Népsport, 1954. október (10. évfolyam, 196-217. szám)

1954-10-01 / 196. szám

Neil Snort A magyar népköztársaság minisztertanácsa mellett működő ___________ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS S­PORTBIZOTTSÁG LAPJA PÉNTEK, 1954 OKTÓBER 1 Ára: 60 fillér X. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM Megérkeztek az angol atlétanők A hétvégi kettős válogatott atlétikai viadal külföldi résztvevői közül elsőnek az angol atlétanők érkeztek Budapestre. Csütörtökön délután negyed öt tájban szállt le velük a repülőgép a Ferihegyi repülőtéren. Az angol vendégeket Unftur Imre, az OTSB könnyűatlétikai osztályá­nak vezetője üdvözölte. Gladys Hartman és M. Granville kíséretében ifi versenyző érkezett. Elmondták, hogy útjuk a szeles idő ellenére is kellemes volt. — Az eredeti és szédült fiúban csak egy változás van — közölte Gladys Hartman, a csapat vezetője. — Dukes gerelyhajító­nőnk megsérült és helyette Evans jött el. Tegnap este a franciák ellen vívtuk az idei első válogatott mérkőzésünket. Bizony Londonban nagyon csípős volt az idő. Az eredményekkel elégedettek vagyunk, re­méljük, hogy a versenyig javulni fog az idő Arra a kérdésre, hogy milyen remé­nyekkel jöttek Budapestre, Hartman dip­lomatikusan mosolyogva azt válaszolta, hogy odahaza jó szereplést várnak tőlük, tudják azonban, hogy a magyar atléta­­nők erő® ellenfelek lesznek. Az angol csapat tagjai közül még senki sem járt Budapesten. Láthatólag tetszett nekik a Ferihegyi repülőtér szép csarnoka, majd kíváncsian ültek be a rájuk várakozó társasgépkocsib­a. Egyenesen a szállásuk­ra, a Margitszigeti Nagyszállóba hajtot­tak, s mint közölték, csütörtökön csak korai lefekvés szerepel a műsoron. Jól ki akarják magukat pihenni. Elutazott Bukarestbe a magyar sportlövő-válogatott A Bukarestben vasárnap kezdődő nem- seetközi sportlövő-találkozón a magyar színeket tizenhat versenyző képviseli. Tizennégy versenyző Végh Józsefnek, a Dózsa SE elnökének vezetésével szerdán este indult el a román fővárosba. A sportkü­ld­ötts­éggel ment Horváth István edző és Rudas Feremc versenybíró­ is. Két versenyzőnk Szófiából csütörtökön repülőgépen utazik a verseny színhelyére. — A bukaresti versenyre igen sok ed­zéssel készültünk, — mondta az elutazás mlatt Vörös-Balogh Lajos, a­­társadalmi szövetség elnöke. — Az előkészületek so­rán már hasznosítottuk a lvovi nemzet­közi verseny tapasztalatait. Biztos va­gyok benne, hogy ezen a találkozón is, ahol Európa számottevő sportlövői vesz­nek részt, gazdag tapasz­talatokat tudunk szerezni és azt majd igyekszünk is gyü­­mölcsöztetni. A sportk­ül­döt­tség igen nagy mennyi­ségű magyar minőségi lőszert vitt ma­gával. A bukaresti versenyen a magya­rokon kívül a bolgár sportlövők is ma­gyar lőszert használnak majd. Gyülekeznek már a bukaresti nemzetközi sportlövő-verseny résztvevői — Távbeszélő jelentésünk — (Bukarest, szeptember 10.) Szomjas Ede, Kulin-Nagy Károly és Berzétey Gyula csütörtökön délelőtt Szófiából meg­érkezett ide. A repülőtéren a román GTSR és