Népsport, 1957. július (13. évfolyam, 63-84. szám)

1957-07-01 / 63. szám

Kertész Aliz kiverte a nápolyi női tor­na­versenyt­ ­ Távbeszélő-jelentésünk és (Nápoly, június 30.) Szombaton dél­után nagy érdeklődés mellett rendezték Nápolyban az Italia Kupa nemzetközi női tornaversenyt, amelyen Magyaror­szágot két versenyző, Kertész Aliz és Gulyás Károlyné képviselte. A magya­rokon és a rendező olaszokon kívül még francia és spanyol tornásznők in­dultak. Nem volt túlságosan erős a me­zőny, s a verseny színvonala is csak közepes szinten mozgott. A magyar tornásznők jól megállták a helyüket a szabadon választott gya­korlatokkal folyó versenyen. Kertész Aliz 0,45 ponttal végeredményben meg­nyerte az egyéni összetett versenyt, s a szerenkinti versenyben is két győzel­met aratott. Egyéni összetett: 1. Kertész Aliz (Ma­gyarország) 38.80, 2. Cassi (Olaszor­szág) 38.35, 3. Gulyásné (Magyarország) 38.15, 4. M. Cicognani (Olaszország) 37.80, 5. R. Cicognani (Olaszország) 37.20, 6. Santarelli (Olaszország) 35.20. Szerenkint. Felemáskorlát: 1. Kertész 9.75, 2. Gulyásné 9.65, 3. M. Cicognani 9.60. Gerenda: 1. R. Cicognani 9.80, 2. Kertész 9.75, 3. Gulyásné 9.65. Talaj: 1. R. Cicognani 9.80, 2. Cassi 9.70, 3. M. Cicognani 9.65, 4. Gulyásné 9.65, 5. Kertész 9.55. Lóugrás: 1. Kertész 9.75, 2. M. Cicognani 9.75, 3. R. Cicognani 9.75. Előreláthatólag hétfőn este Indulunk haza és szerdán a délelőtti órákban ér­kezünk Budapestre. Herpich Rezsőné Sok kitűnő eredmény a felszabadulás óta legszínvonalasabb középiskolai egyéni atlétikai bajnokságon A váltó- és csapatversenyek (no meg a magasugrás) biztató eredményei után vasárnap délelőtt, az országos közép­iskolai atlétikai bajnokság harmadik napján a felszabadulás óta legszínvo­nalasabb egyéni döntőket láthattuk a BEAC-pályán. A bágyasztó kánikula el­lenére a legtöbb számban élvezetes küzdelmet vívott a sok tehetséges fia­tal és nehéz volna a sok jó eredmény között rangsort felállítani. Csak még a fiú dobószá­mokban (kivéve talán a ge­relyhajítást) nem megfelelő a színvo­nal, a lányoknál pedig a 400 m ígért jobb eredményeket. Most is tekintetbe kell azonban venni, hogy a váltó- és csapatbajnokságokon indulók már meg­lehetősen fáradtan versenyeztek az egyéni döntőkben. Eredményesen sze­repeltek a vidékiek, a vasárnapi 20 bajnokság fele Vidékre került! Dicsére­tet érdemel a rendezőség, nem kevésbé pedig maga a pálya, amely bámulato­san bírta a háromnapos hatalmas igénybevételt. FI VK, 100 m: 1. Horváth T. (Szom­bathelyi Nagy G.) 11.2, 2. Gémesi (I. László G.) 11.3, 3. Babos (Szegedi Épí­tőip. T.) 11.3, 4. Hencz (Tatabányai Bá- Ttgaip. T.) 11.4, 5. Bodor (I. László G.) 11.5. Horváth biztosan győzött, kár azonban, hogy a győri Csiszár térdbán­­talmai miatt nem indult. Enyhe ellen­szél. 400 m: 1. Urbán (I. István G.) 51.7, 2. Litteráti (Petrich T.) 52, 3. Varga J. (Debr. Vegyip. T.) 52.2, 4. Pa­zar (Mohácsi G.) 52.3, 5. Varga J. (Szhelyi Nagy G.) 52.7. Urbán győzelme meglepetés. Az esélyes Litteráti roppant lassan kezdett. 1500 m: 1. Simon A. (Fáy G.) 3:59.7, 2. Mácsár (Egri Tan­­képző) 4:00.8, 3. Vasa (Tapolcai G.) 4:09.6, 4. Obranovics (Landler G.) 4:10.2, 5. Balázs (I. László G.) 4:11.9. Igen bátran (60 mp) kezdtek. 2:07.8 volt a 800, majd 3:11.3 az 1200 m. Si­mon igen jó idővel verte a szívós Mo­­csárt, mindkettő nagy ígéret. 