Népsport, 1958. szeptember (14. évfolyam, 174-196. szám)

1958-09-01 / 174. szám

­ ______A MAGYAR TESTNEVE­LÉSI ÉS SPORT TANÁCS LAPJA HÉTFŐ, 1958. SZEPTEMBER 1. + Ára: 1 forint K­ XIV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM Az olasz Pucci 56.1-es Európa-csúccsal nyerte a 100 méteres gyorsúszás középfutamát az Európa-bajnokság első napján Vasárnap délelőtt virágos kertté vál­tozott a Sportuszoda környéke, tarka melegítők, üde színű formaruhák lep­ték el az új medence körüli part sö­tétzöld gyepszőnyegét. A felvonulásra, az EB megnyitójára készülődött föld­részünk 650 legjobb úszója, vízilab­dázója és műugrója. A rendezőknek már ez sem volt könnyű dolguk. Fel­felbomlottak a sorok, jugoszláv vízi­labdázók látogattak át baráti tapasz­talatcserére a szovjet válogatottakhoz, holand lányok barátkoztak csehszlo­vák ellenfeleikkel, az egyik sarokban pedig szó nélkül, de annál többet mondó tekintettel méregette egymást egy egri és­ egy aberdeeni fiú: Katona József és Ian Black. A nap ragyogóan sütött, különb üz­nepi időjárást nem le­rendelhettünk volna az év legna­gyobb úszóeseményére. A környezet nagyszerű látványt nyújtott, az új me­dence palackzöld vize, a gyep tarka napernyői, a Gürgő-forgó versenyzők képe megdobogtatta az ember szívét. — Végigcsináltam már néhány nagy versenyt — mondotta Jeney László—, de ilyen szépet, ilyen ünnepi hangulatot még sehol sem tapasztaltam. Pontosan tíz­ órakor 6 harsonás jelent meg az ugrómedence felőli oldalon és mintha csak jeladás lenne, kürtszavuk nyomán azonnal felharsant a katona­zenekar indulója és a bejáratinál meg­jelent Ausztria zászlója. ABC-sor­rend­ben vonult fel a részt­vevő 23 ország csapata, • a közönség ütemes tapssal fogadta Ír­ország 1 tagú ,­egy aktosé­t’L * mellúszó Keffyt éppen úgy, mint a tekintélyes, kék melegítőbe öltözött szovjet együttest és a nagyszámú azúrkék olasz csapa­tot. A világhírű holland lányok arany­sárga meze és világoskék nadrágja, s a svéd csapat élénk citromsárga ujjasa, kék nadrágja nagy tapsot aratott. A ma­gyar csapat meggypiros melegítőben vo­nult fel, zászlónkat Tom­pék György vitte és ahogy együttesünk a zsúfolt C- lelátó elé ért, a közönség köréből bíz­tató kiáltások törtek fel. Hiába, szurkolóink legtöbbször helye­sen értékelnek. A bátorító hangok ezút­tal azt mondták: — Nem várunk tőletek csodákat, gye­rekek. Küzdjetek becsületesen, erőtök szerint, ezúttal ennyivel is beérjük. A csapatok elvonultak a medence kö­rül, majd a himnusz hangjaira a torinói sikersorozat két részese, Sebő Ágota és Blatkovits Kálmán vonta fel a főárbocra a magyar zászlót. Murai István, az MTST elnökhe­lyettese mondott rövid ünneplő beszédet . Mi, házigazdák, reméljük, hogy min­den vendégünk jól érzi magát a magyar fővárosban. Az EB minden egyes részt­vevőjének sok sikert, jó eredményeket kívánok — mondotta. Ezután Jan de Vries, a döntőbizottság elnöke lépett a mikrofon elé. — Különös örömünkre szolgál — mon­dotta —, hogy az önök szép városában jöhettünk össze, abban a városban, amely sok nagy versenyző mellett, Komjádi Bé­lát és Donáth Leót adta az úszósportnak. Köszönetet mondok a Magyar Úszó Szö­vetség áldozatos munkájáért, amellyel ezt a