Népsport, 1958. július (14. évfolyam, 130-151. szám)

1958-07-01 / 130. szám

N­éhány észrevétel a hétvégi atlétikai versenyekkel kapcsolat­ban. A két országos csúcs közül tulajdon­képpen csak Retezáré volt váratlan. Itt volt már az ideje, hiszen eddig a gát­számokban álltunk a leggyengébben. Retezáron kívül azonban azok közül, akiknek idei eredményei nem elégítettek ki, csak Petőváry rukkolt ki jelentős javulással. Változatlan viszont a helyzet Köveseivel, Csermákkal és továbbra sem lehetünk elégedettek a középtáv­futókkal. Vasárnap Szentgáli legalább bátran futott, szombaton azonban az 1500-asoktól a felázott­ pályán is joggal várhattunk volna 3:10-en belüli ideit. Szerintük a tét, a válogatottság hatott nyomasztólag, félő azonban, hogy in­kább a formával van baj . . . Más. A vágtázok szombaton javuló eredményeket értek el. Lassan kialakul a férfiak formája, a nők közül nyolcan futottak 12,4-et és jobbat. De hogyan tudják ezt a váltóban kamatoztatni? Itt állunk egy válogatott viadal előtt és a férfi válogatott váltó csak egyszer, a női még egyszer sem futott versenyben az idén. Más. A középiskolai bajnokság egyé­ni és csapatversenyei erősen igénybe vették az élvonalbeli fiatalokat, mégis többen indultak közülük az MTK verse­nyén is. Nem lelkesedtünk azért, hogy Naszály szombaton délelőtt és délután is ugrott, Rázga ugyanezt tette vasár­nap női távolban, a középiskolai baj­nokságon alaposan befogott Dó Erzsébet pedig vasárnap délután két számban is indult. Azután: miért kellett a serdülő­korú pécsi Deák Terézt 12.4-es 100 m után 400-on is elindítani? Helyes a rendszeres versenyzés, de vigyázzunk jobban a fiatal tehetségekre. Más. Ha továbbra sem közölnek még a döntőben sem minden dobóeredményt az I. osztályú versenyen, legalább mér­jék le az élvonalbeliek minden dobását, hiszen ez a versenyző és az edző szem­pontjából is hasznos. Más. Változatlanul sok a vita a gya­loglók stílusa felett. A szakemberek általában saját versenyzőikkel szemben elfogultak, kérdés azonban, hogy kül­földi bírák is osztanák-e véleményüket. A versenyzők érdekében is meg kellene állapodniuk a legjobb gyalogló-szakem­­elének film segítségével, hogy melyik doglónk mozgása szabályos és így ki­vetemdő példa. Itt,6 ESZTENDŐ UTÁN, újra nem­­zetközi kajakverseny színhelye volt az újpesti öböl. Az olaszok replésétől nem vártak túl sokat hazai kitörőkben, hiszen az olaszok egyelő­­re nem jelentenek számottevő erőt a­e­mzetközi ,,porondon”. Tisztában voltak el az olaszok is, s mint mondották:­­ is gondoltak arra, hogy komolyabb eredményt érnek el a magyar I. osztá­lyú versenyzőkkel szemben. Ezért több versenyzőjüket — akik között nem egy olasz bajnok is akad — ifjúsági, II. és III. osztályú számokban indították el, itt viszont, néhány számban olasz győzelem született. Meglepetés elsősorban a 18 esztendős olasz Zanardi szereplése, aki fölényes biztonsággal utasította maga mögé a teljes magyar női ifjúsági gár­dát. Meglepetés volt Tognon győzelme is a II.