Népsport, 1958. január (14. évfolyam, 1-22. szám)

1958-01-01 / 1. szám

SZERDA, 1958. JANUÁR 1. ★ Ára: I furial ★ XIV. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ils JMTSM elnökének újévi nyilatkosat. Az újév alkalmából felkerestük Hegyi Gyulát, a Magyar Testnevelési és Sporthivatal elnökét, hogy nyilat­kozatot kérjünk tőle a magyar sport legfontosabb időszerű kérdéseiről. A kérdések és a válaszok alább követ­keznek: — Hogyan vonja meg az elmúlt esztendő sportmérlegét? — A sportmozgalomra is rányomta bélyegét az a so­k súlyos­­­ár, amely az ellenforradalom rombolásai követ­­keztében keletkezett. Igen nagy baj volt a szervezeti elrendezetlenség, előbb szűntek meg sportszentek, mielőtt az újak megalakultak volna. Az átszervezéssel és az ügyek vitelé­vel megbízott kormánybizottság, noha nem tudta minden feladatát megoldani, nagyban hozzájárult ah­hoz, hogy a szervezettség fokozato­san helyreállt. A bizottság a sport­­szövetségeket és a sportegyesületeket tervszerűségre tudta ösztökélni és szerepet játszott abban is, hogy a túlkapásokat lefaragják. A sport­­szövetségek legtöbbje ugyanis a bajnokságok túlméretezett rendszerét léptette életbe anélkül, hogy annak anyagi és nem egy esetben sportbeli alapja rendelkezésre állt volna. Ezen feltétlenül segíteni kell és­­ki kell alakítani minden sportágban a baj­noki versenyeknek és mérkőzések­­nek azt a rendszerét, amely az adott viszonyok között a legjobban meg­felel.­­ Ha a sporteredményeket tekint­jük, ak­kor az elmúlt évben a vissza­­esés kétségtelen,­ a súlyos rombolá­­sok nélkül a magyar sport töretlenül haladt volna előre és számos kiváló eredménnyel, nemzetközi sikerrel örvendeztette volna meg a sport­­kedvelők széles táborát. A visszaesés azonban mégsem volt olyan nagy­mérvű, mint amilyenre el voltunk készülve. Bizonyítják ezt az ered­mények. Közel ötszáz nemzetközi vetélkedésen vettünk részt, miköz­ben harminckét ország sportolóival találkoztak legjobbjaink. Nyolc sportágban világbajnokság zajlott le az elmúlt évben, s azokon a magyar sportolók 6 első, 8­­második és 4 harmadik helyezést érte­k el. Kilenc Európa-bajnokságon is szere­peltek magyar sportolók, s azokon 3 első, 4 második és 7 harmadik helyezés jelezte a magyar sport erejét. A legnagyobb sikert a moszk­vai III. Nemzetközi Baráti Sport­játékokon értünk el, ahol is 19 első, 10 második és 15 harmadik helyezést érték el sportolóink. Hasonlóképpen sikeresnek mondható a Párizsban megrendezett Főiskolai Világbajnok­­ságon és a milánói siketnéma olim­­­pián való szereplésünk. Labdarúgás­­á­ban külön ki kell emelni a Vasas másodszori győzelmét a Középeurópai­­ Kupában. ■­ — Mindezek persze szerényebb­­ teljesítmények voltak, mint a múlt­ban, de mégis felülmúlták a várako­­­zást. Az év elején még csak sejteni­­ sem lehetett, hogy a legtöbb sportág magára talál és elsősorban a fiata­lok segítségével figyelemre méltó eredményeket érünk el. A­nnak a munkának az eredménye ez, amelyet az utánpótlás nevelése terén számos sportágban éveken keresztül végez­tünk. Talán nem szerénytelenség, ha a rendkívüli körülményeket figye­lembe véve az elmúlt év eredményeit biztatónak