Népsport, 1959. június (15. évfolyam, 108-129. szám)
1959-06-01 / 108. szám
^ fia ________A MAGYAR TESTNEVELÉS ÉS SPORT TANÁCS LAPJA HÉTFŐ, 1959. JÚNIUS 1. * Ára: 1 forint hev. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM A Szovjetunió nyerte a kosárlabda Európa Bajnokságot «» Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése: ■— (Isztanbul, május 31). A pillanat az ember életének egy jelentéktelen töredéke. Észre sem vesszük, ha elszáll, csak az üres pillanat tűnik örökkévalóságnak. Ha az üres pillanat — örökkévalóság, akkor az eseménydús pillanat — maga a lökhajtásos sebesség. Most már idestova két hete ebben a lökhajtásos tempóban élnek, játszanak, izgulnak a kosárlabda EB részvevői, nézői. Az EB-n nincsenek üres pillanatok, jelentéktelen küzdelmek, csak szédítő, kavargó, lendületes meglepetések, megdöbbenés ... öröm ... szomorúság . .. várakozás . . . Éppen ez szép ezekben a sporttalálkozókban. A néző azért ül itt szívesen, mert magával ragadja a pillanatok nagyszerűsége. Leül, hogy megnézzen egy "sima mérkőzést és mire felocsúdik, már ott a meglepetés. Jó ez az iram a nézőnek, de néha jó lenne már egy kicsit pihenni sablonos nyugalomban , amikor a magyar csapat játszik. De nem, fiaink játéka mellett nem lehet megnyugodni Sokszor csapnivalóan rosszul, máskor imponálóan jól játszanak. Megint máskor úgy kezdődik és folytatódik, hogyelhengerlik az ellenfelet. Aztán jöna II félidő, mint a franciák elen és az ember hihetetlenül rázza a fejét Ez ugyanjátszott?*1*1’ amely az 1 félidőben : Mert nézzük csak ... kell, Vappel Sztanikovics (Jugoszláv) vezetésével ült össze a zsűri. Szovjet, csehszlovák, bolgár, olasz, jugoszláv összetételű bíróság foglalkozott az óvással. Hosszas vita után, éjjel egy órakor született meg a döntés. Elutasították a francia együttes óvását. Maradt tehát a pályán kiharcolt végeredmény, amely a magyar csapat 2 pontos győzelmét jelenti. A szovjet—csehszlovák találkozón a csehszlovákok nagyszerű játékokat itskikoltak elő. Hihetetlen harci kedvvel vetették magukat a küzdelembe. A középjátékosok, Tetiva, Tomssek és Slerik kitűnő teljesítményt nyújtottak, különösen, ha összehasonlítjuk a mi középjátékosaink eddigi teljesítményével. A szovjet középjátékosok, Zubkov és Krumins is csak 14, illetve 8 pontot tudtak mellettük dobni. A csehszlovákok nagyon készültek a szovjet csapat elleni mérkőzésre. A játékosok a pályán harcoltak, a csehszlovák vezetők és edzők pedig a kiapadón izgultak. Iván Strazek, a csehszlovák csapat másodedzője, vendége a sajtóterasznak le, ugyanis mellékesen egy prágai újságot is tudósít. Amikor vége volt a szovjet—csehszlovák mérkőzésnek, telefonhoz hívták. Strazek elmondta az összeállításokat, a kosárdobókat, majd arra került sor, hogy mondjon valamit a mérkőzés lezajlásáról le. Döbbenten szólt oda Oberallnak, a csehszlovák játékvezetőnek. ..Mondd csak, mit is játszottunk mi?" Az újságok egyre több helyet szentelnek a szenzációknak, a storiknak. A magyar—francia találkozó végén 8—10 fotós állt a pálya sarkában, a magyar edzőt és játékosokat megrohanták az újságírók, hogy nyilatkozatokat kérjenek. Persze akkor még nem tudták, hogy óvás alatt van a mérkőzés. Amikor azonban kiderült, rögtön átpártoltak a franciákhoz, akik készségesen osztogatták a nyilatkozatokat. Ezekkel