Népsport, 1953. április (9. évfolyam, 66-86. szám)
1953-04-02 / 66. szám
Igen jól sikerült az alapfokú tornász-csapatbajnokság országos döntője A III. alapfokú tornász-csapatbajnokság szombaton és vasárnap lezajlott ,országos döntője minden tekintetben igen jó sportot hozott. Ez az országos dömó az idei alapfokú bajnokság méltó bedejezése volt. Minden tekintetben felülmúlta a tavalyi döntőt. A mennyiségi fejlődést például számszerű adatokkal is lemérhetjük: amíg tavaly az országos döntőn 25 együttes indult, addig az idén a döntő küzdelmei során 51 csapat mérte össze erejét. Ez azt bizonyítja, hogy ebben az évben jóvaltöbb csapat szerepelt az alapfokú Csil-n, mint ezt megelőzőleg. Nagy színvonal-emelkedés Az alapfokú tornász-CsB országos döntője bizonysága volt annak, hogy vidéken is egyre nagyobb teret hódít a tornasport. A tizenhét fővárosi együttessel szemben harminckilenc vidéki csapat került be a döntőibe. A vidéki városok egy részét több csapat is képviselte. Például Kecskemét 5, Pécs Pápa, Szeged és Debrecen 3—3, Győr, Miskolc és Fűzfő 3—2 együttessel szerepelt. Színvonal tekintetében it határozott javulás volt észlelhető. A sportköri, területi és egyesületi versenyeken még több hibát figyeltünk meg a gyakorlatokban. Az országos döntőn ezeknek a hibáknak a 90 százaléka már nem jelentkezett. Néhány kivételtől elte hintve a résztvevő együttesek valamenynyi tornásza szép kivitelben, jó ütemben, alaposan kidolgozva hajtotta végre gyakorlatait. A talaj-, ugrószekrény- és szabadgyakorlatok sikerültek a legjobban, de elenyésző volt a hibák száma a gerendán és a gyűrűn is. Végeredményben megállapítható, hogy az országos döntőn résztvevők nagy része lelkiismeretesen,, alaposan felkészült. Debreceni sikerek a férfi versenyekben A férfi felnőtt bajnokságban volt a legnagyobb a küzdelem. A Debreceni Postás és a Debreceni Lokomotív igen szoros versenyt vívott. A Postásnak 66.9, a Lokomotívnak pedig 56.8 a szerenként átlaga, ami 9.5-ös, illetve 9.4-es egyéni átlagnak felel meg. Ez is mutatja, milyen alaposan tervszerűen kúszult fel a két együttes. A férfi felnőttek döntőjében kiemelkedő teljesítményt nyújtott még a Szarvasi Traktor, a Szombathelyi Fáklya és a Vörös Lobogó Soproni Pamut. A férfi ifjúsági döntők debreceni győzelemmel végződött. A debreceni fiatalok nagy küzdőkészségről és lelkesedésről tettek tanúságot az alapos felkészülés mellett. Egy versenyszámban nem rontottak, gyakorlataikon látzott, hogy több van bennük, mint amennyit az alapfokú gyakorlatok megkívánnak. Szerenkénti átlaguk 57,1, ez 6.0-os egyéni átlagnak felel meg. A második helyezett Bp. Fáklya torna fizni is jól vizsgáztak. Ha a szabad gyakorlatuk jobban sikerül, megszoríthatták volna a debrecenieket. Igen kicsi hibaszázalékkal doboztak a Székesfehérvári Építők és a Nyíregyházi Lokomotív tornászai is. A Bp. Fáklya éri* *1 a legjobb átlageredményt A női felnőtt bajnokságot a Fáklya Opera biztosan nyerte. 