Népsport, 1954. január (10. évfolyam, 1-22. szám)

1954-01-01 / 1. szám

A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS testnnevelési és sportbizottság lapja PENTEK, 1954 JANUAR­­ ★ Ára: 60 fillér ★ X. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM Hazánk dicsőségéért, népünk erejéért Írta: Hegyi Gyula, az Országos Testnevelési és Sportbizottság elnökeA magyar sport 1953. évi telje­sítményeivel felülmúlta az 1932-ik esztendő sikereit. Pedig az előző esztendő az olimpia éve volt, s a magyar sport történelmének soha addig meg sem közelített kimagasló sikereit hozta. Egész dolgozó népünk kitörő lelkesedéssel ünnepelte a hel­sinki olimpia hőseit, s ünnepelte egy­ben szocializmust építő hazánk ere­jét is, amely lehetővé tette a sport­ban is a soha nem álmodott kimagasló eredményeket. A helsinki olimpia volt sportmozgalmunk felszabadulás utáni hatalmas fejlődésének csúcspontja, tizenhat olimpiai bajnokságunk, s az országok sorrendjében elfoglalt har­madik helyünk soha el nem halvá­nyuló dicsőséget hozott hazánknak, s egyben az egé­sz béketábornak. De az idő nem áll meg, a megoldott fel­adatokat újak követik, a sikerek még többre köteleznek. A sportban is áll a fejlődés igazsága: ami ma sok, hol­nap kevés, holnapután semmi. A diadalmas olimpiai esztendő után sokakban felmerült a kétség­: várjon lehet-e bírni, sőt fokozni ezt az ira­mot, nem következik-e visszaesés a kiugró sikerek után, biztosítani tud­­juk-e a további fejlődést? A sikert nem elég kivívni, azt meg is kell szi­lárdítani, s új sikerek kiinduló pont­jává kell tenni. Jól tudtuk, hogy Ma­gyarország sportja az eddiginél is fokozottabb mértékben került a világ sportközvéleményének érdeklődési körébe. És hozzátehetjük: nemcsak sportbeli szempontból, hanem politi­kai okok miatt is. Megértették szerte e világon, hogy a nagy magyar olim­piai fikx-s­vikci­ociit­ik-v.­uin­yejt Ma­gyarország érte el, hanem a Magyar Népköztársaság újszellemű sportolói, a felszabadult magyar nép legjobb versenyzői, a béketábor egyik orszá­gának sportmozgalmát képviselő békeharcosok. Számontar­totta ezt ba­rát és ellenség egyaránt. Ez további felelősséget rótt sportmozgalmunk minden résztvevőjére, versenyzőkre és játékosokra, vezetőkre és edzőkre, függetlenített és társadalmi aktívák­ra egyaránt. Az 1933-as esztendő fel­adatainak megoldásához kétségkívül nagy segítség volt a helsinki olim­pián elért nagy siker, ugyanakkor azonban a mértéket alaposan fel­emelte, a magyar sporttal szemben­­táplált igényeket erősen megnövelte. Mindezek előrebocsátása után érté­kelhetjük csak igazán azt­ a tényt, hogy 1953-ban sikerült a magyar sportolóknak további fejlődésről ta­núságot tenniük. N­em ad teljes képet a magyar sport fejlődéséről, ha egyedül csak a megnyert Európa-bajnoki és világbajnoki címeket soroljuk fel, s ha a túlszárnyalt csúcseredmények­ről számolunk be. Dicsőséges­ adat­halmaz ez is. Legjobb sportolóink 6 világcsúcsot, 7 Európa-csúcsot, 156 országos felnőtt és 83 országos ifjú­sági csúcsot állítottak fel, 9 világ­­bajnokságot, 1 főiskolai világbajnok­ságot nyertek és számos értékes he­lyezést értek el. A Világifjúsági Ta­lálkozó során rendezett nagy nemzet­közi versenyeken 26 győzelmet értek el a magyar sportolók. Vannak a ma­gyar sportnak olyan nagyszerű sike­rei is, amelyek nincsenek bent a csúcslistában, s nem járnak