Népsport, 1955. január (11. évfolyam, 1-23. szám)
1955-01-01 / 1. szám
Bp. Honntd—Diósgyőri Vasas 0:1 (3:0) (Folytatás az 1. oldalról) A 70. percben egy gyors támadás révén Peller lábáról Machos elé perdült a labda, a szélső zavartalanul húzott kapura, de közvetlen közelből mellé lőtt. Esett az iram. A hazaiak látszólag beletörődtek az eredménybe, a Honvéd sem erőlködött. A 77. percben Szigeti tisztán futott el a balszélen, az eléje futó Faragó elöl középre adott és Gondos néhány lépésről nyugodtan lőtt az üres kapuba. 4:1. Rögtön a kezdés után Bozsik előreívelt labdájára Kocsis ragyogóan ment fel a 11-es pontnál és a kifutó Károlyi keze fölött a kapuba fejelte a labdát, 5:1. A 80. percben Tichy pontos leadását a 16-os vonalon álló Kocsis maga elé tette, kiugrott és a kifutó Károlyi mellett 10 m-ről a jobb alsó sarokba gurított, 6:1. Változatos játékkal teltek el az utolsó percek. A Bp. Honvéd már régen játszott ilyen jól. Valóban bajnoki formát mutatott a bajnokjelölt csapat és olyan fölénnyel győzött, amilyenre talán maga sem számított. Jóformán nem is volt gyenge pontja a csapatnak. Faragó egy-két kisebb bizonytalanságtól eltekintve remekül védett. A hátvédhármas legjobbja Lóránt volt. Nemcsak rombolt, hanem igen sok támadás is tőle indult el. Igen jól játszott a megbízható Rákóczi is. A két fedezet jól látta el védő és támadó feladatát is. Bozsik emellett sokat és veszélyesen lőtt is. Elöl Puskás legjobb napjaira emlékeztetően játszott. Sokszor a saját térfeléről vitte fel ellenállhatatlanul a labdát, jól húzott kapura, veszélyesen lőtt. Kocsis is nagy kedvvel, eredményesen és önzetlenül játszott. Góljai remek csatárteljesítmények voltak. Tichy jól feltalálta magát középen. Sokat lőtt és pontos átadásokkal hozta helyzetbe társait. Machos meglepően jó szélsőjátékot nyújtott. Jól futott el és jól adott be. Czibort sok jó lefutásáért és lelkesedéséért illeti dicséret. A Diósgyőri Vasas kapujában Károlyi minden védhetőt védett. A gólokat nem háríthatta. A védelem nem tudta megtalálni a Honvédcsatárok szellemes játékának ellenszerét. Még aránylag Dudás állta meg úgy, ahogy a helyét. A fedezetek nem fogták az ellenfél összekötőit. Csak Pestinek volt egy-két jó megmozdulása. Elöl Gondos sokat vállalt magára, de a lövésekre már nem maradt elegendő ereje. Szigeti lelkesen küzdött, mozgékonyságával néhány jó helyzetet alakított ki Salgótarjáni Bányász—Bp. Vasas 3:1 (3:0) Salgótarjánt, 5000 néző. Vezette: Kristóf (Gere, Benkő). Salgótarjáni Bányász: Oláh — Kiss, Para, Jedlicska — Szojka, Dávid — Bablena, Csuberda, Opova, Vasas, Teket. Edző: Wahlkampf Lajos. Bp. Vasas: Kamarás — Sárosi, Kontha, Irtási — Bundzsák, Karácsonyi — Raduly, Csordás, Szilágyi I, Berendi, Illov-szky. Edző: Baróti Lajos. Góllövő: Kiss, Csuberda, Csuberda, Csordás. Csere: Szilágyi I helyett Szilágyi II (szünetben). Szögletarány: 7:3 (5:2) a Salgótarjáni Bányász javéra. Salgótarjánban már napok óta izgatottan készülődtek az év utolsó mérkőzésére, amelyen végérvényesen eldől: a megszakítás nélkül nyolc esztendeje NB I-ben lévő csapatuk bennmarad-e most is a legjobbak között. A Vasas csapata 12 órakor érkezett meg a pályára, ekkor mér a salgótarjáni játékosok is az öltözőben voltak. Néhányan szoroztak, osztottak, kalkuláltak, melyik csapatnak hogyan kellene győznie, illetve kikapnia ahhoz, hogy Salgótarján bennmaradjon az NB I-ben . . . — Nemcsak a hét pont és a