5.2 ponttal előzte meg a második helyezett Kecskeméti V. Meteort. Gyakorlataikban a legélesebb ereműt bíráló siem fedezhetett fel hibát. Testtartásuk és a gyakorlatok kidolgozása tökéletes volt. Szerenkénti átlaguk 569, az egyéni átlag pedig 9,5. A Kecskeméti V. Meteor, s a Szegedi V. Lobogó és a Debreceni Postáé is dicséretet érdemel. A női ifjúsági döntőn a Bp. Fáklya diadalmaskodott. Mindennél ékesebben beszél az a tény, hogy ez az együttes érte el a legjobb átlageredményt az egész mezőnyben: szerenkénti, átlaguk 57.7, ez 9.7 es egyéni átlagnak felel meg. A Bp. Lokomotív, a Pápai Petőfi és a Pápai Vörös Lobogó tornászai is bebizonyították, hogy alaposan kihasználták az időt és a lehetőségeket a felkészülésbe. Kisebb hibák és szabálytalanságok A* országos döntőn résztvevő csapatok zöme tehát jól felkészült, voltak azonban olyan együttesek is — hozzátehetjük, hogy a* indulók számát tekintet- im véve igen kevesen — amelyek több hibával versenyeztek és helyezéseket sem értek el. Ez vonatkozik a Bányász SE, az Előre SE, a Szikra SE és a Vasas SE csapataira. Mint ismeretes, a Pápa Petőfi, az Előre I.ez Autójavító (Bp.), a Kinizsil Bélért (Bp.), a Siófoki Bányász és a Békéscsabai Építők férfi, valamint a Váci Traktor, a Kecskeméti Építők, azt Flőre Bácsés garázs (Bp.) és a Pécsi Petőfi női felnőtt csapatának eredményét megsemmisítették, mert csapatukban ifjúsági tornászokat szerepeltetett. A szabályok világosan kimondják, hogy felnőtt csapatban ifjúsági versenyző nem szerepelhet. A Pápai Petőn férfi csapata például biztosan nyerte volna a versenyt, így azonban biztos győzelemtől fosztotta meg saját magát. A tanulság ekből: mindenkor ragaszkodjunk a szabályok betartásához. Helytelen az is, hogy egyes csapatok olyan versenyzőket indítottak, akik már magasabb tornatudással rendelkeznek. Például a Vörös Meteor Nemzeti Bank férfi felnőtt együttesében szerepelt Dalia Béla, a Debreceni Postás női felnőtt csapatában pedig Vermes Lászlóis. Mindketten válogatott kerettagok voltak. A Fáklya Opera női felnőtt csapatában indult fenn .Judit, aki néhány évvel ezelőtt többször nyert ifjúsági bajnokságot. A nagyobb tudású versenyzők szereplésükkel elveszik a kezdők kedvét. Rendezés, pontozás Néhány szót a rendezésről ,is a pontozóidrak munkájáról. A rendezés kitűnő volt. A sok induló ellenére egy pillanatig sem volt zavar, rendetlenség a teremben. A csapatok fegyelmezetten vonultak fel a szerekhez és vonultak el a pihenőhelyre. A „forgó- kzínpad“ tökéletesen működött, ez is hozzájárult az országos döntő gyors lebonyolításához. Gyorsan ment az eredményszámítás is: a verseny befejezte után tíz perccel már eredményhirdetéshez sorakozhattak a csapatok. A rendezőség munkáját megkönnyítőit© a tornászok fegyelmezett viselkedése. A pontozóbírák nem vétettek nagyobb hibákat. Tárgyilagosan, helyesen pontoztak, csak a verseny végefelé mutatkoztak rajtuk a fáradtság jelei, ez azonban érthető, mert egy pontozónak egy nap közel 250 gyakorlatot kellett pontoznia. Elsősorban Zsimei Nándor, Simonfalvi László, Boros Dénes, Fehér Anna és Budai Anna látta el jól a munkáját. Sárkány István állami edző ezeket mondta az országos döntőről: — Alapfokú döntőn ilyen színvonalas verseny még nem volt. A versenyzők zöme alaposan felkészült. Különösen az ifjúságiak munkája emelkedett ki. Gyakorlataikon látszott, hogy sokkal több van bennük, mint amennyit, az alapfokú gyakorlatok megkövetelnek, s nagyobb feladatok megoldására is képesek lennének. Végeredményben tehát leszögezhetjük, hogy az alapfokú tornász-csapatbajnokság országos döntője igen jól sikerült. Bebizonyosodott, hogy az utánpótlás felneveléséhez megfelelő anyag áll rendelkezésre a fővárosban 6s vidéken egyaránt. Igen fontos azonban, hogy az országos döntőn jól szerepelt tehetsléges fiatalokkal megfelelően foglalkozzanak. Ezeknek a