Népsport, 1958. május (14. évfolyam, 85-106. szám)

1958-05-01 / 85. szám

A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS S­PORT TANÁCS LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1958. MÁJUS L­áras 1 forint * XIV. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM SPORTUNK EREDMÉNYEI ÉS A TOVÁBBI FELADATOK Hegyi Gyulának, a Magyar Testnevelési és Sport Tanács elnökének nyilatkozata Pontosan másfél évvel ezelőtt még javában tombolt országunkban az el­lenforradalom, végveszéllyel fenyeget­né mindazt, amit a magyar munkás­­osztály a felszabadulást követő egy évtizedben elért. Teljes volt a zűrza­var a sportéletben is, az éveken át kialakított sportszervezet felborult, de­magóg szólamok kaptak lábra, ame­lyek még sokáig akadályozták a fej­lődést biztosító, egységes elveken ala­puló és szervezett munka megindulá­sát Ma, május elsején, a nemzetközi munkásosztály hagyományos és nagy múltú ünnepén a sportemberek boldo­gan sorakoznak fel az ünneplők közé, mert a testnevelési és sportmozgalom ie kiheverte a megpróbáltatásokat, eszmeileg és szervezetileg megerősöd­ve indult meg újra a fejlődés útján. Ebből az alkalomból folytattunk be­szélgetést Hegyi Gyulával. — Milyen tapasztalatokat hozott az új sportszervezeti forma, a test­­nevelési és sporttanácsok néhány hónapos működése? *­ Még alig három, hónapja, hogy az Elnöki Tanács rendeletének meg­felelően megalakult MTST meg­kezdte működését. Az elmúlt rövid időszak alatt több fontos feladatot kellett egymással párhuzamosan megoldania. Először is ki kellett építeni az egész országban a testne­velési és sporttanácsokat. Ez a mun­ka még folyik. Az országos és a megyei szervek már működnek, a járási és a járási jogú városi test­­nevelési és sporttanácsok felállí­tása napjaink egyik nagy feladata. Terveink szerint május közepére az egész országban mindenütt megkez­dik működésüket az új sportszerve­zeti forma legalsóbb állami szervei, a járási testnevelési és sporttaná­csok is. Az új sportszervezet meg­teremtésével egyidejűleg tíz MTST- nek biztosítania kellett a sportélet folyamatosságát, sőt a kibontakozás helyes irányba terelését. Ezért az MTST elnöksége a tanács által elfo­gadott programnak megfelelően ha­tározatokat hozott a legsürgősebben megoldásra váró problémákban, így például a bajnoki rendszerek, a sportkáderek képzése, a tudományos kutatómunka, a hazai és a nemzet­közi sportnaptár és még sok más kérdésben. Megvizsgálta egyik-má­sik nagy nemzetközi feladatok előtt álló sportág előkészületeit és foglal­kozott a testnevelés és a sport anyagi alapjainak biztosításával, he­lyes elosztásával. Az elnökség ér­vényt tudott szerezni határozatainak, munkáját jelentős módon segíti, hogy már az MTST bizottságai is megkezdték működésüket és ezek a társadalmi erők a feladatokból jelen­tős részt vállalnak magukra. Bár egyes részletkérdésekben még elő­fordulnak viták, az MTST a szövet­ségekkel azonos elveken és célokon nyugvó jó kapcsolatokat alakított ki és mindent elkövet, hogy a szövet­ségeket segítse a sportáguk fejlesz­téséért folytatott munkájukban. Az új sportszervezetnek erőltetett iram­ban kell dolgoznia, mert több mint egy év mulasztásait kell rövid idő alatt pótolnia. Ezért az MTST elnök­­sége a közeljövőben foglalkozik olyan fontos feladatokkal, mint a sportszö­vetségek működési szabályzatának meghatározása, az egységes verseny­­rendszer kialakítása, a minősítés problémájának a megoldása, a tö­megbajnokságok leghelyesebb mód­jának megteremtése, az általános felkészülési elvek megszabása stb. Ezenkívül már megkezdődött az MTST júliusra tervezett teljes ülé­sének előkészítése. Úgy látom, hogy a testnevelési és sporttanácsok rend­szere már eddig is jelentős eredmé­nyeket ért el és teljes kiépülése után alkalmas lesz arra, hogy az egész országban nagy lendületet ad­jon a testnevelési és sportmozgalom fejlődésének.