110 m gát (91.4 cm): 1. Szőke (Petőfi G.) 14.7, 2. Kovács D. (Kölcsey G.) 14.7, 3. Ba­­­bai (Eötvös G.) 15.4, 4. Horváth J. (Ta­polcai G.) 15.4, 5. Tímár (Gyulai Tan­­képző) 15.6. A végig vezető Kovácsot Szőke a célban kapta el. Távol: 1. Török (Kölcsey G.) 697, 2. Mihályfi (Egri Dobó G.) 687, 3. Viktor (Bolyai G.) 666, 4. Szabó I. (Kölcsey G.) 631, 5. Garamvölgyi (Bajai G.) 649, 6. Nyúl (Sztálinvárosi G.) 644. Szép ver­seny. Török megérdemelte a győzelmet, bár Mihályfi ötször hajszállal belépett (!), köztük egy 7 m körüli ugrással. Rúd: 1. Csaba (József Attila G.) 380, 2. Kismar­toni K. (Toldy G.) 380, 3. Horváth T. (Jedlik G.) 380, 4. Csányi Z. (Petőfi G.) 320, 5. Kismartoni L. (Toldy G.) 310. Csaba azzal nyert, hogy csak 360-on kezdett ugrani. Mindhárom eredménye kitűnő. Hármas: 1. Török 13.78, 2. Viktor 13.32, 3. Várhelyi (Landler G.) 12.97, 4. Krajcsi (Széchenyi G.) 12.76, 5. Kurun­­czi (Debr. Gépi G. T.) 12.65. Török máso­dik bajnokságát is egyéni csúccsal nyer­te, csak hármat ugrott. Súly: 1. Turcsá­­nyi (Sopr. Érd. T.) 13 m, 2. Hartai (Ta­­tab, Bányai­ T.) 12.21, 3. Csányi B. (Egri Dobó G.) 11.84. Diszkosz: 1. Turcsányi 37.71, 2. Kivágó (Eötvös G.) 37.43, 3. Szöőr (Debr. Fazekas G.) 36.63, 4. Lőke (Toldy G.) 36.27. Gerely: 1. Pataki L. (Bajai G.) 56.43, 2. Valter (Váci G.) 53.75, 3. Kellermayer (Tapolcai G.) 52.49, 4. Hegyi (Bólyai G.) 52.09, 5. Szabó J. (Debr. Ref. G.) 52.02. Kalapács: 1. Eck­­schmidt (I. László G.) 48.79, 2. Kocsis (Kiskunfélegyh. G.) 44 m, 3. Pekár (Debr. Gépip. T.) 38.69. Ötpróba: 1. Sebők (Sz.­­helyi Mezőgazd. T.) 2261 (617. 30.84, 24.3, 44.92, 4:54.4), 2. Ladányi (Toldy G.) 2246, 3. Széphegyi (Kölcsey G.) 2023 4. Boros (Szeg. Radnóti G.) 1615 p. LÁNYOK. 100 m: 1. Bata (Egri Tan.­­képzőnő) 12.2, 2. Held (Kanizsai G.) 12.4, 3. Such (B.-csabai Közg. T.) 12.5, 4. Kun (Hámán G.) 12.9, 5. Móricz (Győri Ka­zinczy G.) 13, 6. Szottfried (Debr. Épí­­tősp. T.) 13.1, 7. Szebeni (Esztergomi Dobó G.) 13.2. Bata tartja kitűnő for­máját. Such második lett volna, ha az elején nem tekintget oldalt. 400 m (2 időfutam alapján): 1. Pintér (Szekszárdi G.) 62.4., 2. Wittinger (Hámán G.) 63.4, 3. Kecskeméti (Győri Közg. T.) 64.2, 4. Harmath (Berzsenyi G.) 64.7, 5. Bara­nyai (Pécsi Építőip. T.) 65.8. 80 m gát: 1. O. E. (Berzsenyi G.) 12.9, 2. Kellner P. (Bajai G.) 13.2, 3. Vészeli (Szhelyi Közg. T.) 13.3, 4. Suszter (Komlói G.) 13.4, 5. Ványa (Bajai G.) 13.6, 6. Vincze (Debr. Rk. G.) 13.9. A sokoldalú Oó pi­henten jobbat is tud. Távol: 1. Skultéty (Miskolci Vámos G.) 533, 2. Petró (Sopr. Tan.-képzőnő) 517, 3. Kun 510, 4. Sze­beni 502, 5. O. E. 500, 6. Rázga (Szi­lágyi G.) 499. A serdülőkorú Skultéty biztosan nyert, pedig nekifutásán és ugrótechnikáján is sok javítanivaló vol­na. Súly: 1. Miklós D. (Alkotmány u. T.) 11.96, 2. Mikus (Kanizsai G.) 11.36, 3. Babai (Teleki G.) 11.08, 4. Kisgyörgy (Z.-egerszegi Közg. T.) 11.04, 5. Kiss (Battonyai G.) 10.80. Igen jó átlag. Diszkosz: 1. Horváth A. (Tapolcai G.) 38.30, 2. Mikus 36.52, 3. Keresztes (Fé­nyes T.) 35.97, 4. Kótai (Kanizsai G.) 34.96, 5. Koncsek (Fáy G.) 34.85, 6. Miklós D. 33.99. Horváth győzelme meg­lepetés a pestiek felett. Gerely: 1. Ba­logh A. (Szilágyi G.) 43.68, 2. Miltényi (Kanizsai G.) 40.39, 3. Tárnyik (Land­ler G.) 37.39, 4. Rigó (Orosházi G.) 33.05. Balogh kiemelkedett a mezőny­ből. Hárompróba: 1. Retkes (Kiskunfél­­egyh. G.) 1878 (13.6, 9.60. 