győzelem, hanem a gólarány is nagyon fontos ezen a mérkőzésen — figyelmeztette Wahlscampf edző a számolókat. Nagy iramban kezdődött el a játék. Az első tíz percben változatos volt a küzdelem, valamivel a tarjániak támadtak többet. A hazaiakon azonban erősen meglátszott a nagy tét okozta idegesség. Szojka küldött a 16-osról hatalmas lövést a jobb felső sarok felé, Kamarás jó érzékkel ütötte ki a labdát. Általában többet lőttek a tarjániak, a Vasas-védők azonban az utolsó pillanatban mindig bele tudták tenni a lövésbe a lábukat. Ojka szinte hatodik csatárt játszott, issziről felhozta a labdákat, s negyszer lőtt veszélyesen kapura. A 17.rcben már a harmadik szögletét érte a tarjáni együttes. Különösen fedezete játszottak nagyszerűen, jobbnáljobb labdákkal tömték a csatárokat. A 29. percben Opova nyolcméteres nagy lövését Kamarás macskaügyességgel védte. Kirúgás után még ebben a percben Kiss 40 méterről hozta fel a labdát, s 20 méterről, a jobbösszekötő helyéről védhetetlenül lőtt a jobb alsó sarokba. 1:0. Beszorult a Vasas. A 34. percben Csuberda négy méterrel a földön fekvő kapusba lőtte a labdát. A 39. percben szögletrúgás után Vasas fejese Szojkához került. A fedezet Csuberda elé játszott s az összekötő bal felső sarokba tartó lövése kamarás kezét érintve jutott a hálóba. 2:0. Egy perc múlva Bablena vezetett támadást a jobbszélen, az alapvonalig jutott el, onnan hátragurította a labdát és a jó iramban érkező Csuberda mintegy hat méterről élesen a kapu közepébe lőtt. 3:0. A gól után a Vasas támadott többet. Ilovszky távoli lövését védte Oláh, majd szögletrúgás után Csordás fejese ment el hajszállal a jobbkapufa mellett, Vasas-támadásokkal kezdődött a II. félidő. A 3. percben Csordás ugrott ki a labdával. Oláh rosszul lőtt ki a kapuból, s Jedlicska az utolsó pillanatban rúgta szögletre az üres kapuba tartó labdát. A következő percben ismét Csordás futott el, most azonban sikerült a kapus kifutása és lábbal rúgta ki a Vasas-csatár elől a labdát. Továbbra is a Vasas szorongatott, a tarjániak beszorultak, s szoros fedezéssel iparkodtak megakadályozni a budapestieket a góllövésben. Mintegy tízperces nyomás után szabadult fel a tarjáni kapu. Opova kétszer került jó helyzetbe, mindkétszer hibázott. Aztán Vasas jobb sarokba tartó éles lövését védte Jó vetődéssel Kamarás. Hosszú percekig a két 16-os között folyt a játék, mindkét csapatban inkább a védelmek és fedezetek dolgoztak jól. Az utolsó negyedórában erősített ismét a Vasas. A 38. percben a jobbszárnyon vezetett jó támadást a Vasas csatársora. Raduly a félpályáról indult el, átment a hazai védőkön, aztán félmagasan beadott. Csordás mellel levette a labdát, és a kimozduló Oláh mellett öt méterről a bal sarokba lőtte. 3:1. Az utolsó percekben a hazaiak támadtak. Igen örvendetes, hogy a nagyiramú és változatos mérkőzésen — a nagy tét ellenére — szinte egyetlen szándékos belemenés vagy egyéb durvaság nem volt. A Salgótarjáni Bányászban Oláh egy rossz kifutástól eltekintve biztosan védte kapuját. A hátvédhármas legjobbja Kiss volt. Ragyogóan szerelt, s góljával lendületet adott a csapat játékának, para is szinte hibátlanul végezte feladatát. A csapat legjobb részének a fedezetsor bizonyult. Szojka ragyogó teljesítményt nyújtott, mint hatodik csatár, a legtöbb lövést küldte Kamarás kapujára, mégis a védekezésből is jól kivette részét. Dávid elsősorban védekező feladatát látta el tökéletesen. A