Népsport, 1955. május (11. évfolyam, 86-107. szám)

1955-05-01 / 86. szám

NépSport A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSA MELLETT MŰKÖDŐ ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SpORTBIZOTTSÁG LAPJA ' 1 ' — — — '■ ■■ — VASÁRNAP, 1955. MÁJuS 1 * Ara­­ttó fillér ★ XI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM A dolgozók ünnepén t­­öbb mint hét évtizede, hogy a­z*- világ munkásságának nagy nemzetközi ünnepe lett május 1. Azóta ez a nap a munkásosztály harcainak egyik gyújtópontja, erői­nek seregszemléje volt évtizedeken át. Május 1 mutatta meg, hogy mi­lyen tömegekre terjedt ki az osztály­harcos tanítás hatása, május 1 adott erőt az új küzdelmekre, ez a nap fokozta a munkásokban önnön ere­jükbe vetett hitüket. Tüntetések, harci jelszavak napja volt és maradt május 1 ., de a világ két ötödén ma már más jelszavakkal ,és más módon tüntethetnek a dolgozók, mint azelőtt. Még nem is olyan régen, alig több mint egy évtizede, hogy nálunk is rendőri önkény igyekezett belefoj­­tani az igazság szavát a május 1-i tüntetőkbe. Még alig egy évtizede, hogy vér és verejték patakjain át megvalósult az, amiről évtizedeken át csak álmodozhattak nálunk május­­ megünneplői. Szabad lett az or­szág, szabad lett a magyar nép, sza­bad lett május 1. A tizenegyedik szabad májust ün­nepeljük. Mennyit fejlődtünk, tanul­tunk, erősödtünk és gazdagodtunk azóta, hogy a budapesti romházak között először vonultak fel vörös zászlókkal a dolgozók, éhesen és kopott, szakadozott ruhában, nélkü­lözésektől gyengén, de tele hittel és akarattal, bizalommal a jövőben, a nép alkotóerejében. Azok, akik ab­ban a május 1-i menetben haladtak, már akkor is bíztak a jövőben, mert bíztak a pártban, mert tudták, hogy amit a kommunisták ígérnek, az valósággá is válik ők, az éhesek, a soványak, a ko­pott ruhájúak voltak az elsők az újjáépítés harcvonalaiban, ők öm­lesztettek friss vért az ország ereibe, ők dolgoztak az infláció alatt egy tál babon is, az ő verejtékük terem­tette meg a jó forintot, az ő kezük alkotja a szocializmust. Mérhetetlenek a dolgozók erői, ha minden dolgozó ember tudja, hogy miért küzd. Mint a népmese óriása, hegyeket mozdít el, tengereket te­remt, mocsarakat szárít, folyamokat terem más mederbe a dolgozó ember, aki tudja, hogy önmagának alkot. És megjelenik a szabadság legna­gyobb, legértékesebb alkotása, az újfajta ember. Nem az égből száll le és nem a jövő teremti meg. Itt van már kö­zöttünk és mind többször találko­zunk vele. Ott dolgozik a sztálin­­városi kohóknál és a kazincbarcikai építkezésen, traktort vezet vagy vásznat sző, górcső fölé hajol vagy verset ír, fegyvert markol vagy a labda útját figyeli. A munka terem­tette meg az embert, s a szabad munka alkotja az új, a szocialista típusú embert. Sok eszköz és mód van az ember fejlődésének irányítására, a kom­munista szellemű nevelésre. Fontos eszköze a kommunista nevelésnek a sport, a testnevelés is. Az újfajta ember jellemvonásainak jelentős ré­szét a sport, a testnevelés képes