140), 2. Ge­lencsér (Pécsi Leővey G.) 1744, 3. Tóth J. (Orosházi G.) 1689 p. Két mérkőzést töröltek! A Sportfogadási és Lottó Igazgató­ság hivatalosan közli, hogy a Totó 27. számú, július 7-re érvényes szelvényéről két mérkőzést törölni kellett, mert a mérkőzéseket szom­batra hozták előre. A 27. számú szelvénye: 1. MTK—Rapid törölve 2. Dukla Prága —Crvena Zvezda törölve 3. Vojvodina—Slovan Bratislava 4. Hatvani VSE—Miskolci VSC 5. Egri SC —Salg. SE 6. Oroszlányi Bányász — Csepel Autó 7. Székesfehérvári Vasas—VKSE 8. Budafoki EMTE—Köb. Lombik 9. Siófoki VSE—Soproni VSE 10. Nagykanizsai VTE—Pápai MÁV 11. Húsos— Előre 12. Kerámia — Elektromos 13. Pereces—Bükkaljai Bányász 14. ózdi VTK — Baglya­saljai Bányász 3 forint 30 fillérért nagy összeget nyerhet! A Világifjúsági Találkozó és a sport Tíz évvel ezelőtt, 1947-ben rendezték Prágában az I. Világifjúsági Találkozót. Már a prágai VIT programján is szere­pelt a sport és azóta hagyományossá lettek a VIT alkalmával rendezett sport­­versenyek. A prágai fesztivál sport­műsora még aránylag csekély volt. Szovjet tornászok szerepeltek nagy si­kerrel a VIT-en, válogatott csapatuk le­győzte a csehszlovákokat, a fesztivál idején rendezett úszóversenyeken a szovjet úszók győztek majdnem minden számban. A legjobb eredményt közülük Meskov érte el a mellúszásban 2:44- gyel. II. VIT - X. FVB 1949-ben Budapesten volt a VIT. X demokratikus ifjúság nagy találkozóját sportbelileg is nagy esemény tette em­lékezetessé: a X. Főiskolai Világbaj­nokság. A X. FVB-n 15 sportágban 7­7 ország versenyzői vettek részt. Szín­vonalas küzdelmek után a legjobbak sorrendje a következő volt: 1. Szovjet­unió 48 győzelem, 2. Magyarország 43 győzelem, 3. Franciaország 13 győze­lem. Különösen atlétikában születtek igen figyelemre méltó eredmények. A szovjet Szmirnyickaja 51.10-es, az akkori hiva­talos világcsúcsnál jobb eredménnyel nyerte a női gerelyhajítást, Dumbadze 51.24-gyel a női diszkoszvetést, a tíz­próbában az első három helyet szovjet versenyzők foglalták el (Deniszenko 7287, Volkov 7026, Stevlev 6940 pont­tal), a lengyel Stawczyk 21.2-t futott 200 méteren. Az úszóversenyek során főként a magyar versenyzők jelesked­tek. 4x100 méteres férfi gyorsúszó­­váltónk 3:56.8-cal Európa-csúcsot ért el, Temes Judit 1:06.2-s országos csúccsal nyerte a 100 méteres női gyorsúszást. Szép magyar siker született a kerék­pározásban is: Pásztor 5:19.5-ös orszá­gos csúccsal lett első a 4000 méteres egyéni üldözőversenyben, ki, türelmes statisztikusok mégis meg­állapították, hogy a nagy nemzetközi vetélkedésben a magyar sportolók 26 első helyezést szereztek. Különösen atlétikában és úszásban születtek jó eredmények az I. Nemzet­közi Baráti Sportjátékokon. A legtöbb kiemelkedő atlétikai eredményt a szov­jet versenyzők érték el, de csehszlovák, román, magyar és NDK-beli atléták is jeleskedtek Bukarestben. Mutatóban né­hány­­kiemelkedő atlétikai eredmény: 200 méteres síkfutásban 1. Janecek (csehszlovák) 21, 2. Ignatyev (szovjet) 21.1. 400 méteres síkfutásban 1. Igna­tyev 46.8. 5000 méteren 1. Zátopek 14:03, 2. Kuc 14:04, 3. Kovács 14:04.2. 10 000 méteren 1. Zátopek 20:25.8, 2. Kuc 29:41,4. Magasugrásban 1. Sőtér (román) 200. Távolugrásban 1. Földessy 763, országos csúcs. 