Népsport, 1957. június (13. évfolyam, 42-62. szám)

1957-06-02 / 42. szám

A kitűnő szovjet csapat ellen csak egy félidőn át bírták az iramot kosárlabdázóink Szovjetunió—M Magyarors­zág 67:40 (20:24) - Munkatársunk távbeszélő-jelentése -» (Moszkva, június 1.) Pénteken délután, moszkvai időszámítás szerint 7 órakor a Ruzsnyiki sportkombinát kisstadion­jában, mintegy 3000 néző előtt került sor a Szovjetunió—Magyarország válogatott férfi kosárlabda-mérkőzésre. Szovjetunió— Magyarország 67:49 (28:24). V: Czmoch, Janowski (mindkettő lengyel). Szovjetunió: Waldmanis, Ston­­ous — Zubkov — Ozerov, Szemjonov. CS: Lauretinas, Bocskarjov, Minasvili, Torban, Studenyickij. Magyarország: Grominger, Judik — Simon — Zsíros, Bánhegyi. Cs: Bencze, Czinkán, Bokor, Liptay, Borbély. A mérkőzés bárminemű taglalása előtt le kell szögezni: ezen a mérkőzé­sen jobb volt a szovjet együttes. Ezút­tal is bebizonyította, hogy nem vélet­lenül lett második az olimpián, s meg­érdemelten aratta sorra győzelmeit a dél-amerikai portyán. A mérkőzés végén Czinkán azt mondta: „Kivédték a sze­münket és úgy jöttek támadásba, mint ő végzett” Rendkívül találó ez a meg­állapítás. Nincs semmi különlegesség a szzvjet csapat játékában. Nincsenek kirobbanó klasszisaik. De hihetetlenül pontosak, kemények, magabiztosak, s lendületes csapatjátékot játszanak mind a támadásban, mind a védekezésben. Mint már annyiszor, ezúttal is döntő volt az első per­cekben nyújtott teljesítmény. Kemény, gyors betörésekből, nem várt tempódobásokból 8:4-re, majd 11:5-re elhúztak. 15:8-as állásnál (8. perc) a magyar mezőnyjátékosok ügyesen ki­használták, hogy Benczét a nemzetközi tapasztalattal még nem rendelkező Zup­­kov fogta. Jó ütemben bejátszott labdák­ból a magyar közép 18:18-ig felhozta a csapatot. (13. p.) Ezután hosszú ideig fej-fej mellett haladt a két együttes, s a félidő hajrájában csak „büntetődobó’’­­versenyből ,míg 4 dobásból Zsíros hár­mat. Bencze egyet kihagyott, addig Szemjonov és Stancus négyből négyet értékesített) tudtak a hazaiak négy pont előnyre szert tenni. (Az első félidőben 12 büntetőt hagytunk ki.) Szünet után újra bágyadtan kezd­tünk. A 24. percben 35:27 volt az eredmény a szovjet csapat javára, s ezzel szinte már el is dőlt a mérkőzés sorsa. A mieink nem mertek távoli dobásokkal kezdeményezni. Tábla alatti helyzeteket keresve betömörültek a büntetőterületre, ezzel könnyítve a hazaiak helyzetét, akik rendre be tudtak nyúlni az átadá­sokba, s gyors indításokból, 5—6 m-ről végrehajtott tempódobásokkal növelni tudták előnyüket. A befejezés előtt 28 (!) másodperccel — 61:49-nél — alkal­munk lett volna 10 pontra csökkenteni a különbséget — ami már sokkal szebb eredmény lett volna —, de ehelyett „eladtuk” a labdát és újabb kosarakat kaptunk. Bár tudjuk, hogy odahaza voltak, akik szorosabb eredményt vártak, mégis úgy érezzük, nem szerepeltünk nagyon rosszul. Legtöbb éljátékosunk vélemé­nye szerint ez a szovjet csapat jobb, mint a budapesti EB-n szerepelt szovjet együttes. Mi pedig azóta személyi össze­tételben meggyöngültünk, s érthető okok miatt a felkészülésben is hátrább vagyunk. Ld: Stoncus (19), Szemjonov (12), Ozerov (8), 111. Bencze (25), Bán­hegyi (10), Zeiros (7). Jó: Waldmanis, Stoncus, Szemjonov, Minasvili. 