Népsport, 1955. október (11. évfolyam, 194-215. szám)

1955-10-02 / 194. szám

Mert a vidéki sport ma már nem mostohagyerek... (Vidéki sportolók és sportvezetők békekölcsönt jegyeznek) A vidéki városok, községek lakói — köztük a sportolók is — példamuta­tóan, lelkesen veszik ki részüket a Hatodik Békekölcsön jegyzéséből. Sportolóink jól tudják, hogy az álla­munknak kölcsönadott forintokból többek között jut majd új pályák épí­tésére, új sportfelszerelésre, sport­eszközökre is. Két Szeged környéki faluból Balástyán már évek óta a torna a legnépszerűbb sportág. Az általános iskolának jól felszerelt tornaterme van. Ezt két és fél évvel ezelőtt a tanítók és a diákok jórészt társadal­mi munkával építették maguknak. A torna népszerűségét bizonyítja, hogy a balástyaiak férfi csapata az idei falusi spartakiád országos döntőjén a harmadik helyen végzett. Hogy a tornasport ilyen kis faluban is gyö­keret tudott verni, ez elsősorban Tarjányi Béla testnevelő érdeme, aki fáradságot nem ismerve végzi mun­káját. Tarjányi Béla, a tornászcsapat ed­zője most, a békekölcsönjegyzés idején 19 derekas munkát végez. Kerékpárján két nap alatt már sok­sok kilométert bejárt, ellátogatott a szétszórtan fekevő tanyákba és ered­ményes felvilágosító munkájával meggyőzte a parasztcsaládokat a jegyzés fontosságáról. — Jómagam 1000 forintot adok kölcsön a nép államának — mondta Tarjányi Béla. — Azért is adom, mert tudom, hogy ezzel a falusi sport fej­lesztését is elősegítem. A mi sport­körünk nemrégiben is értékes felsze­reléseket kapott a megyei TSB-től. A falusi sp­ort ma már nem mostoha­­gyerek hazánkban, mint hajdanában volt. . . Az Üllési SE sportolói is örömmel jegyeztek békekölcsönt. A labdarúgó­csapat valamennyi játékosa jegyzett, ki 400, ki 600, ki 700 forintot írt fel az ívre. Sándor Géza, a sportkör el­nöke 800 forintot jegyzett. Az ideva­lósi sportolók is­ tudják, hogy jó hely­re jut a kölcsön, Illésen például most kezdték el építeni a sportpálya öltö­zőjét. Az új öltöző a tavalyi kölcsön­­jegyzés után a faluban maradt tekin­télyes részesedési összegből épül fel. Debrecenben s város sportolói a jegyzés első nap­ján munkahelyeiken röpgyűlések ke­retében tettek eleget hazafias kötele­zettségüknek. A D. Törekvés sportolói közül Hódos Imre olimpiai birkózó­bajnok, 1850 forintot jegyzett. Németi Gyula olimpiás birkózónk pedig­ 1500 forintot. Kivették részüket a jegyzés­ből az NB II-ben játszó D. Törekvés labdarúgói is, Debrecen régi neves atlétája, a marathoni futásra áttért. Aradi János, 3200 forintot jegyzett. Aradi nemcsak mint atléta, hanem mint a pályafenntartási főnökség ve­zető főmérnöke is példát mutatott. Nagymiskolc sportolói és sportvezetői is lelkesen vették ki részüket a Hatodik Béke­kölcsön jegyzésből. A Dr. Vasas lab­darúgói átlagosan 1625 forintot je­gyeztek. Tályai Kálmán, a labdarúgó­szakosztály vezetője 4200 forintot írt a listára. • Petró Sándor, a miskolci sport­orvosi intézet vezető főorvosa 10 000 forintot jegyzett. A Miskolci Törekvés sportolói kö­zül Apró József atléta 1500 forintos fizetésére 1900 forintot jegyzett. A Miskolci Építők sportkörében