Népsport, 1958. február (14. évfolyam, 23-42. szám)
1958-02-27 / 41. szám
A sportbarátság jegyében Budapesten rég nem látott kedves vendégeket üdvözölhetett hétfőn és kedden a jégbemutató közönsége: amerikai és kanadai , sportolókat. Eléggé sajnálatos, hogy rajtunk kívül álló okokból a magyar—amerikai sportkapcsolatok hosszú időn keresztül gyakorlatilag azokra a világversenyekre korlátozódtak, amelyeken mindkét ország sportolói elindultak, de sem magyar sportolók nem szerepelhettek az Egyesült Államokban, sem amerikai sportolók nem látogattak el hozzánk. Tudott dolog, hogy ez jórészt egyes amerikai hatóságok megkülönböztető politikája miatt volt így, mert magyar sportolóknak nem adtak beutazási vízumot, amerikai sportolóknak pedig nem engedélyezték a magyarországi vendégszereplést. Annál örvendetesebb, hogy most végre megtört a jég. Előbb Szabó László sakknagymester szerepelt az Egyesült Államokban, aztán — némi huzavona után — Rózsavölgyi István utazhatott el New Yorkba és most a kiváló, amerikai műkorcsolyázók mutatták be tudásukat magyar közönség előtt is. Nagyszerű teljesítményükkel méltán rászolgáltak a közönség tetszésére. Az amerikai és a kanadai műkorcsolyázók budapesti vendégszereplése újabb és igen hatásos bizonyítéka annak, hogy az ellenforradalom után hazánkkal szemben meghirdetett sportbojkott mennyire nem állt érdekében a sportnak, mennyire nem találkozott a nyugati sportolók tetszésével sem. A közönség magatartása viszont megmutatta, hogy mi a sportot a különböző társadalmi rendszerű országokban élő, más-más nyelvű, politikai meggyőződésű, de egyformán becsületes, jószándékú fiatal emberek közötti összekötőkapocsnak tekintjük, jó eszköznek a népek közötti barátság ápolására. Ezért örültünk az amerikai és a kanadai sportolók budapesti látogatásának, ezért örülnénk, ha a jövőben minél többször üdvözölhetnénk hazai pályákon a távoli Amerika sportolóit is. A fiatalok nagyarányú előretörése az országos sakkbajnokságban A XIII. magyar sakkbajnokság döntője mintegy fél évvel a XIII. sakkolimpia előtt került megrendezésre. Ez a közelség külön jelentőséget is adott legjobb sakkozóink erőpróbájának, s örvendetes, hogy a bajnokság olyan eredménnyel zárult, amely nem bonyolítja, hanem meglehetősen könnyíti a válogatás nehéz feladatának megoldását. Az élcsoportban ugyanis kivétel nélkül olyan versenyzők foglalnak helyet, akik vagy stílusuk vagy sorozatosan jó versenyeredményeik alapján elsősorban jöttek számításba ahhoz, hogy bekerüljenek a válogatottba, a Szabó nagymester utáni öt helyre. Különösem örvendetes az a nagyarányú előretörés, amellyel legjobbnak tartott fiataljaink lepték meg a közvéleményt. Közülük egyiknek vagy másiknak a kiugrása aligha számított volna meglepetésnek, az azonban, hogy a kiugrás ilyen csoportosan történt, már lényegesen több, mint amit bárki is várt. Az első öt helyre az idősebbek közül csak egyetlen versenyző tudta — meglehetősen keservesen — beékelni magát, a többi helyezett életkora sorrendben: 21, 28, 23 és 26 év! S mindehhez vegyük még hozzá, hogy ebben a csoportosulásban a versenyszerencse nem játszott különösebb szerepet. Az egyéni teljesítményeket méltatva nemcsak az eredmény, hanem a teljesítmény tartalmi értékének beszámításával is az új