Népsport, 1956. január (12. évfolyam, 1-23. szám)

1956-01-01 / 1. szám

Sok kiemelkedő nemzetközi sikert arattak sportolóink 1955-ben, s ezeket mindig nagy örömmel fogadtuk. Egy kicsit azonban erősebben dobogott a szívünk, amikor atlé­táink vagy úszóink újabb és újabb kiváló eredményei szü­lettek, amikor tornasportunkban alapvető változást észlel­tünk. Az atlétika, a torna, az úszás és a kerékpározás ugyanis jelentősebb sportágaink között foglal helyet, s nem tagadjuk, hogy éppen ezért kétszeresen fájt kerék­párosaink több sikertelen szereplése. Vannak olyan sportágaink, amelyekben már szinte hagyomány a sikeres szereplés. Ilyen a labdarúgás, a leg­nagyobb népszerűségnek örvendő sportágunk, a vívás, amely folyamatosan és a legtöbb nemzetközi sikert hozta eddig, valamint az asztaliteniszezés, amely a húszas évek derekán lett közkedvelt, és hozott innen kezdve számos kimagasló nemzetközi eredményt. Különböző sportágaink nem fejlődnek egyformán. A legutóbbi években például visszaesést tapasztalhattunk két nehézatlétikai sportágunkban, az ökölvívásban és a birkó­zásban. Teniszsportunk például a felszabadulásunkat kö­vető években sok nemzetközi sikert ért el, de a legutóbbi években szintén nem akadt sok dicsekedni valója. Most a fentebb említett sportágak 1955. évi nemzet­közi szerepléséről adunk rövid összefoglalót. Atlétáink eddigi legsikeresebb esztendeje A magyar atlétika kiemelkedő sikerek­ben gazdag évre tekinthet vissza. Atlé­táink biztosították Európában a Szovjet­unió mögött második helyüket, válogatott csapatunk Finnország ellen 120:92, Anglia ellen 116.5:93.5, Lengyelország ellen 122:89, Csehszlovákia ellen 115:97 és Svédország ellen 112:100 arányban győzött. Női válo­gatottunk szereplése már nem volt ilyen sikeres, mert az angoloktól 60:53 arány­ban vereséget szenvedett, viszont le­győzte az olaszokat 56:48, a lengyeleket 58:48, a csehszlovákokat 54:52 és a své­deket 68:38 arányban. Az év legnagyobb nemzetközi versenyén, a varsói VIT ke­retében rendezett nagyszabású viadalon a magyar atléták 4 győzelmet, 5 második, 4 harmadik és összesen 9 további helye­zést szereztek. A kiemelkedő sikerekhez sorolható az idény folyamán felállított 11 világcsúcs, amelyből nem kevesebb, mint hat Iharos Sándor nevéhez fűződik, továbbá két világcsúcsnál jobb eredmény és két Európa-csúcs. Az igen eredményes nemzetközi szereplés döntő tényezője az volt, hogy legjobb atlétáink az elmúlt idényben formájukat nemcsak tovább­­fokozták, hanem azt hónapokon keresz­tül a legfontosabb verseny idején is tar­tósítani tudták. Ennek legjobb példáját három kiváló középtávfutónk, Iharos, Rózsavölgyi és Tábori nyújtotta, ők má­justól kezdve egészen novemberig szinte állandóan csúcseredményekre voltak ké­pesek és válogatott csapatunk legtöbb­ször biztos győzelmében jelentős szere­pet játszottak. A minőségi színvonal bo­rozott fejlődését mutatja, hogy 1955- ön összesen 56 felnőtt és 20 ifjúsági szágos csúcseredmény született. Mi jellemezte 1955-ben tornasportunkat? Férfi tornánkban a londoni olimpiá­b­án általános visszaesés következett be, ennek oka elsősorban az volt, hogy lógatott férfi tornászaink gyakorlatai­ig anyagerőssége messze elmaradt n­mzetközi színvonaltól. Fel kellett végre ámolni ezt az állapotot, s e tekintetben 1955-ös év biztató eredményeket ho­­zt. Válogatott férfi tornátztel­ik: Trilfor.