Népsport, 1956. január (12. évfolyam, 1-23. szám)

1956-01-01 / 1. szám

a magyar népköztársaság minisztertanácsa mellett működő ORSZÁGOS TESTNEVELÉSI ÉS SPORTBIZOTTSÁG LAPJA VASÁRNAP, 1956. JANUÁR 1 Ára: 60 fillér XII. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÚJ FELADATOK ELŐTT Hegyi Gyula, az OTSB elnöke nyilatkozata a Népsport számára Az újév alkalmával felkértük Hegyi Gyulát, az OTSB elnökét, hogy nyilatkozzék testnevelési és sportmozgalmunk időszerű kérdé­seiről, az 1955-ös év tapasztalatai­ról és az 1956-os év feladatairól. Az alábbiakban közöljük Hegyi Gyula válaszait. Kérdés: Hogyan értékeli az 1955-ös évben végzett munkát, milyen ered­ményeket és milyen hiányosságokat tart a leglényegesebbeknek? Válasz: Testnevelési és sportmoz­galmunk eredményes, események­ben gazdag éve volt 1955. Mind a sportteljesítményekre, mind a tömegsport fejlődésére vonatkozó számok azt mutatják, hogy ismét előre léptünk. Élsportolóink közül ezúttal külö­nösen az atléták tettek ki magukért, közülük is elsősorban a középtáv­futók. Iharos 6, Rózsavölgyi 2, Tábori 1 egyéni világcsúcsot ért el és ezzel 1000 métertől 5000 méterig - az 1 mérföldes síkfutás kivételé­vel — minden síkfutó világcsúcsot magyar versenyző tart. Atlétikánk­nak, de egész testnevelési és sport­­mozgalmunknak nagy sikere ez, és méltán érdemelte ki az egész világ sportközvéleményének elismerését és tiszteletét. Atlétáink ezenkívül is még 2 világcsúcsot és 2, a jelenlegi világcsúcsnál jobb eredményt, továbbá 2 Európa-csúcsot értek el. Úszóink 2 világcsúccsal és 2 Európa­­csúccsal zárták eredményes évüket. A mérhető sportágakban- 1035-ben elért 302 országos csúcs verseny­­sportunk további jelentős fejlődését mutatja. Ma már a súlyemelés és a gyorskorcsolyázás kivételével min­den sportágban világviszonylatban is kitűnő országos csúcsaink van­nak. Labdarúgóink folytatták több éves sikersorozatukat. Válogatott csapa­tunk 12 országok közötti mérkőzést vívott az év folyamán, ebből tizet megnyert, kétszer végzett döntetlenül és egyszer sem szenvedett vereséget. Ifjúsági labdarúgóink a FIFA- tornán elsők lettek csoportjukban. A Bp. Vörös Lobogó csapata meg­nyerte a Középeurópai Kupát. Vívóink több évtizedes kitűnő sze­replésükre 1955-ben 5 világbajnok­ság megnyerésével tették fel a koro­nát. Világbajnokságot nyert öttusa­csapatunk, 1­1 világbajnokságot szereztek asztaliteniszezőink és bir­kózóink. Vívásban 3 ifjúsági világ­­bajnokságot szereztünk. Páros mű­korcsolyázásban, futószarvas-lövés­ben és férfi kosárlabdában Európa­­bajnokságot nyertek sportolóink. A világbajnokságokon további 16, az E­urópa-bajnokságokon további 26 helyezést szereztünk. Viszonylag kis létszámú csapatunk jól szerepelt a varsói VIT sportver­senyein, ahol 26 első, 17 második és 14 harmadik helyezést szerzett. Örvendetes adatok és tények mu­tatják tömegsportunk további szám­szerű és tartalmi fejlődését. A DISZ kongresszusi versenyein közel 300 000 fiatal vett részt. A Világifjúsági Ta­lálkozó alkalmából rendezett jel­vényszerző-versenyek során 215 014 fő szerezte meg teljesítményével a jelvényt. A falusi dolgozók IV. spar­­takiádja összes indulóinak száma felülmúlta a 70 000-et A labdarúgó­bajnokságban közel 140 000 sportoló vett részt, a labdarúgó falusi kupa küzdelmeiben 109 járásban 881 csa­pat indult. Szakszervezeti sportün­nepséget 1444 sportkörben rendeztek 163 000 résztvevővel. Helytelen lenne azonban, ha