400 méteres gát­futásban 1. Litujev (szovjet) 51.5, 2. Ju­lin (szovjet) 51.8, 3. Lippay 52.4, or­szágos csúcs. Hármasugrásban 1. Seser­­bakov (szovjet) 15.63. Kalapácsvetésben 1. Strand-11 (norvég) 58.49, 2. Csermák 58.49, 3. Krivonoszov 57.90. 4x400 méte­res váltóban 1. Szovjetunió 3:10.8, 2. Magyarország 3:11.2. Női 100 méteren 1. Seliger (NDK) 11.7. Női 200 méteren 1. Seliger (ma asszonynéven Stubnick) 23.9. Női diszkoszban 1. Romaskova (szovjet) 52.63. Női 4x100 méteres vál­tóban 1. NDK 46.5. Női távolban 1. Csu­dina (szovjet) 598. ötpróbában 1. Csu­­dina 4888 pont, világcsúcs. 4x200 mé­teres női futóváltóban 1. Szovjetunió 1:36.4, világcsúcs. Úszásban is születtek világcsúcsok, kitűnő eredmények: 4x100 méteres női vegyesváltóban 1. Magyarország 5:09.2, világcsúcs. 4x100 méteres férfi vegyes­­váltóban 1. Magyarország 4:27, orszá­gos csúcs. 4x200 méteres gyorsúszó­váltóban 1. Magyarország 8:47,2. V. VIT - II. NBS 1955-ben Varsóban, az újonnan épí­tett „10 év” stadionban­­nyitották meg a II. Nemzetközi Baráti Sportjátéko­kat. Ezúttal már 35 ország sportolói szerepeltek a versenyeken, amelyek során 3 világcsúcs és a különböző or­szágok 100 országos csúcsa született — közöttük 24 olyan eredmény, am­ely­­lyel Helsinkiben, olimpiai bajnokságot lehetett volna nyerni. Világcsúcsot futott l az ausztrál Strickland női 100 méteren (11.3), nem hivatalos világcsúcsot női 400 méteren az NDK-beli Donáth (54.4), világcsúcs­­cssal (64.33) nyerte a kalapácsvetést Krivonoszov, mögötte 61.48-as orszá­gos csúccsal lett második Csermák. Hármasugrás­bani Scserbakov 16.35-tel, női távolugrásbam Vinogradova 627-tel állított fel Európa-csúcsot. Felejthe­tetlen versenyt futottak az 5000-esek (1. Chromik 13:55.2, lengyel csúcs, 2. Iharos 13:56.6, országos csúcs, 3. Ko­­vács 13:57, 4. Szabó 14:00.6.) A disz­koszvetést a szovjet Matvejev 54.41-gyel nyerte a csehszlovák Merta (53.01) előtt, genelyhajításban Sidlo 77.93-mal győ­zött (több mint 11 méteres javulás 4 év alatt), a női magasugrásban a ro­mán Balázs lett az első 166-tal a 80 méteres gátfutás döntőjében Strickfend il.l-et, az előfutamban 11 másodper­cet futott. A 4x100 méteres férfi vál­tóban a magyar csapat 40.7-tel legyőz­te a szovjet váltót (40.8). Úszásban megszűnt a magyar egyed­uralom. A 100 méteres férfi gyors­­úszást a szovjet Ba­langyin nyerte 57.7- tel, 400 és 1500 méteren a lengyel Gremlowski diadalmaskodott 4:39.8-cal, illetve 18:51.7-tel, 100 méteres mell­úszásban az NDK-s Fritsche 1:12.6-tal győzött. Voltak persze magyar úszósike­rek is: Magyar 1:05.6-tal nyerte a 100 méteres férfi hátúszást, 4x100 méteres női vegyesváltónk 5:06.6-os országos csúcsot úszott és még 6 úszógyőzelmet szereztek versenyzőink. ★ Ismét VIT-re készülünk, most lesz a TI­. NBS. Vajon milyen eredményesen szerepelnek versenyzőink Moszkvában? Sz. J. III. VIT - XI. FVB 1951-ben Berlin demokratikus szek­tora volt a színhelye a fesztiválnak és az FVB-nek. Az FVB alkalmából avat­ták fel a Walter Ulbricht-stadion­t és azóta szinte hagyományos már, hogy a VIT-et rendező ország valamilyen na­gyobb sportlétesítménye éppen a fesz­tivál sportversenyeire készül el. A XI. FVB-n 39 ország versenyzői vettek részt. A Szovjetunió sportolói 71 első, 44 második­­és 31 harmadik he­lyezést, a mieink 43 első, 39 második és 32 harmadik helyezést értek el. Az atlétikában jórészt a szovjet sportolók, az úszásban a magyarok szereztek győ­zelmeket. 