Népsport, 1955. február (11. évfolyam, 24-42. szám)
1955-02-01 / 24. szám
* A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ __________________ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA KEDD, 1955. FEBRUÁR 1 * Áfa: 60 fillér ★ XI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM I sákovics megnyerte a milánói nemzetközi párbajtőr-versenyt — Kiküldött munkatársunk távbeszélő jelentene — (Milánó, január 31.) Értékes magyar siker született vasárnap éjfél Milanóban. A csapat vezetői, tagjai a verseny után arról beszéltek, hogy ez a siker még értékesebb, mintha a Monal-versenyen érték volna el. A SVlonal-verseny ugyanis Franciaországban volt, ott pedig párbajtőrben az élvonaltól eltekintve nem olyan erősek, mint itt. Az olaszoknál a huszonötödik párbajtőröző lényegesen jobb, mint a huszonötödik francia. Nádori Lászlónak, aki két hónapja végignézte a Monal-versenyt Franciaországban, ugyanez a véleménye, szerinte ez a verseny kétszer olyan erős és színvonalas volt. Itt — különösen a 32-es döntőtől számítva — majdnem mindegyik kemény, képzett, kitűnő technikájú, ,,klasszis”-vívó volt. Tlerrich találta el legjobban a megfelelő összehasonlítási alapot: — Olyan ez, mintha Wimbledonba JA- meau valaki és végig veri az egész mezőnyt. l-'l csinálta most Sákovics. A versenyzőket rettenetesen igénybevette a küzdelem. Gondoljunk csak arra, hogy szombaton délután 6 órától egészen éjfélig állandóan készültségben lenni és közben több csörtét vívni, majd vasárnap délután háromnegyed 8-ig és utána 9-től éjfélig ugyanezt végigcsinálni. Nem lehet csodálkozni, hogy a döntőben Delfino már nem bírta erővel. Kétszer is szünetet kért azzal, hogy a lábában görcs van. Az egyik szünet körülbelül nyolc percig tartott, ezalatt nemcsak a lábát gyúrták, hanem fejét locsolták, maszíozták is, iparkodtak erőt adni neki. Sákovicsnak is jól jöttek ezek a szünetek, rajta azonban inkább a verseny után jött ki a fáradtság. Kicsit rosszul lett, de hamarosan ismét jól érezte magát. Főleg az öröm hozta őt rendbe. Volt itt még valaki, aki szintén örült a verseny után: Edoardo Mangiarotti. Látszott az arcán, mintha ezt mondta volna: — Ettől a vereségtől én megkíméltem magám . .. A rendező és újságíró szerepében mégis könnyebb feladata volt, mint a többinek, ott a páston. A hét utolsó mérkőzést díszeste keretében vívták. A nagy küzdelmet 1200— 1400 néző nézte végig, s ez vívóversenyen nagy szám. Minden egyes találatnak óriási jelentősége volt. Feszült, izgatott volt a hangulat. Negyed 10-től 12-ig, egész kis szünetektől eltekintve, megszakítás nélkül folyt a verseny. És ehhez hozzátehetjük , hogy most már tökéletes rendezésben. Sákovics minden elismerést megérdemel, óriási nyugalma volt első és lőfegyvere. Az összes fegyvernemek közül a párbajtőrben a legnagyobb a .,konkurrencia” és éppen ezért erre a nyugalomra kétszeres szükség volt. Technikája a hajrában nem csillogott annyira, de taktikailag az egész mezőny fölé nőtt. Nézők, versenyzők, edzők, öreg vívószakértők a verseny végén egyaránt megállapították: ..megérdemelten nyert a magyar”. És külföldön ennél nagyobb elismerés nem kell. De idő kell még ahhoz, hogy ennek a sikernek a tanulságait hasznosítsuk. De vegyük sorba a mérkőzéseket. Negyeddöntő: Queyroux (francia) — Evequez (svájci) 12:10, Delfino (olasz) —Dagallier (francia) 7:6, Tassinari (olasz) —Dellantonio (olasz) 10:5, Sákovics (magyar) — Delaunois (belga) 10:8. A Delfino—Dagallier csörte nagyon izgalmas volt. A francia már 5:1-re, majd 0:3-ra vezetett.6:5-nél bemondták a két percet s a hátralévő időben Delfino lerohanásokkal győzött. Sákovics cseréje így alakult: 1:1, 12:2, 2:3, 3:4, 4:5, nagyszerű feltartóval 5:5, 6:6, 6:7, 7:7, 3:7 (egyenes támadással). 