pompásnak ígérkező versenysoro­zatot előkészítette. A IX. úszó-, műugró- és vízilabda-bajnokságot ezennel meg­nyitom. Újra induló, elvonulás és máris harsant a versenybíró sípja, a nagy hirdetőtáblán megjelent az EB első futamának pályabeosztása. Úszóink a vasárnap délelőtti előfutamok során a várakozásnak megfelelően szere­peltek. Egyik reménységünk, Dobay Gyula a 100 m-es gyorsúszás 3. időfutamában magabiztos, nagyszerű úszással beállította az 56.9 mp-es országos csúcsot. Biztató, hogy Dobay az erős kezdés ellenére sem esett vissza a hajrában és fölényesen verte a jó hírű holland Hoogveldet és az angol McKechnie-t. Vörös Sándor a 4. futamban indult a holland Willemse, a finn Köiyhkö és a szovjet Szorokin társaságában. Ez az elő­futam szállította az EB első nagy meglepe­tését. Szorokin az Európa-bajnokság egyik nagy esélyese nem tudott komolyan bele­szólni az első hely kérdésébe és a jó fel­építésű skandináv bajnok, a nyurga finn Köyhkö biztosan nyerte az előfutamot. Vörös bátor első hossz után a falnál centi­méter híján utolérte Szorokint. 58.7 mp-es teljesítménnyel azonos időt úsztak és Vö­rös csak célbírói ítélettel szorult a 3. helyre. A szakértőkre a legnagyobb benyomást a hosszú olasz legény, Paolo Pucci moz­gása tette. Pucci az 5. futamban állt rajt­hoz. Az első hosszt együtt tette meg a nyugatnémet Voell-lel. Érdekes volt meg­figyelni, hogy mennyire egyezett a két kitűnő úszó mozgása. Lehajtott fejjel kissé féloldalasan úsztak, de a 198 cm-es hosszúkarú Pucci természetesen kevesebb csapással tette meg a távot. A második 50 méteren az olasz fiú biztosan húzott el Voce-től és hosszan elnyújtott, szinte lomhának tűnő karmunkával érte el 56. 5 mp-es új olasz csúcsát, az előfutamok legjobb eredményét. A többi futamból a szovjet Polevoj eredménye érdemel figyelmet. 57.8 mp-es idejével biztosan verte futambeli legna­gyobb ellenfelét, a csak rövid pályán számottevő nyugatnémet Baumannt. Az öt előfutamból a következő 16 úszó került a délutáni középdöntőbe. I. futam: Perondini, Baumann, Hoogveld, Dobay, Polevoj, Vörös, Wil­lemse, Lindberg. II. futam: Kamoun, Salamon, Kn­yhke, Puccs, Voelil, Szorokin, Gregor, McKech­­nie küzd a döntő nyolc rajtkövének bir­tokáért. A 200 m-es férfi mellúszás előfutamai­ból is biztosan jutott tovább két verseny­zőnk, Kunsági és Utassy. Az ő eredmé­nyük azonban a ,,dobogó” szempontjá­ból már kevésbé biztató. Ebben a számban kiemelkedő teljesít­mény egy sem akadt, a sok egymáshoz nagyon közel álló időeredmény viszont arról tanúskodik, hogy a döntőben ha­talmas küzdelemre van kilátás. Kunsági György a 2. időfutamban in­dult. A sajátságos technikával szapora, de erősen megrángatott, s messze a válla mögé húzott tempókkal úszó szovjet baj­nokra, Antonyanra egy pillanatig sem volt veszélyes, de mindvégig nagy küz­delmet vívott Walkden­nel, az angol baj­nokkal, akit az utolsó húsz méteren si­került is maga mögé utasítania. Kunsági ideje (2:44.3) lényegesen elmarad a ma­gyar bajnokságon mutatott teljesítményé­től. Ugyanez áll Utassy Sándorra is, aki a 3. futamban állt rajthoz. 