Népsport, 1959. március (15. évfolyam, 42-64. szám)

1959-03-01 / 42. szám

A MAGYAR TEST­NEVELÉSI ÉS SPORT TANÁCS LAPJA VASÁRNAP, 1959. MÁRCIUS 1. Ára: 60 fillér XV. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM Az év első NB I-es labdarúgó-mérkőzésén nehezen győzött a Honvéd Bp. Honvéd-BVSC 1:0 (1:0) Szőnyi út, 22 000 néző. V: Hernádi (Bálla K., Petri). Bp. Honvéd: Faragó — Szőcs, Bányai, Dudás — Bozsi­k, Kalász — Budai II. Kazinczy, Tichy, Gilicz, Törő­­cs­k I. Edző: Sós Károly. BVSC: Aczél — Fábián, Bendek, Rada — Szalay, Bár­kányi — Murát, Csernai, Borbély, Nagy, Gerencsér. Edző: Moór Ede. Góllövő: Tichy. Szögletarány: 6:4 (2:2) a Bp. Honvéd javára. Kiállítva: Tichy és Nagy. Az időjárás kedvezett a labdarúgó-baj­nokság tavaszi rajtjának. Melegen sütött a nap szombaton délután, mint máskor csak a tavasz derekán szokta tenni. A szurkolók már egy órával a mérkőzés kezdete előtt özönlöttek a pálya felé. A pénztárak előtt sűrű, hosszú sorok kí­gyóztak, s a mozgóárusok kezéből is egy­más után kapkodták el a jegyeket. Ezrek torlódtak össze a kapu előtt. Rendkívül nehéz volt bejutni a pályára. A BVSC sporttelepén jelenleg átalakítási, építkezési munkálatok folynak, s nagyon helyes lenne, ha ennek során gondolná­nak a bejárat korszerűsítésére is. Új ka­pukra, több pénztárra lenne szükség. Tu­domásul kell venni, hogy a fővárosi vas­utasoknak a legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban is alaposan megnőtt a te­kintélyük. Még messze volt a mérkőzés kezdete, amikor lezárták a kapukat. Sok százan kint rekedtek, köztük Bukovi Márton, az MTK edzője és Lantos Mihály a váloga­tott hátvéd is. Ennyi nézőt bizony még nemigen látott a Szőnyi úti sporttelep nézőtere. Nagyszerű BVSC-támadásokkal indult a mérkőzés. A hazaiak nagy becsvágy­nál, e ötletesen játszottak. Az első gólhelyzet is a vasutas csapat előtt adó­dott: Bárkányi szöktette Csemajt, de a csatár nagy helyzetben a 16-oson belül mellé lőtte a labdát. A 21. percben a hahóéért vívott harc során Törőcsik I összeütközött Csernaival, a balszélső megsérült, a vállát fájlalta, lement a pályár­ól, ő csak a 30. percben tért visz­­ni. Egy alkalommal Gilicz hátulról el­­buktatta Gerencsért, s utána még sport­szerűtlenül legyintett is egyet. A Hon­véd egyre többet támadott, de nem túl­ságosan veszélyesen. A laza­ talajú pá­lyán sokat csúszkáltak a játékosok, egyszer még Hernádi játékvezető is térdre kényszerült. A 36. percben Tö­­rőcsik I előretörése után Tichy kapta a labdát. A középcsatár baloldalról az alapvonal és a 16-os oldalvonala közelé­ben egy csel után úgy tett, mintha kö­zépre akarná adni a labdát, de aztán kapura lőtt, s a labda a kapu közepe táján akadálytalanul jutott a hálóba. 