­­ Hogyan alakultak a magyar sport nemzetközi kapcsolatai az el­múlt időszakban? — Nemzetközi kapcsolataink fej­lődése egészséges. Sikerült gátat vetnünk a túlzott méretű és sport­szempontból értéktelen portyázgatá­­soknak, sportolóink azonban az év első negyedében így is 16 sportág­ban 72 nemzetközi találkozón vettek részt. Kapcsolataink kiépítésében szigorúan ragaszkodunk a kölcsö­nösség elvéhez, s elsősorban ennek köszönhető, hogy viszonyunk a leg­több nyugati ország sportolóival is javult. A Szovjetunió és a baráti népi demokratikus országok sporto­lóival kialakított bensőséges viszony képezi továbbra is nemzetközi kap­csolataink alapját. Az év első ne­gyedében 22 ország versenyzőivel mérték össze erejüket sportolóink és hosszú évek után először az ameri­kai műkorcsolyázók személyében az Egyesült Államok versenyzőit is vendégül láthattuk országunkban. Sportolóink részt vesznek minden számottevő sportágban a világver­senyeken, sportvezetőink pedig élénk tevékenységet fejtenek ki a nemzetközi szövetségekben. Az el­múlt időszakban is értünk el szá­mottevő nemzetközi sikereket és természetese­n csalódásaink is vol­tak. Sajnos, több sportágban most lehet észlelni, hogy az ellenforrada­lom után versenyzőink felkészítésé­ben törések voltak és közülük so­kan nem tartottak lépést a korszerű edzés követelményeivel. Minden erőnkkel azon leszünk, hogy ezek a hibák megszűnjenek és ebben a munkánkban számítunk minden szakember becsületes közreműködé­sére. — A magyar testkultúra fejlődé­sének távlatait tekintve mit tart a legsürgősebben megoldandó fel­adatoknak? — Célunk az, hogy országunkban minél több ember élvezze a test­edzés jótékony hatását. E cél meg­valósításától persze még nagyon messze vagyunk. Viszont a jövőben sokkal tervszerűbben kell megvaló­sítására törnünk. Osztom sok szak­ember véleményét, akik az iskolai testnevelés és sport fejlesztését lát­ják a legfontosabbnak, mert ifjú­korban kell megszeretni és meg­szokni a rendszeres testgyakorlást. A jövőben tehát mindent el kell kö­vetnünk az iskolai testnevelés és sport fejlesztéséhez szükséges felté­telek megteremtésére. Jelenleg az eredményesebb testnevelést — külö­nösen az általános iskolákban — elsősorban a szakképzett nevelők és a megfelelő felszereléssel ellátott lé­tesítmények hiánya akadályozza. Szerintem most nem az a fő kérdés, hogy két vagy három kötelező test­­nevelési óra legyen-e az iskolákban, hanem az, hogy a jelenleg kötelező két testnevelési órát minden isko­lában tartsák meg. Fő törekvésünk, hogy meggyőzzük az iskolafenntartó hatóságokat a tornatermek, a sport­pályák építésének és karbantartá­sának feltétlen szükségességéről és ott, ahol ez lehetséges, igyekezzünk társadalmi mozgalmat szervezni az iskolák létesítmény- és felszerelés­hiányának pótlására. Ezzel egyidejű­leg szükségesnek tartjuk a testne­velési tanerők állandó továbbképzé­sét. Hasznosnak tartanám, ha mi­nél több iskolában megvalósítanák a játékdélutánokat és az eddiginél gyakrabban szerveznének egész na­pos kirándulásokat. — Hasonlóan nagy problémát je­lent, hogy a falusi fiatalok sportja messze elmarad a városi ifjúság sportlehetőségeitől. Gyökeresen ez a kérdés csak a város és a falu kö­zötti korlátok leomlásával oldódhat meg. Bízom abban, hogy addig is az OISB vezetésével és a helyi KISZ-szervezetek támogatásával megsokasodnak az iskolai és falusi ifjúság sportlehetőségei, többen kap­csolódnak be a fiúk és leányok kö­zül a rendszeres sportolásba, mint az elmúlt években.