ki­fejleszteni és továbbfejleszteni. A szocialista testnevelés és sport a munka megbecsülésére, szeretetére nevel. Lusta ember nem lehet jó sportoló sem, még ha bármilyen tehetség van is benne. A sport fo­kozza az akaraterőt. Kétségtelen, hogy a versenyszerűen űzött sport bizonyos önmegtagadást követel a fiatal embertől. De micsoda jutalma az önkéntesen vállalt korlátozásnak az egészséges erő tudata, a siker, a biztonság. A közösség megbecsülé­sére, közösségi szellemre nevel a sport. Elsősorban a csapatsportok azok, amelyek kézzelfoghatóvá te­szik mindenki számára, hogy a jól összekovácsolt közösség milyen nagy tettekre képes. Fokozza a hazaszere­tetet a sport, és erőt ad a haza­­szeretet kimutatására, munkára és harcra. Más országok sportolóinak, dolgozóinak megismerését, s ezen keresztül megbecsülését segíti elő a sport sok-sok ezer fiatal számára. Miért fontos ezt újra meg újra­­,­ az emlékezetünkbe idézni? Mert ahogy nagyobbak, erősebbek, gazdagabbak leszünk, ahogy növe­kednek a szocializmus építésének sikerei, a ránk váró feladatok is egyre nőnek, szaporodnak. Nagyobb, nehezebb feladatokat kell megolda­nunk és ehhez mind több erőre, akaratra, képességre van szükség. Nem állhatunk meg egy pillanatra sem a fejlődés útján, mert az élet­ rohanásában a megállás egyben már lemaradást is jelent. Sokat kell dolgoznunk, hogy test­­nevelési és sportmozgalmunk min­den szempontból betöltse társadalmi feladatát. Szívós, kitartó munkával, meggyőzéssel, a sport örömeinek és hasznának hatékony megmutatásá­val kell elérnünk, hogy üzemi dol­gozóink között a jelenleginek több­szöröse legyen a rendszeresen spor­tolók száma. Fel kell lendítenünk a falu sportját, fokozottabban kell be­vonnunk az ifjúság tömegeit a sport­­mozgalom irányításába, vezetésébe is. El kell érnünk, hogy a sport ne csak mint látványosság jelentsen szórakozást a dolgozók tömegeinek, hanem maguk a dolgozók is m­inél nagyobb tömegben éljenek a test­edzés áldásaival. A sportolás adta lelki, jellembeli tulajdonságokat kell erősítenünk sportoló ifjúságunkban. Többet kell foglalkozni a sportoló ifjúság politi­kai nevelésével, felvilágosításával, s ezt a kérdést az ifjúság sport­nevelőinél, a vezetőknél, az edzők­nél kell megfogni. Nagy feladatok ezek, de szépek, hálásak. Büszkék lehetünk mi, a magyar testnevelési és sportmozga­lom résztvevői, hivatásos és társa­dalmi munkásai, hogy tevékenysé­günk ilyen fontos hazafias feladat teljesítését segítheti elő. Minden erőnket latba is kell vetnünk e fel­adatok megoldására. A munka ünnepe, a nemzetközi proletár összetartás ünnepe, május­­ a fiatalság, az erő, a lendület ün­nepe is. Sportolóink részvétele az ünnepi felvonulásban nemcsak egy színes foltot jelent, hanem azt is példázza, hogy a magyar sportolók a maguk kisebb vagy nagyobb te­hetségével, képességeivel ugyan­azokért a célokért küzdenek, mint azok a milliók és tízmilliók, száz­milliók, akiknek szíve egyszerre dobban május­­ harcos dalainak ütemére. Az angol Tottenham Hotspur három mérkőzést játszik Magyarországon Amié a magyar válogatott csapat észak-európai mérkőzéseken vesz részt, az F­­B I küzdelmei szünetelnek. Buda­pest azonban nem marad labdarúgó­­műsor nélkül, mert a Népstadionban két nemzetközi találkozóra kerül sor, sőt nemzetközi mérkőzés lesz Pécsett is. Az angol Tottenham Hotspur együttese május 15-én, vasárnap a Népstadionban a Bp. Kinizsi csapata ellen játssza első magyarországi mérkőzését. 