Biró Sándor, az asztaliteniszezők ed­zője 1350, Burány János úszóedző 1500 forintot jegyzett. A tatabányai sportemberek közül a Tatabányai Bányász edzői jártak elől jó példával. Már kedden a kora reggeli órákban jegyeztek. Ta­kács György, az ökölvívók edzője 720 forintos fizetése m­ellett 1000 forintot adott kölcsön államunknak. Már az első napon valamennyi lab­darúgó jegyzett. A legjobban Farsang Ferenc és Király Árpád tett ki ma­­gáért. Farsang Ferenc, a tizes akna dolgozója 3500 forintot, Király Árpád, a nyolcas akna dolgozója pedig 1800 forintot jegyzett. Versenyben a munkában — versenyben a kölcsönjegyzésben A Nagybátonyi Bányász labdarúgó­­játékosainak nagy része családos em­ber; nyolcan laknak közülük a bányavárosban épült szép, új, két­szobás­ fürdőszobás lakásban. Nagy­­bátonyban épült fel az idén a megye második legszebb sporttelepe. A nagybátonyi sportolók maguk tapasz­talták, hogy eddigi kölcsönjegyzéseik­­ből a sportfejlesztésre is fordítottak jelentős összeget. Erre is gondoltak, amikor a Hatodik Békekölcsön jegy­zésére került sor Nagybátonyban. A sportolók, Kovács Miklós vájárral, a­­ sportkör elnökével az élükön vala­mennyien teljesítették hazafias köte­lességüket. Kovács 1600 forintot jegy­zett és a labdarúgó-csapat tagjai is becsülettel kivették a részüket a jegyzésből. A Salgói bányaüzemnél Salgó és Róna bányatelep dolgozói, sportolói a békekölcsönjegyzésben is versenyben állnak, éppúgy, mint a termelőmun­kában. Salgóbányán Barczi József, Ignác Zsigmond labdarúgók 800—800 forintot jegyeztek. A sportbrigád tagjai közül Kovács Gyula 1800 fo­rintot adott kölcsön államunknak. Kisterenyén Jambrik Mihály, a labda­rúgó-szakosztály vezetője 1900 forin­tot jegyzett, Verpeléti Elemér 1400 forintos jegyzésével tett hitet pártunk és kormányunk politikája mellett. A röplabda Budapest-bajnokságért Női 1. osztály: Turbó —Építők 3:0 (10, 7, 8). Üllői út, V: Illés. A tapasztaltabb játékosokból­­ álló Turbó főleg támadó­játékokkal múlta felül a tartalékos Építőket. Kitűnt: Mikel, Kubinyi (Turbó). Dózsa —Haladás 3:1 (8, 8, 12,15, 11). Baross u. V: Bogyó. Végig sokkal terv­szerűbben játszott a Bp. Dózsa. A fő­iskolások szervezetlenül védekeztek, s támadásaikat is sok hibával építették fel és nagyon pontatlanul fejezték be. Kitűnt: Pető, Pass, Zsilléné, 111. Somo­gyi, Visi. Pénzügyminisztérium —Sör­gyár 3:0 (0, 11, 7). Maglódi út, V: Dá­­nóczy. Az első játszmát, szinte teljesen adogatásokkal, 4 perc alatt nyerte a minisztériumi együttes. A második és harmadik játszmában is a pénzügyiek voltak a jobbak: mezőnyben jól hárítot­tak, hálónál erőteljesen ütöttek. A sör­gyáriak keveset mozogtak. Kitűnt: Bor­bély, Strasszmannn (PM). Testnevelési Főiskola —Vörös Lobogó 3:2 (7, 6:15, 4, 5:15, 10). Alkotás u. V: Nagy J. Vé­gig hatalmas küzdelem, meglepően színvonalas játék. Kitűnt: Kontra, Bán­hegyi, Debacher, 111. Czimréné, Tábo­­rosiné. Vasas—Törekvés 3:1 (13, 7,15, 12, 10). Sport u. V: Holvai dr. A töb­bet és határozottabban ütő Vasas erős küzdelem után megérdemelten győzött. Kitűnt: Havasin® (a mezőny legjobbja), Máté, Kurimayné, 111, Kozsik, Kiss Zs. VTSK —Háztartási Bolt 3:1 (7, 6,15, 10, 11). Népliget. V: Ormai. VTSK: Juhász­­né, Karácsonyiné, Kaszás, Kovács, Nagy, Gulyás. Edző: Patai Zsigmond. HB: Kovács, Miannaberg, Karika, Kán­tor, Simó, Szentivánszky. Edző: Bors László. A bajnokság első és második helyezettjének találkozója inkább küz­delmet hozott, a színvonal csak időn­ként volt magas. Sok pont esett táma­dónyitásból, különösen a tanácsháziak adogattak hatásosan. A HB-,játékosok feltűnően sok labdakezelési hibát vé­tettek. Kitűnt: Kaszás (a mezőny leg­jobbja), Juhászaié, Karácsonyiné, Hl. Simó. 1.Háztartási Bolt 21 183 57:19 36 2.VTSK 21 174 55:23 34 3.Pénzügymin. 211 17­4 54:25 34 Férfi I. osztály: Csepeli Vasas —Ház­tartási Bolt 3:0 (6, 2, 2). Baross utca, V: Kovács J. Alig 30 percig tartott a mérkőzés. A rendkívül erőteljesen ütő csepeliek könnyedén érték el pontjai­kat, mert az ellenfél egyáltalában nem sáncolt. Kitűnt: Hennig (a mezőny leg­jobbja), Antalpéter, Kövér, Havasi (valamennyi Csepel). Dózsa — Honvéd 3:0 (5, 11, 9). Margitsziget, V. Lajos. A mérkőzés nagyobb részében tervsze­rűtlen játékot láttunk mindkét csapat­tól. Küzdelem is csak időről időre volt. Kitűnt: Nagy, Mayer, Király, 111. Nagy. Pénzügyminisztérium —Sörgyár 3:0 (5, 13, 12). Maglódi út. V: Szalai. A sör­gyáriak nem késztették nagyobb erő­kifejtésre a jó formában lévő minisz­tériumi csapatot. Kitűnt: Maklári, Mi­hályi, 111. Keresztély. Vörös Lobogó — Testnevelési Főiskola 3:1 (5,15, 11, 8, 6). Alkotás utca. V: Gáli. Amíg a főis­kolások bírták erővel, kiegyenlített küzdelem folyt. A második játszmá­ban 8:0-ra, majd 9:1-re vezettek. Az egyenlítés után, a Vörös Lobogó foko­zatosan magához ragadta a játék irá­nyítását és jobb erőnléte, valamint nagyobb technikai felkészültsége révén győzött. Kitűnt: Barta, Honti, Harkányi, 111. Gálos, Fibl. Vasas —Közgazdasági Egyetem 3:0 (8, 13, 7). Sportcsarnoki pálya: V: Répa. Alacsony színvonalú mérkőzésen győzött a minden részé­ben jobb Vasas. Kitűnt: Prouza, Popo­­vics, Szilas, 111. Takács. Pénzügyőrök — VTSK 3:1 (10, 10, 8,15, 5). Sportcsar­noki pálya: V: Mészáros. Végig jó­iramú, izgalmas mérkőzésen győzött a sokkal lelkesebb pénzügyőri csapat. Kitűnt: Pellei, Karácsonyi, Kovács, 111, Gayer. 1. Csepeli Vasas 21 20 1 61: 9 40 2. Dózsa 20 19 1 58:14 38 3. Vasas 21 18 3 56:18 36 A legolcsóbb és mégis a legérdekesebbb szórakozás a TOTÓ! Felhívás sportvezetőkhöz, edzőkhöz és sportolókhoz! A Testnevelési Tudományos Tanács Egészségügyi Főbizottsága jövő évi tu­dományos munkatervének összeállításá­nál figyelembe szeretné venni a spor­tolók által felvetett gyakorlati kérdé­seket. Éppen ezért felkéri mindazokat, akik területükön megoldásra váró és a gyakorlatban felhasználható kérdések tudományos feldolgozását kívánják, hogy ezirányú javaslataikat a TTT-nek (XIV., Istvánmezei út 1—3. Sportcsar­nok, edzőépület) jelentsék be. A TTT Egészségügyi Főbizottsága a rendelke­zésre álló keretek lehetőségein belül minden erejével támogatja a kérdések tudományos feldolgozását. A felszabadult Kína sportja E­gy nép történetében rövid idő­nek számít hat esztendő. A Kí­nai Népköztársaság megalakítá­sát