Népsport, 1957. július (13. évfolyam, 63-84. szám)
1957-07-01 / 63. szám
Kertész Aliz kiverte a nápolyi női tornaversenyt Távbeszélő-jelentésünk és (Nápoly, június 30.) Szombaton délután nagy érdeklődés mellett rendezték Nápolyban az Italia Kupa nemzetközi női tornaversenyt, amelyen Magyarországot két versenyző, Kertész Aliz és Gulyás Károlyné képviselte. A magyarokon és a rendező olaszokon kívül még francia és spanyol tornásznők indultak. Nem volt túlságosan erős a mezőny, s a verseny színvonala is csak közepes szinten mozgott. A magyar tornásznők jól megállták a helyüket a szabadon választott gyakorlatokkal folyó versenyen. Kertész Aliz 0,45 ponttal végeredményben megnyerte az egyéni összetett versenyt, s a szerenkinti versenyben is két győzelmet aratott. Egyéni összetett: 1. Kertész Aliz (Magyarország) 38.80, 2. Cassi (Olaszország) 38.35, 3. Gulyásné (Magyarország) 38.15, 4. M. Cicognani (Olaszország) 37.80, 5. R. Cicognani (Olaszország) 37.20, 6. Santarelli (Olaszország) 35.20. Szerenkint. Felemáskorlát: 1. Kertész 9.75, 2. Gulyásné 9.65, 3. M. Cicognani 9.60. Gerenda: 1. R. Cicognani 9.80, 2. Kertész 9.75, 3. Gulyásné 9.65. Talaj: 1. R. Cicognani 9.80, 2. Cassi 9.70, 3. M. Cicognani 9.65, 4. Gulyásné 9.65, 5. Kertész 9.55. Lóugrás: 1. Kertész 9.75, 2. M. Cicognani 9.75, 3. R. Cicognani 9.75. Előreláthatólag hétfőn este Indulunk haza és szerdán a délelőtti órákban érkezünk Budapestre. Herpich Rezsőné Sok kitűnő eredmény a felszabadulás óta legszínvonalasabb középiskolai egyéni atlétikai bajnokságon A váltó- és csapatversenyek (no meg a magasugrás) biztató eredményei után vasárnap délelőtt, az országos középiskolai atlétikai bajnokság harmadik napján a felszabadulás óta legszínvonalasabb egyéni döntőket láthattuk a BEAC-pályán. A bágyasztó kánikula ellenére a legtöbb számban élvezetes küzdelmet vívott a sok tehetséges fiatal és nehéz volna a sok jó eredmény között rangsort felállítani. Csak még a fiú dobószámokban (kivéve talán a gerelyhajítást) nem megfelelő a színvonal, a lányoknál pedig a 400 m ígért jobb eredményeket. Most is tekintetbe kell azonban venni, hogy a váltó- és csapatbajnokságokon indulók már meglehetősen fáradtan versenyeztek az egyéni döntőkben. Eredményesen szerepeltek a vidékiek, a vasárnapi 20 bajnokság fele Vidékre került! Dicséretet érdemel a rendezőség, nem kevésbé pedig maga a pálya, amely bámulatosan bírta a háromnapos hatalmas igénybevételt. FI VK, 100 m: 1. Horváth T. (Szombathelyi Nagy G.) 11.2, 2. Gémesi (I. László G.) 11.3, 3. Babos (Szegedi Építőip. T.) 11.3, 4. Hencz (Tatabányai Bá- Ttgaip. T.) 11.4, 5. Bodor (I. László G.) 11.5. Horváth biztosan győzött, kár azonban, hogy a győri Csiszár térdbántalmai miatt nem indult. Enyhe ellenszél. 400 m: 1. Urbán (I. István G.) 51.7, 2. Litteráti (Petrich T.) 52, 3. Varga J. (Debr. Vegyip. T.) 52.2, 4. Pazar (Mohácsi G.) 52.3, 5. Varga J. (Szhelyi Nagy G.) 52.7. Urbán győzelme meglepetés. Az esélyes Litteráti roppant lassan kezdett. 1500 m: 1. Simon A. (Fáy G.) 3:59.7, 2. Mácsár (Egri Tanképző) 4:00.8, 3. Vasa (Tapolcai G.) 4:09.6, 4. Obranovics (Landler G.) 4:10.2, 5. Balázs (I. László G.) 4:11.9. Igen bátran (60 mp) kezdtek. 2:07.8 volt a 800, majd 3:11.3 az 1200 m. Simon igen jó idővel verte a szívós Mocsárt, mindkettő nagy ígéret. 