­­?abb feladata a gyakorlatok anyagának e­lerősítése volt, és ez olyan mértékben ■cerült, hogy most, az új esztendő k­­­öbén nyugodtan elmondhatjuk: leg­­bb férfi tornászaink gyakorlatainak ■ jogerőssége eléri a nemzetközi szin­■ nalat. Ezt egyébként kitűnően igazol­ta az 1955-ben, főleg az év második fe­lén lezajlott nemzetközi versenyek. Válogatott tornásznőink fejlődésében m mutatkozott visszaesés. Négy nem­iközi verseny közül hármat megnyer­­t, s csak egyet vesztettek el, de itt se­­rsenyzőink hibájából született a vere­­g. Mindezeknél örvendetesebb az a­ö­rülmény, hogy 1955-ben, miként a mgelőző évei­kben is egész sereg fiatal­ít be az él­onalba. Úszósportunk mérlege: több szép siker, néhány kudarc Úszósportunk eredményekben gazdag­­ volt 1955. Versenyzőink 4 világ-, 2 k­upacsúcsot, ezenkívül 23 felnőtt és 24 fiági csúcsot állítottak fel. Bár több ezetközi vetélkedésen vettek részt,­­is feltűnő volt, hogy 1955-ben egy el­egy országok közötti találkozót sem tak. A nemzetközi találkozók közül a sói VIT és a moszkvai verseny volt a jelentősebb. Varsóban több számban halmaskodtak úszóink, de akadtak vá­­ra a balsikerek is. A balsikerek a fes­­zülé­s hiányosságaira vezethetők visz­­. Moszkvában hat számban lett első gyár úszó, de itt is akadtak nem várt sikerek is, ezek közé kell sorolni őki és Pajor Éva gyengébb helyez.­ Szeptemberben a Budapesten rende­­z nemzetközi versenyt a holland úszó­­­ indulása avatta jelentős eseménnyé. 00 m-es női vegyesváltónk világcsúcs-­ győzte le az addigi csúcstartó hol­­■'.A csapatot, közben Pajor Éva 5:6-ra­ az év legjobb eredményét, új gyár csúcsot ért el a 100 m-es hát­ásban. Emlékezetes volt Gyenge Valé­­továbbá. Kok és Balkenende küzd el­­a 400 m-es női gyorsúszásban. Gyenge . ..5 csúcsa is csak a harmadik g­g­y eléréséhez volt elegendő. Nemzet­­i szempontból figyelemre méltó Zá­n­szky 1500-as, Gyenge 100-as, Tumpek m-es csúcseredménye. Eredményesen repeltek úszóin­ a Német Demokra­­..is Köztársaságba és a Német Szö­­ségi Köztársaságb­a. szőke Kató, aki, Tumpek, Utassy javított magyar esőt az NSZK-ban. Az év utolsó nagy sénye a nemzetközi magyar bajnok­volt, amelynek nagy eseménye Ma­­r László Bozon feletti győzelme és 00 m-es hátúszásban elért 1:03.9 mp-es lyszerű csúcseredménye volt. * A baj­­­óság megmutatta, hogy az évi tar­formábantartás nem mindegyik vers­nyzőnknek sikerült. Rámutatott a baj­­óság az utánpótlásban mutatkozó hib­­ásságokra is. ékpársportunk teljesítménye nem kielégít a­ ­ kerékpársportban kevés fejlődést ott az 1955-ös esztendő. Ennek az év­­ne­­ a sikerei közé kell elkönyvelni, íg megjavult a kerékpáros közlekedés a városban és hogy nagyobb lendüle­­tett a hazai versenykerékpár-gyártás. Plyaversenyzőink megnyertek egy azetközi pontversenyt Lengyelország­­n, s legyőzték az NDK-válogatottját. A­ csúcs is megdőlt. Söre 11.6-ra szo­kta le a repülő utolsó 200 méteres csúcsát, s ezenkívül megdöntötte az­­ állórajtos és repülőrajtos 1000 méteres csúcsot is. A sikerek mellett akadtak balsikerek is. Pályaválogatottunk kétszer kikapott­­ az osztrák válogatottól, országúti ver-­­­senyzőink pedig vereséget szenvedtek a Bécs—Budapest—Bécs tóversenyen és nem szerepeltek valami fényesen az osztrák körversenyen sem. Országúti ver­senyzőinkből még mindig hiányzik az a robbanékony­ság, önbizalom, küzdeni­akarás, kitartás, amely nélkül ma már nem lehet nemzetközi sikert elérni. Még mindig keveset edzenek, nem veszik komolyan a négy évszakos felkészülést, s edzéseik nem megfelelően kemények. Van még tehát bőven tennivalónk a kerékpársportban