elva­­kítanának bennünket a sikerek. Jól tudjuk, hogy néhány sportágban még mindig erős az elmaradásunk, köztük olyan fontos és hasznos sportágban is, mint a kerékpározás. Sikeres sportágainkban is érnek bennünket kellemetlen meglepetések, s ez arra mutat, hogy nem szabad babérain­­kon ülnünk, hanem állandóan kutat­nunk kell az újat, a korszerűt az edzésrendszerb­en, a felkészülésben. Nem lehetünk elégedettek a minő­sítési terv végrehajtásával sem. Ezt a kérdést sportolóink, de egyes sportvezetőink és sportszerveink sem kezelték megfelelő súllyal. Különö­sen a már megtörtént szintteljesíté­sek bejelentése akadozott, s emiatt nem tudtunk időben teljesen tiszta képet kapni a tervteljesítés állásá­ról. A tavalyihoz képest visszaesés mu­tatkozott egyik legnépszerűbb tö­megversenyünk, az alapfokú tornász­bajnokság résztvevőinek létszámá­ban. Ez arra mutat, hogy a jövőben egyszerűbb, a kezdő tornászok szá­mára is viszonylag könnyebben meg­tanulható gyakorlatokból kell össze­állítani a versenyt. Kérdés: Milyen új feladatokat hoz testnevelési és sportmozgalmunk szá­mára az 1956-os év? Válasz: Testnevelési és sportmoz­galmunk alapvető feladatai termé­szetesen változatlanok ebben az év­ben is, de éppen az alapvető felada­tok sikeresebb végrehajtása céljából néhány fontos részletfeladatot kell megoldanunk. A Munkára Honvéde­lemre kész testnevelési rendszer most életbe lépő új szabályzata az MHK és a szovjet GTO eddigi ta­pasztalatai alapján, legjobb szakem­bereink és a Testnevelési Tudomá­nyos Tanács körültekintő munkájá­val készült el. Reméljük, hogy az új MHK igazi tömegalapja lesz testne­velési és sportmozgalmunknak és a dolgozók újabb százezreit kapcsolja majd be a rendszeres testgyakor­lásba. A DISZ kezdeményezésére létre­jött Kilián György ifjúsági kulturá­lis és sportversenyek előreláthatólag az ifjúság százezres tömegeit moz­gatják majd meg. Ennek a nagysza­bású versenysorozatnak a lebonyolí­tására már jó eleve alaposan fel kell készülnünk, s a sportszervek fel­adata, hogy minden tőlük telhető se­gítséget adjanak meg a Dolgozó Ifjú­ság Szövetségének a versenyek si­keres lebonyolításához. Az a körül­mény, hogy a DISZ fokozottabban bekapcsolódott a tömegek sporttevé­kenységének szervezésébe, egyik biz­tosítéka testnevelési és sportmozgal­munk további fejlődésének, tartalmi gazdagodásának. Augusztus hónapban nagyszabású ifjúsági hét keretében tartjuk meg tömegsportunk seregszemléjét. A felsorolt szervezési feladatokon is túlnőnek jelentőségükben nevelési feladataink. Ezen a területen válto­zatlanul igen sok a tennivaló. A párt útmutatásainak szellemében ál­­­­landóan fokoznunk kell a nevelő-­ munka intenzitását sportolóink kö­­­rében. Ha a testnevelést és a spor- j­tót, mint a kommunista nevelés esz-­­­közét eredményesen akarjuk fel-­­ használni, gondoskodnunk kell róla, hogy sportolóink magatartása olyan legyen, amilyenről valóban példát vehet ifjúságunk. Sportolóinknak élen kell járniuk hazaszeretetben, proletár nemzetköziségben, a mun­kához való jó viszonyban. Teljesen és végleg el kell tűnnie sportéletünk­ből az anyagiasság mételyének, meg kell szüntetnünk a helyenként még mindig mutatkozó pazarlást. Többet kell foglalkoznunk sportolóink álta­lános és kulturális nevelésével. El kell érnünk, hogy sportolóinkra nemcsak sportteljesítményeik, ha­nem emberi magatartásuk alapján is mindenki csak tisztelettel tekint­­hessen idehaza és külföldön egy­aránt Kérdés: Milyen feladatokat ró testnevelési és sportm­ozgalmunk­ra az 1956-ban sorra kerülő melbourne-i olimpia? Válasz: Mint az újkori olimpiák során eddig minden alkalommal, amikor még nem gátoltak benne, ezúttal is részt veszünk az olimpián. Az ausztráliai utazás és az ott-tar­­tózkodás igen nagy költségei elle­nére minden olyan számban részt veszünk, amelyben esélyünk lehet győzelemre vagy a magyar sport hírnevéhez méltó helyezésre. A dol­gozó nép nagy anyagi áldozatát ter­mészetesen jó eredményekkel kell meghálálnia a magyar olimpiai csa­patnak. Már 1955. évi nemzetközi versenyműsorunk is jórészt az olim­piai előkészületek jegyében állt. Ter­mészetesen 1956-ban is az olimpiai­­ előkészület lesz a versenyműsor ve­zérelve. Különleges feladatot jelent az olimpia számunkra egészen szo­katlan időpontja, a téli versenyzés. Olimpiai kiküldetésre esélyes ver­senyzőinknek fokozott gonddal kell arra ügyelniük, hogy a szükséges időpontban érjék el legjobb formá­jukat. Bizonyos, hogy a melbourne-i olimpia eddig még soha nem látott erős mezőnyöket gyűjt majd egybe, de reméljük, hogy sportolóink ez­úttal is gondosan, lelkiismeretesen készülnek fel és méltón képviselik majd népköztársaságunk színeit. Kérdés: Az olimpiai küldetés költ­ségeinek fedezésén kívül hogyan gondoskodik a párt és az állam a testnevelési és sportmozgalom anyagi szükségleteiről? Válasz: Mint az utóbbi évek során általában, 1956-ban sem lesz okunk panaszkodni a testnevelési és sport­­mozgalom anyagi ellátottságára. A párt és a kormány valóban mindent megtesz, hogy mozgalmunk semmi­ben se lásson hiányt. 1955-ben pél­dául közel 2 millió forintos költség­gel teljesen elkészült a Népstadion edzőépülete, amelyet már át is ad­tunk rendeltetésének. Állami támo­gatásból segítette a BTSB a Traktor SE Népfürdő utcai pályájának és a Bp. Vasas Pasaréti úti nagylelátós kispályájának építését, pályaépítés­hez jelentős segítséget kapott a Ha­ladás Műszaki Egyetemi SK és a Szegedi Haladás­ állami támogatás­ból fejezték be­­ egri stadion futó­pályájának, a nálatolifúzioi sport­telep lelátójának , és a­­­­ÖHOSZ Marczibányi téri lő­terének munká­latait. 1,7 millió forintos költséggel láttunk hozzá a Népstadion állóhe­lyeinek ülőhelyekké v­aló átalakítá­sához és a Millenáris-pályán létesülő új műjégpálya építéséhez. Jelentős összegeket fordítottunk sportlétesít­ményeink felújítására, korszerűsíté­sére is, így a Sportuszoda korszerű­sítésére 800 000, a Műjégpályán folyó munkálatokra 1 millió forintot köl­töttünk. Több millió forint értékű felújítási munkák folytak a buda­pesti csónakházakban és a turista­­házakban is. 1956-ban még a múlt évinél is na­gyobb szabású beruházásokra kerül­t sor. Tatán megépítjük a II. számú tornacsarnokot mintegy 3 millió fo­rint költséggel. Egerben, Ózdon, Hód­mezővásárhelyen, Nyíregyházán és Salgótarjánban folytatjuk a sportte­lepek építését. Az öt közül három sporttelep már 1956-ban elkészül. A csónakházak és a turistaházak fel­újítására 4,4 millió forintot fordí­tunk 1956-ban. El akarjuk érni, hogy a turistaházak nagyobb számú kül­földi turista befogadására is alkal­masak legyenek. Mintegy 8 millió forintot fordítunk az év folyamán más sportlétesítmények felújítására, így többek között felújítjuk az évek óta használhatatlan Tattersallt. To­vábbi nagyarányú felújítási munká­latokat végzünk el a Sportuszodában, a Népstadionban, a Műjégpályán és Tatán. A tanácsi kezelésben levő