követő hat esztendő alatt azon­ban évtizedek mulasztását pótolták az új Kína sportvezetői. Az összkínai TSB irányításával minden erejükkel, tudásukkal, szívós munkával töreked­tek arra, hogy a felszabadult nép szé­les rétegeiben népszerűsítsék a test­edzést, a sportot, kielégítsék a sport­ra vágyó milliók igényeit. Tavaly a Kínai Népköztársaságban járt magyar sportküldöttség tagjai nagy területet utaztak be. Jártak Kína legnagyobb városaiban és meggyőződ­tek arról, mire képes egy felszabadult nép alkotóereje a sportélet felemelésé­ben is. A tereken, az iskolák, gyárak udvarain például kosárlabda-pályák egész sorát figyelték meg. A legkisebb falu mentén is kosárlabdázó ifjakra lettek figyelmesek. Úgy látszott, hogy a Kínai Népköztársaságban a kosár­labdázás a legnépszerűbb. Amikor ez szóba került, az egyik kínai sportve­zető a fejét rázta: „Kétségkívül szere­tik nálunk a kosárlabdázást, a leg­népszerűbb azonban mégis a tornázás. Milliók és milliók űzik ezt minden nap, rendszeresen .. Erről meg is győződtünk. Peking­­ben, Sanghajban és Vuhanban, a kora reggeli órákban ütemes vezényszóra ébredtünk, a szálloda személyzete tar­totta reggeli tornáját. Rádiószóra, tor­nával kezdődik a munka a gyárakban, a hivatalokban, az iskolákban és nap­közben tízperces tornagyakorlatokat iktatnak a munkaidőbe. A tornázás úgy hozzátartozik már a kínai embe­rek életéhez, mint a levegő és a víz. A Daireni Textilművekben például hét­ezer dolgozó közül ötezren űzik a rádió­tornát, a gyárak dolgozóinak 70­ százaléka vesz részt ebben a mozgalomban. A Kuomintang idejében az üzemi és gyári munkásoknak nem volt al­kalmuk arra, hogy sportoljanak, leg­feljebb a pályák bambuszkerítéséig jutottak el. Ma már számos gyárban vesznek részt a fizikai munkások is a különböző sportágak versenyein. Az Észak-Keleti bányavidéken pél­dául 680 kosárlabda-csapat, 393 röp­­labda-csapat és közel 150 labdarúgó­­csapat működik. A rendszeres test­edzés elsősorban nemzetgazdasági és egészségügyi célokat szolgál. Az egészségügyi torna bevezetése óta például a bányászok között 10,6 szá­zalékkal csökkent a megbetegedések száma. A rendszeres sportolásnak, a napi kétszer-tízperces tornának kö­szönhető az is, hogy amióta a Si­­csingsan Fémüzem magasszerelési munkálatain dolgozó villanyszerelők tornáznak, naponta már négy órát dol­goznak a magasban, azelőtt legfeljebb három órát bírtak ki fönt. K­ína Kommunista Pártja, a Köz­ponti Kormány különös figyel­met szentel a testnevelésre és a sportra. Mao Ce-tung, a kínai nép rajongásig szeretett elnöke több utasí­tást adott a sportmozgalom fejleszté­sére. 1953-ban mondotta Mao elnök a kínai ifjaknak: „Sen-ti-hao, szüe-si­hao, kung-co-hao!” — Jó egészség, jó tanulás, jó munka! E jelszót látták felírva a magyar sportemberek az egyetemek. Iskolák, gyárak és pályák kerítéseinek a falára és ennek a jel­szónak a valóraváltásáról győződtek meg a sporttelepeken, a gyárakban és az iskolákban. A felszabadult kínai nép anyagi és kulturális életszínvonalának emelésé­vel párhuzamosan napról napra több ember kíván résztvenni Kínában a rendszeres sportolás, a versenyzés