a társadalmi szövetség képvi­selői vártak rájuk. Azonnal szállásukra siettünk, ahol már találkoztak a megér­kezett svéd sportlövőkkel. Ma délelőtt a verseny rendezősége közölte, hogy vasár­nap a férfiak és a nők 50—100 méteres kisöbű sport­puskás, valamint az ön­működő *poh­oly4$ ők­ • • wms#j$15^v$1 (kezdődik a küzdelem.... Számos világ- és olimpiai bajnok, va­lamint világ­viszonylatban is elismert kiváló versenyző vesz rész­t a bukaresti találkozón, így már itt van a sportpisz­tolylövés olimpiai és világbajnoka,^ a svéd K. Vilmann, valamint a s kisöbű sportpuska térdelő testhelyzet­ olimpiai bajnoka, a szintén svéd Kiivsberg. A ro­mán csapatban indul az olimpiai bajnok J. Sarbu. A Linék nevezték a kisöbű és nagyöbű sportpuska világcsúcstartóját, Tai­vo Manttarit, valamint 5110 körüli tel­jesítményre képes sportpisztoly lövőjüket, Karl­i Perkkarit, a dánok legjobbja a nagyöbű sportpuskás Jörgensen, a cseh­szlovák erőssége Capek koronglövő. A norvégek indítják az északi országok ver­senyén győztes Leif Erikssen önműködő sportpisztoly lövőt. Minden számban igen nagy küzdelemre van kilátás, ami a ne­­ve Asthafit is kitűnik. Megérkezett már Bukarestbe !t­­társ­son, a nemzetközi sportlövész szövetség főti­tkára is. Ma estére várják Bukarestbe a ma­gyarokon kívül a többi résztvevőket is. A lőtér bemutatójára terv szerint pénte­ken, kerül sor. B. Gy. Törődnek a sporttal a Bezerédi-utcai általános iskolában Elkezdődött a tanév. Kitárta kapuit a Bez­erédi-utcai általános fiúiskola is. Hosszú csengetés jelzi belépésü­nkkor a szünet végét. Fent az emeleten, a VlH/­b-ben megkezdődött az első test­­n­evel dóra. Előbb Vadas József test­nevelő­­tanár szól a fiúkhoz, azitá® két fontos dolgot intéz el a 34-tagú közös­ség: sportfelelőst és osztál­yf­elel­őst vá­lasztanak. — Legyen a legjobb tanulóké ez a két tisztség — hangzik a jelölés során az egyik padból, * néhány perc múlva egyhangú választás után fogadja el a megbízatást a két jó tanuló, Ho­rváth Ferenc és Beleznai István. Jelen van a teremben Koroknai János igazgató is. Kíváncsi, hogy miről folyik a szó ■a­ nyolcad­ikosok első elméleti testneve­lési óráján. Az óra végeztével így beszél az igaz­gató az iskola sportolónk ú­j­ár­ól: — Vannak sikereink a test­nevelésben és a sportban, de vannak nehézségeink is. Vadas József testnevelő tanár irá­nyításával működik iskolánk nyolc év­­folymának sportélete. Nálunk a tanári kar tagjai ma már látják, hogy a test­nevelés éppoly fontos tantárgy, mint a többi, s ezért figyelemmel kísérik a tanulók mindenféle sportmegmozdulá­sát. Általános szakosztályunk szép sike­reket mutat­ fel. Iskolánk padjai közül több kitűnő eredményt elért ifjúsági atléta került ki. Röplabda-csapatunk legjobb a kerület iskolái között. Varga Balázs és Egri György pedig torná­ban iskolánk büszkeségei. Hiányzás, vagy felmentés ü­­gy szólván alig akadt nálunk a tavalyi testnevelőórákról. Később a tan­ári szobában folyik to­vább a beszélgetés. — Iskolánkban minden évben szén számban akadtak olyan