2:47.9 mp-es eredményével az NDK-beli Maluk, a len­gyel Klopotowski és a belga Desmit mö­gött a 4. helyen végzett. Az előfutamok legjobb eredményét — meglepetésre — az olasz Lazarri érte el 2:42*2 mp-cel. Meg­lepetés a nagy esélyes szovjet, Kolesznyi­­kov gyengébb szereplése. A hatalmas izomzatú versenyző az 5. futamban csak nagy hajrával az utolsó 10 millien rázta le a csehszlovák Svobodát, de 2:45.5 mp-es eredménye bizony messze elmarad Euró­­pa-csúcsától. Ezt a futamot egyébként biz­tosan nyerte az Európa-bajnoki cím vé­dője, a német Bodinger. A 200 m-es férfi mellúszásban a követ­kező 16 versenyző jutott a középdöntőbe Lazarri, Brauner, Treger, Walkden, Anto­­njan, Kunsági, Desmit, Utassy, Malik, Klopotowski, Svazil, Enke, Bodinger, Ko­­lesznyikov, Svoboda, Masperi. A DÉLELŐTTI ELŐFUTAMOK EREDMÉNYE: 100 m férfi gyors. 1. futam: 1- Sala­mon (­lengyel) 58.5, 2. Gregor (NDK) 58.7, 3. Kamoun (francia) 59.1, 4. Ale­m­ann (NDK) 59.7. II. futam:­­1. Polevoj (szovjet) 57.8, 2. Bautmann (NSZK) 58.6, 3. Lindberg (svéd) 59.7, 4,5. Kovács (csehszlovák) és Belczyk (lengyel) 1:00. III. futam: 1. Dobay (magyar) 56.9, 2. Hoogveld (holland) 58.3, 3. McKechnie (brit) 59.4, 4. Köli (osztrák) 59.9, 5. Rodes (spanyol) 1:01.3. IV. futam: 1. Käyhkö (finn) 57.9, 2. Szorokin (szov­jet) 58.4,­­ 3. Vörös (magyar) 58.4, 4. Willemise (holland) 59.0, 5. Musnjak (jugoszláv) 1:­01.6. V. futam: 1. Pucci (olasz) 56.3, 2. Voell (NSZK) 57.3, 3. Perondini (olasz) 59.2, 4. Krogh (nor­vég) 1 :00.2, 5. Lans­son (dán) 1:00.6, 6. Guerrai (s­panyol) 1:00.9, 7. Wagner (l­uxembourgii) 1:04.7 200 m férfi mellúszás, 1. futam: 1. Lazarri (olasz) 2:42.1, 2. Tröger (NSZK) 2:43.2, 3. Brauner (osztrák) 2:47.2, 4. Hemingway (brit) 2:52.4, 5. Aleina (spa­nyol) 2:54.6, 6. Naumov (bolgár) 2:58.3. II. futam: 1. Antonjan (szovjet) 2:42.8, 2. Kunsági (magyar) 2:44.3, 3. Walkden (brit­) 2:44.6, 4 Schweitzer (luxembourgi) 3:09.8. III. futam: 1. Maluk (NDK) 2 42.3, 2. Klopotowski (lengyel) 2:42.8, 3. Desmit (belga) 2:45.6, 4. Utassy (ma­gyar) 2:47.9, 5. Skwart­ (lengyel) 2:49.8, 6. Odelli (török) 3:03.7. IV. futam: 1. Balke (NDK) 2:42­­. 2. Svázil (csehszlo­vák) 2:46.5, 3. Kelly (ír) 2:50.8. V. fu­tam: 1. Bodinger (NSZK) 2:43.7. 2. Ko­­lesznyikov (szovjet) 2:45.5, 3. Svoboda (csehszlovák) 2:45.8, 4. Masperi (olasz) 2:48.6, 5. Dominguez (spanyol) 2.53, 6. Szmirlisz (görög) 2.59. Az úsz­ószámok után a női műugrók mutatták be kötelező gyakorlataikat. Négy ugrás után első Kratova (szovjet) 51.08, 2. Krámer (NDK) 50.98, 3. Fer­ris (brit) 47.78, 4. Richter (NSZK) 47.75, 5. W­elsh (brit) 47.51, 6. Jensch (NDK) 45.75, Zságot Irén 45.45 ponttal a 8. helyen áll. A délelőtti műsor befejezéseképpen három vízilabda-mérkőzést bonyolítottak le. Közülük kettő köze­lebbről is érdekel bennünket, mert leg­nagyobb ellenfeleink, a szovjet és a ju­goszláv vízilabdázók szálltak vízbe. A két csapat könnyedén győzte le ellen­­felét. A mutatott egyszerűbb játék sem­miképpen sem tévesztheti meg a szur­kolókat, mert ennél sokkal több van mindkét csapatban. Hollandia — Nagy-Britannia 4:2 (3:1). V: Batallé (spanyol). Hollandia: Kriest — Zwan, Rann — Hamme — Müller, Durp, Vriend. Nagy-Britannia: Johnson — Frncham. McGonnagle — Murray — Wright, Jones, Hans. Góllövő: Müller (2), Vriend, Hamme. 