fiataloknak jövőre már nem az alapfokú, hanem a III. és II. osztályú bajnokságban a helyük. Geresdy László Főleg a vidéki úszósport nehézségeiről beszéltek a felszólalók a II. országos úszóértekezleten A nagy érdeklődéssel kísért országos úszó-, vízilabda- és műugró-értekezleten elhangzott beszámolókat már közöltük. Most ismertetjük a hozzászólások egyrészt és foglalkozunk az értekezlet tanulságaival. Az értekezleten elhangzott beszámolókhoz többen szóltak hozzá. Vermes Béla (Bp.) a minősítéssel kapcsolatos kérdésekről beszélt, s hangoztatta: meg kell szüntetni a minősítési munka kampány jellegét. Varga András (Bp.) javasolta, hogy az OTSB vízisportok osztálya a társadalmi szövetséggel karöltve könyvben számoljon be évenként az úszó- és vízilabdasport eseményeiről. Ennek egyik előfeltétele a pontos jegyzőkönyvvezetés, az eredmények hibátlan rögzítése. A vidék úszósportjának fellendítése céljából helyes volna, ha a fővárosi edzők szakmai segítséget adnának vidéki kartársaiknak. Kifogásolta, hogy a vízilabda Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzései során egyes válogatott játékosok sportszerűtlenül viselkedtek. Helytelennek tartja, hogy ifjúsági korban lévő játékosok a Budapest bajnokságért sportkörük első csapatában játszanak. Csiszár Ferenc (Vas megye) feltárta a megye úszósportjainak sivár helyzetét. Annak ellenére, hogy két uszoda is van a megy© területén, mindössze egy úszószakosistály működik. A hibák forrását az edzőkérdésben látja. Kifogásolta, hogy javaslatait válasz nélkül hagyta az OTSB vízisportok osztálya. Benika László (Vlajda-Bihar megye) azokról a nehézségekről beszélt, amelyek a megyében az úszósport fejlődését gátolják. Debrecenben a jó idő beálltával nem biztosítják az edzési lehetőségeket. A víz 14 fokos, ami edzésre alkalmatlan. Több helyütt kihasználatlanul hevernek az uszodák, a csak Debrecenben és Rábán van úszó élet. Bakla Béla (Bp.) szerint egy úszó folyóirat jelentős szakmai segítséget adna a vidéki edzőknek. Gáti Károly (Bp.) a fővárosban is egyre inkább jelentkező uszoda-nehézségekről beszélt. Helyes volna szerinte, ha a melegvíz források mellett nyitott versenyuszodák létesülnének. Rajki Béla (Bp.) az országos és a budapesti társadalmi úszószövetség elmúlt évi munkáját bírálta és megállapította, hogy egyiknek sem volt megfelelő irányvonala. ,,A vidék úszósportjának a helyzet© szorosan összefügg az edzők, a szakkáderek nevelésével* ‘ — mondta. Kifogásolta, hogy egyes sportköri vezetők türelmetlenek az edzőkkel szemben, gyors sikert követelnek tőlük , ezért fíz edző munkája kapkodó lesz. Nem tudja rendesen ellátni feladatát az az edző sem, aki több helyen is vállal edzői megbízást. Maróti László (Bp.) elmondta, hogy kezdetben milyen akadályok hátráltatták a budapesti társadalmi úszószövetség működését. Kösztner Henrik (Bp.) szerint hiba volt, hogy az értekezlet nem vizsgálta meg, hogy az 1952-ben kitűzött feladatok közül mit valósítottak meg. Brozsó István (Szolnok megye) rámutatott arra, hogy Szolnokon a hatóságok igen kevés támogatást adnak ahhoz, hogy a város úszósportjának vezetői megoldják a szükséges feladatokat. Hosszú idő óta rozsdásodnak az esti világítás bevezetéséhez szükséges felszerelések, amelyeket egészen kis költséggel fel lehetne szerelni. Hunyadfi István (Bp.) és Jaki István (Bp.) főleg nevelési kérdésekkel foglalkozott. P. Novák Ilona (Bp.) a serdülő