111. Ben­cze, Greminger, Simon. Vasárnap délelőtt érkezünk haza. Borbély Pál Sajószentpéteri tornászok­­ Lengyelországban Hosszú idő után ismét sportköri tor­nászcsapat látogatott külföldre. Len­gyel meghívásra Novy Bytomba uta­zott pénteken reggel a B­ükka­ljai Bá­nyász (Sajószentpéter) női tornászcsa­pata. Ján­i Gyula főmérnök, a sportkör ügyvezető elnöke vezetésével. Perényi István edző és Kulcsár Sándorné szak­osztályvezető kíséretében nyolc tor­­násznő — Horváth Margit, Sípos Anna, Hamerti Éva, Pataki Ildikó, Turcsán Katalin, Papp Gizella, Várhelyi Éva és Igaz Judit — utazott el. A sajószentpéteri női tornászcsapat a navy-bytomi lengyel női bányász­csapattal vív két versenyt: az elsőt június 2-án, vasárnap, a másodikat jú­nius 4-én, kedden. Mindkét napon négy versenyszám­ban­, felemáskorláton, gerendán, talajon és lóugrásban ver­senyeznek szabadon választott gyakor­latokkal. Kosárlabda NB I Női mérkőzések: Bp. Petőfi — PVSK 60:50 (27:29). Pécs, 500 néző. V: Ma­tits dr., Berta dr. A végig élvezetes, nagyiramú mérkőzésen csak nagyobb tapasztaltságával kerekedett felül a Bp. Petőfi. Ld: Halmai (24), Bokorné (14), Sárosdyné (7), ül. Aratóné (16), Szabó (12). Jó: Halmai, Sárosdyné, Ba­korné, Blahóné. Hl. Szabó, Müller, Ara­tóné, Kelenfiné. MAFC—Bp. Pedagógus 21:29 (35:9). Sportcsarnok. V: Bokody, Kassai. Kitűnően dobtak az egyetemis­ták s jól is védekeztek. Ld: Jalsovicz­ky (26), Paál (20), Koch II (13), VL Kál­mánná (11). Jó: Jas­oviczky, Paál, Koch I, Koch II, Bánsági 111, Kál­mánné. Bp. Városi Tanács—BVSC 67:46 (24:26). Sportcsarnok. V: Pukli, Bánkuty. A vasutasok kitűnően kezdtek , az I. félidőben már 14 pontos (!) előnyük is volt. Az éllovas BVTSE for­dulás után bátrabban támadott, többet dobott, s a maga javára fordította az eredményt. Ld: Schneider (24), Partiné (23), Gyimes (14), Hl. Tarrné (13), Le­­hóczky (9). Jó: Schneider, Gyimes, Par­tiné, ill. Lehóczky, Tarm­é, Nemoda. A KÍMJIDILIDi Ép II II f / HÉk _ *Wr^t* ___| L A francia nemzetközi teniszbajnokság férfi és női egyesének elődöntőiben a következő eredmények születtek: Férfi egyes: Flam­ (amerikai)—Rose (ausztrál) 4:6, 6:4, 6:2, 7:5, Davidson (svéd) — Cooper (ausztrál) 6:4, 2:6, 2:6, 6:2, 6:3. Női egyes: D. Knode (amerikai)—A. Hayden (angol) 6:4, 10:8, S. Bloomer (angol)—V. Furejova (csehszlovák) 6:4, 216, 6:4. Külföldi atlétikai eredmények. NDK: magas: Levi 198 (csúcsbeállítás), súly: Kühl 16.68, csúcs, kalapács: Niebisch 57.66, csúcs, diszkosz: Schölzgen 50.19. NSZK: 100 m: Riede 10.3 (hátszél), 200 m: Kaufmann 21.2, gerely: Keller 70.46, súly, női: Werner 15.12. Norvégia: 100 m: B. Nielsen 10.4, 200 m: B. Nielsen 21.5, ge­rely: Danielsen 72.73. Dánia: 10 000 m: Thögersen 30.08.8. Finnország: gerely: Nikkinen 73.83. Bécs férfi és női atlétái kettős győ­­zel­met arattak Pozsony felett. Jobb eredmények. 