—III. osztályú kenu egyesek 500 méteres futamában, s második helye 1000 méteren. Tognon stílusa lényegesen eltér a magyar versenyzőkétől, mozgá­sán látszik, hogy még nem kiforrott ver­senyző. Ezt ő sem titkolja, hiszen, mint mondotta, mindössze egy esztendeje ke­nuzik . S magyar ellenfelei? Több éve! Tagnan egy győzelme és egy második helye arra is fényt vet, hogy nem ál­lunk valami nagyszerűen a kenu egye­sek utánpótlásával. Ha viszont osztályozni lehetne a rende­zést, az jelest kapna. Minden tekintetben kifogástalan volt. Méltónak bizonyult az U. Dózsa kajakszakosztályának 10 éves ju­bileumához. Pontos indítás, pontos és gyors, tájékoztatás, jó telefonösszekötte­tés a fordulókkal, s a jó versenyek. Kár, hogy az időjárás „rendezésével” nem az U. Dózsát bízták meg. A HIRTELEN JÖTT ESŐZÉS keresz­tül húzta a Vasas teniszversenye rendezőinek terveit. Pénteken és szombaton „állt” a verseny, a játéko­sok hiába várakoztak a Pasaréti úti sporttelepen. A verseny vasárnap dél­után folytatódhatott — nem éppen esz­ményi teniszidőben. A pályákon orkány­szerű szél viharzott, gyakran még az eső is szemerkélt. Mégis játszani kellett — így döntött a versenyrendezőség. A szél pedig egyszer-egyszer annyira fújt, hogy nem egy játékos csak alulról ado­gatott — elsőosztályú verseny negyed­döntőjében. Az eredmények kétségtele­nül a rendezőket igazolták, hiszen álta­lában az esélyesek győztek. Mégis — kár volt ilyen időben játszatni a ver­senyzőket. A rendezők a sűrített ver­seny­naptárra hivatkoztak, mert a Vö­rös Meteor versenyének az eredeti ki­írás szerint már szombaton meg kellett volna kezdődnie, majd a 13-án induló nemzetközi bajnokság előtt még a Pe­tőfi is szeretné versenyét megrendezni, úgy hisszük, ez nem elég indok. A va­sárnap délutáni játék ártott a verseny komolyságának, nem is beszélve az esős időben, nedves pályákon hamar szakadó tenisz­húrokról, amelyek pedig sok pénzbe kerülnek. A­Z FTC-ÚSZÓK SIKERE jellemezte a szombati úszóversenyt. A nyolc felnőtt számból hatot nyertek meg­ a zöld-fehéreik versenyzői, ami egymagában is szép teljesítmény. A szakosztályban folyó jó munkát mutat­ja, hoigy­­a 4x100 méteres vegyesváltó­ban három váltót tudtak kiállítani, e az első csapat legyőzte a csúcstartó újpesti Dózsát. Ez a verseny egyébként a nap legizgalmasabb küzdelmét hozta: Dobay 57-en­ belüli ideje sem volt elég ahhoz, hogy az első helyre hozza fel a lila­­fehéreket, mert Vörös Sándor is nagyon kitett magáért. Rendkívül örvendetes volt Kiss László 2:31.9­e© egyéni pa­­langozócsúcsa, amely a fiatal úszó fejlő­désének újabb állomását jelenti. Dicsé­ret illeti az úszókat, hogy a rendkívül mostoha időjárás ellenére is elég nagy számban indultak el, nemcsak a fel­nőttek, hanem még az úttörők csoport­jában is. Néhány válogatott úszó azon­ban a kényelmesebb megoldást válasz­totta, nem volt kedve az esős, hűvös időben rajthoz állni. Pedig ezt is meg kell szokni — még­­a válogatottaknak is. A LENGYEL ASZTALITENISZEZŐK jó szereplése volt a meglepetése a Bp. Spartacus nemzetközi verse­nyének, amelyen román, lengyel és ma­gyar szövetkezeti sportolók indultak. A lengyelek megnyerték a csapatversenyt, majd sikert arattak az egyéni verseny­ben is, mert nyugodtabban és kitartób­ban küzdöttek ellenfeleiknél. Nem adtak egyetlen labdát sem „ingyen”, szívósan védekeztek és kivárták a legjobb alkal­makat a támadásra. Egy-egy elrontott labda után nem idegeskedtek, hanem