110 m gát (91.4 cm): 1. Szőke (Petőfi G.) 14.7, 2. Kovács D. (Kölcsey G.) 14.7, 3. Babai (Eötvös G.) 15.4, 4. Horváth J. (Tapolcai G.) 15.4, 5. Tímár (Gyulai Tanképző) 15.6. A végig vezető Kovácsot Szőke a célban kapta el. Távol: 1. Török (Kölcsey G.) 697, 2. Mihályfi (Egri Dobó G.) 687, 3. Viktor (Bolyai G.) 666, 4. Szabó I. (Kölcsey G.) 631, 5. Garamvölgyi (Bajai G.) 649, 6. Nyúl (Sztálinvárosi G.) 644. Szép verseny. Török megérdemelte a győzelmet, bár Mihályfi ötször hajszállal belépett (!), köztük egy 7 m körüli ugrással. Rúd: 1. Csaba (József Attila G.) 380, 2. Kismartoni K. (Toldy G.) 380, 3. Horváth T. (Jedlik G.) 380, 4. Csányi Z. (Petőfi G.) 320, 5. Kismartoni L. (Toldy G.) 310. Csaba azzal nyert, hogy csak 360-on kezdett ugrani. Mindhárom eredménye kitűnő. Hármas: 1. Török 13.78, 2. Viktor 13.32, 3. Várhelyi (Landler G.) 12.97, 4. Krajcsi (Széchenyi G.) 12.76, 5. Kurunczi (Debr. Gépi G. T.) 12.65. Török második bajnokságát is egyéni csúccsal nyerte, csak hármat ugrott. Súly: 1. Turcsányi (Sopr. Érd. T.) 13 m, 2. Hartai (Tatab, Bányai T.) 12.21, 3. Csányi B. (Egri Dobó G.) 11.84. Diszkosz: 1. Turcsányi 37.71, 2. Kivágó (Eötvös G.) 37.43, 3. Szöőr (Debr. Fazekas G.) 36.63, 4. Lőke (Toldy G.) 36.27. Gerely: 1. Pataki L. (Bajai G.) 56.43, 2. Valter (Váci G.) 53.75, 3. Kellermayer (Tapolcai G.) 52.49, 4. Hegyi (Bólyai G.) 52.09, 5. Szabó J. (Debr. Ref. G.) 52.02. Kalapács: 1. Eckschmidt (I. László G.) 48.79, 2. Kocsis (Kiskunfélegyh. G.) 44 m, 3. Pekár (Debr. Gépip. T.) 38.69. Ötpróba: 1. Sebők (Sz.helyi Mezőgazd. T.) 2261 (617. 30.84, 24.3, 44.92, 4:54.4), 2. Ladányi (Toldy G.) 2246, 3. Széphegyi (Kölcsey G.) 2023 4. Boros (Szeg. Radnóti G.) 1615 p. LÁNYOK. 100 m: 1. Bata (Egri Tan.képzőnő) 12.2, 2. Held (Kanizsai G.) 12.4, 3. Such (B.-csabai Közg. T.) 12.5, 4. Kun (Hámán G.) 12.9, 5. Móricz (Győri Kazinczy G.) 13, 6. Szottfried (Debr. Építősp. T.) 13.1, 7. Szebeni (Esztergomi Dobó G.) 13.2. Bata tartja kitűnő formáját. Such második lett volna, ha az elején nem tekintget oldalt. 400 m (2 időfutam alapján): 1. Pintér (Szekszárdi G.) 62.4., 2. Wittinger (Hámán G.) 63.4, 3. Kecskeméti (Győri Közg. T.) 64.2, 4. Harmath (Berzsenyi G.) 64.7, 5. Baranyai (Pécsi Építőip. T.) 65.8. 80 m gát: 1. O. E. (Berzsenyi G.) 12.9, 2. Kellner P. (Bajai G.) 13.2, 3. Vészeli (Szhelyi Közg. T.) 13.3, 4. Suszter (Komlói G.) 13.4, 5. Ványa (Bajai G.) 13.6, 6. Vincze (Debr. Rk. G.) 13.9. A sokoldalú Oó pihenten jobbat is tud. Távol: 1. Skultéty (Miskolci Vámos G.) 533, 2. Petró (Sopr. Tan.-képzőnő) 517, 3. Kun 510, 4. Szebeni 502, 5. O. E. 500, 6. Rázga (Szilágyi G.) 499. A serdülőkorú Skultéty biztosan nyert, pedig nekifutásán és ugrótechnikáján is sok javítanivaló volna. Súly: 1. Miklós D. (Alkotmány u. T.) 11.96, 2. Mikus (Kanizsai G.) 11.36, 3. Babai (Teleki G.) 11.08, 4. Kisgyörgy (Z.-egerszegi Közg. T.) 11.04, 5. Kiss (Battonyai G.) 10.80. Igen jó átlag. Diszkosz: 1. Horváth A. (Tapolcai G.) 38.30, 2. Mikus 36.52, 3. Keresztes (Fényes T.) 35.97, 4. Kótai (Kanizsai G.) 34.96, 5. Koncsek (Fáy G.) 34.85, 6. Miklós D. 33.99. Horváth győzelme meglepetés a pestiek felett. Gerely: 1. Balogh A. (Szilágyi G.) 43.68, 2. Miltényi (Kanizsai G.) 40.39, 3. Tárnyik (Landler G.) 37.39, 4. Rigó (Orosházi G.) 33.05. Balogh kiemelkedett a mezőnyből. Hárompróba: 1. Retkes (Kiskunfélegyh. G.) 1878 (13.6, 9.60. 