Népsport, 1954. február (10. évfolyam, 23-42. szám)
1954-02-01 / 23. szám
A sportsajtó kitüntető feladata is agy és hősi korban élünk. A világ évek alatt annyit fejlődik, változik, mint azelőtt évtizedek során. Szemünk láttára bontakozik ki az emberiség világméretű győzelme. Az emberi boldogság megvalósításáért folyó hatalmas küzdelemnek valamennyien tevékeny részesei vagyunk. Soha még ilyen nagyszerű, kitüntető feladat nem várt a sajtóra, mint napjainkban. A sajtó szerepe összehasonlíthatatlanul megnőtt hazánkban a múlthoz képest. Ma az emberek sokkal inkább érdeklődnek a világ eseményei, a haza sorsa iránt, mint azelőtt és ez az érdeklődés nagyrészt megnyilvánul abban is, hogy az újságolvasók száma megsokszorozódott országunkban , mint a szocializmust építő más országokban is. A kommunista sajtó az igazság fegyverével harcol a felvilágosulatlanság, az ostobaság, a rágalom, a szándékos félrevezetés imperialista mételye ellen, de ezt a fegyvert csak akkor forgathatja sikerrel, ha erejét az eszmei szilárdság, a jólértesültség, a közérthetőség e célozza. A mi sajtónknak milliókhoz, milliók számára kell íródnia. A magyar sajtó egészén belül szép és hálós feladat jutott a sportsajtó munkásainak. Dolgozó népünk széles tömegei szeretik a sportot, jogos nemzeti büszkeséggel vesznek tudomást fejlett spitmozgalmunk újabb és újabb sikereiről. Nagy Imre elvtárs, a minisztertanács elnöke sokak gondolatát öntötte szavakba, amikor megállapította, hogy valóságos sportnagyhatalom lett a mi kis hazánk Ez a körülmény nagyban fokozta a sportsajtóval szemben támasztható követelményeket. Sportmozgalmunk eredményeinek, nagy nemzetközi sikereinek hű és előremutató tükrözése a magyar sportsajtó kitüntető és lelkesítő feladata. Ez a tájékoztatás nagy mozgósító hatással lehet a magyar sportolók tömegeire, felkeltheti érdeklődésüket legjobb versenyzőink módszerei iránt, újabb tömegek előtt népszerűsítheti a sportot. Ugyancsak fontos feladata a sportsajtónak a sportolók nevelése, közreműködés a szocialista sportoló típusának kialakításában. Ennek a nevelésnek számtalan eszköze van és a sportsajtó akkor végez jó munkát, ha sokoldalúan, érdekesen és magas eszmei színvonalon igyekszik segítségére lenni minden magyar sportoló- k fejlődésében. ,A sportsajtónk tevékenyen ,szettudomás harcban, a példákkal kell világnézetet, rejtő nevelési feladatai -kÖZett.i-i.oz-s életünk nagy kérdéseinek a sporttal való kapcsolatait feltárni, a sporton keresztül is megmutatni, hogyan fejlődik, halad előre a világ. Nagy szerep vár a sportsajtóra sportmozgalmunk alapjának, az MHK testnevelési rendszernek ismertetésében és népszerűsítésében. Ezen a területen sok fontos szervezési kérdés megoldásához segíthet hozzá a sportsajtó a helyes, lelkesítő kezdeményezések felismerésével és bemutatásával, a hibák feltárásával. A sajtó tömegkapcsolatainak egyik legfontosabb területe a levelezés. A dolgozóknak a sajtóhoz beküldött levelein keresztül számos olyan kérdésre derül fény, amelyre nélkülük talán csak elkésve figyelt volna fel a közvélemény. Emellett a lapokhoz beküldött levelek az alulról jövő bírálat egy sajátos — igen hasznos és termékeny — fajtáját képviselik. Ha csak a magunk példájából indulunk ki, jónéhány olyan fontos kérdést említhetünk meg, amelynek tisztázásához, felderítéséhez, megoldásához a levelek vittek közelebb