9:8 s végül jó védés után hasbaszúrta a belgát. Feltűnően sok volt a kettős találat. Fokozódott az izgalom, már csak négy versenyző „állt ”. A négyet ünnepélyes külsőségek között ismét bemutatták a közönségnek. A versenyzők és a nézők 1 perces gyászszünettel adóztak az 1951-ben, tragikus körülmények között elhunyt G. Sprelfico emlékének. Kezdődött az elődöntő: Delfino —Queyroux 12:10. A sisak alatt mindig mosolygó Delfinón már a fáradtság jelei mutatkoztak, de azért nagy harcban megszerezte a győzelmet. Többnyire védés-visszaszúrást láthatott a közönség, egyenes vagy második szándékú támadásból alig esett találat. A közönség érthetően hatalmas hangzavarral fogadta a Sákovics ellen pástra lépő Tassinarit, a 21 éves olasz versenyzőt. Ő az olasz párbajtőr vívás utánpótlásának legjobbja. Sákovics —Tassinari 10:8 . Nagyon veszélyes volt a fiatal olasz. Olyan fürgén mozgott, mintha csak most kezdte volna a versenyt. Végig Sákovics vezetett egy vagy két találattal. Tassinak háromszor tudott egyenlíteni, 2:2-re, 5:5-re és 6:6-ra. 6:6 után Sákovics gyors kitörés-szúrással szerezte meg a vezetést. Két kettős találata következett, 9:3. Aztán olyan villámgyors kontra-tempóval vitte be győztes találatát a magyar versenyző, hogy még a Tassinariért lelkesedő olasz közönség is tapsviharban tört ki. Néhány perces szünet után pástra hívták a döntő két résztvevőjét. Sákovics azonnal ment, de Delfinot háromszor kellett hívni. A francia Mercier vezette a csörtet. Sok minden függött ettől a találkozótól. Sákovics itt, a párbajtőrvívás hazájában bizonyíthatta be, hogy nem volt „véletlen" a brüsszeli világbajnoksága. Sákovics —Delfino 10:8 így folyt le az eleje: 1:0, 2:1. Sákovics „passzot" szúrt, 2:2. Aztán rövid volt a kitörése. Delfino felszúrta 2:3, 6:3, 4:4, 5:5, innen először szünetel Delfino. Beleegyeztünk s hozzájárultunk 8:6-os Sakovics-vezetésnél a második szünethez is Ekkor már az olaszok sem bíztak abban, hogy Delfino nyerhet. Látták a nyugodtan mosolygó Sákovicsot és a lábát masszíroztató, fejét locsoltató Delfinot. A szünet után kettős találat következett 9., Delfino még szépített. 9-3 Már benne voltak az utolsó két percben. A nézők támadásra biztatták az olaszt. Második szándékkal meg is indult. Sákovics védte , aztán lerohanta. 10:8. Magyar vélemények Elképzelhető a magyar tábor öröme ilyen erős mezőnyben. Olaszországban párbajtőr-versenyt nyerni, valóban nagy Néhány nyilatkozat a magyar csapat tagjaitól. • Sákovics: igen nehéz verseny volt, a végére, ha nem is annyira, mint Delfino, már én is kifáradtam. A nyelv között már nem ment olyan jól, mint Monyai ellen, úgy érzem, hogy jólaktékamnak köszönhetem a győzelmemet. • Nádori László, a csapat vezetője: A legjobb nyerte meg a versenyt. Hogy milyen jól vívott „öcsi”, azt abból is láthattuk, hogy a közönség rokonszenvezett vele. Azt nyújtotta, amit tud. Emeli sikerünk értékét, hogy másik három versenyzőnk sem szerepelt roszszul. Sokféle iskolát lehetett itt látni, úgy gondolom, hogy a további fejlődés szempontjából nagyon hasznos volt az itteni tanulás. Bay Béla, állami edző, egyben Sákovics mestere: Nemcsak mennyiségi, hanem minőségi verseny is volt. Merem