Népsport, 1959. július (15. évfolyam, 130-153. szám)

1959-07-02 / 130. szám

Labdarúgók nyári időszaka az idén valahogy fordítva történt. Ho­sszú éveken keresztül megszoktuk, hogy a bajnokság hajrájára csapataink elfáradnak, játékosaink közül az egyik jobban, a másik kevésbé unja a labdát, az egész sporttelepet, sőt saját játékos­társait is. Az idei tavaszi forduló végén nem ez történt. Labdarúgóink többsé­gének formája az idény derekától fo­lyamatosan emelkedett és a bajnokság hajrájában — a nagy idegi igénybevé­tel ellenére is — néhány egészen szín­vonalas mérkőzésnek lehettünk tanúi. . Szeretnénk, hogyha a végén tapasz­talt fellendülés nem törnék meg, sőt éppen ellenkezőleg: folyamatossá vál­nék a következő bajnokságban is. Az új bajnokságig pontosan 6 hét áll csapataink rendelkezésére. Mit csináljunk ebben a 6 nőiben? Ezek a kérdések fog­lalkoztatják azokat a labdarúgó-edzőket, akik azt szeretnék, hogy a mostani for­mából­­minél többet tudjanak átmenteni az őszi küzdelmekre. Először talán azt, hogy­­ mit ne csi­náljunk? A télen minden labdarúgó hosszú évek után végre elegendő pihe­nőhöz jutott. Fizikailag és idegileg is tökéletesen pihenten indultak neki az alapozásnak. A tavaszi idény a jó elő­készület következtében nem kezdte ki labdarúgóink fizikai és idegtartalékait. Éppen ezért nézetünk szerint­­ nagyon helytelen lenne, ha most labdarúgóink­nak hosszabb, s még inkább tétlen pi­henőt írnánk elő. Erőnlétük színvonala annyira visszaesne, hogy azután igen nehéz lenne azt rövid néhány hét alatt újra a csúcsra feltornázni. Tehát sem­­miesetre sem lehet szó sem a felső­­osztályokban, sem lejjebb pihenőről, s utána újabb nyári alapozásról. Mit látunk tehát helyesnek? Minden látszat ellenére elképzelhető, hogy a bajnoki címért és a kiesés ellen folytatott harc néhány csapatunk és játékosunk idegeit megviselte. Gondol­junk csak pl. a Csepelre, az MTK-ra, a Vasasra, vagy akár a BVSC-re, v­agy azokra az EB II-s csapatokra, amelyek­nek sorsa az utolsó fordulóban dőlt el. Ha arányaiban változó mértékben is, de biztos, hogy csapataink, játékosaink többsége rejtett idegfáradtságban szen­ved. Ezt a feltételezett idegfáradtságot tüntetjük el, ha a­­ hét első 10 napjá­ban egy kissé könnyítünk az edzéseken. Ez a könnyítés nem jelenti azt, hogy fizikai értelemben is jelentősen levesz­­eztik az edzések terhelését. Inkább sv. edzések anyaga és módszere jelentsen könnyítést, lazítást, felüdülést a játéko­sok számára. A nagy fizikai, fő­ként pedig idegi összpontosítást kívánó gyakorlatokat könnyed, szórakoztató gyakorlatok vált­sák fel. Már a bemelegítésnél legyünk tekintettel labdarúgóinkra. Az unos-unta­­lan alkalmazott gimnasztika helyett például melegítsünk be játékkal (fogó­­játé­kok) vagy szórakoztató, versenyek­kel (pl. tartsd a levegőben fejjel és lábbal stb.). Az edzések fő részében, a játékosok fizikai képességeit fejlesszük elsősor­ban. Azokat is olyan formában, hogy a játékosok kedvvel csinálják­ a gyorsa­ságot pl. versenyfutásokkal és váltó­­versenyekkel. Az összekötők és fedeze­tek hosszabb távon, 80—100 m-en ver­senyeztenek, míg a hátvédek és a csatárok rövidebb távon (40—60 m) Az ügyesség és az állóképesség növelé­sét célozhatják a különböző kiegészítő sportok. Ezek közül is elsősorban a ko­sár- és a kézilabda, a tenisz és az at­létika könnyebb száma (magasugrás, távolugrás, súlylökés nagy labdával stb). Az erőállapot színvonalát növelhet­jük, ha játékosaink ebben az időszak­ban nagy labda- és homokzsák­-gyakor-,­latokat, kötélmászást, bordád,fal-gyakor­latokat és súlyemelést végeznek. Általában ebben az időszakban csök­kentsük a kifejezetten labdarúgó-foglal­kozásokat. Még ha