csatársor legjobbja Vasas volt. Sokat vállalt magára a mezőnyben, s amellett a kapura is veszélyt jelentett. Csuberdát két gólján kívül egy-két ügyes húzása is dicséri. Bablenától néhány lendületes elfutást és leadást láttunk. A Bp. Vasasban Kamarásnak akadt néhány jó védése, a második gólt azonban elnézte. A hátvédhármasra különösen az I. félidőben hárult igen nagy feladat. Elsősorban a hosszú idő után ismét a régi helyén játszó Kontha emelkedett ki ebből a sorból. Fejjátékával és szereléseivel sokszor nehéz helyzetben hárított. Iriási váltakozó eredménnyel harcolt Bablenával. A fedezetek közül Bundzsák játszott jobban. Nagy területen mozgott, használható labdákat adott a csatársornak. Az I. félidőben a csatárok mind tartózkodóan játszottak. Igyekeztek gyorsan, sokszor terv nélkül megszabadulni a labdától. A II. félidőben már javult a játékuk. Ebben nagy része volt a Szilágyi I helyett beállt Szilágyi II-nek is, aki szinte lendületet vitt az összjátékba. Berendinek elsősorban nagy igyekezete dicsérhető. A két szélső kevés labdát kapott, különösen az I. félidőben. Csordás erőtlenül játszott, s lövésre is keveset vállalkozott Raduly a II. félidőre feljavult "2. 1955 január 1. szombat Szombathelyi Lokomotív—Dorogi Bányász 1:1 (1:0) Szombathely, 4000 néző. Vezette: Inkuti I (Kukorya, Varjú). Szombathelyi Lokomotiv: Varga II — " Szöllősi —ombai, Tömcsics, Szay , Körmendi Buzánszky, Bittai, Kimiku II, Pro- Péter. Igény (19. 0) . Szombathőjárás akái ezelőtt n szágban pénteken ánt a hóba pelys hullott ,ig. így regrotta :. csúszós nagysze:pat tag•egszerez- ■r.ó , amellyel • . ... .V ‚ ■■ ez általános es a szurkolók költözőjében is jó volt a legjobb vidéki csa- , lór:-,e lebegett s ezt este biztosítani, jan Uzdodott a mérkép "-é. percben három suhant el a kapufa melt s ezekre a szombathelyiek csak ?get válaszoltak?. Ezt akum szépen -Itotta. A 10. percben vsatlanul esett szombathelyiek vezető mija. Papo ’életrúgását Prohászka a fedezetlenül ivott Varga I elé fejelte. Az összes mintegy 18 méterről okairól, balolbal, laposan kapura lőtt, s a labda a boob kapufa tövéről vágódott a hálóba. 10 a Szombathelyi Lokomotv javára. I0u 1 rajta volt a labdán, de rém tudtam hiklani. A gól után kissé változatosaba jött a játék. A dorogiak sokhúzásos, lapos adogatásokkal igyekeztek támadásaikat felépíteni. A szombathelyiek viszont lendületesebbek voltak, bár Varga az egyik támadás során megsérült és ki kellett cserélni. A 28. percben villámgyors Prohászka—Ilku II—Pozsonyi adogatás után a jobbszélső nagy helyzetben, közelről mellé lőtt. A mezőnyben széren adogattak a dorogiak, legtöbbször lábról-lábra szállt a labda, a kapu előtt azonban nem boldogultak a kemény szombathelyi védőkkel, utolsó negyedórában esett az Iram, im háromszor szépen védett. A más oldalon a dorogi csatárokat további könnyen elválasztották a labdától szombathelyi hátvédek. Szünet után már az első percben rémi hibából kedvező helyzet nyílt lírai előtt. A szélső azonban hosszan ihlette magát és Varga is felszedte a vdat. Mindjárt utána Prohászka jobbotra tartó lövését hárította nagy avarral a szombathelyi kapus. A smbathelyiek játékába sok hiba csú 8. Itt. Megközelítőlgb trm játszik a csapat, mint legutóbb a Bp. Honvéd ellen — szerték meg többen is a nézők közül és■ tállapításukban sok igazság volt. A dorogiak nagy fölényét alig-aligérte meg egy-egy hazai támadás. Ezben még hidegebbre