állítani, hogy a harmadik fordulótól kezdve már nem volt „könnyű ellenfél” a mezőnyben s a kieséses döntőnek minden mérkőzését vívó ünnepségnek lehetett tekinteni. Sákovics egészen elsőrangút nyújtott, s függetlenül az ő győzelmétől, teljes mértékben elégedettek lehetünk csapatunk szereplésével. Balthazár balszerencsés holtversenyben esett ki, három találatát nem jelezte a gép. Berzsenyi legyőzte volna Nigont, ha nem sérül meg. Rerrich testi erőben maradt alul a mázsán felüli Marinival szemben, óriási jelentősége van Sákovics győzelmének a fegyvernem további fejlődésére. A lankadatlan szorgalmú, hallatlanul lelkes párbajtőrözőink meg is érdemlik ezt a sikert s biztosra veszem, hogy egy-egy ilyen győzelem újabb lendületet ad nekik kutató, úttörő munkájukban. A verseny színvonaláról még annyit, hogy a klasszikus vívás minden szépségét bemutatták a résztvevők. Duronelly László mester: Állandó fejlődésben van a párbajtőrvívás. Hasznos volt a magyar vívás szempontjából ez a kirándulás. Itt sokat elleshettünk az olasz párbajtőrvívás „konyha titkaiból”. Sokat láttunk, mindent feljegyeztünk. Rerrich Béla azon kesergett, hogy éppen Marinival hozta össze a sors: *— Nem tudok vívni az ilyen hatalmas testű vívók ellen — mondta. — Úgy látom, hogy itt éppen olyan széles állapokon nyugszik a minőségi párbajtőr vívás, mint nálunk a kard. Sákovics minden elismerést megérdemel győzelméért. Az olasz szakvezetők is elismerően beszélnek Sákovics teljesítményéről. A késő éjszakai órákba nyúlt döntőről a reggeli lapok közül még csak egy-kettő ír. Edoardo Mangiarotti a Gazzetta dello Sportban így vélekedik: „ Fájdalmas számunkra, hogy a nagy versenyt 130 olasz előtt Sákovics nyerte, de el kell ismernünk, hogy győzelme teljes mértékben megérdemelt. VB-győzelme óta is rengeteget fejlődött s állítom, hogy olyan technikája és olyan taktikai érzéke van, amilyennel csak a világ legjobbjai, a fegyvernem klasszikusai rendelkeznek. Mondanom sem kell, milyen jól esik Sákovicsnak a párbajtőr-vívás „legfelső ■helyéről,” jött írásos elismerés. Nagyszerű a hangulat a csapatban. Berzsenyi még kissé érzi könyöksérülését, de nem veszélyes a dolog. Délelőtt és délután pihenés szerepel a műsoron, délben az Avanti szerkesztőségébe hivatalos a magyar csapat. Este az itteni újságíró klubban lesz bemutató Sákovics, Pavesi, Monyal és Dagallier részvételével. Kedden éjje. Indulunk haza s csütörtökön reggel érkezünk Budapestre. Mattanovics Béla Lezajlott Európa legjobb műkorcsolyázóinak színpompás, hatalmas seregszemléje. A külföldi versenyzők már elutaztak. Vasárnap este és a hétfő délelőtt a búcsúzás időszaka volt. Szinte valamennyien fájó szívvel búcsúztak, mert nagyszerűen érezték magukat a magyar fővárosban. — Igen szívélyes volt a fogadtatás, nagyszerű az ellátás, hibátlan a rendezés, érdekes, színvonalas a verseny — mondta Alnce Fischer, s a svájci műkorcsolyázóm — mindig nagynob szívesen gondolok majd vissza a budapesti szép napokra. Valóban csak a legnagyobb elismeréssel lehet beszélni a budapesti EB feledhetetlen négy napjáról, színes forgatagáról. Idézzünk néhány emléket, megjegyzést, apróságot a „budapesti szép napokról”.