140), 2. Gelencsér (Pécsi Leővey G.) 1744, 3. Tóth J. (Orosházi G.) 1689 p. Két mérkőzést töröltek! A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság hivatalosan közli, hogy a Totó 27. számú, július 7-re érvényes szelvényéről két mérkőzést törölni kellett, mert a mérkőzéseket szombatra hozták előre. A 27. számú szelvénye: 1. MTK—Rapid törölve 2. Dukla Prága —Crvena Zvezda törölve 3. Vojvodina—Slovan Bratislava 4. Hatvani VSE—Miskolci VSC 5. Egri SC —Salg. SE 6. Oroszlányi Bányász — Csepel Autó 7. Székesfehérvári Vasas—VKSE 8. Budafoki EMTE—Köb. Lombik 9. Siófoki VSE—Soproni VSE 10. Nagykanizsai VTE—Pápai MÁV 11. Húsos— Előre 12. Kerámia — Elektromos 13. Pereces—Bükkaljai Bányász 14. ózdi VTK — Baglyasaljai Bányász 3 forint 30 fillérért nagy összeget nyerhet! A Világifjúsági Találkozó és a sport Tíz évvel ezelőtt, 1947-ben rendezték Prágában az I. Világifjúsági Találkozót. Már a prágai VIT programján is szerepelt a sport és azóta hagyományossá lettek a VIT alkalmával rendezett sportversenyek. A prágai fesztivál sportműsora még aránylag csekély volt. Szovjet tornászok szerepeltek nagy sikerrel a VIT-en, válogatott csapatuk legyőzte a csehszlovákokat, a fesztivál idején rendezett úszóversenyeken a szovjet úszók győztek majdnem minden számban. A legjobb eredményt közülük Meskov érte el a mellúszásban 2:44- gyel. II. VIT - X. FVB 1949-ben Budapesten volt a VIT. X demokratikus ifjúság nagy találkozóját sportbelileg is nagy esemény tette emlékezetessé: a X. Főiskolai Világbajnokság. A X. FVB-n 15 sportágban 77 ország versenyzői vettek részt. Színvonalas küzdelmek után a legjobbak sorrendje a következő volt: 1. Szovjetunió 48 győzelem, 2. Magyarország 43 győzelem, 3. Franciaország 13 győzelem. Különösen atlétikában születtek igen figyelemre méltó eredmények. A szovjet Szmirnyickaja 51.10-es, az akkori hivatalos világcsúcsnál jobb eredménnyel nyerte a női gerelyhajítást, Dumbadze 51.24-gyel a női diszkoszvetést, a tízpróbában az első három helyet szovjet versenyzők foglalták el (Deniszenko 7287, Volkov 7026, Stevlev 6940 ponttal), a lengyel Stawczyk 21.2-t futott 200 méteren. Az úszóversenyek során főként a magyar versenyzők jeleskedtek. 4x100 méteres férfi gyorsúszóváltónk 3:56.8-cal Európa-csúcsot ért el, Temes Judit 1:06.2-s országos csúccsal nyerte a 100 méteres női gyorsúszást. Szép magyar siker született a kerékpározásban is: Pásztor 5:19.5-ös országos csúccsal lett első a 4000 méteres egyéni üldözőversenyben, ki, türelmes statisztikusok mégis megállapították, hogy a nagy nemzetközi vetélkedésben a magyar sportolók 26 első helyezést szereztek. Különösen atlétikában és úszásban születtek jó eredmények az I. Nemzetközi Baráti Sportjátékokon. A legtöbb kiemelkedő atlétikai eredményt a szovjet versenyzők érték el, de csehszlovák, román, magyar és NDK-beli atléták is jeleskedtek Bukarestben. Mutatóban néhánykiemelkedő atlétikai eredmény: 200 méteres síkfutásban 1. Janecek (csehszlovák) 21, 2. Ignatyev (szovjet) 21.1. 400 méteres síkfutásban 1. Ignatyev 46.8. 5000 méteren 1. Zátopek 14:03, 2. Kuc 14:04, 3. Kovács 14:04.2. 