Népsport, 1956. augusztus (12. évfolyam, 154-174. szám)

1956-08-02 / 154. szám

­ A hét végén a Bányász SE és a Vörös Lobogó SE rendezi meg országos sportünnepélyét Ezen a1 héten két sport­­egyesületi országos sportünnepélyre kerül a mJSKMI A Bányász SE vasár­­ggyríj az nap 10 órai kezdettel Tatabányán rendezi meg országos sport- és kultu­rális ünnepélyét. Az évenként megrendezésre kerülő sport­ünnepélyek immár­ hagyományossá vál­nak a bányász dolgozók körében. Sokan szerették meg a bányászok közül a sportnapokat és nemcsak sportolási, ha­nem szórakozási lehetőséget is találnak ezeken az ünnepélyeken. A Bányász SE sportünnepélyeinek fej­lődését szemléltetik a következő szám­adatok. Amíg a tavaly megrendezett ünnepélyeken 9000 dolgozó vett részt a különböző versenyszámokban, addig ez évben közel 15 000 dolgozó in­dult el ezeken az alapfokú verse­nyeken, a nézők száma pedig elérte a 45 000 főt. Az országos sportünnepély kereté­ben négy sportágban: atlétikában, ke­rékpárban, röplabdában és tornában rendeznek versenyeket. Ezenkívül több sportágban, így cselgáncsban, súlyeme­lésben, birkózásban és ökölvívásban be­mutatók lesznek. Természetesen nem­csak ,,komoly", hanem vidám, tréfás számai is lesznek az ünnepélynek. Ezek­re majd a helyszínen lehet nevezni. Az említett négy sportágban közel 1000 versenyző áll rajthoz. Az egyes versenyszámok között mintegy 200 kul­túrákéva tánc-, ének- és zeneszámok­kal szómkoztatja a nézőket. A sportmű­sort a Spartak Kosice—Tatabányai Bá­nyász labdarúgó-mérkőzés fejezi be, majd ezt követően a Zsdanov kultúr­otthon­ban este 8 órától táncmulatság lesz. A Vörös Lobogó SE sportünnepélyének színhelye a Bp. Vörös Lobogó Hungária kör­úti sporttelepe lesz. A sportünnepély 8.30-kor a résztvevők felvonulá­sával kezdődik,­­ az ünnepélyes megnyitó után 9 órakor megkez­dődnek a versenyek az atlétikában, a röplab­dában, a tornában és a kerékpározásban. Az atlétikai számokat a Hungária körúti pályán, a röplabda­tornát részben a Hungária körúton, rész­ben a Százados úti pályán rendezik. A tornán a KELTEX, a Szegedi Juta, a Pápai Textilművek, a Nagyhalászi Ken­derfonó, a Hazai Fésüsfonó, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár és a Zalaegerszegi Ruhagyár férfi, Nagyhalász, az Újsze­gedi Kender, a Textilcsomagoló, Kő­szeg, a KELTEX, a Békéscsabai Pamut és Komárom női csapata vesz részt. A kerékpáros versenyt a bécsi ország­úton bonyolítják le. A férfiak 20, a nők 15 km-es távon versenyeznek. Eb­ben a három versenyszámban 320 induló vesz részt, ebből 238 vidéki sportoló. A Vörös Lobogó SE a tavalyihoz ké­pest jelentős eredményeket ért el a dolgozóknak a tömegversenyekbe való bevonásában. Tavaly 9350 dolgozó indult az ün­nepélyeken, az idén az eddigi je­lentések szerint — még néhány je­lentés hiányzik — 12 800-an kap­csolódtak be a sportolásba. Minden területen általában 15 — 20 szá­zalékos emelkedést értek el,, néhány helyen ennél is nagyobbat. Tavaly az Újpesti Gyapjúgyárban 100, az idén már 500 dolgozó versenyzett. A Buda­pesti területen tavaly 2348-an indultak a sportköri versenyeken, ebben az év­ben az