versenyzőkkel való gondos foglalkozást tette szóvá. Nem szabad túlhajszolni a fiatal korban lévő úszókat, arra kell törekedni, hogy minél tovább versenyezhessenek. Az edzői munka nagyobb megbecsülését és elismerését kérte. Úszóedzőink szerinte jól dolgoznak, bátrak, újítanak, átveszik egymás tapasztalatait. Popper Imre (Bp.) helyesnek tartaná az úszó-pontverseny újbóli bevezetését, mert ez fokozná a versenykedvet. Az értekezlet hiányosságai A II. országos úszó-, vízilabda- és műugróértekezlet kétségtelenül sokkal jobban sikerült, mint az első. Nagy volt az érdeklődés az értekezlet iránt. Molnár Lajos beszámolója gondos és alapos volt, minden részletében átfogta az elmúlt évi munkát. Rámutatott a még mindig meglévő hiányosságokra, amelyek akadályozták a sportfejlesztési terv teljesítését. Kárpáti Nándor állami edző szakmai szempontból ismertette a legfontosabb feladatokat. Feszült figyelemmel kezdték hallgatni a jelenlévők Lembényi Dezső vízilabda-beszámolóját, ez azonban egyáltalán nem volt kielégítő. A rövid beszámoló főleg az események ismertetésére szorítkozott, s nem jelölte meg a feladatokat. Mindenesetre felvetődik a kérdés: nem lenne-e helyesebb a jövőben külön vízilabda-értekezletet tartani. Túlságosan egyéni volt Papp Bálint műugró-beszámolója. Ez sem tárta fel a műugrósport egyhelyben topogásának okait, s nem mutatott rá a feladatokra A hozzászólások közül jónéhány nem mozdította elő lényegesen az értekezlet sikerét. Nem mondták el tapasztalataikat azok a vidéki szakvezetők, akik megfelelő támogatást kapnak működésükhöz, s így eredményesen tudnak dolgozni. Igen helytelen volt az is, hogy számos sportegyesület nem képviseltette magát ezen a rendkívül nagyfontosságú értekezleten. 200 fogadó 400 tippje a Sportfogadási osztályhoz szerdáig beérkezett szelvények kiszül vete három oszlopban 299 fogadó 409 tippjét összesítve, az utolsó oszlopban a legtöbbet előforduló tippeket tünteti fel a Sportfogadási osztály. Az első 12 oszlopban egy-egy fogadó tippjei szerepelnek, az ezt kü-I 1 X 2 1. Bp. Honvéd—Rapid 1 1 1 x 1 1 2 x 1 1 1 1 m 103 90 1 1. Bp. Bástya—Austria 12 11xxlllx2 1 lat ISd 117 1 3. Sal£. Vasas—Diósgyőr x 2 2 1 x 2 2 2 2 x 2 x 133 123 139 4. Nagybáttony—Pereces 3 2 x 2 2 2 x x 2 2 1 2 98 114 168 2 5. Gyöngyös—Sajószentpéter 1122 3x21x2.1 111 Ifi lat -1. Miskolci Ép—Eger ! 11 7 1 l 'i 2 ? x, 1 ^ 1 7. Ogléd-'dr. Petőfi 1xx1 2x23x1 2 x H® }£ U« x 8. Zalaegerszeg—K. Bástya 112 1 x3112x19 1M 140 127 1 9. Komló-Pécsi Hők. 1 x 2 1 2 2 1 x 2 2 2 x 03 125 ffifi 10. Tatab. Ép.-x.-kanizsai B. x 2 x x 1 x 2 2 2 x 1 2 132 t6 123 X 11. Esztergom—Dohánygy. 2 1 x x x 1 x 1 x 1 x 2 12 163 113 x 12. Ván—Pesterzsébet lx 1 1 12 1x1 1 2 X 112 198 122 1 21953 április 2. csütörtök * Bátrak, fegyelmezettek, de 161 képzettek is fiatal ökölvívóink Budapest 1953. évi ifjúsági egyéni ökölvívó-baj nőik© ágának küzdelmein 150 versenyző vett részt. Legtöbben a kifiváltósúlyban, a váltósúlyban és a könynyűsúlyban, legkevesebben a felső három súlycsoportban indultak. A bajnok viadal azt bizonyította, hogy ifjúsági ökölvívóink az eltelt év alatt jelentősen fejlődtek. A mérkőzések többsége színvonalas,, teljesen, kiegyenlített küzdelmet hozott. Az egyes súlycsoportokban az erőviszonyok meglehetősen kiegyenlítettek voltak, s így már a selejtező mérkőzések is csak nem olyan érdekesek voltak, mint a döntők. Az öklözők nagyrész© nemcsak