Népsport, 1959. május (15. évfolyam, 86-107. szám)
1959-05-01 / 86. szám
A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORT TANÁCS LAPJA PÉNTEK, 1959. MÁJUS 1. Ára : 1 forint XV. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM MÁJUSI KÖSZÖNTŐ Ember, figyelj! Ma téged köszönt a világ. Téged ünnepel fáradhatatlanul küzdő és annyi megpróbáltatás után is bizakodó ember, kinek verítéke és vére tette termékenynyé az emberi haladás humuszát, kinek legyőzhetetlen alkotó kedve diadalmasan élte túl az évszázadok és az évezredek viharait. Május első napja a te öntudatraébredésed örök emlékeztetője. Jelképe az igazi emberek, a munkásemberek egymásratalálásából fakadó hatalmas erőnek, amely napról napra sokasodik és megtorpanás nélkül halad történelemszabta útján, hogy új, igazságos, becsületes, humánus életet teremtsen a földön. Figyelmezz és emlékezz ember, akármelyik pontján élsz is,a földkerekségnek. Ezen a minden ízében, illatában és hagyományaiban megújulást sugárzó, szép tavaszi napon ünnepeld önmagad és gondolj azokra az eszmékre, amelyek már meghozták a szabadságot a munkásemberek egy részének és amelyek új tavaszt ígérnek az egész emberiségnek. Tégy számvetést, végy sorra mindent, ami segített eljutni a mai napig, ami híven szolgálta a nemzetközi munkásszolidaritás diadalmas gondolatának terjedését. Tapasztalni fogod, hogy e tényezők sokaságában nem foglalja el az utolsó helyet az a tömegmozgalom, amelynek talán te is őszinte és odaadó híve vagy, amelyet talán csak távolról figyelsz együttérzéssel, vagy amely mellett eddig figyelmetlenül, érdeklődés nélkül haladtál el. Koraink egyik nagyhatású és hatalmas tömegekre kiterjedő, világméretű önkéles mozgalma ez: a sport Ne kicsinyeid le e tényező jelentőségét, mert a sport a munkásmozgalmak fejlődésének minden korszakában számottevő szerepet kapott. Egyike volt azoknak az oszlopoknak, amelyekre az egyre terebélyesedő mozgalom épülete támaszkodhatott. A magyar munkásmozgalom történetében lapozgatva büszkén állapíthatjuk meg, hogy nem sokkal az első polgári sportegyesületek megalakulása után létrejöttek a munkássportegyesületek is, amelyek a munkássport és ezzel az egész magyar sportmozgalom fejlődésének legtermékenyebb és legegészségesebb televényei voltak. A Herkules sportegyesülettől az MTE-ig, a munkássportegyesületek az akkor elnyomott, jogfosztott munkásfiatalság kedvenc találkozóhelyei voltak, ahol megteremtették önmaguk számára a rendszeres testgyakorlás sok szórakozást és örömet nyújtó lehetőségein kívül a haladó gondolatok népszerűsítésének és terjesztésének alkalmait is. A munkásmozgalmak e korszakának legromantikusabb és legvonzóbb eseményei fűződtek a sporthoz. A felszabadulás előtti évek munkásmozgalmának részvevői között aligha akad valaki, akit ne fűzne az emlékek serege Gödhöz, a híres fészekhez vagy Horányhoz, a másik találkozóhelyhez, amelyek éppen a sport révén nyertek a minden gyanús jelre elevenen ügyelő hatóságuk előtt létjogosultságot. De tévednél, ha azt hinnéd, hogy a sport ezzel be is töltötte hivatását. A munkásság vezetői már akkor felismerték, hogy a sport, a versenyzés, a kirándulás életelelt a többségükben egyoldalú, fárasztó fizikai munkát végző fiatal embereknek. Látták, hogy a sportversenyek, a munkásbajnokságok, a természetjáró túrák nemes szórakozást jelentenek a dolgozóknak, hasznosan járulnak hozzá testi és szellemi fejlődésükhöz. Az már csak a gyakorlatban derült ki, hogy a sporttalálkozók olyan hatással vannak a munkásöntudat kibontakoztatására és a közösségi érzés erősödésére, mint az élesztő a kenyértésztára, hogy a sport csodálatos varázsszer, amely éppen az öntudatra ébredés első lépcsőfokain járók lépteit egyengeti a legjobban, reájuk