indulók száma 5280 főre emel­kedett. Olcsóbb helyárak a Bp. Vasas-Rapid kupadöntőre­ ­A Népstadionban szombaton sorra- 5,50 forintban. Ennek arányában c­sök­­kerülő Bp. Vasas—Rapid (Bécs) labda-­kentették a többi jegy árét is. A szem­­rúgó Középeurópai Kupa döntő mér- bad­ sportesemény jegyeit a Vasas kőzésre és az előtte megrendezésre Eötvös utca 14. szám alatti székházá­­kerülő magyar—román atlétika! ';:a- b a Harangi-trafikban és az István­­dalra az eddiginél olcsóbb helyáraként! • »* ... , , «■**••• állapítottak meg. A kettős nemzetközi meze, ut. sportcsarnok elővételi pénz­­zl eseményre 21.50 forintba kerül a Járainál árusítják naponta 10 és 19 legdrágább jegy, a legolcsóbb pedig 1 óra között. 1956. augusztus 2. csütörtök­ i „ Nagyon nehéz dolgunk lesz“ .Válogatott tornásznőink — olimpiai ellenfeleikről Válogatott tornásznőink általában igen sokat edzenek. Most, az utóbbi hetekben még fokozódott az edzés­adag, még több időt töltenek a ver­senyzők a tornaszerek társaságában. A válogatott keret tagjai két csoport­ban végzik a felkészülést, az egyik csoport délelőtt, a másik délután edz. Végeredményben tehát mindenki mindennap kiadós edzést tart. Persze a nagy szorgalom, a sok edzés szük­séges is, hiszen egyre közelebb kerü­lünk az idei év legnagyobb sportese­ményéhez, a melbourne-i olimpiához. Melbourne! Ez a szó úgy hat a ver­senyzőkre, mint egy varázsige. Ausztrália most a távoli nagy sport­beli remények szigete. És tudják vala­mennyien, ha jó eredményeket akar­nak elérni, nagyon sok munkára, kemény, szorgalmas edzésre van szük­ség. Az olimpiai bajnokságot vagy a jó helyezést nem adják könnyen, s ahogy a jelekből következtetni lehet, az idei olimpián különösen nem. Az egyik edzés szünetében két válo­gatott tornásznőnkkel, Tass Olgával és Plachyné Köröndi Margittal beszélget­tünk tornásznőink várható olimpiai szerepléséről és legveszélyesebbnek ígérkező olim­piai ellenfeleikről. Mindketten részt vettek az idén eddig lezajlott vala­mennyi nemzetközi versenyen — kö­zülük Plachyné meg is nyerte a hel­sinki és a belgiumi egyéni versenyt — versenyzés közben látták a nagy tudású külföldi tornásznőket, s így nagyjából azt is tudják, kitől mi várható az olim­pián. — Egy bizonyos: nagyon nehéz dol­gunk lesz az olimpián — mondja Tass Olga. — Ilyen jól felkészült, erős mezőny talán még egy olimpián sem indult, mint amilyenre most számít­hatunk. Legalább is az idei nemzet­közi versenyek teljesítményei és ered­ményei alapján erre lehet következtet­ni. Az azonban szinte biztosnak lát­szik, hogy a bajnokságok és a helye­zések sorsa a Szovjetunió és a népi demokráciák tornászai között dől el. — Várjunk csak egy kicsit — szól közbe Plachyné —, a japán tornász­nők előkészületeit, eredményeit nem ismerjük. Úgy hírlik azonban, hogy nagyon erősek. Ne felejtsük el, hogy a római világbajnokságon is okoztak néhány meglepetést. Mindegyik japán versenyző egy-egy „sötét ló" a me­zőnyben. A két kiváló tornásznő elgondolkodik néhány percre. Gondolatban vissza­pergetik az idei nemzetközi találkozók — a kievi viadal, a budapesti nem­zetközi felszabadulási egyéni