fordult az idő, lehullott hó megfagyott. A pálya még úszósabbá vált és a labda is nehezbb lőtt. A hazaiak kétségbeesetten védekeztek és hosszú percekig még a félpályán is alig jutottak túl. Az erősbödő szél is a dorogiakat segítette ekkor. A 65. percben Ilku II a félpályától elindulva átment négy emberen, a 16-osnál azonban Tarr felvágta. A sza-Ar'houalali tízfia^ásá”' ’ I^TánSrái is szórványosak voltak. Egyik ilyen támadásuk után Papp mégis majdnem gólt lőtt. A 67. percben ismét szép dorogi támadás futott baloldalon. A 16-os táján a dorogi Varga szerezte meg a labdát, egy cselt csinált, majd félmagas lövéssel a vetődő Varga II mellett a balsarokba küldte a labdát. 1:1. A játék képe ezután sem változott, bár a szombathelyiek most már többet támadtak. Az iram teljesen ellanyhult, a játékosok úgyszólván csak játszadoztak A 71. percben Kolesánszky— Papp támadás után Papp 15 méterről élesen mellé lőtt Három perccel később a dorogi Varga három emberen ment át, de rosszul adta le a labdát. Az utolsó tíz percben már mindkét csapat húzta az időt. A mérkőzés a dorogi csatársor és a szombathelyi védelem harca volt, s a döntetlen igazságos, bár a dorogiak a mezőnyben szépen adogattak és különösen szünet után nagy fölényben voltak. A Szombathelyi Lokomotív kapusának, Varga II-nek mindkét félidőben igen sok dolga akadt. Biztos labdafogású, ruganyos kapusnak bizonyult. A hátvédhármas sok hibával játszott, bár kétségtelen, hogy ezen a talajon a hátvédeknek volt a legnehezebb dolguk, a meg-megújuló dorogi rohamokkl szemben. Aránylag Tarr volt a legmegbízhatóba és ő törekedett leginkább arra, hogy labdás Lokomotív-játékosokhoz kerül latfa A fede-8S:,Va:kOUjap0?T A vTW I sérülése után szárnyszülatté vált. Csak a két szélső játéka dicsérhető. Papp nagyszerűen élt a csúszós talajon, ördöngös cseleivel gyakran csapta be ellenfeleit. Leadásai közül azonban sok az ellenfélhez került. Kolesánszky sokszor szépen futott el. Jól is cselezett, a beadásokkal azonban néha elkésett. A Dorogi Bányászban Ilkus jól, sőt sokszor bravúrosan védett. A közvetlen védelem tagjai a második félidőben fölényes biztonsággal romboltál szét a szombathelyiek támadásait. Buzánszky nyújtotta közülük a legjobb teljesítményt, de Bakonyi és Kónya II játéka ellen sem merülhetett fel különösebb kifogás. A fedezetek a szombathelyi fedezetpárral ellentétben igen jó összekötő kapcsot alkottak. Hargittai és Kinczel egyaránt rengeteg támadást indított el, s ha kellett, a védelemnek is mindketten jól segítettek. A csatárok közül a belsőhármas tagjai kitűnően cseleztek, de még kedvező helyzetben is adogatták a labdát. Varga sokat dolgozott, Prohászka lőtt a legtöbbet, de lövései pontatlanok voltak. Ilku II-től igen szép technikai megoldásokat láthattunk, de sokszor könnyen elnyomták a védők. Bp. Dózsa—Szegedi Haladás 3:1 (2:1) Dózsa-stadion, 6000 néző. Vezette: Pósa (Bokor, Angyal). Bp. Dózsa: Fazekas — Rajna, Várhidi, Farsang — Borsányi, Gyurik — Györvári, Kiss II, Virág, Szusza, Tóth M. Edző: Kolozsvári Gyula. Szegedi Haladás: Mészáros — Benák, Subits, Bodzsár — Baráth, Bánáti — Böjtös, Cziráki, Csáki, Csányi, Rózsavölgyi. Edző: Jegy Rudolf. Góllövő: Virág, Rózsavölgyi, Kiss 11, Szusza. Csere: Virág helyett, Deák (72. perc). Kiállítva: Bánáti. Szögletarány: 6:3 (1:0) a Szegedi Haladás javára. Izgalmakban bővelkedő, nagyszerű kemény küzdelemben maradt a lu a Szegedi Haladás ezen a