200 m: Gump (JB­) 22. 800 m: Tamay (JB) 1:56.6. 1500 m: Czeglédi­ (­B) 3:50.8. Rúd: Stefkovic (P) 400. Ka­lapács: Thun (B) 53.10, osztrák csúcs. Nők. Távol: Knapp (B) 571. A csehszlovák Vladimír Zejda, a vi­torlázó céltáv­repülésben 522 km-rel világcsúcsot ért el. A régi világcsúcsot az amerikai Maxey tartotta 500.020 km-rel. Halálos balesetek. A St. Etienne Nagydíjáért folyt motorkerékpáros ver­senyen kb. 200 km-es sebességgel ha­ladt két olasz versenyző, Carrini és Barette. összeütköztek és mindketten meghaltak. — Clarionban a személy­gépkocsik versenyén az egyik autó ke­reke levált, s a kocsi a közönség közé szaladt. Két gyermek meghalt, három felnőtt súlyos sérüléseket szenvedett. Az Olasz Olimpiai Bizottság, a CONI művészeti bizottságot hívott életre aan­­na­k érdekében, hogy az olimpia művé­szeti versenyeinek előkészítésével kap­ Caolásban tanácsokat adjon a szervező bizottságnak. Ideiglenes olimpiai sajtó­­bizottságot is alakítottak egyidejűleg, tagjai között több ismert olasz sport­újságíró foglal helyet. A skandináv országok súlyemelő-baj­nokságát Helsinkiben rendezték meg. A legjobb eredményt Miikinen érte el ne­hézsúlyban. A győztesek (légsúlytól fel­felé): Edberg (svéd) 270, Vet­konen (finn) 295, Runge (dán) 332.5, Franzén (s) 370, Ambjörnsson (s) 367.5, Suominen (s) 385, Miikinen U) 450 (135, 140, 175), északi csúcs. A Sopotban rendezett versenyen újabb kitűnő eredményeket értek el a lengyel atléták. Férfiak. Rúd: Bed­nawsk­i és Wazny 420. Súly: Kwiat­­kowski 16.51, Sosgornik 16.43. Távol: Iwann­ski 729, Marucha 723, 800 m, Ory­­wa 1 1:51.4. Gerely: Sidlo 77.86, Walczak 71.95, Zajaczkowski 70.13. 1500 m: Le­­­­wandowski 3:49.2. Diszkosz: Piatkowski­­ 50.77. 200 m: Baranowski 21.9. Nők. Diszkosz: Dmowsika 47.29, Mojek 44.08. , Magas: Józwlakowska 155. 80 m gát: Gawel 11.7. 800 m: Gábor 2:17.2. Meghalt V. A. Ippolitov, a sport ér­demes mestere, a többszörös szovjet gyorskorcsolyázó- és kerékpáros-baj­nok. Ippolitov 1908 óta foglalkozott gyorskorrcsolyázással és kerékpározás­sal, 1913-ban pedig Európa-bajnokságot nyert gyorskorcsolyázásban. Ippolitov 65 éves volt. A szófiai nemzetközi atlétikai verse­nyen a lengyel Krzesinski és a jugo­szláv Lesek 430-at ugrott rúddal, a lengyel Ozeg 14:18.8-tal nyerte az 5000­0 m-t és a bolgár Gurgusinorv 15.49-cel a­­ hármasugrást.­­ A Nemzetközi Sí Szövetség (FIS) jú­nius 3-tól kezdve a jugoszláviai Dubrov­­­­nikban tartja évi kongresszusát. A kong­­­­resszuson Csehszlovákia és Svájc be­­­­nyújtja kérelmét az 1962. évi sívilágbaj­­i­­okság rendezésére. A Császár versenyuszoda újjáalakítva a közönség ren­delkezésére áll hétköznapo­kon reggel 6 órától 18 óráig, szombaton és vasárnap reggel 6 órától 21 óráig. 