verseny, a bolgár—magyar, a belga—magyar találkozó, a helsinki és a luxembourgi nemzetközi egyéni verseny — esemé­nyeit. — Ezeken a versenyeken sok kitű­nő külföldi tornásznő gyakorlatait figyelhettük meg — emlékezik vissza Tass Olga. — Bár még több hónap választ el bennünket az olimpia rajt­jától, már most előrehaladott a fel­­készültségük. Azok, akik az olimpiai versenyben győzelemre vagy jó helye­zésre számíthatnak, igen jól tudják a kötelező gyakorlatokat, erősek a sza­­badon választott gyakorlataik és most már mindegyikük a gyakorlatok csi­szolására, minél szebb, tökéletesebb végrehajtására fordíthatják az edzés­­idő legnagyobb részét. A további beszélgetés során kiderül, hogy két tornásznőnk véleménye egy­ben megegyezik: sem a csapat-, sem az egyéni versenyben nem kell tarta­nunk a nyugatiaktól. Aztán nevek, kiváló külföldi tornásznők nevei ve­tődnek fel. A legnagyobb, a legveszélyesebb ellenfelek nevei.­­ Az utóbbi két évben sok új név tűnt fel, egy azonban nem változott: a szovjet fölény — jegyzi meg Plachyné. — Az összetett csapatver­senyben szerintem biztos szovjet győ­zelem születik. Egyéniben Latinyina, Manyina, Muratova nagy esélyes. Volt már néhányszor alkalmunk megcso­dálni tudásukat, erőteljes, biztonságos tornázásukat. És még feltűnhet egy­két eddig ismeretlen szovjet versenyző. Erre is volt már példa. Tass Olga folytatja a felsorolást: — Aztán ott van a csehszlovák Bosaková, a­­román Leustean, a len­gyel Rákóczi, akik közül bármelyik „betörhet". A csehszlovák Bosaková például határozott győzelmi remények­kel indulhat a talajtornában, s jó helyezésre számíthat más verseny­számokban is. Rendkívül robbanékony, lendületes, nagy gyakorlatanyaggal rendelkező versenyző. És a magyarok várható szereplése? Erről nehezen akar beszélni mindkét tornásznő. Igen helyesen: „nem isznak előre a medve bőrére". — Az az érzésem, hogy nagy har­cot vívunk majd az összetett csapat­­versenyben a második helyért a cseh­szlovák együttessel — mondja Tass. — Mindenesetre nagyon fogunk igye­kezni. Sok múlik azon, hogy miképpen használjuk fel a hátralévő alig négy hónapot. Meg a legtöbb reményt az együttes kéziszergyakorlathoz fűzik tornász­­nőink, bár a legutóbbi olimpiáról nem a legkellemesebb emlékeik maradtak. — Még most is a hideg fut végig a hátamon, ha eszembe jut az a pillanat, amikor Helsinkiben elejtettem a buzo­gányt — mondja Plachyné. Ha sportolók sérüléséről van szó, nagyon gyakran hallunk ilyen meg­jegyzést: — Saját magának köszönheti, ő volt a hibás. Ez a megjegyzés többnyire arra vo­natkozik, hogy a sérülés kellő beme­legítés, nagyobb óvatosság, alaposabb körültekintés esetén nem következett volna be. Igen gyakran hallunk olyan esetről is, amikor egy könnyebb természetű sérülés azért vált súlyosabbá, mert a sportoló nem tulajdonított nagyobb fontosságot sérülésének, későn vett igénybe orvosi segítséget, elhanya­golta a kezelést. Mivel egyes sportágakban gyakran fordulnak elő kisebb sérülések mel­lett olyanok is, amelyeknek fel nem­­ismerése, illetve elhanyagolása súlyos következményekkel járhat, fontos, hogy minden sportoló