Népsport, 1953. december (9. évfolyam, 240-261. szám)
1953-12-01 / 240. szám
„Csillapodjunk már le, Angol lapszemle, még mindig az angol-magyarról — Kiküldött munkatársunk távbeszélőjelentése. — (Párizs, november 30.) Nem tudnám megmondani, hogy hányadszor kezdem így a beszélgetést: „Angol lapszemlét adok, egy kicsit hosszú lesz . . .“ És most újra ezzel kezdem. Hiába bíztam a hagyományos angol hidegvérben, a csodák hagyományos három napjában. Minden hiába. Anglia még mindig abban a tűzben izzik, amelyet a magyar csapat játéka gyújtott fel Wembleyben. Ez a „tüzes " szókép is csak azt bizonyítja, hogy nem lehet sokáig büntetlenül böngészni az angol lapokat. Nem fogynak el az értékelések, a felelősségrevonások, a kétségbeesésnek és a reménynek különböző megnyilvánulásai. Nem tudnak napirendre térni a ,,vereség44, a „katasztrófa44 az ,,elpáholás“, a „megalázás44, a „meszárlás*4 felett, hogy csak néhányat ismételjek a villámsultetta angol kartársak kincsestárából. Teljesen egyetértek Jack Peart kartárssal, aki a „Sunday Pír torai** című vasárnapi lapban ezzel kezdi cikkét* .Csillapodjunk már le, az ég szerelmére .. .“ „Mióta Magyarország kicselezett, megszelídített, megkínzott minket (figyelemreméltó új kifejezések), azóta úgy viselkedünk, mint egy sereg hisztériás iskoláslány. Mindenki vádakat üvölt s körülnéz, hogy kiket, lehetne még kínjaidra vonni. Hát mióta lettünk sápítozó vénasszonyok egy vereség után?** A cikkíró különben ezt a címet adja cikkének: „Adjuk meg a válaszunkat a világbajnokságon“. Majd így folytatja: ,,Ilyen egyszerű dolog megfenyegetni a labdarúgó-szövetséget, a labdarúgó főurakat és igen könnyű dolog szidni az egyesületeket és a játékosokat. De milyen átkozottul haszontalan és lealacsonyító dolog ez akkor, amikor nekünk építő kritikára van szükségünk ebben az időben, és megfelelő hozzászólásokra, hogy milyen módszerekkel kell felvennünk a küzdelmet.Milyen higgadt és nyugodt újságírói hang ez. Csak kár, hogy az ember visszaemlékszik arra, amikor a mérkőzés előtt ő tippelte a magyar csapat súlyos vereségét a leghatározottabb, ellentmondást nem tűrő modorban. ..Rendben van, hibáztassuk a labdarúgó-liga jelenlegi rendszerét de ne felejtsük el, hogy ez a mi labdarúgásunk gerince. Majdnem egy millió ember nézi végig a ligamérkőzéseket hetenként. Gondoljunk arra, amit Walter Winterbottom mondott. Három év közös játéka tette Magyarországot a legjobb csapattá, amilyennel mi valaha találkoztunk. Ragadjuk meg ezt a gondolatot ahhoz, hogy kitaláljunk a mi nemzetközi mérkőzéseink útvesztőjéből. Miért nincs a labdarúgó-szövetségnek saját csapata? — kérdezik sokan. Azt válaszolom, hogy ez nagyszerű ötlet, de honnan vegyen a szövetség nagyszerű játékosokat. Azt mondják, hogy természetesen a liga egyesületekből. Hát ez nevetséges A labdarúgás manapság nagy ügy lett. A kimagasló játékosok aranyszélű részvények, amelyek a mérkőzések pénztárainál kamatoznak. Csak a vita kedvéért, képzeljük el, ha Preston vezetőinek azt mondanák, hogy adják oda Finnert egy állandó válogatottnak. Megőrülnének ettől az ötlettől. A Preston Finney nélkül felét sem éri. Tómnak a mérkőzést ígerő képessége és közönségvonzó személyisége megfizethetetlen érték a klubjának. Nézzünk szembe a tényekkel, bármennyire is leverőek azok. A liga labdarúgásban csak két dolog számít most: a pénz és a bajnoki pontok. Megfelelő alapvető változtatások nélkül nincs mód arra, hogy labdarúgóink a csapatokat és hazájukat is szolgálják, s elérjék azt a színvonalat, amely szükséges ahhoz, hogy helyt tudjunk állni a kontinentális és a délamerikai csapatok ellen Ha meg tudnánk nyerni jövőre a világbajnokságot ez jó módszer lenne arra, hogy visszanyerjük eddigi tekintélyünket.