10 napos bérlet ára 25 Ft. 30 napos bérlet ára 65 Ft. Napijegy, szekrényjegy 3,20 Ft. Napijegy kabinnal 5,20 Ft. Úszóoktatás, thermál víz. Megközelíthető a Margit-híd budai hídfőjétől 7-es, 11-es vil­lamossal, 6-os, 60-as autóbusz­­szal­­ megállói Pálya! Pálya! Mi akadályozza a pécsi egyetemi sportélet erőteljesebb fejlődését? Pécsett az egyetemi sportcsarnok közvetlen szomszédságá­ban kopár, barátságtalan földhányá­sok, valamint gizes-gazos buckák között salakos, poros térség, két végé­ben pedig egy-egy futballkapu áll. — Ez az ifjúsági stadion! — mondaná bárki a gyanútlan idegennek kicsit gúnyorosan, kicsit keserűen, hiszen aki a városisag ismerős a sportberkek­ben, annak nem ismeretlen ez a „léte­sítmény". Pécsett sok szó esett már erről, de sajnos, csak sok szó és­­ kevés cselekedet. 1949-ben kezd­ték a sporttelepet 7­e0 építeni és azóta már háromszor is újra kezdték az építést. Eddig 650 ezer forintot öltek bele, de amit az egyik évben csináltak, az a másikban tönkrement. A nagy be­fektetés ellenére sem használható a sporttelep. Pedig az elmúlt ősszel 80 ezer forinttal használható állapotba lehetett volna hozni a játékteret. Az alagcsővezetés megvan, csak öt centi vörös salakréteg és munka kellett vol­na. Munkát pedig nem kaptak ősz­­szel az építtetők és a pénzügyi „keret" éppúgy elveszett az év végére, mint a megelőző években. Az egyetemi ifjúságnak pedig égetően nagy szük­sége lenne a pályára. Valamikor Pécs sportéletében az egyetemisták vezető szerepet játszottak, ma a labdarúgók a szomszédos réten edzenek, az atléták a Pedagógiai Főiskolára járnak gyakorolni. Még szerencse, hogy rendelkezésre áll a teremsportok ré­szére a tornacsarnok. De, sajnos, ez is sürgős javításokra és bővítésre szo­rul. Az egyetemisták sportkörében azon­ban a nehézségek ellenére sem bénult meg a sportélet. A PEAC kilenc szak­osztályában mintegy 300 sportolót tömörít és hogy nincsen baj a sport­munka minőségével, azt bizonyítja az is, hogy nyolc csapatuk vesz részt a Nemzeti Bajnokságok különböző küz­delmeiben. — Mintegy 85 ezer forint a központi támogatás összege — mondja Hegyi István, a sportklub ve­zetője. — A magunk erejéből leg­alább ugyanennyit fogunk biztosítani. Tavaly a forintos tagdíjakat is vona­kodva fizették, ma sokan vannak, akik havi 10, 20, sőt 50 forint tagdíjjal is támogatnak bennünket. Nemrég a ter­mészetjárók kijelentették, ők nem kérnek semmi támogatást, csak azt, hogy a klub színeiben szerepelhesse­nek. A szakosztályok edzői is belátták, hogy átmenetileg szerényebben tud­ják munkájukat díjazni. Tudjuk, hogy a következő esztendő sokkal kedve­zőbb lesz, de addig sem állhat meg a sportmunka. A A 1 szakosztályainak férfi A csapataiban zömmel egyetemisták sportolnak. Más a hely­zet a női csapatokban, amelyek gerin­cét középiskolás diákok alkotják. Az egyetem 300 női hallgatója közül alig 20 sportol rendszeresen. Horváth Leona testnevelő tanár, a magyar tor­nászválogatott volt kitűnő tagja el­mondotta, hogy a fakultatív testneve­lés bevezetése óta a női hallgatók tel­jesen közömbösek. Pedig