­­ Sportmozgalmunk minőségi fej­lődésének egyik kulcskérdése a kor­szerű edzési és felkészülési elvek széleskörű alkalmazása. Sajnos, ná­lunk még nagy a szakadék a leg­jobbak és a tömegek edzésének színvonala között. Az természetes, hogy az élgárda minden sportágban többet és rendszeresebben edz, mint a többiek. Egy cseppet sem helyes azonban, hogy az alacsonyabb osz­tályú sportolók körében elveiben sem követik a kélszerű felkészülés módszereit. Különösen nagy baj, hogy a sportoló ifjúság nem ismeri meg és nem szokja meg ezeket a módszereket. Természetesen ezzel a kérdéssel szorosan összefügg, hogy városokban és falvakban egyaránt kevés a jól képzett szakember. Ha tehát sportmozgalmunk színvonalát jelentősen emelni kívánjuk, akkor a jövőben nagyobb gondot kell fordí­tanunk a szakemberek képzésére. — Történt-e előrehaladás a ma­gyar sport erkölcsi alapjainak meg­szilárdításában? — Véleményem szerint a magyar testnevelési és sportmozgalom er­kölcsi alakjai szilárdak. Az elmúlt évtized nagy sportsikereit elsősor­ban annak köszönhettük, hogy spor­tolóink hazánk és a szocializmus építésének útján haladó népünk iránti szeretésből és hűségből, vál­lalták a felkészüléssel járó sok fá­radalmat és önmegtartóztatást, ver­senyeiken pedig példamutató lelke­sedéssel és sportszerűséggel küzdöt­tek. Kétségtelen, hogy az egyes sportolókkal szemben támasztott helytelen követelmények, néhány kiváló tehetségű sportember elké­­nyeztetése, általában az anyagi kér­dések túlzott méretű előtérbe kerü­lése a sportban, rombolólag hatott a sportolók erkölcseire. Látjuk az elkövetett hibákat, tapasztalatainkat e téren is hasznosítani fogjuk. A jö­vőben megköveteljük, hogy minden sportszervezetben szilárd elvek sze­rint foglalkozzanak a sportoló ifjú­sággal és megakadályozzák, hogy az elfajulásokhoz vezető hibákat újra elkövessék — fejezte be nyilat­kozatát Hegyi Gyula. Magasan leng a vörös zászló Az U. Dózsa május 1-től 4-ig a mar­gitszigeti pólópályán országos ver­sennyel egybekötött jelmezes lovas­­sportbemutatót rendez. A nagyszerű lovaspar­ádé méltán tarthat számot ér­deklődésre az ünnepi műso­rán. Ké­pünk a Dózsa-lovasok gúlagyakorlatát mutatja be. (MTI fotó: Bojár felvétel.) őlem m­á­s UJ­­, és munkámanzttközn­ég­i tag is, üiuwpjL! A Szovjetunióba utazott az MTK női és a Csepel férfi nagypályás kézilabda-csapata Nagy jelentőségű portyára indult ked­den reggel az MTK női és a Csepel férfi nagypályás kézilabda-csapata. A ma­gyar kézilabda-sport történetében elő­ször találkoznak játékosaink a szovjet kézilabdázókkal. Alig négy éve játszanak rendszere­sen a kézilabdázók bajnokságért a Szovjetunióban. Először a nagypályás játék lett közkedvelt, de most már a kispályás és a teremjátékot is egyre többen űzik. A Szovjetunió igazolt kézilabdásainak a száma több mint 50 000. Ez a sportág is állandóan fej­lődik. A szovjet kézilabdázókat szak­tanáccsal, edzőkkel segítették a Német Demokratikus Köztársaság kézilabda­­szakemberei, s hogy nem kis ered­ménnyel, ezt megmutatta a moszkvai VIT is, amelynek kézilabda-tornáján részt vettek a szovjet csapatok, na­gyon nehéz akadályt jelentve a kézi­labdát már régen űző németeknek