Sport, 1957. március (2. évfolyam, 42-63. szám)
1957-03-01 / 42. szám
PÉNTEK, 1957. Ara: 60 fillér II. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Győztek a Dózsa-ökölvívók Kolozsvárott mz Őszinte vallomás... (Beszélgetés Más Zoltán labdarúgóval) Hozzászóltak a megyei a magyar sport átszervezésének kérdéseihez Nagyjelentőségű értekezlet zajlott le csütörtökön délelőtt a Magyar Sport Házában. A Sporthivatal a megyei testnevelési és sportfelügyelőket hívta össze, hogy megbeszéljék a magyar sport átszervezésének fontos kérdéseit. Hegyi Gyula, a magyar testnevelési és sportmozgalom vezetésével ésátszervezésével megbízott kormánybizottság elnöke tartott bevezető beszédet, majd a hozzászólások következtek. Mind a bevezető beszéd, mind a hozzászólások tartalmából, nem kevésbé pedig az utóbbiak nagy számából joggal vonhatjuk le a következtetést, hogy még sok ugyan a megoldatlan kérdés, de hatalmas a lelkesedés és az igyekezet is, amellyel az állami sportszerv vidéki és fővárosi képviselői hozzá akarnak járulni a felfelé vivő út megkereséséhez. Rengeteg kérdés került szóba és közöttük nem egy alapvető fontosságú kérdés, így például mindjárt bevezetőben félreérthetetlenül leszögezte az értekezlet, hogy a magyar testnevelési és sportmozgalom továbbra is a szocializmus elvi alapján áll és továbbra is állami irányítás alatt marad. A különbség abban mutatkozik majd, hogy az állami szerv a jövőben nem végez gyakorlati munkát (ezt már erősen csökkentett létszáma is lehetetlenné teszi), a versenyek, bajnokságok, események lebonyolítása és általában a sportélet gyakorlati irányítása a szövetségek feladata lesz. A sport tehát a társadalom kezébe kerül, a szövetségek nagyobb önállóságot kapnak, de természetesen ezzel párhuzamosan nagyobb lesz a felelősségük is. Mert éljük az átszervezés nehéz,felelősségteljes napjait. Most kell nagyon vigyáznunk, hogy mindent a lehető legjobban oldjunk meg, mert hosszú évek jövendő munkájának, sikereinek alapját rakjuk le. Ki kell küszöbölnünk a múlt hibáit, de nem szabad mindent elvetnünk, amit a múlt teremtett, hiszen a volt OTSB is sok eredményt mutathat fel. Vigyáznunk kell, hogy az újonnan alakult szövetségekben ne kapjanak helyet olyan elemek, amelyeknek a múltban sem volt, s ma sem szívügye a szocializmus, vigyáznunk kell, hogy a szövetségek életében ne szenvedjen csorbát a demokratizmus elve. Nem szabad megengedni azt sem, hogy a szövetségek és a különböző egyesületek főként külföldi portyákkal foglalkozzanak, amikor az égető kérdések egész halmaza vár megoldásra. Most még ne az legyen a legfontosabb, hogy utazzunk. Először hozzuk rendbe a portánkat, rörög munkával keressük meg a helyes utat, induljunk is el rajta, aztán majd utána nézhetünk a külföldi portyáknak, mérkőzéseknek is. A munka nem könnyű, mert erősen lecsökkent az állami apparátus létszáma, megszűntek a szakszervezeti sportegyesületek, ezzel a függetlenített funkcionárusok több ezre kapcsolódott ki, ugyanakkor az állam anyagi támogatása a tavalyihoz képest a felénél is kevesebbre csökkent. A társadalmi munkások lelkes hadát kell tehát mozgósítani és ez nem kis feladat. Ezzel kapcsolatban szinte valamenynyi megyei sportfelügyelőnek az volt a véleménye, hogy a különböző szakszövetségek területi beosztása, főként természetesen a labdarúgó-szövetségé, megnehezíti a társadalmi munkások bekapcsolását. Egyöntetűen azzal indokolták ezt az állítást, hogy az olyan megyék társadalmi munkásai, amelyekben nem székel alszövetség, elvesztik a kedvüket és elmaradnak. Azt javasolták tehát a megyei sportfelügyelők, hogy minden sportágban (főként a