110 méteres gátfutásban Bu­­lanceik 14.4-gyel győzött. 400 méteres gátfutásban Litujev 52.3-mal, 3000 mé­teres akadályfutásban Kazavicev Szőlő­vel. A férfi magasugrást a csehszlovák Láneky nyerte 197-tel, a gerelyhají­­tásban pedig egy azóta világhírűvé lett versenyző tűnt fel: Janusz Sidlo, aki Berlinben 66.38-cal lett első. A 4x100 méteres női gyorsúszó-vál­­tóban a magyar csapat 4:34.2-vel dia­dalmaskodott, a 200 méteres női mell­úszást Killermanni Klára 2:54.4-gyel nyerte. Bár sportbelileg nagy sikert hozott a XI FVB, a nyugati országok többsé­gének tüntető távolmaradása miatt az a döntés született, hogy ezentúl a Vi­lágifjúsági Találkozót nem kötik össze főiskolai világbajnokságokkal, hanem helyettük olyan baráti sportversenye­ket rendeznek, amelyeken nemcsak fő­iskolások vehetnek részt, hanem min­den demokratikusan gondolkodó spor­toló. Megszülettek a Nemzetközi Baráti Sportjátékok. IV. VIT - I. NBS 1953 augusztusában avatták fel Bu­karestben az „Augusztus 23” stadiont, a Román Népköztársaság legnagyobb sportlétesítményét. Ebben a stadionban nyitották meg az I. Nemzetközi Baráti Sportjátékokat, amelyeken 18 ország 3500 sportolója mérte össze erejét 18 sportágban. Az újfajta sportrendezvény teljes mértékben beváltotta a hozzá fű­zött reményeket. 5 világcsúcs, 5 Európa-csúcs született a versenyek so­rán és először hallatott magáról nem­zetközi vonatkozásban Vlagyimir Kuc, a későbbi kétszeres olimpiai bajnok. Bár összesített pontversenyt nem írtak Izgalmak... sikerek... és kudarcok a Városligetben Két csehszlovák és két magyar győzelem a motoros és autós gyorsasági versenyen A Bp. Honvéd nemzetközi, s egyben országos bajnoki pontszerző motorke­rékpáros és autós gyorsasági verse­nyén ezúttal elmaradt a közönségsiker. Túlságosan meleg volt. A közönség in­kább a hűsebb helyeket kereste fel. De így is közel 30 000 nézője volt a versenynek, amely bővelkedett izgal­makban. A négy nemzetközi számban három csehszlovák motorversenyző és két autóversenyző is indult, fele-fele arányban osztozkodtak a vendégek és a magyar versenyzők az első helyeken. Számunkra értékes Kurucz György, va­lamint az autós Kozma Ferenc győzel­me. Sajnos, 500 kcm-es sportgépeink száma a versenyen megfogyott eggyel. Máthé Sándor, az Újpesti Dózsa komoly képességű versenyzője a sportgépek futamában kb. 140 km-es Iramban kö­zel került a járda szegélyéhez és bu­kott. Máthé könnyebb horzsolásokkal megúszta a bukást, gépe azonban ki­gyulladt, s négy „csütörtököt” mondott kézi oltókészülék „díszkíséretében’s por­rá égett. Egyik legjobb Norton gépünk semmisült meg. * 125 kcm sportgépek (8 kör, 9 Induló, egy kör 4200 m): 1. Vaclav Parus (Csehszlovákia) Zet­ka 17:53.6, 2. Szabó II László (Bp. Zalka Máté) Csepel 17:55.6, 3. Hamar (Bp. Honvéd) Danu­­via 18:32, 4. Spáth (ZM) Csepel 18:33, 5. Csabai (Csepel SC) Csepel 18:34,5. Nők: 1. Gondos (Újpesti Dózsa) Csepel 18:03.6, 2. Nyilasi M. (ZM) Csepel 18:13,6. Sorozatgépek: 1. Venczel (ZM) Csepel 19:02, 2. Rába (Csepel SC) Cse­pel 19:02,8, 3. Petró (Bp. Honvéd) Cse­pel 19:05, 4. Benyák (Csepel SC) Csepel 19:12,­­ 5. Geszler (I. Dózsa) Csepel 