** (Ezt senki nem vitatta el.) ,,És ez nem is lehetetlenség. Én nem tartom a magyart teljesen* verhetetlen csanam?*'. bármennyire is ragyogóan játszott.*4 Peart kortárs különféle terveket hoz fel, hogyan lehetne megmenteni az angol labdarúgást. A legfontosabb ezek között, hogy 22 fiatal ligajátékost gyűjtsenek össze és azokkal tudományos módon foglalkozzanak. Meg kell nyugtatni a liga csapatokat, hogy igen jó játékosokat kapnak majd vissza. Ugyanebben a lapban egy másik cikkből: „A tökéletesedés terve*4. Itt kiderül hogy ^ az elsőligás Newcastle csapata meg^^^ átvenni „a hódító magyarok*' játékmodorát. Elhatározták, hogy a középcsatárt hátravonva fogják játszatni, úgy mint a magyarok Hidegkútit. Az edzőjük, Joe Harvey, így nyilatkozott: ,,Nagyon tetszett nekem Hidegkúti játéka s úgy találtam, hogy ez fekszik az én csapatomnak is. Elhatároztuk, hogy az Arsenal ellen már ki is próbáljuk az új taktikát.**2:1-re kaptak ki az Arsenaltól, ami azt jelenti, hogy nem lehet máról holnapra átvenni egy új játékmodort.) Az „Observer“ arról ír, hogy némileg már lecsillapodott a hangulat. Most már a labdarúgó-bajnokság, majd a kupa mérkőzések lesznek fontosak. „De gondoljunk csak arra, hogy figyelmet kellene szentelni a mi nemzetközi tekintélyünknek is. A főúri múltban ez alig volt szükséges. A szerdai demonstráció után azonban már sokkal alázatosabbak vagnunk. A magyar és az angol csapat közötti különbség mértéke nemcsak fokozatok kérdése, hanem ennél sokkal alapvetőbb. A különbség az volt, ami a művész és a mesterember között, vagy a tábornok és az újonc között van. Nem lehet közömbösen nézni ezt a különbséget. Labdakezelésben, pontos paszszokban, intelligens helzetfelismerésben, gyorsaságban és lövőképessében még csak alap sincs az összehasonlításra. Ez a magyar csávát természetesen a labdarúgó-történelem nagy csapatai közé tartozik. A jelenlegi angol csapat viszont átlagon aluli. Az elmúlt hét bebizonyította, hogy Anglia nem remélheti azt, hogy az élen marad akkor, ha a nemzetközi mérkőzéseit úgy tekinti, mint fényűző eseményeket, amelyeket akkor játszunk, ha az idő megengedi. Nagy különbség jól megtanulni egy művészetet vagy pedig csak úgy félszívvel, mis most függetlenül a politikai tekintélytől, minden művészet érdemes arra, hogy a saját kedvéért is figyelmet szenteljünk neki.** A „Sunday Graphic**-ban John Graydon ezt a címet adja cikkének: „Lássunk munkához A cikkben ezeket olvashatjuk: „Ez az utolsó szavam, igerem, Anglia szánatomraméltó szereplése fölött. Wembleyben nem láttunk mást, mint mészárlást, ami meghökkentette azokat a milliókat is, akik távolbalátón figyelték az eseményt. Angliának új rajtot kell vennie. Állítsák a liga-csapatokat a vádlottak padjára. Ők mindenki másnál inkább felelősek a mi labdarúgásunk lesüllyedéséért, önzésük miatt Egymillió ember nézi végig hetenként a liga-mérkőzéseket, tehát nekik kötelességük a legjobb játékot adni készpénzzel fizető fogyasztóiknak. Ez viszont csak akkor lehetséges, ha a mi játékosaink több kontinentális csapattal találkoznak, továbbá, ha az egyesületek több pénzt költenek oktatókra, akik megtanítják a fiatalokat, ahelyett, hogy elpazarolnák azt játékosvásárlásokra. Magyarországnak 900 oktatója van, ugyanakkor az angolok oktatóit egy kézen meg lehetne számolni.