1:0. (Aczél is beadásra számított, kimozdult és visszafelé vetődve már nem érte el a labdát.) N­em sokkal később Borbély egyenlíthetett volna, de jó helyzetben nem­ találta el a labdát. SZÜNET UTÁN •A 68. percben Fábián beadása után Csornai kapásból fölélőtt. Kiegyenlített volt a mérkőzés képe. A 75. percben Kazinczy elgáncsolta Nagyot, a BVSC játékosa elesett. Nagy tumultus támadt. Nem lehetett pontosan megítélni, hogy mi történt, csak azt lehetett látni, hogy Hernádi játékvezető Tichyt és Nagyot leküldte a pályáról. (A mérkőzés után a játékvezető azt mondta, hogy Tichyt azért állította ki, mert beletalpalt a föl­dön fekvő Nagy combjába, Nagy pedig visszarúgott.) A 78. percben Kazinczy a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagy­ta ki. Rendek hibájából egyedül törhe­tett kapura, de közelről a vetődő Aczél­­ba rúgta a labdát. A hazai csapat kitűnően kezdett, az első húsz percben egyre-másra vezette gólveszélyes rohamait. Ebben az idő­szakban a BVSC játékosai nemcsak lel­kesek, erélyesek, hanem nagyon moz­gékonyak is voltak, s futógyorsaság­ban s labdakezelési gyorsaságban is felülmúlták ellenfelüket. Később a BVSC rohamai alábbhagytak, s ekkor a mérkőzés színvonala is esett. A Bp. Honvéd nagyon nehezen melegedett bele a játékba, mert a csapat tagjai sokat egyénieskedtek, kényelmesked­­tek, s egy ideig erőtlenül támadtak. Az első félóra eltelte után változott a já­ték képe, a Honvéd erősített, fokoza­tosan feljött, többet és egyre veszé­lyesebben támadott. A játék végered­ményben kiegyenlített volt. A vasuta­soknak ugyan több gólhelyzetük volt, de ezeket nem tudták kihasználni, s így a Bp. Honvéd — ha nehezen is —, de megérdemelten győzött. A Bp. Honvédben Faragónak volt két-hár­om szép védése, a kifutásokkal azonban hadilábon állt. A hátvédhármasban találtuk a mezőny legjobb játékosát, Bányait. A középhát­véd nagyszerűen helyezkedet, mindig ott volt, ahol legnagyobb volt a ve­szély. Szőcs eleinte lassú és nehézkes volt, számét után viszont erősen felja­vult. Dudás néha a nehezebb, a kocká­zatosabb megoldásokat választotta. A két fedezet sok jó támadást indított el. A csatárok közül Kazinczy az első fél­időben sokat mozgott. Jól játszott, szü­net után azonban csaknem eltűnt, ki­hagyott egy nagy gólhelyzetet is. Tichyt a góljáért illeti dicséret. Törőcsik­­ derekasan harcolt, sokat fáradozott. A BVSC-ben Aczél három esetben jó érzékkel lépett közbe, a gólban azonban ludas volt. A hátvédek közül Rada játszott a leg­egyenletesebben. Rendek szünet után egyszer-egyszer durva hibát vétett. Fábiánon meglátszott, hogy régen ját­szott NB I-es mérkőzést. Bárkányi volt a jobbik fedezet, átadásai eléggé pon­tosak voltak, s néha előre is tört. A csatárok közül Murát helyváltoztatásai­val, gyorsaságával néha megzavarta a védőket. Nagy jól fogta Tichyt. Geren­csér jól vette ki a részét a csapatmun­kából, de a kapura nem volt veszélyes. Csernai túlzásba vitte a cselezést, Bor­bély sem játszott kielégítően. Hernádi játékvezető a sok közelharc­tól tarkított mérkőzést határozottan, jól vezette. Németh Gyula A labdarúgó NB I állása 1. MTK 13 8 3 2 25:12 19 2. Vasas 13 6 6 1 14: 5 18 3. Csepel 13 7 2 4 32:15 16 