19:22,5. A három csoport összevont fu­tamában természetesen a sportgépek nyújtották a legtöbbet. Három körön keresztül Szabó vezetett. Parus azon­ban gyorsabb gépén már a negyedik körben befogta e magyar versenyzőt és ezután nem adta át a vezető he­lyet. A 6. körben Szabó 40 méterre megközelítette Parust, de utána ismét megnőtt közöttük a távolság Parus ja­vára. A nők versenyében Gondos fölé­nyesen győzött, sőt az abszolút sor­rendben is a harmadik legjobb időt futotta. Beinkó Rozália a hetedik körben a biztos második helyről tévedés foly­tán kiállt. Azt hitte, hogy már befe­jezte a versenyt. Venczel és Bába soro­zatgépén szép versenyt vívott. 250 kcm (10 kör, 14 Ind.): 1.Relse Ist­ván (Bp. Honvéd)­­Jawa 21:52.6, 2. Nagy I. (Bp. Honvéd) Jawa 21:54.8, 3. Pásztor (U. Dózsa) Jawa 23:04.8, 4. Nagy K. (ZM) DÉL 23:09.8, 5. Csabai (Csepel SC) Pan­nónia 23:26. Reisz a 3. körtől kitűnően motorozott. Ekkor vette át a vezetést és csak Nagy tudta őt nyomon követni, ör­vendetes a magyar gyártmányú CEL motor negyedik és a Pannónia ötödik helye. 350 kcm sorozat (10 kör. 9 ind.): 1. Bürger (U. Dózsa) Jawa 21:44.5, 2. Bi­­néth (U. Dózsa) Jawa 21:52.4, 3. Orbán (ZM) Jawa 23:06.3, 4. Sülé (Előre SC) Jawa 23:06.9, 5. Hackermüller (FTC) Norton 23:13. Csak a 3. kör elsőségét tudták elvenni Bürgertől. Úgy látszott,­­hogy Haral viaskodik majd Bürgerrel az élen. Haral azonban géphiba miatt az ötödik körben kiállt. Cserkúti gépe is felmondta a szolgálatot ebben a kör­ben. 350 kcm sport (15 kör, 9 ind.): 1. Cada (Csehszlovákia) Jawa 29:45.2, 2. Helikar (Csehszlovákia) Jawa 29:52.6, 3. Reisz János (Bp. Honvéd) AJS 29:53, 4. Szűcs (II. Dózsa) 250-es NSU 29:52.1 (egy kör­hátrány), 5. Bartl (Bp. Honvéd) Velocette 30:28.7 (egy kör hátrány). A gyors gépen versenyző két csehszlovák tisztes előnyt szerzett az élen.­­ a 12. körben Cada még Helikart is lerázta. Reisz János las­súbb gépén jól tartotta Helikart, előzni azonban nem tudta. 500 kcm sport (15 kör, 6 Ind.): 1­.­Kurucz (Bp. Honvéd) Norton 29:16.4, 2. Cada (Csehszlovákia) Jawa 29:28.4, 3. Hernádi (ZM) Norton 31:07, 4. Peter (U. Dóz­sa) Guzzi 29:53.4 (egy kör hát­ránnyal). Sorozatgépek: 1. Schlenker (ZM) Norton 29:33.4, 2. Németh Emil (Ü. Dózsa) Norton 29:56, 3. Hollós (U. Dózsa) Triumph 29:58, 4. Illyés (ZM) Norton 31:21. Közös futam! Cada a ha­todik körig nagy előnyt szerzett az élen, de Kurucz befogta. Cada felzár­kózási kísérlete ezután eredménytelen maradt, sőt Kurucz még tovább növelte előnyét. A sorozatgépek versenyében nagy fölényben volt Schlenker. Németh Emil és Hollós csak a második helyért viaskodott. Oldalkocsik (8 kör, 5 ind.): 1. Domnsa, Villányi (O. Dózsa) BMW 18:27.4, 2. Gódy, Berta (ZM) BMW 19:06.9, 3. Pet­­tenkoffer, Scheller (O. Dózsa) BMW 19:30.6. Biztos győzelmet harcolt ki magának a Domsa, Villányi-páros. Autók 1100 kcm-ig (8 kör): 1. Kozma Ferenc (III. Autójavító) Fiat 17:42.4, 2. Hubasek (Csehszlovákia) Skoda 17:57.8, 3. Kiss F. (Autótaxi) Fiat 18:17. 