18-án, szer­dán szintén a Népstadionban játszik az angol csapat, ekkor a Bp. Vasas lesz az ellenfele. Harmadik mérkőzésére május 20-án, pénteken kerül sor Pécsett, ek­kor a Dózsa-válogatott játszik az angol együttes ellen. Kedden é­­stzerd­án edzést tart az északi portyára készülő labdarúgó-válogatott A magyar labdarúgó-válogatott május­ban öt mérkőzésen vesz részt. Ebből négy idegenben, egy pedig Budapesten a Népstadionban kerül sorra. Csapatunk május 8-án, vasárnap Oslóban Norvégia, 12-én Stockholmban Svédország, 15-én Koppenhágában Dánia és 19-én Helsinki­ben Finnország válogatottja ellen játszik. Május 29-én itthon a skótok ellen lép pályára válogatott együttesünk. A válogatott keret a jövő héten két közös edzést tart. Kedden délután 16 óra 30 perces kezdettel a Bp. Vörös Do­bogó-pályán könnyű erőnléti edzésen vesznek részt a játékosok, szerdán pedig Székesfehérvárott az Sz. Vasas ellen ját­szanak előkészületi mérkőzést. A válogatott keret tagjai a következők: Oláh, Danka (Pécsi Dózsa) (kapusok), Bu­­zánszky, Hegyi (Pécsi Dózsa), Lóránt, Lantos, Várhidi (hátvédek), Bozsik, Szojka, Csernai (fedezetek), Sándor, Tóth II (Csepeli Vasas), Kocsis, Hidegkúti, Pus­kás, Palotás, Tichy, Fenyvesi, Szimcsák István (Bp. Vörös Lobogó) és Csordás (csatárok). Éljen májusi a proletár nemzetköziség harcos ünnepe, a békéért küzdő népek nagy seregszemléje! .1 labdarúgó AB­­-ért Bp. Honvéd—Bp. Vasas 3:1 (1:1) Népstadion, 65 000 néző. Vezette: Szi­geti Gy. (vere, Benkő). Bp Honvéd: Faragó — Rákóczi, Lóránt, Palicskó — Bozsik, Bányai — Bu­dai, Kocsis, Babolcsay, Puskás, Czi­­bor. Edző: Kalmár Jenő. Bp. Vasas— Kamarás — Sárosi, Kontha, Bodzsár — Szilágyi II, Berendi — Raduly, Csordás, Karácsonyi, Miloso­­vics, Illovszky. Edző: Baróti Lajos. Góllövő: Babolcsay, Csordás, Czibor, Bozsik. Szögletarány­*. 13:4 (6:1) a Bp. Honvéd javára. A Bp. Honvéd nagy mezőnyfölényé­­vel kezdődött a mérkőzés. A Bp. Vasas erre a találkozóin erősen védekező taktikát választott. Szorosan fedezte saját térfelén a Honvéd támadósorát. Babolcsay, őrzésére Karácsonyi húzó­dott hátra. A Honvéd azonban nagy mezőnyfölénye ellenére sem tudott hosszú időn keresztül igazán komoly gólhelyzetet teremteni, mert csatárai ötlettelenül, szürkén, kevés mozgással játszottak. A Vasas a támadásában első­sorban a gyors Csordás és Raduly ki­ugratására törekedett. A 17. percben alakult ki az első igazán nagy gólhely­zet. Illovszky a jobbösszekötő helyén tisztán kiugrott, de hatalmas lövése a felső lécen csattant. A játék lassan kiegyenlítődött, s elég unalmassá is vált. A Honvéd-csatárok nem húzták szét a tömör Vasas-védelmet, nem kísérletez­tek kitörésekkel, meredek előreadások­­kal. A Vasasban pedig Szilágyi sok labdaátadási hibát vétett, Illovszky pe­dig sorozatos cselezéseivel lelassította a támadásokat. A 35. percben ismét a Vasas szerez­hetett volna gólt, de Csordás lövése Fa­ragó lábáról kipattant. 