111. Jones, McGon­­nagle. Jugoszlávia —Bulgária 8:1 (3:0). V. Laurent (francia). Jugoszlávia: Muskati­­rovics — Cipci, Csukvas — Armeri — Radonics, Parié, Stamisics. Bulgária: Bocsev — Matev. Ferov — Korokeejev — Piolcev, Gajdarov, Konopiszov. Gól­lövő: Csukvas (3). Armeri, Parié (2—2). Radonics. Hl. Piolcev. Szovjetunió —Német DK 5:2 (3:1). V: Costa (olasz). Szovjetunió: Gojhman — Prokopov, Kurennoj — Kartasov — Szemjonov, Meveníeradze. Breus. NDK: Becker — Thiel. Pallerspet — Schmit — Elfért. Schulz. Bolz. Góllövő: Kuren­noj (2). Szemjonov (2), Prokopov. ill. Thiel. Pallerspet. Délután kissé lehűlt a levegő, de azért nagyon kellemes volt az időjárás. A lelátók ezúttal sem teltek meg teljesen, hiába, labdarúgó-rangadó volt a Népstadion­ban . . . A női műugrás középmérkőzéseit bo­nyolították le először. A közönség meg­tapsolta a jól sikerült ugrásokat, a versenybírók azonban nagyon szigortúak voltak, s csak elvétve mutattak­­fel magasabb számokat. Zságot Irén most már magabiztosabban ugrott, jobban, mint délelőtt. És amikor az úszók a 100 méteres gyorsúszás középfutamára fel­álltak a rajtköre, már teljesen megtel­tek a lelátók. Az első középfutamban az olasz Pucci rajtját kísérte a legna­gyobb érdeklődés. Vajon jobbat úszik-e, mint délelőtt? Az olasz .,óriás"* rajtja ezúttal sem sikerült. Bennragadt a rajtnál,­­ 50 méternél 26.4 volt Pucci ideje. A mezőny még tömör volt, 70 méternél azonban Pucci ellenállhatat­lan könnyedséggel tört az élre, s több mint másfél testhosszal ütött be eled­nek a célba. Az idő: 56.1! Új Európa­­csúcs: A második futam előtt Dobay és Vörös várakozott az indításra. Do­bay szemmel láthatólag szurkolt. Ez pe­dig nem jó jel. Az első rajt nemi sike­rül.', a más&­Pvk .'Iszom „tőkéiért*)'’ volt. Dobay 50 méternél az élen volt, a forduló után azonban már a szovjet Polevoj némi előnyt szerzett. A szovjet úszó 70 méternél egy fél testhossznyi előnnyel úszott Dobay előtt a cél felé. Az utolsó métereken Dobay erősített, s csökkentette hátrányát. Vörös elkap­kodta a versenyt. 100 m férfi gyors, 1. középfutam: 1. Pucci 56.1, Európa-csúcs (régi: 56.2 lany, francia, 1947), 2. Voell 58.4, 3. Kayhke 58.5, 4. Szorokin 58.6, 5. Sala­mon 59.1. 6. Gregor 59.2. 7. Kamoun 59.4, 8. McKechnie 1:00.2. II. középfu­tam: 1. Polevoj 57.1. 2. Hoogveld 57.4, 3. Dobay 57.4, 4. Reumaim 58.5. 5. Vö­rös 59, 6. Perondini 59.3. 7. Willemse 59.3, 8. Lindberg 59,5. A döntőbe pályabeosztás szerint a kö­vetkezők kerültek: Baumann, Voell, Hoogveld, Pucci, Polevoj, Dobay, Kayhke, Szorokin. A férfiak 200 méteres mellúszásá­nak középfutamaiban még leszállított igényeink mellett­­e el kellett fogadnunk az első csalódást. Utassy Sándor ugyan valamivel jobban úszott a délelőttinél, a döntőbejutáshoz azonban ez sem volt elegendő. Kunsági György elmaradt az előfutamban elért idejétől és így holnap délután magyar versenyző nélkül áll rajthoz a döntő mezőnye. Az első előfutamban Enke és Antonjan vívott nagy küzdelmet az el­ső 100 méteren. A két versenyző egy­más mellett úszott, érdekes volt meg­figyelni, hogy Enke a két ütem­ befejez­tével lefelé, Antonjan pedig ugyanakkor a víz alól levegőért felfelé bólogat. Úgy látszott, hogy­ kettőjük között dől el az elsőség sorsa. 