a nyilatkozatokkal azonban az újságok nem sokat értek a versenybíróság döntése után. Dehát ilyen balszerencse már a szakmával jár. Én is előre megterveztem, hogy mit fogok írni a magyar csapat 10 pontos győzelméről. A mérkőzéseken kívül az újságokban a legtöbb sízó az Európa-válogatottról esik, amelyet Robert Bushnel akar öszszeállítani, hogy elvigye egy amerikai portyára. Az egyik török újság, a Yeni Sahab készséggel Bushnel segítségére sietett ebben a kérdésben és összeállított 12 játékost, akik szerinte a legjobbak. 1. Kovacs (jugoszláv), 2. Zubkov (szovjet), 3. Raumins (szovjet), 4 .Greminger (magyyar), 5. Simon (magyar), 6. Baumruk (csehszlovák), 7. Tetiva (csehszlovák), 8. Atanaszov (bolgár), 9. Stveniers (belga), 10. Novacek (román), 11. Mircsev (bolgár), 12. Mayeur (francia). Az nem túlságosan zavarja a szóban forgó újságot, hogy ebben a csapatban 8 középjátékos van. A rendező bizottság is szavazólapokat osztott ki az edzők között az 5 legjobb játékos megválasztására. Az edzők csapata a következő: 1. Zubkov (szovjet), 2. Kovacs (jugoszláv), 3. Greminger (magyar), 4. Baumruk (csehszlovák), 5. Valdmanis (szovjet). Ez már lényegesen közelebb áll a valósághoz. De nem jelenti azt, hogy közelebb áll az Európa-válogatotthoz. Csehszlovákia—Magyarország 71:61 (32:21) Játékvezető: Weber (Svájc), Colacogen (Törökország). Csehszlovákia: Konvicka (12), D. Lukasik (16) — Tomasek (0) — Baumruk (23), Tetiva (10). Cs. Sip (2), Rynch (8), Skerik (0), B. Lukasik (0), Krivy (0). Magyarország: Bánhegyi (9), Czinkán (3) — Simon (7) — Temesvári (3), Greminger (4), Cs- Bencze (20), Zsíros (8), Boháty (2), Judik (2), Glata (2), Gabá-PyAz eső elmossta Isztambulba® a szabadtéri mérkőzést és így terembe kényszerültek a csapatok. Szinte végig a csehszlovákok vezettek a mérkőzésen, a mieink túlságosan idegesen játszottak és így ezt a nagy küzdelmet a csehszlovák csapat megérdemelten nyerte meg.★ Szovjetunió —Franciaország 88:72 (37:30). A Szovjetunió csapata tehát veretlenül nyerte az Európa-bajnokságot. Az 5 — 8. helyért: Bulgária—Belgium 72:49 (34:31), Lengyelország—Románia 67:66 (35:34). A sorrend: 5. Bulgária, 6. Lengyelország, 7. Belgium, 8. Románia. A 9 — 11. helyért: Olaszország—Izrael 75:56. A sorrend: 9. Jugoszlávia, 10. Olaszország, 11. Izrael. A 12 — 14. helyért: Törökország—Finnország 62:57. A sorrend: 12. Törökország, 13. Finnország, 14. NDK. A 15-17. helyért: Spanyolország—Irán 71:42. A sorrend: 15. Spanyolország, 16. Ausztria, 17. Irán. Teljesen simán indult a mérkőzés. Az első percek hullámzó játéka után nyugodtan játszottunk és a franciák laza védekezését jól kihasználta a magyar csapat, percről percre szerezte a pontokat. A franciák csak büntetőket tudtak kiharcolni. Erre jellemző, hogy percben dobták az első kettős kosarat. A magyaroktól lehetett látni szép dolgokat. Cseleket, tempókat, amivel szemben a franciák tehetetlenek voltak, és mozgást, sok mozgást, amivel kizökkentették az előző napi mérkőzéstől meglehetősen fáradt franciákat. Volt ugyan egy-két helyzet, ami kihasználatlanul maradt, persze nem büntetlenül. A 9. percben 22:20 volt a mérkőzés állása, de a 15. percben már 32:21-re vezetett a magyar csapat. A franciák sokat cserélgettek. Lefevre jött be a pályára, könnyedén tudták lefogni a magyar fiúk. Mayeur viszont megoldhatatlan feladatot jelentett. De nem volt még semmi baj. A félidőben 38:24,volt az eredmény. 