bátran, lendületesen harcolt a győzelemért, hanem stílusosan, formásan és szabályosan ütött is. Edzőink kiváló munkáját dicséri a fiatalok szép szereplése, jó teljesítménye Az összecsapások igazolták annak a rendelkezésnek a helyességét, hogy az ifjúságiak 10 Vinciás kesztyűkkel öklözzenek. A jobban, vastagabban párnázott kesztyűkkel bátrabban küzdöttek a versenyzők. Nem kis részben a 10 unciás kesztyűknek köszönhető, hogy a kiegyenlített, változatos, kemény összecsapások ellenére csak igen kevés kiütéses győzelem született. Külön dicséret illeti a fiatalokat példamutatóan fegyelmezett, sportszerű magatartásukért. Jóleső érrzés volt nézni, hogy egy-egy mérkőzés után, a vesztes éppen olyan mosolyogva ölelte meg ellenfelét, s gratulált neki, mintha ő nyert volna. Egy-két esettől eltekintve a küzdőfelok szín déke« szabályt»aan«,igot nem követtek el Példamutató volt az ifi, ahogyan a Hatniuk tudomásul vették a mérkőzés vezető figyelmeztetések és a pontozók döntését. Magatartásuk az edzők jó nevelőmunkájának eredménye. Kitűnő teljesítményével és tehetségével elsősorban Nagy József, Turkovács, Kelemen és Vári tűnt ki. A harmatsúlyú Nagy József kitűnő adottságokkal rendelkezikk, már teljesen kinőtt az ifjúságiak mezőnyéből. Nagy gyors, technikailag nagyon jól képzett, jószemű versenyző, valamennyi mérkőzést szinte játszi könnyedséggel nyerte meg. Hibái közül a legnagyobb az, hogy nem él sportszerűen. Keménység tekintetében is javulnia kell még. A nagyváltósúlyú Tarkovács szerezte a bajnokság legnagyobb meglepetését: az elődöntőben a Fresht verő Parnét csaknem kiütötte. A jobb alapállás és Tarkovács nagy ütőerővel, s küzdőképességgel rendelkezik, csak technikai felkészültsúgón van még sok csiszolni való. A papírsúlyú Kelemen főleg a döntőben. Bugyás ellen harcolt pompásan. Formásan üti az egyeneseket, s nem csak a támadáshoz, hanem a védekezéshez is van érzéke. Ha fejőrlésében nem áll be törés és ha megerősödik, igen jó felnőtt légsúlyú versenyző lehet belőle. Vári a nehézsúlyú utánpótlás legnagyobb ígérete. Kemény, jó ütőképességgel rendelkező öklöző. Neki elsősorban gyorsan Hágót, mozgékonyságát és taktikai érzékét kell fejlesztenie. Az említetteken kívül még főleg Fésű, Dávid, Áros, Takács, Varga Péter, Varga György, Márton és Németh Lajos látszik komoly tehetségnek. Az ismertebb versenyzők közül Pavics, Keresztes, Fekete és Vass nem nyújtotta azt, amire képes. Meg kell még említeni, hogy a mezőny népességére való tekintettel helyes volt a BTSB-nek az az intézkedése, hogy a fiatal Üldözőkkel nem erőltette a túlzott versenyzést, s a tervezett, két nan helvett négy napra osztotta el a bajnoki küzdelmeket. Folynak az előkészületek Bécsben a szombat-vasárnapi nemzetközi labdarúgó-mérkőzésekre — Tdvbeszélőjelentésünk — (Bécs, április 1.) A szombat-vasárnapi nemzetközi mérkőzésekre szorgalmasan készül az Austria és a Rapid. A bécsi budapesti nemzetközi találkozókat az április 26-i magyar—osztrák válogatott mérkőzés főpróbájának tekintik bécsi szakkörökben, annál is inkább, mert az osztrák válogatott gerincét az Austria és a Rapid, a magyar csapatét pedig a Bp. Honvéd és a Bp. Bástya játékosai alkotják. A két csapat összeállítása már kialakult. Az Austriában csak a válogatott mérkőzésen megsérült trvber játéka kétes. Helyetteséül a nagy tehetségű fiatal Pichler áll rendelkezésre. A stupid esszécilásának érdekessége, hogy