175 méternél azon­ban , mintha bűvész kalapjából került volna elő, Bodinger jelent meg mellet­tük és­­nagy sebességgel, valósággál állva hagyta a mezőnyt. Az első száz méter két hősét még Ma­luk is megelőzte A II. középfutamban folytatódott „az olasz nap’ . Miután az első 100 méter­ Kolesznyikov dominálta, az utolsó 20 méteren az olasz Lazzari ismételte meg Bodinger előző bravúrját. Szinte rakétát gyújtott és valósággal ellőtt a többiek mellett, övé a középfutamok legjobb ideje. 200 m mellúszás. 1. középfutam: 1 Bodinger 2:42.8, 2. Maliik 2:43.6, 3. En­ke 2:43.7, 4. Antonjan 2:43.9, 5. Svázil 2:45.3, 6. Utassy 2:46.6, 7. Waldken 2:47.6. II. középfutam: 1. Lazzari 2:42 2. Klopotowski 2:43.6, 3. Kolesznyikov 2:44.1, 4. Tröger 2:44.4, 5. Svoboda 2:45.2, 6. Kunsági 2:46.4, 7. Brauner 2:50, 8. Masperi 2:50.5. A döntő pályabeosztása: Kolesznyi­kov, Enke, Maluk, Lazzari, Bodinger, Klopotowski, Antonjan, Tröger. A férfi mellúezek után a 100 méteres női gyorsúszás 4 időelőfutamának résztvevőit szólítot­ta rajthoz a versenybíró sípja. Magyar részről ebben a számban Frank Mária és a sérült Bajnógel Csilla helyett Ta­kács Kató indult. Takács jó tartaléknak bizonyult, bejutott a döntőbe. Az I. fu­tamban biztatóan kezdett, 50-nél elsőnek fordult, onnét azonban a robbanékony és nagyon harcias kis angol Wilkinson elhúzott és Takácsot a célban még az NDK-beli Steffin is megelőzte. A II. fu­tamban állt rajthoz az EB nagy esé­lyese, a holland Gastelaars, aki könnye­dén, tetszetősen úszva, szinte félgőzzel érte el az előfutamok legjobb eredmé­nyét. Frank Máriának ebben az időfu­tamban csak 1,08 mp-es eredményre és negyedik helyezésre futotta. A III. Meglepetésekkel indult a labdarúgó-bajnokság, s ebből kettőt az újoncok szereztek Rövid nyári szünet után ismét elindult a bajnokság útján a futball-labda. A bajnokság megnyitása a Népstadionban volt, ezúttal két rangadóval és tá­blás házzal Mielőtt a Vasas és az U. Dózsa mérkőzése elkezdődött volna, Terpitkó András, az MLSZ alelnöke üdvözölte labdarúgósportunk népes táborát, a játéko­sokat, a játékvezetőket és mindenkit, akinek szívügye a magyar labdarúgás. Aztán az elmúlt év gazdag tapasztalatairól beszélt az MLSZ alelnöke, és annak a reményének adott kifejezést, hogyha a tanulságokat a szakemberek és a játé­kosok megfelelően hasznosítják, akkor elindulhatunk azon az úton, amely labda­­rúgósportunk régi hírnevének visszaszerzéséhez vezet. Felhívta azonban a figyel­met, hogy ehhez kemény, tervszerű és fáradságos munkára van szükség, és szükség van természetesen a labdarúgást kedvelő közönség jóindulatú bírálatára, segítségére is. A Népstadionban szerepelt négy csapat közül csak a Vasas játszott elfogad­­­hatóan, biztosan fektette kétvállra a Dózsát. Az MTK — FTC örökrangadó viszont nagyon a várakozás alatt maradt. Nem volt színvonalas a játék, sok csapkodás jellemezte a mérkőzést. A leg­komolyabb meglepetést a DVTK szolgálta azzal, hogy Tatabányán győzött. Meglepetésnek számít az újonc Győr pontszerzése a Bp. Honvéd ellen. Az újoncok közül az MVSC igen kitett magáért, biztosan, sőt fölényesen győzött. A döntetlen eredmény jobban kifejezte volna a