás céljaira. Biztosítani fogjuk a minél tervszerűbb és szervezett tapasztalatcserét is a sportszakemberek között. Súlyt helyezünk arra, hogy azok a káderek, akik a sportoló ifjúság nevelésével foglalkozniak, szakmai és politikai tudáson kívül az általános műveltség, kulturáltság terén se maradjanak le. Nagyon fontos, hogy az oktatás, a vezetés munkájába is vonjuk be a fiatalokat. Az idősebb szakemberek egyik legszebb feladata, hogy a vezetés, az oktatás terén is neveljenek utánpótlást sportmozgalmunk számára. Ha est nevelési és sportmozgalmunk tömegalapjának kiszélesítése érdekében fokozódó gondot fogunk fordítani a tömegversenyekre. A falusi sportolók szpartakiádján nem is tízezreket, hanem százezreket akarunk látni. Hasonlóképpen a nagy tömegeknek kell jellemezniük a negyven város atlétikai versenyét, a Szabad Hiúság mezei futóversenyét, az MHK úszó-sjonctoborzó versenyeket, az uszodák közötti postaversenyeket, a harmadosztályú minősítő torna versenyeket, s a közhasználatú gépek kerékpárversenyét. És ezekre a nagy tömegversenyekre úgy kell tekintenünk, mint újabb nagy tömegek kezdő lépéseire a rendszeres sportolás felé. A sportszervezetek munkájának arra kell irányulnia, hogy a nagy tömegversenyeken a sportba bekapcsolódott fiatalokat szervezzék be a sportkörökbe, az általános szakosztályokba, s egyengessék az útjukat a nekik legjobban megfelelő sportágak felé. Ügyeljenek arra, hogy elsősorban azokat a sportágakat kedveltelek meg a fiatalokkal, amelyek a többi sportnak is az alapjai, mint például az atlétika, a torna, az úszás, vagy olyan szívósságra és kitartásra nevelő sportág, mit a kerékpározás. Minőségi sportunk előtt is nagy feladatok állnak ebben az esztendőben. Világ- és Európa-bajnokságok, fontos nemzetközi mérkőzések, s az év legfontosabb sporteseménye, a Világifjúsági Találkozó keretében megrendezésre kerülő FVB. Hasonlóképpen nagyfontosságúak élsportolóink számára a hazai bajnokságok, versenyek, amelyeknek színvonalát minden eszközzel tovább kell emelnünk. Emlékezetes lesz a magyar sport számára az 1953-as esztendő abban a tekintetben is, hogy ebben az évben kerül felavatásra a Népstadion, ötéves tervünk legjelentősebb sportéépítkezése. Népi demokráciánk egyik győzelme az első igazi nemzetközi méretű magyar stadion, amelyről a múltban annyit szavaltak, de amelynek érdekében sohasem cselekedtek. A Népstadion elkészülése alátámasztja jogos kérésünket az 100. évi olimpiai játékok megrendezése iránt. Minőségi sportunk fejlődésének világosan mutatja az útját az új, egységes sportminősítés, amelynek a szabályzata már a nyilvánosság elé került. Rövidesen nyilvánosságra , hozzuk az új szinteket is, amelyek magasabbak lesznek, min a régiek. Edzőink úgy építsék fel munkájukat, hogy minél több sportolót minél magasabb osztályú szint elérésére tegyenek képessé. Ne feledkezzenek meg arról, hogy az új minősítési szabályzat három évre szól. Ha megfelelő, hároméves tervet készítenek az edzők a legmagasabb szintek elérése érdekében, akkor legtehetségesebb sportolóink a legközelebbi olimpia évében érik majd el tudásuk legmagasabb fokát. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy sportmunkánkat a négyévenként megismétlődő olimpiai játékokra állítjuk be. Ezt még akkor sem tesszük, ha teljesen tisztában vagyunk — a legutóbbi tapasztalatok alapján is — az olimpiai játékok nagy propagandaerejével. Mi az állandó, biztos fejlődést akarjuk biztosítani a testnevelés és a sport terén is, s ez, s csakis ez a mód teszi lehetővé az olimpiai jó szereplést is. A helsinki olimpia után sokan úgy gondolták, hogy a következő év talán némileg a pihenés esztendeje lesz a nagy ,,olimpiai megerőltetés“ után. Ezek