tudomást sze­rezzen ezekről a sérülésekről. Gyakorisági sorrendben a labdarúgók sérüléseit említhetjük az első helyen, mégpedig külön a mezőnyjátékosok és külön a kapusok sérüléseit. A labdarúgásban a gyors mozgás, a hirtelen helyváltoz­tatások, az erőteljes összecsapások vagy más körülmények miatt a leg­különbözőbb sérülések jöhetnek létre. A leggyakoribb az alsó végtagok sérülése. A térdízület különösen sok veszélynek van kitéve labdarúgás al­kalmával. Hirtelen fékezés vagy for­dulás hatására a térdízület elcsavaro­­dása miatt az oldalszalagok túlnyújtást szenvednek, vagy megsérül az ízületi tok. Minden ilyen esetben azonnal or­voshoz kell fordulni, mivel az ízület rögzítése és fizikotherápiás (villany, fürdő stb.) kezelése nélkül egész élet­re kiható változások maradhatnak az alsó végtagokon. Ezt azért tartom szükségesnek megemlíteni, mivel éppen a közel­múltban történt két térdízületi sérülés egy mérkőzés alatt az óbudai Gold­­berger csapatában. A két játékos nem ment orvoshoz, mert félt a ,,vágás­tól”. Végül az ízület fájdalmassága miatt az ORFI orthopád-osztályán je­lentkeztek, s ott azonnal kezelésbe vették őket. Az ízületi sérülések sebészeti keze­lése korántsem olyan egyszerű, mint azt a játékosok egy része gondolja. A Sportklinika sebészeti osztályán is csak többszöri előfordulás után, súlyos sérülések esetén nyúl késhez a sebész, egyébként a már említett fiziko­­therápiás kezelést veszik igénybe. Ugyanennél a csapatnál fordult elő az úttörőjátékosok kapusának, fel­­számol Gyurkának karsérülése vetődés közben. Karja fájdalmasan megduz­zadt, s bár edzésre nem járt a fiú, orvoshoz sem ment. A harmadik hé­ten végignézte édesapjával az egyik mérkőzést. Az intéző figyelt fel rá. Azóta már kiköszörülte csapatunk ezt a csorbát, hiszen Rómában éppen az együttes kéziszergyakorlatban sze­reztük egyik világbajnokságunkat, s most az a vágy fűti a tornásznőket, hogy Melbourne-ben is megőrizzék világelsőségüket ebben a verseny­­számban. Folytatódik az edzés, ismét a tor­naszerek ,garázsa” alá kerül a két tornásznő. Aradi Gyula edző, aki éppoly fáradhatatlan, mint a verseny­zők, halk, de határozott hangon látja el utasításokkal, tanácsokkal a tornásznőket, akik igyekeznek min­dent megtenni jó felkészülésük érde­lvében. Tornásznőink egészséges derű­látással, elbizakodottság nélkül tekin­tenek az olimpiai küzdelmek elé. Tud­ják, hogy a szovjet, csehszlovák, ro­­mán, lengyel tornásznők igen veszé­lyes ellenfelek. S jó, hogy ezt tudják. Annál szorgalmasabbak az edzéseken, s nem fenyegetheti őket az elbizako­dottság veszélye... Geresdy László — Mi van veled, Gyurka? Voltál orvosnál? A gyerek vállat vont: — Nem voltam. — Most azonnal elmegy a sportkór­házba vizsgálatra! A röntgenvizsgálat kiderítette, hogy a fiú kartörést szenvedett, s gyógyulása most már jóval hosszabb időt vesz igénybe, mintha azonnal orvoshoz fordult volna. A labdarúgó-játékosoknál gyakori a bokaízület sérülése is, különösen akkor, ha egyoldalúan csak ebben a sportágban gyakorolnak. Az ízület gyakori túlfeszítése bokaránduláshoz vezet, vagy a külső, vagy a belső boka