Népsport, 1953. április (9. évfolyam, 66-86. szám)

1953-04-02 / 66. szám

Igen jól sikerült az alapfokú tornász-csapatbajnokság országos döntője A III. alapfokú tornász-csapatb­ajnok­­ság szombaton és vasárnap lezajlott ,orszá­g­os döntője minden tekintetben igen jó sportot hozott. Ez az országos dömó az idei alapfokú bajnokság méltó bedejezése volt. Minden tekintetben felül­múlta a­ tavalyi döntőt. A mennyi­ségi fejlődést példá­ul számszerű ada­tokkal is lemérhetjük: amíg tavaly az országos döntőn 25 együttes indult, addig az idén a döntő küzdelmei során 51­ csapat mérte össze erejét. Ez azt bizonyítja, hogy ebben az évben jóval­­több csapat szerepelt az alapfokú Csil-n, mint ezt megelőzőleg. Nagy színvonal-emelkedés Az alapfokú tornász-CsB országos dön­tője bizonysága volt annak, hogy vidé­ken is egyre nagyobb teret hódít a tornasport. A tizenhét fővárosi együt­tessel szemben harminckilenc vidéki csa­pat került be a döntőibe. A vidéki vá­rosok egy részét több csapat is képvi­selte. Például Kecskemét 5, Pécs Pápa, Szeged és Debrecen 3—3, Győr, Miskolc és Fűzfő 3—2 együttessel szerepelt. Színvonal tekintetében it határozott javulás volt észlelhető. A sportköri, te­rü­leti és egyesületi versenyeken még több hibát figyeltünk meg a gyakor­latokban. Az országos döntőn ezeknek a hibáknak a 90 százaléka már nem jelentkezett. Néhány kivételtől elte hintve a résztvevő együttesek valameny­­nyi tornásza szép kivitelben, jó ütem­ben, alaposan kidolgozva hajtotta végre gyakorlatait. A talaj-, ugrószekrény- és szabadgyakorlatok sikerültek a legjob­ban, de elenyésző volt a hibák száma a gerendán és a gyűrűn is. Végered­ményben megállapítható, hogy az or­szágos döntőn résztvevők nagy része lel­­kiismeretesen,, alaposan felkészült. Debreceni sikerek a férfi versenyekben A férfi felnőtt bajnokságban volt a legnagyobb a küzdelem. A Debreceni Postás és a Debreceni Lokomotív igen szoros versenyt vívott. A Postásnak 66.9, a Lokomotívnak pedig 56.8 a sze­renként­ átlaga, ami 9.5-ös, illetve 9.4-es egyéni átlagnak felel meg. Ez is mu­tatja, milyen alaposan tervszerűen kú­szu­lt fel a két együttes. A férfi fel­nőttek döntőjében kiemelkedő teljesít­m­ényt nyújtott még a Szarvasi Trak­tor, a Szombathelyi Fáklya és a Vörös Lobogó Soproni Pamut. A férfi ifjúsági döntő­­k debreceni győzelemmel végződött. A debreceni fiatalok nagy küzdőkészségről és lel­kesedésről tettek tanúságot az alapos felkészülés mellett. Egy versenyszám­­ban nem­ rontottak, gyakorlataikon lát­­­zott, hogy több van bennük, mint amennyit az alapfokú gyakorlatok meg­kívánnak. Szerenkénti átlaguk 57,1, ez 6.0-os egyéni átlagnak felel meg. A második helyezett Bp. Fáklya torna fizni is jól vizsgáztak. Ha a szabad gyakorlatuk jobban sikerül, megszorít­hatták volna a debrecenieket. Igen kicsi hibaszázalékkal doboztak a Szé­kesfehérvári Építők és a Nyíregyházi Lokomotív tornászai is. A Bp. Fáklya éri* *1 a legjobb átlageredményt A női felnőtt bajnokságot a Fáklya Opera biztosan nyerte. 