ahhoz, hogy felzárkóz­zunk a legjobbakhoz. Vívóink is a legsikeresebb évre néznek vissza Sorrendben Milánó, Bázel, Kairó, Bu­dapest, Modena, Bologna, Lugano, Varsó, Como, Roma, Moszkva, Leningrád s vé­gül Bécs volt 1955-ben a színhelye a ma­gyar vívók nemzetközi sikereinek. Ha csak a római világbajnokság eredmé­nyeit nézzük, már akkor is elmondhat­juk, hogy eddig még soha nem szerepel­tek olyan eredményesen a magyar ví­vók, mint 1955-ben, s a többi felsorolt városban kivívott magyar győzelmek még jobban megerősítik ezt az állításun­kat. Különösen abban mutatkozik meg ví­vósportunk fejlődése, hogy ma már nemcsak kardvívóink és női tőrözőink azok, akiket a siker reményében indít­hatunk nemzetközi versenyeken, hanem egyre inkább számíthatunk férfi tőrö­­zőinkre és párbajtőrözőinkre is. Erre mutat Gyuricza római és modenai győ­zelme, tőrcsapatunk római második he­lye, Sákovics milánói, Rerrich luganói és Balthazár bécsi első helye. A Budapesten rendezett ifjúsági vi­lágbajnokság Gyuricza, Szerencsés és Kelemen győzelmével teljes magyar si­kerrel zárult, s ezek az eredmények azt bizonyítják, hogy az az áldozatos, terv­szerű nevelőmunka, amely a­­ legfiata­labb» Arci­ipailita Treudissétien már évek óta folyik, egyre szebben termi gyümöl­csét. A római világbajnokságon kivívott öt bajnokság (1954-ben ,,csak” három vi­lágbajnokságot szereztünk) azért is rend­kívül értékes, mert ez a verseny késő ősszel a melbourne-i olimpiát megköze­lítő időpontban került sorra s az elért eredmények azt bizonyítják, hogy ver­senyzőink a szokástól eltérő időpontra is m­egfelelően fel tudnak készülni. A sikerek felsorolása közben azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a kard­utánpótlás még mindig nem érte el a kívánt színvonalat. Pescarában, s a győ­zelem ellenére Budapesten sem nyújtot­ták azt fiatal kardozóink, amit joggal várhatunk tőlük. Az elkövetkező évben még az eddiginél is nagyobb mértékben kell arra törekedni, hogy ebben a fegy­vernemben is felszámoljuk a lemaradást. Labdarúgó-válogatottunk 91 százalékos Országos labdarúgó-válogatottunk a leg­utóbbi években a következő végered­ményt érte el: 1053: 3 5 3 — 35:12 81% •1954: 14 12 1 1 59:17 89% 1955: 12 10 2 — 58:16 91% Ez a kis táblázat szemléltetően mu­tatja, hogy labdarúgósportunk nemzet­közi sikereiben nincs törés, sőt hala­dást tapasztalhatunk, mert amíg 1953- ban és 1954-ben „csak” 81, illetőleg 89 százalékos sikerrel szerepelt válogatott csapatunk, addig 1955-ben a sikerek százalékszáma 91 százalékra ugrott fel. 1954-ben a 89 százalékos sikerrel világ­viszonylatban is első helyen álltunk, s ezt az első helyet 1955-re is sikerült megtartanunk. Az 1955. évi sikeres szereplés különö­sen azért értékes, mert a magyar csa­pat 12 mérkőzése közül öt Európa Ku­pa-találkozó volt, s ezen az öt mérkő­zésen csapatunk kilenc pontot szerzett. A magyar csapat mind a szerzett, mind a vesztett pontok alapján első helyen áll. Szép eredményeket értek el sport­köri csapataink is. A Bp. Vörös Lo­bogó pél­d­ául megnyer­te a másodi­k vi­lágháború után első íziben kiírt Közép­­európaii Kupát. Akadtak azonban gyengébben sikerült nemzetközi mérkőzések, így B-váloga­­tottunk és utánpótlás válogatottunk néhány veresége arra int, hogy a további fejlődés kérdésével még na­gyobb gonddal kell foglalkoznunk. Nem járt a várt sikerrel a Bp. Vörös Lo­bogó szereplése a Bajnokok Tornáján. Minden vonalon fejlődnünk kell! Még nagy sikerrel szerepelt országos válo­gatottunk további diadalainak is alapja a fejlődés. Általános színvonalemelkedés asztaliteniszben Asztaliteniszben fejlődést látunk. Női és férfi csapatunk Európa valamennyi számottevő együttesével találkozott s s minden ellenfelét legyőzte. 