tanulók, akik kevés kedvvel és szorgalommal, nem egy esetben kisebb testi képességekkel kezdték el a testnevelést — mondja az igazgató. — Ezektől csak nagy fárad­ság árán várhattunk javuló eredmé­nyeket. Először meg kellett velük kedveltetnünk a rendszeres testmoz­gást. Kitartó nevelőmunkával azonban ezeknek a színvonalát is sikerült az átlagosra felemelnünk. Vadas József testnevelő tanár fokozott mértékben törődik az elmaradókkal. A sportkör általános szakosztályában ezekben a napokban indul meg az élet. Eddig minden esztendő­ben büszkék voltak a Bezerédi­ utcaiak szakosztá­lyuk jó működésére,­­ most is sokat törődnek vei© Az iskola minőségi s­portját néhán­y vonatkozásban hasz­no­san segíti a Bp. Vörös Meteor, így vált lehetővé, hogy labdarúgásban, röplabdában és atlétikában komoly sportélet jöjjön létre az iskolában. De nagy az érdeklődés a torna, újabban pedig az úszás iránt is. — Most az első napokban fontos te­­endőnk, hogy mielőbb megválasszuk a sportköri elnököt — mondja Vadas Jó­zsef. — Mint minden évben, most is a nyolcadikosok közül kerül majd ki az elnök. A következő lépésünk lesz meg­­indítani több sportágban az osztályok­­közötti versenyeket. Ezek hasznosan se­­gítik, iskolánk testnevelésének fejlődését. Elsőként labdarúgásban kezdjük meg az osztályok közötti versenyt, aztán majd a többi sportágban. Tanulóinkban igen nagy a V0zszódás a testnevelés és a sport iránt. Meglehetősen jól állunk a szabadtéri sportolással, viszont pillanat­nyilag nehézségeink vannak a terem­­sportoknál. Tornatermünket nemrég kezdték el festeni, de a munkálat okát félbeszakította a Tatarozó Vállalat. Lemegyünk az udvarra. Éppen szünet van. Nagy a nyüzsgés. Labdáznak a piros salakkal borított pályán.. Szőnye­geket, tornaszereket cipelnek a torna­teremből a szabadba a fiatalok. A Beze­­rédi­ utcai általános fiúiskola tanulói nem riadnak vissza a nehézségektől. Ha baj v­an a torna­teremmel , tornáznak az udvarért Sz. A A győri teniszverseny A Vasas Wilhelm Pieck-gyár SK két­napos férfi és női országos versenyé­nek eredményei. Férfi egyes I. osz­tály (18 induló): 1. Szentpéteri (Bp. Vasas), 2. Kádár (Wilhelm Pieck-gyár). Döntő: 6:2, 6:3. Férfi páros (19 ind.): 1. Csik, Szikszai (Bp. Petőfi), 2. Ká­dár, Lej (Wilhelm Pieck-gyár). Döntő: 7:5, 7:5. Női egyes I. osztály (8 ind.): 1. Hidassyné (Bp. Vasas), 2. Zimándi (Bp. Petőfi). Döntő: 6:1, 6:0. Női pá­ros (6 ind.): 1. Hidassyné, Zimándi, 2. Brosszmann, Tóth. Döntő: 6:3, 6:1. Férfi egyes, kizárásos (40 ind.): 1. Sző­ri­ni (Dl. Vasas), 2. Madár (Csepel Autó). Döntő: 6:1, 6:3. Férfi ifj. (18 ind.): 1. Szikszai (Bp. Petőfi), 2. Ka­sza (Diósgyőri Vasas). Döntő: 6:4, 6:3. Női ifj. (10 ind.): 1. Kőhalmi (Dl. Va­sas), 2. Vehoda (Wilhelm Pieck-gyár). Döntő: 6:2, 6:3. Magyar megfigyelők utaznak Bécsbe az osztrák-jugoszláv mérkőzésre A­ Bécsben vasárnap sorra kerülő osztrák- jugoszláv labda­rúgó-mérkőzésre Sebes Gusztáv, az OTSB elnökhelyettese, Barcs Sándor, a társ­adalos szövetség elnöke és Mendi Gyula állami edző lierfigyelő­ként