12 ponttal vezettek a magyarok. Úgy látszott, szinte el sem veszthetik a magyar fiúk, csak növelhetik az előnyt a továbbiakban. Jött a II. félidő. Sok helyzet maradt ki, így egész szezonra sok lett volna. Középjátékosaink nagy pillanatokat szalasztottak el, olyanokat, amelyeket ha kihasználnak, akkor senki nem veheti el tőlük a 2. helyet, még akkor sem, ha történetesen kikapunk a csehszlovákoktól. Szorosan alakult a II. félidő, pedig az első 6 percben nem engedték 10 pont alá a magyarok a vezetést. De sajnos, a II. félidő is 20 percből áll és az elkövetkezendő 14 perc tagadhatatlanul a francia csapaté volt. A 10. percben 48:44, a 12. percben 50:47, 56:52, 58:52, 58:54, 58:58... és ez így ment egészen addig, amíg a franciák kiegyenlítettek. Közben tudik kipontozódott. A 19. percben, amikor Czinkán készült a labdát Temesvárihoz továbbítani de ő a labdát nem érte utól. A magyar csapat időt kért. Az időmérő ez időt megadta és ezt sípszóval is jelezte. Monclair lerohant a pályáról és a versenybíróság asztalánál oldaldobást követelt és technikait a magyar csapat ellen. Percekig állt a játék. A játékvezetők és az időmérők helyt adtak a magyar csapat időkérelmének, miután a magyar edző akkor kérte az időt, amikor a labda a magyar csapat birtokában volt, sőt Temesvári is a fel után vesztette el a labdát. Az időkérés után a magyarok hajtották végre a bedobást, amelyből Bánhegyi ment el, de csak büntetőt tudott kiharcolni. 60:59-re vezetett a magyar csapat. A 20. percben Bánhegyi Chriette csapott össze. A magyar fiú ezzel összeszedte az 5. személyi hibáját és kiállt a játékból. Christ pedig bedobta a büntetőt. 60:60. A büntető végrehajtása után a magyarok birtokábanvolt a labda. A francia zóna előtt Gremingerütögette le a labdát és mintegy 5 mp volt hátra, amikor Greminger hirtelen Czinkánhoz játszott, aki a balszélre kihúzódva mintegy 8 méterről eldobta Kosár!!! És vége is volt a mérkőzésnek ... 62:60-ra győzött a magyar csapat A franciák méltatlankodtak és a stadion felét megtöltő francia tengerészek ugyancsak fütyültek. Azután, amikor kiesé elültek a mérkőzés izgalmának hullámai, a franciák megóvták a találkozót. A Hilton szállóban VR ö&eze & -/re': ■ Tor*mész*1.esen, ebből az all'' mondott a részvételről Hepp K r. -kó * francia Robert Buethnell, a két érdé A Csepel ugrott a tabella élére, de a bajnoki címért folyó küzdelem továbbra is nyílt Az időjárás nem fogadta kegyeibe ezt a nagyon fontos bajnoki fordulót, ennek ellenére is szépszámú közönség előtt játszották le a mérkőzéseket. A Népstadionban több mint 60 000-en izgulták végig az FTC —MTK találkozót, amely iramában, változatosságában és a küzdelem fokában, de nyugodtan elmondhatjuk, olykor a színvonalban is méltó volt az örökrangadóhoz. A magára talált zöld-fehér együttes azt nyújtotta, amit elmúlt heti jó teljesítménye után joggal várni lehetett, s az MTK is lényegesen jobb formában játszott, mint az elmúlt héten. Az NB I szombat-vasárnapi fordulója eredményeképpen ebben a bajnoki évben első alkalommal Csepel vette át a vezetést. Tegyük hozzá, teljesen megérdemelten mert ezúttal is igazolta, hogy a mezőny egyik legkiegyensúlyozottabb