mérkőzésen. A kiesés ellen harcoló tiszapartiak hatalmas lelkesedéssel, az első perctől az utolsóig erőjül teljes megfeszítésével küzdöttek. Hiába tartották azonban a mérkőzés nagy részében ostrom alatt a Dózsa kapuját, a lila-fehérek három góljával szemben csak egyet tudtak lőni. Dicséretet érdemelnek a szegediek nemcsak lelkes játékukért, hanem sportszerű, fegyelmezett magatartásukért is, amellyel végigharcolták ezt a számukra, balsikeres találkozót. A vendégek közül" a nagy küzdelem hevében csak egyetlen játékos — Bánáti — feledkezett meg magáról, a többiek nem ragadtatták magukat szándékos szabálytalanságra. Szegedi támadással indult a mérkőzés, s mégis a hazaiak lőttél az első gólt. A 4. percben Kiss a tizenhatos vonaláról középen kiugratta Virágot, a középcsatár maga elé tette a labdát s hat méterről a kiinduló Mészáros mellett a baloldalon a hálóba helyezte a labdát. 1:0 a Bp. Dózsa javára. A gól után Szusza lövését védte Mészáros. Mindkét csapat nagy lelkesedéssel küzdött. Ez érthető is volt, hiszen a szegediek a kiesés ellen harcoltak, a hazaiak pedig vissza akartak vágni a tavaszi súlyos vereségért. A játék első felében a Bp. Dózsa lényegesen kulturáltabban játszott. Csatáraigyorsan helyezkedtek, többnyire állítgatás nélkül, pontosan adogattak, s lapos összjátékkal, helycserés támadásokkal igyekeztek megbontani a szegedi védelem egységét, megtalálni a kapuhoz vezető réseket. A szegediek szervezetten, keményen, határozott, gyors közbelépésekkel védekeztek. Gyors, élvezetes és izgalmas volt ekkor a játék. A szegediek fokozatosan lendültek bele, a mezőnyben már az első félidőben is egyenrangú ellenfeleknek bizonyultak, de csatáraik ritkán tudtak komoly gólveszélyes helyzetet teremteni. A vendégek lelkesedése egy gyors ellentámadás révén a 26. percben góllá érlelődött. Boltos beadását Csáki belsővel hátragurította a középcsatár helyén tartózkodó Rózsavölgyinek és a balszélső 12 méterről laposan a balsarokba lőtt. 1:1. Három perccel később ismét megszerezte a vezetést a Bp. Dózsa: Tóth lendületesen elfutott, középre gurított, a labda Subits lábát érintve a szemfüles Kiss II elé került és az összekötő belsővel 6 méterről Mészáros mellett a kapu közepe táján lőtt hálóba 2:1. A Bp. De««» l I ..., » I« .... — ■ ................. A szegediek nem csüggedtek. Csáki lőtt fölé, aztán Csányi és Bodzsár beadását húzta le Fazekas, majd Böjtös lövését védte. A félidő utolsó percei Inkább a vendégek fölényének jegyében zajlott le. A 45. percben Cziráki hatalmas erejű közeli lövése Rajnáról szögletre pattant. Fordulás után a 49. percben egyenlítési alkalma volt a Haladásnak. A középen kitörő Böjtöst a kaputól hat méternyire lövőhelyzetben Farsang fellökte. Tizenegyes! A büntetőt Baráth félmagasan a jobb sarokra helyezte, Fazekas azonban ügyes vetődéssel elcsípte a labdát. Továbbra is élvezetes maradt a játék, a szegediek egyre inkább átvették a játék irányítását, egy- másután vezették támadásaikat, s hogy nem sikerült gólt lőniük, abban része volt annak is, hogy idegességükben körülményeskedtek. Két szöglet után a 63. percben Böjtös beadását, majd az előretörő Baráth nagy lövését védte Fazekas. A szegediek valósággal kapujához szegezték a hazai együttest. Perceken keresztül a Dózsa tizenhatosa tájéka körül pattogott a labda, a Dózsa védelme azonban keményen verte vissza a kísérleteket. sel ■ • • A 73. percben majdnem újabb gólt ért el a lila-fehér