**Angliában is van minden csapatnak edzője, de az esősorban az erőnléttel foglalkozik s nem a játékosok technikai kiképzésével. Ők most külön oktatóra gondolnak — az úgynevezett ,,coach“-ra —, aki * technikai képzéssel foglalkozik. Ilyen volt például az Arsenalban Jack Lambert * „Ha mi egy olyan ötletet vetünk fel az egyesületi igazgatóknak, hogy egy fiatal játékost kellene küldeni a kontinensre, hogy ott rendszeresen játsszék, mindjárt azt felelné: Mi lesz akkor velünk, elveszítjük a pontokat, ha a játékosokat elviszik a válogatott számára.** Egy alcím: „A bajnoki pontok fontosabbak, mint az ország“. Aztán így ír tovább a lap: „Hát tetszik látni. A bajnoki pontokat a haza becsülete fölé helyezik, pedig higgyék el nekem, amikor Anglia vereségét első oldalon köztik az újságok, ezt külföldön úgy értékelik, mint annak a jelét, hogy mint nagyhatalom is hanyatlóban vagyunk. Nem lehet a játékosokat sem felmenteni. Nagyon sok van köztük, aki a labdarúgást könnyű pénzkeresetnek tekinti csak. Meg kell őket tanítani arra, hogy dolgozzanak a játék érdekében, ne csak játsszanak.** (Jellemző, milyen egymásnak ellentmondó megállapításokat tesznek a lapok. Éppen az a baj a labdarúgásban, hogy nem játszadnak, hanem küzdenek!) Érdeken különben, hogy a ligamérkőzések tudósításaiban is sok említés történik a válogatottra. A „Sunday Times**nek az Aston Villa—Charlton mérkőzésről szóló tudósításában egy elég hosszú fejtegetés van a szerdai mérkőzésről „Mit kellene tenni ?“ — teszi fel az újságíró a kérdést. — , Attól félünk, hogy hamarosan elfelejtik a fejlődést elősegítő ötleteket és az angol labdarúgás újra visszacsúszik régi megszokott útjára, így történt ez mindig mostanában. Pedig hosszú időbe telnek, hogy újból fel tudjunk nőni a jelenlegi labdarúgó-világsznvonalra. Türelmet, kemény munkát igényel ez és talán a liga mérkőzések csökkentését. Az angol labdarúgás helyzetét mutatta ez a mérkőzés is. Világos, hogy valamit tenni kell. He tesznek-e? Majd meglátjuk “ Matthews cikke a „Sunday Express“-ben Rendkívül érdekes cikket közöl Stanley Matthews tollából a ..Sunday Express44. A cikkben egy nagy kép van, fölötte a felírás: „A kulcsterv“. A képem egy kicsi nyílott labdarúgópálya létezik bábukkal, amely fölött Matthews rámutat a Hidegkuti-bábura. Azt magyarázza, a magyar középcsatár hogyan helyezkedik hátul a többi csatár mögött, hogy a hátulról jövő passzokat elfogja. Felhíja a figyelmet az összekötők előretolt helyzetére. A cikkben így ír: , A magyar labdarúgás sikerének a titka az, hogy az egész játékuk alapvetően a támadásra épül. Az angol labdarúgás most fizetett azért, hogy túlságosan sokat hangsúlyozta a védelmet. Mi elvesztettük a támadás művészetét. Magyarország csillagok csapatában minden ember a támadást támasztja alá . . . Bozsik elmondta nekem, hogy a magyarok igen sok labdaedzést végeznek. S ezek a délutáni labdaedzések azok, amelyek világhírűvé tették a magyar játékosok labdakezelését és játékát. A másik magyar támadási mód, amelyet sokszor használtak, hosszú labdák a gyors szélsőknek, elsősorban Budainak. A magyarok ezeket a hosszú labdákat a lehető legokosabban használták fel és keverték gyors, rövid passzokkal a mezőnyben. Most pedig elérkeztem a legfontosabb ponthoz. Noha Hidegkúti, a magyar csapat középcsatára három gólt lőtt, az ő fő feladata mégis az volt, hogy az elveszett labdákat felszedje és továbbítsa csatártársaihoz Magyarország ragyogó belső csatárai, Puskás és Kocsis, kétágú lándzsája a magyar támadásoknak. (Matthews sem megy a szomszédba egy-két jelzőért.) Az ő új módszerük a régi dupla W-alakzat egy javítása Úgy látszik, hogy az előretolt középcsatár napjai elmúltak. Mellékesen szólva Hidegkútike a lecjobb középcsatároknak, akiket valaha láttam. Olyan játékos, akiben egyesül Tommy Lawton lövőkészsége és Galacher labdakezelése, testcselei.