együttese, amely csak nagyon ritkán kelt csalódást. A hajrá érdekes, izgalmas alakulásában persze nem történt ezúttal sem döntés: a bajnoki címért folyó küzdelem továbbra is nyílt maradt, mindöszsze a Vasas esélyei halványultak némileg. És lent, a táblázat alján a Diósgyőr nagyon értékes pontszerzése után, a vasgyáriak bennmaradási reményei növekedtek jelentősen. Az NB II-ben a Pécsi Dózsa újabb pontvesztesége miatt a nagy gólaránynyal győző Komló vette át a vezetést a Nyugati csoportban. A kiesési zónában Oroszlány és a Pécsi VSK győzelme után még nehezebbé vált a Budafok, a Láng és a KISTEXT helyzete. A Keleti csoportban ez a forduló csupán a helyezések és bennmaradás szempontjából volt érdekes, hiszen a Szegedi EAC már a múlt héten megnyerte a bajnokságot, már NB I-es csapatnak számít. Itt az az érdekes, hogy a kiesési zónában lévő 10 csapat közül csupán három, az SZVSE, az MMTE és a Salgótarjáni KSE nem szerzett pontot, tehát lényegében nem sokat változott a tabella, egyik sem ugrott lényegesen előre, egyik sem maradt le túlságosan a többitől. Sokkal jobb volt a Fradi támadójátéka Ferencváros—MTK 1:0 (1:0) Népstadion, 50 000 néző. V: Hernádi (Pásztor, Tausz). Ferencváros: Virág — Berta, Mátrai, Dalnoki — Vilezeál, Dékány dr. — Dálnoki II. Albert, Friedmanszky, Rákosi, Fenyvesi. Edző: Tátrai Sándor. MTK: Geller — Gál, Sípos, Lantos — Nagy, Kovács III — Sándor, Kárász, Kovács I, Bödör, Molnár. Edző: Bukovi Márton. Góllövő: Fenyvesi. Szögletaz árny: 7:3 (3:0) a Ferencváros javára. Közvetlenül a mérkőzés előtt az MTK öltözőjében sok mindenről beszélgettek a játékosok, csak a rangadóról nem. Talán éppen idegességüket leplezték ily módon. Legkorábban Kovács Imre kezdte el a bemelegítést. A veterán játékos kifelé menet megjegyezte: — Nehéz, nagyon nehéz mérkőzés lesz .. . Amikor benyitottunk a fradiétákhoz, Dékány dr., a csapatkapitány társait buzdította: — Szívvel, fiúk, úgy, mint legutóbb, s akkor meglátjátok, nem marad el a siker ... A közönség nagy üdvrivalgása közben kezdődött a játék, s mindjárt a Ferencváros rohamozott. Egy alkalommal Lantos felszabadító rúgásnak szánt labdája a 16-oson beür Albert lábára, onnan pedig a karpus kezébe pattant. A zöld-fehérek lendületesen támadtak, míg az MTK láthatóan a lendület lefékezésére törekedett. Sándor villámgyorsan cikázott át a védőkön, aztán Molnárhoz adott, a balszélső lövését, Virág vetődve védte. Élvezetes és színvonalas volt a játék, a Fradi gólralerőbben, veszélyesebben játszott. A 21. percben Aitteret Gál keresztezve úgy szerelte, hogy közben durván beletalpalt a csatárba. Albertet levitték, ideges, izgatott lett a hangulat a pályán és a nézőtéren egyaránt, öt perc múlva Albert visszatért,és nagyszerűen átkígyózott a védőkön, de jó leadása után szereltek az MTK védői. Egyre inkább élesedett a küzdelem, meglehetősen sok volt a szabálytalanság, s ezzel egyidejűleg természetesen esett a játék színvonala is- A 33. percben egy MTK- támadás végén Nagy a 16-oson belül kitűnő helyzetben" nem tudta birtokába venni a "labdát. A Ferencváros hajrázott jobban. A 41. percben Dálnoki is középre ívelt, Gellér magasan felugorva öklözött, a labda pontosan Fenyvesi elé került, s a szélső 11 méterről védhetetlenül, laposan a bal alsó sarokba bombázott. 