külön címmel. Gondolok elsősorban a lab­darúgásra, amelyben az év leg­nagyobb sportsikere nem fűződik külön címhez. Az angol váloga­tott labdarúgó-csapat felett London­ban aratott győzelem nem jelent vi­lágbajnokságot, mégis az 1953-as év legnagyobb jelentőségű sportesemé­nye volt, amely felkeltette az egész világ érdeklődését. Válogatott labda­­rúgó-csapatunk, amely egy esztendő­vel ezelőtt az olimpiai játékokon dia­dalmaskodott, egy egész sereg nagy­szerű győzelemmel gazdagította az olimpiai babért, s­ ennek a ritka si­kersorozatnak méltó betetőzése volt az angol labdarúgó-csapat kilencven éves hazai veretlenségének megtö­rése. Ennek a nagy sporteseménynek a világszerte tapasztalt visszhangja rendkívül tanulságos várt, s újólag rávilágított arra, hogy a sportnak mi­lyen hatalmas propagandaereje van,­­ milyen nagyjelentőségű a béke, a­­ népek barátsága szempontjából a mi­nél­­ bőségesebb nemzetközi kapcsolat az egyes országok sportoló fiataljai között. Soha Magyarországgal nem foglalkozott annyit a világsajtó, mint a londoni mérkőzés napjaiban, ki­váltképpen természetesen a mérkőzés után. Nekünk is le kell vonnunk en­nek a nagy győzelemnek a tanulsá­gait, de nemcsak szakmai szempont­ból, hanem abban a tekintetben is, hogy miképpen lehet kihasználni en­nek a sikernek nagy mozgósító ere­jét hazai testnevelési és sportmozgal­munk további fejlődése érdekében, sportunk tömegesítésére. Labdarúgó­válogatottunk ebben az esztendőben nyerte el az Európa Kupát, az első helyet harcolták k­i ifjúsági labda­rúgóink Brüsszelben, s utánpótlás­válogatottunk Bukarestben. A leg­népszerűbb sportág, a labdarúgás fo­kozni tudta tehát teljesítményeit az olimpia éve után. Dicséret illeti ezért nagyszerű válogatott labdarúgóinkat, a válogatott csapat szakvezetőit, s di­cséret illeti a kitűnő magyar edzőket, akik szorgalmas és odaadó munká­val készítették elő a játékosokat a válogatott csapat számára. Nem szük­séges különösebben hangsúlyozni, hogy az 1953-as sikerek milyen mér­tékben növelték meg az igényeket a magyar labdarúgással szemben. Lab­darúgósportunk ebben az esztendőben kiharcolta az egész világ elismerését. Az elkövetkező nemzetközi mérkőzé­seken, a jövő évben sorra kerülő lab­darúgó-világbajnokságon Magyaror­szággal mint esélyessel számolnak. Dolgozó népünk tov...hu, gyort vár labdarúgóinktól. A sikerek meg­szilárdításához feltétlenül szükséges, hogy tovább szélesedjék a kollektív munka, a szakemberek közös erőfe­szítése labdarúgásunk további fejlő­dése érdekében. Minden attól függ, hogy az utánpótlás milyen széles alapját teremtik meg, s hogyan bizto­sítják a szakmunka tudományos fej­lődését. Nem szabad megfeledkez­nünk a nagy sikerek fényében sem arról, hogy a nagy győzelmeket elért válogatott labdarúgó-csapatunknak is vannak kevésbbé erős frontjai, más­felől pedig el kell készülnünk arra, hogy megtanulják és alkalmazzák a londoni mérkőzésen megfigyelt egyes taktikai fogásainkat az ellenfelek is. A legnépszerűbb magyar sport­ágak közé emelkedett öttusá­ban is számottevő a fejlődés az olim­pia óta. Emlékezzünk arra, hogy a helsinki olimpián még afféle esély­lesőként mentek ki öttusázóink (és valljuk meg: nem is könnyen kerül­tek ki), s a csapatversenyben aratott első helyük egyike volt a helsinki olimpia legkellemesebb magyar meg­lepetéseinek. Azóta öttusázóink