letöréséhez. A pálya egyenetlen­ségei is a bokasérüléshez vezethetnek. Az erősen igénybevett comb és lábik­ra izomzatának rándulásával is talál­kozunk, sőt kellő bemelegítés hiányá­ban, az izom szakadásával is. Az egyenetlen, főleg trágyás labdarúgó­­pálya nemcsak izom- és ínsérülést okozhat, hanem a vérmérgezés veszé­lyének is kiteszi a játékost. A láb fertőzött sérüléséhez vezet­het a meg nem felelő cipő is. Itt kell megemlítenem, mennyire helytelen fertőtlenítés nélkül hordani más játé­kos labdarúgó-cipőjét. Ha nem veszé­lyes is, de kellemetlen a bőrgombák okozta viszketés, amely erősen fer­tőző és kevés utánjárással teljesen kiküszöbölhető. A kapus főleg az ellenféltől szenved sérülést, rúgás, durva játékmodor miatt, amelyet elsősorban a játékosok kellő nevelésével szüntethetünk meg. Tornasérülések előfordulhatnak a tornaszerek, a tor­naterem, az öltözet hiányosságai miatt, vagy ha a tornász kellő beme­legítés nélkül, fáradtan, erejét megha­ladó gyakorlatot végez versenyen vagy edzésen. Ebből következik, hogy tor­nagyakorlatot csak szakképzett vezető, sportorvos jelenlétében folytassanak. A legtöbb sérülés a tornaszerről való leugrás alkalmával fordul elő. Vagy azért, mert a tornász nem ismeri a helyes ugrás technikáját, vagy­­ nem kap kellő segítséget a leugrás pillana­tában. Túl kemény talajnál (tornasző­nyeg nélkül) a lábujjak és a lábközép­­csontok sérülhetnek meg. Ezek a sé­rülések nem mindig járnak erős fáj­dalommal, de ha nem fordul orvoshoz a tornász és tovább folytatja a gya­korlatot, a sérült végtag megterhelése komolyabb következményekkel járhat. Tornászbalesetet idézhet elő a tor­nász lezuhanása a szerről, ha például rosszul számítja ki mozdulatait és a szer mellé fog, vagy valamely test­része beleakad a szerbe. Ez előfordul akkor is, ha fáradtság, kimerülés miatt nem tudja figyelmét kellőképpen összpontosítani. Az elmondottakból ered, hogy a tornásznak csak kellő felkészültséggel s figyelme teljes összpontosításával szabad tornásznia. Ebben azonban gyakran zavarja a tornateremben ural­kodó lárma. Nem egyszer fültanúja voltam iskolákban a testnevelési óra alatti tűrhetetlen lármának, amely hoz­zájárult, hogy — szerencsére csak ala­csonyabb szerről — lezuhanjanak a tanulók. A testnevelő tanárnak már az általános iskolában arra kell nevel­nie a növendékeket, hogy fegyelme­zett viselkedéssel is segítsék társukat a tornafeladatok elvégzésében. A sportbalesetek elkerülésében igen fontos, hogy az edző és a sportorvos ragaszkodjék a verseny- és a játék­­szabályok betartásához, mert ezek tar­talmazzák azokat az intézkedéseket, amelyek a sportolók egészségét vé­dik, s megelőzik a sérüléseket és bal­eseteket. A bemelegítést egyetlen sportágban sem szabad elhanyagolni. A sportjátékok közben adódó balese­tek jelentős része a bemelegítés mel­lőzése miatt jön létre. Ökölvívók Jellegzetes sérülése a kézközépcsontok törése. Ez ellen a pólyázás és a kesz­tyű védelmet nyújt, a laza pólyázás azonban elősegíti a sérüléseket. Az erőteljes ütések lágyrészt is sérthet­nek, főleg arcon (ökölvívó-orr). Sú­lyos esetben az orrcsont el is törhet. Az