is. A harmadik férfi teremkézilabda­­világbajnokságon még csak megfigye­lővel képviseltették magukat a szovjet kézilabdázók, és már akkor bejelen­tették, hogy a legközelebbi világbajnok­ságokon ők is részt vesznek. Júniusban Kijevben válogatott mér­kőzést játszunk az ukrán nagypályás férfi és női válogatottal. Kétségtelen, hogy az MTK női és a Csepel férfi nagypályás kézilabda-csapatainak szov­­jetunióbeli portyája a szoros kézilabda­kapcsolatok megteremtésének első, de igen jelentős lépése. A két magyar csapat Kaunasban, Vilniusban, Rigában, Moszkvában és Kijevben május 3-a és 12-e között valószínűleg a városok válogatottjaival mérkőzik. ★ Kedden reggel az alábbiak utaztak el Kaunasba: Varga József dr., a Ma­gyar Országos Kézilabda Szövetség al­­elnöke, az MTK részéről Tóth István portyavezető. Szatmári Jenő technikai vezető. Szabó Jenő edző. Tatárné, Ka­­kucsiné, Róznerné, Királyhidiné, Nagy­­né, Szabóné, Horváth Emilia, Hanczman­­né, Szondi Margit, Bokodiné, Kocsisné, Szalókiné, Nikodém Vera és Kiss Anna játékosok.­­ A Csepel részéről: Laczkó Árpád, Schrammel János csapatvezetők és Gyöngyösi Kálmán edző, valamint a következő játékosok: Horkai, Rátz, Klamm, Tóth, Szitás, Fazekas, Vég, Ko­vács, Jenőfi, Farkas II, Kálóczi, Molnár, Balázs, Farkas I. -------------­ Jugoszláv, osztrák és nyugatnémet kerekesek az MTK kétnapos versenyén Az MTK 70 éves fennállásának al­kalmából szombaton és vasárnap jubi­leumi kerékpáros versenyt rendez a pályán és országúton. A versenyeken kilenc jugoszláv országúti, hat nyugat­német pályaversenyző, valamint nyolc tagú országúti és pályaversenyzőkből álló osztrák csapat is elindul. Valószí­nűleg egy olasz versenyző is részt vesz a kétnapos viadalon. Az MTK kétnapos versenyének külföldi részvevői pénte­ken érkeznek meg a fővárosba. A kerekesek pályaidénye tehát szom­baton kezdődik a Millenárison. A mindkét napon fél hét órakor kezdődő versenyen a mezőny többek között repülő-, pont-, páros-, kétüléses, 4000 méteres üldöző-csapat-, valamint 30 km-es motorvezetéses versenyben méri össze erejét. Szombaton és vasárnap­ra lesz motorvezetéses verseny, s a kül­földiek mindkét napon elindulnak. A vasárnapi országúti viadalt, a Steinmetz kapitány emlékversenyt 200 km-es távon, Budapest és Szolnok kö­zött rendezik meg. A versenyt reggel fél nyolckor ünnepség előzi meg a Steinmetz-emlékműnél, majd a gárda nyolc órakor rajtol. (Katowice, április 30.) Kényelmes uta­zás után, szerdán délelőtt megérkez­tünk Katowicéibe. A vasútállomáson né­pes küldöttség fogadta igen szívélyesen a kék-fehér labdarúgókat. Kijött a fo­gadtatásra Opata Zoltán is. „Zoli bá­csi" most az itteni Gornik labdarúgó­­együttes edzője. A Central Hotelben szállásoltak el bennünket, ebben a szállóban lakóink majd egész portyánk során, a más városokban sorra kerülő mérkőzéseink után is ide térünk majd vissza — a tervek szerint. Itt is nagyszabású előkészületek foly­nak május­­ megünneplésére. A város 120 000 férőhelyes stadionjában május elsején nagyszabású ünnepi sportese­­mények zajlanak majd le. A sportün­nepség keretében szerepel együttesünk Szilézia válogatottja ellen. Mint meg­tudtuk, a sziléziai válogatottban 7 or­szágos válogatott játékos is szerepel. Ezek: Szymkowiak, Florensky, Gawlik, Pohl, Jankowski, Lentner és Cieslik. Az érdeklődés olyan nagy, hogy — ha kedvező lesz az időjárás­ — megtelik m majd a stadion. Bukovi Márton edzőnk azt tervezi, hogy a Rapid Bukarest ellen szerepelt össze­állításban kezd majd csapatunk: Bárt­­fai — Szimcsák II, Börzéci, Lantos — Kovács I, Kovács III — Kárász, Bukovi, Hidegkúti, Palotás, Szimcsák I. Edzőnk reméli, hogy nem lesz szükség cse­rére. További mérkőzéseink műsorában valószínűleg változás lesz. A végleges műsor csak később dől el. Kovács Imre.