1954 csak­­ „fél” világbajnokságot hozott, 1955-ben az­­ utrechti VB-ről egy világbajnoksággal és­­ három harmadik hellyel tértek vissza a sportolóink. Az 1955-ben elért eredmé­­nyeivel felsorakozott a nemzetközi első­­ vonalba­sidó és Kóczián mellé Szepesi és­­ Gyetvai is, a belgrádi, majd a stock-­­ holmi nemzetközi versenyen mind Sze­­­­pesi, mind Gyetvai szép hajrával fejezte­­ be évi szereplését.­­ Az előrehaladás legjobban az utánpót­­­­lás fejlődésében volt észlelhető. A Stutt­gartban megrendezett ifjúsági Európa­­bajnokság női egyes számában Mossóczy és Jancsó az első két helyet foglalta el, az Újvári, Berczik-pár pedig a férfi páros számban harcolta ki a második helyet. Rajtuk kívül még jónéhány fiatalunk bontogatta erőteljesen szárnyait, s ez ál­talános színvonal emelkedésre mutat. Ökölvívás: tervszerűségre való törekvés ökölvívóink legyőzték a bolgárokat, az osztrákokat, kétszer az NDK válogatott­ját, döntetlenül mérkőztek a csehszlová­kok ellen, B-csapatunk pedig legyőzte a csehszlovákok B-együttesét. Az eredmé­nyek biztatóak, elsősorban a számszerű­ség — nagy arányban győztünk —, de az is igaz, hogy nem volt túlságosan ne­héz ez az erőpróba. Mégis megállapít­ható: érezteti hatását a tervszerűségre való törekvés, az, hogy most már egyre jobban tért hódít a korszerű edzésrend­szer. A legutóbbi két válogatott mérkő­zésen a magyar válogatott tagjai nem­csak technikai képzettségükkel, hanem jó erőnlétükkel is kitűntek. Segítette a fejlődést az is, hogy bevezették a Béke Kupa csapatbajnoki rendszert, amely hat­hatósan segíti az élénkebb ökölvívóélet kialakulását. Birkózásban felhasználtuk tapasztalatainkat 1955-ben kötöttfogású birkózóink sok nehéz nemzetközi versenyen vettek részt. Hogy csak a legjelentősebbeket említsük meg: négy mérkőzést vívtak az Európa legjobbjai között emlegetett törökökkel, részt vettek a karlsruh­ei világbajnoksá­gon, s végül háromhetes portyát bonyo­lítottak le Svédországban és Finnország­ban. Az eredmények mindenütt azt bizo­nyították, hogy legjobbjaink ügyesen fel­használták a megelőző nagy versenyek tapasztalatait, csak a török válogatottól szenvedtek 5:3 arányú vereséget, a své­dekkel 4:4-re végeztek, míg a többi talál­kozón meggyőző fölénnyel győztek. Az egyéni teljesítmények közül kiemelkedik Pólyák teljesítménye, aki Karlsruhéban a pehelysúlyban világbajnokságot nyert. Teniszben egyelőre csak új Hang Szép siker — érthetetlen vereség ... Ez jellemezte 1955-ben legjobb teniszezőink teljesítményét. A válogatott felkészülése, egyes élvonalbeli játékosok viselkedése sok kívánni valót hagyott maga után, s ilyen körülmények között nem is alakul­hatott ki egyenletes, tervszerű munka. Az év végén megtartott országos tenisz­­értekezleten azonban mindezeket a hi­bákat bátran feltárták, olyan új hang, új szellem uralkodott ezen a megbeszé­lésen, amelyből kicsend­ült a segíteni­­akarás, tennivágyás. Ez nem lekicsiny­­lendő fordulat. Most már csak követke­zetesen végre is kell hajtani az értekez­let határozatait, s akkor jövő ilyenkor a teniszezőkről mi is sokkal több jót írhatunk. Csak néhány sportág nemzetközi eredményeiről számoltunk be. Más sportágakban is akadt több kiemelkedő nemzetközi siker. A