igyekeztek javítani. Ezzel szemben a ma­gyar és a román szövetkezeti játékosok gyakran fölényeskedtek, és többnyire külső körülményekben keresték gyenge játékuk magyarázatát. Ezzel elvonták a figyelmüket a játéktól, kapkodtak és megérdemelten vesztettek. A lengyelek tehát elsősorban jó küzdőszellemüknek, nyugodtságuknak, türelmes játékuknak köszönhették váratlan, de teljesen meg­érdemelt sikerüket. S­AJÓSZENTPÉTERT sem kímélte a vasárnapi mostoha időjárás. Egész nap vigasztalanul zuhogott és semmi kilátás sem volt rá, hogy a Bükkalja­i Szállítók mérkőzést lejátsz­­szák. Vigasztalan képet mutatott a pá­lya is, óriási mennyiségű víz borította, s egy órával a mérkőzés kezdete előtt egyetlen lélek sem volt rajta. Ekkor a két csapat vezetői a játékvezetővel vé­gigjárták a pályát, s utána „furcsa” dolog történt. Mező Jenővel, a bükk­­aljaiak edzőjével és Foór György játék­vezetővel az élen mintegy tucatnyian megkezdték a játéktér rendbehozását. Néhányan a pálya vonalazását készítet­ték el homokkal, mások pedig a víz egy részétől igyekeztek megszabadítani a pályát. Mindezt persze szakadó eső­ben ... Az önkéntes brigád jó munkát végzett, s csaknem a kitűzött időpont­ban megkezdődhetett a játék. S a nehéz körülmények között lejátszott mérkőzé­sen a pályaelőkészítő brigád egyik leg­lelkesebb tagja — a játékvezető — volt a legjobb. Úgy látszik, jól bemelegí­tett . . . MÉG EGYSZER A MÚLT HÉT ESEMÉNYEIRŐL Biztató és bizonytalan formák atlétáinknál Kenusportunkban gyenge az utánpótlás -1- Teniszverseny esőben, szélben Bíztató verseny — úszásban , és Moszkva már a WHJBgj­nokság lázában a flPxV­lág legjobb férfi ■lIÖBv és női tornászai JlBAfel mérik össze tudá­­sukat a szovjet fővárosban. A la­­ak is sokat foglalkoznak a néhány ép múlva kezdődő VB-vel. A Szov­­stszkij Szport hasábjain legutóbb Sz­­usnov, a XIV. Tornász Világbajnok­ig szervező bizottságának elnöke írt kket. Cikke bevezetőjében megjegyzi,­ogy ez a VB a nagy gyakorlatok vi­­gbajnoksága lesz, majd az esélyeket h­olgatja, s felsorolja azokat a ver­­enyzőket, akik a legerősebbnek lát­tának a mezőnyben. Szerinte a férfi e­gyéniben a japán Ono és Takemoto, a na Suoniemi, valamint a szovjet Sah­­n, Muratov és Sztolkov a legjobb, kö­­ülük kerülhet ki az összetett világbaj­ok. A csapatversenyben Japán és S Sovjetunió között vár nagy küzdelmet. A női egyéniben a szovjet Latinyinát ( Muratovát, a román Teodorescut volt Liustean), a lengyel Kötőt, a cseh­­z­lovák Bosakovát, az NDK-beli Sonn­­tagot, Föstöt és a japán Tanakát várja az élcsoportba, a női csapatbajnokság­ban pedig nagy küzdelmet jósol Romá­nia, a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK és Svédország együttese között. Sz. Pusnov ezután így folytatja cikkét: ,,Mi szívből kívánjuk, hogy győzzön a jobbik! Reméljük azonban, hogy a szovjet versenyzők meg tudják őrizni az elmúlt években kivívott elsőséget. Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a VB kedves vendégeink számára ünnep legyen, s érezzék: népünk a tar­tós békét, a népek közötti barátság megszilárdítását és a sportkapcsolatok kiszélesítését kívánja. A Szovjetunió békeszerető sportolói baráti jobbjukat nyújtják valamennyi ország sportolói­nak. A tornász VB a béke, a barátság és a bajtársiasság szellemében fog le­zajlani.” A zürichi Sport részletes cikket kö­zöl a japán férfi és női tornászok VB- előkészületeiről. A beszámolóból is ki­­derül, hogy Japán előreláthatólag nagy szerepet fog játszani Moszkvában. Különösen a harmadik válogató adott ízelítőt a japánok jó felkészültségéből. Elsősorban a férfiak remekeltek — tő­lük is várják a jobb szereplést — a nők közül elsősorban Tanaka emelke­dett ki. A férfiak a kötelező gyakorla­tok során tökéletes biztonságról tettek tanúságot. Lendületesen, szinte hibát­lan testtartással végezték a gyakorlato­kat. A kitűnő felkészültséget a pontszá­­mok is igazolták. Az első tíz helyezett között mindössze egy tornász akadt­, akinek kilenc pont alatt volt az egyik gyakorlata. Az abszolút leggyengébb versenyző legalacsonyabb pontszáma is 8.3 volt. Pedig a pontozók igen szigo­rúaknak bizonyultak, minden esetben száz százalékig alkalmazták a Nemzet­közi Tornaszövetség ide vonatkozó sza­bályait. A gyűrűn például 0.6­1 pontig terjedő levonással sújtották azt a ver­senyzőt, aki három másodpercig nem tartotta ki a nyújtott­ karú támaszmérle­get. A szabadon választott gyakorlatok so­rán már idegenkedtek a versenyzők, ez alól csak a tapasztalt Ono és Takemoto volt kivétel. Bár néhányan a nagyobb biztonság érdekében kicsit egyszerűt!- I tették némelyik gyakorlatukat, bámu- I latra méltó teljesítmények születtek. A I gyakorlatok, igen változatosnak, erős anyagúnak, sokrétűnek bizonyultak, s nem nélkülözték a nagy biztonságot és a gyönyörű kivitelezést sem. Ono pél­dául ezúttal mutatta be először új ös­szetételű nyújtógyakorlatát. Egyedülálló produkció volt. A gyakorlat 19 külön­böző részt tartalmazott, s ezek közül hat rész C­eremnek felelt meg. Ono méltán kapott erre a gyakorlatára 9.9 pontot. A verseny után véglegesen összeállí­tották a csapatokat. (A név után közöl­jük az utolsó válogatón elért összpont­­számot, zárójelben pedig először a kö­telező, majd a szabadon választott gya­korlatok során szerzett pontszámot.) Férfiak: Ono 116.00 (57.7, 58.3), Ta­kemoto 114.25 (55.80, 57.45), Aji­a­ra 113.40 (58.85, 56.55), Takavaiki 113.35 (56.40, 56.95), Kono 113.10 (56.65,­ 56.45,4) Te­kai 113.05 (56.80, 56.25). Nők: Tanaki­ 77.28 (38.56, 38.72), Oizumi 74.81 (37.02, 37.79), Sogabe 74.81 (37.45, 37.38), Oguei 74.60 (37.51, 37.09), Seki 74.35 (37.03, 37.26), Vatanabe 74.22 (137.16, G­­ .ij­). A Franco-kormány a Real Madrid kosárlabda-csapata után most Joachim Blume előtt is leeresztette a vasfüg­gönyt. Blume, az 1957. évi párizsi Európa-bajnokság győztese hiába ké­szült hatalmas lelkesedéssel és szorga­lommal a moszkvai VB-re, nem vehet azon részt. A Franco-kormány megta­gadta tőle a kiutazási engedélyt, s így Blume sok fáradságos munkája egy időre kárbaveszett. Az esettel kapcso­latban a párizsi l’Équipe így ír: „Blume fájó szívvel kénytelen elszalasztani ezt a nagyszer­ültek ígérkező világbajnok­ságot, s két évet kell várnia, hogy a világ legjobbjaival találkozhasson. Az első fecskék már megérkeztek­­ Moszkvába. A VB külföldi részvevői köz­­­zül elsőnek az NDK női és férfi együt­­­­tese futott be a szovjet fővárosba. Az­­ NDK együtteseit nem állították még ösz­­sze véglegesen. A közelmúltban lezajlott­­ NDK—Magyarország—Jugoszlávia viada­­l­­on szerepelt NDK-tornászok közül töb­ben ott vannak Moszkvában, így például­­ a női csapatból Sonntag, Fest (a hármas­viadal egyéni győztese) és Ewald, a férfi együttesből Drescher, Böhm, Stark. Ők­­ alkotják a VB-csapat gerincét. Az NDK-tornászok után nem sokkal megérkeztek Moszkvába az Egyesült­­ Arab Köztársaság versenyzői is.