az emberek erősen tévednek. Az 1953-as esztendő megnövekedett feladatokat hoz számunkra, tehát nagyobb munkát igényel, mint az 1952-es, olimpiai esztendő. A már felsorolt feladatokon kívül le kell bonyolítani a sportköri vezetőségek újra- YU tanulását, egészen a területi elnökségekig bezárólag. A falusi sportmunka elősegítése céljából meg fogjuk szervezni a meglévő falusi sportkörök patronálását, s új falusi sportkörök megalakulását segítjük elő. Az elmúlt évinél nagyobb mértékben foglalkozunk a Traktor SE munkájával, szervezeti megerősödésével. Mind a 140 járásban szövetkezeti mintas portkör megalakulását tesszük lehetővé, s ezek a minta-sportkörök valóban mintául, követendő példaképül szolgálnak majd. Iskolai minta-sportkörök alakítását segítjük elő a nagyobb iskolavárosokban. A patronálás munkáját általában kiszélesítjük és szervezettebbé tesszük. A legfontosabb sportágakban állandó ifjúsági válogatott keretekkel kívánjuk biztosítani a magyar sport minőségi utánpótlását. A Munkára Harcra kész testnevelési rendszerben először kerülnek sorra ismétlő próbák. Tervezetet fogunk készíteni „A magyar sport napja*" rendszeresítésére. Gondoskodni fogunk valamennyi sportág számára a minőségi sportszergyártásról. Az 1953-as év első hónapjaiban széles körben dolgozzuk fel a helsinki olimpiai játékok tanulságait. Egyéves edzői tanfolyamot hozunk létre olyan előkészítő féléves esti tanfolyammal, amely lehetővé teszi a megfelelő kiválasztást• Emnselni fogjuk a sport-szakirodalom színvonalát, elsősorban a szovjet szakirodalom széleskörű ismertetésével. A testnevelési és sportmozgalom vezetői előtt mindig Rákosi elvtárs szavai állnak, s ennek megfelelően minden erőnkkel azon leszünk, hogy gondolkodjunk a sport terén a további fejlődés előfeltételeinek biztosításáról. Erre gondoljon testnevelési és sportmozgalmunk minden tagja, versenyzők, játékosok és vezetők egyaránt. Ha “mindenki teljes munkát végez a maga területén, akkor sportmozgalmunk munkásai elmondhatják, hogy megtették és szüntelenül megteszik a kötelességüket a béke megvédése, a szocializmus építése érdekében. Kezdjük meg az új évet, sporttársak, egy nagy elszánással: még többet fogunk dolgozni és harcolni pártunk vezetésével , sportunk további fejlődéséért, édes hazánk és az egész béketábor erejének, dicsőségének növelése érdekében. Országosan 163,4 százalékra teljesítettük az 1952. évi MHK-tervet november 39-ig A GTSE terepversenyével vasárnap indul motorosaink téli idénye Szombaton kezdődnek meg a vízilabda Téli Kupa küzdelmei A Bp. Postás nyerte a jégkorong Béke Kupát Hétfőn és kedden este játszották ie a Mu jégpályáin a jégkorong: Béke Kupa hármas döntőjének u*tolsó két mérkőzikét. A kedvezőben időjarró* károsan befedeetolta a mérkőzések látogatottságát és a pálya minőségét is. A Bp. Postás a Bp. lumpéi ellen elért döntetlen eredményével megvárd emelten nyerte meg , aKéke Kupát. Bp. Postás—Bp. Építők 12:0(1:0,6:0 5:0) ■Műjégpálya, 500 néző. Vezette: Hárai, Pásztor. Időmérő: Pete. Bp. Postás: Hrcsai - Hemcezá, Beridi — Hubó,Molnár, Sz-amo®.. Csere: Bárány, Nagy, Vagyóczky, Telikee, Márké. Edző: Híresült István. Bp. Építők: Erdész Sz'Odevánsziky, Farkas -- Tóth, Konkoly, Fodor. Gs: Rékai-. Dappai, Springer, Jádzó: Zappai Róbert. A gólok sorrendje. I. harmad: 17. percSzövés Diuszsky (öngól), II. harmad: 5. perc Farkas (öngól), 7. p. Szamosi, 8. p. Chibo, Gubó, ld. p. Molnár. 18. p. Szamosi. III. harmad: :2. p. Herneeza. 