azelőtt ér­deklődtek a sport iránt. Tornára is sokan jártak, noha 18 éves korban már elég nehéz ezt a sportágat elkez­deni. Egyszóval Pécsett a nehézségek el­lenére is van sportélet az egyetemis­ták klubjában, de — legalább is át­menetileg — szünetel a tömegek egészséges sportolása. Nem a helyi vezetőkön múlik, hogy a tömegsport terén is jobb legyen a helyzet. Tenni kellene valamit az említett létesítmény érdekében, s akkor biztosan nagyobb lenne az ifjúság sportolási kedve. Bi­zony megérdemelne egy jó pályát a pécsi egyetem 1200 hallgatója, s mintegy 1000 főnyi dolgozója. T. Z. Ausztrál hadüzenet­­ az amerikai teniszcirkusznak Hadat akar üzenni az ausztrál te­­nisz-szövetség Jack Kramernek, a híres amerikai teniszcirkusz tulajdonosának. Az ellenséges érzelmek egyik oka az, hogy Kramer rövid idő alatt három élvonalbeli ausztrál teniszezőt csábított át a profik táborába: Sedgmant, McGregort és Rosewallt. Most pedig Hand után érdeklődik. A másik ok az, hogy Kramer tavalyi bemutatói, ame­lyeket Melbourne-ben rendezett, igen sok nézőt vontak el az ausztrál baj­nokság küzdelmeitől. A szövetség ép­pen ezért most elhatározta, hogy csak bizonyos korlátozásokkal adja bérbe pályáit a Kramer-féle teniszcirkusznak. A főidényben Kramerék mindössze három hétre jutnának bérlethez. (A. D.) Két számban a világ idei legjobb eredményét érték el az amerikai atlé­ták. Austinban Stewart 210.5-öt ugrott magasba, Lawrence-ben Oerter 56.12-t dobott diszkosszal. Mira Costában a 18 éves Griffin enyhe hátszéllel 20.3-at fu­tott 220 yardon (természetesen egyenes pályán). Gyengén kezdtek az MSZHSZ-motorosok az NDK-ban A thüringiai Erfurt környékén meg­kezdődött a Német DK nemzetközi mo­torkerékpáros megbízhatósági versenye, amelyen a magyar színeket­ az MSZHSZ motorosai képviselik. A magyarok a vártnál gyengébben kezdtek. Az I. sza­kasz eredménye: 1. Románia 1 hibapont, 2. Csehszlovákia 2, 3. Szovjetunió 3, 4. Lengyelország 79, 5. Magyarország 84. II. szakasz: 1. Csehszlovákia 6, 2. Szov­jetunió 10, 3. Románia 21, 4. Magyar­­ország 53. A két nap után az összetett versenyben Magyarország a 4. helyen áll. (MTI) Komlói tornászpalánták — Karokat oldalsó középtartásba, törzsdöntögetés előre ... Egy, kettő, három, négy ... Nyolc, tíz, tizenkét éves apróságok hajladoznak a vezényszóra. Aztán új gyakorlat következik, majd megint más. Szemüket szinte áhítattal füg­gesztik az edzőre, lesik minden sza­vát. Pedig termetre az „edző" nem sokkal nagyobb náluk, igaz viszont, hogy a neve alaposan ismert tornász­berkekben. A Komló-Kökönyösi új iskola torna­termében lestük el a fentieket, s tud­tunk meg néhány érdekességet. Az aprótermetű „edző” nem más, mint Podpácz Klára, a komlóiak válogatott kerettag-tornásznője, akiket oktat, azok pedig a legifjabb komlói tornász­lányok. — Leona néni ma nem ért rá, s így rám bízta a kicsiket — mondja Podpácz Klára, s egy kis büszkeség cseng a hangjában a fontos meg­bízatás tudatában. — Máskor is elő­fordult