­­ Kik az esélyesek — Mit tudnak a japánok — Blume és a vasfüggöny A moszkvai tornász VB hírei -2 ————— *■ Kedd, 1958. július 1. Mi akadályozza legjobban a vidéki úszósport erőteljesebb fejlődését? Az úszásnak nemicsak a fővárosban,­­ hanem vidéken is erős alapjai voltak a múltban. Két évtizeddel ezelőtt elő-­ fordult, hogy például a válogatott 1­4x200-as gyorsváltónak mind a négy tagja vidéki vagy onnan a fővárosba­­ került úszó volt. Amikor az illetékesek­­ az úszósport általános kérdéseiről, a felemelkedés útjáról beszélnek — elsősorban a vidékről esik a legtöbb szó. A vidék valóságos kincsesbányája volt ennek a sportágnak. Mi lehet az oka, hogy egy idő óta főleg Egerből kerülnek ki átlagon felüli képességű versenyzők, holott Egernek nincs fedett uszodája, más városok pedig ilyennel is rendelkeznek? Ha a fejlődést gátló okokat nézzük, akkor — az általános megállapítás szerint — az edzési lehetőségek korlátozásá­ban, másrészt pedig az edzők szakmai felkészültségében kell ezeket keresnünk. Ma már a korszerű edzési elveket figyelembe véve nem lehet a régi mó­don készülni, az évnek csupán néhány hónapjában edzeni. Márpedig néhány vidéki városban csupán nagyon kor­látozott lehetőségért állnak az úszók, a versenysporttal foglalkozó fiatalok rendelkezésére. Orosházán például csak négy-öt hónapon át használhatják a versenyzők az uszodát. Debrecenben pedig, ahol fejlett úszóélet tapasztal­ható , az idén télen csak kedden és pénteken edzhettek a versenyzők he­­­lenként. Több alkalomra nem kapták­­ meg az uszodát. Hogy ez mit jelent,­­ azt nem szükséges bővebben fejteget­ni. Ezek a jelenségek azt mutatják,­­ hogy az uszoda vezetői nem ismerik kellőképpen az úszás jelentőségét, nem adnak meg minden támoga­tást a fejlődéshez, sőt­­ akadá­­l­­­lyozzák azt.­­ Jaki István szövetségi úszóedző deb­receni jelentésében például megírja: „Gáli uszodaigazgató megígérte, hogy jövőre megpróbál még egy estét beállítani az edzések céljaira." Tehát kettő helyett — három, így fest tehát a támogatás a jövőre nézve. Remél­hető-e ezek után, hogy a debreceni úszósport fellendüljön, a Krausz­­fivérek elérjék a fővárosiak színvona­lát? Aligha. A debrecenihez hasonló „támogatást” lehet azonban tapasztal­ni más városokban is, így nem csoda, ha például Székesfehérvárott az úszó­sport — annak ellenére, hogy ott kitűnő fedett uszoda van — jóformán a semmivel egyenlő. Mit lehet tehát tenni? Vélemé­nyünk szerint csak adminisztratív úton lehet megoldani a kérdést. Átfogó rendeletre van szükség, amely biztosítja a megfelelő edzési lehető­ségeket a versenyzők részére. Emellett természetesen figyelembe lehet venni, hogy az uszoda h­asznot hajtó Vállal­kozás, vagyis az üzemeltetési költsé­geket is elő kell teremteni. Tehát: a fürdési lehetőségeket is biztosítani kell