a 4 hosszú ideig sérült Zeman ismét véd, s a bali szélső pedig Probst helyett RöTHer II lesz. A két osztrák együttes összeállítása tehát ez lesz. Austria: Schwedfi — Stotz, Kowanz- Fischer, Ocwirk, Schleger — Melchier Kominek, Mubher (Prinler), Stojaspal, Aurednik. Rapid: Zeman — Marki, Happel — Kaffka, Gieser, Golobic — Komfir I, Riegier, Dienst, Hanappi, Kömer II (Probst). Az érdeklődés Bécsben változatlanul igen nagy, 50—58.090 nézőre számítanak. A Proher-stadionban sorra kerülő két mérkőzés közül a Rapid—Bp. Bástya, találkozó 1-1.0t órakor, az Austria—Bp. Honvéd mérkőzés pedig6.30-kor kezdődik. A két budapesti mérkőzés vezetésére Jiraneket és Románt jelölték ki. B. A. Három játékvezető igen jól, négy pedig kisebb-nagyobb hibával működött a labdarúgó NB I negyedik fordulójában Az NB I negyedik fordulójának mérkőzésein működő játékvezetők általában valamivel halványabb teljesítményt nyújtottak, mint az előző hetek játékvezetői. Hárman igen jól vezették mérkőzésüket. (Dankó, Somogyi, Zsolt), a másik négy játékvezető működésébe már becsúsztak kisebb-nagyobb hibák. A partjelzők kielégítően látták el feladatukat, s nagy részük van abban, hogy a negyedik forduló mérkőzésein a lesek elbírálása terén nem volt különösebb hiba. Véleményünk az NB I negyedik fordulójának mérkőzésein szerepelt játékvezetők teljesítményéről. BANKÓ GYBRGY a Bp. Honvéd -Ősénél! Vasas mérkőzést nagyszerű formában vezette. A találkozó főleg az első félidőben állította nehéz feladat elé, ekkor ugyaniis gyorsabb, változatosabb, élénkebb iramú volt a játék, mint szünet után. Kitűnő volt ez, össszeműködése a partjelzőkkel, a lesek megítélése terén egyszer sem hibázott. A Ce. Vasas gólja előtt helyesen kivárt, mert látta, hogy a tétlen lesen álló Horváth Ősi Bártfni nem tett mozdulatot a labda megszerzésére, így a gyors Tóth Ilitek lehetősége nyílt az előretörésre. Gyors helyzetfelismerésének, tapasztalt ligának különbető, hogy nem fogadta el felülbírálás nélkül Tansz partjelző gyors beintését. Eélyezkedésig is kifogásuldani volt. Hibájául mindössze az róható fel, hogy két-három kézzelelökést elnézett, s megengedte, hogy a játékosok a pályán hangoskodjanak. SOMOGYI ERNŐ a Salgótarján! Bányász—Szombathelyi Lokomotív mérkőzésen határozottan, körültekintően működött. Minden szabálytalanságot észre vett, a lesorrások megítélésében nem hibázott. Kisebb hibája csak az volt, hogy néhány esetben a szabálytalanság után nem várt ki, emiatt az előny szabályt petu mindig alkalmazta. ZSOLT ISTVÁN a Bp. Postás-Bp- Kinizsi mérkőzést vezette. Kitűnő erőnléte révén igen jól követte a játékot, a két-három lökéstől eltekintve minden szabálytalanságot észrevett, nem ügyelt azonban kellően arra, hogy a szabadrúgásoknál a vétkes csapat játékosai betartsák az előírt 9 méteres távolságot. Ez különösen az I. félidőben volt szembetűnő vagy esetben, amikor a 10-o©on belül egy közvetett szabadrúgásnál a Bp. Postás játékosai egészen közel — alig 6 méternyire — álltak a labdától és a rúgás végrehajtása előtt — még előbbre futottak. BALLA KÁROLY a Bp. Vasas—Dorogi Bányász Összecsapás játékvezetője ezúttal a szokottnál erélyesebb volt, keményen kézben tartotta a mérkőzést. A leaállások ett észrevette, s nem hagyta magát hófolyni,eltatni a közönség egy részétől. Néhányszor azonban nem tudta követni a játékot, lemaradozott, ez volt az oka annak, hogy a közelharcok soránt