mérleg végered­ményben jó. Szem előtt kell azonban tartani, hogy 1936, az új esztendő sok­kal nagyobb nemzetközi feladatokat hoz, hiszen olimpiai évbe lépünk. Sok­szorosan fontos tehát, hogy az elmúlt év hibáit valamennyi sportágban mi­előbb kiküszöböljük. iiwmwaii, 1956. január 1. vasárnap Az 1955-ös év világ- és Európa-bajnokai A most befejeződött, olimpia előtti év nem volt ugyan olyan gazdag a külön­böző nagy világversenyekben, mint az 1954-es esztendő, de azért így sem telt el hónap anélkül, hogy legalább egy világ- vagy Európa-bajnokság ne került volna sorra. A világbajnokságok közül a legna­gyobb érdeklődés természetesen azokat kísérte, amelyek az olimpiai sportágak­ban zajlottak le, mégpedig birkózásban, bob­számokban, gy­orskorcsolyázásban, jégkorongban, kerékpárban, lovaglás­ban, műkorcsolyázásban, öttusában, súlyemelésben, vitorlázásban és vívás­ban, részben az olimpiához képest csök­kentett vagy bővített műsorral. Világ­­bajnokságot rendeztek még öt nem olimpiai, de fontos és elterjedt sportág­ban (asztalitenisz, automobil, kézilabda, motorkerékpár, teke aszfalt pályán), azután olyan kevésbé jelentős, részben egészen fiatal sportágakban, mint a görkorcsolya-hoki, műgörkorcsolyázás, szánkózás, kajak-slalom, vízi sí, ijjászat és bowling teke (parkettpályán), ame­lyeket változatlanul csak nagyon kevés ország űz. Az ifjúságiak részére vívás­ban és sakkban rendeztek 1955-ben vi­lágbajnokságot. Európa-bajnokságot rendeztek 1955- ben az olimpiai sportágak közül evezés­ben, gyorskorcsolyában, kosárlabdá­ban, műkorcsolyázásban, ökölvívásban, sportlövészetben, tornában, vitorlázás­ban, jégkorongban és súlyemelésben (e két utóbbiban az EB-t a világbajnokság keretében bonyolították le), azután röp­labdában és végül itt is néhány sajátos sportágban, mint pl. a vízi-sí. Ifjúsági EB került sorra sportlövészetben. A magyar sportolók hét sportágban (birkózás, gyorskorcsolya, műkorcsolya, öttusa, vívás, asztalitenisz, kézilabda) vettek részt felnőtt és kettőben (vívás, sakk) ifjúsági világbajnokságon. Ezeken összesen 8 felnőtt és 3 ifjúsági világ­bajnokságot szereztek. Az Európa-baj­­nokságok közül evezésben (férfi, női), kosárlabdában, műkorcsolyázásban, ökölvívásban, sportlövészetben, torná­ban és röplabdában indultak legjobb­jaink s 3 Európa-bajnokságot nyertek. Az alábbiakban közöljük a­­jelentős sportágakban az 1955. évi világ- és Európa-bajnokok névsorát. Világbajnokok ASZTALITENISZ. Férfi egyes: T. Te­nokia (Japán). Férfi páros: Andrejadís, Stipok (Csehszlovákia). Férfi csapat: Japán. Női egyes: Rozeanu (Románia). Női páros: Rozeanu, Zeller (Románia). Női csapat: Románia. Vegyespáros: Ko­cálévi Éva, Szepesi Kálmán (Magyar­­ország). AUTOMOBIL. Versenykocsik: Panigtio (Argentína) 41 pont. BIRKÓZÁS (kötöttfogású). Lepkesúly: Falina (Oroszországi. Légsúly: Sztaskie­­vtes (Szovjetunió). Pehelysúly: Pólyák Imre (Magyarország). Könnyűsúly: Ga­­rparnyic (Szovjetunió). Váltósúly: Ma­­nyejev (Szovjetunió). Középsúly: Kar­­tozija (Szovjetunió). Félnehézsúly: Nyi­­kolajev (Szovjetunió). Nehézsúly: Ma­­rtír (Szovjet­unió). BOB. Kettes: Svájc 5:33.28. Négyes: Svájc II 5:10.52. GYORSKORCSOLYA. Férfi: S. Ericsson (Svédország) 194.997 p. Női: Zsukova (Szovjetunió) 212.857 p. JÉGKORONG: Kanada. KERÉKPÁR. Amatőrök. Repülő: Ogna (Olaszország). 4000 m üldözési: Shell (Anglia). Országúti: Ranucci (Olaszor­szág). Hivatásosak. Repülő: M­áepes (Olaszország). 