és­­lehet is. Mindezt meg lehet oldani kellő jóindulattal és­­ sportszeretet­tel. fc A vidéki úszók továbbfejlődésének másik akadálya az edzők szakmai fel­­készültségében keresendő. (Természe­tesen Eger itt is kivétel.) Nem arról van szó, hogy a vidéki edzők nem lel­kesek, sőt Debrecenben például Bent­­ka László képzettségével sem volna különösebb baj. Viszont tény, hogy bizonyos szinten túl már nem bír menni, úszóinak fejlődésében egy átla­gos időeredmény elérése után meg­torpanás áll be. Másutt viszont még ezt a szintet sem érik el a verseny­zők és néhány évi eredménytelen ver­gődés után abbahagyják vagy pedig átpártolnak más sportághoz. Nagy baj az is, hogy kevés a fő­foglalkozású edző (csak két helyen van: Egerben és Debre­cenben). A szakosztályok a csekély összegű anyagi ellátottság következtében­­nem tudnak főfoglalkozású edzőt szerződ­tetni. Ilyenformán az általuk végzett munka is csak „mellékes” lehet. Oros­házán Nagy Sándor igen lelkes oktató, de egyéb elfoglaltsága miatt nem min­dig tud időt szakítani magának, így pedig eredményt nem tud elérni és nem is lehet várni tőle, pedig Oros­házán körülötte csoportosulnak az úszók, alkalmas lenne a függetlení­­tésre. Végeredményben tehát mi lehet a kibontakozás útja? Több vidéki városban függetlenített úszóedzőre volna szükség, olyanra, akinek ez az első­ főfoglalkozása és nemcsak néhány órácskát tud heten­ként az úszókkal foglalkozni. Ez azon­ban csak akkor oldható meg, ha fel­emelik az úszó-szakosztályok költség­­vetését, nem „filléreket” juttatnak nekik, hanem olyan összeget, amely megadja a lehetőséget erre. Ehhez szorosan kapcsolódik — mint előbb említettük — az edzők szakmai fel­­készültsége, továbbképzése, a fővárosi edzők tapasztalatainak megvitatása, széleskörű segítőkészség a budapestiek részéről. Jelenleg tehát ezek az okok akadá­lyozzák a vidéki úszósport fejlődését. Megrekednek vidéken az úszók, nincs lehetőségük arra, hogy elérjék a meg­kívánt magasabb szintet. Pedig — ezt állítjuk — most sincs kevesebb tehet­ség vidéken, mint régen volt. Csak ki kell bányászni őket, foglalkozni kell velük. De nem úgy, ahogyan most teszik. ~ Várszegi János 4 IKÍWJÍDILID»JÉ!HI il !í%IP' Ö I / *1*VVÚ* I 46 pontos lengyel győzelem és „majdnem" világcsúcs akadályon Bratislavában a szombatinál lén­yege­sen kedvezőbb időben fejeződött be a lengyel—csehszlovák atlétikai viadal. A lengyelek tovább növelték előnyüket, mindkét pontversenyben fölényes győ­zelmet arattak, a férfi viadalt 46 pont különbséggel nyerték. A legjobb eredményt Chromik érte el, aki hosszú szünet után ismét elindult akadályon. Az utolsó körben úgy látszott, hogy sikerül megjavítania a 8:35.6-os világ­csúcsot, a célegyenesben azonban kis­sé visszaesett , 2 tizeddel elmaradt tőle. A 10 km-e® síkfutásban Ozeg ugyancsak a világ idei legjobb ered­ményével győzött. Férfiak: 200 m: Mandlu­k (cs) 21.2. Feik (1) 21.5. 800 rv Orywal (1) 1:50.4, Hanka (cs) 1:50 5. Kazimb­rekd­­íj 1:50.9, 10 000 m: Ozeg (1) 29:07.6, Tomis (cs) 30:24.4, 110 m gát: Veselsky (cs) 14.6, Bugara U) 14.3. 3000 m akadály: Chro­­ni­k (i) 8:3­5.8, csúcs: Bilica­ics) 8:58.2, 4x400 m: Lengyelo. 