sportlétesítmények felújítására a fenti keretből 1,5 millió forintot for­dítunk. Mint köztudomású, az egye­sületi költségvetések 5 százalékát az egyesületi tulajdonban lévő létesít­mények felújítására kell fordítani. Szigorúan ellenőrizni fogjuk, hogy ezt az igen jelentős összeget való­ban rendeltetésének megfelelően használják fel. Kérdés: Mit vár a testnevelési és sportmozgalom a sportszerető közön­ségtől? Válasz: A sport és a testnevelés népszerűsége igen nagy hazánkban. A dolgozók milliói érdeklődnek a sport iránt és vasárnapról vasár­napra százezrek foglalnak helyet sportlétesítményeink lelátóin. A sport és a testnevelés azonban nemcsak szórakozás, hanem a neve­lés eszköze is. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a sportszerető közön­ség is járuljon hozzá sportesemé­nyeink sportszerű körülmények között való lebonyolításához. Ilyen szempontból mérhetetlen a fejlődés a kapitalista időkhöz képest, de még mindig előfordulnak zavaró R­ózsavöll­yi nyerte a syd­ney-i egymérnöld­es versenyt A Reuter hírügynökség jelenti: Az Ausztráliában tartózkodó magyar­ atléták közül Rózsavölgyi és Tábori szombaton délután Sydneyben verseny­zett. A két magyar futó az ausztrálok kérésére világcsúcsjavító kísérletnek hirdetett egy mérföldes versenyen vett részt. A kísérlet nem sikerült, mert a győz­tes Rózsavölgyi 4:07.8 másodperces idővel­ szakította át a célsz­alagot. A második Tábori, a harmadik az ausztrál Hendenson lett. Idő­eredmények­­ről nem érkezett jelentés. A sidmsey-i versennyel befejeződött a magyar futók ausztráliai vendég­szereplése, a magyar sportolók január 2-án repülőgépen indulnak haza Syd­neyből. (MTI) A második ötéves terv kezdetén boldog új évet, jó munkát és a szocializmus építésében sok sikert kívánunk minden olvasónknak ! Kitűnő játékkal nyerte első egyiptomi mérkőzését a Bp. Honvéd Bp. Honvéd-National, Arsenal-vegyes 3:0 (2:0) — Távbeszélő-jelentésünk — (Kairó, december 31.) Kellemes volt az utunk Kairóig, bár a többórás repülő­út miatt kissé fáradtak voltak a fiai­. A fáradtság azonban már másnap el­múlt és pénteken frissen, jó erőben állt ki a csapat első mérkőzésére a Na­tional, Arsenal vegyes ellen. Mintegy 23 000 néző előtt ebben az összeállítás­ban állt fel a csapat: Faragó — Rá­kóczi, Palicskó, Bányai — Boraik, Ko­­tász — Budai, Kocsis, Machos, Puskás, Czibor. Eleinte kissé szokatlan volt a 23 fo­kos meleg, de ezt is hamar megszokták játékosaink. Az első negyedóra tapo­­gatódzó játékkal telt el, aztán a 16. percben Czibor átadását Budai hatalmas erővel küldte a léc alá. 1:0. Továbbra is támadásban maradt csapatunk. A já­ték nagyon szép volt és a közönség gyakran tapsolta meg Kocsis és Puskás egy-egy húzását, ötletes megoldását. A 20. percben Kocsis 18 méterről célozta meg a kaput és a nagyszerű lövés véd­­hetetlenül vágódott a jobb sarokba. 2:0. A félidő hátralevő részében is a mieink irányították a játékot, s védelmünknek ritkán kellett beavatkoznia, mert már a fedezetek megszűrték a szórványos el­lentámadásokat. A második félidőben Machos helyett Tiehy játszott. A játék képe ekkor sem változott lényegesen. A mieink főleg a szép játékra fordítottak gondot és ez si­került is. A nézőknek nagyon tetszett a magyar bajnokcsapat játéka. A máso­dik félidő egyetlen gólja Kocsis lövésé­ből esett, 3:0. Meg kell említeni, hogy a vegyes csapat kapusa kitűnően vé­dett, több nagyerejű lövést hárított biz­tos kézzel. A befejezés előtt 