állcsúcsra mért ütés súlyosságát fokozza a rázkódtatás áttevődése a koponyacsontokra. A szívtájra mért ütés is súlyos következményeket von maga után. A szabályok betartása ta­lán sehol nem olyan fontos, mint ép­pen ebben a sportágban. A súlycsök­kentés erőszakolása a sportoló egész­ségét károsan befolyásolja, a kellő erőnlét hiánya hamar, sportbalesethez vezethet. Minden verseny befejezése után ves­sük alapos sportorvosi vizsgálat alá az ökölvívókat, tekintet nélkül arra, kiszámolták-e őket vagy sem és kiütés után vigyázzunk kellő pihenésükre (15 napi tünetmentességtől számítva csak 30 nap múlva kezdheti el edzé­jét a kiütött ökölvívó és csak 60 nap múlva versenyezhet). Birkózóknál leggyakrabban a fej, a nyak és a törzs sérülései fordulnak elő. Ha a bir­kózó két vállra fektetés, híd betörése után fejfájást, tagzsibbadást emleget, gondolnunk kell a nyakcsigolyák vagy a gerincvelő sérülésére. Túlfeszítés kö­vetkeztében a váll- és a könyökízület zúzódása, ficama fordulhat elő. A „birkózó­fül” oka, a fül bőrének, por­cogójának zúzódása. Csak elhanyagolt esetben hagy maradandó nyomot, mi­vel azonnali orvosi beavatkozás (a duzzanatot okozó savó leszívása, kö­tözés) megszünteti az elváltozást. A piszkos birkózószőnyeg gombá­sodást, furunkulózist okozhat. Bár ezek a bőrelváltozások nem tartoznak szorosan a sportsérülésekhez, fontos­nak tartom megemlíteni, hogy gyak­ran keresik fel a sportsebészeti ren­delőt elhanyagolt furunkulussal, tar­kótáji karbunkulussal (több furunkulus egybeolvadása) a sportolók. Sokszor bevallják az orvosnak, hogy ők már otthon „kezelték” magukat. Sporttár­suk vagy a szomszéd Mari néni ta­nácsára fülthagymától kezdve fűtrá­gyáig sok mindent raktak a furunku­­lusra s az — csodák csodája! — mégis egyre terjed ... Legyen résen ilyenkor is az edző és küldje sportolóját mielőbb orvos­hoz. Befejezésül még egy érdekességet említek meg sportorvosi szempontból: egy-egy ökölvívó-, labdarúgó- vagy akár jégkorong-mérkőzés után meg­történik, hogy komoly lágyrész-sérü­léssel, dagadt fejjel, nyílt sebbel ke­resik fel a sportolók a sebészetet. Tü­relemmel viselnek ütést, rúgást, csí­pést, orvosi kezelést. De ha arról van szó, hogy a kiváltott penicillint visz­­szahozzák beadásra, kámforrá válnak a sportolók recepttel együtt. Iszo­nyodva gondolnak arra a kis szú­rásra, amely pedig gyógyulásukat siettetné... A sportsérülések közül csak a leg­gyakrabban előfordulókat említettem. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy gyakran fordulnak elő. Azt mondhatnék, szinte teljesen kiküszö­bölhetők, ha a Sportoló gondos elő­készülettel vesz részt a versenyen, a sportjátékban. Az edző és sportorvos pedig minden körülmények között tar­tassa be a játékszabályokat. A balese­tek tervszerű megelőzéséhez tartozik az is, hogy minden egyes sportolni­­vágyót egyénileg bíráljanak el, alkalmas-e testalkata, idegrendszere stb. egy bizonyos sportág ütésére. A sportolók szocialista nevelésével a durvaságok s az ezekből eredő bal­esetek megszüntethetők. Aki pedig sporttársa testi épségét tiszteletben tartja, önmaga ellenőrzésére is na­gyobb gondot