gyakorol leküzdhetetlen vonzerőt. Az azonos társadalmi osztályhoz tartozó, azonos érdekű, hasonló gondolkodású fiatalok közösségében azonos politikai meggyőződés kezdett kialakulni, tekintve, hogy a fiatal munkássporttolók világnézetének fejlődésére döntő hatással voltak a tapasztalt, eszmeileg jól képzett, szilárd talajon álló elvtársak. A sport tehát nem ürügy volt a politizálásra, hanem a körülményeknél fogva nyert határozott politikai irányt és tartalmat. A nemzetközi munkáskapcsolatok erősödésének természetes velejárói voltak a sportoló munkások találkozói, a munkásolimpiák, amelyeken a munkásszervezetek támogatásával a dolgozók nemzetközi összetartozásának érzése ragyogó és nagy hatású t megnyilatkozást nyert. Figyelő tekinteted nem kerülheti el, hogy a munkásmozgalmi hagyományok milyen következményekkel jártak, hogy a mag, amelyet az első munkássportolók elvetették, mily csodálatos és sokszínű világgá fejlődött előbb a szocialista Szovjetunióban, majd a szocializmus építésének útjára lépő országokban, így hazánkban is. A kommunista párt vezette népi állam következetes elveihez: népi testkultúra kialakítására törekszik. A sport és a testnevelés állami ügy, az állam a szakszervezetek, az ifjúsági szervezetek és a sportszervezetek segítségével a dolgozó tömegek százezrei előtt nyitja meg a sportpályák kapuit. Hazánkban például a felszabadulás óta megtízszereződött a rendszeresen sportolók száma. ársz az országban és nyitva tartod a szemed. Hétköznapinak tűnik számodra a látvány, hogy amerre a vonat elpöfékel, vagy az országút elvezet, sohasem hiányzik a képből a fehérre meszelt futballkapu, a hálóval ékesített röplabda-pálya, az iskolák környékéről a kispályás kézilabdázásra kimért és kirajzolt terület. Vörös salakos, gondozott atlétikai futópályákat találsz isten háta mögötti, eldugott kis falvakban és szombat-vasárnaponként fiatal sportemberek énekétől hangosak a vasúti kocsik és az országutak. Aztán találkozol emberekkel, szürke, hétköznapi megjelenésű, gondterhelt tanítókkal, kemény, mezei munkától érdes kezű, napszítta e redős ábrázatú parasztokkal, olajfoltos ruhájú, a gép mellől éppen csak félrehívott, a mindennapos munka lázában égő, a nap mint nap megújuló feladatokon töprengő esztergályosokkal és másokkal, sokféle emberrel, fiatalabbakkal és idősebbekkel, akik számára ez a szó, hogy sport olyan, mint a hatalmas erőműveknek a vezérlőberendezésükön végrehajtott gombnyomás. Zsilipek nyílnak fel, mint bőszen zuhogó áradat, ömlenek a szavak, mert kimeríthetetlen téma került szőnyegre, beláthatsz a szív, az érzelem legtitkosabb rejtekeibe. Sétálsz a városokban és nincs a napnak órája, kora reggeltől késő estig, hogy ne találkoznál sportzsákos, edzésre, versenyre siető, vagy onnan éppen hazatérő fiatalemberekkel és leányokkal, derűs, kiegyensúlyozott, arányosan fejlett férfiakkal és nőkkel, akik úgy élnek a sporttal, mint a hétköznapi ember a vízzel vagy a kenyérrel. Otthon, munka után, pihenés közben, vagy vacsora idején beszélgetsz iskoláskorú gyermekeddel a nap eseményeiről, a leckéről, a tanárokról, az osztálytársakról. És mindennap és minden alkalommal, szinte végzetszerű elkerülhetetlenséggel, és ismét és ismét beszélgetés közben elérkeztek a kerek bőrlabdához, a bolyhos teniszlabdához, a tornacipőhöz, a súlygolyóhoz, a kerékpárhoz, vagy éppen az úszósapkához. Az évtizedeken át kimosott, gátakkal gondosan korlátok közé szorított mederben hömpölygő életforma folyama napjainkban forrásban, buzogásban van, olyan, mint a tenger, amelynek mélyén tűzhányó szabadít fel mérhetetlen energiákat. A mi életünk is forrong, új utakat keres, az új társadalmi rendnek megfelelő megnyilvánulási formákat igyekszik kialakítani. Már ma sem