labdarúgásban) minden megye külön alszövetség legyen, s csak olyan sportágakban, olyan országrészeken legyen átfogóbb a területi beosztás, ahol nem elég erőteljes még az élet az illető sportágban. Hasonlóképpen egyhangú kívánság volt, hogy állítsák vissza a járási TSB-ket, illetve azok új változatát és több megyei sportfelügyelő akadt, aki kettőről háromra kívánta emelni egyegy megyei sportfelügyelőség létszámát. Félreérthetetlenül csendült ki a hozzászólásokból, hogy az egybegyűltek nem tudják elképzelni az eredményes munkát az állami gépezet arányainak növelése nélkül. Ebben kétségtelenül van is valami, ha a pillanatnyi helyzetet vesszük figyelembe, de érezhető volt, hogy a hozzászólások idevonatkozó részét nemcsak a sportszeretet, hanem a hivatali sovinizmus is sugallta. . Elhangzott olyan érvelés is, hogy a szakszövetségek a tömegsporttal a múltban nem törődtek, ugyanígy nem fognak törődni most sem, a lecsökkentett létszámú állami szerv pedig, amely a múltban ezt a kérdést a szívén viselte, most a lehetőségek hiányában nem tud vele törődni. Nincs tehát gazdája a tömegsportnak. Mások azt jelentették ki, hogy a falu sportjának nincs gazdája. A faluban rábízták a sportot az EPOSZ-ra. Mivel azonban az ifjúsági szervezetek a múltban is keveset tettek a falu sportjáért, félő, hogy ez helyenként most is így lesz. Ezzel kapcsolatosan merült fel a spartakiádok kérdése is. A spartakiádokat megszerette a falu népe, szívesen, vett részt rajtuk. Ez azonban még kevés, a spartakiádokon keresztül nem lehet a szó igazi értelmében vett tömegsportot teremteni, mert nem adnak elég versenylehetőséget a falusi sportolóknak. Olyan megoldást kell keresni, amely lehetővé teszi, hogy a sportolni kívánó falusiak tízezrei rendszeres edzésben legyenek és rendszeresen versenyezhessenek. Felmerült az a követelés is, hogy tisztázni kell a szakszervezetek és az állami sportszerv viszonyát. A jövőben nem szabad megengedni, hogy két dudás legyen egy csárdában. Pontosan meg kell állapítani: mi legyen a szakszervezetek és mi az állami szervek szerepe a magyar sportban. Szűnjék meg az a kettősség, hogy a sportolók egyik felének a szakszervezet, másik felének az állami sportszerv, a Magyar Testnevelési és Sporthivatal ad utasítást. Vége, hossza nem volt a hozzászólásoknak, bírálatoknak, javaslatoknak. Kétségtelen, hogy itt-ott akadtak vitatható megállapítások, a lényeget tekintve azonban kristálytisztán világosodott meg,hogy a megyei sportfelügyelők lelkes kis csapata is minden áldozatra kész sportéletünk új arculatának mielőbbi megteremtéséért. Ehhez természetesen még további támogatásra és irányításra van szükség. MÁTRAI FEJJEL HÁRÍT Bratislavában a Ferencváros —Slovan labdarúgó-mérkőzést nagy küzdelem után a budapesti csapat nyerte meg. A komoly nemzetközi sikert jelentő győzelemben nem kis része volt a jól küzdő védelemnek is. A képen Mátrai kifejel egy szögletrúgásból kapu elé szálló labdát. Balról jobbra: Mátrai, Bily, Láng, Palicky, Vengles, hátul Borsos. (B. Labár, Bratislava felvétele.) 4^ ^ Közös erővel az új úton Szekszárd sportja Szekszárdon a felszabadulás után szép fejlődésnek indult a sportélet. Gombamódra szaporodtak a sportkörök. Ezek között a Petőfi, a Dózsa és az Építők SE volt a „nagyhatalom”. A város sportélete azonban mégsem indulhatott meg az igazi fejlődés útján, mert hiányzott az összefogás, állandó volt a széthúzás, a torzsalkodás. Az 1956-os évvel végre lezárult a rosszemlékű múlt, amely némileg hasonlított a pécsi csapatok egymás közötti „marakodásra”. Néhány hete ugyanis a Petőfi és a Dózsa vezetősége megbeszélésre ült össze és elhatározta a két