látottakat MTK—Ferencváros 1:0­0:01 Népstadion, 85 000 néző. V: Srankó (Fehérvári, Kővári). MTK: Gellér —­ Szk­rt­csák II, Sípos, Lantos — Nagy, Kovács III — Sándor Bukovi, Kovács I, Molnár, Szimcsák I. Edző: Bukovi Márton. FTC: Horváth — Th­omann, Mátrai, Berta —■ Vitozeál, Gerendás — Dalnoki II, Orosz, Friedmanszky, Rákosi, Fenyvesi. Edző: Tátrai Sándor. Góllövő: Kovács I. Szögletarány: 10:8 (6:2) az MTK javára. Mindkét öltözőben csendesen készül­­­ődtek a játékosok, de azért láthatóan idegesek voltak. A két újonc, Nagy és Berta elfogódottan készülődött. A fe­rencvárosiaknál Kertész még érezte Bu­dafokon szerzett sérülését, s ezért Tát­rai edző helyesebbnek vélte, ha a jobb­szélen az egészséges Dalnoki il­t szere­pelteti. Az edző egyébként annak e reményének adott kifejezést, hogy végre talán megszűnik a Fer­encvárosnak az MTK elleni balszerencse-sorozata. Bör­­zsei János az MTK öltözőjében arról,, beszélt, hogy az a csapat győz majd,­ amelyik nyugodtabban játszik. Nagy hangorkánban, nagy iramban kezdődött a játék. Az első tíz percben a kék-fehérek nagy erővel támadtak, de csak négy szögletet értek el. Aztán feljött a Ferencváros. Folyamatos já­ték azonban nem tudott kialakulni. Sok rossz leadás, helyezkedési hiba, kevés mozgás akadályozta a gördülékeny támadások kibontakozását. A játék ál­talában a két tizenhatos között folyt, a csatárok alig tudtak a büntető terüle­ten belülre keveredni, lövésekkel sem igen próbálkoztak. A 25. percben Mol­nár lapos beadása után a középen be­robbanó Sándor nem találta el a lába­­­dőt. A másik kapunál, Fenyvesi előre- ■ ívelését Gellér röviden ütötte ki, de­­ aztán Dalnoki II lövésébe bele­vetődött­­ a kapus. Meglehetősen sok volt a köz­­­zelharc, a dulakodás, a játékvezető , azonban minden szabálytalanságot­­ megtorolt, keményen kézben tartotta a­­ mérkőzést. A közönség eléggé csaló­dott volt, mert a kapuk nem kerültek veszélybe,­­ így nem volt túlságosan érdekes a játék. A félidő utolsó ne­gyedórájában a Ferencváros támadott többet. A II. félidő kezdését kissé hátráltatta, hogy Szankó , játékvezető az öltözőben felejtette a síp­ját. Ez akkor derült ki, amikor a csapatok felálltak kezdésre. A közönség ezen inkább derült, mint bosszan­kodott. * Egy gyors ferencvárosi­­roham végén Dálnoki II nagyerejű lövése a gyorsan vetődő Gél­­­érbe akadt. Egy perccel később Gel­lér ismét a jobbszélső bal sarokra tartó lövését ütötte ki bravú­rosan. Ellentámadás végéin Nagy ki­ugratta Sándort, a jobbszélső lövése a kibufló Horváthról szögletre perdült. Feltűnt, hogy Szamcsák­­ saját tizen­hatosán belül szerelt. Váratlanul szüle­tett meg az MTK győztes gólja. Középen kibontakozó támadás során a jobbra húzódó Bukovi kapta a labdát. A jobb­összekötő okosan Kovács Imréhez gurí­totta a labdát, s a csatár estében 12 méterről elég erőteljes lövéssel a kapu jobb oldalába küldte a labdát. 