bajnokot, Portisch Lajost illeti az elsőség. Amikor Portisch az első két fordulóban meglehetősen óvatosan, hidegvérrel és gyorsan megelégedett a döntetlennel, őszintén szólva arra gyanakodtam, hogy hiányzik belőle az a küzdőszellem, amely a nagy eredmények eléréséhez feltétlen szükséges. Most viszont már úgy látom, hogy ez a kezdés egy olyan tudatos versenyzői magatartásnak volt a láncszeme, amellyel Portisch száraz lábbal átgázolt a máskor oly gyakori bizonytalan kezdésének Ingoványain, s így megpróbáltatásoktól mentesen tudott éppen úgy erősíteni, mint máskor is, de ezúttal kevesebb ponthátrányt kellett ledolgoznia. Amikor a verseny harmadik negyedében engem is legyőzött, a játszma alatt következetes és világos stratégiai vonalvezetést éreztem a részéről, a játszma utáni elemzésben viszont arról győződhettem meg,, hogy az alváltozatok kiszámításánál és értékelésénél is feltűnően körültekintő volt. Ez a magatartása jellemezte legtöbb küzdelmét, s ma már nyilvánvaló, hogy fiatalsága ellenére is legeredményesebb és legbiztosabb versenyzőink közé tartozik, s a legszűkebb körű válogatottnak le törzstagja. A bajnoki döntő legnagyobb meglepetése Ifj. Honfi Károly második helyezése. Tíz évvel ezelőtt a legnagyobb ígéretként lett mester, de azóta meglehetősem váltakozó eredményekkel szerepelt Mindig tudtuk róla, hogy fanatikus versenysakkozó, a megnyitáselméletben távelemzései vannak, s nagy önbizalommal rendelkezik. A múlt évben meglehetősen közepes teljesítményei voltak, most viszont olyan meggyőző erővel szerezte pontjait, hogy még ha a bajnokságot szerezte volna is meg, azt sem tekinthettük volna érdemtelennek. Persze egy kiugrásból nem lehet végleges következtetést levonni, viszont alkalmat kell szántára adni a további fejlődéshez, illetve ennek bizonyításához. S minthogy az élcsoportban Honfi az egyetlen, aki nemzetközi egyéni versenyen még nem szerepelt, elsősorban e hiány pótlása a legsürgetőbb feladat, a szakszerű olimpiai válogatás szemszögéből is. Persze nem olyan kis versenyre gondolunk, amelyen csak ,,veszteni” lehet, de „nyerni’,’ nem, hanem színvonalas, komoly erőpróbára. Forintos és Bilek teljesítménye még értékesebb, mint amit a számszerűség jelez. Forintos egészen gyengén indult, Bitek a második negyedben szánt, összeroppant. Mindkettő letörése a levegőben lógott, e ehelyett mégis nagy lelkierőről tanúskodó előretörésük következett be. Forintos utolsó 10 játszmájából 8.5 pontot. Bitekt az utolsó 9 játszmájából 7 pontot gyűjtött össze, előbbi a szívósság és a töretlen harci szellem, az utóbbi pedig a találékonyság és a termékeny stratégiai fantázia jegyében. Annak, hogy e sorok írójának ezúttal nem ment úgy a játék, mint az előző bajnokságokban, két oka lehet. Az egyik, hogy az ember nem gép, egyenletes teljesítménye nem biztosítható mindig, s különösen olyankor nem, ha versenyzési feltételei kedvezőtlenebbek, mint vetélytársai többségénél. A másik ok aa lehet, hogy az idő vasfoga a 47 éves korosztályt mégiscsak jobban őröli, mint a 30 éven aluliakét. Melyik ok az érvényes? Erre a feleletet a jövőnek kell megadnia. Szilágyi famatikus, de szeszélyes küzdőnek bizonyult ezúttal is. Pogáts dr. iskolázott, finom stratéga, óvatossága azonban olykor Indokolatlanul fékezi