5.2 ponttal előzte­ meg a második helyezett Kecs­keméti V. Meteort. Gyakorlataikban a legélesebb ereműt bíráló siem fedezhe­tett fel hibát. Testtartásuk és a gya­korlatok kidolgozása tökéletes volt. Sze­renkénti átlaguk 569, az egyéni átlag pedig 9,5. A Kecskeméti V. Meteor, s a Szegedi V. Lobogó és a Debreceni Postáé is dicséretet érdemel. A női ifjúsági döntőn a Bp. Fáklya diadalmaskodott. Mindennél ékesebben beszél az a tény, hogy ez az együttes érte el a legjobb átlageredményt az egész mezőnyben: szerenkénti, átlaguk 57.7, ez 9.7 es egyéni átlagnak felel meg. A Bp. Lokomotív, a Pápai Pe­tőfi és a Pápai Vörös Lobogó tor­nászai is bebizonyították, hogy alapo­san kihasználták az időt és a lehető­ségeket a felkés­zülésb­e. Kisebb hibák és szabálytalanságok A* országos döntőn résztvevő csapatok zöme tehát jól felkészült, voltak azon­ban olyan együttesek is — hozz­átehet­jük, hogy a* indulók számát tekintet- im véve igen kevesen — amelyek több hibával versenyeztek és helyezéseket sem értek el. Ez vonatkozik a Bányász SE, az Előre SE, a Szikra SE és a Vasas SE csapataira. Mint ismeretes, a Pápa­ Petőfi, az Előre I.­ez Autójavító (Bp.), a Kini­­zsil Bélért (Bp.), a Siófoki Bányász és a Békéscsabai Építők férfi, valamint a Váci Traktor, a Kecskeméti Építők, azt F­lőre Bácsés garázs (Bp.) és a Pé­csi Petőfi női felnőtt csapatának ered­ményét megsemmisítették, mert csapa­tukban ifjúsági tornászokat szerepelte­tett. A szabályok világosan kimondják, hogy felnőtt csapatban ifjúsági ver­senyző nem szerepelhet. A Pápai Petőn férfi csapata például biztosan nyerte volna a versenyt, így azonban biztos győzelemtől fosztotta meg saját magát. A tanulság ekből: mindenkor ragasz­kodjunk a szabályok betartásához. Hely­telen az is, hogy egyes csapatok olyan versenyzőket indítottak, akik már ma­gasabb tornatudással rendelkeznek. Pél­dául a Vörös Meteor Nemzeti Bank férfi felnőtt együttesében szerepelt Dalia Béla, a Debreceni Postás női felnőtt csapatában pedig Vermes László­is. Mindketten válogatott kerettagok voltak. A Fáklya Opera női­­ felnőtt csapatában indult f­enn .Judit, aki né­hány évvel ezelőtt többször nyert ifjú­sági bajnokságot. A n­agyobb tudású versenyzők szerepl­és­ükk­el elveszik a kezdők kedvét. Rendezés, pontozás Néhány szót a rendezésről ,is a pon­tozóidra­k munkájáról. A rendezés ki­tűnő volt. A sok induló ellenére egy pillanatig sem volt zavar, rendetlen­ség a teremben. A csapatok fegyel­mezet­ten vonultak fel a szerekhez és vonultak el a pihenőhelyre. A „forgó- kzínpad“ tökéletesen működött, ez is hozzájárult az országos döntő gyors lebonyolításához. Gyorsan ment az eredményszámítás is: a verseny be­fejezte után tíz perccel már eredmény­­hirde­téshez sorakozhattak a csapatok. A rendezőség munkáját megkönnyí­tőit© a tornászok fegyelmezett viselke­dése. A pontozóbírák nem vétettek nagyobb hibákat. Tárgyilagosan, helyesen pon­toztak, csak a verseny végefelé mu­tatkoztak rajtuk a fáradtság jelei, ez azonban érthető, mert egy pontozónak egy nap közel 250 gyakorlatot kellett pontoznia. Elsősorban Zsim­ei Nándor, Simonfalvi László, Boros Dénes, Fehér Anna és Budai Anna látta el jól a munkáját. Sárkány István állami edző ezeket mondta az országos döntőről: — Alapfokú döntőn ilyen színvona­las verseny még nem volt. A verseny­zők zöme alaposan felkészült. Különö­sen az ifjúságiak munkája emelkedett ki. Gyakorlataikon látszott, hogy sok­kal több van bennük, mint amennyit, az alapfokú gyakorlatok megkövetel­nek, s nagyobb feladatok megoldására is képesek lennének. Végeredményben tehát leszögezhetjük, hogy az alapfokú tornász-csapatbajnok­ság országos döntője igen jól­ sikerült. Bebizonyosodott, hogy az utánpótlás fel­neveléséhez megfelelő anyag áll ren­del­kezésre a fővárosban 6s vidéken egyaránt. Igen fontos azonban, hogy az országos döntőn jól szerepelt te­­hetsléges fiatalokkal megfelelően foglal­kozzanak. Ezeknek