ta­pasztalatban, tudásban, s hozzátehet­jük, tömegekben meggyarapodva, si­kert sikerre halmoztak, s az esztendő végén kimagasló győzelemmel koro­názták meg idei szereplésüket. Bene­dek Gábor világbajnoksága, továbbá Szondy István második helye a ma­gyar öttusa-sport világelsőségét bizo­nyítja. Kimagasló fölénnyel végzett hármas csapatunk az első helyen, s hogy díjat nem kaphatott, ennek a szabályok zavarossága az oka, il­letve az a zavarosban történt halá­szás, amely egyes óvásokban meg­nyilvánult. Ez különben arra is fi­gyelmeztet minket, hogy nagyobb gonddal kell elmélyednünk az egyes sportágak szabályzataiban, jobban kell felkészülnünk az egyes nemzet­közi kongresszusokra, s a haladást elősegítő, életrevaló javaslatokkal kell lehetővé tennünk az egyes sport­ágak fejlődését. Ezen a téren renge­teg még a tennivaló. Azok a sport­vezetők, akik az egyes sportágak nemzetközi kongresszusain részt vesz­­nek, úgy tekintsék munkájukat, hogy elsősorban a béketábor sportveze­tőire, szakembereire vár egy-egy sportág továbbfejlődésének biztosí­tása, egy-egy sportág szabályainak tisztázása, egyszerűsítése. Az 1951 évi kongresszusok előkészítő munká­jában ezt a tanulságot nagyon meg kell szívlelnünk. Visszatérve öttusá­zóink világraszóló sikerére: bizonyos, hogy ez a győzelem újabb ifjú töme­gek figyelmét irányítja az egyik leg­nehezebb, legszebb és legférfiasabb sportág felé. Az öttusasport vezetői­nek nagy és szép feladata, hogy a chilei győzelem után támadt lelke­sedésre építve fejlesszék tovább sportágukat. K­omoly fejlődést mutathat fel az olimpia óta az atlétika is Egyes ágakban valósággal ugrás­szerű a fejlődés. A magyar közép- és hosszútávfutás a szorgalmas munka,­­a tudományos módszerek alkalmazá­sa következtében fejlődött tovább, s ma már olyan kiváló hosszútáv­­futónk van Kovács József személyé­ben, aki méltó versenytársa a nagy­szerű Zátopeknek. Kovács József esete egymagában is arra figyelmez­tet minket, hogy nemcsak azoknak hasznos résztvenniök nagy nemzet­közi versenyeken, akiknek győzelmi vagy helyezési esélyei vannak, ha­nem a jövő erősségeinek is. Kovács József az olimpiai versenyek során döntőbe sem jutott, egy esztendővel később pedig olyan eredményeket ért el, amelyeket nemrég még magyar hosszútávfutók számára elérhetetle­neknek tartottak. S ma már nem ő az egyetlen 30 percen belüli 10.000 méteres futónk. Nem szándékom fel­sorolni valamennyi kiváló atlétánkat és atlétanőnket, s ha csak Kovácson kívül Földessyt, Jeszenszkyt, Ho­­monnayt, Iharost, Klicset, Csermá­kot, Lászlót, Rókát, Gyarmati Olgát, Kazi Arankát említem meg, ez nem jelenti azt, hogy az atlétika élcsapa­­­tának erősödő­ gárdajapán zsíricsei isz még olyan nagytudású atléták­­ és atlétanők, akik holnap már Európa legjobbjai között lehetnek. Ami azon­ban­ a lemaradt atlétikai ágakat il­leti, jó lenne, ha ebben az esztendő­ben az atlétika szakemberei nem maradnának meg a puszta megálla­pításnál, hanem a megfelelő tehetsé­gek felkutatása és tanítása terén lé­nyegesen többet tennének, mint ed­dig. Kérem az atlétika régi bajno­kait, öreg szakembereit, hogy sport­­szeretetük, az atlétika iránt érzett rajongásuk nyilvánuljon meg új te­hetségek megtalálásában. Gondolja­­nak arra, hogy Papp Pál dr.