bármennyire is kí­vánják játékosaink, ne engedjük, hogy az első héten kétkapuzzaanak, „pulyákoz­zanak'' vagy lábteniszezzenek. Kap­csoljuk ki őket a labdarúgás gondolat­köréből. Ha öntudatos játékosaink vannak,­­azt is bevezethetjük, hogy ebben a 10 nap­ban nem tartunk közös edzést. Játéko­saink vagy egyénileg edzzenek meg­adott iránymutatás alapján (egyéni ed­zésterv!), vagy pedig különböző szak­osztályok edzéseire rendeljük ki cso­portonként a labdarúgókat, aszerint, hogy kinek mire van szüksége. A gyen­gébbeket tornászok, vagy ökölvívók közé engedjük egy kis homokzeákolásra, vagy szereken való ügyeskedésre. Az ügyetlenebbeket és lassúbbakat a ko­sár- vagy kézilabdátokhoz küldjük el, vagy a teniszpályára rendeljük ki stb. Persze szakfelügyelet mellett, előzetes megbeszélés alapján. Az edző legfel­jebb ellenőrzi játékosait. Ahol azonban az nem megy, ott a közös edzéseket kell felhasználni olyan módszerrel, ahogy azt az előbbiekben már felvá­zoltuk. A könnyítés semmiképpen nem je­lenthet könnyelműsködést. Sok, főként fiatal labdarúgónk a szép meleg, napos időt arra használja fel, hogy bőre szí­nét csokoládé barnára változtassa. A­ könnyed, játékos lubickolás nem túl hideg vízben időnként megengedett, azonban mindenképpen kerülendő a túlzott napozás. Amennyire használ a rövid napfür­dőzés, ugyanannyira árt magának az, aki abban verseng, hogy ki tud tovább a nap tüzű sugarainak el­entállni. Ha sikerül ez utolsó bajnoki mérkő­zést követő 10—12 napot az előbb le­írtak szerint eltöltenünk, játékosaink idegállapota nagymértékben feljavul s ugyanakkor nem csökken számotte­vően labdarúgóink erőnléte sem. A nyári bajnoki szünet 3. hetétől kezdve már azonban formábahozó jellegű edzés folyik. Az edzésszám fokozatosan nő. A 3. és 4. héten akár több edzést is végezhetünk, mint a bajnoki idény fór­­­­mában tartó időszakában. Ez az ide­­­i szak alkalmas arra, hogy a játékosok ■ fizikai és idegi erőtartalékait feltölt­­­ sük, technikai és taktikai tudását fel­javítsuk és a meglevő képességeket to­vább szilárdítsuk. A 3. és 4. hét edzésanyagában e­­ speciális erőnléti, főként a gyorsasági, ügyességi és állóképességi gyakorlatok mellett összetett technikai és taktika­­i gyakorlatok szerepeljenek. Az edzések terhelése ekkor már hasonuljon a mér­­t­kőzések igénybevételéhez, lüktető rit- r nlusához. Az állóképességi és gyorsa- s­sági gyakorlatok szakaszosan kövessék­­ egymást. Az edzések egy-egy részében szakaszos terheléssel (gyorsabb és las­súbb áram ésszerű változtatásává") vé­geztessük a technikai, sőt ahol lehet, a taktikai gyakorlatokat is. Ugyanakkor ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a még meg nem szilárdult, tökéletesen el nem sajátított technikai elemeket is gyakorolják, sulykolják az egyes já­tékosok. Ki-ki szerepkörének, képessé-­­ geinek és hiányosságainak megfele­lően, ha lehet — egyénileg. Az edzésszak­asznak ebben a részében különös figyelmet fordítsunk az új szerzeményekre. Valószínű, hogy az alacsonyabb osz­tályból feljebb jutott, újonnan átigazolt játékosok előzőleg nem edzettek annyit, mint amennyit a régiek. Ügyeljünk a fokorat de átmenetre, nehogy túlterhel­jük a nagyobb igénybevételhez még hozzá nem szokott fiatal labdarúgókat. Ugyanakkor érdekünk az is, hogy az új szerzemények minél hamarabb be­illeszkedjenek a csapatba. A 3. hét vé­gén már kétkapus­ edzőmérkőzés is szerepel a műsoron.