a fiataloknak jö­vőre már nem az alapfokú, hanem a III. és II. osztályú bajnokságban a helyük. Geresdy László Főleg a vidéki úszósport nehézségeiről beszéltek a felszólalók a II. országos úszóértekezleten A nagy érdeklődéssel kísért országos úszó-, vízilabda- és mű­­ugró-értekezle­ten elhangzott beszámolókat már közöl­tük. Most ismertetjük a hozzászólások egyrészt és foglalkozunk az értekezlet tanulságaival. Az értekezleten elhangzott beszámolók­hoz többen szóltak hozzá. Vermes Béla (Bp.) a minősítéssel kapcsolatos kérdé­sekről beszélt, s hangoztatta: m­eg kell szüntetni a minősítési munka kampány jellegét. Varga András (Bp.) javasolta, hogy az OTSB vízisportok­ osztálya a társadalmi szövetséggel karöltve könyv­ben számoljon be évenként az úszó- és vízilabdasport eseményeiről. Ennek egyik előfeltétele a pontos jegyzőkönyvveze­tés, az eredmények hibátlan rögzítése. A vidék úszósportjának fellendítése céljából h­elyes volna, ha a fővárosi edzők szakmai segítséget adnának vidéki kartársaiknak. Kifogásolta, hogy a vízilabda Magyar Népköztársasági Kupa mérkőzései során egyes válogatott játékosok sportszerűt­lenül viselkedtek. Helytelennek tartja, hogy ifjúsági korban lévő játékosok a Budapest bajnokságért sportkörük első csapatában játszanak. Csiszár Ferenc (Vas megye) feltárta a megye úszó­­sportjainak sivár helyzetét. Annak elle­nére, hogy két uszoda is van a megy© terüle­tén, mindössze egy úszószakosistály működik. A hibák forrását az edzőkérdésben látja. Kifogásolta, hogy javaslatait válasz nélkül hagyta az OTSB vízisportok­ osz­tálya. Benika László (Vlajda-Bihar me­gye) azokról a nehézségekről beszélt, amelyek a megyében az úszósport fejlő­dését gátolják. Debrecenben a jó idő beálltával nem biztosítják az edzési le­he­tőségeket. A víz 14 fokos, ami edzésre alkalmatlan. Több helyütt kihasználatlanul hever­nek az uszodák, a csak Debrecenben és Rábán van úszó élet. Bakla Béla (Bp.) szerint egy úszó folyóirat jelentős szakmai segítséget adna a vidéki edzőknek. Gáti Károly (Bp.) a fővárosban is egyre inkább je­lentkező uszoda-nehézségekről beszélt. Helyes volna szerinte, ha a melegvíz források mellett nyitott versenyuszodák létesülnének. Rajki Béla (Bp.) az országos és a buda­pesti társadalmi úszószövetség elmúlt évi munkáját bírálta és megállapította, hogy egyiknek sem volt megfelelő irányvonala. ,,A vidék úszósportjának a helyzet© szorosan összefügg az edzők, a szak­­káderek nevelésével* ‘ — mondta. Kifogásolta, hogy egyes sportköri veze­tők türelmetlenek az edzőkkel szem­ben, gyors sikert követelnek tőlük , ezért fíz edző munkája kapkodó lesz. Nem tudja rendesen ellátni feladatát az az edző sem, aki több helyen is vállal edzői meg­bízást. Maróti László (Bp.) elmondta, hogy kezdetben milyen akadályok hátrál­tatták a budapesti társadalmi úszószövet­­ség működését. Kösztner Henrik (Bp.) szerint hiba volt, hogy az értekezlet nem vizsgálta meg, hogy az 1952-ben kitűzött feladatok közül mit valósítottak meg. Brozsó István (Szolnok megye) rámutatott arra, hogy Szolnokon a hatóságok igen kevés támogatást adnak ahhoz, hogy a város úszósportjának vezetői megoldják a szükséges feladatokat. Hosszú idő óta rozsdásodnak az esti világítás bevezetésé­hez szükséges felszerelések, amelyeket egészen kis költséggel fel lehetne szerelni. Hunyadfi István (Bp.) és Jaki István (Bp.) főleg nevelési kérdésekkel foglalko­zott. P. Novák­ Ilona (Bp.) a serdülő ver­senyzőkkel való gondos