kétséges, hogy az épülő, a formálódó új ember és új társadalom életének szerves része lesz a sport. Tapasztalhatod ezt, ha összehasonlítást teszel önmagad és gyermekeid életrendje és életmódja között, ha összeveted kortársaid és a szemed előtt felnövő ifjúság igényeit, vágyait és reményeit. A nép állama minden erejével támogatja az emberekben lezajló belső változások kibontakoztatását és eddig is százmilliókat áldozott többek között a sportolás jobb feltételeinek a megteremtésére. A szakszervezetek és az ifjúsági szervezetek pedig lankadatlan erővel teremtik a sporttal való ismerkedés és barátkozás alkalmait. A sportünnepélyek, a tömegversenyek, a szakmai, az üzemi és a vállalati bajnokságok százezreiket foglalkoztatnák rendszeresen és az iskolákon kívül a legnagyobb hatást érik el a sport népszerűsítésében. A munkás sportegyesületek hagyományait folytató mai sportegyesületeink a legkülönfélébb sportágakban nyújtanak lehetőséget a tehetséges fiataloknak a rendszeres versenyzésre, a korszerű edzésre és a bennük rejlő sportbeli képességek kiaknázására. Mindez érted történik, ember! Szeresd a sportod, segítsd népszerűsödését és terjedését. Ahogy épül a szocializmus, úgy válik fokozatosan könnyebbé az életed. A munkásosztály létrehozta társadalmi rendben mindenki a közjóért dolgozik, ez egyben azt jelenti, hogy javulnak a munkafeltételek és körülmények, rövidebb időt kell az embernek fárasztó fizikai vagy szellemi munkával töltenie, lépésről lépésre több ideje jut a pihenésre, a szórakozásra és önmaga képzésére. Ebben pedig újra jelentkezik a sport. A sport, amely pihenés, szórakozás és önképzés is egyben. Sportmozgalmunk napról napra gazdagodik, színesedik és közben készül arra az időre, amikor a sport a társadalom minden tagjának éppúgy mindennapos szükséglete lesz, mint most a táplálkozás, vagy a ruházkodás. A dolgozó ember napjainkban — ha nem szurkoló — még csak a nagy nemzetközi sporttalálkozók idején, a kiemelkedő sikerek, az emberfeletti teljesítmények, a nagy és váratlan kudarcok alkalmával figyel fel a sport eseményeire. Ez nem véletlen. A legérdekesebbek és a legszínvonalasabbak azok az események, amelyek a nemzetközi sportélet csúcsain zajlanak le. Te sem voltál kivétel és te is ott ültél a rádió mellett, amikor Londonban az acélidegzetű Takács Károly, dacolva a technikai hibával, a versenybíróság akadékoskodásával, első olimpiai aranyérmét szerezte meg. Te sem vontad meg elismerésedet az örökifjú Elek Ilonától, akit nem tudtak összezúzni tizenkét év háborúval, üldöztetéssel és egyéb megpróbáltatásokkal súlyosbított viharai és aki méltó válaszként a vérgőzös, az embereket faji alapon osztályozó botor eszmének, az angol fővárosban is fellépett a győzelmi emelvény legmagasabb csúcsára. A te kebled is dagadt a londoni tíztől, az azt követő világbajnokságoktól, Eurósa-bajnokságoktól legjobbjaink eredményeinek szédületes iramú fejlődésétől. És ne is tagadd, te is összeszorított fogakkal, tenyeredbe mélyesztett körömmel vártad a híreket Helsinkiből, nappal és éjjel, társaságban és egyedül, kimondva és belsődbe rejtve szurkoltál a tizenegyedikért, a tizenkettedikért, jajongva és a telepátia összes módszereit latolgatva próbáltál erőt, lelkesedést, kitartást sugározni a tizenharmadikért, a tizennegyedikért, a tizenötödikért küzdőknek, és a siker, a diadal örökre feledhetetlen élményével, még mindig a feszültség lázában mondtál köszönetét kedvencednek, a keményöklű, cigányos bajszú Papp Lacinak a tizenhatodikért. Hasonló nagy pillanatai bőven voltak még sportéletünknek, s ezek hatása alól még te, átlagember sem tudtad kivonni magad. De csak a sikereket és a kudarcokat láttad, és nem vetted észre, hogy a győzelmeken és a vereségeken