bátorságát Klugerrel olykor már azt hihettük, hogy sikerült mérsékelnie időzavaros kísértéseit. Ilyenkor jó és okosan küzdött. Az utolsó fordulóban viszont, kétségtelenül a legnagyobb megpróbáltatás alkalmával, fejest ugrott az időzavar töményébe, elmerült, s úgy maradt. Szily dr. a verseny első felében mintha megközelítette volna régi formáját. Később lankadt ugyan, de korántsem olyan mértékben, mint utóbbi versenyein. Útja tehát — úgy látszik — ismét felfelé vezet. Ez a 9 versenyző végzett 50 százalékon felül. A többiek közül Flórián és a Barczával együtt a legidősebb korosztályt képviselő Tipary visszamaradása meglepő, de versenyzésük kedvezőtlen előfeltételeivel magyarázható. Lengyel olykor a harci készség fokozásának stílusváltozásával bajlódott. Gasztonyi egyenetlenül küzdött, volt néhány egészen kiválóan vezetett játszmája. Ozsváth törb-szabad stílusa sok fejlődési lehetőséget rejt magában, különbséget kell azonban tennie az egészséges önbizalom és az önhittség között. Androvitzky emberi szolidsága érdekes ellentétben áll romantikus sakkszemléletével. A legtöbb „óriás-kígyónak” nevezett hosszú játszma Barcza mellett az ő nevéhez fűződik. László és Varnusz néhány játszmában nagyon erősen küzdött, máskor egészen erejét vesztette. Hajtan biztonsági játékát a verseny második negyedében kikezdte néhány balsiker, s utána már alig sikerült neki valami Kóbert lemaradása, főleg képzeletet felülmúló időpocsékolása a verseny egyik legnagyobb talánya. A verseny szokatlanul zsúfolt menete nem vált be. A függő játszmák torlódása megnehezítette az áttekintést, éppen a legelszántabb küzdőket sújtotta a legjobban. Balogh László versenyvezető megpróbálta ugyan a verseny első szakaszában a függő játszmák beosztásának módosításával egyes nehézségek feloldását, de ez a jó szándék meghiúsult az ellentétes érdekek kibékíthetetlenségén. Végső tanulság tehát az, hogy ma még farsang időben amikor szombatra és vasárnapra nem biztosítható megfelelő terem, nem szabad ilyen nagy versenyt rendezni. (Persze még ideálisabb megoldás lenne, ha a sakkszövetségnek lenne „pályája”, vagyis megfelelő versenyterme.) Ettől eltekintve a Kinizsi u. 1—7. fa alatti nagyterem igen jónak bizonyult Kár, hogy nagy befogadóképességét csak néha tette próbára a közönség érdeklődése. Ha szombaton és vasárnap is lett volna játék, ez nyilván másként alakul. Az érdeklődés egyébként a hajrára így is megnőtt. Ebben szerepe van annak is, hogy a verseny nem csupán színvonalas játszmákat nyújtott, hanem a mezőny küzdőszelleme is példaszerű volt. A játszmáknak mindössze 33 százaléka végződött döntetlenül, úgynevezett szalon-remis pedig még egy tucat sem akadt. Az ilyen dicséretes küzdőszellem a fejlődés egyik záloga, a most befejezett bajnoki döntő ezt a fejlődést talán még az előző évek bajnokságainál is hitelesebben ígéri. Barcza Gedeon A bajnokság végső táblázata: Portisch 18 10 6 2 13 72 ifj. Honfi 13 10 5 3 12.5 69 Barcza 18 6 11 1 11.5 64 Forintos 18 8 7 3 11.5 64 Ritók 18 8 6 4 11 61 Pogáta dr. 18 6 9 3 10.5 58 Szilágyi 18 7 7 4 10.5 58 K Inger 18 5 10 3 10 56 SailyJr. 