fordít: sportorvoshoz fordul panaszával s erre biztatja tár­sait is. Szükséges, hogy a játékvezető és sportorvos fokozottan ellenőrizze a játékosok erőnléte mellett a sportruhá­zatot, a pályát és a sportszereket, egészségügyi vezető szerveink pedig fejtsenek ki minél szélesebb sport­egészségügyi propagandát, hogy min­den sportoló maga is az egészség­kultúra lelkes terjesztője legyen. É. Barát Kata dr. A leggyakoribb sportsérülésekről . Külföldi Híradó A Sporp­tunii­ vsztottiti ki­ hozott az olimpiai lahdraráfia-Joran Ki­os döntőjébe Szovjetunió—Izrael 2:1 (0:0) Tel Avivban hatalmas érdeklődés nyílt támadás után Iljin megszerezte , vene­­vántult meg az olimpiai labdarúgó-torna lest, de öt perccel később Petednek el­döntőjébe való jutásért rendezett szer­­került egyenlítenie. A játék irányítását jet­t izraeli visszavágó-mérkőzés iránt, a szovjet csapat tartotta a kezében, de Szovjetunió: Jascin — Tyiscsenko, mer­enyfölényen kívül sokáig nem tudott Baraskin, Kuznyecov — Param­onov, többet elérni. A 14. percben Tatusin jól Szalnyikov — Tatusi­i. Iszajev Szimo­ eltalált lövése nyomán a labda a külan­­nyian, Mozer, A. Iljin. Izrael: Had —­ben igen jól védő Had hálójába jutott Metánja. Schneier, Karner — Hallel . A szovjet csapatban Nettó a Torpedó Rohn — Kakri, Peled, Ganzar, Irán, Me- Moszkva elleni mérkőzésen szerzett se­­rom. A mérkőzés a 40 fokos hőség elté­­rülése miatt­­nem játszott. A Szovjetunió neve mindvégig nagy iramú játékot nő- ezzel a győzelemmel bekerült az olim­­zott. A szovjet csapat mindkét félidő- Piai labdarúgó-torna döntő­jébe, így az­ben nagy fölényben játszott, sok gyors olimpiai labdarúgó-torna tizenhatos dön­­támadást vezettek a csatárok, de a tők­ébe a következő országok kerültek: kínálkozó helyzeteket nem tudták ki­ Ausztrália, Anglia, Bulgária, Kínai Nép­használni, mert nagyon pontatlanul löt- köztársaság, Egyiptom, Németország, teli kapura. Az első­ félidőbe még azt az Magyarország, India, Indonézia, Japán, előnyt sem tudták kihasználni, amikor a Sziám, Törökország, Egyesült Államok, sérült Hód helyett Kara­el védett. A ma- Dél Vietnam, Jugoszlávia és a Szovjet­­sodik félidő 14. percében egy baloldali unió. A bratislavai nemzetközi vízilabda­­tornát a Slavia Bratislava nyerte. Az utolsó napon a Dynamo Magdeburg 4:1 (0:1) arányban győzött a csehszlovák szakszervezeti válogatott ellen, a Slavia Bratislava pedig 5:2 (1:1) arányban a bécsi Unió ellen. A Tour de France utolsó útszakaszán Montlucon és Párizs (331 km) között az olasz Nencini győzött a francia Le Berom előtt. A körverseny győztese a francia Walkowiak lett 124:01:16-os idővel honfi­társa Bauvin (124:02:41) és a belga Ad­­riaenssens (124:05) előtt. A csapatversenyt a belga csapat nyerte 309:47.42 mp-es idő­vel Olaszország (370:52:08) és Hollandia (371:00:53) előtt. Az olasz Pedersoli 57.7-et úszott 100 m gyorson. NDK utánpótlás—Bulgária 111:67. Er­furt. Válogatott úszómérkőzés. Vízilab­dában: NDK—Bulgária 6:2 (4:1). Moszkvában tizedszer rendezték meg a hagyományos Vecsernyaja Moszkva­­díjas sakk-villámtornát. A versenyen többek között