** „Csodálatos** alcím alatt így ír tovább: Matthews: „Valamennyi magyar játéka? mester a labdakezelésben. Gondoljunk csak a harmadik gólra, amelyet Puskás lőtt, a labda átvétele csodálatos volt. Az a baj az angol labdarúgásban, hogy nem jönnek fel a fatalok közül technikás játékosok. Én úgy láttam, hogy a kontinentális csapatok mindig jobbak és jobbak. Egyetlen hibájuk, hogy a védőik hajlamosak arra hogy a pánikba essenek nyomás alatt. Becsületesen meg kell mondanom, hogy a magyar válogatott a legkiválóbb Csapat, amit valaha láttam.4* A „Sunday Dispatch44 főcíme. ..Hogy visszanyerjük a labdarúgó-koronánkat, legyenek olyan csapataink, amelyek meg nem állnak az edzésben.44 A cikk írója a válogatott csapat jó előkészítése érdekében rendszeres edzőtáborozást követel, s kéri hogy azok,akik ezen résztvesznek, külön pénzjuttatásban részesüljenek. Másutt azt ajánlja, hogy rendszeresítsenek bentlakásos labdarúgó-iskolát, s a kiválasztottak itt részesüljenek alapos kiképzésben. Ha valamelyik játékosnak a felesége kifogást emelne ez ellen, azt a játékost ki kell hagyni a keretből. A „New* of the World“ két huta más cikkben foglalkozik a mérkőzéssel. Megállapítja, hogy Angliának van esélye a visszavágásra a jövő évben. Először májusban Budapesten, utána pedig Svájcban a világbajnokságon. De nekik a távolabbi jövőre kell elsősorban gondoliok. Az 1958-as VB re. Nem kell kétségbeesni a vereség miatt, vissza kell menni az ,,iskolába, és mindent újra meg kell tanulniok labdarúgóiknak. De náluk ez nem olyan könnyű, mert nincsenek olyan lehetőségeik, mint a magyaroknak, akiknek kormánya évi 10 millió fontot szentel a sport fejlesztésére. „Ha nincs is sportminiszterünk — írja a lap — meg kell találni a megfelelő módokat arra, hogy felemelkedhessünk. Ötéves tervre van szükség, ennek sikere érdekében fel kell használni azokat a szakembereket, akiknek a véleményét eddig ritkán kérdeztük meg. Miután orrunkat beleverték a t Wembleystadion gyepébe, ne sírjunk és ne gyászoljunk, hanem vegyük fel a küzdelmet.“ A „Daily Express44 Angliában egészen forradalmnak számító újítást követel: engedjék meg a vasárnapi mérkőzéseket Jelenleg az a helyzet, hogy azokat a játékosokat, akik vasárnap játszanak, kizárják az angol labdarúgó szövetség tagjai sorából. A „News'hronicle**-ben Jimmy Seed, a Charlton vezetője bejelenti, hogy csapata a jövőben kétszer hetenkint délután is tart edzést és a délutáni foglalkozás tárgya technikai és taktikai gyakorlás lesz. Hasonló bejelentést tett a West Brodmwich Albion és a Wolverhampton vezetője is Napról napra szaporodnak az angol újságokban az olvasók levelei.Vannak olyan szurkolók, akik kijelentik, hogy nem mennek többé labdarúgó-mérkőzésre, legtibbjük azonban igyekszik egy-egy tanácsot adni az angol labdarúgás jövőbeni fejlesztésére. A „Daily Mirror**-ban vasárnap jelent meg Puskás Ferenc cikkeinek befejező része. Ebben a kiváló magyar labdarúgó elmondja, hogyan edzenek a magyar élcsapatok és élvonalbeli labdarúgók, s hogyan készül a válogatott csapat egyegy mérkőzésre. F. L. i, 1953 december 1. kedd Útmutató a Totó 49. számú szelvényéhez NB I. 1. Az Üllői úton: Bp. Kinizsi— Bp. Honvéd. 1951: 1:2, 2:8. 1952: 1:9, 0:2. 