Ilyen egyebek között a szekszárdi pályaépítés ügye, amely egy szekszárdi sportoló levele alapján tárult fel, ilyen a gyulai uszodáé, amely gyulai sportolók híradása nyomán került nyilvánosságra, ilyen a Népstadion képzőművészeti kiképzésének most kifejlő vitája, amelynek során a „Népsport” hasábjait a szakemberek és az egyszerű sportbarátok valóságos elvtársi megbeszélésre használják fel. Számos esetben érkeznek szerkesztőségünkbe sérelmeket felpanaszoló levelek, a sporthatóságok intézkedéseit bíráló írások, a lap egy-egy cikkében felvetett kérdésekre részletesebb választ, felvilágosítást nyújtó hozzászólások. Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar dolgozók bíznak a sajtóban, tudják, hogy jó helyre fordulnak, ha problémáikkal a sajtót keresik fel. Ennek a bizalomnak úgy felelhet meg a sajtó, ha valóban lelkiismeretesen foglalkozik a dolgozók leveleivel, utána jár a bennük felvetett közérdekű és magánérdekű kérdéseknek — legtöbbször a kettő egyet jelent — és bátran kiáll azokért a kívánságokért, amelyeknek jogosságáról meggyőződött. A mi sajtónk ereje éppen abban rejlik, hogy nemcsak a tömegeknek írják, hanem a tömegek is írják, szerkesztik. A mi sajtónk nem egyesek hangját képviseli, hanem az egész dolgozó népét — és csak addig tölti be hivatását, amíg valóban az egész dolgozó nép hangját képviseli. Ezért kell nagy gonddal ügyelnie a sportsajtónak, hogy egy pillanatra se szakadjon el a sportmozgalom egészétől, eszmeileg helyesen, közérthetően és élvezhető formában vesse fel sportmozgalmunk kérdéseit, alaposan és érdekesen tájékoztassa dolgozó népünknek a sport iránt oly nagy szeretettel érdeklődő hatalmas tömegeit a sport jelentős eseményeiről, tárja fel az újat a maga területén és harcoljon érte, legyen munkája és figyelme középpontjában mindig az ember. Ez a sportsajtó kitüntető és megtisztelő feladata. Az OTSB mégisi iaszmetzia a legjobb labdarúgó-játékeesköket Az országos labdarúgó játékvezető tanács az országos minősítésű játékvezetők részére szombaton a Békeszálló kupolatermében kitűnően sikerült évzárót rendezett. Nagy Lajos, a játékvezető tanács elnöke méltatta a játékvezetők 1953. évi munkáját, Titkos Pál, az OTSB labdarúgó osztályának vezetője pedig a jövő feladatait vázolta. Kiemelte, hogy a labdarúgó-világbajnokság évében a játékvezetőkre az eddiginél is nehezebb, felelősségteljesebb munka hárul. Kilerer Imre főtitkár megemlítette azokat, akik az elmúlt esztendőben kiemelkedő teljesítményt nyújtottak, s akiket az OTSB kitűnő munkájuk elismeréseként megjutalmazott. Ezek között szerepelt Vámos Soma is, aki már 50 éve fáradhatatlanul dolgozik a JT-ben. Czakó György a férfi, Jurek Eszter a női műkorcsolyázó-bajnok A férfi ifjúsági műkorcsolyázó-bajnokság pénteken este lefutott szabadon választott gyakorlatai után szombaton számolták ki a végeredményt. A szabadkorcsolyázásban nagy küzdelem folyt fiatala László és Rácz Miklós között. Mindkét fiatal versenyző szép gyakorlatot mutatott be és végeredményben egészen kis különbség döntötte el közöttük a sorrendet. Értékes szabadgyakorlatot futott a lengyel Ledwig is és szép szabadkorcsolyázásával a második helyről az elsőre küzdötte fel magát. Férfi ifjúsági műkorcsolyázó-bajnok: Hatala László (Bp. Vörös Meteor) 6. helyezési szám, 47.64 pont,2. Rácz (Bp. Kinizsi) 9, 47.62, 3. Vásárhelyi (Vasútépítő