3:13.9, Csehszlová­kia 3:16.2, magas: Láneky (cs) 204, 7. Lewandowski (i) 201, távol: Grabowski (­i) 759, Kropidkainski (i) 740, rúd: Wazny (ij 431, Tomas­ek (cs) 425, Jani­­szewski (1) 420, hármas: Szmidt (1) 15.99, IVIaleherczyk (1) 15.16, súly: S­keb­la (cs) 17.42, Auksztulowicz (1) 17.09, Spegórnik (1) 17.06, Pichal (cs) 16.88, diszkosz: Piatkowski (1) 54.96, Mert­a (cs) 52.47, Wachowski (­1) 50.96, gerely: Sidlo (1) 78.14, Kopyto (1) 69.67. Pontversenyben: Lengyelország — Cseho­szlovákia 129.83. Nők. 200 m: Janiszewska (1) 24.3, Je­­sionowska (ij 25, 80 m gát: Trkalová (cs) 11.3, Slowinska (1) 11.5, magas: Dávidová (cs) 164, Ronczewska (1) 153, távol: Ciastows­ka (1) 595, Chojnacka (i) 592. Rozkosná (cs) 590. diszkosz: Mertová (cs) 52.46, Dmowska (j) 49.11, Simanková (cs) 4­9.01. Pontversenyben: Lengyelország — Csehszlovákia 61:45. Román sikerek az ifjúsági asztalitenisz EB-n A svédországi Falkenbergben vasár­nap fejeződött be a n­emhivatalos ifjú­sági asztalitenisz Európa-bajnokság. A verseny százszázalékos román siker­rel zárult, minden számban a román fiatalok győztek. A magyar fiatalok sze­replése nem járt sikerrel, egyetlen számban sem sikerült döntőbe jutniuk. A döntők eredménye". Férfi csapat: Románia—Ausztria 5:1. Újabb úszó-világcsúcsok! Los Angelesben befejeződött az auszt­rál, a japán és az amerikai úszók rész­vételével lefolyt nemzetközi úszóviadal. A nagyszabású verseny újabb négy vi­lágcsúcsot hozott. 100 m pillangó: Isi­­moto (japán) 1:00.1 (régi: 1:00.4 Isi-I­moto). 100 m női pillangóúszás: Ramey (amerikai) 1:09.6 (régi: 1:10.5 Voorbij, holland). 200 m női pillangóúszás: Ra­mey 2:40.5 (világcsúcsszint: 2:43.4). 4x100 m vegyesváltó: Japán (Hasé, Fu­­­­rukava, Isimoto, Koga) 4:16.7 (régi:­­ 4:17.2 Japán). Egyéb eredmények: 400 m gyors: Rose (ausztrál) 4:23.5, 200 m , hát: Hasé 2:24.8, 100 m mell: Furukava ■ 1:12.2, 100 m hátúszás, női: Reynolds (amerikai) 1:15. 200 m gyors, női: von Saitza (amerikai) 2:17.1. Brisbaneban az ausztrál Gathercole a 200 méteres és a 220 yardos mellúszásban 2:36.5-tel állí­tott fel világcsúcsot. 200 méteren 2:40 volt a szintidő, 220 yardon pedig­­ 2:40.3-tel tartotta Gathercole a világ- I csúcsot. Női csapat: Románia—Svédország 3:0. Férfi egyes: Cobirzan (román) — Alser (svéd) 2:0. Női egyes: Golopenta (ro­mán­)— B­arrasch (román) 2:0. Férfi pá­ros: Cobirzan, Negurescu­­ (román)— Zankl, Hirsch (osztrák) 2:0. Női páros: Golopenta, Barrasch (rom­án)—Bannach, Woscher (NDK) 2:0. Vegyespár­os: Co­­birzan, Golopenta (román) — Abeer­ Jo­­­hansson (svéd) 2:0. Zágrábban nyolc ország atlétáinak részvételével nemzetközi versenyt ren­deztek. A kalapácsvetésben a szovjet Rugyenkov 66.34 m-rel győzött, ennél jobbat eddig csak a világcsúcstartó Con­­nolly (68.68) és Krivonoszov (67.32) ért el. A 110 m-es gátfutásban a jugoszláv Lorger 14.2-vel győzött. Tragikus baleset történt egy hambur­­­­gi atlétikai versenyen. Egy eltévedt ge­rely Jürgen Vogt versenybíró mellkasá-­­­ba fúródott és a 17 éves diák kórházba­­ szállítás után meghalt.