már, hogy én foglalkoztam a kicsikkel és mondhatom, nagy öröm­mel teszem, mert nagyon szorgalma­sak és ügyesek. Leona néni, Horváth Leona, volt sokszoros válogatott tornásznő, a kom­lói tornásznők edzője jó kezekre bízta a kis tornászpalánták oktatását. Csak­hamar kiderül, hogy Podpácz Klári nemcsak jó tornász, nemcsak a geren­dán vagy a felemáskorláton állja meg jól a helyét, hanem mint oktató is. Türelmesen elmagyarázza a sorra kerülő újabb és újabb gyakorlatokat, be is mutatja azokat, közben pedig állandóan felhívja a figyelmet az elő­forduló hibákra. Most is odaszalad az egyik pöttöm­szőke kislányhoz, megmagyarázza és bemutatja, hogy mi a helyes testtar­tás fekvőtámasz közben. Majd magya­­rázólag hozzáteszi: — Most, a kezdet kezdetén kell megtanulniok a helyes mozgást, mert ha beidegzik a rossz végrehajtást, akkor már nagyon nehéz kijavítani a hibát. v . komoly múltja van a roma hormon sportnak. Évek óta mindig eredményesen szerepelnek a komlói tornásznők a különböző nagy verse­nyeken. Igen helyesen, nagyon hamar felismerték, hogy az utánpótlást az egészen fiatal korosztályból kell kine­velni. Kis tornászpalántákban nincs is hiány. S ezek akkor a legboldogab­bak, amikor a gimnasztikai edzés után felmehetnek egy kicsit a tornaszerek­re is „hancúrozni". Ilyenkor aztán so­kat ki kell bírnia az ugrószekrénynek, a bordásfalnak, a gerendának. Most is egy kis copfos lány somfordál oda Podpácz Klárához: — Klári néni, mehetünk már a gerendára? És az igenlő válasz után a kis se­reg „rohammal” foglalja el a geren­dát. Persze nagyon kell vigyázni a kicsikre, egyelőre még csak az alap­mozdulatokat tanulgathatják, nehogy idő előtt olyannal terheljék meg szer­vezetüket, ami ártalmas lehet. így megy ez hétről hétre, hónapról hónapra, s közben a kis tornász­palánták izmosodnak, erősödnek, gya­rapszik a tudásuk. Néhány év múlva pedig biztosan alapozhat rájuk a kom­lói tornaszakosztály. G. L. Nincs minden rendben az iskolai sport körül Debrecenben D­eb­recen közép- és általános iskolái­ban, egyetemein és főiskoláin csaknem 20 000 fiatal tanul, s az iparosodó város nagyüzemeiben is több ezer fiatal dol­gozik. A több mint 20 000 fiatalból mintegy 4000—5000 sportol. A városban több mint 20 szakosztályt szüntettek meg a sportkörök az utóbbi hónapokban, s a szakosztályok tagjait — akiknek 90—95 százaléka fiattal volt — szélnek eresztették. A sportkörök­ben részint felszerelésigány, részint a szűkebbre szabott költségvetés miatt csak a legjobbak kaptak helyet. Emiatt azután sok fiatal magára maradt. A D. Dózsa például ma mindössze egyetlen szakosztályt tart fenn. Pedig a D. Dózsa legtöbb szakosztálya éppen a város középiskolás fiataljait tömörítette. Vannak azonban más hibák is. Az ipari tanulók évekkel ezelőtt a DVSC- ben sportoltak. Most ezek a fiatalok csak az ipari tanuló-sportkörökben spor­tolhatnak. Az iskolai sportkör viszont kevés anyagi támogatást kap, s nem tud fiataljainak olyan lehetőséget nyúj­tani, mint