az osztrák fővárosba utazik. Külföldi hírek és eredmények Pettersson, 15 éves svéd magasugró legutóbb 190 cm-et ugrott magasba. A Leningrád—Piiozerszk—Viborg— Leningrád közötti országúti kerékpá­ros-versenyt 400 km-es távon Kosztrja­­kov nyerte 12:26:22.2 mp-es idővel A versenyen 92-en indultak­* Elutazott Bécsbe a magyar ökölvívó-válogatott a pénteki osztrák-magyar mérkőzésre A magyar-finn férfi, a magyar-angol női válogatott atlétikai viadal, valamint a Bp. Hon­véd-Bp. Vörös Lobogó labdarúgó-rangadó emelkedik ki a hétvége sporteseményeiből Már Budapesten edz a csehszlovák válogatott öttusa-csapat Sok tanulságot hozott a moszkvai mérkőzés Nem érte váratlanul válogatott labda­rúgó-csapatunk tagjait az a szeretet és megbecsülés, amellyel Moszkvában fo­gadták őket. A válogatott csapat játé­kosai közül többen is élvezték már a szovjet emberek vendégszeretetét ré­gebbi mérkőzések során. Az első hiva­talos szovjet—magyar mérkőzés ünnepi külsőségei, általában azok a napok, amelyeket labdarúgóink az őszi verő­fényben tündöklő szovjet fővárosban töltöttek el, mély benyomásokat hagy­tak a magyar sportvendégekben. Az üdvözlő beszédek meleg, közvetlen hangjától — a Mezőgazdasági Kiállítás üzbég földmívesének hosszantartó kéz­­szorításáig minden arra mutatott, hogy legjobb labdarúgóink nagy népszerűség­nek örvendenek a szovjet emberek kö­zött. Két év telt el Budapest válogatottjá­nak moszkvai szereplése óta. Két év alatt válogatottjaink bejárták csaknem egész Európát, dicsőséget dicsőségre halmoztak. Most láthatták és lépten-nyo­­mon érezték, milyen nagy figyelemmel kísérték szereplésüket a Szovjetunió­ban is. Nagy tekintélye van válogatott csapa­tunknak a Szovjetunióban. Ezt a tekin­télyt nem homályosította el az sem, hogy a világbajnokság döntőjében nem sike­rült kivívnia a világbajnoki címet. Észre­vehetően csak akkor kedvetlenedtek el a magyarok, amikor a VB-re került a sor. Ilyenkor széttárták a kezüket a vendéglátók és sűrűn hallottuk a vi­gasztaló szót és sokszor visszatérően a megjegyzést: — Fel a felleli Az újságcikkek a mérkőzés előtti na­pokban fényképes riportokban, fel­tűnően nagy terjedelemben foglalkoz­tak válogatott csapatunk szereplésével, eredményeivel, a csapat tagjaival. Ami pedig a mérkőzés iránti érdeklődést illeti: gondoljunk vissza a magyar­­angol találkozó előtti időkre, arra a nagy érdeklődésre, amely az egész or­szágban volt tapasztalható. Nos, hat­ványozzuk ezt a Szovjetunió méretei­re, főleg a nyolcmilliós szovjet fővá­­ros arányaiban ... Minek köszönheti a megbecsülést vá­logatott csapatunk? Kiváló eredményeinek! A tudásnak, amelyet minden területen, így a sport­ban is nagyra értékelnek és megbe­csülnek a szovjet emberek Két évvel ezelőtt a Moszkva—Budapest 1:1-es és 2:1-es eredménnyel végződött mérkőzésen szerepelt csapatból most vasárnap hét válogatottunk játszott az országok­­közötti találkozón: Grosics, Buzánszky, Lantos, Bozsik, Kocsis, Hidegkúti és Puskás. A Szovjetunió válogatott csa­patában az 1952-ben szerepelt