13 perccel Puskás lejött a pályáról és Babolcsay állt be a helyére. Csapatunkban Kocsis és Puskás volt a legjobb, de átlagon felüli teljesítményt nyújtott Bozaik, Palicskó és Bányai is. Legközelebbi mérkőzésünkre vasárnap Alexandriában kerül sor. Itt Kairóban gyönyörűen süt a nap, kiskabátban sétálunk. Az új esztendő küszöbén szeretettel gondolunk az ott­honiakra és innen a távolból kívánunk hozzátartozóinknak, barátainknak boldog új évet. Marosi Károly Befejeződött a DISZ KV és a ITT közös ankétja Kocsis Mihály tanár, a­ TTT tagja, a Lőrin csütörtök délután KereSSi tanszékvezető, főiskolai tanár elnökleté­vel tartotta előadását ,,A tömegsport­szervezés formái­­ és módszerei’* címmel. A tömegsport szervezeti formáin azt a szervezési keretet érti, amelyet sportkör, egyesület fog össze s amelyet az állami apparátus segít, irányít és ellenőriz. Né­zete szerint helyes, ha a sportszervezés tömegvonatkozásai átcsapnak a sportköri, kereteken és alapegységeknek a munka­hely-részeket veszik. E szervezési forma átvihető a területre is. Részletesen kitért a tömegsport versenymegnyilvánulásaira. Különösen nagy érdeklődést keltett a Budapesti Orvostudományi Egyetemen kipróbált, 2 hétig tartó helyi postaver­­seny. Losonczi Tibor, a SZOT testnevelési és spor­tosztályának helyettes vezetője a gyyakorlati ember szemszögéből vett meg­állapításokkal járult hozzá a kérdés elem­zéséhez. Nádori László, az OTSB osztályvezetője értékes hozzászólása során többek között megállapította, hogy a sporttevékenység tömegméretű irányítása, vezetése, terve­zése során más módszerekre van szük­ség, mint az ismert szakosztályi foglal­koztatások. Dr. szerbák Elek, a TTT tagja mélyre-­­ható elemzésében a tömegsport területé­nek eddig alig megvilágított részeire hívta fel a figyelmet. Tábor István, a DISZ KV sportosz­tályának főelőadója a Kocsis Mihály ál­tal ajánlott szervezési módszereket új szempontokkal egészítette ki. Az előadáshoz még Nyulászi János, az I. ker. TSB MHK EB elnöke szólt hoz­zá külföldi példákra hivatkozva, majd Bély Miklós, a TTT tagja szólalt fel. Pénteken délelőtt Czirják József tan­székvezető főiskolai tanár, a TTT tagja a testnevelés-elmélet célját és tárgykö­rét elemezte. Ezzel kapcsolatban ismer­tette szovjet, német, magyar szerzők vé­leményét, rámutatott azokra a különb­ségekre, amelyek felmerülnek a magyar és a külföldi testnevelés-elméletek között. Agócs Jenő TTT-tag az elmélet érté­kelését és gyakorlati alkalmazását tartja­ igen fontosnak. Az elméleti szakembe­reknek nincs megfelelő kapcsolatuk a gyakorlati szakemberekkel. Rámutatott a versenysport és az elmélet kapcsola­taira. Dr. Bakonyi Ferenc TTT-ta­g többek között megállapította, hogy a testne­velés-elmélet nálunk még ne­m teljesen kidolgozott tudomány, továbbfejlesztésé­hez szükséges, hogy a testneveléssel és a vele kapcsolatos tudományokkal fog­lalkozók eredményeikkel támogassák. Igen fontosnak tartja a sportélettan és sportlélektan fejlesztését. A felsorolta­kon kívül még több hozzászóló járult hozzá a kérdések tisztázásához. Délután a TF zsúfolásig megtöltött dísztermében Lissák­ Kálmán dr. akadé­mikus, Kossuth-díjas, egyetemi tanár, a TTT elnöke vezetésével tartották meg * - __e -■/ f'nV’g.o-n­ ír őrült­ jelölt volt Kádas István, a DISZ KV titk­ára, Martin Ferenc, az OTSB elnökhelyettese, Béres Tibor, az OTSB főosztályvezetője. Hepp Ferenc dr., a TTT főtitkára rész­letesen ismertette a Testnevelési