Lokomotív) 15, 42.96. A nemhivatalos nemzetközi versenyben: 1. Ryszard Ledwig (lengyel) 7, 48.48, 2. Hatala 10, 47.42, 3. Rácz 13, 46.33, 4. Vásárhelyi 20, 43.16. Szombaton délután kedvező időben, nem túl nagy hidegben, rendkívül jó minőségű jégen, mintegy 1000 néző előtt folytatódtak az 1954. évi műkorcsolyázó-bajnokság küzdelmei. Először a férfi és női II. osztályú versenyzők futották szabadgyakorlatukat. A térd II. osztályban Zöllner Ottó egyedül futott. Tavaly óta némi fejlődésről tett tanúságot. Szép szabadgyakorlatot mutatott be a nemzetközi versenyben indult lengyel Emánuel Koczyba is, gyakorlatának vége felé azonban leszakadt a korcsolyája és feladta a küzdelmet. Az 1954. évi férfi II. osztályú bajnok: Zellner Ottó (Bp. Kinizsi) 5: 86.56. A női LI. osztályú mezőny érdekes és színvonalas küzdelmet vívott. Moldoványi Margit jó iskolája után csiszolt, a zenével jó összhangban álló szabadgyakorlatot mutatott be és biztosan nyerte a bajnokságot. Tóth Erika futotta a legszebb szabadgyakorlatot a mezőnyben. Szépen mozgott, jégbiztonsága a legjobb volt, rendkívül sokat fejlődött, s most már itt az ideje, hogy gyakorlatát tartalmasabbá tegye. Fejlődnie kell még a testtartás terén is. Rákosi Katalin nem sokkal maradt el mögöttük, az ő gyakorlata is számos jelét árulta el a fejlődésnek. Igen komoly benyomást tett ránk a lengyel Barbara Jankowska. Igen tehetséges versenyző, nagyszerű a zenei érzéke, s megvan a hozzá szükséges korcsolyázó tudása is. Az 1954. évi II. osztályú női bajnok: Moldoványi Margit (Vasútépítő Lokomotív) 5, 100.03, 2. Tóth (Bp. Kinizsi) 10, 93.97, 3. Rákosi (Bp. Kinizsi) 15, 90.19. — A nem hivatalos nemzetközi versenyben: 1. Moldoványi 6, 94.74, 2. Tóth 10, 90.12, 3. Jankowska 16, 87.56, 4. Rákosi 18, 87.12. Czakó eddigi legjobb futásával szerezte meg a bajnokságot A férfi I. osztályú bajnokságban hoszszú évek ótaem volt olyan maganazonvonalú küzdelem, mint ezúttal. Különösen Czakó György nyújtott kimagasló teljesítményt, élete eddigi legjobb szabadgyakorlatát futotta. Bátran, lendületesen, tökéletes jégbiztonsággal futott, egyike volt azoknak a keveseknek, akik nem buktak a kitűnő minőségű jégen. Majdnem teljesen hibanélküli szabadkorcsolyázást láttunk tőle, ugrásai lendületesek, magasak, biztosak voltak, holdjai és öszszekötő lépései nagy sikert arattak és a zenével is tökéletes összhangban futott. Egyedül a forgásai voltak gyengébbek — szokás szerint. Szenes István hasonlóképpen nagyszerűen kezdett. Kettős Axel-Paulsenjai után sokáig dörgött a taps, kitűnő volt beugrás mérlegforgása, Button-ütőforgása is. Gyakorlata 2. percének vége fele azonban a kettős Lutz-ugrásnál bukott, s ez láthatóan megzavarta. Nem adta fel azonban a küzdelmet, igyekezett összeszedni magát és bár később a kettős Rittberger után is elesett, végig lendületesen, nagy akarással futott. Befejező figurái már ismét jók voltak. A lengyel Henryk Szymociw, kevés nehéz figurát mutatott be és kissé bizonytalankodott is, de akadt néhány jól sikerült ugrása és egy-két szép forgása is. A Magyar Népköztársaság 1954. évi férfi I. osztályú műkorcsolyázó-hnjnokov Czakó György (Csepeli Vasas) 5. 