44. percben Czibor szögletet ívelt be, Babolcsay 6 méterről lefejelte a labdát, s az a lá­bak között elcsúszott és a balkapufa tövéről a hálóba pattant. 1:0. A következő percben egyenlített a Vasas. Raduly lefutott a balszélen, az alapvonalról élesen beadott és Csordás mintegy három méterről laposan a kapu baloldalába lőtt. 1:1. A második félidőben sokkal élén­­kebbé vált a játék. Az egyik pilla­natban a Honvéd, a másikban a Va­sas veszélyeztetett, bár a Honvéd ebben az időszakban is lényegesen többet támadott. Csordás, majd Puskás hagyott ki nagy helyzetet, néha bizony durva szerelé­seknek is tanúja lehetett a közönség. Az 58. percben Illovszky labdájával Csordás kiugrott, egyedül volt a kapus­sal szemben, de kapu mellé lőtt. A 61. percben viszont a Bp. Honvéd újabb gólt ért el. Czibor —Budai —Czibor volt a labda útja és Czibor a jobbösszekötő helyéről, nyolc méterről, félmagasan a bal sarokba lőtt. 2:1. A Honvéd ebben az időszakban gyor­sabb, lendületesebb volt, több helyzetet teremtett, a Vasas védelme azonban keményen, jól hárított, főként Kontha játszott kitűnően. A 75. percben ismét Csordás előtt nyílt nagy helyzet, ez­úttal is már csak a kapussal állt szem­ben, de most is Faragóba rúgta a lab­dát. A 77. percben eldőlt a mérkőzés sorsa. Bozsik kapta a labdát, és 17 mé­terről a jobbösszekötő helyéről élesen, laposan védhetetlenül a balsarokba lőtt. 3:1. A Vasas nem adta fel a küzdelmet. Még néhány veszélyes helyzetet te­remtett, csatárai azonban ezeket sem tudták kihasználni. Végeredményben a helyzeteit jobban kihasználó Bp. Honvéd megérdemelten győzött. A Bp. Honvéd a második félidőben javuló játékot mu­tatott. Faragó igen sok lövést védett ki­tűnően, a szerencsével sem állott hadi­lábon. A hátvédhármasban Rákóczi volt a legmegbízhatóbb. A fedezetpár segített a védőknek és gyakran dobta jó labdákkal támadásba a csatárokat. Bozsik góljáért külön dicséretet ér­demel. A csatársor csak a második fél­időben játszott kielégítően. Igen értékes volt a sokat mozgó Babolcsay játéka, valamint Czibor erőteljes kapuratörése és Budai lendülete. A Bp. Vasas főként védekezésre rendezkedett be. Mind a három hátvéd kitűnően játszott. Kontha emelkedett ki ebből a csapatrészből. Fejjel-lábbal biztosan szerelte az előrehúzódott Honvéd-csa­tárokat. A fedezetek közül Berendi volt a jobbik, jól őrizte Kocsist és előre­­adásai is hasznosak voltak. A csatársor elég szétesően játszott. Viszonylag Illovszky mozgott a legjobban, igen so­kat dolgozott, de volt néhány rossz át­adása is. Csordás sokszor tört veszélye­sen kapura, három döntő helyzetben azonban súlyosan hibázott. Bp. Kinizsi—Gyuri Vasas 6:1 (6:1) Népstadion, 50 000 néző. Vezette: Rigó (Majetics, Várnai). Bp. Kinizsi: Gulyás — Mátrai, Kispéter, Dalnoki — Szabó, Dékány — Ker­tész, Láng, Orosz, Vilezsál, Fenyvesi. Edző: Sós Károly. Győri Vasas: Palotai — Pió, Kalmár II, Józsa — Fehérvári, Tamás —* Dom­bos, Palotás, Hegedűs, Kalmár III, Pálfy. Edző: Jeny Rudolf. Gól­lövő: Orosz, Fenyvesi, Kertész, Pa­lotás, Orosz, Kertész, Láng.