1953: 1:5 Top: 2: 2. Szegeden: Sz. Honvéd—Bp. Dózsa. 1951: 2:1, 2:2. 1952: 1:2, 2:2. 1953: 4:1. Tavasszal nagy meglepetés volt a szegediek nagygólarányú budapesti győzelme. Nyílt mérkőzés várható. 3. Salgótarjánban: S. Bányász—3. Vasas 1951: 1:1, 2:4. 1952: 3:1, 0:3. 1953: 2:1. Itt is győzött tavasszal a vidéki csapat Budapesten. A döntetlen látszik a legvalószínűbbnek. 4. Sztálinvárosban: Sztálin Vasmű Építők—Dorogi Bányász. 1953: 2:1. Az összes nagyszerűen szereplő osztálinvárosiak állnak közelebb a győzelemhez. Osztályozó az NB I-be jutásért. Mindkét mérkőzés semleges pályán kerül sorra. 5. Diósgyőri Vasas—Vasas Izzó. Mindkettő jó rajtot vett (Diósgyőr—Pécsi Lóri 3:0, Izzó—Gázművek 3:0). Diósgyőr az esélyesebb. 6. Szikra Gázművek—Pécsi Lokomotív. Tippr 2. Borsodi Kupa. 7. Sajószentpéteron: S. Bányász—Ózdi Vasas. 1951: 30. 1:3. 1952: 1:3. 0:4. 1953: 1:1. 1:3. Augusztusban Sajószentpéteren döntetlenül játszottak egymással. Ez az eredmény könnyen megismétlődhet. 8. Miskolccn a Lokomotív-pályán: M Honvéd—M. Lokomotív. 1951: 1-1. 2-2. 1952: 3-2, 0:3. 1953: 6:0, 1:2. Utójára, október 28-án játszottak egy morssal. Akkor a Lokomotív győzök. Helyi rangadó, nyílt mérkőzés. 9. Miskolcon a Leközölívpályán- Perecesi Bányász—Miskolci Építők. 1951: 1:0. 0:1. 19^2; 2:2.1:4. 19-3- 2:1: 2:1. A nereceji csapat a jobb, döntetlen azonban lehetséges. Osztályozó az NB II-be jutásért. Valamennyi mérkőzés semleges pálán kerül sorra 10. Gödöllői Dózsa—Vörös Lobogó Kistext. Gödölőnek döntésén is elég a fellebbjutáshoz, de a Kistextnek is van még reménye a bejutásra. A tét tehát mindkettő számára vany. Nyílt küzdelem várható, a gödöllői csapat valamivel jobbnak látszik. 11. Pénzügyőrök—Pécsi Haladás Nagy- Jából itt is az a helzet, nont az előbbi mérkőzésen. Vagy az egyik — vagy a másik kerül feljebb. Itt is nagy harc várható. 12. Soproni Lokomotív—Szombathelyi Dózsa Gólképe^e^b cs atárkora miatt a soproni csapat látszik esélyesebbnek. Pótmérkőzések. 13. Békéscsabai Dózs»—Jászberényi Vasas. Egyik sem kerülhet már fel. Jászberény val amivel esélyesebb. 14. Kecskeméti Honvéd —Újszegedi Dózsa. Torán: 1. 15 Székesfehérvári Építők—Nagymányoki Bányász. Tipp: 1- 16. Veszprémi Vasas-Generátor. A Generátor vasárnapi veresége meglepetés volt. A Generátornak döntetlen is elég a feljebbjutáshoz, a veszprémiek feljebbjutásában nem csak a győzelem, hanem a győzem gólaránya is fontos szerepet játszik. ★ A 48. hét hivatalos nyereményjegyzéke Beérkezet 200.044 drb. kéthasábos szelvénynek megfelelő fogadólap Közte 7393 drb. kollektív szelvény van s ez 51.075 drb. kéthasábos szelvénynek felel meg. Felosztásra kerül 300.066 forint, az I. és II. csoportban egyenkint 90 019 forint 80 fillér, a III. csoportban 120.026 forint 40 fillér. I. csoport 12 találattal 57 drb., nyeremény egyenkint 1575 forint. II. csoport: 11 találattal 1161 drb., nyeremény ed''enknt 77 forint 50 fillér. III. csoport: 10 találatta 10.332 drb . nyeremény egyenkint 11 forint 50 fillér. 1. Miskolci T.vk. 1 1 — — 5:0 2 2. Miskolci Honvéd 1 1 — — 2 0 2 3. Ózdi Vasas 1 1 — — 6:1 2 4. Perecesi Bzínyász 1 — — 1 1:6 — 5. Miskolc: Építők 1 — — 1 0:2 — 6. Sajószentpéter: B. 1 — — 1 0:5 — Két bajnoki mérkőzés vidéken , két osztályozó Budapesten Vasárnap mindössze két NB I-es bajnoki mérkőzésre került sor s ezeket is vidéken bonyolították le. A két találkozó nem ígért különösebb érdekességet (talán csak a Bp. Postás bentmaradási reményei csillanhattak volna meg, ha győztesen hagyja el a játékteret), s így valószínűleg ez az