foglalkozást tette szóvá. Nem szabad túlhajszolni a fiatal korban lévő úszókat, arra kell törekedni, hogy minél tovább versenyezhessenek. Az edzői munka nagyobb megbecsülését és elismerését kérte. Úszóedzőink szerinte jól dolgoznak, bátrak, újítanak, átveszik egymás tapasztalatait. Popper Imre (Bp.) helyesnek tartaná az úszó-pontverseny újbóli bevezetését, mert ez fokozná a versenykedvet. Az értekezlet hiányosságai A II. országos úszó-, vízilabda- és műugró­­értekezlet kétségtelenül sokkal jobban si­került, mint az első. Nagy volt az ér­deklődés az értekezlet iránt. Molnár La­jos beszámolója gondos és alapos volt, minden részletében átfogta az elmúlt évi munkát. Rámutatott a még mindig meglévő hiányosságokra, amelyek aka­dályozták a sportfe­jlesztési terv telje­sítését. Kárpáti Nándor állam­i edző szakmai szempontból ismertette a leg­fontosabb feladatokat. Feszült figyelem­m­el kezdték hallgatni a jelenlévők Lem­­bényi Dezső vízilabda-beszámolóját, ez­ azonban egyáltalán nem volt kielégítő. A rövid beszámoló főleg az események ismertetésére szorítkozott, s nem jelölte meg a feladatokat. Mindenesetre fel­vetődik a kérdés: nem lenne-e helye­sebb a jövőben külön vízilabda-értekezletet tartani. Túlságosan egyéni volt Papp Bálint m­űugró-beszámolója. Ez sem tárta fel a műugrósport egyhelyben topogásának okait, s nem mutatott rá a feladatokra A hozzászólások közül jónéhány nem mozdította elő lényegesen az ér­tekezlet sikerét. Nem mondták el tapasztalataikat azok a vidéki szakvezetők, akik megfelelő támogatást kapnak működésükhöz, s így eredményesen tudnak dolgozni. Igen helytelen volt az is, hogy számos sportegyesület nem képviseltette magát ezen a rendkívül nagyfontosságú érte­kezleten. 200 fogadó 400 tippje a Sportfogadási osztályhoz szerdáig beérkezett szelvények kiszü­l vete három oszlopban 299 fogadó 409 tippjét összesítve, az utolsó oszlop­ban a legtöbbet előforduló tippeket­ tünteti fel a Sportfogadási osztály. Az első 12 oszlopban egy-egy fogadó tippjei szerepelnek, az ezt kü-I 1 X 2 1. Bp. Honvéd—Rapid 1 1 1 x 1 1 2 x 1 1 1 1 m 103 90 1 1. Bp. Bástya—Austria 12 11xxlllx2 1 lat ISd 117 1 3. Sal£. Vasas—Diósgyőr x 2 2 1 x 2 2 2 2 x 2 x 133 123 139 4. Nagybáttony—Pereces 3 2 x 2 2 2 x x 2 2 1 2 98 114 168 2 5. Gyöngyös—Sajószentpéter 1122 3x21x2.1 111 Ifi lat -1. Miskolci Ép—Eger ! 1­1 7 1 l 'i 2 ? x, 1 ^ 1 7. Ogléd-'dr. Petőfi 1xx1 2x23x1 2 x H® }£­ U« x 8. Zalaegerszeg—K. Bástya 112 1 x3112x19 1M 140 127 1 9. Komló-Pécsi Hők. 1 x 2 1 2 2 1 x 2 2 2 x 03 125 ffifi 10. Tatab. Ép.-x.-kanizsai B. x 2 x x 1 x 2 2 2 x 1 2 132 t6 123 X 11. Esztergom—Dohánygy. 2 1 x x x 1 x 1 x 1 x 2 12­ 163 113 x 12. Ván—Pesterzsébet lx 1 1 12 1x1 1 2 X 112 198 122 1 21953 április 2. csütörtök * Bátrak, fegyelmezettek, de 161 képzettek is fiatal ökölvívóink Budapest 1953. évi ifjúsági egyéni ököl­vívó-baj nőik© ágának küzdelmein 150 versenyző vett részt. Legtöbben a kifi­­váltósú­lyban, a váltósúlyba­n és a köny­­nyűsúlyban, legkevesebben a felső há­rom súlycsoportban indultak. A bajnok­ viadal azt bizonyította, hogy ifjúsági ököl­vívóink az eltelt év alatt jelentősen fej­lődtek. A mérkőzé­sek­ többsége színvonalas,, teljesen, ki­­egyenlített küzdelmet hozott. Az egyes súlycsoportokban az erőviszonyok meg­lehetősen kiegyenlítettek voltak, s így már a selejtező mérkőzések is csak nem olyan érdekesek voltak, mint a döntők. Az öklözők nagyrész© nemcsak bát­ran, lendületesen harcolt a