10. Néhány szabály­tal­a­nság izgalmakat korbácsolt, de­ aztán megnyugodtak a kedélyek. A Ferencváros lendületeseb­ben rohamozott, a kulturáltabban játszó MTK viszont ügyesen lelassította ezeket a roham­ozásokat. A 75. percben Fried­manszky labdája nagyszerű helyzetben találta Dalnoki II-t, a szélső lövésénél már mindenki verve volt, de a labda a jobb kapufa tövéről kipattant. A másik kapunál Bukovi ügyetlenkedett el egy jó helyzetet. Aztán ismét egy ferencvá­­rosi támadás következett, Friedmancz­­ky lövését kiütötte Geller, majd Mátrai tőrt szépen előre, de végül ellenfélhez adta a labdát. Változatos játék után az utolsó percek inkább az MTK-é voltak. A mérkőzés a várakozásnak meg­felelően nem hozott színvonalas játé­kot, inkább csak elkeseredett küzde­lem, szabálytalanságoktól tarkított he­ves harc folyt a pályán. Mindkét csa­pat lelkesen, elég nagy becsvággyal küzdött, de nagyon szembetűnő volt, különösen az I. félidőben, hogy tá­madójátékuk mennyire nem tudott ki­bontakozni. Ekkor olyan benyomást keltettek, mintha egyáltalán nem let­tek volna képesek korszerű csatár­­játékra. A játéknak az volt az egyik jellemzője, hogy a kapuk ritkán ke­rültek veszélybe, s csak nagyon szór­ványosa­n adódtak gólhelyzetek. Szü­net után e tekintetben némi javulás mutatkozott. Főleg a ferencvárosiak előtt nyílt gólszerzési lehetőség, de ezeket a helyzeteket nem tudták ki­használni. Az MTK-nak ekkor a gólon kívül jóformán alig akadt helyzete, de dicséret illeti a csapatot azért, mert ha keservesen is, de belőtte egyetlen gól­ját, s jól megszervezett védekezéssel, az ellenfél rohamainak lelassításával meg tudta őrizni ezt az egygólos elő­nyét. A Ferencváros teljesen egyen­rangú ellenfél volt, legalább annyit tá­madott, mint a kék-fehérek, valamivel több helyzete is volt. A döntetlen eredmény jobban kifejezte volna a lá­tottakat. Az MTK-ban Gellér kifogástalanul, higgadtan, olykor bravúrosan hárított. A hátvédhármas nagy munkát végzett, különösen Sipos, aki jól segítette a tá­m­­adási­ndítást is. A fedezetek közül Nagy bemutatkozása igen jól sikerült, a jobbfedezet nagy munkabírású, erélye­sen harcoló, jó labdakezelésű játékos. Kovács III sok támadást akasztott meg, leadásai többször kerültek ellenfélhez. Kovács Imre egészen mélyen hátrahú­zódva játszott, sokat fáradozott, előre is tört,­­ noha hullámzott a teljesítmé­nye, mégis értékes tagja volt a csa­patnak A csatároknak csak fellángolá­saik voltak, huzamosabb ideig egyikük sem játszott jól. Szimcsák­­ feltűnően sokat segített hátul. A Ferencváros közvetlen védelméből Mátrai tűnt ki gyorsaságával és néhány utolsó pillanatban végzett szerelésével. Berta bebizonyította tehetségét, Thor­mann is derekasan küzdött. Vilezsál az I. félidőben nagyon sokat vállalt ma­gára, jól is játszott ekkor, néha azon­ban sokáig tartotta magánál a labdát, s a II. félidőben visszaesett. Gerendás megfelelt A támadósorban egyedül Fenyvesi akaratereje, két-három gyors elfutása és beadása érdemelt dicséretet. A két összekötőnek volt a mezőnyben­ néhány ügyes húzása, kapum mind az öt csatár jóformán veszélytelen volt. Srankó játékvezető kitűnően vezette a mérkőzést. Nagyon jól követte a játé­kot, észrevette és megtorolta a szabály­talanságokat, s ezzel elejét vette a mér­kőzés eldurvulásának. Jó segítőtársai voltak partjelzői is. Németh Gyula Rózsavölgyi 8:02.6-ot futott 3000 m-en A KPVDSZ egésznapos sportünnepsége keretében meghívásos atlétikai versenyt is rendezett a Vasas népligeti 500 m kerületű