oka, hogy a nézőszám mind Szegeden, mind pedig Győrött a szokásos alatt maradt. A fővárosnak így is akadt számottevő labdarúgó-eseménye. Az Üllői úton zajlott le az NB I-be jutásért folyó küzdelmek első fordulója, s erre 16.000 néző volt kíváncsi. A nézők legnagyobb réme ezúttal valóban néző volt, s nem elfogult szurkoló. Élvezték a nagy küzdelmet, amely mindkét mérkőzést elsősorban jellemezte és tárgyilagosan figyelték, hogy a négy csapat közül melyik rendelkezik olyan képességekkel, amelyekkel megállhatják a helyüket az NB 1-ben is. Az osztályozó résztvevői közül kétségtelenül a Diósgyőri Vasas vizsgázott a legjobban. A diósgyőriek aránylag jól bírták az osztályozó idegjes légkörét és tervszerűen igyekeztek játszani. Ehhez persze a képességek is megvannak az együttesben. A Pécsi Lokomotív nem volt olyan egységes, mint ellenfele. A felfokozott igyekezet gyakran jelentős fölényt biztosított a csapat számára a diósgyőriekkel szemben, de a kapu előtt, amikor a legnagyobb szükség lett volna a nyugodt idegekre, a csatárok tudománya felmondta a szolgálatot. Szárnyszegett, átlátszó, túlságosan egyszerű támadásokat vezettek, s a helyzeteiket rendre elkapkodták. A Vasas Izzó—Szikra Gázművek mérkőzés színvonal tekintetében elmaradt a másik osztályozótól, elsősorban azért, mert az Izzó lényegesen nagyobb tudású együttes, mint a Gázművek csapata. Ennek ellenére az óbudaiak nagyon lelkesen harcoltak, s különösen a második félidőben igen nagy küzdedelemre kényszerítették ellenfelüket. A két 3 0-ás mérkőzés után könnyen arra lehetne következtetni, hogy ez te két eredmény már körülbelül tisztázta is az NB I-be való jutás kérdését. Véleményünk szerint azonban éppen a Vasas Izzó—Szikra Gázművek második félideje mutatta meg, hogy a további osztályozó-mérkőzések során még váratlan eredmények is születhetnek. A mérkőzések általában sportszerű légkörben zajlottak le. Kirívó sportszerűtlenségre csak a salgótarjáni sablona és a diósgyőri Gondos ragadtatta magát. Saját kárán tanult a Győri Vasas Az elmúlt hetekben igen sok szó esett a Győri Vasas meddő csatár játékáról. Mérkőzésről mérkőzésre a belső játékot erőltették. Volt olyan mérkőzés is, amikor 20—25 percenként nem adtak labdát a két lendületes szélsőnek. Az elmúlt vasárnap felhagytak eddigi helytelen játék f elfogásukkal. Szinte tömték a szélsőket labdákkal. Meg is lett az eredménye. Majdnem mindegyik gólban részük volt a szélsőknek. Rengeteg helyzet , gól nélkül Szegeden 0:0 volt az eredmény, de a heyzetek alapján jónéhány gólt lőhetett volna mindkét ötösfogat, főleg a Bp. Postásé. A támadásokat mindkét csapat jól készítette elő, de mire a helyzetek kihalnáására került sor, elkezdődött a kapu előtti pepecselés, a jó helyzet helyett még jobb helyzetet igyekeztek kialakítani a csatárok. A szegedi csatársor visszaesése már nem újkeletű. Ez a támadósor az október sagótarjáni győzelem óta nem tudott gólt lőni, s a gólszerzés ezúttal sem ment neki. Többek között Csáki kiesése is oka annak, hogy a szegedi csatársor egyszeriben elfelejtette a góllövőtudományát. Ugyancsak rossz góllövő hírében állnak a Postás-csatárok is. Hírüket Szegeden is igazolták, a sok helyzet közül egyet sem tudtak kihasználni. Ebben persze közrejátszott a nagyfokú idegeskedés is, ami különösen az utóbbi mérkőzéseken jelentkezik feltűnően a Bp. Postás csatárainak játékában. Füstbe ment dicsőség A Dr. Vasas—P. Lokomotív osztályozó mérkőzésen két diósgyőri játékos teljesítménye emelkedett ki a mezőnyből: a jobbfedezet Rolteré és a