győ­zelemért, hanem stílusosan, formásan és szabályosan ütött is. Edzőink kiváló munkáját dicséri a fia­talok szép szereplése, jó teljesítménye Az összecsapások igazolták annak a rendelkezésnek a helyességét, hogy az ifjúságiak 10 Vinci­ás kesztyűkkel öklöz­zenek. A jobban, vastagabban pár­názott kesztyűkkel bátrabban küzdöttek a versenyzők. Nem kis rész­be­n a 10 unciás kesztyűknek köszönhető, hogy a kiegyenlített, változatos, kemény össze­csapások ellenére csak igen kevés ki­ütéses győzelem született. Külön dicséret illeti a­ fiatalokat példamutatóan fegyelmezett, sportszerű magatartásukért. Jóleső érrzés volt nézni, hogy egy-egy mérkőzés után, a vesz­tes éppen olyan mosolyogva ölelte meg ellenfelét, s gratulált neki, mintha ő nyert volna. Egy-két esettől eltekint­ve a küz­dőfelok sz­í­n déke« szabályt»a­­­an«,i­got nem követtek el Példamutató volt az ifi, ahogyan a Hatniuk tudomásul vették a mér­kőzés vezető figyelmezteté­sek­ és a pontozók döntését. Magatartá­suk az edzők jó nevelőm­unkájának ered­ménye. Kitűnő teljesítményével és tehetségé­vel elsősorban Nagy József, Turko­­vács, Kelemen és Vári tűnt ki. A harmatsúlyú Nagy József kitűnő adott­­ságokkal rendelkezikk, már teljesen kinőtt az ifjúságiak mezőnyéből. Nagy gyors, technikailag nagyon jól képzett, jószemű versenyző, valamennyi mérkőzést szinte játszi könnyedséggel nyerte meg. Hibái közül a legnagyobb az, hogy nem él sportszerűen. Keménység tekintetében is javulnia kell még. A nagyváltósúlyú Tarkovács szerezte a bajnokság leg­nagyobb meglepetését: az elődöntőben a Fresht verő Parn­ét csaknem kiütötte. A jobb alapállás és Tarkovács nagy ütőerővel, s kü­zd­ők­épe­ss­éggel­­ rendelkezik, csak technikai fel­készült­súgón van még sok csi­szolni való. A papírsúlyú Kelemen főleg a d­öntőben. Bugyás ellen harcolt pompá­san. Formásan ü­ti az egyeneseket, s nem csak a támadáshoz, hanem a védekezés­hez is van érzéke. Ha fej­­őrlés­ében nem áll be törés és ha megerősödik, igen jó felnőtt légsúlyú versenyző lehet belőle. Vári a nehézsúlyú utánpótlás legnagyobb ígérete. Kemény, jó ütőképességgel ren­delkező öklöző. Neki elsősorban gyorsan Hágót, mozgékonyságát és taktikai érzé­két kell fejlesztenie. Az említetteken kívül még főleg Fésű, Dávid, Áros, Takács, Varga Péter, Varga György, Márton és Németh Lajos látszik komoly tehetségnek. Az ismertebb ver­senyzők közül Pavics, Keresztes, Fekete és Vass nem nyújtotta azt, amire képes. Meg kell még említeni, hogy a mezőny népességére való tekintettel helyes volt a BTSB-ne­k a­z az intézkedése, hogy a fiatal Üldözőkkel nem­ erőltette a túlzott versenyzést, s a tervezett, két nan helvett négy napra osztotta el a bajnoki küzdel­meket. Folynak az előkészületek Bécsben a szombat-vasárnapi nemzetközi labdarúgó-mérkőzésekre — Tdvbeszélőjelentésünk — (Bécs, április 1.) A szombat-vasárnapi nemzetközi mérkőzésekre szorgalmasan készül az Austria és a Rapid. A bécsi budapesti nemzetközi találkozókat az április 26-i magyar—osztrák­­ válogatott mérkőzés főpróbájának tekintik bécsi szakkörökben, annál is inkább, mert az osztrák válogatott gerincét az Austria és a Rapid, a magyar csapatét pedig a Bp. Honvéd és a Bp. Bástya játékosai alkot­ják. A két csapat összeállítása már ki­alakult. Az Austriában csak a válogatott mérkőzésen megsérült trvber játéka ké­tes. Helyetteséül a nagy tehetségű fiatal Pichler áll rendelkezésre. A stupid esszé­ci­­l­ásának érdekessége, hogy a 4 hosszú ideig sérült