18 6 8 4 10 58 Flórián 18 4 9 5 8.5 47 Lengyel 18 3 11 4 8.5 47 Tipary 18 5 7 6 8.5 47 Gasztonyi 18 6 4 8 8 44 Czeváth 18 7 1 10 7.5 42 Anirovitzsky 18 4 5 9 6.5 36 László 18 3 7 8 6.5 36 Vtrausa 18 3 6 9 6 33 Hajtan 18 1 9 8 5.5 31 Köbér 18 4 2 12 5 28 Portisek Lajos, a Magyar Népköztársaság új sakkbajnoka. A „SPORTPROPAGANDA" jelenti: NÉPSTADION március 2-án, vasárnap 13.15-kor Dózsa—Vasas 15-kor FTC—Csepel A két bajnoki mérkőzésre jegyek kaphatók reggel B—15 óráig a „SPORTPROPAGANDÁNÁL** (Rákóczi út 57. Tel.: 143—471) “2 Csütörtök, 1958. február 27. Csinosítás, korszerűsítés, tokija vitás... kerülő mérkőzéseket. A stadion telefonjai mind gyakrabban berregnek, jelezve, hogy itt is közeledik a tavasz, s a Népstadion is szeretettel várja eseményeire az érdeklődők tízezreit. — Ilyen korán még sohasem kezdtünk, s ez meglehetősen nehéz helyzet elé dilt bennünket — ezzel fogadott bennünket Németh Imre, a Népstadion igazgatója. — Mindent el kell ugyanis követnünk, hogy a jól áttelelt és megerősödött gyepszőnyeg kibírja a kezdeti nagy megterheléseket. Az épületen belül szorgos munka folyik. Minden ragyog a tisztaságtól. Védett helyen történik a padok festése, s ez azt jelenti, hogy egy-kétszektorban most hiányoznak a padok. A csípős, hideg szélben néhány munkás éppen a sajtóteraszt „öltözteti", szereli „tetőzetét”. Lent a pályán két fűszakértő a talajt vizsgálgatja. A stadion területén szaporán folyik a fásítás, kint pedig, az Ifjúság útján a fővárosi tanács emberei egymás után állítják helyükre a művészi kivitelű hatalmas szoborcsoportozatokat, amelyeknek már most is sok bámulójuk akad. Amint Németh Imre mondta: „Két-három hónap múlva mutatkozik majd meg mostani munkánk gyümölcse, ekkorramár új köntöst ölt magára büszkeségünk, a Népstadion Néhány nap múlva megkezdődnek a labdarúgó-bajnokságok küzdelmei. A jelek azt mutatják, hogy a csapatok az idén jól felkészültek. De vajon hogyan készülnek a pályák? Mit tettek az egyesületek pályáik korszerűbbé tételére, csinosítására? Mit tettek például a vidéki klubok annak érdekében, hogy a várható nagy küzdelmek minden nézője jól láthassa a pályán történteket, s ne bosszankodjék senki amiatt, hogy nedves, esős időben esetleg majdnem bokáig érő sárban kell megközelíten, kedvenc csapata pályáját. öltöző, korszerű fürdő várja a vendégcsapatokat, megnagyobbított nézőtér a szurkolókat. — A pálya kikopott részeit ősszel gyeptégláztuk, s az egész játékteret pétisóval szórtuk be — mondta Herczig János pályagondnok. KII. Öltöző, 3 fürdőhelyiség, orvosi szoba, gondnoki lakás van „új" sporttelepünkön. Az ülőhelyek számát 1500-zal növeltük. Mihelyt az időjárás engedi, a pálya befogadóképességét tovább növeljük. Újabb építkezéssel az állóhelyen mintegy 3000 nézővel többet helyezhetünk majd el. Parkosítjuk a pálya környékét, korszerűsítjük a hangszórót, s később pályaórát is felszerelünk. A PÁLYÁK IS is FELKÉSZÜLTEK Népstadion Ezekben a napokban egyre élénkebb az élet gyönyörű stadionunkban, bár kívülről egyáltalán nem látszik az az előkészületi láz, amely már most megelőzi a stadionban lejátszásra Kosárlabda XIIII Férfi mérkőzések. Keleti csoport: BM Dózsa—Nyíregyházi KISE 58:63 (32:24), Bp. Előre—BEAC 38:60 (16:30). Állatorvosok—Debreceni VSC 64:41 (29:18). Vízügyi SC—Kiskunfélegyházi VSC 70:62 (25:30). Pedagógus—Kecskeméti Petőfi 73:52 (38:24), Hódmezővásárhely—Békés 67:54 (34:25). Meglepetés! Miskolci VSC —Vízügyi SC (Őszi mérkőzés) 71:63 (32:30), Miskolci VSC—DEAC 71:65 (34:30). Nyugati csoport: Zuglói NSC— Ganz TE 45:43 (15:21), Pécsi Postás- Bajai Bácska Posztó 76:59 (41:31). Nagy meglepetés! A bajaiaknak ez az első vereségük. Soproni MAFC—Pécsi EAC 49:47 (14:23), Győri ETO—Székesfehérvári MÁV 63:40 (29:20), Székesfehérvári Vasas—MTK 72:62 (42:30). Meglepetés! Pécsi Pedagógiai Főisk.