4. U. Dózsa 13 6 4 3 27:17 16 5. Bp. Honvéd 14 6 4 4 20:13 16 6. Szombathely 13 5 5 3 18:19 15 7. Tatabánya 13 6 2 5 20:18 14 8. Ferencváros 13 6 2 5 22:24 14 9. Salgótarján 13 4 5 4 18:18 13 10. BVSC 14 5 2 7 19:23 12 11. Diósgyőr 13 3 4 6 13:18 10 12. Dorog 13 2 4 7 12:23 8 13. Miskolc 13 2 3 8 10:33 7 14. Győr 13 1 4 8 8:20 6 ­ Labdarúgó NB I tartalékbajnokság Bp. Honvéd —BVSC 0:0. Erzsébet ki­rályné út, 5000 néző. V: Fekete II. A BVSC mindkét félidőben többet és ve­szélyesebben támadott. Jó: Tör­őcsik II. Só­ti, Budai III. 111. Tihanyi, Seháj, Jéger. Labdarúgó NB II Keleti csoport Miskolci MTE—Bp. Spartacus 3:1 (0:1). Miskolc, 4000 néző. V: Siklósi Gy. Mis­kolc: Dargai — Horváth, Siffmann, Deák — Pál, Szabó — Takács, Dévai, Pasztrovics, Kiss, Dobos. Edző: Csorba Károly. Bp. Spartacus: Zsikla — Pálvöl­­gyi, Koczó, Bekő — Korcsik, Halasi — Szilágyi, Németh, Tisza, Széles, Molnár. Edző: Szűcs Gyula. Az I. félidő elején kiegyenlített játék folyt, majd hazai tá­madások következtek. A 23. percben vezetést szerzett a fővárosi együttes. A gól után inkább a vendégek támad­tak. Szünet után a Bp. Spartacus kez­dett­ jobban, csatárai egymás után két kapufát rúgtak. A 20. perctől kezdve a nagy lelkesedéssel küzdő hazai csapat erős hajrát vágott ki, s biztosan sze­rezte meg a győzelmet. G: Pasztrovics, Takács, Pál, ül. Tisza. Jó: Dargai, Hor­váth, Deák, Takács, Kiss, Ill. Zsikla, Ko­czó, Korcsik. Széles. Labdarúgó NB III Északkeleti csoport: Debreceni EAC — Nyíregyházi Spartacus 1:0 (0:0). Debre­cen, 2500 néző. A rangadónak számító mérkőzésen a lelkesebb egyetemi együt­tes Szegedi góljával szerezte meg a 61. percben a győzelmet jelentő gólt. A 79. percben Dankót (Ny.) játékostársa meg­­rúgásáért kiállították. Délkeleti csoport: B. MÁV Előre-Ma­kói Vasas 3:1 (1:0). Békéscsaba, 1500 néző. A hazaiak 11-est hibáztak, Makó két kapufát ért el. A 87. percben Szarvast (B.) utánrúgásért kiállították. Szegedi Spartacus-Vasas—Kiskunfélegy­­házi Építők 2:1 (0:1). Szeged, 1000 néző. Tovább jutott a Honvéd a kosárlabda Európa Kupában Az utosó három másodpercben dőlt el a bukaresti mérkőzés sorsa CCR (Bukarest)mBp. Honvéd 81:80 (42:43) *— Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése. —, Bukarest, február 28. A sportban semmi sem lehetetlen. Régi igazság ez: e a magyar sportkö­­zönségnek se volt alkalma m­ár ezt a keserű tapasztalatot észlelni. A román kosárlabda-szurkolók ennek a tételnek a kellemesebb részét szerették volna bizonyítva látni, és ez sikerült is nekik. Mint ismeretes, a Bp. Honvéd kosár­labda-csapata 34 pontos előnyt szerzett a budapesti mérkőzésen. Ez az előny nem kevés, de ahhoz nem volt elég sok, hogy elvegyék a román remény­kedők kedvét. Már a szombat reggeli hangulatból is kiérződött ez. A szeré­nyebbek csak reménykedtek, a vérme­­sebbek azonban nem érték be az er­kölcsi győzelemmel, hanem abban bíz­tak, hogy továbbjut a CCA csapata. A Bp. Honvéd soron következő ellenfele a