váloga­tottak közül Balaskin, Nettó, Iljin és Szalnyikov játszott. A szovjet csapat tehát hét helyen változott a két év előtti együttessel szemben, s megálla­píthatjuk, hogy a változtatások több­sége előnyére vált. A szovjet váloga­tott tagjai között nem találunk egyé­nileg annyi kimagasló tudású já­tékost, mint a mieink között, mégis ez a szovjet csapat sikerrel tudta meg­vívni harcát nagy nemzetközi tapasz­talattal rendelkező válogatottunkkal szemben. Aránylag rövid idő alatt ko­moly fejlődésen ment keresztül a szovjet válogatott Kétségkívül nagy sikernek számít a szovjet labdarúgás szempontjából a vasárnapi 1:1-es ered­mény. Hosszú hónapok szorgalmas munkája, tervszerű elmélet­ és gyakor­lati előkészület, más országok labda­rúgása, s természetesen a magyar labdarúgás tapasztalatainak felhaszná­lása, a szovjet szakemberek tudomá­nyos munkája, a fiatalok tervszerű ne­velése — mind-mind szerepet játszot­tak abban, hogy ezen a mérkőzésen több olyan erényét is csillogtatta a szovjet csapat, amelyekből tanulhattak a mieink. Két nagy ellenfél mérte össze erejét Moszkvában. És mindkét csatársor erős védelemmel ta­lálta magát szemben. Egyik csapat sem játszotta ki igazi formáját. A magyar csapat — különösen a második félidő­ben — jobban játszott, mint a románok ellen, de még sok komoly munkába ke­rül, amíg elmondhatjuk csapatunkról, hogy újra abban a fényben ragyog a tu­dása, amellyel tekintélyét kivívta szov­jet barátaink között. A szovjet váloga­tott szervezetten védekezett. Csatáraink nem tudták széthúzni, tartósan meg­bontani ezt a védelmet, többnyire időt engedtek a védőknek a felzárkózásra. Ezért nem tudták kidolgozni az előre­adott labdákat, nem tudtak egészen tiszta gólhelyzeteket teremteni. Ez volt az oka annak, hogy csapatunknak be kellett érnie a döntetlennel, azzal, hogy csak egy góllal tudták megterhelni a kitűnő Jasin hálóját. A magyar vezetőket és a játékosokat nehéz helyzetbe hozta, hogy Lóránt — sérülése miatt — nem merte vállalni a játékot, s meg kellett bontani a csapat legegységesebb részét, a védelmet. A bizalom "megvolt Várhidiban. Várhidi aránylag rövid ideig volt a pályán. Nem keltett csalódást, körültekintően, hig­gadtan játszott Védelmünk Szojka be­állása után legjobb hátvédhármasunk legszebb napjaira emlékeztető bizton­sággal látta el nehéz feladatát Nem rajtuk múlott a győzelem. Csatársorunk, elsősorban belső hármasunk bátortalan, átütőerőt nélkülöző játékával magya­rázható, hogy együttesünk nem tudott győzelmet kivívni Moszkvában. Hiába szereltek hátvédeink és fedezeteink, hiába harcolt ki mezőnyfölényt csapa­tunk, hiába tanyázott sokszor percekig a szovjet tizenhatos előtt Kocsis, a lö­véseiről félelmetes hírű Puskás és a londoni mérkőzés egyik hőse, Hideg­kúti, nem tudtak lövőhelyzetbe kerülni , nem engedték őket lövéshez jutni. Csatáraink nem tudták nyugodtan le­kezelni a labdát, belső hármasunk tar­tózkodóan játszott a testi erejüket ki­használó szovjet védőkkel szemben. A támadások felépítésének, elindításának elgondolásában