1:0. Friedmanszkyinak volt még egy jó kiugrása, de hosszan szöktette magát. A II. FÉLIDŐ szemerkélő esőben kezdődött. Ebben a játékrészben is a Ferencváros irányította a játékot, sokkal többet támadott, mint ellenfele. Az MTK csatárai nem tudták elől tartani a labdát, s így igen nagy nyomás hárult a kék-fehér védőkre, sokszor kellett közbelépniök Siposettóak. A 62. percben Vilezsák lövését védte Geller, majd később Rákosi beadása után kiejtette a labdát, de az utolsó pillanatban a gólvonal előtt megszerezte. A 69. percben Sándor villámgyorsan elfutott, átjátszott két védőt , már messze a 16-oson belül járt, amikor a keresztező Berta fellökte. Ezért bizony 11-e® járt volna, de Hernádi tovább engedte a játékot. Néhány percen keresztül az MTK támadott, de aztán megint jött a Ferencváros. Egy alkalommal Vitezsál nagyerejű lövését Gellér biztosan védte. A 76. percben fehér labdával folytatták a játékot. A 80. percben Rákosi a hálóba talált, de egy előzetes lesállás miatt a játékvezető már a lövés előtt belefújt az akcióba. Elkeseredetten támadott az MTK. Mátrai becsúszva szögletre szerette Bödört, majd Molnár lövését Virág ugyancsak szögletre mentette. Az utolsó öt percben a Fradi szorongatott inkább, Dalnoki II fejesét védte Gellér, a másik kapunál pedig Sándor lövését Virág. Ismét kitett magáért a Ferencváros. Ezen a mérkőzésen a zöld-fehérek azokat az erényeiket csillogtatták, amelyeket a legutóbb a Bp. Honvéd ellen is. Magasra csapott a frodisták lelkesedése, s a nagy akarat a mérkőzés nagy részében kitűnő játékkal párosult. Egyes időszakokban valósággal feltartóztathatatlanul rohamoztak, gyorsak voltak futásban, helyzetfelismerésben és labdakezelésben egyaránt. Legtöbbször állítgatás nélkül, gyorsan, pontosan adták előre a labdát, s két-három húzással már ott voltak az MTK 16-osánál. Mezőnyben, különösen szünet után játszottak ötletesen, ügyesen, nagyon mozgékonyan, bár támadásbefejezésük több esetben nemigen sikerült. Az MTK-nak fő törekvése láthatóan az volt, hogy lelassítsa a Fradi-támadások lendületét, de ez nem igen sikerült neki. Ezen a találkozón nem is elsősorban a bajnokcsapat védőjátékával volt baj, sokkal inkább támadójátékával. Egyszerűen képtelenek voltak egészséges, gyors, gólveszélyes támadásvezetésre. Nem tudtak kibontakozni, hamar elvesztették a labdát, s mivel úton-útfélen megakadt az összjátékuk, helyzetük is alig adódott. Az érdekes, időnként kifejezetten izgalmas mérkőzésen megérdemelten győzött a Ferencváros. A Ferencvárosban Virágnak mindössze három-négy alkalommal kellett közbelépnie, védésein látszott, hogy jó formában van. A hátvédek egyszerű eszközökkel, s nagyon jól oldották meg feladatukat, Mátrai az első félidőben, Dálnokit pedig főleg szünet után akasztott meg néhány támadást. Dékány dr. ismét a csapat erőssége volt, jó ütemű szerelések után, nyomban támadásba dobta társait. A támadófedezet szerepkörében átlagon felül játszott Vilezsál is. Elöl Albert és Fenyvesi egymást múlta felül. Albert pompás labdákat adott, némelykor ellenállhatatlanul cselezett, voltak igen jó kitörései is. Fenyvesinek gyors volt a kezdősebessége, lendületesek az elfutásai, jók voltak a cselei és beadásai. Rákosinak mezőnymunkáját, Friedmanszkynak nagy igyekezetét, mozgékonyságát, Dalnoki II-nek pedig néhány elfutását lehet még