­­ Szögletarány: 11:6 (3:2) a Bp. Kinizsi javára. A Bp. Kinizsi fiataljai ezen­­a mér­kőzésen nemcsak lelkesen, hanem­­a já­tékidő legnagyobb részében kitűnően is játszottak, s valósággal lelépték a győrieket. Az élelmezési csapat jófor­mán már az első negyedórában bebiz­tosította győzelmét, amikor is már há­romgólos vezetésre tett szert. A 2. percben Mátrai egy szabadrú­gást átívelt a sorfal felett, s­­a jó ütem­ben befutó Orosz 8 méterről félmaga­­san, védhetetlenül a kapu bal sarkába fejelt. 1:0, Öt perccel később az előre­törő Mátrai beadását Lang nem érte el, a labda a védőkről Fenyvesi elé pattant, s a balszélső 13 méterről fej­magasságban a jobb sarokba bombázott. 2:0 A győri védelem nem tudta tarta­ni a sok mozgással, helycserékkel, gyors kitörésekkel játszó Kinizsi­­ötösfogatot. A 13. percben Fenyvesi lövése a felső kapufáról lepattant, s Kertész a felugró labdát 7 méterről a jobb sarokba fejelte. 3:0. Ellentámadás során, a 17. percben Dombos beadása után Kispéter el akarta sodorni Palotást, de nem tudta, a fiatal csatár 6 méterről kapura gurított, s a labda a balkapufa tövéről pattant a hálóba. 3:1. Nem sokkal később Palotás, majd a másik kapunál Kertész ügyet­lenkedett el nagyszerű helyzetet. A 29­ . percben Orosz széd csellel lerázta ma­gáról Kalmár P­ír­t, s a kifutó és vetődő Pa­lotai mellett 5 méterről a kapu jobbol­dalába gurított. 4:1. A 34. percben Orosz átadását Fenyvesi középre ívelte s a ké­sőn kiinduló Palotai mellett a felugró Kertész 4 méterről a kapu közepe tájába fejelte a labdát. 5:1. Feltűnt, hogy a győri játékosok milyen kedvetlenül, unottan játszottak, nem fogtak szorosan embert, a fedezetek gyakran előlfeled­keztek, különösen Fehérvári. A 43. percben Szabó—Kertész volt a labda útja, a szélső beadását Lang 11 méter­ről rálőtte, s a félmagas lövés nyomán a labda a balkapufáról pattant a kapu­ba. 6:1. Szünet után csak annyiban változott a játék képe, hogy a Kinizsi ekkor már nem játszott olyan nagy erőbeadással, de a játékot továbbra is irányította. A győriek ekkor már lelkesebben küz­döttek, de továbbra is nagyon sok technikai hibát vétettek. Ez főleg pon­tatlan átadásokban nyilvánult meg. Nem volt megfelelő a vidéki játékosok helyezkedése sem, s feltűnt az is, hogy a csatárok lassúsága miatt néhány helyzet kihasználatlanul maradt. Ez különösen szembetűnő volt egyszer Palotásnál, egyszer pedig Kalmár Ili­nél. Az 51. percben a kitörő Lángot Kalmár II hátulról becsúszva akarta szerelni, de közben elbuktatta a csatárt a 16-oson belül. A 11-est Dalnoki erőt­lenül, laposan a kapu bal sarka felé helyezte, s a vetődő Palotai kivédte. A 67. percben hasonló esetben a Kini­zsi kapuja előtt