túl a nagy nemzetközi sporttalálkozóknak más jelentőségük is van. Ezek a versenyek egy-egy sokszor foszladozó és vékony szálat jelentenek abból a fonalból, amely napjaink két táborra szakadt világát próbálja összefűzni. Kevesen látják a nagy sportteljesítmények lélegzetelállító izgalmai mögött, hogy e találkozók többek, mint sportesemények, mert közelebb hozzák egymáshoz az embereket, egymás erényeinek és képességeinek kölcsönös megbecsülésére sámítják a népeket, tehát a közeledést és a világnak oly fontos, minden ember által annyira óhajtott termékeny békét szolgálják. Ez is magyarázata annak, hogy a Szovjetunió és a szocializmus építésének útján haladó országok, közöttük a mi országunk sportolói céltudatosan törekszenek a nemzetközi sportbaráti kapcsolatok sokrétű és széleskörű ápolására. Teszik ezt elsősorban azért, hogy ezzel is kifejezzék: békében és barátságban kívánnak élni a világ minden népével, de teszik azért is, hogy mindenütt bebizonyítsák sportmozgalmuk állandó fejlődését, testkultúrájuk színvonalának évről évre tapasztalható emelkedését. Láss világosan, embert Tanulj a múlttól és okulj a jelenből. A te ünnepeden, május első napján számvetésedből ne hagyd ki a sportot, ne feledkezz meg arról a mozgalomról, amely oly sok hasznodra volt fejlődésed során. Ismerd meg a sportot, ha eddig nem ismerted, szeresd jobban, ha eddig is szeretted, önmagadat becsülöd vele, segítőtársadat tiszteled benne, azt a mozgalmat üdvözlöd, amelynek nem kis része volt benne, hogy eljutottál a mai napig, amikor a föld egy tekintélyes részén szabadságban ünnepelheted magad, amikor büszkén és a boldog jövő biztos tudatában fogadhatod a munkásemberrek kijáró üdvözlést, a májusi köszöntőt. CSEPELI SZABÓ BÉLA: AZ ELSŐ KÜZDŐTÉR... — Ének egy külvárosi grundról — El-elcsavargok olykor elborongva, ha szél tárja ki lelkem kapuját: vajon merre vagy, élsz-e Deák Jóska? ■— Árnyékod némán suhan rajtam át. Emlékszel-e a sápadt, szőke grundra, a Papírgyár füsthálója alatt, hol első focink úgy szállt homlokunkra, mint felhős égre rőt, parányi Nap. A „Nagy-Homok” volt számunkra az Éden, s a Küzdőtér, mely perzselt, mint a láng, nyűtt csukákban, megsebezve, éhen ostromoltunk rejtelmes világ ... Hej, cimborák, a gomolygó időben; Belovin, Deme, Juhász, Vas-fiúk — a grundról lám, mely itt lobog előttem, nagyobb „pályákra” kanyarog az út. Víg arénákból zord acélmezőkre lendültünk zúgva, lázadozva át, s fényre szomjazva, fényre és örömre, döngetjük immár az ég kapuját. A Kék Kaput, mely szikrázik a térben, s melyből sóhajtva felvacog a mély, ha megzörgeti bátran és keményen csillaghálóját ész és szenvedély, — de jó fiúk, hej, régi jó barátok, kiket új harcok friss hulláma ver, járjuk bár fent a szférákban a táncot, az első grundot ne feledjük el. A vén grundot a külváros ölében, hol kamasz arcunkra kiforrt a hab, s hol úgy száll íme, szép ívvel az égen, a derűs Nap, mint kerek bőrdarab... Csepel, 1959 A nyári spartakiád-versenyek kezdetén A Vas megyei Telekes tsz-község sportköre az ősszel sportpálya létesítésére , alkalmas területet kért és kapott a tanácstól. A sportpálya elkészülte után most a közzség idei legnagyobb sporteseményével, a spartakiáddal avatják a pályát. Sportkör alakult a Zala megyei Kávás községben. A kisközségben eddig nem volt sportélet, ez elmúlt hetekben azonban a fiatalság úgy döntött, hogy rendszeressé teszi a testedzést, s az idei spartakiábon atlétikában és röp- labdában már szerepeltetik a sportolókat. A Zala megyei TST 40 000 forint értékű sportfelszereléssel jutalmazza azokat a falusi sportköröket, amelyek a járási és a megyei spartakiád-döntőkön a tömegességi és minőségi pontversenyben a legjobb eredményeket érik el. Ilyen és ehhez hasonló