­Utána pedig e 4. és 5. héten egyenként esetleg 2—3 alka­lommal ss, hogy így az újoncoknak jus­son elég alkalom a beilleszkedésre. Esetleg sor kerülhet ekkor 2—3 külföldi ellenféllel szembeni mérkőzésre is ide­haza vagy külföldön. A nyári időszak 5. és 6. hetében ez­­edzésszám­ok fokozatosan csökkennek, illetve átállunk arra az edzésrendre, amelyet a bajnokság ideje alatt a csa­pat megszokott. A nyári időszak alkalmas lehet arra, hogy az elhalasztott könnyebb orvosi beavatkozáson túlessenek a játékosok. Ekkor kell elvégeztetni a szükségessé vált fog­kezeléseket, esetleges mandula­­és egyéb könnyebb műtéteket. Természetesen lehet kivétel a felké­szülést és a nyári kintczók kihasználását illetően egy-egy csapatnál. A KK-ban résztvevők, vagy a különböző hazai nyári kupákban szereplők edzése el­üthet az üt­között általánostól. Dehát ez érthető, hiszen az érdekelt csapatoknak speciális helyzetük van. Náluk is érvé­nyes azonban, hogy az edzések anyaga, s főleg módszere legyen könnyített, já­tékos. Ebben az időszakban az edzés­­idő általában rövidebb. Különböző vélemények vannak arról, hogy edzzünk-e kánikulában. Mielőtt erre a kérdésre részleteseb­ben kitérnénk, előbb talán annyit, hogy akár­ akarunk, akár nem, kénytelenek vagyunk edzeni, főként ott, ahol több csapat használ egy pályát. A forráságban végzett mozgás na­gyobb terhet ró a szívre,­­ így a szer­vezet energiaveszteség© fokozottabb, a figyelemkoncentráció gyengébb, tehát az oktatás eredménye sem a kívánt gazdaságos. Éppen ezért nem előnyös a kánikulai edzés, ha rendszeres. Mivel azonban a nagy melegben való mérkő­zésjátszás még a felsőbb osztályokban is elkerülhetetlen, nem árt ha alkal­manként edzésen is hozzászoknak lab­darúgóink ehhez a kellemetlenséghez. Minthogy mír már az atléták sem ke­rülik ki mindenáron edzésen az ellen­szélben való futást. A mezőgazdaságban azt tartják, hogy a föld gondos megművelése fél siker a gazdag aratáshoz. Habár a futball elég messze esik az agrártudomány terüle­tétől, azt hiszem, a tanulságot a labda­rúgásban is hasznosíthatjuk: aki egyre gazdagabb aratásra számít, az már most tegyen meg mindent, úgy, ahogy azt idén az alapozó időszakban tették edzőink, labdarúgóink. Azt hiszem, nem bánták meg. S úgy gondolom, ez­után sem csalódnak majd. Csanádi Árpád Fiatalok előretörése s jellemeit. ai asztalitenisz KB I kü­diboll Bátortalan támadójáték­­ Az 1958 — 59. évi asztalitenisz NB I tapasztalatait vizsgálva, megállapíthat­juk, hogy ez a kétfordulós bajnokság már komolyabb légkörben zajlott le, mint az előző. Igazi küzdelmet­ azonban csak a férfiak mezőnyében láthattunk, ahol az utolsó fordulókban dőlt el a bajnokság, a harmadik hely és a kiesés kérdése. A férfiak kiegyensúlyozott me­zőnyében 19 találkozó végződött 8:8 arányú döntetlennel és 27 alkalommal­­született szoros, 9:7-es eredmény. A két kiesett csapat is csak nehezen bú­csúzott az NB I-től, hiszen a Debreceni VM öt, a Magyar Posztó pedig négy al­kalommal vesztett nagy küzdelemben 9:7 arányban. A bajnokság erősen rávilágított női versenyzőink gyenge átlagszínvo­nalára. Egy csapat visszalépése, több játék nélküli győzelem, három versenyzővel való kiadás és kevés izgalmas találkozó jellemezte a női mezőnyt. Az első két csaptat helye biztos volt, mindössze 10 találkozó végződött döntetlenül. A fér­fiaknál a Bp...Spartacus, a Pénzintézet és a Pécsi VM, a nőknél a Statisztika és a Miskolci MTE szerepelt várakozáson felül.