Tudo­­mányos Tanács 1953. évi működését. Megállapítható, hogy a TTT megalaku­lásának első évét jól kihasználta,é s mind a szervezés, mind a tényleges tu­dományos munka területén jelentős lé­pést tett előre, s ezeknek lépések­nek gyakorlatilag is lemérhető hatásai rövidesen jelentkezni fognak mind az iskolai testnevelés, mind tömegspor­tunk, mind minőségi sportunk területén. A Magyar Tudományos Akadémia ré­széről I. Tóth József akadémikus, Kos­­suth-díjas szólalt fel és elmondta: az Akadémia örömmel látja, hogy a fiatal testnevelési tudomány jó irányban fejlő­dik. A TTT munkájának elismerése mel­lett hiányosságként említette, hogy sok­nak tartja a munka formális megnyilat­kozásait. Egerváry akadémikus és a ma­ga nevében főként a tömegsporttal való foglalkozásra hívja fel a figyelmet. Síkra szállt a Testnevelési Tudományos Ku­tató Intézet mielőbbi megszervezéséért. Martin Ferenc, az OTSB elnökhelyettese tolmácsolta az OTSB véleményét, amely abban foglalható össze, hogy a Tanács igen figyelemre méltó eredményeket ért el. Megállapította, hogy a magyar sport történetében először sikerült megszer­vezni a testneveléstudomány lelkes mun­kásait. Felhívta a figyelmet, hogy párt­­határozat áll a Tanács munkája mögött és az előírja a Tudományos Intézet elő-­­készítését is. Solt Oszkár dr., az­ Egész­ségügyi Minisztérium főosztályvezető-he­­lyettese, a TTT elnökségének ta­nja meg­állapította, hogy a TTT egyre több orvos figyelmét tereli a sport tudományos kér­­déseinek vizsgálata felé és halásnak tartja ezt a területet. Beszélt az Egész­ségügyi Tudományos Tanács és a TTT közötti kapcsolat szorosabb kiépítéséről. Huszár Tibor a DISZ KV nevében biz­tosította a Tanácsot, hogy a DISZ segíti a TTT munkáját és a TTT munkájáért a DISZ nevében köszönetét fejezte ki. Perényi Tivadar az öreg test­ére a taná­rok nevében üdvözölte a­­Tanácsot. Ko­vács Géza OTSB-osztályvezető rámuta­tott, hogy most a jövő alanyainak lefek­tetése folyik és ma már biztos, hogy szilárd lesz ez az alap. ,A Vilá­­nyi István egyetemi adjunktus, TTT-tag felszólalása fejezte ki Moldoványi Ist­ván tényekkel bizoonyított­a a Testneve­lési Tudományos Kutató Intézet meg­szervezésének szükség­ességét. Az egye­­temi testnevelési tanszék nevésen kérte a Tanácsot, hogy sportkönyvtárral, mű­­szerekkel, mérőeszközökkel is segítse munkájukat- Kéri­hegy e Tanács 19­.-­­ban írjon ki az egyetem­ és­ főiskolai hallgatók részére pályatételeket.­­ A hozzászólásokra Hepp Ferenc dr. vá­laszolt, majd Lisszik dr. akadémikus kiosztotta az új tagok oklevelét és tag­sági­gazolványát . jelenségek. A sport minden barátjá­tól azt kérem, hogy segítsen ben­nünket nevelő munkánkban, a sporteseményeken való magatartá­sával is erősítse szocialista sportun­kat, mert csak az várhat megbecsü­lést és elismerést saját munkaterü­letén, aki megérti és értékeli mások teljesítményét. A nagyarányú állami támogatás mellett a társadalom anyagi erő­forrásai is segíthetik egyes költsé­gesebb feladataink megoldását. Elsősorban az olimpiára gondolok. Azt hiszem, a magyar sport min­den őszinte barátja — s ezek száma hazánkban milliókra rúg — szíve­sen járul hozzá, hogy minél több esélyes versenyzőt küldhessünk az olimpiára, hogy minél eredménye­sebben szerepelhessünk a népek nagy, békés sportvetélkedésében. Mindezek reményében kívánok őszintén bortsog új évet, sikerekben és örömben gazdag esztendőt a magyar sport minden barátjának.

Next