örömeiben. Tavaly láthattuk, hogy az eddigi stadionok, uszodák, sportcsar­nokok már szűknek bizonyultak. Százezres tömegek szorultak ki a pekingi, sanghaji, vuhani stadionból, óriási tömegek hallgatták mérkőzé­seink lefolyását a tereken felszerelt hangszórókból. Az újjáépítés ütemét láttuk a sport területén is. Megcsodáltuk a két öt­ven méteres medencéből, külön gyer­mek­medencéből álló, korszerű ugró­tornyokkal felszerelt, egy év alatt épített pekingi úszóstadiont. Sanghaj­ban a japánok által lerombolt Kiang­­van-stadionnak tavaly, az év elején, csak a romjait láttuk. Még abban az évben újjáépítették, 50 000 néző be­fogadására kibővítették. Több holdnyi területen épül Pekingben a Központi Sportintézet (Testnevelési Főiskola),­­amelynek jelenleg 1400 hallgatója van. Két esztendő alatt annyi hall­gatót képeztek ki a főiskolán, mint a felszabadulást megelőző negyven év alatt. A sportkáderképzés jellemzésére még egy adat: tavaly harmincezren vettek részt esti sportvezetőképző tanfolyamon. Évszázadok mulasztását pótolják az ország építésében. Gigantikus mére­tekben folyik az ország iparosítása. Ennek ellenére futja az erőből sport­­építkezésekre is. A népi kormány az első ötéves terv során nyolc nagy stadion építését vette tervbe, ezek közül egy százezres stadion építését. Nyolc sportcsarnokot építenek, ver­senyuszodával. A központi sportcsar­nokba 8000 néző, ötbe pedig 5000— 5000 néző fér be. 17 korszerű uszo­dát építenek az országban, 10 uszoda 5000—5000 nézőt fogadhat majd be. Újjáépítenek két lóversenypályát, s 225 kosárlabda-pályát villanyvilágí­tással látnak el. Ezeket a sportléte­sítményeket az állam építi, függet­lenül a gyári, üzemi és iskolai sport­telepek építésétől. M­a már ott látjuk a kínai élspor­tolók seregét a nemzetközi ta­lálkozókon is. A varsói II. nemzetközi sporttalálkozón elismerés­sel adózott a nemzetközi nézőközön­ség a Kínai Népköztársaság verseny­zőinek gyors fejlődése láttán. Néhány sportágban jól megállták a helyüket az erős nemzetközi mezőnyben. Két asztaliteniszezőjük, Csang, Jun-min és Van Csuan-jo például a második, illet­ve a harmadik helyet vívta ki olyan képességű versenyzők előtt, mint Ha­­guenauer, Craigle, Amouretti, Lowe, és Malmquist. Lemérhető a gyors­ütemű fejlődés a kínai labdarúgásban is. Jellemző a kínai úszósport fejlő­désére, hogy a felszabadulás óta szinte minden úszószámban megjaví­tották fiatal úszóik a régi csúcsered­ményeket. Atlétikában tavalyelőtt és tavaly 72 országos csúcsot döntöttek meg. Különösen figyelemre méltó a női atléták fokozatos fejlődése. Nagy ünnep zajlott le október else­­­jén ál Kínában: népköztársasága megalakításának hatodik évfordulóját ünnepelte a hatszázmilliós nép. A ma­gyar sportemberek gondolatban ott voltak kínai sportbarátaik között, együtt ünnepeltek velük és azt kíván­ják: a béke és barátság jegyében emeljék minél magasabbra sportdicső­ségük zászlaját is. Fekete Pál A Kínai Népköztársaság gyáraiban, üzemeiben, hivatalaiban és iskoláiban nap mint nap testedzéssel, tornázással kezdődik az élet. Képünkön a legifjabb isko­lások, az általános iskola első osztályának tanulói nagy