lökéseket nem mindig látta meg, s a mezőnyben néhány fordított ítéletet, hozott. KAMARÁS ÁRPÁD a Bp. Dózsia—Bp. Bástya találkozót nem vezette olyan jól, mint előző NB I-es mérkőzését. Nagy hibát nem vétett, de kisebbeket többet is. Két fal palást,, egy lesállást elnézett, a tévesen ítélt meg egy szögletrúgást. Hidegkútit helyesen állította ki, viszont Sándor, Deák és Gyurik ..csodálkozó** kézmozdulatai fölött sezemet hunyt. PALDI EDE a Vörös Lobogó Sorté*—a Szegedi Honvéd mérkőzés játékvezetői© elfogadhatóan működött. Határozottan, gyorsan ítélkezett, s az első félidő elején, amikor szükség volt rá, sokszor megállította a játékot, nehogy a mérkőzés eldurvuljon. Erőnléte is igen jó A testtel való játék megítélésében néhányszor tévedett, s nem mindig alkalmazta az előnyszabályt. SÍPOS SZILÁRD a Győri Vasas— Sztálin Vasmű Építők mérkőzést az elsői félidőben jól vezeti©t később azonban számos durvaságot, lökést elnézett, különösen a sztálinvárosiakszabálytalan gólja után — amelyet helyesen nem adott meg — hagyott megtorlatlanul erősenkve, veszélyes tálpalásokat. Lovassportunk eredményei, hiányosságai és a jövő feladatai a II. országos értekezlet tükrében Vasárnap délelőtt élénk érdeklődés mellett tartották a tefdai OTSB-ben a II. országos lovasértekezletet. Fehér István őrnagy, az országos társadalmi lovasszövetség elnökhelyettesének megnyitója után Lendvai Pál, az OTSB lovassport előadója tartott beszámolót. Megállapította, hogy az OTSB felállítása, majd az országos társadalmi szövetségtői februárjában történt megalakítása biztosította a lovassport fejlődését. 1911-ben még csak nyolc helyen kerültek sorra a megyei bajnokságok, 1952-ben már minden megyében megrendezték a bajnokságot és vele együtt országos versenyt. Határozott fejlődés mutatkozott vidéken a versenyek rendezése terén, így például Békés megyében 1952-ben közel 30 versenyt rendeztek. A versenyek számával együtt növekedett a résztvevők száma és a színvonal is. Tavaly a budapesti lovasok száma 200 fölé, megyénként pedig általában 50 fölé emelkedett. Rohamos fejlődés volt tapasztalható a lovasok tudása terén is Az edzők munkájával kapcsolatban az előadó rámutatott arra, hogy az edzők’H7 része még nem bírja a bírálatot, sértésnek veszik a jótanácsot és cdzsíhik általában nem szívesen tanulnak egymástól. Ez az oka annak, hogy a lovassportban a sportoktatási munka az elmúlt két évben nem fejlődött. Hiba az is, hogy a régi szakemberek munkáját nem veszik igénybe és nem becsülik meg eléggé. A legtöbb versenyző a saját egyéni érdekeit helyezi előtérbe és bizonyos kivételezéseket igyekszik elérni. Ezeknek a hiányosságoknak megszüntetése igen fontos feladat. A társadalmi szövetség, sok helyen csupán a verseny rendezése alkalmából gyűlt egybe, sem előtte, sem utána nem fejtett ki érdemleges működést. Igen jó munkát végzett Békés, Baranya, Komárom és Hajdú megye társadalmi szövetsége, viszont Bács-Kiskun, Borsod,Csongrád, Győr, Heves, Pest, Somogy és Veszprém megyében a szövetség aktívái nem voltak eléggé harcosak és nem tudták feladataikat elvégezni. Hiányosságok mutatkoztak a minősítési munka területén is. Nemcsak a vidéki, hanem a budapesti sportkörök sem tulajdonítottak kellő fontosságot a minősítésnek. A Bp. Honvéd például nem minősítette közel 40 III. o. szintet elért sportolóját Az előadó azután részletesen foglalkozott a multévi bajnokságok és versenyek