Dalnoki elgáncsolta hátulról Dombost, a játékvezető azon­ban nem ítélt 11-est. A mérkőzés hátralévő idejében a Kinizsi nagyon szoftál i­ i kradott, a csatárok néhány helyzetet elhibáztak, de sok lövést küldtek kapura 1s, az utóbbiakat azon­ban Palotai sorra ártalmatlanná tette. Különösen szép volt az a védése, ami­kor Orosz elől mentett fábelévetődéssel. A Bp. Kinizsi közvetlen védelmére nem hárult ko­moly feladat. Mátrai annyiban múlta fe­lül hátvédtársait, hogy érdemeket szer­zett két gól előkészítésében is. A két fede­zet valósággal tömte jobbnál-jobb lab­dákkal a csatárokat. Mindketten átla­gon felüli teljesítményt nyújtottak. A csatársornak valamennyi tagja kitű­nően játszott, közülük is kimagaslott Fenyvesi játéka és Orosz első félidőbeli játéka. Fenyvesi ellenállhatatlanul fu­tott el, ügyes cselekkel játszotta át a védőket, s nagyszerűek voltak a beadá­sai is. Orosz kitűnően ismerte fel a helyzeteket, nemcsak támadásokat indí­tott el, hanem néhányat be is fejezett.­ A Győri Vasasban elsősorban a fiatal Palotás játéka di­csérhető. Ügyesen kezeli a labdát, s jó érzéke van az összjátékhoz. Szünet után nagyon feljavult, s csapatának erőssége lett Palotai is. Említést érdemel még Tamás mozgékonysága, lelkes küzdő­­szelleme. A többiek a játékidő nagyob­bik részében gyengén játszottak, csak percekre nyújtották azt, amire képesek. Salgótarjáni Bányász—Dorogi Bányász 2:1 (1:1) Salgótarján, 5000 néző. Vezette: Balta (Madár, Victyinszki). S. Bányász: Oláh I — Kiss, Szojka, Oláh II — Vasas, Dávid — Bablena, Csáki, Nagymajdon, Csuberda, Teket. Edző: Szűcs György. D. Bányász: Ilku I — Buzánszky, Kónya II, Bakonyi — Pálmai, Kinczel — Po­zsonyi, Varga, Ilku II, Prohászka, Molnár, Edző, Szabó Péter. Góllövő: Nagymajdon, Varga, Csuberda. Szögletarány: 3:3 (2:1) a Salgótarjáni Bányász javára. A mérkőzés előtt nagy izgalmat oko­zott, hogy Teket játékosigazolványa nem volt meg. Emiatt mintegy negyedórával később kezdődött a mérkőzés. Ezalatt a bányász-zenekar szórakoztatta a szur­kolókat. A váratlanul beköszöntött meleg alaposan rányomta bélyegét a já­tékra. Közepes iramban indult a mérkőzés, s meglehetősen óvatosan játszottak a csa­patok. Majdnem negyedórán keresztül úgyszólván egyik kapus sem jutott lab­dához. A 12. percben ment az első lö­vés­­kapura, s ebből mindjárt gól is lett. Csáki Nagymaridon elé perdítette a labdát, a középcsatár megugrott a lab­dával, S 18 méterről félmagasan a kapu jobboldalába lőtte, Ilku kissé későn ve­tődött. 1:0 a Salgótarján javára. A gól után valamivel élénkebb lett a játék. A hazai csapat vette át az irányítást, a támadások azonban nem voltak veszé­lyesek, az ellentámadások viszont rend­szerint lesen akadtak el. A 20 .percben ment az első lövés Oláh­ kapujára, ezt azonban könnyen védte a kapus. A gól utáni fellendülés hamarosan alábbha­gyott, mindkét csapat igen sok húzással próbálta építgetni támadásait, egyetlen komoly kapuralövést nem lát­tunk egyik csatársortól sem. Bablena egyedül mehetett volna a kapura, ő azonban inkább kifelé húzódott és ne­héz szögből a vetődő liku kezébe rúgta a labdát. A Dorog is átvette a hazai csapat lestaktikáját, s emiatt majdnem gólt is kapott. A 31. percben Varga villámgyorsan kiugrott, a védők lema­radtak, Oláh kifutással próbált men­teni, de Varga a kifutó kapus mellett mintegy 14 méterről félmagasan a kapu jobboldalába helyezte a labdát. 