1100 kcm felett: 1. Széles (IV. Autójavító) Macerati 17:58, 2. Wimmer (III. Autója­­­vító) BMW 18:47.4, 3. Kiss L. (VI. Autó­javító) Vauxhall 18:14.4 (egy körhátr­­ány). Két csehszlovák autós indult az 1100 alatti gépek mezőnyében. Hovorka azonban a 3. körben kiállt. Ekkor még Hubasek vezetett korszerű gépével, de az ötödik körben már Kozma volt az élen, s a célig biztos előnyt szerzett. ÚJABB VÉLEMÉNY: Mi a baj a magyar férfi tornában? Június 20-i számunkban közöltük Sárkány Istvánnak, a tornászok volt állami edzőjének cikkét „Mi a baj a magyar férfi tornában?” címmel. Férfi tornánk jelenlegi alárendelt szerepe élénken foglalkoztatja a szakembere­ket. Elsőnek Sántha Lajos dr., a férfi válogatott keret edzőjének hozzászólá­sát közöljük. Nem értünk mindenben egyet Sántha Lajossal, s minden való­színűség szerint lesznek szakemberek, akik vitába szállnak majd mind Sán­tha, mind pedig Sárkány megállapítá­saival — ezeket a hozzászólásokat várjuk, s örömmel adunk helyet szá­mukra. Kedves Sárkány sporttárs! Olvastam a Népsportban a „Mi a baj a magyar férfi tornában?" című cikke­det. Azt hittem, hogy hatéves állami edzőséged tapasztalatait rendezve adni akarsz valamit annak a magyar torná­nak, amit szeretünk, s amelyért annyit dolgozunk. Csalódtam! Nem a torna­­sportnak akartál segíteni,­­ hanem tá­madni akartál, s ez döntően befolyásol­ta cikkedet. Tornasportunk igazi bajaihoz, úgy vé­lem, nem juthatunk el a tények meg­­másításával. Mert amilyen jól emlékez­tél arra, hogy 1948-ban a londoni olim­pián csapatunk harmadik lett, egyéni bajnokságot nyertünk és több jó helye­zést értünk el, azt sem felejthetted el, hogy Helsinkiben csapatunk a hatodik helyet is csak 0.2 ponttal tudta a cseh­szlovákok előtt kiharcolni, az egyéni olimpiai bajnok talajon csak tizenötödik lett és egyetlen helyezést sem tudtunk elérni. Vagy csak éppen nem akartál rá emlékezni, hogy ezt írhasd: „A hel­sinki olimpia idején még alig mutatko­zott visszaesés a válogatottban”. Vagy valóban így láttad, s nem tulajdonítottál semmi jelentőséget annak, hogy 1950- ben Moszkvában a világbajnoki anyaggal 51 pontos vereséget szenvedtünk a szovjet csapattól annak első erőpróbá­ján? És azt sem számoltad ki, hogy a helsinki olimpiai csapat életkora ez volt: 38, 37, 35, 30, 30, 29, 29, 23. A helsinki olimpiát követő évben, amikor szerinted a­ színvonalbeli vissza­esés megindult, még nem voltam a vá­logatott edzője,­­ a bukaresti VIT-re sem én készítettem elő a tornászokat. Elfelejtetted megemlíteni, hogy ezen a versenyen sem szereztünk egyetlen he­lyezést sem. Amikor a válogatott keret vezetésére megbízást k­apta­m, az újságok már ré­gen „öregekről” és arról írta­k, hogy a férfi tornában nincs utánpót­­lás. Nem is volt! Mert az a néhány tornász, akiket felsorolsz, még nem tekinthető egy sportág utánpótlásának, ugyan­akkor túlzás azt állítani, hogy „eltűn­tek az élvonalból”. A férfi torna ugyanis még nem kapott olyan tehet­séges fiatalt, aki az első válogató ver­senyen mindjárt a 2—3. helyen­ vég­zett volna (mint például a nőknél Mák és Bencsik). Talán annak is én vagyok az oka, hogy Békési Sándor nem tud a férfi tornában ilyet nyújtani, mert olyan iskolában tanít még mindig, ahol nem foglalkozhat tornával. Vánkői Fe­renc diákjai pedig kézilabdában nyer­nek bajnokságot, mert iskolájának tor­naterme nem alkalmas tornaszerek fel­állítására. A bajok mégis korábbi eredetűek, mint a „helytelen oktatási elmélet”-nek és a „technikai oktatás hibás módsze­rei''-nek megjelenése. A közvélemény tájékoztatása céljából szeretnék rövi­den foglalkozni azzal, hogy mi a helyzet az anyagerősség és a kivitelezés körül. A