Riga csapata. A CCA-vezetők tréfás­­komolyan jegyezték meg: „Olyan bizto­sak abban, hogy a Honvéd játszik a Rigával, hiszen a döntő mérkőzést — ne felejtsék el — Bukarestben játsz­­szák!” Ezt valóban nem lehet számításon kí­vül hagyni, elfelejteni pedig egyáltalá­ban nem lehet. A szépen feldíszített Floneasca sport­­csarnok már az előmérkőzésen zsúfoltságig megtelt. Ezen a bajnoki találkozón már hangpró­bát is végeztek a szurkolóik. Erről talán összehasonlításul annyit: a fere­novár­osi B-közép nem lenne komoly ellenfele a Floreasca közönségének. A későbbiek­ben kiderült, hogy ez csak a próba volt, mert az igazi szurkolás a CCA— Honvéd mérkőzésen kezdődött meg. A két csapat összeállítása ez volt: CCA Bukarest: Folbert (14), Niculescu (10) — Nedela (7) — Fodor (20) — Ne­­del (9). Csere: Descu (10), Cim­pois (5), Valérul. Bp. Honvéd: Bánhegyi (16), Czin­kán (16) — Simon (18) — Greminger (9), Temesvári (4). Csere: Balogh (18), Bencze (10), Judik. A két játékvezető: a csehszlovák Überall és a bolgár Temkov volt. A románok kezdték a játékot de az első támadásból nem tudtak kettős kosarat elérni- A magya­rok személyi áron szakították meg a támadást. Nedef állt a büntetőnek, 1 -0-ra vezetett a CCA. Ezután Greminger révén nekünk is alkalmunk nyílott egyenlíteni, de ő a büntetőt kihagyta. Végül is Bánhegyi dobott büntetőt. 1:1. A románok Fodor révén válaszoltak rá, Czinkán egyenlített. 3:3. Ezekben a pi­lanatos kibaini hullámzó volt a játék. Fej­­fej mellett haladt a két csapat, majd 9:7-re vezettek a románok. Azután gyenge időszaka következett a magyar csapatnak, 11:8, 13:12, majd 16:14-re vezettek a románok. A 9. percben pedig már 20:14 volt az eredmény a javukra. Ekkor jött meg igazán a román kö­zönség hangja. A magyarok Simon és Bánhegyi révén feljöttek 20:18-ra. A románok büntető­vel válaszoltak. Hosszú idő után a 11. percben a magyar csapat megszerezte a vezetést: 22:21 ,javunkra. Az ellentá­madásból azonban a románok ismét ve­zetéshez jutottak. Megint kapkodó lett a játékunk, de így se csak egy-két pontos vezetésr* tudtak szert tenni a románok. A 14. percben 27:27 mérkőzés állásnál Dinescu jött be a pályára Nedela he­lyett és szép horoggal kezdett. 29:27, majd 31:29, 33:29-re vezettek a ha­­zaiak. Balogh mesterien egyenlített. 33:33. A félidő hátralévő részében a románok kezdeményeztek és a félidő befejezése előtt másfél perccel jött fel csak a ma­gyar csapat. De még így is sok helyzet maradt kihasználatlanul. Bencze bünte­tővel állította be a félidő végeredmé­nyét 45:42. A II. félidőben a Bánhegyi, Judik — Bencze — Temes­várt, Greminger összeállításban kezd­tünk. A románok támadtak ismét az elején, a mieink csak személyi áron tudtak közbeavatkozni, de a románok nem használták jól ki ezeket a büntető­ket. Niculescu csak az egyiket dobta be. Ezután a románok egy gyűrűről felper­­dült labdát a kosárba ütöttek. A félidő 2. percében Czinkán és Si­mon jött be a pályára Temesvári és