tartom. — Miben látja a magyar sport új szervezeti felépítésének jelentő­ségét? — Elsősorban abban, hogy min­denkire vonatkozik, vagyis minden­kire ró feladatot, aki a sport terü­letén dolgozik akár függetlenített, akár társadalmi munkás. Az új, sportéletünk demokratizmusát job­ban kifejezésre juttató szervezeti forma sok vitának és nézeteltérés-­­nek veszi elejét és mindenkit hozzá­segít ahhoz, hogy kijavítsa azokat a hibákat, amelyeket a múltban el­követett. Egyik legdöntőbb elvi szempontunk, hogy a magyar spor­tot tisztább erkölcsi alapokra kell helyezni. Ezen a téren már eddig is értünk el eredményeket. Tovább­­ kell fokoznunk­ azonban a span esz­méjét beszennyező anyagiasság el­leni harcot és el kell érnünk azt is, hogy ez a küzdelem ne csalj, köz­pontosított legyen, hanem öntevé­kenység fokozása folytán széles társadalmi feladattá váljék.­­ Az új sportszervezet biztosítja a párt és az állam vezető, segítő, támogató szerepét, s ugyanakkor elősegíti a társadalmi munka kiszé­­­lesedését, erősödését, a társadalmi erők sokkal erőteljesebb kibonta­­­­kozását teszi lehetővé, mint a múlt­­­­ban. Erre biztosíték többek között­­ az a körülmény, hogy a sportszövet­ségek önállóan végzik a sportágak szakmai vezetését és a sportegyesü­letek is összehasonlíthatatlanul na­gyobb önállóságot élveznek, mint korábban.­­ A feladatok megoldásában nagy szerepük lesz a tömegszerve­zeteknek, elsősorban a KISZ-nek és­­ a szakszervezeteknek. Már csak azért is, mert a sport elsősorban az ifjúság tevékenysége, s ugyanakkor nagy gondot kell fordítani arra, hogy a szervezett dolgozók tetszésük szerint be tudjanak kapcsolódni a sportmozgalomba. Rendkívül fontos azonban, hogy elkerüljük a vezetés­ben a párhuzamosságot, vagyis azt, hogy ugyanazt a feladatot többféle szerv végezze el, esetleg egymásnak ellentmondva, vagy egymást zavar­va. Ezt a közeljövőben megalakuló Testnevelési és Sport Tanácsban a problémák megvitatásával, jó szervezéssel, s a feladatkörök pontos elhatárolásával el is lehet kerülni.­­ Véleményem szerint a tömeg­szervezeteknek elsősorban az a fel­adatuk, hogy kialakítsák a demok­ratikus szellemű sportegyesületi munkastílust, továbbá a tömegspor­tot kell munkájuk homlokterébe állítaniuk. Ez tulajdonképpen a jel­legükben is benne foglaltatik. Az új helyzetben olyan szórakoztató jelle­gű tömeges testedzésre van szük­ség, amely a mi viszonyaink között­­ a legjobban megfelelő, amellyel­­ valóban megoldható, hogy a váro-­­ sokban, a ,­­ r, üzemek-­­ ben a spi­­talság a legmegfelel­ő fc között­­ sportoljon­ el a tö­megsport : azokat a hibákat, a nyilvánul­tak meg, ményekre törekedtük területe­ken még a­fféle mód­jait is iga ,hoz, hogy bizonyos óírásoknak eleget te is jobban megfeleln­­ékos szel­lemű V­­V-c­égek, amelyek kedést kel­tik fel a nem bizto­sítják a­­ jellegét is. — A­z el­tekinthet a spor új esztendő elé? — Az gos és helyi bajnoki sportunk az új esztendőnt ra eléri azo­kat az eredmény­ melyeket az elmúlt évben elmulasztottunk. A magyar sportnak az ez évi nemzet­közi műsora is bőséges. Számos al­kalom nyílik tehát legjobbjaink és az ifjúságiak számára is, hogy helytálljanak és bebizonyítsák: a magyar sport visszaesése csak át­meneti jellegű volt és veszteségeink ellenére is rendelkezünk annyi te­hetséggel, amennyi szükséges ah­hoz, hogy visszaszerezzük a magyar sport régi tekintélyét.