pályáján. A középpontban a 3000 m-es futás szerepelt, amely az NB II-s labdarúgó-mérkőzés félidejében került sorra. Neves versenyzőkből álló mezőny indult el, élén Rózsavölgyi­vel, áld 8 percen belüli időt szeretett volna elérni. Sajnos, a vezetésben nem sok segítséget tudtak nyújtani a töb­biek és Rózsavölgyinek egyedül kellett megbirkóznia a harmadik kör után erő­sen feltámadt széllel. Az első 500-at Szekeres vezette 1:15-re, de a második körben esett az inam és 800 m-től kezdve Rózsavölgyi már végig vezetett. Az ötödik kör gyengére sikerült és itt hiúsult meg a 8 percen belüli idő el­érése. Rózsavölgyi így is, a végén ked­vetlenül, az idei legjobb magyar ered­ményt ért el. Férfiak. 100 m: 1. Gregor­(Vasas) 11, 2. Munkácsi (MPSC) 11, 3. Kör­­nyei (REAC) 11, 4. Csutoráé J. (Nagy­kanizsai Bányász) 11,2. Gyengén si­került rajt volt. 500 m: 1. Pangert (U. Dózsa) 65.3, 2. Kálmánfi (Bp. Honvéd) 65.3, 3. Vágó (Vasas) 66.2, 4. Somkuti (MTK) 66.3. 3000 m: 1. Rózsavölgyi (Bp. Honvéd) 8:02.6, 2. Hecker (MAFC) 8:20.4, 3. Wittine (MAFC) 8:29.6, 4. Lo­vájc (Bp. Honvéd) 8:32.2, 5. Kolozs (U. Dózsa) 8:40.2, 6. Kovács Z. (Bp. Honvéd) 8:46.2, 7. Andok (Vasas) 8:52.2. Rész­idők: 1000 2:48, 1500 3:59.8, 2000 5:21. Szekeres (MAFC) 1550 m-nél feladta. Rúd: 1. Miskei (Bp. Honvéd) 410, 2. Tö­rök (Tipográfia) 395, 3. Szakáll (DVTK) és Csaba (Vasas) 370. Magas: 1. Fülöp (Vasas) 184, 2. Krasznai (Vasas) 184, 3. Kisgergely (REAC) és Vass (Bp. Építők) 178. Súly: 1. Varjú (KÖZÉRT) 16.24 2. Lévai (Bp. Honvéd) 14.26. (Varj­u dél­előtt a szakmai versenyen 16.44-et dobott.) Nők. 100 m: 1. Munkácsi (MPSC) 12, 2. Kovács I. (Csepel) 12,8. Erős oldalhát­­szél. 500 m: 1. Végh (Postás) 1:17.5, 2. Oros (Bp. Spartacus) 1:19.6, 3. Ughy (Bp. Petőfi) 1:20.2. Magas: 1. Keresztes (BEAC) 152, 2. Pokorny (TFSE) 152, 3. Knapp (FTC) 148, 4. Szabó R. (Bp. V. Meteor) 148. futamban csak hárman álltak fel a köré, mégis ez hozta a legnagyobb küzdelmet. A szovjet Voog és a brit Grinham végig nagy, fej-fej melletti harcot vívott és ez csak az utolsó mé­tereken dőlt el az erőteljesebb Voog javára. A IV. futamban a jövő nagy gyorsúszójának, a vékony svéd Jobson­­nak az úszását csodálhattuk meg. Szinte simogatja ez a kislány a vizet, teljesen ,, fröccsen és ment­esen” halad előre, mintha nem is vízben, hanem vajban úszna. 100 m női gyors. 1. futam: 1. Wil­­kinson (brit) 1:06.4, 2. Steffin (NDK) 1:07.2, 3. Takács (magyar) 1:07.5, 4. Novotny (osztrák) 1:1075. II. futam: 1. Gaetelaars (holland) 1:04.7, 2. Kraan (holland) 1:06.4, 3. Winkler (NSZK) 1:07.7, 4. Frank (magyar) 1:08. 5. Marti­noni (olasz) 1:11.7, 6. Hassan (török) 1:22.1. III. futam: 1. Woog (szovjet) 1:06.2, 2. Grinham (brit) 1:06.6, 3. Valie (olasz) 1:10.2. IV. futam: 1. Jobson (svéd) 1:05.6, 2. Larsson (svéd) 1:08.1, 3. Haaee (NSZK) 1:08.6, 4. F­rost (fjác­éii) 1:08.6, 5. Olbrisch (NDK) 1:09.4, 6. Sendral (francia) 1:11.4. A döntő rész­vevői a pályabeosztás szerint: Steffin, Wilkinson, Woog, Gastelaars, Jobson, Kraan, Grinham, Takács. A női műugrás döntőjébe került: Krutova 87.1, Gyedova 82.42, Ferris 82.28, Welsch 82.15, Kramer 82 13 Richter 82, Jensch 80.26, Zságot 78.82, Peterdi Pál Várszegi János

Next