sportkör egyesítését. Az új egyesület a jövőben Szekszárdi Sport Club néven szerepel, sportolói pedig a város színeiben, kék-fehérben versenyeznek. Azóta már megtartották az alakuló közgyűlést is, amelyen kimondták a két sportkör megszűnését és a Szekszárdi SC megalakulását. Szekszárdi sportberkekben igen nagy örömet keltett az egyesülés. A város sportembereinek egyöntetű véleménye: a város sportélete eddig elsősorban az erők megosztottsága és a sportkörök között tapasztalható széthúzás miatt nem fejlődhetett megfelelően. Az új egyesület labdarúgó-, kosárlabda-, atlétikai és ökölvívó-szakosztály működtetését tervezi, örömet keltett, hogy az MLSZ a háromcsoportos NB II mellett döntött, s így a szekszárdi csapatnak is hely jut az NB II-ben. Úgy látszik, hogy a férfi és női kosárlabda-csapat, is az NB II-be kap beosztást, így a kosárlabdasport hívei is sok érdekes mérkőzést láthatnak majd. Az új egyesület remélhetőleg az atléták és az ökölvívók számára is nagyobb fejlődési lehetőséget tud majd biztosítani. Megoldódott a Dózsa atlétáinak a problémája, akik néhány héttel ezelőtt még szomorúan panaszkodtak arról, hogy nincs egyesületük. A Szekszárdi Sport Club működése elé a megyeszékhely sportközvéleménye nagy várakozással tekint. _____________________ T. L. A magyar vasutas ökölvívó-válogatott negyedik mérkőzésére szerdán Gdanskban került sorra a helyi Gedania együttese ellen. A magyar csapat 14:6 arányú vereséget szenvedett. Küzdelem a csúcsokért! Pénteken indul a gyorskorcsolyázó-bajnokság Csütörtökön reggel a városligeti Műjégpálya jegét nemkarcolták már a hosszú korcsolyák. A versenyzők egy nappal az idei bajnokság rajtja előtt, ha kijöttek is, nem korcsolyáztak, hanem azért jelentek meg, hogy elkészítsék korcsolyáikat, hogy még egyszerkétszer végighúzzák a pengén a köszörűkövet, hogy olajjal bekenjék, hadd csússzék, jó! pénteken. A versenyzőre egymás között nem sokat beszéltek az esélyekről, inkább mellékes, kevésbé fontos ügyekre terelték a szót. , Néhanéha felpillantották a csúcsokat tartalmazó és jól látható táblára, s bizonyára nem egynek az a gondolata támadt, de jó letnne megjavítani a bajnoki csúcsot, nem is beszélve az országos csúcsról. Ezek az álmok valóra válhatnak, hiszen a Műjégpálya dolgozói azon lesznek, hogy az országos bajnokságra jó jéggel kedveskedjenek a korcsolyasport mostohagyermekeinek. Ha jó lesz a jég és az időjárás is kitartó lesz, akkor már igazán csak a versenyzőkön múlik, hogy a régi egyéni csúcsok, a bajnoki csúcsok, sőt az országos csúcsok is már csak a statisztikusok lapjain maradjanak. Azt hisszük, hogy Sárosi sem fog haragudni, ha újabb kimutatást, újabb csúcstáblát kell rajzolnia. Pénteken kezdődik a felszabadulás utáni XII. férfi és VI. női gyorskorcsolyázó-bajnokság. Az első napon az elsőosztályúak 500 és 5000, a másodosztályúak és ifjúságiak 500 és 3000, a nők pedig 500 és 1500 m-en vetélkednek. Szombaton pedig az elsőosztályúaknál 1500 és 10 000 m, a másodosztályúaknál és az ifjúságiaknál 1500 és 5000 m, a nők csoportjában 1000 és 3000 m szerepel a műsoron. Az előjelek szerint az elsőosztályúaknál és a nők között a védő Merényi, ill. Róka meg tudja őrizni elsőségét. Merényinek nagy küzdelmet kell vívnia a fiatal Ivánkaival, hogy hetedszer is bajnok lehessen. Rókának az időeredmények lesznek a legerősebb ellenfelei. A másodosztályúaknál Sárosi, az ifjúságiaknál pedig Tóth látszik a legjobbnak. Az érdeklődők kedvéért felsoroljuk a bajnoki csúcsokat. I. osztályú férfi: 500 m 44.9 Wintner (1932), 1500 m 2:25.1 Merényi (1956), 5000 m: 8:38.2 Merényi (1953), 10 000 m: 17:54.9 Merényi (1953), összetett: 