3. p. Mike, ló. p. Molnár, ut. p. Helmeeza, 19. p. Miks. A Kunt, Lippólt és Mindért nélkülöző Bp. féprőik nem lehetett komoly ebenfele a kitűnően játszó postás csapatnak. .ló: Herneczi, Guipo, Molnár, Szamos., Vagyóczky, ill. Farkas, Konkoly. Bp. Postás—Bp. Kinizsi a 13 (1- 0, 2 : 2, 0 :1) Műjégpálya, 2000 néző. Vezette: Ti.ifaluttsy, Kenderesei. Időmérő: Pete. Bp. Postás. Híres Pásk Helnneczi, Renci — Gubó, Molnár, Szamosi. Cs: Bárány, Nagy, Vagyóczíky, Telkes, Miks. Ed.d: Vinsák István. Bp. Kinizsi: Grózdes — Szegyén, Traucz — Siraki._ Rajkai, Szende. (’): Margó, Bán, Kánál, Adám. Edző: Kárai Béla. Az első percekben a Kinizsi támad többet, de Hán egymás után hagyja ki a legnagyobb helyzeteket is. Az első negyedóra után kiegyenlítetté válik a játék. A 17. percben a Bp. Postás jól használja ki két ember előnyét: a kapu elött álló Szamosi, tisztán kap egy korongot ás ‡4 lépésről védhete tlenül vágja a hálóba. 1.0.? . •‡ },'f . *t'l ' íi . •‡' • 1. V.Jt'Kr egy védésnél rosszul esik, megsérül a könyökén, néhány percig ápolják, aztán folytatódik a játék. Erősödik az iram. A 11. percben Gabó estében is jól találja el a korongót. 2:0, majd a 8. percben ugyancsak Gabó kicselezi a ráfutó védőket és késésről 3:0-ra növeli a Bp. Postás előnyét, a Bp. Kinizsi ekkor erősít, a 7. percben Bán egy kapucsulti kavarodásból lő gól után, majd a 12. percben Margó szép lövése fílicsók lábát érintve vágódik a hálóba. 3:2. A 11. harmadban perzte a Bp. Kinizsi a többet kezdeményező. A 2. percben Szende átadásából Rajkai 3 méterről kiegyenlít. A Bp. Postás heves ellentámadásba megy át, átveszi a játék irányítását és időnként valósággal kapujához szegezi ellenfelét, a Kinizsi-játékosok azonban jól védekeznek. Az iram csökken, szerin elláthatólag mindkét csapat kifullad, különösen egy-két Kinizsi játékoson ütköznek ki a fáradtság jeli. A találkozó inkább nagy küzdelmet, mint szép játékot hozott. A Bp. Kinizsi taktikája az volt, hogy a Bp. Postás első sorával szemben a második selét játszatta, azzal a feladattal, hogy fogja azt a sórt, első sorát, pedig a postások második gomb ellen vetette harcba, hogy az annál könnyebben érhessen el eredményt- Ez a taktika az első percekben megzavarta a postásokat, hamar rájöttek azonban az ellenszerére és átcsoportosították a cseréket. A Bp. Postás valamivel többet támadott, támadásait ötletesebben építette fel, így tudott kétszer is emberhátránnyal gólt szerezni a II. harmadban. Hircsákjól védett, a gólokról nem tehet. Hehneczi volt a legjobb védő, de a támadásokból is jól vette ki a részét. Rendi jobb teljesítményt nyújtott, mint a Bp. Vörös Meteor ellen. Bárány és Nagy körülményeskedett. Szamosi volt a legjobb és a legveszélyesebb csatár, gyorsasága és lövőkészsége jól érvényesült. Hajszállal maradt csak mögötte a robbanékony Gubó, aki eredményesen és nagy takarással játszott. Molnár kezd beleilleszkedni új csapatába. A második sorban Vagnóczky e úttal is lendületesen, jól harcolt. Telkes és Miks nem volt eleget játékban, . ..játékukból hiányzott az átütőerő. Grozdics jól védett, a gólokért ő sem felelős. A védelem közepes teljesítményt nyújtott többször zavarba jött. Az egyén volt a legjobb védő. Margó és Ráncz valamivel mögötte varadt. Hátul emelkedett ki a csatárok közül, rengeteget vállalt magára, jól tört kapura. Jó teljesítményt nyújtott Szende is. Siraki megfelelően fogta a gyors Szamod. Bán feltűnően gyengén játszott, erőnléte nem megfelelő. Rajkai és Ádám igyekezett, de a végén már nem nagyon bírta erővel. A mérkőzések szüneteiben a Parádiházaspár, Jurek Edda, Pálinkás Hédi, futott műkorcsolyázó, illetve jégtánc bemutatót. A Béke Kupát a döntő után Höfflinger Gábor, a versenybíróság elnöke ünnepélyesen adta át a győztes csapat kapitányának. Az első három helyezett csapat játékosai szép emlékveretet is kaptak. Végeredményben: 1 Bp. Portás 2 1 1 — 16: 3 -1 2 Bp. szorfok 2 1-1 3:13 *1 3. Bp. Kinizsi 2 — 1 1 4: 11 1