­­•*·■ -----­ Május 1-én Szilézia válogatottjával játszik Katowicében az MSK labdarúgó-csapata Tíz játékossal csütörtökön utazik Brüsszelbe a magyar vízilabda-válogatott A magyar vízilabda-válogatott idei első külföldi vendégszereplésére Brüsszelben kerül sor szombaton és vasárnap. Szom­baton a belga ifjúsági válogatott, vasár­nap pedig a nagyválogatott lesz a ma­gyar csapat ellenfele. Annak ellenére, hogy a belga vízilabdasport már koránt­sem képvisel olyan jelentős játékerőt, mint évekkel ezelőtt , mégis hasznos lesz a magyar csapat idei felkészítése szempontjából a két mérkőzés, elsősor­ban azért, mert ezúttal több fiatalabb játékos is helyet kap a csapatban, akik eddig az utánpótlás- vagy a B-válogatott­­ban szerepeltek. Ezek közé tartozik Brinza, Dancsa, Németh II­­és Salamon dr. — Jó alkalmat nyújt majd a két mér­kőzés arra, hogy kipróbáljuk ezeket a játékosokat — mondta Lemhényi Dezső, a válogatott szakvezetője.­­ Mindkét mérkőzésen más-más összeállításban sze­repel majd a csapat. A válogatott csütörtökön reggel indul Brüsszelbe Sásdi Istvánnak, a MUSZ el­nökének és Lemhényi Dezső szakvezető­nek a vezetésével. A vízilabda-mérkőzé­seken résztvevő tíz játékos: Boros (Szol­noki Dózsa), Mayer (u. Dózsa), Kanizsa (Szolnoki Dózsa), Dömötör (U. Dózsa), Markovics (Vasas), Dancsa (UTTE), Né­­meth II (Bp. Honvéd), Salamon dr. (MTK), Varga (U. Dózsa), Brinza (Szol­noki Dózsa). Az úszószámokban magyar részről ketten indulnak: Kunsági és Ma­gyar. Különösen Kunságinak lesz nehéz dolga a 200 méteres mellúszásban, ahol jó mezőny jön össze. Hét helyen változás­ Skócia csapata a Magyarország elleni mérkőzésre A skót labdarúgó-válogatott április 20-án Glasgow-ban 134 000 néző előtt 4:0 arányban kikapott Anglia csapatától. A vereség miatt a Magyarország elleni csapat hét helyen változott meg. Az angolok elleni csapatból csak Younger, Evans, Murray és Mucie maradt meg. A május 7-én, szerdán sorra kerülő skót—magyar mérkőzésre így állították öss­ze a skót csapatot: Younger —­­ Caldow, Evans, Hewie — Turnbll, Cowle — Leggatt, Murray, Mu­c­ie, Colins, Imlach. Ebből a csapatból Younger, Evans és Cowle szerepelt abban a skót csapat­ban, amely 1955. május 29-én Budapes­ten 3:1 arányban vereséget szenvedett. Haddock (balhátvéd), Docherty (bal­­fedezet) is szerepelt Budapesten és leg­utóbb az angolok ellen is, de most mindkettő kimaradt a csapatból. A skót—magyar mérkőzés a Hampden-parki stadionban k­erül sorra, tehát ugyanott, ahol az angol — skót mérkőzést játszották. Ugyanitt 134 000 néző előtt játszott a magyar válogatott 1954 decemberében, amikor 4:2 arány­ban győzte le a skótokat Fegyelmi eljárás a Pécsi Dózsa Petőfi ellen Az MLSZ elnöksége ismételten úgy határozott, hogy le kell játszani a ko­rábban elmaradt Pécsi P. Dózsa NB I-es mérkőzést. A találkozót a bajnokság folytatása előtti vasárnap kell megren­dezni , ha az U. Dózsa nem ad játé­kost a világbajnoki keretbe. Ellenkező esetben az MLSZ egy hétközi napot ál­lapít majd meg a mérkőzés időpont­jául. Az eredeti terminuson le nem ját­szott mérkőzés ügyének azonban még folytatása lesz, mert a Pécsi Dózsa Pe­tőfi ellen az MLSZ félrevezetése miatt fegyelmi eljárás indul. Az ügyet áttet­ték az 1. számú fegyelmi bizottsághoz. (MTI)

Next