5000 m üldözési: Mesei­na (Olaszország). Motor vezetései: Timoner (Spanyolország). Országúti: Ockers (Bel­gium). Mezei: Dufmisse (Franciaország). KÉZILABDA (nagypályás). Férfi: Né­met Szövetségi Köztársaság. LOVAGLÁS. Díjugratás: M Winkler (Né­met Szövetségi Köztársaság). MOTORKERÉKPÁR. 125­ kcm: Abbital­ (Olaszország­) 40 p. 250 kem: Lomas (Anglia) 21 p. 350 kem: Lomas (Anglia) 32 p. 500 kcm: Duke (Anglia) 36 p. Oldalkocsi: Faust, vt.: Remmert (Német Szövetségi Köztársaság) 30 p. MŰKORCSOLYA. Férfi: H. A. Jerioins (Egyesült Államok) 11 h., 203.07 p. Női: Albrigiht (Egyesült Államok) 9 h., 190.96 p. Páros: Dafoe, Rovtoén (Kanada) 17.5 h., HO.88 p. Jégtánc: Westwood, Demmy (Anglia) 7 h. 37.03 p.­­ ÖTTUSA. Egyéni: Szalnyiotov (Szov­j­­etunió) 4453.5 p. Csapat: Magyaror­­­szág (Kovácsi, Szondy, Ferdinárdly) . 12 407 p.­­ SAKK. Ifjúsági: Szpasszidj (Szovjet­­­unió).­­ SÚLYEMELÉS. Légsúly: Sztogov­­ (Szovjetunió) 335 kg. Pehelysúly: Csi­­­miskian (Szovjetunió) 350. Könnyűsúly:­­ K­ony­'t Jiev (Szovjetunió) 382.5. Váltó­súly: George (Egyesült Álkamok) 405 Középsúly: Kono (Egyesült Államok) 435. Félnehézsúly: Vorobjov (Szovjet­unió) 455. Nehézsúly: P. Anderson (Egyesült Államok) 512.5 TEKE (aszfalt pályán). Férfi egyes: Luther (Német Demokratikus Köztár­saság) 886 fa. Férfi csapat: Német Demokratikus Köztársaság 4987 fa. Női egyes: Erjavec (Jugoszlávia) 432 fa. Női csapat: Német Demokratikus Köz­társaság 2199 fa. VITORLÁZÁS. Csillaghajó: C. de Car­den.­iu (Kuba), VÍVÁS. Férfiak. Tőr: Gyuricza József (Magyarország). Tőr csapat: Olasz­ország. Párbajtőr: Anglesio (Olasz­ország). Párbajtőr csapat: Olaszország. Kard egyéni: Gerevich Aladár (Magyarország). Kard csapat: Magyar­­ország (Gerevich, Hámori, Kárpáti, Keresztes, Kovács P., Palócz). Nők. Tőr: Dömölky Lidia (Magyarország). Tőr csapat: Magyarország (Dömölky, Elek I., Elek M., Kiss K., Kovácsné, Mo­r­­vay). Ifjúságiak. Tőr: Gyuricza József (Magyarors­zág). Kard: Szerencsés József (Magyarország). Női tőr: Kele­men Vera (Magyarország). Eu­rópa-b­­ajnokok EVEZÉS. Férfiak. Egyes: Kocerka (Lengyelország) 7:08.3. Kormányos nél­küli kettes: Szovjetunió 6:59.1. Kormá­nyos kettes: Svájc 7:30.8. Kétpár­evezős: Szovjetunió, 6:43.1. Kormányos nélküli négyes: Románia 6:29.2. Kor­mányos négyes: Argentína 6:36.4. Nyolcas: Szovjetunió 5:59.7. Nők. Egyes: Csumakova (Szovjetunió) 3:40.1. Kétpárevezős: Szovjetunió 3:48.4. Kor­­mán­yos négypárevezős: Szovjetunió 3:34.5. Kormányos négyes: Szovjetunió 3:39.5.­ Nyolcas: Szovjetunió 3:17.8. GYORSKORCSOLYA. Férfi: S. Erics­son (Svédország) 205.690 p. JÉGKORONG. Szovjetunió. KOSÁRLABDA. Férfi: Magyarország (Bánhegyi, Bencze, Bogár, Czinkán, Gselkó, Dallos, Gremtager, Hódy I, Hódy II, Mezőfi, Papp, Simon, Tóth, Zsit­va) MŰKORCSOLYA. Férfi: Giletti (Fran­ciaország) 8 h. 179.75 p. Női: Eigel (Ausztria) 11 h., 180.22 p. Páros: Nagy Mariann, Nagy László (Magyar­­ország) 5 h. 11.12 p. Jégtánc: West­­wood, Demany (Anglia) 5 h., 36.25 p. ÖKÖLVÍVÁS. Légsúly: Basel (Német Szövetségi Köztársaság). Harmatsúly: Stefaniuk (Lengyelország). Pehelysúly: Nicholls (Anglia). Könnyű­súly: Kursat (Német Szövetségi Köztársaság). Kis­­váltósúly: Drogosz (Lengyelország). Váltósúly: Gargano (Anglia). Nagyváltó­súly: Pietrzykowski (Lengyelország). Középsúly: Satkov (Szovjetunió). Fél­nehézsúly: Schöppner (Német Szövet­ségi Köztársaság). Nehézsúly: Sod­kas* (Szovjetunió). RÖPLABDA. Férfi: Csehszlovákia. Női: Csehszlovákia. SPORTLÖVÉSZET. Férfiak. Kisöbű sportpuska (50 — 100 m). Egyéni: Kongshaug (Norvégia) 600 kör. Csapat: Norvégia 2387. Kisöbű sportpuska (50 m). Fekvő: Kvisberg (Svédország). 