Bencze helyett. Ekkor kissé megélén­kült a magyar csapat játéka. Feljöttünk 52:51-re. Ezután a magyar együttes kez­­dez­ényezett többet, és egymás után több kosarat értünk el. Később dula­kodás folyt a kosár alatt és a pályán, a játékvezetők sorra lefújták az akció­kat. A 7. percben 60:58-ra feljöttek a románok, amikor a Honvéd edzője időt kért. A 9. percben már egyenlő volt a mérkőzés állása. A 14. percben Bánhegyi és Czinkán kiállt, helyükre Temesvári és Greminger jött be. A befejezés előtt 3 perccel 78:73-ra vezettünk, amikor a CCA időt kért. Simon a kipontozás sorsára jutott. Kevéssel ezután Balogh követte őt, közben a büntetők árán 80:78-ra feljött a román csapat. Zengett, zúgott az egész terem. Egyenlítési alkalom kínálkozott, a labdát azonban Greminger elcsípte, de újból megszerezték a románok, a fél­pályánál Bánhegyi személyit vétett, a büntetőt bedobták a románok és­­ ezzel nyertek. Tehát 1­3 másodperccel a befejezés előtt dőlt el a mérkőzés sorsa a románok javára. BIRALAT Budapesti játékához képest rá sem lehetett ismerni a CCA-ra. Ezen a mérkőzésen a románok sokkal jobban játszottak, mint a magyar fővárosban. Gyorsak, erőszakosak voltak, a pa­lánk alatt rendre megszerezték a lab­dákat, jól dobtak, lelkesedésük pedig egyenesen határtalan volt. A CCA nagy feljavulásában persze közrejátszott az is hogy a magyar együttes mérsékelt teljesítményt nyújtott, hagyta kibon­takozni a román támadásokat. Keveset mozogtak labda nélkül a magyar játé­kosok, s közel sem voltak olyan ötle­tesek, olyan gyorsak, mint ahogy azt általában megszoktuk tőlük. A mérkő­zés képe végig kiegyenlített, hullámzó volt. A románok szerencsés hajrával győztek. A CCA-ban a rendkívül eredményes Fodor játszott kiválóan. Nagyon sok jó megmozdulása volt Nedelnek ie. Dinescu is nagy hasznára volt csapatának, bár ő hamar kipontozódott. A Bp. Honvédban senki sem játszott kiemelkedően, talán csak egyes id­ősza­­konkint Czinkán játéka emelkedett az átlag fölé. Igaz hogy Czinkán is nagyon nehezen lendült bele, de aztán főleg értékes pontszerzéseivel jeles­kedett. Balogh a döntő pillanatokban messziről dobott kosaraival tűnt ki. A több­ieknek csak fellángolásai voltak. Viszonylag még Simon, Bencze és Bán­hegyi nyújtott elfogadhatót. Réti Anna A Terlandai, Kondi-kettős már bajnok Kora reggeltől késő estig a műkorcsolyázó-bajnoki címekért 31 egyéni induló, két páros és 6 tán­­cpepár — ez volna a magyar műkorcso­­lyázósport teljes bajnoki mezőnye. Ez bizony mindössze alig 47 versenyző. Hát igen a­ kettűs vérveszteség még ma is változatlanul erősen érezteti hatását a smakor­csolyázósportban. Kora reggel az I. osztályú nők köte­lező gyakorlataival kezdődött a baj­nokság. Csorna Éva kezdte a gyakor­latokat. A versen­­y egyébként a papír­formának megfelelően alakult. Zöllner Helga jelentős előnyt szerzett, mind­össze a befejező hatodik gyakorlatnál előzte őt meg Jurek Edina. Ebben pusz­tán ez érdekes, hogy a hat közül éppen