—SOTEX 62:41 (30:19). A lengyel Klopotowsk Varsóban 3:41.5 mp-es kitűnő eredményt ért el a 200 m-es mellúszásban. Az uszoda azonban valószínűleg kisméretű volt. Az oslói Bisiet-stadionban kedden este 22 fokos hidegben megkezdődött a Moszkva — Norvégia gyorskorcsolyázóviadal. Az első napi eredmények: -500 m: Grisin (M) 41.7, Voronyin (M) 42.3, Goncsarenko (M) 43.1, Elvenes (N) 43.2, Szikovszkij (M) 43.5, Hodt (N) és Larionov (M) 44. 5000 m: K. Johannesen (N) 3:06.4, Goncsarenko 8:12.6, Aas (N) 8:13.5. Silikovszkij 8:15, Seiersten (N) 8:19.5. Voronyin 8:23.1. A pontversenyben Moszkva 657.540.667.640 arányban vezet. Az egyéni versenyben: 1. Goncsarenko 92.360, 2. Voronyin 92.610, 3. Silikovszkij és Grisin 93.000, 5. Johannesen 93.240, 6. Aa* 93.650 p. Az NSZK is részt vesz az idei kerékpáros Béke-versenyen. A német csapat a következőkből kerül ki: Fischerkeller, Schönberg, Fort, Vay, Piepenbrink, Hanske, Meier. Megállapították a Davis Kupa zónaközi mérkőzéseit. Az európai zóna győztese a kelet-ázsiai győztessel december 15-ig mérkőzik. Az ebből a találkozóból kikerülő győztesnek az amerikai zóna első helyezettje lesz az ellenfele, s ezt a mérkőzést december 22-ig kell lejátszani. Az innen továbbjutó együttes december 29—31 között Brisbaneben a védő ausztrálokkal méri össze erejét. Londonban folytatódtak a fogadások a labdarúgó-világbajnokságra, Argentína „áll a legjobban”, mert 5:2 arányban adják világbajnoki esélyeit. A Szovjetunió 3:1, Brazília 4:1, Anglia 6:1, Ausztria 8:1, Magyarország és Jugoszlávia 10:1, Észak-Írország és Paraguay 12:1, Franciaország 16:1, Csehszlovákia és a világbajnokságot védő NSZK 20:1 Svédország 25:1, Mexico, Wales és Skócia pedig 33:1 arányban szerepel a fogadási kurzuson. (MTI) Az NDK Altenbergben tartott síbajnoksága során az ugrást meglepetésre Glass nyerte 230.5 ponttal (S5.S. 69.5 m) az esélyes Recknagel (225.5—66.5, 67) előtt. A jugoszláv fiatalok játékát dicséri az angol sajtó, miután a londoni Chelsea-pályán sorra kerülő angol—jugoszláv mérkőzésről előtte egyetlen méltató sort sem írt. (Ez volt az oka — mondják Londonban —, hogy a mérkőzés mindössze 9000 néző előtt folyt le.) Gyors, lapos összjáték, ötletes cselek, erőteljes és jól irányított lövések jellemezték a fiatal labdarúgók játékát, írják a londoni lapok, a vendégek győzelmet érdemeltek volna. Játékvezetői hibák miatt azonban kénytelenek voltak döntetlennel megelégedni. A játékvezető „csak” a következő hibákat vétette: kapufáról a vonal elé pattant labdát gólnak ítélt. 11 -es helyett a 16-osról adott szabadrúgást, majd fordítva, 16-oson történt eset miatt büntetőt rúgatott. Mindhárom esetben, nyilván véletlenek összejátszása folytán, a jugoszláv együttest sújtotta a tévedés Még szerencséjük, hogy a 11-est kapufának rúgták ...