csapat: Szusza kapura tartó lövését a lesen álló Deák a hálóba továbbította. A gólt a játékvezető természetesen nem adta meg. Egy perccel később Bánáti megrúgta emiatt a szegedi játékost kitiltották. Egy alkalommal Rózsavölgyi ideje alig kerülte el a kapu balsarkát, emberkőzés utolsó perceiben is a tíz föhh£rt» - Játéíú szegediek támadtak hátra Mᣠcsak néhány másodperc volt Tóthamikor' ujabb gólt lőtt a Dózsa: rö szélre~‘íged'el a terfelenek * közepélabdát an ?1£qa?an Szépre ívelte a szállt Suhi? y a tizenegyes pont felé értJsubics Wrő, Szís^léSn/a seaz'üres U?f** ^ ^ ^méterrő ! * kerrjelme~ Sen az üres kapi*,a emelte. 3:1. * A Bp. Dózsa kapujában Fazekas spinét , ... nőén védett. A hátvéd^ Vvorstn kivé' ívesen, keményen romlogak °sSca,tak játékban és főleg a „,,Stat,tor’ jeleskedtek. Borsányi és védőfeladatát látta” e?Sefckésref£ tóan. A csatársor tagjai — Görvár ki vételével _ az első féUdST^ar' *£ügyes ötletes támadást vezettek Vanra egyiküknek akadt néhány dieltves húzása. Ebben a félidőben főleg Tóth Mihály és Kiss Is vezetett sok része támadást. Ügyesen játszott Szusza, vitán is. Szünet után valamennyien lényegesen halványabban játszottakk, csak Tóth volt időnként továbbra is veszélyes. A Szegedi Haladás kapujában Mészáros néhány nagy lövést szépen védett, a harmadik gólnál azonban nem kellett volna kijönnie a kapuból, illetőleg, ha már kilőtt, gyorsabban kellett volna közbelépnie. A hátvédekre az első félidőben hárult nagyobb feladat. Ekkor sok támadást vertek vissza, jó néhányszor azonban átjátszották őket Bodzsár látszott a legegyenletesebben, igaz, hogy neki volt a legkönnyebb dolga. A fedezetek közül Baráth hatalmas munkát végzett, de kihagyott egy tizenegyest Bánáti főleg a támadás-építésből vette ki a részét. Elöl a belső csatárok mozgékonyságukkal, előkészítő munkájukkal szereztek érdemeket, de keveset lőttek kapura. Böjtös után jött fel. Rózsavölgyit gólja Az NB I állása 1. Bp. Honvéd 24 18 1 5 8 2. Bp. Kinizsi 26 16 1 9 5 3. Bp. VL 23 14 3 6 7 4. Bp. Vasas 26 11 7 8 4 7. Győr 26 9 7 10 4 8. Izzó 25 7 10 8 2 9. Diósgyőr 25 10 3 12 4 10. Szombathely 26 8 7 11 3. 11. Salgótarján 26 9 4 13 31 12. Csepel 26 6 10 10 3. 13. Szeged 26 7 6 13 3. 14. Sztálinváros 26 6 4 16 37 Eldőlt tehát a kiesés kérdése: gödi Haladás és a Sztálinvárosi esett ki az NB II-be. Nyugat-Németország sportolói ellenzik az ország militarizálását (Moszkva, december 31.) A ,,Szovjetszál.] Szport” különböző tudósítások alapján beszámol arról, hogy a Karlsruheban működő Szövetségi Alkotmányi Bíróság úgy rendelkezett, hogy kezdjék meg Manfred von Brauschitsch, a német sport egységéért és szabadságáért küzdő bizottság elnöke, a kiváló nyugatnémet autóversenyző ügyében a bírósági eljárást. A bonni hatóságok ,,hazaárulással" vádolják a békéért. Németország egységéért és a közös német sportkapcsolatok megszilárdításáért folyó küzdelemnek ezt az aktív harcosát. Alfred von Brauschitschon kívül hasonló vádat emeltek Martin Hamann, Oskar Holz és Hanna Dunsch, a német sport egységéért és szabadságáért küzdő bizottság tagjai ellen. 