az utolsó volt a legnehezebb figura. Az iskolában amúgy is gyengébb Csorna Éva ezúttal sem futott jól. Főleg figu­ráinak rajzával és kezdésével vannak bajok, amelyen szorgalmas és helyes edzéssel feltétlenül már ebben az idény­ben is lehetett volna javítani. Csorná­hoz egyébként váratlanul elég közel végzett első alkalommal az I. osztály­ban fu­tra Csordás Marika. Nála a gya­korlatok egyenletes kivitelezésénél vannak még hibák. A műkorcsolyázásnak, ennek a lát­ványos sportnak a szabadkorcsolyázás, a „kür” az igazi sava-borsa — a nézők számára. A kötelező gyakorlatok unal­­masnak h­ató állandóan ismétlődő figu­rái nem sok élvezetet nyújtanak a néző­nek, de a versenyző számára a kötelező gyakorlat jelenti e sportág alapját. A biztonság, a helyes tartás, az ívben való futás nemcsak az iskola, hanem a szabadkorcsolyázás terén is a sikerek egyik fő tényezője. Izgalom azért még a különben „unalmas" is­kola közben is akadt. Ezt ezúttal a versenybíróság szolgáltatta. A külön­ben is állandóan „részrehajlással vá­dolt” pontozóbírák a bajnokság leg­izgalmasabb számát, a II. osztályú ver­senyt alaposan „elbeszélgették". Két il­letéktelen is tartózkodott a jégen és a pontozók a szabályok ellenére, megbe­szélték az egyes gyakorlatokat. Kár érte, hiszen ha működésük egyébként kifogástalan is, jogos bírálat érheti őket az amúgy se érzékeny jégmamák ré­­sz­éről. Különösen a nap legizgalmasabb ver­senyét volt kár „elbeszélgetni”. A baj­nokság kötelező gyakorlatai során ugyanis a II. osztályú női verseny 5 fiatal, közel egyforma tudású indulója szép küzdelmet vívott. Az iskolában legjobb Váczi Györgyi ezúttal is veze­tést szerzett, de Kalotai Márta és Frankl Judit között mindössze minimális kü­lönbség van és még a jó szabadkorcso­­lyázó Grimm Marika sem esett ki a versenyből. Heves küzdelmet vívtak az Ifjúsági lányok is, akik egyébként 13-an álltak rajthoz. Az esélyes Hollanda néhány ki­sebb hibával meglepetésre a harmadik helyre jutott Szentmiklósi Zsuzsa és Berecz Ilona mögött. Szentmiklósi Zsu­zsa fölénye egyébként igen meglepő, hiszen valamennyi bírónál ő kapta a legmagasabb pontszámot. A férfiak Rácz Miklós, illetve Ébert Jenő az I. osztályú, illetve a II. osztályú versenyen egyedül a bajnoki címmel vetélkedtek. Mindketten sikerrel, mert Rácz Miklós is elérte a bírók többségénél szükséges pontszámot a bajnoki cím elnyeréséhez. A táncversenyből hiányzott a beteg­séggel bajlódó Tóth-házaspár. Távollé­tükben a Korda, Vásárhelyi-kettős igen jó formában fölényesen vezet a többiek előtt. A bajnokság első napján egyébként egyetlen szám, a páros bajnoki cím sorsa dőlt el. A Terlandai, Kondi-kettős biztosabb futással megérdemelten nyer­te el a bajnoki címet. A Csordás, Rácz­­kettős csak az első két percben futott igazán jól és ha a további 3 percben hasonló teljesítményt nyújtanak, ők nyerhették volna a bajnokságot. 