-nak, az öreg gerely­ve­tőnek a sportszeretete és hazafias lelkesedése Csermák Jó­zsef személyében olimpiai bajnokkal ajándékozta meg a magyar sportot. Jól tudjuk, milyen sokat jelent ki­váló atlétikai edzőink szakértelme és lelkesedése. A magyar sport további fejlődése nagy mértékben függ attól is, hogy az öregek tapasztalatai hogyan csiszolják a feljövő fiatalok tehetségét. Ennek a kérdésnek nagy jelentőségét nem lehet eléggé hang­súlyozni. Éppen ezért arra kell töre­kedni, hogy a jövőben még fokozot­tabb mértékben, még erőteljesebben használjuk fel az idősebb, a verseny­­szerű sportolástól már visszavonult sportemberek tudását, adjunk meg nekik munkájukhoz minden segítsé­get, s adjunk lehetőséget ahhoz is, hogy tudásukat tovább gyarapíthas­­sák, s szert tehessenek az élenjáró, tudományos elméletekre. Keményen kell fellépni minden olyan törekvés ellen, amely semmibe akarja-e venni a kiváló, régi sportemberek munkáját, s támogatás helyett elkedvetleníteni, félreállítani akarja őket. Aki például végignézte a magyar—román válo­gatott női utánpótlás temn­a versenyt, az tapasztalhatta, hogy a ma még is­meretlen nevű magyar tornászlányok milyen nagy tudással, milyen csi­szolt kivitellel adták elő gyakorla­taikat. Megnyugodhatunk a magyar női­­torna utánpótlása felől. És "kik­nek köszönhetjük elsősorban ezeket az új Keleti Ágneseket? Azoknak a tapasztalt torna-szakembereknek, akik nemzedéket nemzedék után ta­nítanak, szorgalmas, fáradságos, lel­kes munkával csiszolják a fiatalok mozdulatait azzal a türelemmel, ame­lyet csak a tornasport iránt érzett nagy szeretet adhat valakinek. Olyan erő ez sportunkban, amely a jövő fejlődésének záloga, s amelyet ki­szélesíteni a sportvezetők egyik leg­szebb feladata. Felszabadult hazánk­ban a legfőbb érték, az ember és (Foly­tatás a 2. oldalon) Boldog új évet! A postások győzelme várható az idény első bajnoki jégkorong-mérkőzésén PÉNTEK-SZOMBATI SPORTMŰSOR Szombaton este megkezdődik az itrá­i évi jégkorong-bajnokság. Az első mér­kőzé­st az 1- osztályban a Bp. Postás vívja a Bp. Szikra csapatával. A mér­kőzés elé nagy érdeklődéssel tekintünk azért, mert a Bp. Szikra­ .jelentő­s mér­tékben fiatalított tavaly óta, s ez eég­gé­­kom­oly mértékben meg is erőseítette az együttest, amint az a Béke Kupában bebizonyosodott. Kétségtelen, hogy a B­p. Szikra még így sem léphet a győ­zelem reményével a pályára a bajnok­csapat ellen,­ mindenesetre a fiatalok lelkese­dése­t­i színt, sok érdekességet vihet a küzdelembe. Az utána követ­kező ifjúsági­­ mérkőzésen, két közel egy­forma erejű csapat találkozik, a Bp. Kinizsinek valamivel több esélye van a győzelemre, mint a Bp. Vörös Meteor­nak. A terem kézilabda Béke Kupában szombaton nyolc mér­kőzé­sre kerül gól. A női találkozókon­­ az idei kispálya­­bajnok, a Debreceni Petőfi kétszer is pályára lép. A D. Petőfi—M. Posztó mérkőzésen a terembajnok M. Posztó indul nagyobb eséllyel. Heves küzdelem várható a D. Petőfi—Postás összecsapá­son. A postások négy mérkőzésből mind­össze két pontot szereztek, játékukat általában a kapu előtti bizonytalanság jellemezte. Ennek ellenére a debrece­niek c­sak akkor számíthatnak sikerre, ha csapatmunkájuk , taktikai fel­ké­szültségük javult. A Miskolci Lokomotív—M. Pamut ta­lálkozón a gyors, több kitűnő­­ dobóval rendelkező miskolciak jóval esélyesebbek a a fővárosiaknál. Szoros küzdelem vár­ható a Békéscsabai Lokomotív—Kel­es­­e m­ér­kőzésen. Az első hetekben mérsékel­tebb formában játszó két együttes az utolsó fordulóban már biztosan győzött * játékukban javulás mutatkozott. A tapasztaltabb Keltez esélyesebbnek lát­szik, de a csabaiak lelkesedésükkel erő* teljesebb támadó játékuk­kal m­egszerez­niet-ije a győzelmet. A Cs. V­asas—Dózsa össze­csapáson biztos csepegi győzelem .vár­veti* * —...