201.065 Merényi (1953), Nők: 500 m: 54.1 Róka (1956), 1000 m: 1:55 Róka (1955), 1500 m: 2:53.8 Róka (1956), 3000 m: 6:05.9 G. Földváry-Boér (1954), összetett: 235.766 Róka (1956). Amint azt Dudás Zoltán és a vele együtt hazatért játékosok elmondották, a kint tartózkodó labdarúgó vegyescsapat tagjai közül többen a napokban térnek haza. Csütörtökön Hegyeshalomról jelentették, hogy a késő délutáni órákban újabb két játékos lépte át a magyar határt: Budai és Kotász. Az MTI jelenti: Szusza is hazaérkezett. A Bp. Vasas nyugat-európai portyán lévő labdarúgócsapata csütörtökön megérkezett a Német Szövetségi Köztársaságba. A piros-kékek vasárnap Nürnbergben lépnek pályára, ahol esti mérkőzést játszanak. A csapathoz csatlakozott Kaszás László, az ifjúsági válogatott fiatal csatára is, aki kijelentette, hogy a Bp. Vasassal együtt vissza-tér Magyarországra. A csehszlovákiai portyán vendégszerepelt Ferencváros csütörtökön délután visszaérkezett Budapestre. Úgy volt, hogy a csapat csütörtökön este további utazik Franciaországba. Onódy Lajos szakosztályvezető elmondotta, hogy noha már szerdára jelezték a francia vízumok érkezését, még nem kapták meg ezeket s ezért valamivel később indulnak el. ---------------------------------------- Budai, Kotász és Szusza is hazatért A Vasas megérkezett az NSZK-ba A Wagner, Paul-kettős nyerte a páros műkorcsolyázó-világbajnokságot Az amerikai Colorado Springsben kedden megkezdődtek az idei műkorcsolyázó- és jégtánc-világbajnokság küzdelmei. Első nap a női kötelező gyakorlatokat kezdték meg. A sok induló miatt szerdán fejezték be a női iskolafutást. A bajnokság állása: 1. Heiss (USA) 777.4 pont, 2. Wendl (Ausztria) 731.6, 3. Eigel (Ausztria) 724.3, 4. Pahl (Kanada) 709.4, 5. Walter (Ausztria) 696.5. Szerdán bonyolították le a páros bajnokságot is. Meglepetés született, az esélyes Kilius, Ningel pár kétszer is bukott, így a kanadaiaké lett a pálma. Világbajnok: Barbara Wagner, Robert Paul (Kanada) 8 helyezési szám, 78.8 pont, 2. Kilius, Ningel (NSZK) 16.5, 76.7, 3. Jesinek-testvérpár (Kanada) 17.5, 76.6, 4. Bouillard, Ludongton (USA) 31, 74,2, 5. Coates, Holles (Anglia) 32, 70.6, a A nemzetközi jégkorong-szövetség szerdán újabb ülést tartott. Ausztria lemondása miatt döntöttek az 1958. évi világbajnokság színhelyéről. A rendezés jogát Oslónak adták. A kongresszus az 1959. évi VB megrendezésére Csehszlovákiát kérte fel.---------------------4%^»»-------------------- Osztrák sikerek a Szlovák Nagydíj síversenyeinek első napján Távbeszélő-jelentésünk (Tátra-Lomnic, február 28.) Csütörtökön a férfi műlesiklással és a női lesiklással megkezdődtek a Szlovák Nagydíj síversenyei. Egy 185 méter szintkülönbségű meredeken tartották meg a műlesiklást, s az első futamra 72, a második futamra pedig 62 kaput tűztek ki. Mint várható volt, osztrák sikert hozott ez a versenyszám. Toni Mark, a fiatal osztrák versenyző mindkét menetben a leggyorsabb volt, és biztosan győzött. Magyar részről elindult a versenyen a Csehszlovákiában tartózkodó Szász dr. is és a mieink között ő érte el a legjobb helyezést, 22. lett. Általában a várakozásinak megfelelő eredményt érték el a magyar műlesiklók az 54 induló között. Férfi műlesiklás: 1. Mark (o) 104.8 (54.8, 50), 2. Bogdalek (cs) 108.1 (55.1,53), ,3. Heinrich (cs) .WQ3, A. Collet (francia) 109.9, 5. Gogulszki (s) 110.5, . . . 22. Szász dr. (m) 132.1, 23. Gangil (m) 132.2, ... 26. Csordás (m) 134.6, ... 