megdicsérni. Az MTK-ban Gellér a gólért nem okolható. Akadtak jó védései. A hátvédek közül Sipos játszott jól, igen ügyesen helyezkedett, általában biztosak voltak szerelései, némelykor még keresztezett is. A fedezetek közül Nagy lelkesen, odaadóan küzdött, rengeteget volt játékban, hasznára volt csapatának, de feltűnően sokat szabálytalankodott. Kovács III igyekezett egyszerűen játszani, sok jó passza volt, de Albertét nem tudta tartani. Egyik csatár sem játszott jól, csupán Sándornak volt két-három gólveszélyes kitörése. Hernádi hosszú időn keresztül nagyon nyugodtan, jól vezette a mérkőzést. Egy félóra eltelte után azonban többször nem torolt meg szabálytalanságokat, s az MTK javára nem adott meg egy 11-est. Németh Gyula A döntők napja az ökölvívó Európa-bajnokságon Török második és kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése. (Luzern, május 31.) Ahogy fogytak a napok , úgy csökkent a versenyzők száma. S ezzel együtt mind izgalmasabbá, színvonalasabbá váltak az összecsapások. A középdöntőktől kezdve még _ a gyengébb képzett■Cj/T X. ségű vagy felépítésű (j versenyzők is lobogó vvf szívvel harcoltak a A. továbbjutásért. rofc igaf. Az utolsó napokban (-Jn nem volt mérkőzés, t iTA ahol előre meg lehe-t 7,a gjOJAgfe tett volna jósolni az /élSyy v ■ fira Sa eredményt, s nem w «T\volt n‘3j'p’ ho£Y meg- mlepetés ne született volna. Kiesett többek között Szitolnyikov, Behrendt, Herper, Juhász, Linca, Carcíi, Jakovljevics és Nemec. Ezzel szemben sok új tehetség bontogatja a szárnyait ezen a EB-n. Hogy csak Török, Rascher, Goschka Kellner, Brandi, Bossi, Dampo és Senskin nevét említsük. Nem alaptalanul írták a lapok, hogy a nagynevű győztesek nem mindig meggyőzőek, mert a nemzetközileg talán kevésbé ismert versenyzők bizony kiverték, vagy megszorongatták őket. Számunkra kellemesen alakult a helyzet, mert Juhász kivételével, még itt a váratlan eredmények városában sem mert senki egy héttel előbb arra gondolni, hogy Török döntőbe jut és Kellner helyezést ér el. Az elért eredménynyel teljes mértékben elégedettek lehetünk, mert ebben a sosem tapasztalt, erős mezőnyű Európa-bajnokságban három helyezés elérése, szép teljesítményt jelent. Véget ért a nagy viadal, Európa legjobb ökölvívóinak küzdelme. A döntők,ben néhány igen szép küzdelmet láthattunk, de az előző napokénál sokkal nagyobb volt az óvatosság. Minden versenyző érezte a tét súlyát. Az Ünnepi Palotában erre az alkalomra mintegy 6700 néző gyűlt össze, akik között igen sok volt a külföldi vendég. A küzdelmek az eredetitől eltérőevi nem fél három, hanem három óra kezdettel indultak meg. Először rövid ünnepség következett, majd mindjárt a magyar Török lépett a szorítóba az Európa-bajnok Homberg ellen. Homberg, aki eddigi 184 mérkőzéséből 157- szer győzött, nagyobb tapasztalattal, biztos pontozásos győzelmet aratott a lelkesen küzdő magyar fiú ellen. Azelső menetben még erőfelmérés folyt, tartózkodó küzdelem kezdődött. Nagyobb fölényt egyik versenyző sem tudott kiharcolni. A második menettől mindjobban fokozódott az iram. Török hatalmas balegyenesei és balhorgai gyakran tisztán ültek, s Homberg ütéseibe sok szabálytalanság csúszott, ezért figyelmeztették, majd dulakodásért a vezetőbíró megintette. Az utolsó menetben kölcsönösen heves rohamok zajlottak le, amelybe