__..... A férfi mérkőzések közöl a Vörös l­o­­bogó— Spartacad .találkozó­­ emelkedik ki. Az inkább erőből játszó Vörö­s Lobogó legyőzése komoly feladatot jelent az egyénileg képzettebb Spartacus-játéko­soknak, de feladásukat csak ak­kor tud­ják megoldani,­­ ha nem az egyéni, ha­nem a csapatjátékra törekednek. A Cs. Vasas—­Kp. Lokomotív találkozóin a rá­kospalotaiak aligha ismétlik meg múlt szombati bravúrjukat, amikor biztosan győztek­ a jóval esélyesebb Elektromos ellen. A Haladás—Belőlem a­isz-gy­ár mér­kőzés nagy küzdelmet ígér. A Haladás technikailag jóval képzettebb ellenfelé­nél, a nagyobb lövőerő viszont a Be­­loiarinisz-gyár mellett szól. Párbajtőrversennyel kezdődik az új­­vívóidény­ Szombaton egy táékoztató jellegű pár­bajtőr-versennyel kezdetét veszi az 1964. évi vívóidény. Ezen a versenyen Sábo­­rics és Berzsenyi kivételével az élvonal és az utánpótlás teljes számmal elindul. Sákovics még mindig a térdét fájlalja, Berzsenyi ped­ig beteg. Főleg az utánpótlás szereplése elé te­kintüniő érdeklődéssel. A döntőben előre­­láthatólag D­errich, Balthazár, Hennyey, Duna­i­, Mészöly, N­agy A. fog elől vé­gezni. Esélyes még a döntőbenaten­t­­ausz. Bakonyi, a debreceni Vári, Gá­bor, Farkas, valamint az öttusázók közül Hegedűs és amennyiben elindul, Benedek és Szondy is. PÉNTEK­I KORCSOLYÁZÁS. Az OTSÓ korcsolyázó­versenyének első napja, Mű­jégpálya, 7.30. SZOMBAT JÉGKORONG. A bajnokság ünnepé­lyes megnyitása, majd a Bp. Postás—* P.i). Szikra I. osztályú bajnoki mérkő­zés. Műjégpálya. 17. Bp. Kinzsi—B­p. Vörös Meteor (ifjúsági bajnoki mérkő­zés). Műjégpálya, zárt KÉZILABDA. Béke Kupa terem-mér­kőzések a Csepeli sportcsarnokban. Xqi I.­­osztály: Debreceni Petőfi—M. Posztó, •1.2S. Békéscsabai Lokomotív—Keltex, Miskolci Lokomotív—M. Pamut, U.­E. Debreceni Petőfi— Postás, Cs. Vasas—Dózsa, 19.211. Férfi I. osztály: Cs. Vasas—­Bp. Lokomotív, 16..54. Vörös Lobogó—Bp. Spartacus, 18.10. Haladás — Be­­­oiánnisz-gyár, 18.-tö. KORCSOLYÁZÁS. Az OTSB gyorsker­­eső­v­ázó-ver­senyének második napja, Mű­jégpálya. 7.00. VT V­­ Sz. 7Á z~T­TSIj Faj é k oy.ill.id yéTTsgi* párbajtőr versenye* Pasaréti-út. 8 és 17. A Bp. Dózsa ifjúsági kard versenye, Fölörös-u.. 9 és 17. A Veszprém megyei TSB ifjúsági férfi tőrversenye. Vesz­prém Vegyipari Technikum torna­terme* 9 óra VÍZILABDA. Téli Kupa mérkőzések a Nemzeti Sportuszodában. II: Tatabányai Bányász—15. .... Építők (V. Szabados). 18.4,C: Bp. Szikira—Ceglédi­­ Lokomotív (Ravasz). 19.30: Bp. Előre—Bp. Posta* (Gáti) L’O.fő: Csepeli Vasas—21. az. Épí­tők (’Bar­iha). Lehet, hogy mégsem Melbourne-ben rendezik meg az 1956. évi olimpiát — a NOB elnöke szerint Avery Brundage­, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke a­ NOB végrehajtó bi­zottságának január 16-án Lausannne ban kezdődő ülésére as­aztában Londonban rö­vid nyilatkozatot adott. Brundage el­mondta, hogy a végrehajtó bizottság a májusban Athénben megrendezésre kerülő NOB-kongresszust készíti elő, megálla­píti annak napirendi pontjait s egyben több, a melbournei olimpia