10 000 méteren 1. Zátopek 20:25.8, 2. Kuc 29:41,4. Magasugrásban 1. Sőtér (román) 200. Távolugrásban 1. Földessy 763, országos csúcs. 400 méteres gátfutásban 1. Litujev (szovjet) 51.5, 2. Julin (szovjet) 51.8, 3. Lippay 52.4, országos csúcs. Hármasugrásban 1. Seserbakov (szovjet) 15.63. Kalapácsvetésben 1. Strand-11 (norvég) 58.49, 2. Csermák 58.49, 3. Krivonoszov 57.90. 4x400 méteres váltóban 1. Szovjetunió 3:10.8, 2. Magyarország 3:11.2. Női 100 méteren 1. Seliger (NDK) 11.7. Női 200 méteren 1. Seliger (ma asszonynéven Stubnick) 23.9. Női diszkoszban 1. Romaskova (szovjet) 52.63. Női 4x100 méteres váltóban 1. NDK 46.5. Női távolban 1. Csudina (szovjet) 598. ötpróbában 1. Csudina 4888 pont, világcsúcs. 4x200 méteres női futóváltóban 1. Szovjetunió 1:36.4, világcsúcs. Úszásban is születtek világcsúcsok, kitűnő eredmények: 4x100 méteres női vegyesváltóban 1. Magyarország 5:09.2, világcsúcs. 4x100 méteres férfi vegyesváltóban 1. Magyarország 4:27, országos csúcs. 4x200 méteres gyorsúszóváltóban 1. Magyarország 8:47,2. V. VIT - II. NBS 1955-ben Varsóban, az újonnan épített „10 év” stadionbannyitották meg a II. Nemzetközi Baráti Sportjátékokat. Ezúttal már 35 ország sportolói szerepeltek a versenyeken, amelyek során 3 világcsúcs és a különböző országok 100 országos csúcsa született — közöttük 24 olyan eredmény, amelylyel Helsinkiben, olimpiai bajnokságot lehetett volna nyerni. Világcsúcsot futott l az ausztrál Strickland női 100 méteren (11.3), nem hivatalos világcsúcsot női 400 méteren az NDK-beli Donáth (54.4), világcsúcscssal (64.33) nyerte a kalapácsvetést Krivonoszov, mögötte 61.48-as országos csúccsal lett második Csermák. Hármasugrásbani Scserbakov 16.35-tel, női távolugrásbam Vinogradova 627-tel állított fel Európa-csúcsot. Felejthetetlen versenyt futottak az 5000-esek (1. Chromik 13:55.2, lengyel csúcs, 2. Iharos 13:56.6, országos csúcs, 3. Kovács 13:57, 4. Szabó 14:00.6.) A diszkoszvetést a szovjet Matvejev 54.41-gyel nyerte a csehszlovák Merta (53.01) előtt, genelyhajításban Sidlo 77.93-mal győzött (több mint 11 méteres javulás 4 év alatt), a női magasugrásban a román Balázs lett az első 166-tal a 80 méteres gátfutás döntőjében Strickfend il.l-et, az előfutamban 11 másodpercet futott. A 4x100 méteres férfi váltóban a magyar csapat 40.7-tel legyőzte a szovjet váltót (40.8). Úszásban megszűnt a magyar egyeduralom. A 100 méteres férfi gyorsúszást a szovjet Balangyin nyerte 57.7- tel, 400 és 1500 méteren a lengyel Gremlowski diadalmaskodott 4:39.8-cal, illetve 18:51.7-tel, 100 méteres mellúszásban az NDK-s Fritsche 1:12.6-tal győzött. Voltak persze magyar úszósikerek is: Magyar 1:05.6-tal nyerte a 100 méteres férfi hátúszást, 4x100 méteres női vegyesváltónk 5:06.6-os országos csúcsot úszott és még 6 úszógyőzelmet szereztek versenyzőink. ★ Ismét VIT-re készülünk, most lesz a TI. NBS. Vajon milyen eredményesen szerepelnek versenyzőink Moszkvában? Sz. J. III. VIT - XI. FVB 1951-ben Berlin demokratikus szektora volt a színhelye a fesztiválnak és az FVB-nek. Az FVB alkalmából avatták fel a Walter Ulbricht-stadiont és azóta szinte hagyományos már, hogy a VIT-et rendező ország valamilyen nagyobb sportlétesítménye éppen a fesztivál sportversenyeire készül el. A XI. FVB-n 39 ország versenyzői vettek részt. A Szovjetunió sportolói 71 első, 44 másodikés 31 harmadik helyezést, a mieink 43 első, 39 második és 32 harmadik helyezést értek el. Az atlétikában jórészt a szovjet sportolók, az úszásban a magyarok szereztek győzelmeket. 