hajdan a DVSC. A múlt év­­ben például 23 000 forint volt az MTH 8 sportszakosztályának évi költségveté­se, s ugyanakkor például a Debreceni Gördülőcsapágy-gyárban csak az ököl­vívó-szakosztály részére 25 000 forintot biztosított az üzemi sportkör, pedig a G­örd­ül­őcsapágy- gyár ök­öl­v­í­vó-szakosz­­­tályának alig volt 10—12 versenyzője, e ezek is mindössze néhány versenyen vettek részt. A város sportvezetői a fiatalok spor­tolásának további elősegítésére nagy terveket készítettek. A fiatalok régi vágya, hogy Debrecennek végre sport­uszodája legyen. A sportuszoda létesí­tése költséges ugyan, de van olyan el­gondolás, amely szerint aránylag kevés pénzből megvalósítható. A nagyerdei uszoda hidegvizes medencéjét kellene körülvenni mintegy 70 cm-es magasított be­tünk és a Hal. Az új, 50 méter hosszú­ságú, nyolc versenypályás uszodában nemcsak versenyeket lehetne rendezni, hanem mód nyílnék arra is, hogy Deb­receniben meghonosodjék a vízilabda­­játék. A fiataloknak nagy kedvük lenne a vízilabdázáshoz. (Oltványi) Dísztorna a pécsi szabadtéri színpadon Nagy fába vágta a fejszéjét a Pécsi EAC tornaszakosztálya: június 8-ra egész estét betöltő nagyszabású dísztornát készül rendezni. Pécsett eddig is nagyon népszerű és eredményes sportág volt a torna, s most ezzel a dísztornával azt szeretnék elérni, hogy a jövőben még több fiatal kedvelje meg a tornát. Az egész estét betöltő műsort a pécsi szabadtéri színpadon akarják lebonyolí­tani, mert a legnagyobb közönséget itt lehet Pécsett elhelyezni. Az érdeklődés igen nagy és az előjelekből ítélve telt ház lesz Igen gondosan és alaposan állították­ össze a műsort. Több mint hetven szereplője lesz a dísztornának. A legjobb pécsi tornásznők —­ Dévai, Pajor, Kaszás, Berlován, Kelényi — mellett a PEAC utánpótlásának színe­­java szerepel majd a különböző együt­tes gyakorlatokban. Színpompásnak ígérkezik az együttes zászló-, világító­­buzogány-, szalag- és labdagyakorlata. Helyet kapnak a műsorban a gyermek­­tornász­ok is. Az est fénypontja női olimpiai baj­nokcsapatunk két tagjának, Tass Olgá­nak és Kertész Aliznak a szereplése lesz. A két válogatott tornásznő a torna minden szépségét igyekszik majd be­mutatni a pécsi közönségnek, amely­nek az utóbbi időben bizony nem volt alkalma legjobbjaink gyakorlatait látni. Összeállították a moszkvai VIT-re készülő labdarúgó utánpótlás keretet Pénteken déle­lőtt labdarúgásunk szak­vezetői összeállították a moszkvai VIT sportversenyeken résztvevő utánpótlás­­keretet és elkészítették a csapat felké­szülési tervét. Az előkészületek — ame­lyeket Lakat Károly és Nagy József edző vezet , két időszakra oszlanak. Jú­nius 13-­ától hetenként kétszer jönnek össze a Moszkvába utazó fiatalok. A szerdai napokon összeszoktató, a vasár­napokon pedig hírverő mérkőzéseket ját­szanak. Július 8-ától július 21-éig edző­táborba mentnek Tatára. A keretet elsősorban a Csepel, a Bp. Honvéd, va­lamint a vidéki NB I-es csa­patok fiataljaira építették, de