Nemzetközi Tornaszövetség 1954- ben szabályozta a gyakorlatok anyag­­erősségét és ezt így fejezte ki: 1 C, 4 B, 5 A elem szükséges ahhoz, hogy a bírák tíz pontból értékelhessék a gya­korlatot. (Nyújtón óriáskörből szaltó, vagy a gyűrűn a keresztfüggés csak 1 — 1 B­ elem). Nem volt azonban még példa arra, hogy olimpiai vagy világ­­bajnokságot, vagy akár helyezést lehe­tett volna szerezni csupán ennyivel. Hi­szen már 1936-ban a finn Soarvala nyújtón 3 C-vel, a csehszolvák Hudec gyűrűn 5 C-vel, 1948-ban a svájci Stalder nyújtón 4 C-vel, Frei gyűrűn 5 C-vel nyerte az olimpiai bajnokságot. Ezek csak kiragadott példák a múlt­ból, mert áttérve a jelenre, hasábokon át lehetne a felsorolást folytatni. A japán tornászokról például a német szaksajtó azt írta, hogy gyakorlatuk­ban több a C-, mint a B-elem. Mégis Azarjian győzött a gyűrűn Melbourne­­ben, persze 6 C-vel a gyakorlatában. Feltehető tehát a kérdés: lehet-e a legtökéletesebben végrehajtott kis gya­korlattal eredményt elérni? Nem! Mert például ha a C-elem hiányzik, már maximálisan csak 9:4-re értékelhető a gyakorlat. Ezek után természetes, hogy a vá­logatott keret munkatervében első fel­adatként az anyag erősítése szerepel, a nemzetközi követelmény és az egyén képességeinek figyelembe vételével. Hogy ezt valóban szem­ előtt tartottuk és nem estünk túlzásba, azt bizonyítja, hogy az olimpiai felkészülés végén csak két tornászunk volt, akiknek min­den gyakorlata 10 pontból indult. (Je­lenleg egy sincs.) Csak ezután következett a második feladat: a kivitelezés. Mitől függ a kivitelezés? Először: a versenyzővel veleszületett testi adottságtól, mert a görbe láb, a kiálló térd, a merev boka olyan valami, amin az edző már nem tud változtat­­­ni. Másodszor: az illető mozgássorozat­nak olyan mértékű begyakorlásától, hogy a tornász tudatosan, ügyelhes­sen a helyes testtartásra, a szép kivi­­telezéésre. Így érhető el az egyes ízüle­tekben reflektorikusan fellépő (kiviteli hibának számító) mozgások megszünte­­­tése és a részmozgások helyes sorrend­ben és ritmusban­ történő végrehajtása. Nem követtünk el tehát hibát akkor, amikor először a gyakorlatok helyes technikával történő végrehajtásának megtanulását tűztük ki feladatul. Minél jobban szélesedett gyakorlás közben a tornászok figyelemköre, annál jobban javult a kivitel. Talán türelmetlen voltál, hogy ezt nem vetted é­szre, pe­dig tudhatnád, hog­y Itt 1—2 év nem nagy idő. Végül ez a megjegyzésed, hogy „a fiatalság örömmel venne részt olyan edzési munkában, amely nem a kettős légbukfenccel kezdődik", még képlete­sen is olyan képtelen állítás, hogy fog­lalkozni sem érdemes vele. Arról, hogy mégis értünk el valami fejlődést, ha a két legutóbbi nemzet­közi verseny ezt nem is mutatta, nem beszélek. Többet akarunk! Ha segíteni akarsz, megtalálsz bennünket hétközi nap és ünnepnap, télen és nyáron a tornateremben! Sporttársi üdvözlettel: Sántha Lajos dr. Reuter-jelentés Grosics és több magyar játékos hazatéréséről Grosics Gyula, a magyar labdarúgó­­válogatott volt kapusa szombaton dél­után Bécsben a Reuter tudósítójának kijelentette, hogy több játékostársával együtt haza kíván térni. Grosics még hozzátette, hogy valószínűleg Szolnok és Kocsis is hasonlóan akar cselekedni. Puskás és Czibor azonban Nyugaton marad. (MTI) Hétfő, 1957. júl­us •3“

Next