178.03, 2. Szenes (Vasútépítő Lokomotív) 16, 170.26. — A nem hivatalos nemzetközi versenyben: 1. Czakó 5, 177.74, 2. Szenes 10, 170.16, 3. Szymodia 15, 142.46. Jurek Eszter biztosan nyerte a női bajnokságot Az I. osztályú női bajnokságban már nem volt olyan jó a színvonal, mint a férfiak küzdelmében. Nő versenyzőink általában nem futották ki legjobb formájukat sem az iskolában, sem a szabadkorcsolyázásban, bár így is számos jelét láthattuk a fejlődésnek. Jurek Eszter ezéven összeállított és a zenével kitűnő összhangban lévő műsort futott, első ugrásai jól sikerültek, nagy sikert aratott Batto Ti-ütőforgása is, az egyik kettős Kittber gémer azonban bukott és attól kezdve nagyon óvatosan és kissé bizonytalanul korcsolyázott. Továbbra is voltak azonban szép figurái, így a külső hold, a hátra hajlós forgás és még más forgások is. Pálinkás Hédi mindjárt gyakorlata elején a kettős Rottbergernél majdnem bukott, s ez megzavarta. Ülőforgása, mérlegforgása, terpesz ugrása, hátrahajlós forgása jó volt, bár egyiket sem fejezte be tökéletesen, majd utána a beugrós mérlegforgásból való feljövetnél ő is bukott, ez még idegesebbé tette. Volt egy-két biztos ugrása is, így például a kettős Axel Paulsen, amellyel hatalmas sikert aratott, összekötő lépései nem voltak elég változatosak. Kovács Marietta átlagos színvonalon mozgó gyakorlatot futott, nem csinált komoly hibákat, de láttunk már tőle sokkal jobb szabadkorcsolyázást is. Viszonylag a legjobb szabadon választott gyakorlatot Zellner Helga mutatta be. Jóval a várakozáson felüli teljesítményt nyújtott, lendületesen, bátran mozgott, nem félt a bukástól és nem is bukott. Nagy sikert aratott egy-két jó ugrásával és sok szép forgásával. Jurek Edda viszont nem érte el legjobb formáját, két alkalommal bukott is. Egy-két jó ugrása, szép hátrahajlás forgása és mérlegforgása révén azonban ő is szép sikert aratott. A lengyel Hanna Dabrobska kevés lendülettel futott, kevés nehéz figurát láttunk tőle, a legtöbbet a forgásokban mutatott A Magyar Népköztársaság 1954. évi női I. osztályú műkorcsolyázó-bajnoka- Jurek Eszter (Csepeli Vasas) 5, 172-81, 2. Pálinkás (Bp. Kinizsi) 10, 170.16, 3. Kovács (Bp. Vörös Meteor) 16, 154 46, 4. Zölner (Bp. Kinizsi) 19. 152.98, 5. Jurek Edda (Csepeli Vasas) 25. 147.32 — A nemhivatalos nemzetközi versenyben: 1. Jurek Eszter 5. 173.88, 2 Pálinkás 10. 172.42, 3. Kovács 16. 156.14, 4. Zöllner 19. 155.42, 5. Jurek Edda 25. 146.24, 6. Dabrowska 30, 125.72. A bajnoki küzdelmek befejeztével az előző napokon bajnokságot nyert és helyezett versenyzők tartottak nagysikerű bemutatót, majd ünnepélyes keretek között Erős Antal, az OTSB előadója osztottaki az érmeiket és a tiszteletdíjasat. A műtorcsatáró Európa bajnokság küzdelmei során Bolzanóban szombaton lebonyolították a férfi bajnokság szabadon választott gyakorlatait. Az olasz Fassi megvédte bajnokságát a 14 éves Giletti előtt, a harmadik helyen a 18 éves csehszlovák Divin végzett. Férfi Európa,bajnok: Carlo Fassi (olasz) 8 helyezési szzám, 182.52 pont, 2. Giletti (francia) 16, 179.95, 3. Davin (csehszlovák) 24, 172.95, 4. Booker (angol), 5. Calmat (francia), 6. Felsinger (osztrák). A női bajnokságban21-en indultak. A kötelező gyakorlatok után a nyugatnémetországi Busch vezet az angol Batchelor és Sugden előtt. Eégy új országos ifjúsági csúcs a Bp. Munkaerőtartalékok súlyemelőversenyén A Bp. Munkaerőtartalékok vasárnap ifjúsági súlyemelő-versenyt rendezett. A verseny kiemelkedő eseménye Verbói Lajos négy új országos ifjúsági csúcsa Verbói a nagyváltósúlyú nyomásban 72.51) h régi 