★ A legnagyobb sikert talán a sokszoros világbajnok és Európa-bajnok Westwools, Demmy-táncoskettős aratta. Sikerüket nemcsak rendkívül rokonszenves magatartásuknak, hanem elsősorban nagy tudásuknak köszönhették. Kétségtelenül a mezőny legjobbjai voltak és egyáltalán nem volt meglepő, amikor Emil Skokala, a csehszlovák pontozó a legmagasabb értékelést, a 6 pontot húzta szabadon választott gyakorlatuk tartalmának értékelésére. Ez volt egyébként az egyetlen 6 pontos értékelés az egész Európa-bajnokságon. Érthető, hogy az eredményhirdetés után a két kedves angol vendég alig tudot keresztül törni a gratulálók gyűrűjén. — Nagyon boldogok vagyunk — mondta Jean T. Westwood. — Nemcsak az Európa-bajnokságnak örülünk, hanem annak is, hogy életünkben először is pontot kaptunk a gyakorlatunkra. Végre, jég táncos is megkapta a legmagasabb értékelést. És éppen Budapesten . .. ★ Négy bajnoki cím talált gazdát. Igazságosan osztoztak el rajta a résztvevők, egyiknek sem jutott kettő. Egy angol (Yestwood, Demnry), egy francia (Alain Giletti), egy osztrák (Hanna Eigel) és egy magyar (Nagy-testvérpár) bajnokság született. Amikor egy ízben a nemzetközi szövetség vezetői erről beszélgettek. Jacob Kocher, az ISU elnöke megjegyezte: — A magyarok még egyet érdemeltek ■volna: a rendezésért . . . ★ Ha valaki nem tudta volna, hogy milyen versenyt lát, könnyen gondolhatta volna, hogy ifjúsági műkorcsolyázó EB-t rendeztek Budapesten. Sőt, még serdülő Európa-bajnokságnak is lehetett volna nevezni. Olyan összetételű volt a mezőny, hogy a 20 éves Erica Alin Batchelor már „öregnek” számított benne. A nyugatnémet Schnelldorfer, Kilius, Ningel, a francia Giletti, Calmat, az angol Booker, Sugden, a magyar Szenes, a lengyel Jankowska és még sok más versenyző vagy a 15 év ,alatt volt, vagy sokkal közelebb hozzá, mint a 20-hoz. A női bajnokság első három helyezettje például együtt nem volt hatvan éves. — Nem kell aggódnunk a nemzetközi műkorcsolyázósport étőnpótlását illetően — jegyezte meg László Tibor, a szervezőbizottság egyik tagja. Ez így is van. Kitűnő az utánpótlás Európa-szerte, bár tulajdonképpen a fiatalok egy része még kora ellenére sem számít utánpótlásnak, hiszen például Giletli már kész versenyző, férfi Európábajnok! Persze, még ő is sokat fejlődhet hátralévő éveiben. Amikor gratuláltunk neki, boldogan mondta: — Megvallom, győzni jöttem Budapestre és igen örülök, hogy sikerült. Azt hiszem, érthető, hogy Budapest legszebb emlékeim között marad életem végéig. Itt értem el az első nagy sikert. . . ★ Sokat derültek a nézők a férfi és női kötelező gyakorlatok pontozóin. Valóban, elég humoros látvány volt, amikor azok a komoly meglett emberek ,minden gyakorlat lefutása után letérdeltek, sőt néha lefeküdtek a jégre, a kesztyűjükkel seperték el a törmeléket és olyan komoly arccal lép égették le az egymás mellé rajzolt körök két derékszögben képzelt átmérőjét, mintha valami tudományos vizsgálatot végeznének. — Elég komikusan fest ez — jegyeztemeg Terták Elemér —, de elkerülhetetlen. Csak úgy lehet megállapítani, hogy a fordulatok mennyire tiszták, mennyire fedik egymást, mennyire futott élben a versenyző, ha egészen közelről szemléljük meg. Hasonlóképpen csak akkor lehet meggyőződni arról, hogy a versenyző szabályos kört futott-e, nem pedig tojást, ha lelépjük. A magyar versenyzők is sokat mosolyogtak ezen, de amikor befejeződött a verseny, ők is a jégre futottak, hogy megnézzék, milyen iskolát futott Giletti, Sugden, vagy a többi. És pontosan úgy lehasaltak ők is mint a pontozók ... ★ A páros bajnokság nagy magyar sikert hozott. Minden magyar versenyző, vezető, szakember és szurkoló boldogan és büszkén vette tudomásul, hogy a Nagy-testvérek ismét Európa legjobbjainak bizonyultak. Az