spartakiád-híreket mostanában gyakran kapunk az ország minden részéből, s ez azt is jelenti, hogy falvainknak sincs a sportban megállás. Hiszen a kitűnően sikerült őszi-téli spartakiád-döntő után a résztvevők úgyszólván még alig mesélhették el az otthon maradt fiataloknak a háromnapos küzdelem felejthetetlen fővárosi élményeit, máris elkezdődtek a nyári spartakiád előkészületei. Újra országszerte spartakiád-láz van a falusi fiatalok körében. Ezekben a hetekben a kellemes tavaszi idő sok-sok fiatalt kicsalt a sportpályákra. Pattog a labda a kifeszített háló fölött, s ahogy a hetek múlnak, az izmos, karok egyre messzebbre repítik a gránátot. A frissen ásott ugróhelyek körül is nagy izgalommal méricskélnek, magyaráznak egymásnak a lelkes fiatalok. Aki ma még egyedül ment ki az edzésre, holnap esetleg már másod-, sőt harmadmagával jelenik meg ott, s ez így van jól. Ami tegnap elég volt, az ma már kevés. Nagyobbak az igények, de nagyobbak a célkitűzések is. Ahol tavaly 5000 volt a spartakiádon résztvettek száma, ott 6-7000 résztvevővel számolnak, s ez is helyes. Nincsen olyan sok jelentkező, amennyit a sportpályák be ne tudnának fogadni. Ehhez azonban nem elegendő a KISZ sportfelelős, a TST-elnök, s egy-két társadalmi aktíva lelkes munkája. Szükséges a tanács, a pedagógusok, a sportkör nagyfokú támogatása, sok helyen a szülők megértése vagy meggyőzése, s a versenyzőknek is arra kell törekedniük. Hogy minél több ismerőst, barátot nyerjenek meg a sport, a testedzést a spartakiád számára. Aki egyszer a sport, a versenyzés édes ízét megkóstolta, a sport, a testedzés örömét, előnyeit megismerte, az nehezen válik meg a sportpályától. Olyan ez, mint a gyerek számára a játékszer, sok felnőtt számára a rapd séta. Az idén először szerepel az atlétika, a kerékpár, a röplabda és a terme mellett a kispályás kézilabda és a kisegolyós teke. Azzal, hogy az idei versenysorozat két — valóban népszerű — sportággal bővült, bizonyára tovább fokozódik a spartakiád népszerűsége, hiszen most már minden falusi fiatal megtalálhatja a kedvére való sportágat, versenyszámot a spartakiádon. Amikor örömmel beszélünk az elmúlt évek spertakiád-esikereiről, az I. Őszi-téli spartakiád szép sikeréről a versenyek megindulása előtt, másról is kell beszélnünk. Az elmúlt években egyes helységekben szokássá vált, hogy jobbám a sportkör tényleges sportolói indultak el a községi spartakiádóikon. A különböző bajnokságokban részt vett labdarúgók indulása egyegy atlétikai számban vagy más sportágban (ha a kiírásoknak megfelelően az indulásra jogosultak) egyáltalán nem tiltott ugyan (sőt erőnléti szempontból hasznos is), de a spartakiád elsősorban azok versenye, akik nem részesültek vagy részesülnek a sport örömeiben, nem élvezhették eddig a sportolás előnyeit, testet felüdítő, lelket vidító nagyszerű hatását. KISZ- sportfelelősök TST-elnökök, tanítók, tanárok, tanácsi, sportköri vezetők! Ezeknek a fiataloknak a magnyerésére kell elsősorban törekednünk, ezeket a fiatalokat kell megnyernünk a spartakiád számára. Megfelelő és hozzáértő kutatómunkával — véleményünk szerint — számos falusi tehetség kerülhetne a különböző sportágakban felszínre örvendetes, hogy ennek a gondolatnak e helyességét egyre többen ismerik fel. A spartakiád-versenyek .Jó alkalmat nyújtanak a szakembereknek arra, hogy búvárkodjanak, kutassanak. Telekesen, Miháldon, Kiskomáromban, Magyarszerdahelyen és még sok-sok más községben május elsején többszörös ünnepet ül a falu fiatalsága. Ünnepük legelsősorban a proletár Internacionalizmus nagy ünnepét,e ünnepelnek a magyar falvak legnépszerűbb tömegversenyével, a spartakiáddal. Eredményes munkát kívánunk a falusi spartakiád minden rendezőjének és minden versenyzőjének.