110 méteres gátfutásban Bulanceik 14.4-gyel győzött. 400 méteres gátfutásban Litujev 52.3-mal, 3000 méteres akadályfutásban Kazavicev Szőlővel. A férfi magasugrást a csehszlovák Láneky nyerte 197-tel, a gerelyhajításban pedig egy azóta világhírűvé lett versenyző tűnt fel: Janusz Sidlo, aki Berlinben 66.38-cal lett első. A 4x100 méteres női gyorsúszó-váltóban a magyar csapat 4:34.2-vel diadalmaskodott, a 200 méteres női mellúszást Killermanni Klára 2:54.4-gyel nyerte. Bár sportbelileg nagy sikert hozott a XI FVB, a nyugati országok többségének tüntető távolmaradása miatt az a döntés született, hogy ezentúl a Világifjúsági Találkozót nem kötik össze főiskolai világbajnokságokkal, hanem helyettük olyan baráti sportversenyeket rendeznek, amelyeken nemcsak főiskolások vehetnek részt, hanem minden demokratikusan gondolkodó sportoló. Megszülettek a Nemzetközi Baráti Sportjátékok. IV. VIT - I. NBS 1953 augusztusában avatták fel Bukarestben az „Augusztus 23” stadiont, a Román Népköztársaság legnagyobb sportlétesítményét. Ebben a stadionban nyitották meg az I. Nemzetközi Baráti Sportjátékokat, amelyeken 18 ország 3500 sportolója mérte össze erejét 18 sportágban. Az újfajta sportrendezvény teljes mértékben beváltotta a hozzá fűzött reményeket. 5 világcsúcs, 5 Európa-csúcs született a versenyek során és először hallatott magáról nemzetközi vonatkozásban Vlagyimir Kuc, a későbbi kétszeres olimpiai bajnok. Bár összesített pontversenyt nem írtak Izgalmak... sikerek... és kudarcok a Városligetben Két csehszlovák és két magyar győzelem a motoros és autós gyorsasági versenyen A Bp. Honvéd nemzetközi, s egyben országos bajnoki pontszerző motorkerékpáros és autós gyorsasági versenyén ezúttal elmaradt a közönségsiker. Túlságosan meleg volt. A közönség inkább a hűsebb helyeket kereste fel. De így is közel 30 000 nézője volt a versenynek, amely bővelkedett izgalmakban. A négy nemzetközi számban három csehszlovák motorversenyző és két autóversenyző is indult, fele-fele arányban osztozkodtak a vendégek és a magyar versenyzők az első helyeken. Számunkra értékes Kurucz György, valamint az autós Kozma Ferenc győzelme. Sajnos, 500 kcm-es sportgépeink száma a versenyen megfogyott eggyel. Máthé Sándor, az Újpesti Dózsa komoly képességű versenyzője a sportgépek futamában kb. 140 km-es Iramban közel került a járda szegélyéhez és bukott. Máthé könnyebb horzsolásokkal megúszta a bukást, gépe azonban kigyulladt, s négy „csütörtököt” mondott kézi oltókészülék „díszkíséretében’s porrá égett. Egyik legjobb Norton gépünk semmisült meg. * 125 kcm sportgépek (8 kör, 9 Induló, egy kör 4200 m): 1. Vaclav Parus (Csehszlovákia) Zetka 17:53.6, 2. Szabó II László (Bp. Zalka Máté) Csepel 17:55.6, 3. Hamar (Bp. Honvéd) Danuvia 18:32, 4. Spáth (ZM) Csepel 18:33, 5. Csabai (Csepel SC) Csepel 18:34,5. Nők: 1. Gondos (Újpesti Dózsa) Csepel 18:03.6, 2. Nyilasi M. (ZM) Csepel 18:13,6. Sorozatgépek: 1. Venczel (ZM) Csepel 19:02, 2. Rába (Csepel SC) Csepel 19:02,8, 3. Petró (Bp. Honvéd) Csepel 19:05, 4. Benyák (Csepel SC) Csepel 19:12, 5. Geszler (I. Dózsa) Csepel 19:22,5. A három csoport összevont futamában természetesen a sportgépek nyújtották a legtöbbet. Három körön keresztül Szabó vezetett. Parus azonban gyorsabb gépén már a negyedik körben befogta e magyar versenyzőt és ezután nem adta át a vezető helyet. A 6. körben Szabó 40 méterre megközelítette Parust, de utána ismét megnőtt közöttük a távolság Parus javára. A nők versenyében Gondos fölényesen győzött, sőt az abszolút sorrendben is a harmadik legjobb időt futotta. Beinkó Rozália a hetedik körben a biztos második helyről tévedés folytán kiállt. Azt hitte, hogy már befejezte a versenyt. Venczel és Bába sorozatgépén szép versenyt vívott. 250 kcm (10 kör, 14 Ind.): 1.Relse István (Bp. Honvéd)Jawa 21:52.6, 2. Nagy I. (Bp. Honvéd) Jawa 21:54.8, 3. Pásztor (U. Dózsa) Jawa 23:04.8, 4. Nagy K. (ZM) DÉL 23:09.8, 5. Csabai (Csepel SC) Pannónia 23:26. Reisz a 3. körtől kitűnően motorozott. Ekkor vette át a vezetést és csak Nagy tudta őt nyomon követni, örvendetes a magyar gyártmányú CEL motor negyedik és a Pannónia ötödik helye. 350 kcm sorozat (10 kör. 9 ind.): 1. Bürger (U. Dózsa) Jawa 21:44.5, 2. Binéth (U. Dózsa) Jawa 21:52.4, 3. Orbán (ZM) Jawa 23:06.3, 4. Sülé (Előre SC) Jawa 23:06.9, 5. Hackermüller (FTC) Norton 23:13. Csak a 3. kör elsőségét tudták elvenni Bürgertől. Úgy látszott,hogy Haral viaskodik majd Bürgerrel az élen. Haral azonban géphiba miatt az ötödik körben kiállt. Cserkúti gépe is felmondta a szolgálatot ebben a körben. 350 kcm sport (15 kör, 9 ind.): 1. Cada (Csehszlovákia) Jawa 29:45.2, 2. Helikar (Csehszlovákia) Jawa 29:52.6, 3. Reisz János (Bp. Honvéd) AJS 29:53, 4. Szűcs (II. Dózsa) 250-es NSU 29:52.1 (egy körhátrány), 5. Bartl (Bp. Honvéd) Velocette 30:28.7 (egy kör hátrány). A gyors gépen versenyző két csehszlovák tisztes előnyt szerzett az élen. a 12. körben Cada még Helikart is lerázta. Reisz János lassúbb gépén jól tartotta Helikart, előzni azonban nem tudta. 500 kcm sport (15 kör, 6 Ind.): 1.Kurucz (Bp. Honvéd) Norton 29:16.4, 2. Cada (Csehszlovákia) Jawa 29:28.4, 3. Hernádi (ZM) Norton 31:07, 4. Peter (U. Dózsa) Guzzi 29:53.4 (egy kör hátránnyal). Sorozatgépek: 1. Schlenker (ZM) Norton 29:33.4, 2. Németh Emil (Ü. Dózsa) Norton 29:56, 3. Hollós (U. Dózsa) Triumph 29:58, 4. Illyés (ZM) Norton 31:21. Közös futam! Cada a hatodik körig nagy előnyt szerzett az élen, de Kurucz befogta. Cada felzárkózási kísérlete ezután eredménytelen maradt, sőt Kurucz még tovább növelte előnyét. A sorozatgépek versenyében nagy fölényben volt Schlenker. Németh Emil és Hollós csak a második helyért viaskodott. Oldalkocsik (8 kör, 5 ind.): 1. Domnsa, Villányi (O. Dózsa) BMW 18:27.4, 2. Gódy, Berta (ZM) BMW 19:06.9, 3. Pettenkoffer, Scheller (O. Dózsa) BMW 19:30.6. Biztos győzelmet harcolt ki magának a Domsa, Villányi-páros. Autók 1100 kcm-ig (8 kör): 1. Kozma Ferenc (III. Autójavító) Fiat 17:42.4, 2. Hubasek (Csehszlovákia) Skoda 17:57.8, 3. Kiss F. (Autótaxi) Fiat 18:17. 