70. szakításban 77.50 (75), lökésben 100 (97.50) kg-06 eredményével áhított fel új csúcsot, összteljesítménye *247.50 kg volt, ami ugyancsak csúcs (a régi ifjúsági csúcs 24.5 kg vol). Az egyes súlycsoportok győztesei. Szepkesúly: Zeke J. (Bp. MT) 95 kg. Légsúly: Potecz (Bp. MT) 130 kg. Pehelysúly: Szanda (Bp. MT) 150 kg. Könnyűsúly: Nagy F. (Bp. MT) 170 kg. Kisváltósúly Zeman (Bp. MT) 147.50 kg. Válósúly: Fülöp (Bp. Dózsa) 185 kg. Nagy váltósúly: Verbói (Bp. MT) 247.51 kg. Kisközépsúly: Kovásznál (Bp. MT) *225 kg. Középsúly: Várszi (Bp. MT) *212 50 kg. Nagyközépsúly: Zeke F. (Bp. MT) 220 kg. Félnehézsúly: Halasi (Bp. MT) 255 kg. Nehézsúly: Forgó (Bp. Vasas) 290 kg. Levelek a szerkesztőséghez Hogyan lehetne jobb és több labdát készíteni Jakab Gyula, Moldoványi Ferenc és Kardos Andor, a Budapesti Bőripari Kft tagjai közös levelükben hozzászólnak ahhoz a kérdéshez: hogyan lehetne labdarúgásunk még nagyobb tömegeit ellátni a lehető legjobb labdával. Üzemünkben készül a kiviteli futball labdák nagy része. Mintegy 200 labdakészítő dolgozik az országban. Ez a létszám meglehetősen hullámzik, s a létszámon belül, sajnos, változik a szakemberek személye is. Közt szakmában legneheze’ nabb‘‘ feladat a labda ■ ellenére a labdagyárt . az 5 van sorolva, holott uid- is viszonyítva magasat'. osztályba sorolni. Ebben az elő az, ami szőve- a múltban is megtu Irányított dolgozó lalkozott labda készítésére. htom . dúlna elő, hogy a dolgozók nagy része a labdakészítés helyett inkább más. ..könnyebb'*, vagy „eredményesebb" munkára térjen át. A jó bőrmunkás még nem jó labdakészítő! A megszakítás nélküli hosszú gyakorlat és a gazdag tapasztalat, rátermettség, jó érzék és főként a feladat iránti szeretet szükséges ahhoz, hogy valaki jó labdakészítővé váljék. Sokkal több és sokkal jobb labdát lehetne termelni, ha megszűnne a labdakészítők vándorlása, ezt megfelelő osztály megadásával el is lehetne érni. Az utánpótlást, a szakemberek képzését tanműhely felállításával lehetne megoldani. Ebben a tanműhelyben kísérleteznék ki a legjobb munkamódszereket is. A legközelebbi teendők: A bőrgyárak hallgassák meg a labdakészítők véleményét és a megvalósítható javaslatokat valósítsák is meg a gyártásnál. A jó labda fogalma a bőr megfelelő kikészítésénél kezdődik. Gondoskodjanak arról, hogy a gyártáshoz időben meglegyenek a szükséges anyagok. Az anyagszállítás késedelme egyenetlenné teszi a termelést. * ennek az az eredménye, hogy a hónap bizonyos részében „hajrámunka“ folyik —„ szükségmunkások beállításával, míg a hónap másik részében még a begyakorlott, az igazi labdakészítő sem jut munkához. A termelésnek ezt a hullámzását erősen megsínyli a minőség. Ha megfelelő, gondos anyagellátás mellett a labdakészítést kiemelnék a bőrmunkákra egyetemlegesen megállapított osztályból, akkor a labdakészítők léte 1 .__x _________ A magyar szénbányászat egyik fontos fellegvárában, Komlón a napokban fejezték be az új tanácsház építését. A városi tanács már el is foglalta új otthonát és a régi tanácsházat a Komlói Bányász SK- nak adták át. — A régi tanácsházból sportotthont építünk — közölte Érdy Árpád, a Bányász SE országos elnökhelyettese. A nehézipari minisztérium illetékes szerve és a bányász szakszervezet vezetősége rendkívüli segélyben részesítette a komlói sportkört, hogy a régi tanácskozót sportothonná alakíthassák át. Az építkezés már meg is kezdődött és néhány hét múlva elkészül a komlói sportolók új otthona. A sportotthonban több nagy termet ké ak°, a teremsportok találnak hajlékra. A tervezés és az építés munkájából a komlói sportolók már eddig is derekasan kivették a részüket és külön sportbrigádok alakulnak, amelyek a munka befejezése után segíteni fognak az építőknek, hogy Komló új, jelentős sportlétesítménye mielőbb elkészülhessen. 