1953 szeptemberében letartóztatták és bebörtönözték ezeket a személyeket, akik a békéért és a német sport egységéért folyó harcért emelték fel szavukat. A bonni hatóságok eljárása a tiltakozások nagy hullámait verte fel egész Németország sportolói körében. A nyugatnémet hatóságok — miután teljesen kudarcba fulladt az a kísérletük, hogy vádat takoljanak össze a demokratikus sportmozgalom letartóztatott hívei ellen a tömeges tiltakozások nyomására, ez év márciusában kénytelenek voltak szabadon engedni őket. A bonni militaristák a provokáló bírósági komédiával arra törekednek, hogy megakadályozzák Németország mindkét részének sportolói között napról napra szélesebb kapcsolatok meg-szilárdulását. Stuttgartban (Nyugat-Németország) a közelmúltban a német sport egységéért és szabadságáért küzdő bizottság kezdeményezésére gyűlést tartottak, amelyen több mint 200 sportoló vett részt Nyugat-Németország minden kőszerepél. Az ultra részvevői megvitatják az össznépiét sport időszerű probádjait és felhívást intéztek minden sportolóban történő elve fokozottabb militarizálási ellen "- hangsúlyozza, hogy a bonni kor mVO’ - miközben hatalmas összegeket körö a remilitarizálás céltáimaa— Jóformán semmi pénzt sem L fut a sport fejlesztésére. Éppen ezért mutat rá a felhívás — Nyugat- Népjetországban nagy hiány van az .Résekre, mérkőzésekre, versenyekre szükséges sportpályákban és stadionokon, de nincs meg a kellő edzőutaz- pótlás sem. A gyűlés részvevői különösen erőteljesen tiltakoztak az ifjúság behívása, továbbá Nyugat-Németorszam újrafelfegyvérzése ellen. ,,A német sport békés fejlődést veszélyeztetik a nyugatnémet Wesmacht megteremtéséről szóló párizsi szerződések” — hangzik a felhívás. A gyűlés részvevői felszólították a német sportolókat, hogy minden ténykedésükkel járuljanak hozzá az össznémet sportkapcsolatok fejlesztéskor és alakítsanak egy össznémetvelüt?„Sret, a nemzetközi versenyekre'’3 az 1956. évi melbournei olimpiai lakokra Ebből a célból javasolt áll, bűne alakítsák az össznémet sport kérdéseivel foglalkozó bizottságot. (MTI) Győri Vasas—Csepeli Vasas 4:2 (2:0) Csepel, 5000 néző. V: Zsolt (Rigó, Boross). Győri Vasas: Palotai — Kárpáti, Kalmár, Pió — Tamás, Fehérvári — Dombos, Koós, Hegedűs, Raffai, Pálfy. Edző: Kovács Imre. Cs. Vasas: Tóth I — KónyaI, Mednyánszky, Takács — Csornai, Kleibán — Ughy, Horváth, Preiner, Tóth II, Lovász. Edző: Marosvári Béla. Góllövő: Hegedüs, Koós, Tóth II, Koós, Hegedűs, Tóth II. Csere: Tóth I helyett Mészáros (szünetben). Szögletarány: 8:3 (1:1) aCsepeli Vasas javára. A mérkőzés előtt az öltözőkben arról folyt a szó, hogy még mindkét csapatnak igen nagy szüksége van a pótokra. A csepeliek még nem érezhetik magukat biztonságban 22 ponttal, a győriek pedig még nem adták fel a harcot, hogy a legjobb vidéki csapat legyenek. Napos, de igen hűvös időben kiegyensúlyozott, meglehetősen lanyha iramú játékkal indult a mérkőzés. Aztán egyre inkább fölénybe került a Csepel. Ughy veszélyes, csavart lövése suhant el a jobb felső sarok felett, majd nem sokkal később Preiner lövése jutott ugyanerre a sorsra. Sorozatos csepeli támadások után a győriek értek el vezetést. A 10. percben Pálfy szöglete után kavarodás támadt a csepeli kapu előtt, a védők nem tudtak felszabadítani, s Hegedűs 12 méterről félmagasan a jobbsarokba lőtt. 1:0. Jól induló csepeli támadás Ughy tétovázásán akadt el. A 14. percben Ughy éles beadása után a kapu előtt két méterre Tóth II a nehezebbik megoldást találta meg:mellé lőtt. Időnkint nyomasztóvá vált a csepeliek fölénye. Bőven akadt helyzetük is a hazaiaknak, de ezeket nem tudták kihasználni. A 21. percben Ughy beadását Preiner négy méterről fejelte kapu mellé, majd Horváth beadását Lovász bombázta kapu mellé. A győriek