1:1. A félidő utolsó perceiben a dorogiak tá­madtak. Szünet után jobb lett a játék Ira­ma, a színvonal is emelkedett. Most már több volt a tervszerűség a támadások felépítésében és igen sok villámgyors lyukrafutást is láttunk mindkét csapat részéről. A 49. percben egy-egy nagy helyzetet hagyott ki a Dorog és a Salgótarján. Érdekes, hogy a játéknak ebben a szakaszában mintegy negyedóra alatt a két kapus többet volt játékban, mint az első fél­idő negyvenöt percében. A 61. percben Varga két csellel tisztára játszotta ma­gát, a kifutó Oláh elől is elhúzta a labdát, aztán nehéz szögből a kapufát találta el. A 69. percben egy dancs miat szabadrúgáshoz jutott a hazai együttes, a kaputól ,körülbelül 35 mé­ternyire. Csáki futott neki a labdának, éles, lapos lövése Nagymajdon lábáról Csuberda elé perdült. A balösszekötő 14 méterről habozás nélkül lőtt és a labda félmagasan a kapu baloldalába vágódott, 2:1 a Salgótarján javára. A játékidő hátralévő részében is inkább a hazai csapat irányította a játékot. A Salgótarjánban Oláh hibátlanul védett, különösen a kifutásai sikerültek ezúttal is jól. Sok nehéz helyzetben tisztázott. Szojka mint középhátvéd is megállta a helyét. A II félidőben sok jó támadást indított el,. Megbízhatóan látta el feladatát Kiss is.­­ A hátsó alakzat egyik legjobb játékosá­nak Dávid bizonyult. Nagy területen lát­szott, rengeteget vállalt magára. A rá­­ttzadósor legjobbja a fiatal Nagymajdon volt. Bátran küzdött, jól is lőtt kapura és láttünk tőle ügyes elgondolásokat is. Csáki igen gyakran hozta jó helyzetbe társait, s ha alkalom kínálkozott rá, lövésre is vállalkozott. Csuberda nem látszott mutatósán, de hasznos tagja volt a támadósornak. A Dorogi Bányászban Ilku az első gólnál kissé elaludt, egyéb­ként sok nehéz labdát védett. Buzánszky tartja válogatott formáját. Végig biztos oszlopa volt a védelemnek. Bakonyi ezúttal halványabb teljesítményt nyúj­tott, gyakran zavarba jött. Pálmai volt a jobbik fedezet, végig jól bírta erő­vel és sok támadást indított el. A csatársornak Varga volt a lendítőke­­reke. Sokat­­változtatta a helyét, jó labdákat adott, s ő lőtt a legeredmé­nyesebben. Prohászka főleg az építés­ben „jeleskedett. tlku II szünet után javult csak fel. Az MVB I állása 1. Bp. V. Lobogó 9 9-------- 33: 4 18 2. Bp. Kinizsi 10 7 2 1 32: 6 16 3. Bp. Honvéd 9 6 2 1 24:12 14 4. Bp. Vasas 10 5 2 3 28:22 12 5. Pécs 9 4 2 3 13:13 10 6. Salgótarján 10 2 6 2 9:19 10 7. Győr 10 3 3 4 17:22 9 8. Dorog 10 3 3 4 12:16 9 9. Csepel 10 3 1 6 13:22 7 10. Diósgyőr 9 2 2 5 10:17 6 11. Izzó 10 2 2 6 14:24 6 12. Szombathely 9 2 2 5 9:21 6 13. Bp. Dózsa 9 2 5 4 8:14 5 14. Légierő 8 1 2 5 4:14 4

Next