örömbe azonban egy kis üröm is vegyült: a Szöllösi, Vida-kettős elég gyenge helyezése. Két oka volt ennek: az egyik az, hogy véleményünk szerint a pontozók leértékelték a futásukat, a másik pedigaz, hogy Szöllösi Éva bukott és komolyan megsérült a bokáján. — Éva 'nem 'is akart' tovább fulni — mondta Vida Gábor. — A bukás után azt hittem, hogy csak a kedvét vesztette el és persze ösztökéltem, hogy fussunk tovább. Csak a végén derült ki, hogy azért nem akart futni, mert megsérült és nagyon fájt a lába. Külön balszerencse, hogy nem a régi sérülése újult ki, hanem most a másik lába sérült meg. Mindenesetre nem veszítjük el a kedvünket. Ha Éva lába rendbe jön, azonnal edzésbe kezdünk. Végzünk mi még sokkal előbb is nagy versenyeken . . * Jó Nagyon szép volt a bajnokságot befejező színes bemutató is. A verseny izgalmától, idegfeszültségétől felszabadult versenyzők igyekeztek minél szebb búcsút venni a lelkes budapesti közönségtől. Sokan léptek fel új műsorral, ötletes táncok egész sorát láttuk. Nagy sikert aratott Erica Ann Batchelor is, aki két tánccal örvendeztette meg a lelkes közönséget. Amikor török tánca elején lenge török öltözetben megjelent a jégen, az embereknek borsózott a hátuk. Egy jószívű néni oda is kiáltott neki: — Csak gyorsan lelkem, mert megfázol abban a könnyű gúnyában ... A tánc végén viszont ugyanez a néni lelkesen tapsson, „hogy volt/’-ozou, követelte vissza a jégre a kislányt. Akkor már egyáltalán nem volt tekintettel Batchelor egészségére. Természetesen nem fenyegette a meghűlés veszélye az angol versenyzőnyt, hiszen a műkorcsolyázók hozzászoktak a hideghez. Számának megismétlése után sem jutott eszébe kabátot venni magára, (bár gondos édesanyja ott tartotta előtte), mert a fényképészek még hátravoltak. És hiába, egy nagynevű versenyzőnek a fényképészek igényeit is ki kell elégítenie ... ★ összegyűjtöttünk néhány nyilatkozatot is. — Nagy várakozással jöttem Budapestre — mosdta Jacob Koch dr., a nemzetközi szövetség elnöke. — Örömmel mondhatom, a legkellemesebb benyomásukkal távozom Magyarországról. Igen sok nagy nemzetközi versenyen vettem részt, de ilyen mintaszerű rendezést még sehol sem láttam. Minden részán lapulhat rendezni a magyaroktól. A bajnokság legfontosabb három feltétele: az edzéslehetőség, a zeneszolgáltatás és az eredmények pontos értékelése kitűnően biztosítva volt. Nem tapasztaltam a legkisebb hibát sem és sérelemmel, vagy panasszal, sem vezető, sem versenyző nem fordult hozzám az egész idő alatt. A versenyekről így nyilatkozott: — Az eredményed, teljes mértékben megfeleltek az erőviszonyoknak, bár meglepetésben is volt részünk, a női egyéni bajnokságban. Igen kellemes benyomást tett rám a magyar közönség nagy lelkesedése, tárgyilagossága és hozzáértése is. Csak egy szempont lebegett a magyar nézők szeme előtt: tapsoljunk annak, aki jól futott, örülök, hogy Budapesten került sorra ez a bajnokság, amelyen tovább erősödött a résztvevők közötti barátság. A műkorcsolyázónak csak egyre van szüksége: jó jégpályára. Sohasem kérdezzük, hogy ez a pálya hol van, így tehát, amikor Budapest a megrendezés jogát kérte, örömmel kiáltottunk fel valamennyien: végre örömmel jöttünk a magyarok fővárosába és sok szép, kellemes emlékkel távozunk. Érdekes Alain Giletti nyilatkozata is. Ezt a komoly nyilatkozatot természetesen már a papa felügyelete alatt tette, hiszen az ilyenkorú Európa-bajnoknak még elkel egy kis szülői segítség, ha közrefogják