Zeman ismét véd, s a bali szélső pedig Probst helyett RöTHer II lesz. A két osztrák együttes összeállí­tása tehát ez lesz. Austria: Schwedfi — Stotz, Kowanz- Fischer, Ocwirk, Schleger — Melchier Kominek, Mubher (Prinler), Stojaspal, Aurednik. Rapid: Zeman — Marki, Happel — Kaffka, Gieser, Golobic — Komfir I, Riegier, Dienst, Hanappi, Kömer II (Probst). Az érdeklődés Bécsben változ­atlanu­l igen nagy, 50—58.090 nézőre számítanak. A Proher-stadionban sorra kerülő két mér­­kőzés közül a Rapid—Bp. Bástya, talál­kozó 1-1.0t órakor, az Austria—Bp. H­on­véd mérkőzés pedig­­6.30-kor kezdődik. A két budapesti mérkőzés vezetésére Jiraneket és Románt jelölték ki. B. A. Három játékvezető igen jól, négy pedig kisebb-nagyobb hibával működött a labdarúgó NB I negyedik fordulójában Az NB I negyedik fordulójának mér­kőzésein működő játékvezetők általá­ban valamivel halványabb teljesít­ményt nyújtottak, mint az előző hetek játékvezetői. Hárman igen jól vezették mérkőzésüket. (Dankó, Somogyi, Zsolt), a másik négy játékvezető működésébe már becsúsztak kisebb-nagyobb hibák. A partjelzők kielégítően látták el fel­adatukat, s nagy rés­zük van abban, hogy a negyedik forduló mérkőzésein a lesek elbírálása terén nem volt kü­lönösebb hiba. Véleményünk az NB I negyedik for­dulójának mérkőz­és­ein szerepelt játék­vezetők teljesítményéről. BANKÓ GYBRG­Y a Bp. Honvéd -Ősé­nél! Vasas mérkőzést nagyszerű formá­ban vezette. A találkozó főleg az e­lső félidőben állította nehéz feladat elé, ekkor ugyaniis gyorsabb, változatosabb, élénkebb iramú volt a játék, mint szü­net után. Kitűnő volt ez, össszeműkö­dése a part­jelzőkkel, a lesek megítélése terén egyszer sem hibázott. A Ce. Va­sas gólja előtt helyesen kivárt, mert látta, hogy a tétlen lesen álló Horváth Ősi Bártfni nem tett mozdulatot a labda megszerzésére,­­ így a gyors Tóth Il­itek lehetősége nyílt az előretörésre. Gyors hel­yzetfel­ismerésének, tapasztalt ligának kül­önbető, hogy nem fogadta el felülbírálás nélkül Tansz partjelző gyors beintését. E­élyezkedésig is kifo­­gásu­ld­ani volt. Hibájául mindössze az róható fel, hogy két-három kézzelelökést elnézett, s megengedte, hogy a játéko­sok a pályán hangoskodjanak. SOMOGYI ERNŐ a Salgótarján! Bá­nyász—Szombathelyi Lokomotív mérkő­zésen határozottan, körültekintően mű­ködött. Minden s­zabálytalanságot észre vett, a leso­rr­ások megítélésében nem hibázott. Kisebb hibája csak az volt, hogy néhány esetben a szabálytalanság után nem várt ki,­­ emiatt az előny szabályt petu mindig alkalmazta. ZSOLT ISTVÁN a Bp. Postás-Bp- Kinizsi mérkőzést vezette. Kitűnő erőn­léte révén igen jól követte a játékot, a két-három lökéstől eltekintve minden sza­­bályt­alanságot észrevett, nem ügyelt azon­ban kellően arra, hogy a szabadrúgások­nál a vétkes csapat játékosai betartsák az előírt 9 m­é­teres távolságot. Ez­ külö­nösen az I. félidőben volt szembetűnő vagy esetben, amikor a 10-o©on belül egy közvetett szabad­rúgásnál a Bp. Postás játékosai egészen közel — alig 6 méter­nyire — álltak a labdától és a rúgás végrehajtása előtt — még előbbre futot­tak. BALLA KÁROLY a Bp. Vasas—Dorogi Bányász Összecsapás játékvezetője ezúttal a szokottnál erélyesebb volt, keményen kézben tartotta a mérkőzést. A leaálláso­­k ett észrevette, s nem hagyta magát hó­­folyni­,eltatni a közönség egy részétől. Néhányszor azonban nem tudta követni a­ játékot, lemaradozott, ez volt az oka annak, hogy a közelharcok során­­t lökése­ket nem