komolysággal végzik reggeli gyakorlatukat a tanulóóra előtt. Dániel öt embervezetéses csúcsot javított meg a millenárison Pénteken délután kedvező időben tett kísérletet Dániel István, a Bp. Honvéd kerékpáros pályaversenyzője 25 kilo­méteres távon az embervezetéses csúcs megdöntésére. A Schilferwein, Löre, a Gyetvai, Giczi és a Bicskei, Máté két­üléses pár vezetett felváltva a fiatal versenyzőnek, aki gyors kezdés után, lendületes iramban sorra döntötte az évtizedek­­ óta fennálló távcsúcsokat. Leggyorsabb köre 28.3 volt, legtöbb körének ideje 29—31 másodperc között mozgott. A sikeres kísérlet során a következő csúcsokat döntötte meg Dániel: 5 km: 6:01 (régi: 6:36.4, Gregor, 1898). 10 km: 12:08.8 (régi: 12:44.3, Mazák, 1934). 15 km: 18:20.7 (régi: 20:31, Reichert, 1924). 20 km: 24:33 (régi: 27:02.2, Velvárt, 1924). 25 km: 30:36.6 (régi: 33:40.3, Vel­várt, 1924). Dániel csúcskísérlete előtt Bascsák (Bp. Vörös Meteor) megpróbálkozott a 100 méteres repülőrajtos csúcs meg­döntésével. A kísérlet csak félig sike­rült: Bascsák beállította saját, 1950-ben felállított 6.1-es csúcsát. A csúcskísérlet után futották a Bp. Spartacus pályaversenyének repülő előfutamait. Furmen, Söre, Koroknay és Bicskei harcolta ki a döntőbejutást. ■^ooooooooooonoooooooooooooooooooooooooooo OOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOooooooocoooooooc3 o s Ha a hétfői napok egyik­é­kén valaki benyit a Vasas­­ SE székházának helyiségei­­g­be, ott mindig sok embert találhat. Kisebb-nagyobb csoportok sokszor szenve­délyes vitákat folytatnak, egyesek élményeiket, ta­pasztalataikat mondják el, van, aki javaslatot hoz a Vasas SE elnökségének. Ezek valamennyien a sportot önzetlenül szerető em­berek. Nem függetlenített, fizetett munkásai a sport­nak, hanem olyanok, akik szabadidejüket áldozzák a sportnak, hogy ahol lehet, munkájukkal, tudásukkal segítsenek. Ezek a sport­­mozgalom társadalmi mun­kásai. Vajon hogyan dolgoznak ezek a társadalmi munká­sok s hogyan foglalkozik velük a Vasas SE. A napok­ban erről­ beszélgettünk Bartos Gyulával, a Vasas SE sportoktatási csoportvezető­jével. Minden jó munkának alapja a tervszerűség, a he­lyes szervezés, a követke­zetesség, a rendszeres ellen­­őr­zés, a jó együttműködés. A Vasas SE-ben tizenegy társadalmi szakbizottság működik: atlétikai-, torna-, úszó-, kerékpáros-, termé­szetjáró-, asztalitenisz-, sí-, sakk-, teke-, birkózó- és vívószakbizottság. Ezenkívül öt sportágban társadalmi szaktanács irányítja a mun­kát. Ezek: súlyemelés, ököl­vívás, tenisz, háromtusa és vitorlázás. A szakbizottságok vezetői részére minden negyedév­ben értekezletet tartanak. Ezeken az értekezleteken beszélik meg a ne­gyedévi munkater­veket. Minden alka­lommal először az általános feladato­kat vitatják meg. A legutóbbi ilyen közös értekezleten például megtárgyal­ták az általános feladatokat. A szakbizottságok tekintélyét növeli, hogy a bizottságok vélemé­nyét mindig kikérik, amikor fontosabb ügyekről van szó a sportegyesület életében, így például az átminősítési kérelmek ügyében mindig a szakbizottság véleménye a döntő. A bizottságok beleszólhat­nak az egyesület