balösszekötő Gondosé. A közönség nagyobbik részének az volt a véleménye, hogy kettőjük közül is Gondos játszott jobban, őt illeti meg tehát a „mezőny legjobbja" elnevezés Ezt bizonyos mértékig alátámasztotta az, hogy Gondos lőtte a diósgyőriek első gólját, majd az ő szép lefutása végén született meg a második diósgyőri gól is, öt perc alatt azonban Reiter javára dőlt el a vita. Előbb a kitűnő fedezet lőtt egy ügyes gólt, majd két perccel később Gondos megfeledkezett magáról és megütötte egyik játékostársát. A játékvezető természetesen kiállította a diósgyőri csatárt, aki egyetlen fegyelmezetlenségével lerontotta egész teljestményét és a közönség jogos füttyétől kísérve hagyta el a játékteret. Csak az utolsó fordulóban dől el, hogy melyik nyolc csapat kerül fel a labdarúgó NB II-be A labdarúgó NB II-be jutásért folyó osztályozó utolsó előtti fordulóját játszották az elmúlt vasárnap, s mind a négy csoportban úgy alakult a helyzet, hogy csak az utolsó fordulóban dől el a feljutás kérdése. Az II. csoportban négy, a II. csoportban és a III. csoportban öt öt, a IV. csoportban három csapat reménykedhet még. Pontveszteség nélküli csapat nincs már, a Pécsi Haladás és a Generátor vasárnapig pontveszteség nélkül állt, de vasárnap mindkettő verséget szenvedett. Legkedvezőbb helyzetben a Bp. Spartacus és a Kecskeméti Honvéd van Mindkettő hátralévő ellenfele a csoport leggyengébbje. I. csoport 1. Beleped 4.5 1 — 11: 5 7 2. Pécsi Haladás 1 3 — 1 10: 7 6 3. Pénzügyőrök 4 2 2 — 8: 5 6 4. Székesfy. Építők 3 111 5: 6 3 5. Nagymányoki B. 4 1— 3 4:14 2 6. Kaposvári Vasas 5-------5 4:9 — A Kaposvári Vasas visszalépett, a Székesfehérvári Építők—Kaposvár és a Beleped—Kaposvár mérkőzést az előállók javára írták. Hátra van még: Székesfehérvár—Belsped (újrajátszandó mérkőzés), Pénzügyőrök— Pécsi Haladás, Székesfehérvár—Nagylányok. II. csoport 1. Generátor 4 3—1 5: 3 » 2. Soproni Lók. 4 2 — 2 12: 6 4 3. Veszprémi Vasas 4 2 — 2 5: , 4 4. Szombath. Dózsa 4 2 — 2 7: 8 * 5. Nyergesújfalu 4 2 — 2 5:6 4 6. Bázakerettyei B. 4 1—3 5:12 2 Hátra van még: Sopron—Szombathely. Nyergesújfalu—Bázakerettye, Veszprém— Generátor. III. csoport 1. Bp. Spartacus 4 3— 1 0: 3 6 2. Kisterenyei B. 4 3— 1 13:7 6 3. Nyirmadai T. 4 2 — 2 10: 8 4 4. Diósgyőri VC 4 2—2 10:10 4 5. Hatvani Lók. 4 2 — 2 5: 8 4 6. Debreceni V.M 4----------4 7:21 — Hátra van még: Bp. Spartacus—Debrecen, Diósgyőr—Kisterenye, Hatvan—Nyirmada. IV. csoport 1. Gödöllői Dózsa 4 3 1 — 11: 1 1 2. Svecsk, Honvéd 4 3 1 — 5:17 3. Kistext 4 2 11 5: 15 4. Jászberényi V. 4 112 3:18 3 5. Békéscsabai D. 4 1— 3 3: 62 6. Ijszegedi Dózsa 4----------4 3:13 — Hátra van még: Békéscsaba—Jászberény, Kecskemét—Újszeged, Gödöllő— Kistext. A svájci-magyar tornaviadal előtt A december 5-én Luzernben sorrakerülő Svájc—Magyarország férfi tornaverseny Lesz legjobb férfi trnászaink ezévi legnagyobb erőpróbája. A svájci tornász válogatott igen nagy erőt képvisel. Válogatottjaink hosszabb ideje közös edzéseken készülnek a svájciak ellen. Legutóbb a november 22-én és 23-án megrendezett mesterfokú verseny is a svájciak elleni előkészületek jegyében zajlott le Örvendetes volt, hogy legjobbjaink általában javuló formát mutattak a verseny során. Különösen a szabadon választott gyakorlatok sikerültek jól, s ez azért fontos, mert a svájci—magyar vadalon csak szabadon választott gyakorlatokat muatnak be a tornászok. Elsősorban az volt a szembetűnő, hogy nyújtón javult az anyagerősség, talajon pedig biztosabban hajtották végre gyakorlataikat a