★ Érdekes hír Birminghamből. Egy 30 éves angol nyugdíjas a Sunday Pictorial című lapnak küldött írásában bevallotta, hogy 83 évvel ezelőtt, 1893. szeptember 11-én ő lopta el az egyik birminghami üzlet kirakatában kiállított angol labdarúgó kupát. (Ellopta — de mit csinált vele, hol van most a kupa — erről már nem szól a híradás.) Szovjet utánpótlás—Csehszlovák utánpótlás 3:3 Jégkorong-mérkőzés Prágában. Hsa Konrads a 880 yardos gyorsúszó világcsúcsa alkalmával (10:16.3) a következő részidőket úszta 110 yardonként. 1:10.2, 1:16.9, 1:17.3, 1:18.6, 1:18.7, 1:19. 1:19.1, 1:16.3. A versenyen egyébként a második Zevenbom lett 11:13.6-tal, 3. Carell 11:16.9-cel. A szovjet női sakkbajnoki címet eldöntő páros mérkőzés utolsó játszmáját Zvorskina feladta. Boriszenko végeredményben 2.5:0.5 pontarányban győzött és így megszerezte a bajnoki címet. Írország és az NSZK ökölvívó-válogatottja két mérkőzést vívott egymással. Az első találkozó Dublinben 10 :0 arányban végződött, a visszavágót vasárnap Corkban a nyugat-németországiak nyerték 16:4 arányban. Mint már közöltük, a kaliforniai Modestóban május 31-én sorra kerülő nemzetközi atlétikai versenyre meghívták Kuc szovjet olimpiai bajnokot is. Az amerikai hatóságok megadták az engedélyt Kuc beutazásához. A nyugat-németországi úszók vasárnap Münchenben több jó eredményt értek el 25 m-es uszodában. 200 m gyors: Baumatin 2:06.3, 100 m hát: Miersch 1:05.7. 200 m mellúszás: Bodinger 2:37.9, 100 m női gyors: Künzel 1:06.1. Megkezdődött a kosárlabda-bajnokcsapatok Európa Kupa-tornája. Az első mérkőzésen Brüsszelben a belga bajnok Royal IV 83:43 (35:22) arányban győzött a luxembourgi bajnok Etzella Ettelbrück ellen. A Helsinkiben rendezett nemzetköz síverseny további eredményei: 30 km futás: Sirjonen (finn) 1:33:38. Ugrás: Josade (japán) 221 5 p (44, 46 m), siszaki összetett: Kainolainen (finn) 451 4 p. összeállították a vasárnap Brüsszelben sorra kerülő Belgium—NSZK válogatott labdarúgó-mérkőzésre a nyugatnémet együttest. A válogatás érdekessége, hogy a csatársorban ismét helyet kapott a 37 éves Fritz Walter. Az összeállítás: Herkenrath — Erhardt, Wewers, Juskotciak — Eckel, Szymaniak — Klodt, Soya, F. Walter, Schmidt, H. Schiffer. A leningrádiak nyerték Helsinki ellen a Lenegrádban rendezett városok közötti gyorskorcsolyázó versenyt. A női egyéni összetett versenyben a saovlet Rilova, a férfi versenyben pedig a finn Salonen lett az első. Ronald Delany, az 1500 m-es olimpiai bajnok, aki legutóbb New Yorkban kétszer is legyőzte Rózsavölgyit, kijelentette, hogy a magyar versenyző, ha több alkalma lenne, képes lenne megdönteni a 4:03.6-os fedettpálya-világcsúcsot mérföldön. Sőt Delany szerint — ha még egyszer találkoznának egymással, mindketten könnyen a világcsúcson belül futhatnának. | Bp. Honvéd | Rend, tisztaság az egész sporttelepen, kitűnően előkészített játéktér, gondosan rendbe hozott lelátók — talán így lehetne összesíteni kedd délutáni kispesti látogatásunk eredményét. — Sporttelepünk mai szép arculatát tulajdonképpen tavaly kapta, de azóta sem pihenünk, mindig találunk munkát — mondotta Bolváry Antal pályagondnok, s hogy szavainak nagyobb nyomatékot adjon, a füves pálya egyik sarkában újonnan létesített üvegházhoz vezetett. A sporttelep kertészének „laboratóriumában” sokfajta, és sok sok száz virágpalánta várja a tavaszt, s a