1954 február 1. hétfő NÉGY VÍVÓTŐR KALÁSZOSFOT nehéz volna megtalálni a térképen. Semmiről sem nevezetes. Néhány tucat, az időtől megfeketedett, szalmával fedett, hajlott ereszű házból állt, három-négyszáz lélek lakta. Ott tengődött ez a kis falu valami kimondhatatlan nevű osztrák „gróf" tízezer holdjának partján. Görnyedthátú, szomorú parasztok a „grófot" szolgálták, még szomorúbb asszonyaik pedig szülték a gyerekeket, az új jobbágyokat, a grófi birtok szántára Nagy dolog volt az, ha egy legény a katonaság letelte után elkerült a városba rendőrnek vagy valamoskalauznak. Az ilyenben már a szerencsefiát látták. A lelkek békéjéről a dombtetőn álló zömöktornyű templom és a szorgalmasan belátogató csendőrjárőr gondoskodott. A faluban — a jegyzőén kívül — nagyobb ház csak kettő volt; a boltosé és a kocsmárosé. Ezek szívták ki a faluból a még megmaradt csepp erőt, amit a „gróf" és állama meghagyott. A legények és a leányok úgy éltek, mint a többi száz és száz hasonló faluban. Néha, főleg vasárnap, összejöttek valahol keszélgetni, nótázni. Esetleg táncoltak is A legények vasárnap délelőtt, lehetőleg még mise előtt ,,leventézni“ mentek, ahol a savanyú tanító, aki leventeoktató is volt egyben, megfuttatta egy kicsit őket. Ez volt számukra a sport, de ezt a sportot kelletlenül, gyűlölködve végezték, mint mindent, amit rájuk kényszerítettek. ÍGY ÉLTEK Kalászostön az emberek, amíg el nem jött számukra is a felszabadulás. Még a háború is elkerülte őket A felszabadító hős Szovjet Hadseregből csak négy katonát láttak, siklik egy gépkocsin átrobogtak a falun. Az a négy szovjet katona mégis a szabadságot hozta meg számukra anélkül, hogy akkor ezttudták volna. Kalászosfő is az újjászületés útjára lépett. Az új életnek harcokban és tapasztalatokban gazdag évei nem múltak el nyomtalanul a falu felett A hajlott derekak kiegyenesedtek, megfagytak a ráncok az arcokon és a kis házak korhadt szalmatetőit is új piros cserepek váltották fel. BEKÖSZÖNTÖTT A TÉL. A száraz ősztől lecserepesedett földek keménnyé merevedtek az éjjeli fagyban. Az MHK-próbázásokat befejezték. Minden valamirevaló legény és leány próbázott s most készültek megünnepelni ezt a nagy eseményt az új kultúrházban, amit az egykori kocsmáros házából alakítottak át. A gazdagon feldíszített teremben Szarka Péter, a falu sportvezetője járt gondterhelten fel és alá. Nagy gondban volt. Mit csináljon télen a fiatalokkal? A terem kicsi, labdajátékokra vagy tornára nem alkalmas. Asztalitenisz? Az rendben volna. Arra van elég hely és van is hozzá minden, ami kell. Vagy sakk? Igen, de ez mind kevés. Kelene valami más sport is, ami öszszetartja a fiatalokat a tél alatt. Sokáig töprengett, aztán kapta a kabátját és elindult a fagyos göröngyökön a szövetkezeti bot felé. Kunzel bácsi, a földművesszövetkezet könyvelője, pénztárosa, mindentudója — vagy ahogy ő nevezte magát — „adminisztrátora", mindig nagyon elfoglalt embert