ismételten szabálytalanságok csúsztak. Mindkét versenyző fogott a támadó ellenféllel szemben, gyakori volt a dulakodás, kevés volt a tiszta ütés és ebben a menetben a magyar fiút intette meg a vezetőbíró fogásért. Török óriási önbizalommal harcolt nagynevű elenfelével szemben és az egész mérkőzés zúgó hangorkártban folyt le. Homberg bal felütései viszonylag tisztán ültek és Török ba egyenesei, támadásai és sorozásai kevésbé sikerültek, úgyhogy a német öklöző biztosan győzött. A mérkőzést Laukadler (lengyel) vezette. A pontozás eredménye: Slume (skót) 60:58, Hedger (angol) 60:57, Devine (finn) 60:58, Checchi (olasz) 60:59, Rozdov (norvég) 60:59. Az eredménnyel így is meg lehetünk elégedve, hiszen Türök korábbi győzelmével és döntőbe jutásával, valamint Kellner és Juhász szereplésével egy második és két harmadik helyet szereztünk olyan erős mezőnyben, ahol egész sor európai klaszszisú ökölvívó kiesit. Légsúly. Európa-bajnok: Homberg (NSZK). 2. Törk Gy. (magyar), 3. Sztoinyikov (szovjet) és Me Ctean (b). Az Európa-bajnokság legnagyobb meglepetése a hat iráatsúlyú döntőben született: a gyorsa határozott nyugat- német Rascher jó ütemű kézibeütéseivel már az első menetben egyenrangú ellenfele volt Grigorjevnek, a második menetben némileg még erősíteni is tudott, a harmadikban pedig kemény ütéseivel Grigorjev kétszer földre is került. Rascher megérdemelten győzött. Harmatsúly. Európa-bajnok: Rascher (NSZK), 2. Grigorjev (szovjet), 3. Mitrovice (jugoszláv) és Zawadzki (lengyel). Pehelysúlyban Adamski és a nyugatnémet Goschka között nagy volt a küzdelem. Az első menetben Goschka erős ütéseivel és gyomorra mért felütéseivel határozottan jobb volt és a második menetben tisztábban vitte be ütéseit. Adamski azonban jó erőben volt, a támadásokat tiszta ütésekkel viszonozni tudta, sőt az utolsó menetben kemény jobbegyütteseivel teljesen átvette az irányítást, majd jobbhorgaival fölényt is harcolt ki, s végül biztosan győzött. Pehelysúly, Európa-bajnok: Adamski (lengyel), 2. Goschka (NSZK), 3. Junker (francia) és Tus (török). Könnyűsúlyban Velinov pontozásos vereséget szenvedett az 1957-ben 2. helyezett finn Makitől. A hosszabb karú Velinov főleg fejre szúrkált, Maki azonban beugrásokkal keményen gyomorra ütött. Az ütések nem voltak túlzottan tiszták, de meglehetősen szaporák voltak. Biztos fölényt egyik versenyző sem tudott , a második menet végéig kiharcolni, s csak a harmadik menetben Maki jobb hajrájával dőlt el a küzdelem. Könnyűsúly, Európa-bajnok: Maki (finn), 2. Velinov (bolgár), 3. Kellner (magyar) és Mihalics (román) Kisváltósúlyban az olimpiai bajnok és kétszeres Európa-bajnok Jengibardian meglehetősen nehezen győzött az olasz Brandival szemben. Brandi ügyesen és sokat szurkolt, Jengibarjan nehezen tudott kibontakozni. Igazi küzdelem csak a második menettől indult meg, majd nagy párharc folyt- Jengibarjan szokásos stílusában ellépett és gyors jobbkezes ellenütéseket ütött, fölényt harcolt ki. Brandi kitűnően hajrázott de hátrányát már nem tudta ledolgozni Jengibarjan győzelmét főleg sokszor megcsodált iskolázott mozgásának és jó reflexének köszönhette (Folytás a 4. oldalon.) Vízilabda SISÍ II Csepel —VTSK 6:3 (2:1). Sportuszoda. V: Rajki. G: Csillag I (2), Buktái (2), Netxiea, Báradi, Hl. Vuszek, Hajnal, Lányi.