­­ Varsóban zajlott le a Lengyelország— Franciaország válogatott ökölvívó-mér­kőzés. A lengyel válogatott fölényes, 16:1 arányú győzelmet aratott. Közös meg­egyezéssel két súlycsoportban, a közép­­­­súlyban és a félnehézsúlyban nem volt­­ mérkőzés, s helyette a harmad­­­ súlyban és a kisváltóban két-két pár­­ mérkőzött. Előlállók a lengyel verseny­zők. Légsúly: Kukier pontozással győzött­­ A. You­nsi ellen. Harmatsúly: Kowalski pontozással győzött Rataile ellen. Za­­wadszki ugyancsak pontozással győzött Peirano ellen. Pehelysúly: Brychlik pon­­­iozásos győzelmet aratott Junker ellen. Könnyűsúly: Walczak pontozással győ­­­zött R. Younsi ellen. Kisváltósúly: Sobo­­lewski pontozásos vereséget szenvedett Hashas-tól. Drogosz pontozással győzött­­ Salud­en ellen. Váltósúly: Guzinski az­­ első menetben kiütötte Boukaryt. Nagy­­váltósúly: Walasek pontozással győzött Gonzales ellen. Nehézsúly: Jedrzejewski pontozásos vereséget szenvedett Schiller­I m. A gandi, torna után, Brüsszelben . A­­ szovjet vízilabda-válogatón ism­ét talál­­­­kozott a jugoszláv csapattal. Ezúttal szovjet együttes nyert 5:4 (2:1) arány -­­­ban. Két magyar ugró is szerepelt a szom­­baton és vasárnap Varsóban lezajlott a nemzetközi műugró- és toronyugró­­versenyen. Zságot Irén két harmadik helyet szerzett. Műugrásban 133.99­­ ponttal Kramer (NDK) győzött, Zságot­­ 17­1­ 06 ponttal lett harmadik, torony­­­­ugrásban pedig 73.44 pontot ért el. Eb­­­­ben a számban Wolf (NDK) lett a győz­tes 79.84 ponttal. A férfi műugrást Pophal (NDK) nyerte 129.85 ponttal, a magyar Ujváry 125.02 ponttal a hato­dik helyen végzett, toronyugrásban Ha­­banov (szovjet) lett az első 149.07-tel, Ujváry 135.02-vel a negyedik helyet­­ érte el. Szófia—Belgrád 4.5,3.5. Kötöttfogású birkózómérkőzés Belgrádban. A lengyel birkózók a budapesti VB előtt két hetet töltenek Minszkben és ott a szovjet versenyzőkkel együtt készül­nek a VB-re. Tizennégy birkózó utazott a Szovjetunióba. LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉSEK Norvégia —Dánia 2:1 (1:0). Koppen­hága. A B-mérkőzésen a dánok 4:3-ra nyertek. NDK utánpótlás vál. — Lengyel­­ország utánpótlás vál. 3:3.­­ Schwerin, Zágráb — Varsó 3:1 (1:1). Varsó. Atletico Bilbao — Real Madrid 2:0. A spanyol kupa döntőjét Madridban 125 000 néző tekintette meg. Szovjet bajnokság: CSZKMO Moszkva—Sahtyor Sztálino 4:2. 9 * 1 A labdarúgó NB I tartalékbajnokság állása 1. Ferencváros 20155 462:2635 2. Vasas­­ 18113 449:2325 3. U. Dózsa 19104 554:3224 4. Bp. Honvéd 217 6 835:35 20 5. MTK 167 5 426:22 19 6. Komló 205 9 632:36 19 7. Diósgyőr 208 3 931:46 19 8. Dorog 177 4 623:22 18 9. Tatabánya 195 7 736:3717 10. Salgótarján 205 6 924:35 16 11. Szombathely 196 4 930:46 16 12. Szeged 205 51028:45 15 13. Csepel 195 2­1226:32 12 14. Pécs 183 51017:39 11 Csepel—Salgótarján 0:0. Területi ökölvívó CSB-k Szombathelyi Dózsa—Dorogi Bányász 12:8. Szombathely. Gy: Pintér, Kajdi II, Szekeres. Kajdi I, Észak, Váraskai, III. Madarász, Vörös. Csapó, Radvánszky. Szekszárdi SC — Dombóvári VSE 16:4. Szekszárd. Gy: Markos, Dorogi. Gyuri­­cza, Kappel, Kálmán, Borda (e. n.), Pamiuki (e. n.), Oláh (e. n.), Hl. Szajkó és Schaffer (e. n.) Soproni VSE—Szom­bathelyi Haladás 11:7. Sopron. Gy: Ku­­rucz II, Mar. Wenhoffer, Kovacsics, Gosztola, Hl. Kovács, Bányai, Porkoláb. A Szabó —Szakács mérkőzés döntetlenül végződött. l­ég­r­­i­a ii a Lokomotív Moszkva —Pécs 1:1 (1:0). Pécs. Nemzetközi labdarúgó-mérkőzés.

Next