helyet ka­pott benne néhány tehetséges NB II-s játékos is. A keret tagjai: Gelei (Be­­loianmáisz-gyár), Lung (UTTE), Sándor (Sál. BTC), Törőcsik II (Bp. Honvéd), Szőcs (Pécs-Baranya), Palásti (Bp. Spar­tacus), Kóczián II. (Csepel), Solti (Hon­véd), Törőcsik I (Honvéd), Színi (UTTE), Prohászka (Dorog), Bárkányi (BVSC), Csányi (Diósgyőr), Vasas (Sál. BTC), La­­hos (Tatabánya), Szalai (BVSC), Gilicz (Szeged), Szigeti (Diósgyőr), Kerett (Cse­pel), Taliga (Sál. BTC), Gerencsér (Komló), Opova (Pécs-Baranya). Ifjúsági válogatottunk június 23-án Budapesten a bolgár ifjú­sági válogatottal játszik. Ifjúsági együt­tesünk a jövő héten kezdi meg közös előkészületeit az újabb erőpróbára. Jú­nius 5-én, szerdán, az Autótaxival játsza­nak a fiatalok. Az új ifi válogatott keret a következő: Fekete (Tatabánya), Virágh (Ferencváros), Végh (Sztálinváros), Kán­tor (MÁV Előre), Gellér (Püspökladány), Wierner (Pereces), Kárpáti (Ferencváros), Nagy I (KISTEXT), Fürtös (Dorog), Gya­­nes (Pénzügyőrök), Csinos (Spartacus), Göröcs (UTTE), Kuharszki (Gyárépítők), Bíró (Tatabánya), Dell (Tatabánya), Ga­rami (Pécs-Baranya), Horváth (Újpest). Meglepően szoros eredmény... Kispályás női kézilabda vár. —Csepel 13:12 (5:6, 9:9). Tata. V: Kostyál G. Válo­gatott Egerné (Pamuttextil) — Vályi (Bp. Meteor), Bére® (TF), Arany (DVSC), Jóna (v. Gyapjú), Kiss M. (Csepel), Hancz­­manné (MTK). Csere: Simonek (MTK), Miklós (D. Bástya), Cselőtei, Weser, Takó (K. Lombik), Szendi (Goldberger), Geszti­né (ELZETT), Csicerányiné (Pamuttextil), Gardó (BORTEX), Novák (Gy. ETO). Cse­pel: Párvi — Langó, Antalné, Tóth, Fürül, Szitásné, Szigetiné. Csere: Ban­kóné, Löki, Weber. (Kiss M. a játékidő egyharmadában a Csepelben játszott.) Bár meglepő a szoros eredmény, még­sem lehet belőle messzemenő következ­tetéseket levonni, mert válogatottjaink a táborozás első négy napjának nehéz fizikai megterhelése után léptek pá­lyára, egyeseket pedig láthatóan idege­sítette a válogatottság tétje. A csepeliek nagy akarással küzdöttek, energikus zónázásból gyorsan lendültek támadás­ba, amelyeket legtöbbször átlövéssel fe­jeztek be. Kapusuk, Párvi rövid kiha­gyástól eltekintve kitűnően védett. G: Jóna (4), Hanczmanné (3), Arany (3), Vályi, Takó, Cselőtei, illetve Szitásné (6), Antalné (2), Kiss M. (2), Tóth, Szi­getiné. Jó: Hanczmanné, Arany, Kiss M.. 1 111. Párvi. Szitásné. 57/a.Vasárnap, 1957. június 2. Megjelent Kerezsi Endre: Vidám reggeli torna című könyve, ára: 12.— Ft és dr. Widder Lajos: Ver­­senybridzs, II. kiadás, ára: 24.— Ft. Kaphatók a SPORTPROPAGANDA- bolt­ban, Rákóczi út 57/a. Vidékre utánvéttel szállítunk. E héten megjelenik a LABDARÚGÁS c. folyóirat. Előfizethető bármelyik postahivatalban,­­ a Posta Központi Hírlap Iroda címén (Budapest, V., József-nádor tér 1) a 61.251. sz. be­fizetési lapon. Előfizetési ára: 1/. év­re 8.— Ft, V. évre 16.— Ft. Egyes szám ára: 3.— Ft. Kapható bármely utcai árusnál és a SPORTPROPA­­GANDA-boltban. VIII., Rákóczi út

Next