1100 kcm felett: 1. Széles (IV. Autójavító) Macerati 17:58, 2. Wimmer (III. Autójavító) BMW 18:47.4, 3. Kiss L. (VI. Autójavító) Vauxhall 18:14.4 (egy körhátrány). Két csehszlovák autós indult az 1100 alatti gépek mezőnyében. Hovorka azonban a 3. körben kiállt. Ekkor még Hubasek vezetett korszerű gépével, de az ötödik körben már Kozma volt az élen, s a célig biztos előnyt szerzett. ÚJABB VÉLEMÉNY: Mi a baj a magyar férfi tornában? Június 20-i számunkban közöltük Sárkány Istvánnak, a tornászok volt állami edzőjének cikkét „Mi a baj a magyar férfi tornában?” címmel. Férfi tornánk jelenlegi alárendelt szerepe élénken foglalkoztatja a szakembereket. Elsőnek Sántha Lajos dr., a férfi válogatott keret edzőjének hozzászólását közöljük. Nem értünk mindenben egyet Sántha Lajossal, s minden valószínűség szerint lesznek szakemberek, akik vitába szállnak majd mind Sántha, mind pedig Sárkány megállapításaival — ezeket a hozzászólásokat várjuk, s örömmel adunk helyet számukra. Kedves Sárkány sporttárs! Olvastam a Népsportban a „Mi a baj a magyar férfi tornában?" című cikkedet. Azt hittem, hogy hatéves állami edzőséged tapasztalatait rendezve adni akarsz valamit annak a magyar tornának, amit szeretünk, s amelyért annyit dolgozunk. Csalódtam! Nem a tornasportnak akartál segíteni, hanem támadni akartál, s ez döntően befolyásolta cikkedet. Tornasportunk igazi bajaihoz, úgy vélem, nem juthatunk el a tények megmásításával. Mert amilyen jól emlékeztél arra, hogy 1948-ban a londoni olimpián csapatunk harmadik lett, egyéni bajnokságot nyertünk és több jó helyezést értünk el, azt sem felejthetted el, hogy Helsinkiben csapatunk a hatodik helyet is csak 0.2 ponttal tudta a csehszlovákok előtt kiharcolni, az egyéni olimpiai bajnok talajon csak tizenötödik lett és egyetlen helyezést sem tudtunk elérni. Vagy csak éppen nem akartál rá emlékezni, hogy ezt írhasd: „A helsinki olimpia idején még alig mutatkozott visszaesés a válogatottban”. Vagy valóban így láttad, s nem tulajdonítottál semmi jelentőséget annak, hogy 1950- ben Moszkvában a világbajnoki anyaggal 51 pontos vereséget szenvedtünk a szovjet csapattól annak első erőpróbáján? És azt sem számoltad ki, hogy a helsinki olimpiai csapat életkora ez volt: 38, 37, 35, 30, 30, 29, 29, 23. A helsinki olimpiát követő évben, amikor szerinted a színvonalbeli visszaesés megindult, még nem voltam a válogatott edzője, a bukaresti VIT-re sem én készítettem elő a tornászokat. Elfelejtetted megemlíteni, hogy ezen a versenyen sem szereztünk egyetlen helyezést sem. Amikor a válogatott keret vezetésére megbízást kaptam, az újságok már régen „öregekről” és arról írtak, hogy a férfi tornában nincs utánpótlás. Nem is volt! Mert az a néhány tornász, akiket felsorolsz, még nem tekinthető egy sportág utánpótlásának, ugyanakkor túlzás azt állítani, hogy „eltűntek az élvonalból”. A férfi torna ugyanis még nem kapott olyan tehetséges fiatalt, aki az első válogató versenyen mindjárt a 2—3. helyen végzett volna (mint például a nőknél Mák és Bencsik). Talán annak is én vagyok az oka, hogy Békési Sándor nem tud a férfi tornában ilyet nyújtani, mert olyan iskolában tanít még mindig, ahol nem foglalkozhat tornával. Vánkői Ferenc diákjai pedig kézilabdában nyernek bajnokságot, mert iskolájának tornaterme nem alkalmas tornaszerek felállítására. A bajok mégis korábbi eredetűek, mint a „helytelen oktatási elmélet”-nek és a „technikai oktatás hibás módszerei''-nek megjelenése. A közvélemény tájékoztatása céljából szeretnék röviden foglalkozni azzal, hogy mi a helyzet az anyagerősség és a kivitelezés