mindig látta meg, s a mezőny­ben néhány fordított ítéletet, hozott. K­AMA­RÁS ÁRPÁD a Bp. Dózsia—Bp. Bástya találkozót nem vezette olyan jól, mint előző NB I-es mérkőzését. Nagy hibát nem vétett, de kisebbeket többet is. Két fal palást,, egy lesállást elnézett, a tévesen ítélt meg egy szögletrúgást. Hidegkútit helyesen állította ki, viszont Sándor, Deák és Gyurik ..csodálkozó** kézmozdulatai fölött sezemet hunyt. PALDI EDE a Vörös Lobogó Sorté*—a Szegedi Honvéd mérkőzés játékvezetői© elfogadhatóan működött. Határozottan, gyorsan ítélkezett, s az első félidő elején, amikor szükség volt rá, sokszor meg­állította a játékot, nehogy a mérkőzés el­durvuljon. Erőnléte is igen jó A testtel való játék megítélésében néhányszor té­vedett, s nem mindig alkalmazta az előnyszabályt. SÍPOS SZILÁRD a Győri Vasas— Sztálin Vasmű Építők mérkőzést az elsői félidőben jól vezeti©t később azonban szá­mos durvaságot, lökést elnézett, különö­sen a sztálinvárosiak­­szabálytalan gólja után — amelyet helyesen nem adott meg — hagyott m­egtorlatlanul erősenkve, ve­szélyes tál­palásokat. Lovassportunk eredményei, hiányosságai és a jövő feladatai a II. országos értekezlet tükrében Vasárnap délelőtt élénk érdeklődés mellett tartottá­k a tefd­ai OTSB-ben a II. országos lovasértekezletet. Fehér István őrnagy, az országos társadalmi lovasszövetsé­g elnökhelyettesének meg­nyitója után Lendvai Pál, az OTSB lovassport előadója tartott beszámolót. Megállapította­, hogy az OTSB fel­állítása, majd az országos társadalmi szövetség­­tői februárjában történt meg­alakítása biztosította a lovassport fej­lődését. 19­11-ben még csak nyolc helyen kerültek sorra a megyei bajnokságok, 1952-ben már minden megyében meg­rendezték a bajnokságot és vele együtt országos versenyt. Határozott fejlődés mutatkozott vidéken a versenyek ren­dezése terén, így például Békés megyé­ben 195­2-ben közel 30 versenyt rendez­tek. A versenyek számával együtt nö­vekedett a résztvevők száma és a szín­vonal is. Tavaly a budapesti lovasok száma 200 fölé, megyénként pedig általá­ban 50 fölé emelkedett. Rohamos fejlődés volt tapasztalható a lovasok tudása terén is Az edzők munkájával kapcsolatban az előadó rámutatott arra, hogy az edzők­­’H7 része még nem bírja a bírálatot, sértésnek veszik a jótanácsot és cdzsíhik általában nem szívesen tanulnak egymás­­tól. Ez az oka annak, hogy a lovassport­ban a sportoktatási munka az elmúlt két évben nem fejlődött. Hiba az is, hogy a régi szakemberek munkáját nem veszik igénybe és nem becsülik meg eléggé. A legtöbb versenyző a saját egyéni érde­keit helyezi előtérbe és bizonyos kivéte­lezéseket igyekszik elérni. Ezeknek a hiányosságoknak megszüntetése igen fon­tos feladat. A társadalmi szövetség, sok helyen csupán a verseny rendezése alkalmából gyűlt egybe, sem előtte, sem utána nem fejtett ki érdemleges működést. Igen jó munkát végzett Békés, Ba­ranya, Komárom és Hajdú megye társadalmi szövetsége, viszont Bács-Kiskun, Borsod,­­Csongrád, Győr, Heves, Pest, Somogy és Veszprém megyében a szövetség aktívái nem vol­tak eléggé harcosak és nem tudták fel­adataikat elvégezni. Hiányosságok mutat­koztak a minősítési munka területén is. Nemcsak a vidéki, hanem a budapesti sportkörök sem tulajdonítottak kellő fon­tosságot a minősítésnek. A Bp. Honvéd például nem minősítette közel 40 III. o. szintet elért sportolóját Az előadó azután részletesen foglal­kozott a multévi bajnokságok és ver­senyek szervez­ésének, előkészítésének