­­ Befejezésül felhasználom az­­ alkalmat arra, hogy minden magyar sportember összefogását és segítsé­gét kérjem annak érdekében, hogy­­ a magyar sportnak valóban boldog­­ új esztendeje legyen. ­ Szoros küzdelemben a MÁVAG kosárlabdázói legyőzték a MAFC-ot A női rangadót hosszabbítás után az MTK-nak nyerték ■* Hétfőn este élénk érdeklődés mellett került sor az 1957-es év utolsó kosár­labda-mérkőzéseire. A Bp. Honvéd bizt­­os győzelmet aratott a Csepel felett, e­gy veretlenül fejezte be az idényt. A ÁVAG egy pont különbséggel diadal­­mas­kodot a MAFC felett és ezzel meg­­szerezte az őszi második helyet a gép­gyár csapat a MAFC, a SZEAC és a TF előtt. (A MÁVAG-nak még van egy mérkőzése.) Régen látott magas színvonalú játé­kot láthatunk a női rangadón, amelyen az MTK (rosszabbítás után legyőzte a Bp. Petőfi Férfi t­tütörések. Bp. Honvéd — Csepel 98:61 (52-34). Sportcsarnok: V: Szilágyi, Körmentfy . A csepeliek mint­egy 10 percen át egyenrangú ellenfelei voltak a könnyedén játszó bajnokcsapat­­nak, később már csak a „százas” ellen küzdöttek. Tölgyesit (Csepel) az I. fél­idő elején fegyelmezetlenségért kiállí­tották. Uhi Bánhegyi (32), Czinkán (20), Vámos (15). 111. Simon (12), Kolos (11), Sahin-Tóth (11). Jó1: Bánhegyi, Vámos Czinkán. ül. Kolos,­ Simon. MAVAG — MAFC 45-44 (19­28). Sportcsarnok: V: Tar. Veiker. MÁVAG: V­etőfi, Molnár (4) — Zsírca (14) — Kreszty (18), Papp (5). Cs: Miller (4). Edző:­­ Csányi Zoltán MAFC: Bokor (8), Sze­gedy — Gabány( 19) — Judik (11), Borbély (9) Cs: Tímár-Geng­e (7). Edző: Szabó János. Az első félidő ezt a vonala jóval alatta maradt a várakozásnak. Csapkodás, kapkédés jellemezte ekkor a mérkőzést. Mindkét együttes rentretező helyzetet hagyott ki, s sok labdaéi adási hibát véleni bár az első félidőben úgy nézett ki, hogy­ a MAFC simán nyer. A két válogatott középjátékosra szinte rá sem lehetett rem­erni előző heti jó játékuk után. A II. félidő közepéig állandóan a MAFC vezetett. Ezután azonban a MAVAG percei következtek s egyszerre megfordult az állás: 19:28, 28:85 után 40:38-ra. Izgalmas, kemény hajrában a MÁVAG-nak jött ki jobban a lépés. Jellemző a műegyetemtsták II. félidőbeli teljesítményére, hogy mindössze 5 (!) kettős kosarat dobtak, s négy büntetőt Egyöntetű volt a vélemény a rangadó után. Ilyen dobóteljesítménnyel bizony nem lehet mérkőzést nyerni! A győztes csapat legjobbja Keszeg volt. Utána Papp, Miller, Molnár a sorrend. A MAFC-ból Jucsik, Tímár-Geng­e és Bor­bély volt jó. 1. Bp. Honvéd 13 13 — 1152: 776 26 2. MAFC­­ 13 11 2 1020: 753 24 3. MÁVAG 12 11 1 853: 752 23 4. SZEAC 13 8 5 903: 859 21 5. TF 12 7 5 799: 734 19 6. V. Tanács 12 6 6 804: 787 18 Női mérkőzések: MAFC —Székesfehér­vári Építők 92:46 (45:15). TF-terem: V: Csányi Z., Kassai. A fehérváriak nagy csalódást keltettek, a MAFC viszont ki­tűnő dobóformát árult el. A vidéki csa­pat tagjai elemi hibákat vézettek, azért szenvedté­k el eddigi legsúlyosabb ve­reségüket. Ld: Faál I (32), Koch I (28), ül. Pintér (12). Jó: Koch I, Paál, Kri­­zsánné, Jalsoviczky, 111. Bogárné. MTK — Bp. Petőfi 78:74 (34:38, 67:67). Sport­­csarnok. V: Szabó II. Cziff­a. MTK: Liptayné, Máteyné (15) — Fiedler — Korenné (26), Kovács (28). Cs: Bányik­­né (9). Edző: Herene Andor. Bp. Petőfi: Sárosdyné (9), Bokorné (20) — Blahóné (13) — Molnárné (7), Högye (5). Cs: Kandéné (9), Halmai (8), Kunitsné (3), Padi II. Edző: Gyimesi János. Nagysze­rűen kezdett a Bp. Petőfi: 5 perc alatt 9:0-ra, majd 13:2-re elhúzott, sőt ké­sőbb 17:2, majd 19:4-re is vezetett! Fő­leg távoli dobásokból eetek a kosarak. Az MTK-játékosok nagyon idegesen, tervezetűtlenül rohamoztak. A 15. perc­től kezdve azonban valóságos dobóver­seny alakult Bokorné és Korenné kö­zött,­­ az MTK csaknem egészen be­hozta­ hátrányát. Fo­rdulás után is­mét a Bp. Petőfi kapott jobban lábra és még a 10. percben is 12 ponttal vezetett (57:45). A kék-fehérek azonban nem adták fel­ a küzdelmet, hevesen támadtak, bát­ran dobtak s a megtorpanó Petőfivel szemben a vezetést is megszerezték. Iz­galmas, gyors maradt továbbra is a já­ték, s­­10 másodperccel a befejezés előtt újra a Petőfi vezetett (63:65). Ekkor Mol­­nárné feleslegesen messziről elhajította a labdát, az ellentámadásból kiegyenlí­tett az MTK. A lefújás előtti pillanat­ban Mátayné két büntetőt kihagyott, a így hosszabbításra került sor. Ebben a játékszakeastban Bokorné, Bandéné a kipontozás sorsára jutott, s ez es­te döntötte a rangadó kimenetelét a hig­gadtabb MTK javára. Jó: Korenné, Ko­vács, Mátayné, Bányikné, 111. Bandé­né, Bokorné, Blahóné. 1 Bp. Petőfi 10 3 2 652:489 18 3. MTK 9 8 1 591 486 17 3. BVSC 9 7 2 441:413 16 1 Bp. V. Meteor 8 7 1 430:349 15 5. MAFC 10 5 5 704:679 15 6. V. Tanács 8 6 2 507:412 14 2 világcsúcs, 186 országos csúcs 1957-ben­ ­A tavalyi év magyar csúcstermése az ismert körülmények folytán érthe­tően szerényebb volt az előző éveké­hez képest. Világcsúcsot csak két sportolónk ért el. Az egyiket Bo­ros Kató a 200 m-es hő túszáéban 2:41.8 mp-cel, a másikat Szabó Jó­zsef tekéző 200 dobásból 894 fával. (Ennél az eredménynél a magyar csúcs jobb ugyan, a nemzetközi szövetség azonban az új szabálya szerint csak világbajnokságon elért eredményt hi­telesít.) Európa-csúcsot javított Boros Kató fenti eredményével, továbbá Tumpek György a 100 m-es pillangó­úszásban három alkalommal (1:03.4, 1:02.8 és 1:02.3). 1957-ben összesen 186 országos csúcseredmény született, ebből 39 if­júsági csúcs. Az élen a súlyemelők jártak 71 csúccsal (64 felnőtt, 7 ifjú­sági), utánuk­ a sportlövők következtek 48-cal és az atléták 45-tel (17 felnőtt, 28 ifjúsági). Az úszók 11 (7—4), a kerékpárosok 6 (5—1) , a gyorskor­csolyázók 5 országos csúcseredményt értek el. Válogatott csapataink tavaly 18 sportágban összesen 92 válogatott viadalt és mérkőzést vívtak. (Ebben a kimutatásban azonban csak az A- válogatott csapatok hivatalos mérkő­zései szerepelnek.) A 92 találkozó kö­zül 53-at megnyertek, 34-et elvesz­tettek, 5 pedig döntetlenül végződött. A magyar együttes döntőbe jutott a berlini férfi teremkézilabda-tornán . Távbeszélő-jelentésünk. -» (Berlin, december 31.) Vasárnap