költségve­tésébe. Javaslatokat tehet­nek az előirányzott össze­gekre vonatkozóan. Az ed­zők szerződtetése alkalmá­val is kikérik a szakbizott­ságok véleményét. Jelentős munkát végeznek az egyes szakbizottságok a sportnaptár elkészítésében is. Az egyesület a szakbi­zottságok alapján készíti el az SE évi versenynaptárát. A Vasas SE a szakbizott­ságok tagjainak egyénileg is igyekszik tekintélyt biztosíta­ni. Minden bizottsági tagnak fényképes igazolványa van, amely feljogosítja tulajdo­nosát, hogy az ille­tő szakbizottság ren­dezvényeit díjmen­tesen látogathassa. Az igazolvány hát­lapján a következő megjegyzés olvasha­tó: „Felhatalmazá­sa van arra, hogy a Vasas-sportkörök működését ellen­őrizze és a kellő se­gítséget megadja.” A szakbizottságok tagjai élnek is ezzel a jogukkal. A közelmúltban például ennek lett a következménye, hogy a Beloiannisz-gyár torna­­szakosztályának edzőjét le­váltották, mert nem végezte kellőképpen munkáját. Egy másik eset. A Győri Vasas kerékpárosaitól panasz ér­kezett, hogy különböző okokra való hivatkozással nem adják ki számukra a kerékpárokat. Az egyik bi­zottsági tag megvizsgálta az ügyet és segítséget nyújtott a visszásság megszüntetésé­hez. "A sportegyesület elnöksé­ge és a szakbizottságok kö­zötti jó kapcsolatot bizonyít­ja a sportoktatási csoport­vezető irodájában lévő irat­­tár is. Minden szakbizott­­s­­ágnak külön rekesze van­­ az irattárban. Ezekben meg­találhatók az illető szakbi­zottság levelei, jelentései, észrevételei, javaslatai. Hogy­­ ezen a téren komoly munka­­ folyik, azt a sok-sok levél­­ is bizonyítja. A szakbizottságok közül igen jól működik az atlétikai- (vezetője Szer- I­bák Elek dr.), az asztalite-­­­nisz- (vezetője Borbély End­re), a természetjáró­ (veze­tője Nagy Ernő), a sakk-­­ bizottság (vezetője Tabéri­­ Attila). Nem mondható el ez a többi szakbizottságokról, amelyekben többnyire csak­­ egy-két ember dolgozik igen­­ sokat és lelkesen, a többiek­­ ki-kihagyogatnak. Ezen helyzeten minél sürgőseb-­­­ben javítani akar a sport­­egyesület elnöksége. Van még egy hiányossága­­ a szakbizottságok munkájá­nak. Túlsúlyban a fővárosi sportkörökkel törődnek, s a­­ vidéket elhanyagolják. A­­ Vasas SE elnöksége eddig is­­ megadta a támogatást a vi­déki munkához, de a jövő-­­­ben még több segítséget­­ akar adni. Íme ez a helyzet a Vasas I SE társadalmi munkásai kö­rül. Amint látható, az egye­sület vezetői törődnek ve­lük, megbecsülik őket és bi­­­­zonyos, hogy a megbecsü­lést a társadalmi aktívák­­ még jobb munkával igye­keznek majd meghálálni. Megbecsülik a Vasas SE-ben a társadalmi szakbizottságokat Levelek a Szerkesztőséghez Traktor-sportolók a békekölcsönjegyzés sikeréért A Traktor-sportolók, ugyanúgy, mint nemrég­­a nyári mezőgazdasági mun­kákban, most a VI. Békekölcsön jegy­zésében is becsülettel megállják helyü­ket. A Traktor-sportolók túlnyomó többsége példamutatóan jegyzett béke­kölcsönt. A sok szép példa közül em­lítsünk meg egy párat: Szammer Jó­zsef, a pakodi Traktor SE labdarúgója 950 forintos fizetésből 800 forintot, Bedőcs József, a pölöckei sportkör lab­darúgója 800 forintos fizetés mellett 800 forintot, Gál László rakodómun­kás, a Sóskateremi Állami Gazdaság dol­gozója . 