az újságírók. Nyolc éve versengtem — mondta. — Eddig kétszer voltam második és egyszer negyedik az Európa-bajnokságon, egyszer hetedik,egyszer ötödik, egyszer pedig harmadik a világbajnokságon. Nem vagyok azonban elégedett a formámmal. Ennél többet is tudok. Igen k erös, mit a mezetúr és színvonalas a verseny. Nekem ellenfeleim, közül elsősorban a csehszlovák Juvin és az angol Booker tetszett. Nagyon jólesett, hogy a budapesti közönség olyan szeretettel fogadott. Most komolyan dolgozom tovább. Ott leszek a világbajnokságon is. Remélem, hogy sikerül javítanom. VB helyezéseimen. Legnagyobb ellenfelemnek fiz amerikaiakat, D. Jenkinst és Robertsont tartom★ A legboldogabb győztes talán a 15 éves Hanna Eigel volt, aki a budapesti EB legnagyobb meglepetését szolgáltatta. — Főleg annak örülök — -mondta ,hogy a nemzetközi élvonalba már régebben beérkezett versenyzőket sikerült legyőznöm. Sok munka van emögött az Európa-bajnokság mögött, hét éve korcsolyázom már szorgalmasan, örvendetes, hogy formám ugrásszerűen javul. Oslóban még a huszadik voltam, tavaly Bolzanóban már hatodik lettem, most Budapesten pedig első. A világbajnokságon nem számítok ilyen eredményre, hiszen ott sokkal nehezebb dolgom lesz, mert a visszavágás vágyától égő angol lányok mellett meg kell mérkőznöm az amerikaiakkal is. Kislányosan nagyot sóhajtott: — Azért majd csak fog menni valahogy . . . Bár már túl lennék rajta .. . ★ A jégtáncotok nevében . Labrence Demmy nyilatkozott: — Először is köszönjük a szívélyes fogadtatást, a nagyszerű vendéglátást, a jó pályát és a pompás rendezést. Sok kellemes emlékkel utazunk haza. A bajnokságnak természetesen én is örülök, akárcsak Jean. Annyival is inkább, mert az utóbbi években nagyot fejlődött a jégtánc minden országban. Meglátszott itt is, hogy mindenütt vagy gondot fordítanak a minél pontosabb mozgás és a szép testtartás elsajátítására. Többen mondták neki, hogy nagyszerű volt a tánc, amelyet bemutatón táncoltak. Mosolyogva felelte: — Mi is láttuk, hogy nagyon tetszett a közönségnek, és szívesen jöttünk vissza kétszer is, amikor visszatapsoltak bennünket. Megígérjük, hogy ha Újra eljövünk Budapestre, hozunk magunkkal másik láncot is, így lehetne sorolni az emlékeket, színeket, nyilatkozatokat a végtelenségig. Igen sok tanulságos élménye, kellemes emléke van ennek az Európa-bajnokságnak. Sokáig fognak még beszélni róla a résztvevők. Reméljük, hogy a magyar versenyzők nemcsak beszélnek majd róla, hanem munkához látnak és hasznosítják azt a rengeteg tapasztalatot, amelyet a négy nap folyamán szereztek. Ha ez így lesz, akkor csakugyan elmondhatjuk, hogy a budapesti NEB nagyszerűen sikerült. Szombathy István Nagyszerű vendéglátás, pompás rendezés Undékok, céhemént/c fk a budapesti műkorcsulyúan EMS-ről A záróünnepélyen is nagy sikert aratott ötletes, életteli táncával Yvonne Sugden. Giletti gratulál Eigelnek Elismerő bolgár vélemények birkózóink szófiai győzelméről Jegyzetek a nemzetközi asztalitenisz-körversenyről Ökölvívó-versenybíróink leggyakoribb hibái 1954-ben Különleges esetek a labdarúgó-játékvezetésben Szombaton: országos labdarúgó-értekezlet Február 5-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel a Testnevelési Főiskola Belelannisz-termében tartják meg az országos labdarúgó-értekezletet. A műsor: 1. az országos társadalmi szövetség beszámolója, tartja: Barcs Sándor; 2. Mándi Gyula állami edző beszámolója; 3. hozzászólások; 4. határozat javaslatok.