és rendezésének különböző tapasztala­taival. Rámutatott a versenybírósáágok e­gyes hibáira és egyes vezetők nagy­mérvű sovinizmusára, amelyet az idén már végleg fel kell számolni. Vidéki példákat említett meg azzal kapcsol­ban, hogy öntevékeny, lelkes társadalmi munkával hogyan lehet elősegíteni a lovassport fejlődését. Rámutatott az előadó arra, hogy a­ saját munkája nem volt­ eléggé rendszeres és tervszerű. Ezután rátért az idei feladatok ismer­tetésére. A legfontosabb feladatok közé tar­tozik a válogatott keret minél jobb felkészülésének biztosítása. Az ezzel kapcsolatban tapasztalható különböző személyi viták, egyéni érde­kek előtérbe helyezése veszélyezteti a keret eredményes munkáját. További fontos feladat a május 1-i lovasverse­nyek, egyben a sportköri, községi baj­nokságok alapos megszervezése, minél több induló mozgósítása, rendszeres felkészítése, s ezáltal lovassportunk tömegesítésének elősegítése. Az idei feladatok közé tartozik az országos társadalmi szövetség elnöksége és bi­zottságai számára a tervszerű munka biztosítása, a megyei szövetségek tá­mogatása, újabb lovasszakosztályok fel­állítása, a minősítési munka megjaví­tása, a bajnokságok időben való ki­írása és előkészítése és a lónyilvántar­­tás előkészítése A beszámolóhoz a megjelent szakem­berek, sportköri vezetők, társadalmi szövetségek, állami gazdaságok és mén­telepek vezetői és kiküldöttei közül so­kan szóltak hozzá. A felszólalók többek között hang­súlyozták, hogy milyen nagy jelen­tősége van a lovassport fejlődésének lótenyésztésünk fejlesztése szempont­jából, foglalkoztak különböző szakmai kérdé­sekkel, az oktató munka hiányosságai­val, az állami gazdaságok dolgozóinak eddiginél nagyobb méretű bekapcsolásá­­val, a hajtó- és fogatversenyek és vi­déki bemutató versenyek fontosságával. A férfiak 488, a nők 370 km-es távon versenyeznek az országos motorkerékpáros és autós túrabajnokságon Vasárnap délelőtt kerül sorra a Ma­­gyar Népköz­társ­a­ság, 1698. évi férfi és női motorkerékpáros és autó túra baj­noksá­ga. Az országos bajnokságon a Bud­apest-bajnokság első öt helyezettje, a megyei túrabajnoksá­gok géposztá­lyonként­ első két helyezettje, vala­mint a­, OTSB által meghívott válo­gatott motorosok vehetnek részt. A meghívottak erodmeny© azonban nem számít a bajnoki­ágba. Az országos baj­­n­okság versenyszabályait a hatnapos nemzetközi verseny szabályai mintá­jára készítettek el. A bajnokság ugyan olyan követelményeket támaszt a ver­senyzőkkel szemben, mint a hatnapos verseny. A verseny távja igen hosszú, s mind a férfiak, mind a nők kéthar­mad rész­ben másod- és harmadrendű országúton, illetve tere­pszak­as­zokon versenyeznek. A férfiak 488 kilométeres útvonala: Budapest, Budaörs, Etyek, Vértcsacsa, Kápolnásnyék, Pu­sztaszabolcs, Lepsény, Balatonkenese, Veszprém, Csopak, Ta­­polcza, Pápa, Csákvár, Bicske, Biator­­bágy, Hűvösvölgy (itt mért szak­asz). Ez­után futnak be a célba a llésük­ terére. A nők és az autósok ugyanezen az útvonalon versenyeznek Veszprémig, innen Márkon, Pándon Herende­n és a Városl­ődön keresztül térnek vissza a férfi motorosok útvonalára. A nők távja 370 kilométer. A változó útsza­kaszok miatt az előre megállapított átlagidők­­ változnak. A legkisebb óraátlag 40 km, a legnagyobb 55 km. A gépátvételt szombaton 11 és 19 óra között tartják a Hősök­ terén. A verseny napján gépátvétel nincs. Az indítás hármasával percenként törté­nik ..-t álló motorral.

Next