volt. Most is az egyik szövetkezeti embernek magyarázta, hogyan kell érteni a párt gazdaságpolitikájénak lényegét. Szarka Péter hozzá igyekezett tanácsért. Tudta, hogy az öreg, ötvenegy,néhány éve elerére is, nagyon szereti a r-nortót, próbázott is az MHK-ban, közismerten okos ember, majd kitalál valamit. Nemsokára az egyik sarokban élénk beszélgetésbe merültek. Kunzel bácsi arról beszélt, amiről legjobban szeretett: a szövetkezetről és ilyenkor nemigen tudott mértéket tartani. A falut nagyon szerette, pedig eredetileg városi ember volt. Sok, sok évig volt egy fűszer- és gyarmatáru nagykereskedésben tisztviselő, vagy ahogy ő mondja „kuli","TÉGRE RÁTÉRTEK a tulajdonképpeni tárgyra, Szarka Péter előadta jövetél célját. Kunzel bácsi egy percig sem gondolkodott, már adta is a tanácsot: vívjanak a gyerekek' Mesterre ne legyen gondjuk, a tanítást majd 5 ellátja. Valamikor vívó volt, nem is a legrosszabbak közül való. Igaz, már vagy húsz éve, nem volt tőr a kezében, de azért még megy az. Majd benéz egy párszor a városba, megnézi, hogyan vezetik ma az edzéseket. Van azonban egy bökkenő. A felszerelés nagyon drága. Egyelőre elég lesz négy felszerelés, sisak, mellvédő és tőr, az ára tudomása szerint vagy négyezer forint Ezt az összeget kell előteremteni, a többi már egyszerű. Szarka Péter megvakarta a fejebúbját. Az ötlet kitűnő, biztos, hogy a gyerekek örömmel fogadnák ezt az új sportot, de honnan vegyenek ennyi temérdek pénzt. A különböző alapokat már majdnem kimerítették, van még ugyan egy pár forint, a ma esti ünnepély is hoz valamit, de a nagyobb rész még hiányzik. Erre most nem lesz pénz sehol. A járási TSB a nyáron adott komoly összeget labdarúgó-felszerelésre, oda most nem fordulhatnak, de nem iszik, az állam mégsem fejőstehén. Szinte megöregedett a gond alatt. A boltból lassan elszéledtek a vevők, zárásihoz készültek. Kunzel bácsi is hozzáfogott a mindennapi „kasszacsináláshoz". Szarka Péter pedig még gondterheltebben, mint azelőtt, visszament a kultúrházba. Szarka Péter a kultúrház kis irodájában a DJSz-titkárral megbeszélte a ,,v"vőngyot". A beszélgetésbe bevontak néhány komorabb fiút és leányt. Muha Eszti, a DTSz-titkár, okos, komoly kisirnyve ! Rendszerint hamar meglárta a dolgok jó és rossz oldalát. Egy pillanatig meglepte az ötlet merészsége — vívósport Kalászosfőn — de csak egy pillanatig, aztán, minthogy rendkívül jónak találta, erősen belekapaszkodott a gondolatba. A fiúk s a lányok mindannyian érdeklődve kapcsolódtak be a vitába, amit a pénz kérdése okozott és bár mindannyian megegyeztek abban, hogy a pénzt elő kell teremteni, a megoldást mégsem látta egyelőre ez-kem UaRACSONY UTÁN lehullott az első hó. A kis falu fehér hóköntösbe burkolódzott. A földek édesen aludtak a meleg takaró alatt. Kunzel bácsi csak nagynehezen tudott a szövetkezet teherautóján bekecmeregni a H'fnstni. Minden héten bementek egyszer elintézni a szövetkezet ügyeit. A városban is alig lehetett közlekedni a hó miatt. Nem tudták a havat eltakarítani, nem volt elég hómunkás. Nincs már munkanélküli, aki örülne a havazásnak. Kunzel bácsi ezeket a heti városbautazásokat használta fel arra, hogy benézzen a vívóterembe, ahol már koradélután elkezdődtek az edzések. Elbeszélgetett az edzőkkel, egyszermásszor a vívótőrt is kezébe vette, ledolgozott egy-két csörtét, ő még nem adta fel a reményt. Nem, dehogy