megrende­zésével kapcsolatban felmerülő kérdést tárgyal meg. Az egyik ilyen kérdés például az, hogy hol rendeznék a lovasversenyeket, tek­in­tettel arra, hogy az ausztrál kormánynak a lovak bevitelére vonatkozó vessdes zár* rendelkezése miatt ezekre a versenyekre, Mel­bourne-ben nem kerülhet sor. „Ez igen problématiku­s térdé, mondta Brundage , mivel az olimpiai szabályzat kimondja, hogy a téli olimpia kivételé­het az összes olim­piai versenyeket egy városban kell megrendezni. Ha tehát nem történik eltérés a szabálytól, akkor meg kell változtatni az 1950. évi olimpia színhelyét. Tizennyolc város jelentkezett ebben az esetben a nyári játékok megren­dezésére, többek között Róma, Budapest, Lausanne és hét amerikai város­a­ fejezi­ be nyilatkozatát. (MTI) Ausztrália tenisz­csapata megvédte a Davis Kupát Marboanteban, Ausztrália fővárosában Ausztrália, és az­ USA válogatott tenisz csapata négy napon keresztül nagy kü­z­delmet vivett egymással. A kupát az el­múlt évben az ausztrálok nyerték meg, az idán tehát csak meg kellett védeniük capatelsnségü­­ket a mezőnygyőztes ame­rikaiakkal szemben. Az első napon 1:1-re állt a mérkőzés. A második­­napon a pá­rost az a­merikai­a­k­nak sikerült megnyer­niük, s így 2:1-es vezetésre tettek szert A harmadik napon ismét két egyes mér­kőzés került sorra. Az ausztrálok csak úgy győzhettek, ha mindkét egyest meg­nyerik. Először Hoad az amerikai Tru­berttel mérkőzött. Hatalmas, többórás ötjáté­­más küzdelemben a fiatal ausztrál győzött, s­­ Ausztrália 2:2-re egyen­lített. A második mérkőzésre, a Rose­­wall T teixas összecsapására azonban azon a napon már nem kerülhetett sor, mert részben az előző mérkőzés nagyon hos­­szára nyúlt, részben később az eső is eleredt. Másnap került sor a mérkőzésre, s azt a­z ugyancsak fiatal ausztrál arány­lag könnyen megnyerte a wimbledoni győztes Leixas ellen, így tehát Ausztrá­la teniszcsapata ismét a Davis Kupa védője lett. Részletes eredmény: Hoad —ausztrál­­Seixas (amerikai) 6:6, 6:8, 6:2, Trabet­t (amerikai)—Rosewail (ausztrál) 6:1, 6:4, 6:4, Trabett, Seixas—Hoed, Hartwig 6:2,­­ 6:4, 6:4. Hoad—Trabett 13:14, 6:3, 2:6, 3:6, 1:6, Roséval­—Den­as 6:— 2:­6, 6:3, 6:4. f » A csehszlovák jégkorong-válogatott nagyarányú győzelme Oslóban A skandináv félsziget­u portyái a csehszlovák'­ jégrkorong a-Től osztott Svéd­országból Norvégiába utazott csü­törtökön Oslóban a norvég válogatottal mérte össze az erejét, dordul Amfibao, mintegy 10.00i­ néző előtt zajlott le a mérkőzés, amelyet a csehszlovák válo­gatott 7:2 (2:1, 2:1, 53) arányban nyert meg­. A csehszlovák Beránek és a nor­vég Fasberg volt a játékvezető. A cseh­­szlovák jég­korongrozók mind a három harmadban jobbak voltak, különösen a harmadik harmadban múlták felül je­­lentősen ellenfeleiket- A gólokat Ghs.G­rouzd (*2), V. Bubnik, Sekyra, VJ. Bub­­nik, Horsky és Kejman, illetve Gunder­­sen és Bír­kl­und ütötte. Eddig 26 ország nev­ezett a tornász VB-re Június végén rendezik meg Rómában a tornász világbajnokságot. A világbaj­noki versenyre eddig 26 ország nevezte csapatát. Az eddig nevezett országok: Anglia, Argentína, Ausztria, Belgium, Brazília, Bulgária, Csehszlovákia, Dá­nia, Finnország, Franciaország, Japán, Jugoszlávia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália Románia, Saar­­vidék, Spanyolország, Svájc, Svédensig, Szovjetunió, USA.

Next