délelőtt érkeztünk meg Berlinbe, s onnan autóbuszon vittek bennünket a Berlintől 40 kilométerre lévő Straus- Bergbe. Itt nyugodt környezetben ké­szülhettünk a küzdelmekre. A tornát nyolc részvevővel bonyolítják le, a mérkőzések színhelye a Werner Seelen­­binder Hallé, itt lesznek majd a terem, kézilabda-világbajnokság döntő mér­kőzései is. A torna részvevőit két cso­portba osztották, a csoportokon belül körmérkőzéseket vívtak, s a csoportok első és második helyezettjei jutottak a négyes döntőbe. Együttesünk első mérkőzésére Berlin csapata ellen állt ki. Budapest—Berlin 8:8 (5:5). A ma­gyar csapat így állt fel: Kele — Ben­csik, Bányai, Hetényi, Bolla, Som, Tőled. Cir Kcm . cgl.—Mm­ramTekerte, Lengyel. A magyar együttes a mérkő­zés nagy részében vezetett, de pontat­lan játéka folytán a befejezés előtt há­rom perccel kiegyenlített, majd 8:7 arányú vezetést is szerzett a német csapat. A magyar fiúk az utolsó perc­ben egyenlítettek. A gólokon Som (3), Bencsik (2), Fekete (2) és Hetényi osz­tozott. Ezen a mérkőzésen Som, Ben­csik, Fekete és Bányai játszott jól. A következő mérkőzést Bukarest ellen vívtuk. Budapest—Bukarest 12:5 (7:2). A magyar csapatban annyi volt a válto­zás, hogy Kele helyett Faludi védett és Töltő helyett Lengyel kezdett. A nap egyik legszebb mérkőzését vívta a két együttes. A magyarok fölényesen győz­tek az erélyesen védekező­­román csa­pat ellen. Bukarest az első félidőben zónát, a másodikban emberfogást játszott. Ezen a mérkőzésen Lengyel (4), Som (2), Fekete (2), Bolla (2), Hetényi és Töltő szerezte a magyar gólokat. Az egész csapat nagyszerűen játszott. Faludi, aki egyben a mezőny legjobbjának is bizonyult, valamint Lengyel, Bolla és Hetényi átlagon felüli teljesítményt nyújtott. Budapest—Magdeburg 11:6 (5:3). A Bukarest ellen győztes csapat játszott, s biztosan győzött, bár ezen a mérkőzésen aránylag több pontatlan­ság fordult elő, mint az előző talál­­­kozón. A gólokat Som (2), Lengyel (2), Bolla (2), Horváth, Fekete, Bencsik, Hetényi és Bányai lőtte. Faludi ismét jól védett, az egész csapat dicséretre méltóan küzdött. Som, Lengyel és Bolla emelkedett ki. Csoportunk többi eredménye: Bukarest—Magdeburg 3:2 (3:2), Berlin — Magdeburg 5:5 (3:2), Berlin—Bukarest 9:8 (4:4). — Együt­tesünk fölényes biztossággal lett cso­portelső. A magyar csapat az első mérkőzésen tapasztalt elfogódottság után fokozatosan belelendült a játékba és nagyszerűen küzdött, sőt­ időnként ragyogóan játszott. Együttesünk beál­lósokkal játszott, s kombinációs játé­kunk nemegyszer tapsra ragadtatta a hozzáértő német közönséget. Ellen­feleink közül igen jó benyomást keltett a tavalyi nemzetközi torna győztese, Berlin csapata, valamint a másik cso­portból Lipcse, Traga és a svéd baj­nokcsapat játéka. A másik csoport eredményei: Lipcse—Prága 6:6 (3:2). Lipcse—Párizs 9:0 (5:0). Kristianstad— Párizs 11:7 (6:3). Lipcse—Kristianstad 7:6 (4:3). Prága—Párizs­­ 8:7 (5:3), Kristianstad—Prága 6:6 (4:3). Az A-csoport végeredménye: 1. Budapest, 2. Berlin, 3. Bukarest, 4. Magdeburg. B-csoport: 1. Lipcse, 2. Prága, 3. Kris­­tianstad, 4. Párizs. A négyes döntő részvevője tehát: Budapest, Berlin, Lipcse és