1959. évi országos páros műkorcso­­lyázó-bajnok: Terlandai Mária, Kondi László (Bp. Spartacus) 6 helyezési szám, 73.8 pont, 2. Csordás Mária, Rácz Mik­lós (FTC) 9 h. sz., 42.8 p. Az egyéni bajnokság egyes számai­nak állása a kötelező gyakorlatok után: Nők, I. o. (5 induló): 1. Zöllner Helga (FTC) 450.6 p., 2. Jurek Edina (FTC) 420.5 p. 3. Csorna Éva (Bp. Spartacus) 371.5 p., 4. Csordás Mária (FTC) 355.0 p., 5. Siebold Zsuzsa (FTC) 343.1 p. II. o. (5 induló): 1. Váczi Györgyi (Bp. Petőfi) 207.2 p. 2. Kalotai Márta (Bp. Spartacus) 201.3 p., 3. Frankl Judit (Bp. Spartacus) 200 p . 4. Grimm Mária (FTC) 199 p., 5. Kurucz Edit (FTC) 197.6 p. Ifjúságiak (13 induló): 1. Szentmiklósi Zsuzsa (FTC) 140.6 p., 2. Berecz Ilona (FTC) 122.2 p„ 3. Hollanda Mária (Bp. Spartacus) 122.1 p. 4. Herpai Anna (FTC) 118 p., 5. Simaik Edit (Bp. Sparta­cus) 115.7 p., 6. Sági Katalin (FTC) 110.2 p. Férfiak. I. o. (1 induló): 1. Ráca Miklós (FTC) 410.3 pont. II. o. (1 in­duló): 1. Ébert Jenő (TFC) 229.1 pont. Ifjúságiak (6 induló): 1. Körmendi Pé­ter (FTC) 112.9 p.. 2.­Viglas László (Bp. Spartacus) 106.1 p., 3. Körmendi Gá­bor (FTC) 100.9 p. Jégtánc. I. o. (4 induló): 1. Korda-Vásárhelyi (Bp. Spartacus) 94.8 p.. 2. Porkoláb—Hajós (Bp. Spartacus) 89.8 p., 3. Badacsonyi-házaspár (Bp. Sparta­cus) 87.3 p. 4. Kamarás—R­edl (FTC) 87 p. Mindkét csapatunk győzött a wroclawi ifjúsági vívó­találkozón ■» Távbeszélő-jelentésünk, w (Wroclaw, 1959. február 28.) Jó han­gulatban és kellemesen telt el az ifjú­sági vívóválogatott útja Budapesttől Wroclawig — annak ellenére, hogy majdnem 24 órát utaztunk. Csütörtökön éjjel érkeztünk meg Katowicébe, ahol a lengyel vívószövetség vezetői jó va­csorával vártak bennünket. Utána autóbuszba ültünk és Wroclawba utaz­tunk mert vendéglátóink közölték ve­lünk, hogy időközben megváltozott a terrv: a versenyek Wroclawban lesznek. Regge­ 7 óra lett, mire megérkeztünk. A délelőttöt természetesen átaludtuk, majd délután könnyebb edzést tartot­tunk a verseny színhelyén. Este volt a technikai megbeszélés. Abban állapod­tunk meg, hogy a versenyt ugyanúgy bonyolítjuk le, mint ahogy az Budapes­ten lezajlott. Szombaton délelőtt sétát tettünk a városban, majd ebéd után a vízóterembe vonultunk. Elsőnek a nők léptek a pást­ra. Csapatunk összeállítása nem vál­tozott meg, mert Szalontay Kati sérülése rendbejött. A verseny kezdetére zsúfolásig meg­telt a wroclawi építőipari dolgozók klubházának nagyterme. Először a két­­női együttest szólították pástra. Női tőrben: Magyarország-Lengyelország 12:4 Horváth É. 4, Szabó É. 3, Plazzeriane 3, Szalontay 2, illetve Pawlowska 2, Wojczuk 1, Cymerman 1, Piatkowska 3 győzelmet szerzett. Az elején nagyon megijesztettek ben­nünket a lányok. Szalontay és Piazze­­riano elvesztette első­­csörtéjét, mind­kettő szinte állva maradt a páston és így a lengyelek vezettek 2:0-na. Utána azonban magához tért a magyar csa­pat, kiegyenlített és 5:2-re húzott el. Ekkor a lengyelek meg tudtak erősí­teni és feljöttek 5:4-re, utána azonban a magyar csapat ellenállhatatlan