400­ Csapat: Szovjetunió 1991. Térdelő: Jen­­sen (Dánia) 396 Csapat: Szovjetunió 1961. Álló: Itkis (Szovjetunió) .384. Csa­pat: Szovjetunió 1896. összetett: Jensen (Dánia) 1176. Csapat: Szovjetunió 5844. Nagyöbű puska. Fekvő: Ylönen (Finn­ország) 393. Térdelő: Rohr (Svájc) 385. Álló: Hollenstein (Svájc) 371. Összetett: Bogdanov (Szovjetunió) 1139. Csapat: Szovjetunió 5636. Hadipuska, összetett:­­Sch­rtliolt (Svájc) 531. Csapat: Szovjetun­ió 2633. Önműködő sportpisztoly: Cserkia­­szov (Szovjetunió) 587. Csapat: Szovjet­unió 2339. Sportpisztoly: Jaszinszkij (Szovjetunió) 566. Csapat: Szovjetunió 2769. Hadipisztoly: Umarov (Szovj­­etunió) 588. Csapat: Szovjetunió 2324. Futószarvas-lövés. Egyeslövés: Kovács Miklós (Magyarország) 215. Csapat: Szovjetunió 848. Ketteslövés: Puzir (Szovjetunió) 206. Koronglövés: Nyi­kandrov (Szovjetunió) 291. Csapat: Szov­jetunió 766. Koronglövés menetközben: Durnyev (Szovjetunió) 148. Nők. Kis­öbű sportpuska (50 m). Fekvő: Don­szka­ia (Szovjetunió) 399. Csapat: Szov­­jetunió 586. Térdelő: Lomova (Szovjet­unió) 396. Csapat: Románia 1563. Álló: Lomova (Szovjetunió) 375. Csapat: Szov­jetunió 1489. összetett: Lomova (Szov­jetunió) 1169. Csapat: Szovjetunió 4632. SÚLYEMELÉS. Légsúly: Sztogov (Szovjetunió) 335 kg. Pehelysúly: Csi­­miskian (Szovjetunió) 350. Könnyűsúly: Kosztilev (Szovjetunió) 382,5. Váltósúly: Bogdanovszkij (Szovjetunió) 405. Közép­súly: Sztyepanov (Szovjetunió) 425. Fél­nehézsúly: Vorobjov (Szovjetunió) 455. Nehézsúly: Mäkinen (Finnország) 422.5. TORNA. Férfi összetett: Sahlin (Szov­jetunió) 57.80 p. VITORLÁZÁS Egyszemélyes hajók: Ernol (Ausztria). Kétszemélyes hajók: Német Szövetségi Köztársaság. „A sajtó nyilvánossága hatalmas fegyver" Az új esztendő küszöbén számadást végeztünk lapunk levelezési rovatá­ban is. Szeretettel gondolunk vissza most olvasóinkra, akik közül sokan szakítottak időt arra, hogy egyes időszerű sportproblémával kapcsola­tosan közöljék velünk véleményüket, bírálatukat, javaslataikat. Ezek közül igen sok írást közöltünk lapunk „Le­velek a szerkesztőséghez*’ című ro­vatában. Most, az ó év befej­eztével, újra átolvastuk a hozzánk beérkezett és leközölt leveleket, s megállapítot­tuk, hogy levelezőink értékes, az egész magyar sportmozgalom szá­mára hasznos munkát végeztek. A leközölt leveleken kívül akadtak szép számban olyan írások is, amelyek nem kerültek ugyan nyilvánosságra lapunk hasábjain, de elkerültek az illetékes sportszervekhez, s azok fi­gyelme ráterelőd­ött a felvetett prob­lémára. Sok esetben orvosolták is azokat a hibákat, amelyeket egy-egy levélíró megbírált. Néhány példát megemlítünk: Szondi György, a Csepeli Vasas fiatal atlétája például levelében pana­szolta, hogy a sportkör vezetősége nem biztosítja az atléták téli edzéseit és felsorolta levelében a hiányokat. A sportkör vezetői a levél megjele­nése után elhárították a csepeli atlé­ták fejlődését gátló akadályokat. 