főleg távoli lövésekkel kísérleteztek, s a 32. percben növelték előnyüket. Koós a középcsatár helyén, csaknem a félpályáról indult el a labdával. Három emberen átcselezte magát, s a kimozduló Tóth I mellett, 12 méterről a balsarokba lőtt. 2:0. Néhány perces mezőnyjáték után ismét csepeli támadások következtek. A 41. percben Lovász közeli lövését védte szépen Palotai, majd két perc múlva Tóth a kifutó Palotaiba lőtte a labdát. Szünetben, csatársoruk meddőségét látva, a csepeli szurkolók már arról beszélgettek, hogy rúghat-e öt gólt a szegedi csapat a Dózsának, mert ebben az esetben a Csepel gólaránya roszszabbá válna. A Csepel változott összeállításban kezdte a II. félidőt. Ughy lett a balszélső, Tóth II a jobbszélső, Lovász a balösszekötő. A II. félidő elején mintegy tíz percen keresztül kiegyensúlyozott játék folyt. A 47. percben Preiner négy méterről fejelt kapu fölé, majd két perc múlva Horváth gurított kapura, s a labda a kapujából kifutó és elvetődő Palotai lábáról pattant szögletre. A másik oldalon Dombos veszélyes lövését ütötte a kapu mögé Mészáros. Az 55. perctől kezdve szinte nyomasztó lett a csepeliek fölénye. Sorra adódtak a helyzetek a győri kapu előtt. A 60. percben Tóth nagy lendülettel futott el, s éles szögből, mintegy 10 méterről fejmagasságban védhetetlenül lőtt a jobb sarokba. 2:1. Ha lehet, még erősödött a csepeliek nyomása. Tóth ismét elviharzott és lövése alig kerülte el a sarkot. Néhány perccel később Preiner a kaputól öt méterre teljesen tiszta helyzetben állt, de a lövés pillanatában elcsúszott. Több szögletet értek el a csepeliek. Az utoló negyedórában megváltozott a játék képe. A sok helyzet kihagyása után idegessé vált csepeli csapat visszaesett és egyre inkább a győriek vették át a játék irányítását. A 81. percben Raffai remekül ugrott ki. Három emberen cselezte át magát és a kapujából kimozduló Mészáros elől beadott, s az üresen hagyott Koós egy méterről a hálóba pofozta a labdát. 3:1. Két perc múlva Koós 16 méteres lövése a felső lécről pattant vissza. A 88. percben Raffai átadását Hegedűs egy csel után hat méterről vágta a hálóba. 4:1. Az ellentámadás során Tóth II szépített. 4:2. A Győri Vasasban a védelem hatalmas munkát végzett. Palotai sok nehéz labdát védett, sokszor jól futott ki. Kárpáti volt a legjobb hátvéd. Jól szerelt, a megszerzett labdákat igyekezett laposan továbbítani. Kalmár fejjátékával tűnt ki. Pió szünet után kissé viszszaesett. Fehérvári nagy területen mozgott, sokat segített a védelemnek, csaknem minden jó győri támadás tőle indult ki. Tamás megfelelt. Elől Raffai nyújtotta a legjobb teljesítményt. Sokat vállalt magára, jó helyzeteket teremtett társainak. Koóst és Hegedüst eredményessége dicséri. A Csepeli Vasasban Tóth I bizonytalanul védett, sok labdát ki is ejtett. A védelem a szórványos győri támadásoknál többször kapkcM°o- Kónya volt a legjobb hátvéd. nyánszky már többször ?avijí’pí Avi’ A két fedezet rengeteg támadást, kezdeményezett. Mindkettő sorcat volt játékban. Időnként elkövették a?t. bát, hogy nagyon rnvittél? a labdát a csatárokra. A csatársorból csak Ughy II játéka érdemel dicséretet. Sok lendületes elfutása volt, csak nem lett elég bátran. Tóth II az első félidőben igen gyengén játszott, minden lelkesedés nélkül. A II. félidő első húsz percében voltak jó megmozdulásai. Preiner rengeteg helyzetet hagyott ki. Mészáros nem nyújtott jobb teljeseményt, mint Tóth I.