körül. A Nemzetközi Tornaszövetség 1954- ben szabályozta a gyakorlatok anyagerősségét és ezt így fejezte ki: 1 C, 4 B, 5 A elem szükséges ahhoz, hogy a bírák tíz pontból értékelhessék a gyakorlatot. (Nyújtón óriáskörből szaltó, vagy a gyűrűn a keresztfüggés csak 1 — 1 B elem). Nem volt azonban még példa arra, hogy olimpiai vagy világbajnokságot, vagy akár helyezést lehetett volna szerezni csupán ennyivel. Hiszen már 1936-ban a finn Soarvala nyújtón 3 C-vel, a csehszolvák Hudec gyűrűn 5 C-vel, 1948-ban a svájci Stalder nyújtón 4 C-vel, Frei gyűrűn 5 C-vel nyerte az olimpiai bajnokságot. Ezek csak kiragadott példák a múltból, mert áttérve a jelenre, hasábokon át lehetne a felsorolást folytatni. A japán tornászokról például a német szaksajtó azt írta, hogy gyakorlatukban több a C-, mint a B-elem. Mégis Azarjian győzött a gyűrűn Melbourneben, persze 6 C-vel a gyakorlatában. Feltehető tehát a kérdés: lehet-e a legtökéletesebben végrehajtott kis gyakorlattal eredményt elérni? Nem! Mert például ha a C-elem hiányzik, már maximálisan csak 9:4-re értékelhető a gyakorlat. Ezek után természetes, hogy a válogatott keret munkatervében első feladatként az anyag erősítése szerepel, a nemzetközi követelmény és az egyén képességeinek figyelembe vételével. Hogy ezt valóban szem előtt tartottuk és nem estünk túlzásba, azt bizonyítja, hogy az olimpiai felkészülés végén csak két tornászunk volt, akiknek minden gyakorlata 10 pontból indult. (Jelenleg egy sincs.) Csak ezután következett a második feladat: a kivitelezés. Mitől függ a kivitelezés? Először: a versenyzővel veleszületett testi adottságtól, mert a görbe láb, a kiálló térd, a merev boka olyan valami, amin az edző már nem tud változtatni. Másodszor: az illető mozgássorozatnak olyan mértékű begyakorlásától, hogy a tornász tudatosan, ügyelhessen a helyes testtartásra, a szép kivitelezéésre. Így érhető el az egyes ízületekben reflektorikusan fellépő (kiviteli hibának számító) mozgások megszüntetése és a részmozgások helyes sorrendben és ritmusban történő végrehajtása. Nem követtünk el tehát hibát akkor, amikor először a gyakorlatok helyes technikával történő végrehajtásának megtanulását tűztük ki feladatul. Minél jobban szélesedett gyakorlás közben a tornászok figyelemköre, annál jobban javult a kivitel. Talán türelmetlen voltál, hogy ezt nem vetted észre, pedig tudhatnád, hogy Itt 1—2 év nem nagy idő. Végül ez a megjegyzésed, hogy „a fiatalság örömmel venne részt olyan edzési munkában, amely nem a kettős légbukfenccel kezdődik", még képletesen is olyan képtelen állítás, hogy foglalkozni sem érdemes vele. Arról, hogy mégis értünk el valami fejlődést, ha a két legutóbbi nemzetközi verseny ezt nem is mutatta, nem beszélek. Többet akarunk! Ha segíteni akarsz, megtalálsz bennünket hétközi nap és ünnepnap, télen és nyáron a tornateremben! Sporttársi üdvözlettel: Sántha Lajos dr. Reuter-jelentés Grosics és több magyar játékos hazatéréséről Grosics Gyula, a magyar labdarúgóválogatott volt kapusa szombaton délután Bécsben a Reuter tudósítójának kijelentette, hogy több játékostársával együtt haza kíván térni. Grosics még hozzátette, hogy valószínűleg Szolnok és Kocsis is hasonlóan akar cselekedni. Puskás és Czibor azonban Nyugaton marad. (MTI) Hétfő, 1957. júlus •3“