1955 elején a levélíró olyan problémára hívta fel a nyilvánosság előtt a figyelmet, ami fontos kérdés nemcsak a csepeli, hanem az ország minden részében működő sportkör vezetői számára. Közérdekű problémára irányította a figyelmet levelében Farkas Imre, a Debreceni Törekvés városi választ­mányának tagja is. Megbírálta, hogy a Debreceni Járműjavító SK tornater­mét, amelyet más sportkörök tagjai is használtak, hónapokon át gabona raktározására veszik igénybe. A téli hónapok előtt az a veszély fenyege­tett több száz debreceni sportolót, hogy nem tudják majd biztosítani a tornatermi edzéseket, a terembajnok­ságok rendezését. Alig egy hónap múlva átadták a tornatermet rendel­tetésének, több mint félezer debre­ceni sportoló jutott téli edzési lehe­tőséghez. Hasonló eset történt Al­­győn, ahol a sportkör által bérelt tekepályát kukoricaraktárnak rendez­ték be. Többször is hiába kérték a tekézők pályájuk kiürítését... A panaszos levelet közöltük és kará­csonykor már vígan tekéztek pályá­jukon az algyői versenyzők. A kis­kunfélegyházi birkózóknak és a nádasladányi atlétáknak azonos volt a panaszuk. Megírták, hogy fejlődésü­ket a versenylehetőségek hiánya gá­tolja. A legjobbkor írták a levelet, a versenynaptár elkészítése előtt. A két sportkör vezetősége megígérte: 1956- ban több versenyt biztosít majd szá­mukra, mint 1955-ben. A fiatal, képzett társadalmi aktívák is sokszor panaszkodtak levelükben, hogy bár mindent megtettek szakmai képzésük fejlesztésének érdekében, az illetékesek ezt nem veszik figyelembe és ezért elkedvetlenednek. Erről írt levelében Nuszbaum János is, aki a vízilabda-játékvezetői tanfolyamot je­les eredménnyel fejezte be, mégis csak alsóbb osztályú mérkőzések ve­zetését bízták rá. Az illetékesek meg­ígérték, a jövőben magasabb osztályú mérkőzéseken is igénybe veszik, egyelőre mint góljelzőt. A további „emelkedés” a levélírón múlik... A takarékossággal, a gazdasági ügyek körüli hiányokkal kapcsolat­ban is sok levél érkezett szerkesztő­ségünkhöz s ezek között szerepelt több olyan írás, amelyben a levélíró ébersége hívta fel a figyelmet a visszásságokra. Asbóth Ferenc, a sár­vári kórház dolgozója a sárvári sport­telep építése körüli huzavonára, a bürokratikus ügykezelésre hívta fel levelében a figyelmet. Néhány hét múlva már közölte velünk olvasónk, hogy a sporttelep épületének felépí­tésére szükséges összeg már bizto­sítva van. Hozzáfűzte: „Ismét beiga­zolódott, hogy a sajtó nyilvánossága hatalmas fegyver céljaink elérésé­ben ...” A Népsport hasábjai az új évben még nagyobb mértékben állnak ren­delkezésére levelezőink nagy táborá­nak, mint a most elmúlt évben. Bol­dog, eredményes új esztendőt kívá­nunk lelkes levelezőinknek és azok­nak is, akik cs­ak ezután kapcsolód­nak be levelezési rovatunkba. Arra kérjük őket, hogy leveleikkel, javas­lataikkal, építő bírálataikkal ebben az évben is keressenek fel minket. Ezzel is értékes segítséget adnak a szocia­lista sport építéséhez. Január 8-án Budapesten magyar-osztrák kötöttfogású birkózóverseny Az új év gazdagnak ígérkező nem­zetközi sportműsorának egyik érdekes eseménye lesz a Sportcsarnokban január 8-án a Magyarország—Ausztria országok közötti válogatott kötött­fogású birkózóverseny. A visszavágó jellegű találkozóra mindkét ország sportolói szorgalmasan készülődnek. Az osztrákok még nem állították­ össze véglegesen csapatukat, s ugyanez a helyzet a magyar együt­tesnél is. Az eddigi formák alapján a magyar csapat valószínűleg a következő összeállításban lép szőnyegre (lepke­súlytól­ felfelé): Kerekes, Hódos, Pólyák II, Tarr, Szilvásy, Zaka vagy Székely, Kovács Gy. Fülöp. A Zaka és Székely között válogató mérkőzés dönti majd el, hogy melyikük képviseli a közép­súlyban a magyar színeket. A magyar—osztrák találkozó kereté­ben Bencze és Radics (mindkettő Bp. Dózsa), Fuszek (Bp. Honvéd) és László (Cs. Vasas) szabadfogású be­mutatót tart majd.

Next