35. Máté J. (m) 144.7. A női lesiklást délután 2600 méter hosszú, 650 méter szintkülönbségű, 17 kapus pályán bonyolították le. Ebben Hilde Hofherr révén ismét osztrák siker született. Magyar részről Kőváriné gyomorrontással indult a versenyen és nem tudta teljes tudását nyújtani. Női lesiklás: 1. Hilde Hofherr (o) 2:49.2, 2. Leduc (francia) 2:52.2, 3. Jarek (o) 2:52.4, 4,5. Hochlectner (o) és Thelinge (francia) 2:53.1, 6. Groholska (j) 2:53.7, ... 19. Kőváriné (m) 3:18.6. Pénteken délelőtt a női műlesiklásra, délután pedig a férfi lesiklásra kerül sor. Ebben a két számban is valamennyien elindulnak az itt-tartózkodó magyarok. EmánuelAntal Pénteken érkeznek a lengyel jégkorongozók A hétvégi nemzetközi jégkorong-mérkőzés lengyel résztvevője, a katowicei Start csapata pénteken érkezik Budapestre. " Táviratot kaptunk a lengyelektől, hogy két játékosuk még nem kapott útlevelet, s ezért nem tudnak a tervezett időben érkezni. Szerda helyett pénteken jönnek — mondta Gáti Lajos, a Bp. Meteor vezetőségének tagja. — A Meteor játékosai szorgalmasan edzenek, mert tisztes eredményt szeretnének elérni a jóképességű lengyel csapat ellen. A Start a negyedik helyen áll a lengyel bajnokságban. Játékosai gyorsak, jól korcsolyáznak, de főleg az összjátékuk az erősségük. Remélem, hogy a közönség érdekes és színvonalas mérkőzéseket lát majd. ISMÉT MŰKÖDIK a BVSC és a Bp. Kábel SC Két újjáalakuló ülésről a Budapesti MÁV Igazgatóság termébe csoportosan érkeztek a meghívottak. Az alakuló közgyűlés negyed tizenegykor kezdődött, a tágas terem azonban már tíz órakor zsúfolásig megtelt sportolókkal, edzőkkel, intézőkkel, szakosztályvezetőkkel és a BVSC régi sportbarátaival ... Az idősebbek, a BVSC egykori versenyzői: Pintér István, Bóbis Gyula olimpiai bajnok, Nagy Ferenc nehézsúlyú ökölvívó, többszörös magyar bajnok és a többiek boldogan üdvözölték egymást. Bizony kissé eljárt felettük az idő, de azért vidámak és örömmel meséltek élményeikről, egy-egy érdekes mérkőzésről a körülöttük ülő fiataloknak ... Az „öregek” — ha szabad így nevezni őket — talán estig is meséltek volna, ha közben nem kezdődik el a közgyűlés. Rubányi József, a BVSC egykori főtitkára, alapító tag, üdvözölte a megjelenteket, majd Gámán József dr., az intéző bizottság elnöke tartott beszámolót. A beszámolóból megtudtuk: ma tizennyolc jól működő szakosztályuk van, s egyetlen szakosztályról sem mondanak le. A közgyűlésen arról is sok szó esett, képes lesz-e az egyesület eltartani a tizennyolc szakosztályt? Mint később kiderült, az egyesület vezetői erre már hetekkel ezelőtt gondoltak, a tagszervezést a közelmúltban megkezdték. Eddig ezerkétszáz tagot toboroztak, de ezt a számot az év végére négyezer fölé akarják emelni. A Bp. Kábel és Sodronykötélgyár sportkörének alakuló közgyűlésén a Budafoki úton a vártnál kevesebben voltak. Ennek ellenére az összejövetel igen, élénk volt. A klub nevével kapcsolatban nem akadt sok vita, egyhangúlag elfogadták, hogy Bp. Kábel LLC néven szerepelnek a jövőben. Fekete-fehér, vagy kék-fehér legyen-e a színük? Ennél a pontnál a „fekete-fehéreknek" több szavazójuk akadt. A vezetőség megválasztásánál több jelöltet leszavaztak, részben azért, mert nem jelentek meg az összejövetelen. Elnök Gergely János, a vállalat igazgatója, társelnök Gádor Imre, Kovács László, Bősze Sándor, főtitkár Tárnoki József, titkár Moharos Péter lett*. Az öt szakosztály — asztalitenisz, kézilabda, labdarúgó, sakk, tenisz __ közül egyik sem lesz mostohagyerek. Két vízitelepe is van a gyárnak, a Lágymányoson és a Rómaiparton, az evezősök és a kajakozók versenyszerűen ja űzni fogják majd ezt a sportot. Eddig elsősorban az I. osztályú kézilabda-csapat játékosai ismertették meg a közönséggel a Kábel nevet, a jövőben a többi sportág képviselői is fokozottan akarják hallatni hírüket.