Bronstein, Petroszjan, A­ver­bah, Kotov és Flohr nemzetközi nagymester is indult. A tornát Petrosz­jan nyerte 13.5 ponttal Averbah (13) és Stern (12.5) előtt. Az amerikai férfi úszóbajnokságokat az Ohio állambeli Cuyahoga Falls-ban rendezték. Az első eredmények: 1500 m gyors: Breen 18:27.6, Breen 50 méterrel verte a második Onekea-t. 400 m ve­­gyesúszás: Yerzik 5:19, amerikai csúcs. Az Egyesült Államok teniszezői — Vik­tóriában — a Davis Kupa észak-amerikai zónájának elődöntőjében 4:1-re győztek Kanada csapata ellen. A holland Gastelaars és Van Vliet 1:08.7 mp-el úszott a 100 m-es női gyors­­úszásban. 100 m hátúszás, női: L. Nijs 1:14­6, 200 m mellúszás, női: Kroon 2:58.7.­­ Nemzetközi labdarúgó-mérkőzések: Cracovia Krakkó—Dinamo Zilin­a 1:3, Rudowjani Opole—Tatrán Prostejov 3:3. San Sebastianban befejeződött a ko­ronglövő Európa-bajnokság. A in­duló közül a libanoni Tabet győzött 197 találattal honfitársa Diab (193), Sack (NSZK) 191 és Jldha (Csehszlo­vákia) előtt. Csapatversenyben: 1. Li­banon, 2. Olaszország, 3. Csehszlová­kia, 4. Egyiptom, 5. Franciaország, 6. S­panyolo­r­sz­á­gi. Moszkvában: Szovjetu­n­i­ó—Lengyelor­­szág 1:1. Gyeplabda-mérkőzés. A Lokomotív Moszkva labdarúgó­­együttese, amely kanadai vendégszerep­lésre utazott, útközben Izlandban két mérkőzést játszott. Az első találkozót Rejkjavik válogatottja ellen 4:0, a má­sikat a Knatspirnufelag, Izland bajno­ka ellen 13:2 arányban nyerte meg. A kijevi Hruscsov-stadionban rend**-­­zett atlétikai versenyen a következő ki­emelkedő eredmények voltak. 400 m gát: Iljin 50­7. Idei legjobb eredmény Európában, távol, női: Radesenko 614, Dvalisvili 612, távol: Sztyepanov 743. A versenyen elindultak a kínai atléták is, akik két országos csúcsot javítottak Caj Z-su 412 cm-t ugrott rúddal, Dzsan Jul­­min 25.5 mp-et futott a női 200 m-en. Nemzetközi atlétikai eredmények. Az Indiai Sharif Karacaiban 10.3-mal be­állította az ázsiai 100 m-es csúcsot. A lengyel atléták a következő eredménye­ket érték el. Súly, női: Rusin 14,20 csúcs, távol: Grabowski 755 csúcsbe­állítás (kétszer ugrotta), 800 m: Ma­kom­as­ki 1:50,1, Kazimierski 1:51,6, 1500 m: Kryza 3:48,4. Jugoszláviai hétvégi eredmények. Súly: női: Kotlusek 14.49 csúcs, Uszanik 14.39, 80 m gát, női: Sztamajics 11.6, 1500 m: Vipotnik 3:49.6, gerely: Kopicsz 67.59, hármas­ugrás: Jocics 14.59, Milovanovics 14.45, 10 000 m: Stritof 30:30.2, magas: Mar­­janovics 195, 800 m: Radisics 1:51.7, diszkosz: Krivokapics 50,19. Oslo. 100 m: Wheden (amerikai) 10.7, 1500 m: Würrn (svéd) 3:40, gerely: Will (német) 78.94 csúcs, súly: Koch (amerikai) 15.79.­­ Strand, az ismert svéd középtávfutó, aki a londoni olimpián a második he­lyen végzett 1500 m-en, az olimpia után abbahagyta a versenyzést. Strand siker­rel dolgozott, mint motorcsónak-terve­ző. Az elmúlt napokban motorrobbanás­nál súlyosan megsérült a szeme, s két­séges, hogy megmenthető-e a szeme­­világa. A Csehszlovák­ia—Törökország válo­gatott labdarúgó-mérkőzésre november 18-án kerül sor valamelyik csehszlovák városban. A két ország válogatott lab­darúgó-csapata utoljára 25 évvel ezelőtt játszott egymással.

Next