is adta fel. Ha nem az idén, hát jövőre, de feltétlenül megtanítja a gyerekeket vívni, útban hazafelé újból havazott. Megálltak és felrakták a hóláncokat a hátsó kerekekre. Jó kis mulatság volt, meg is izzadtak belé, de enélkül a hófúvásos úton elakadtak volna. Már jó sötét volt, amikor megérkeztek. A DISz rakodóbrigádja várta őket a boltajtóban és elkezdték a kirakodást.. Mi minden volt azon a kocsin! A város mint a bőség szaruja öntötte termékeit a falunak, cserébe a kenyérért, a jó munkáért. Muha Eszti is ellőtt, hogy újságokat halljon. A jó Kunzel bácsi mindig hozott valami vidám történetet az útról, a városból. Most azonban tele volt panasszal. Szidta a havas utat és elmondta, hogy a városban még drága pénzért sem kapni hóeltakarítókat. Amikor Eszti ezt meghalotta, nagyot ugrott,, megölelte a meglepett „adminisztrátort" és futásnak eredt. Futtából kiáltott vissza vidám, izgatott hangon: — Kunzel bácsi! Megvan a felszerelés! Az öregember értetlenül nézett utána, s fejét csóválva dörmögte: — Ezek a fiatalok . . . IVIUHR ESZTI ragyogó gumi- A csizmája embermagasságba szórta futás közben a havat. Futott, hogy megkeresse Szarka Pétert és azon melegében megbeszélje vele nagy tervét. Ha ötven, hatvan fiatalt össze tudnak szedni és szombat este bementének a városba hótakarításra, a város is jól járna, a felszerelésre váró pénz is meglenne. Mi az egy éjjel hovat hányni? Semmi. Hányszor arattak,, csépeltek a nyáron éjjel is? Nem olyan nagy dolog az. Még mulatság is. Még aznap este ,,összekoompolták" a falu fiataljait, össze is jöttek majd valamennyien, Kunzel bácsi is eljött, de eljöttek az idősebbek is többen. Kíváncsiak voltak arra, hogy megint mit gondoltak ki ezek az ördögök. Amikor már mindenki együtt volt, Muha Eszti előadta tervét. Nem lehetett ezt a tervet nem elfogadni annyi tűzzel, olyan meggyőzően adta elő. Még be sem végezte mondanivalóját, amikor többen is jelentkeztek szólásra. Márki Pista azt javasolta, hogy máris alakítsanak brigádokat és hív,ják ki egymást versenyre, hadd lássák a városiak, hogy nemcsak a pénz csábítja, hanem a város megbecsülése is vezeti őket. Nagy tapsot kapott, Berec Lidi ragaszkodott ahhoz, hogy lányok is menjenek ne csak fiúk. ők sem akarnak kimaradni se a munkából se a vívásból. Venne Sándor felhívta a jelenlévő öregeket, hogy adják kölcsön szánjaikat, hogy be tudjanak menni a városba. Egy szó mint száz, a gyűlés végén megvoltak a brigádok, megvolt az úti alkalmatosság is. VASÁRNAP HAJNALBAN, amikor a város még az igazak álmát aludta. Kalászosfő sportszerető fiatalsága kicsit fagyoskodva, de boldogan sorakozott a köztisztasági hivatal kifizetőhelye előtt. Kunzel bácsi táskájában naiv halomban gyűlt össze a pénz. Együtt volt a felszerelés ára. Márki Pista és Berec Lidi azonnal a sportszerboltba akartak szaladni, hogy megvegyék a felszerelést. A többiek jóízű kacagása juttatta csak eszükbe, hogy vasárnap hajnalban a bolt nincs nyitva, összeszedelőzködtek és vidám énekszóval vonultak ki a városból. Az ébredő villamosok vidáman csilingelték hozzá a zenekari kíséretet Az első szánon Kunzel bácsi, Muha Eszti, Szarka Pista és még többen megelégedve bújtak egymáshoz Teljesedett a vágyuk. A szán simán röpítette őket hazafelé. Az éjjel i munkától, a szín pu'varingásátó’ e'Mb’skó va, máris a jövőbeli vívó-i kerekrő’ álmodoztak. Román Jenő 1 —