nem volt hiba. Leg­többször hátulról, sokszor Grosicstól indultak el a támadások (a gól is így született), a hiba az volt, hogy elgondo­lásaikat lassan, nehézkesen hajtották végre csatáraink s emiatt nem sikerült a legtöbbet befejezniök. Nem mozogtak eleget csatáraink, nem hajtották végre gyorsan a támadásokat. Az erőnlét te­rén, az utolsó negyedórát leszámítva, a szovjet védők csatáraink felett álltak. Fenyvesit kivéve. Hidegkúti a mérkő­zés előtti órákban gyomorrontással bajlódott, s ez­ rányomta bélyegét a já­tékára. Kocsis kerülte a közelharcot, tartózkodott az összecsapásoktól, gát­lásokkal küszködött. Játékából hiányoz­tak azok az elemek, amelyekkel az utóbbi időben kivívta az ellenfelek el­ismerését. Puskásnak sem ízlett a szov­jet védők acélfala. Puskásnak elsősor­ban gyorsaságban kell javulnia, öt te­kintélyes súlyfölösleg gátolja abban, hogy a régi, gyors, robbanékony le­gyen. Ami súlyfölöslegben Puskásra vonat­kozik , fokozottabban áll Budaira. Alacsonytermetű szélsőnk súlya 76 kiló. Ilyen súllyal Budaitól nem vár­ható olyan szélsőjáték, amellyel ered­ményesen veheti fel a harcot olyan gyors, jól helyezkedő balhátvédekkel szemben, mint például Szedov. Elemi hibákat is vétett olykor a helyezkedés, a beadások terén. Figyelmet kell szentelni arra is, hogy a válogatottunkkal szemben — sok példa igazolja ezt — az ellenfelek gyakran védekező taktikára rendezkednek be. Moszkvában csak ritkán talált ellenszert csapatunk erre a taktikára. Számítot­tak arra, hogy pontos védőjátékot al­kalmaz a szovjet csapat, a mérkőzés előtti megbeszélésen sok szó esett er­ről. Csak éppen az utasításokat nem tudták eredményesen végrehajtani csa­táraink. Az edzések és az előkészítő mér­kőzések során kell szorgalmasan gyako­rolni azokat a megoldásokat, amelyek a legtömörebb védőfal felnyitására is alkalmasak. Fel kell készülniök játéko­sainknak — testileg és lelkileg egy­aránt — a testi erőt százszázalékig ki­használó ellenfelekre, olyan ellenfelekre mint a sokoldalúan képzett, kemény szovjet védőjátékosok. Az ilyen játék ellenszere a sokmozgásos, helycserés, a támadásszövést gyorsan végrehajtó csatárjáték, az a játék, amely éveken át magasra emelte válogatottunk nevét. A képességek ehhez megvannak csapa­tunkban. Hátvédhármasunk jó teljesítménye mellett örvendetes volt fedezeteink hasznos játéka. Bozsik a mezőny fölé nőtt kulturált játékával, a roppant tech­nikás és gyors, helyét változtató Szak­nyikov „szemmeltartásán " kívül táma­dásokat indított el és hátul is segített. 1952-ben, a berni magyar—svájci mér­kőzésen kellemes meglepetés volt hogy a Palotás helyére beállt Hidegkúti mi­lyen kitűnően működött mint középcsa­tár. Ezen a mérkőzésen találta meg csa­patunk Hidegkútiban a középcsatárát. A moszkvai mérkőzés hasonló kellemes meglepetést hozott Várhidi sérülése után Szojka lett a kö­zéphátvéd és Szojka mint középhátvéd is a csapat egyik leghasznosabb, leg­megbízhatóbb tagja volt. Lehetséges, hogy ez a mérkőzés befolyásolja a te­hetséges, fiatal játékos