volt, lányaink teljesen visszanyerték nyugal­mukat és valamennyi hátralevő csörtet biztosan nyerték meg. Különösen. Horváth É. vívott nagy­szerűen. Tartotta a távolságot, okosan vívott, mindig kezében tartotta a kezde­ményezést, remek parádriposztokkal és közbeszúrásokkal aratta győzelmeit. Még soha nem vívott ilyen jól. Szabó a Pawlowska elleni cser­ében nagy hibát követett el, folyton leállt és a lámpát nézte. Emiatt három találatot kapott. Általában rövidek voltak a riposztjai és megérdemelten szenvedett vereséget. A többi csőrtében azonban okosan, lendületesen vívott, alig lehetett megszúrni. Piazzeriano az első csörté­­jét elidegesí­edte, utána azonban ő te­lehig­gadt és ettől kezdve úgy vívott, ahogy várták tőle. A hátralévő csőrtében összesen két tust kapott. Jól vívott Szalontay is, de mintha még érezte volna a sérülését. Emiatt voltak gyenge pillanatai is, így például a Cymerman elleni cser­ében, amelyet 3:0-ás vezetés után vesztett el. Piatkowska és Wojczuk ellen viszont annál nagyszerűbben vívott. A lengyelek nagyszerűen kezdtek, de csak a feléig bírták a küzdelmet, za­varta őket az se, hogy túlságosan „tisz­telték" a mieinket. A kis Pawlowska és Cymerman vívott közülük a legjobban. A csörték sorrendje: Pawlowska—Sza­lontay 4:2, Wojczuk—Piazzeriano 4:0, Szabó—Piatkowska 41, Horváth—Cy­merman 4:1, Plazzeriano—Pawlowska 4:2, Szabó—Wojczuk 4:1, Horváth—Piat­kowska 4:3, Cymerman—Szalontay 4:3, Pawlowska—Szabó 4:1, Horváth—Woj­­ czuk 4:2. Szalontay—Piatkowska 4:1; Plazzeriano—Cymerman 4:2, Horváth— Pawlowska 4:3, Szalontay—Wöjczuk 4:2, Plazzeriano—Piatkowska 4:0. Szabó— Cymerman 4:1. Férfi tőrben: Magyarország—Lengyelország 9:7 Kamut 1 L. 4, Rósa 2, Nyomárkai 2, Sárosi 1, IH. Parulski 3, Rózycki 3, Wojda 1, Kunze 0 győzelmet szerzett Fej-fej melletti kemény küzdelem vett, végül le az utolsó csörte utolsó ta­­lálatan dőlt el, hogy nem döntetlen az eredmény, hanem győztünk. Szépen, technikásan és támadóbb szellemben vívtak a fiúk, mint eddig, de voltak ki­hagyásaik. Emiatt lett szorosabb a küz­delem. Kam­uti volt a mezőny legjobbja, végig a legszebb, legtisztább akciókkal, vitathatatlan tusokkal győzött. Nyomár­kai két cser­ében nagyszerűen, kettő­ben érthetetlenül gyengén vívott. Ro-­sára nagyjából ugyanez vonatkozik. Sá­ros­ nyugodtan, jól kezdett de később lett úrrá rajta az idegesség. A lengyelek legjobbja, Wojda, ezúttal gyengén ví­vott, annál jobban ment viszont Pa­­rulskinak és Rózyckinak. A lengyel csapat sokkal jobban vívott, mint Bu­dapesten. A csörték: Rósjycki—Nyomárkai 5:0 Sárosi—Kunze 5:2, Rósa—Woyda 5:3, Kamut­i — Parulski 5:3, N­yomárka­i— Kunze 5:3 Woyda—Sárosi 5:3, Pa­­rulski—Rósa 5:3, Kamuti — Rózycka 5*) Nyomárkai —Woyda 5:3, Parulski— Sárosi 5:1, Rozycki—Rósa 5:2, Kamuti— Kunze 5:4, Parulski — Nyomárkai 5-2, Rózycki —Sárosi 5:4, Rósa—Kunz­e 5:2, Kamiuti—Woyda 5:4. Vasárnap a párbajtőr- és a kard­­találkozóval folytatódik a küzdelem. Szidó Pál

Next