virágok nemsokára még kellemessebbé varázsolják majd a honvédcsapat otthonát. Büszkén mondja a pálya gondnoka, hogy Sztálinvárosból hozott több száz nyárfacsemetével vették körül a sporttelepet, s ha a csemeték megnőnek, bizonyos fokig megszűnik majd nyugati légáramlás esetén a sportteleppel szomszédos vágóhíd rossz levegőjét. S ha néhány hét múlva az utak csinosítására tervezett 100 köbméter sárga sódert elhintik, igazi sportligetté változik majd a Honvéd-sporttelep. Ettől függetlenül már szombaton érdemes lesz kisétálni a kispesti pályára, hiszen itt játsszák az idénynyitó NB I-es mérkőzést, a Bp. Honvéd—Szombathely találkozót. | Tatabánya | A bányászváros sportkedvelő körében nagy az öröm. Az 1956 óta folytatott nagyszabású építkezések végre befejeződtek. Tágas, világos Diósgyőr Vígan baktat a zöldellő gyepen a diósgyőri sporttelep fogatos számára. Húzza maga után a hengert. Ez bizony nem a legkorszerűbb megoldása a pálya hengerlésének. A melegházban Gajdos István kertész nagy gonddal ápolgatja azokat a virágpalántákat, amelyek majd a nyáron virágerdőt varázsolnak a pálya köré. Az állóhelyrészen a nagy földkupacok kisebbfajta „hegyeket” képeznek. Sűrűn fordulnak a bordélyos fogatok. — Egy kicsit elkéstünk az állóhely bővítési munkálataival, de mindent elkövetünk, hogy a hátralevő időben behozzuk a késést — mondta Némethy Imre, a DVTK elnöke. — A csatornázási munkálatok miatt elvesztettük ugyan kézilabda kispályánkat, az onnan kikerülő föld azonban nagy segítséget jelentett az állóhelyi rész további építéséhez. De nemcsak az állóhelyi rész bővül, az ülőhelyek számát is szaporítani tudjuk, s ezek vas- és farészei rövidesen elkészülnek. | Salgótarján | A gyönyörű fekvésű LSE-pálya talajának kikopott részeit az őszi utolsó mérkőzés után bevetették, s tőzeggel kevert trágyával vékonyan beborították. Ugyanezt az eljárást alkalmazták két évvel ezelőtt is. A közelmúltban a megye egészségügyi osztálya a pályát felülvizsgálta, talajából mintát vétetett. Ezután az a hír terjedt el Tarjánban, hogy a pályát betiltották. Az eü. osztály vegyi vizsgálata azonban megállapította, hogy a talajban nincsenek mérgező hatású anyagok, s ez a hír megnyugvást keltett a sportkedvelők körében. Mindenesetre a pálya talaját — amint mondták — védőanyaggal befecskendezik. A pálya gyepszőnyege egyébként jól felent. Ismét befestik a lelátó padjait, s ha segítséget kapnak, befejezik a már tető alá került klubházat is. A Szeged elleni mérkőzés azonban ismét a „rozoga” állapotban levő SBTC-pályán kerül lebonyolításra. Csepel ! A fővárosi pályák közül a csepeli mutatja a legszebb képet. Az üdezöld gyepszőnyegen a legkisebb kopás nincs, s az ember azt gondolná, hogy teljesen új a gyepszőnyeg. — Pedig 15 év óta, amióta először füvesítettük, a javításokon kívül semmit sem csináltunk pályánk talajával — mondta Szenyovszky Lászlóné, a csepeli sporttelep helyettes gondnoka. — Hogy menynyire kímélték még a játékosok is eddig a füvet, jellemző rá: nemegyszer ők voltak a kezdeményezői, hogy ne menjenek rá a nagy pályára (labdarúgóknál ez bizony elég ritka dolog). Körsétánk végére érkeztünk. E néhány példából is úgy tűnik, hogy a csapatokhoz hasonlóan a pályák is nagyon igyekeztek. Most már valóban jöhet a rajt... Nagy József