további pályafu­tását. Kotász sokat javult a románok el­leni mérkőzés óta, ő is hasznos tagja volt az együttesnek. Persze még nem tudta feledtetni a jó formá­ban lévő Zakariást. Ha majd nem tartja sokáig a labdát és leszokik ar­ról, hogy olykor a csatárokra vigye a labdát , teljesítménye még jobb lehet. A mérkőzés utáni díszvacsorán a legtöbb szovjet szakember Fenyvesi iránt érdeklődött. Ezt az érdeklődési figyelmet ki is érdemelte fiatal balszép nőnk. Leküzdve előző heti gátlásait, oko­san, bátran játszott és a csatársor leg­jobb játékosává nőtt a Dinamó-stadiom gyepszőnyegén, világhírű csatártársai mellett. Fenyvesi szerénysége biztosíték arra, hogy a fiatal játékos nem bízza el magát, nem gondol arra, hogy moszkvai játékával véglegesen­­ bebiztosította he­lyét a válogatott csapatban. Ez ártana fejlődésének. Mindenesetre komoly ve­­télytársa lett Czibornak. Sokat kell még tapasztalnia, szakvezetőinknek sokait kell foglalkozniuk a fiatal, nagyon te­hetséges játékossal, hogy méltó társa legyen a balszárnyon nagynevű össze­kötőjének, akitől különben igazi sport­társi segítséget kapott a moszkvai 1 perc alatt. Csapatunknak csak javára szolgál, ha ketten versengenek a bal­szélső helyén a válogatottságért. Nagy és tanulságos mérkőzés és nagy élmény volt­ a közönség és a játékosok számára a moszkvai mérkőzés. Mindkét csapat tanulhatott a másiktól. Ahogy biztosak lehetünk abban, hogy a szov­jet szakvezetők alaposan kielemzik a magyar csapat játékát, ugyanígy fon­tos, hogy a mi szakembereink is tanul­mányozzák a szovjet csapat játékát, elsősorban pedig azokat a módszereket amelyekkel a szovjet labdarúgás ilyen nagy lépést tett a fejlődés útján. Fekete Pál Az angol atlétanők 20 ponttal győztek a franciák ellen A londoni Whiite City-stadionban szerdán este villanyfény mellett bo­nyolították le az angol—francia női atlétikai viadalt, s a találkozó az an­golok biztos győzelmével végződött. Az angolok néhány erősségüket pihentet­ték a budapesti viadalra. A magya­rok ellen is szereplők közül elsősor­ban Hampton, Seaborne és Smalley nyújtott jó teljesítményt. Meglepetés volt a franciák kettős győzelme távol­ugrásban. A futószámokat egyébként yardos távokon rendezték, gerelyhají­­tás nem szerepelt a műsorban. 100 y (91.4 m): 1. Burgess (a) 11.2, 2. Wheeler (a) 11.5, 3. Jacquet (f) 11.5, 4. Robert (f) 12.1. 220 y (201.17 m): 1. Hampton (a) 24.7, 2. Loftus (a) 25.5, 3. Fournet (f) 26, 4. Moynie (f) 26.6. 880 y (804.67 m): 1. Loakes (a) 2:12.3, 2. Smalley 2:12.4, 3. Laurent (f) 2:15.2 (csúcs), 4. Cathiard (f) 2:25, Laurent táv közben 800 m-en is csúcsot futott 2:13.7-tel. 80 m gát: 1. Seaborne (a) 11.3, 2. Laborle (f) 31.4, 3. Flament (f) 11.5, 4. Pond (a) 12. Magas: 1. Tyler (a) 160, 2. Peirone (f) 155, 3. Frazer (a) 143, 4. Coppens (f) 143. Tá­vol: 1. Lambert (f) 552, 2. Glotin (f) 551, 3. Cawley (a) 542, 4. Hopkins (a) 54­0. Súly: 1. Lariviere (f) 11.95, 2. Aliday (a) 11.45, 3. Cook (a) 11.12, 4. Thomas (f) 10.93. Diszkosz: 1. Aliday (a) 40.05, 2. Giri (a) 39.24, 3. Laurent (f) 38.64, 4. Dupont (f) 37.70. 