1200 forintos fizetés mellett 1500 forintot jegyzett. A sportolók a jegyzőpárok munkájá­­­ban is részt vesznek, nemcsak a me­zőgazdasági üzemekben, hanem a fal­­vakban, községekben is. A traktor Sportegyesület országos elnöksége Nagyobb fegyelmezettséggel meg lehetett volna akadályozni a gólt! Úgyszólván nem volt hét eddig, hogy a Népsport ne foglalkozott volna keddi számában a bajnoki mérkőzé­seken előforduló nevelési kérdésekkel, köztük­­ a játékosok viselkedésével. Sajnos, eddig nem sok eredménye mu­tatkozott a legyintgetések és a más kisebb sportszerűtlenségek elleni küz­delemnek, de ebben nem a Népsport hibás, hanem a játékvezetők és azok a vezetők, akiknek a feladata volna a labdarúgók nevelésében való hatékony közreműködés. Eddig nemzetközi mérkőzéseken nemigen tapasztaltam ezeket a kisebb­­nagyobb sportszerűtlenségeket, talán azért, mert a külföldi ellenfél, a kül­földi játékvezető fékezőleg hatott játé­kosainkra. (Ami egyúttal arra mutat, hogy labdarúgóink tudnak uralkodni magukon, ha­­ akarnak.) A Szovjetunió—Magyarország mérkő­zésen, sajnos, előfordultak ilyen sport­szerűtlenségek. Pedig ezen a mérkő­zésen is teljesen helytelenek voltak a legyintgetések, hiszen a találkozót jól vezette az angol játékvezetői hármas. Ezek a sportszerűtlen megnyilvánulá­sok azonban nemcsak csúnyák voltak, hanem részben Kuznyecov gólját is lehetővé tették. Amíg ugyanis egyes játékosaink a szabadrúgás megítélése ellen tiltakoztak, amiatt méltatlankod­tak, a szovjet játékosok gyorsan végre­hajtották a szabadrúgást és Kuznyecov előtt szabad volt az út a kapura­­lövésre. Helyteleníteni a közönség egyes részének fütyülését is egyik-másik szabálytalan közbelépés után. A szov­jet védők keményen harcoltak a mieink ellen, nem egyszer csak szabálytalan­ság árán tudtak szerelni, de ezek a szabálytalanságok is test-test elleni küzdelemben, a labda megszerzéséért vívott harcban fordultak elő, nem pedig visszarúgások, „törlesztések” voltak, mint az egyik-másik magyar labdarúgónál előfordult. Nagyon kényes egyik-másik labda­­rúgónk, nincs hozzászokva a küzdés­hez, ez a baj. Nagyon igaza volt a moszkvai mérkőzés angol játékvezető­jének, aki ezt mondta: „A magyarok még mindig kisasszony-futballt játsza­nak, pedig a labdarúgás nem tánc­estély, hanem férfias sportjáték. ’ Ezt a megjegyzést ne vegyék zokon edzőink, játékvezetőink és játékosaink, hanem ennek megfelelően dolgozzanak labdarúgásunk további fejlesztésén. Ha a mieink technikai és taktikai tu­dása kellő keménységgel párosul, ak­kor nem kell félnünk egyes külföldi szakértők vészharang-kongatásától és attól sem, hogy a büntetőrúgás menti meg többéves veretlenségünket! Tótfalussy Lajos Budapest, XII., Nagyenyed utca 11. Két szovjet világcsúcs súlyemelésben A Szovjetunióban, Podolszkban két súlyemelő világcsúcs született. F. Nyi­­kityin könnyűsúlyú versenyző nyomás­ban 120.5 kg-t, Duganov váltósúlyú versenyző szakításban 133 kg-t ért el. Mindketten fél kg-mal javították meg az általuk tartott világcsúcsot. 1955. október 2. vasárnap 3-

Next