versenyzők. A legjobb formában jelenleg Baranyai, Pataki, Várkői, Klencs és Kémény van Válogatott tornászaink formájáról, az előkészületekről Sántha Lajos dr., a válogatott edzője ezeket mondta: — Igen keményen dolgoznak a fiúk. Minden nap tartunk edzést, legfeljebb időnként könnyítünk az edzésműsoron. Örvendetes, hogy szép javulás mutatkozik a gyakorlatok biztos végrehajtásában és a kivitelezésben. Korláton Baranyai és Várkőnyújtón Baranyai és Pataki, lólengésben Baranyai, Réti és Fekete, gyűrűn Kemény és Baranyai, talajon Pataki, Réti és Klencs, lóugrásban pedig Pataki, Klencs, Várkői és Baranyai dolgozik a legjobban. Ilyen előjelek mellett készülnek legjobb tornászaink a nagy viadalra. A javuló formák azonban senkit sem tesznek elbizakodáttá. Általános vélemény, hogy a verseny esélyesei a svájciak, de ez nem zárja ki, hogy mi nyerjük meg a versenyt — Sok függ attól, hogy milyen biztonsággal és milyen kivitelezésben hajtjuk végre gyakorlatainkat — mondta Baranyai László. — Ha nem követünk el durva hibákat, lehet reményünk a győzelemre. A luzerni versenyen másodszor találkozik egymással a két ország tornász válogatottja. Az első Svájc—Magyarország viadal 1949 szeptemberében zajlott le Budapesten, a Városi Színházban. A csapatversenyben a svájciak győztek igen kis különbséggel, 347.45,344.50 arányban. Korláton, lólengésben és nyújtón a svájciak, gyűrűn, lóugrásban és talajon a magyar csapat diadalmaskodott. ITa versenyzőink lólengésben nem bizonytalankodnak, nem követnek el durva hibát (csak ezen az egyszeren 1.7 pontot adtunk le), megnyerhettük volna a versenyt. Az egyéni összetett versenyben Stalder győzött, mögötte Lehmann, Tschabold, Baranyai, Várkői, Thalmann, Günthard és Frei volt a sorrend. A helyezéseket csak igen kis pontkülönbségek döntötték el. A magyar válogatott jelenlegi tagjai közül 1949-ben Pataki, Várkői, Klencs, Baranyai és Kemény szerepelt a magyar csapatban. Néhány szót a svájci csapatról. Az 1949-ben Budapesten járt csapatból csak ketten szerepelnek most a válogatottban: Lehmann és Thalmann. Nincs benn a válogatottban: Stalder, Tschabod és Qünthard, akik tagjai voltak Helsinkiben az olimpián második helyezést elért csapatnak is. Hogy a svájciak miven nehéz ellenfelek lesznek, azt bizonyítják a legutóbbi években elért eredményeik is. Az 1959-ben megtartott bázeli világbajnokságon az összetett bajnokságot és a gyűrű-világbajnokságot Lehmann nyerte meg. Ezenkívül harmadik lett nyújtón negyedik korláton, harmadik lólengésen és lóugrásban. Gebendinger talajon és lóugrásban nyerte meg a világbajnokságot, nyújtón a hetedik helyet szerezte meg Engster világbajnokságot szerzett korláton, harmadik lett gyűrűn. Helsinkiben az olimpián az összetett egyéni versenyben Eugster az ötödik helyen végzett, olimpiai bajnokságot nyerte korlátón, a negyedik helyet szerezte meg a gyűrűn. svájci válogatott tagjai jelenleg is kitűnő formában vannak, különösen Eugster és Schharzentruber. A legutóbb megrendezett versenyen Engster lóugrásban 10. korláton 9.9, lólengésben 8.65, gyűrűn 9.95 talajon 9.7, nyújtón 9.8 pontot kapott. Schwarzentruber lóugrásban 9.53, korláton 9.65, lólengésben 9.8, gyűrűn 9.45, talajon 9.7 és nyújtón 9.9 pontot érdemelt ki gyakorlatára. VÁROS ALATT című új magyar játékfilm kísérű műsora. AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES VILÁGHÍRŰ LEGJOBB SZÁMA!Liszt II rapszódia. Üves festánc. Sárközi háromugrás. Rendezte: BANOVICH TAMÁS. Koreográfia: RÁBAI MIKLÓS. Kossuth-díjas. Vezető prímás: BOROS LAJOS.