4x110 yard: 1. Anglia 47.6, 2. Franciaország 48.6. A pontverseny végeredménye* Anglia­­— Franz J.-Karszig Korszerűsítették a Dózsa-stadion pályáit és öltözőit A szorgos munkáskezek már az utol­só simításokat végzik a Bp. Dózsa sport­telepének átalakítási mun­kálatai során. Most már csak a csinosítás van hátra, a nehezén túltirtottá­k. A pályának mind a külső, mind a belső képe alaposan megváltozott. A labdarúgó­pálya és a futópálya is na­gyobb lett. — Stadionunk futó- és ügyességi pol­­étái nem voltak megfelelőek, s atlé­táink kénytelenek voltak a Vízművek­­pályára járni edzeni. Atlétikai verse­nyeket sem tudtunk itt lebonyolítani — magyarázta Fogarasi József pályaigaz­gató. — A futók részére a háromméte­res, rossz talajú salakpálya nem volt ki­elégítő. Július elején kezdtük meg a pá­lya átalakítását. Az atléták részére megfelelő futó- és ügyességi pályákat építtettünk, a labdarúgó-pályát tökélete­sen rendbehozattuk, az öltözőket, a für­dőt korszerűsítettük. Igen komoly munkát jelentett a futó­pálya m­egszélesítése: az eddigi 3 méte­res pályából is.10 méter széles lett. Emiatt­­ a nézőtérből kellett egy bizo­nyos részt lebontani. A futópálya talaja olyan, mint­ a Népstadioné. De nem fe­ledkeztek meg a labdarúgó­ pályáról sem. A kapuk előtti térséget és a felező­vonal környékét gyeptéglázták, amihez mintegy ICO négyzetméter gyeptéglát használtak fel. Az építkezések sorá­n a labdarúgó pálya sarkait „meg kellett emelni­", közel 10 centiméteres töltésre vol­t sz­ü­ks­ég, h­ogy a meg­vál­tozott mére­tű pálya lejtés© töké­letes legyen. A labdarúgó-pálya mérete is meg­változott, most 2.50 méterrel szélesebb a játéktér. Az új méret: 6&X 10 méter. Fogarasi József pályaigazgató igen büszkén mutatta meg az öltözőket. Fa­burkolattal látták el a falakat és minden játékos részére 0.60x2 méteres részt biz­tosítottak. A fürdőben is számos korszerű­sítést hajtottak végre az építések során. Az öltözőket és a fürdőt mozaiklapok bo­rítják. A pálya betonszegély© mellett a régi belső kerítés helyén korszerű vízlevezető­csatornát építettek, így a pálya talajáról a felesleges vízmennyiség igen hamar feltűnik4”. Szerdán már jól vizsgázott az új csatornarendszer. A Bp. Dózsa-pálya korszerűsítése során megváltozott a nézőtér képe is. A B-I­er­­raszt most már az állóhely felső részéről kiinduló folyosón lehet, megközelíteni. A pálya befogadóképessége is megváltozott, eddig 40.000 néző fért el, most az átalakí­tások után 42 000 nézőt tudnak kényelme­sen elhelyezni. — A korszerűsítés még nem fejeződött be — közölte Fogarasi József — a többi öltöző korszerűsítése, a központi fűtés be­­vezetése és még több technikai kérdés vár megoldásra. Ezeket is lehetőleg még eb­­ben az évben szeretnénk megvalósítani,­­ akkor nyugodtan elmondhatjuk: a pályánk minden követelménynek megfelel. A korszerűsített pályán az első sport­­esemény vasárnap zajlik le: a Vasas Izzó—­Csepeli Vasas és a Bp. Dózsa—Diós­­győri Va­s NB I-es labdarúgó-mérkőzés.

Next