szervezésének, előkészítésének és rendezésének különböző tapasztalataival. Rámutatott a versenybírósáágok egyes hibáira és egyes vezetők nagymérvű sovinizmusára, amelyet az idén már végleg fel kell számolni. Vidéki példákat említett meg azzal kapcsolban, hogy öntevékeny, lelkes társadalmi munkával hogyan lehet elősegíteni a lovassport fejlődését. Rámutatott az előadó arra, hogy a saját munkája nem volt eléggé rendszeres és tervszerű. Ezután rátért az idei feladatok ismertetésére. A legfontosabb feladatok közé tartozik a válogatott keret minél jobb felkészülésének biztosítása. Az ezzel kapcsolatban tapasztalható különböző személyi viták, egyéni érdekek előtérbe helyezése veszélyezteti a keret eredményes munkáját. További fontos feladat a május 1-i lovasversenyek, egyben a sportköri, községi bajnokságok alapos megszervezése, minél több induló mozgósítása, rendszeres felkészítése, s ezáltal lovassportunk tömegesítésének elősegítése. Az idei feladatok közé tartozik az országos társadalmi szövetség elnöksége és bizottságai számára a tervszerű munka biztosítása, a megyei szövetségek támogatása, újabb lovasszakosztályok felállítása, a minősítési munka megjavítása, a bajnokságok időben való kiírása és előkészítése és a lónyilvántartás előkészítése A beszámolóhoz a megjelent szakemberek, sportköri vezetők, társadalmi szövetségek, állami gazdaságok és méntelepek vezetői és kiküldöttei közül sokan szóltak hozzá. A felszólalók többek között hangsúlyozták, hogy milyen nagy jelentősége van a lovassport fejlődésének lótenyésztésünk fejlesztése szempontjából, foglalkoztak különböző szakmai kérdésekkel, az oktató munka hiányosságaival, az állami gazdaságok dolgozóinak eddiginél nagyobb méretű bekapcsolásával, a hajtó- és fogatversenyek és vidéki bemutató versenyek fontosságával. A férfiak 488, a nők 370 km-es távon versenyeznek az országos motorkerékpáros és autós túrabajnokságon Vasárnap délelőtt kerül sorra a Magyar Népköztársaság, 1698. évi férfi és női motorkerékpáros és autó túra bajnoksága. Az országos bajnokságon a Budapest-bajnokság első öt helyezettje, a megyei túrabajnokságok géposztályonként első két helyezettje, valamint a, OTSB által meghívott válogatott motorosok vehetnek részt. A meghívottak erodmeny© azonban nem számít a bajnokiágba. Az országos bajnokság versenyszabályait a hatnapos nemzetközi verseny szabályai mintájára készítettek el. A bajnokság ugyan olyan követelményeket támaszt a versenyzőkkel szemben, mint a hatnapos verseny. A verseny távja igen hosszú, s mind a férfiak, mind a nők kétharmad részben másod- és harmadrendű országúton, illetve terepszakaszokon versenyeznek. A férfiak 488 kilométeres útvonala: Budapest, Budaörs, Etyek, Vértcsacsa, Kápolnásnyék, Pusztaszabolcs, Lepsény, Balatonkenese, Veszprém, Csopak, Tapolcza, Pápa, Csákvár, Bicske, Biatorbágy, Hűvösvölgy (itt mért szakasz). Ezután futnak be a célba a llésük terére. A nők és az autósok ugyanezen az útvonalon versenyeznek Veszprémig, innen Márkon, Pándon Herenden és a Városlődön keresztül térnek vissza a férfi motorosok útvonalára. A nők távja 370 kilométer. A változó útszakaszok miatt az előre megállapított átlagidők változnak. A legkisebb óraátlag 40 km, a legnagyobb 55 km. A gépátvételt szombaton 11 és 19 óra között tartják a Hősök terén. A verseny napján gépátvétel nincs. Az indítás hármasával percenként történik ..-t álló motorral.