Prága csa­pata. Kristianstad és Bukarest együt­tese az 5. helyért, Párizs és Magde­­burg együttese pedig a 7. helyért ját­szik egymással. Szilveszter lévén, szünnap van — persze csak a nézőknek. A mi fiaink nem fognak mulatozni, mindenki ko­rán lefekszik, mert szeretnénk jól sze­repelni ezen a nemzetközi tornán, bár mi elsősorban látni és tapasztalni jöt­tünk ki. Az volt a célunk, hogy meg­ismerjük ellenfeleinket, kitapasztal­juk játékukat, de mi ne mutassuk meg, hogy mit játszunk. A mi kom­binációs játékunkat csak a világbaj­nokságot­ akarjuk megmutatni. Per­sze azért „puhatolózó” játékunk elle­nére is igyekszünk jó teljesítményt nyújtani a csütörtökön kezdődő dön­tőben. Cséfay Sándor Január 25-én lesz az MLSZ országos értekezlete Az MLSZ elnöksége hétfőn este ülést tartott. Az ülésen elsőnek Baróti Lajos szövetségi kapitány számolt be az NSZK — Magyarország válogatott mérkőzésről. Beható vita után az elnökség elfogadta a szövetségi kapitány jelentését. A további tárgysorozatban az elnök­ség jóváhagyta a jugoszláv labdarúgó­szövetség vezetőivel folytatott, s a sajtó­ban már ismertetett tárgyaláson történt megállapodásokat. A tárgyalások alap­ján a magyar labdarúgó-válogatott fel­készülési tervében némi módosítás lesz. Az eredetileg április 27-re tervezett Ma­gyarország—Jugoszlávia mérkőzés egy héttel korábban, április 20-án lesz, így a felkészülési terv keretében április 27-én egy újabb Budapesten tartandó válogatott mérkőzésre kerül sor. Az el­lenfél kiléte még nem végleges. Az el­nökség ebben az ügyben tárgyalásokat kezd a török labdarúgó-szövetséggel. A magyar ifjúsági labdarúgó-váloga­tott a Luxembourgban tartandó UEFA- torna után Dél-Németországba kapott meghívást Az elnökség jóváhagyásával ifi válogatottunk eleget tesz a meghí­vásnak. Ugyancsak Nyugat-Németország­­ba kapott meghívást a Ferencváros if­júsági labdarúgó-csapata. Az elnökség ehhez is hozzájárult. Végül az elnökség úgy döntött, hogy január 25-én kerül sor az MLSZ orszá­gos értekezletére. Hazaérkezett az MTK labdarúgó­csapata az NSZK-ból Hétfőn este érkezett meg nyugat-német­országi portyájáról az MTK labdarúgó­csapata. Bukovi Márton edző röviden így foglalta össze a portya tanulságait: - Mint minden külföldi mérkőzés-soro­zat, ez is sok hasznos tapasztalatot ho­zott. Rávilágított a hibákra, megmutatta, mi hiányzik labdarúgásunkból. Ennek ki­elemzése hosszabb munkát igényel, de — általános érvényű, nemcsak az MTK-ra vonatkozik. Zsúfolt volt a kék-fehérek műsora. Nyolc nap alatt öt mérkőzést kellett ját­­szaniok. *­• Ez bizony sok volt — állapítja meg Bukovi Márton. — Még akkor is, ha igyekeztem pihentetni egyik-másik játé­kost, akin a fáradtság jelei mutatkoztak. Nagyon komoly feladat elé állította a csapatot az egymás után következő öt mérkőzés. Ennek ellenére megállapítha­tom, hogy három alkalommal egészen jól játszott az MTK és ezek közé tartozik az utolsó, az aacheni mérkőzés is. Le kell ezt­ szögezni még akkor is, ha ezen ve­reséget szenvedtünk — nagyon balsze­rencsés körülmények között. Az MTK játékosai egyébként január 14-ig teljes pihenőt kaptak, utána kezdik meg a tavaszi előkészületeket. l-

Next