­­ A találkozók lebonyolítása körül nem­ akadt különösebb hiba, bár többször is előfordult néhány mérkőzés indokolat­lan előbbreho­zása, vagy elhalasztása. A versenybíróság ezen a­ téren kétségtele­nül engedékeny volt, azonban hibát­­ követtek el a versenyzők elfoglaltsá­gára és ,, egy­ebekre” hivatkozó szak­osztályok is. Ma már a­ versenybíróság­­nál tartunk, megjegyezhetjük, hogy ör­vendetesen javult a játékvezetés az NB I-ben. A mérkőzéseken jól összpon­tosítottak a játékvezetők, s szükség ese­tén eléggé erélyesek is voltak. A jövő­ben az sem ártana, ha a mérkőzések szünetében többször lemérnék a hajók magasságát, figyelmeztetnék a sport­szerűtlen szerelésben játszó versenyző­ket és azok vezetőit, mert ezen a téren — néhány női csapatot kivéve — csak kevés javulás mutatkozott, örömmel kell elkönyvelnünk, hogy — elsősorban vidéken — megnőtt a bajnoki mérkőzések látogatottsága­. Nagy része volt ebben a találkozók megfelelő propagálásának, s főleg a rendszeresen megjelenő szövetségi lapnak, az „Aezia Mitelniszt’-nek, amely állandóan közölte az eredményeket, táblázatokat. Most már csak az kell hogy a jövőben a fővárosi sportkörök megfelelően propagálják saját te­rületükön, asztali­tenisz-csapataik mér­kőzéseit. A sokat hangozhatott támadójáték fejlesztésében egyelő­­re mé­g csak az edzéseiken való z­yakorlásnál, a propagálásnál tar­tunk. Az a helyzet, hogy a versenyzők álta­lában c­s.­.á­m az edzésieken próbáltak két oldalról ütni, ejteni, kontrázni, vagy élesen nyesni. Pedig -a csapatbajnokság során többször is tett volna alkalom­­a kísérletezésre, a versenyzők eokold­a­- 1 nem gáttak k­ibo­ntakoz­t­a t­ársa ér­d­ek­ében. A bajnoki szezon­­alatt sok fejlődőké­pes versenyző szeme előtt csak a mindenáron való győzelem lebegett, vagy egyszerűen megijedtek. s ez sok­szor visszavetette őket az egysíkú já­tékba. Persze , általában jó dolog meg­nyerni a mérkőzéseket és nem szabad a csapatered­ményei­ rovására­­ próbál­kozni ,­­azonban — éppen a jelenlegi egyenlőtlen erőviszonyok miatt — át­állhattak volna ezek a versenyzők egy támadóbb szellemű játékra. A következő bajnokságban már feltétlen­­arra kell törekedni, hogy a játékosok a versenyeken is­­alkalmazzák az edzé­seken tanultakat, tegyék színesebbé, aktívabbá, bátrabbá játékukat. Javulás mutatkozott a fiatalítás kérdésében is. Egy sereg új névvel találkozhatnunk — különösen a férfiaknál —­ a kétfor­dulós bajnokság során. Egyes csapatok bátran állítottak be fiatal versenyzőket tanulni, akik legtöbbször nem is kel­tettek csalódást. A férfiaknál többek között a közeljövőben Bíró, Jassó, Bog­dán, Nagy S. (Betonút), Faházi, Pongrácz, Szopós, Nagy T.­ (Szeged) és a pécsi ver­senyzők a nőknél az FTC versenyzői, ezenkívül Harmath­ és Grigássy további fejlődésére lehet számítani. Ma már sok fiatal csapat van az NB I-ben. A férfiaknál például a bajnok Vasútépítő, a BRESC, a Betonút és a Pécsi VM egé­szen fiatal — jó képességű — verseny­zőkkel is rendelkezik. A női mezőny­ben is további fiatalítás várható, első­sorban az FTC és a Földgép csapatánál. A legtöbb versenyzőt egyébként a fér­fiaknál a Bp. Vörös Meteor (8), a nők­nél az FTC (9) szerepeltette az őszi és a tavaszi fordulók alatt. Röviden összegezve: az 1958—59. évi bajnokság általában lassú fejlődést mu­tatott. A következő bajnokságig hátra­levő időben a versenyzőknek, edzőknek­­és vezetőknek arra kell törekedniük, hogy­­az elmúlt bajnokság tapasztalatai alapján jól készüljenek fel a legjobb magyar csapatok szeptemberben kez­dődő­­ vetélkedésére. Hámori Tibor -2 Csütörtök, 1959. július 2. * a­m­o A’t * ' Csehszlovák sportolók tiltakozása Manolisz Glezosz katonai bíróság elé állítása ellen Emil Zátopek, a világhírű csehszlovák atléta is csatlakozott ahhoz a világmé­retű mozgalomhoz, amely tiltakozik a görög nép hős fiának, Manolisz Glezosz­­nak katonai bíróság elé állítása ellen. Zátopek a görög igazságügyminiszterhez küldött levelében többek között ezeket írta: — Manolisz Glezosz rettenhetetlenü­l szem­beszállt a háborús uszítókkal, akik meg akarják csúfolni a béke olimpiai eszméjét, el akarják pusztítani a kultú­rát, hogy ily módon akadályozzák meg a sportolók és a nemzetek közötti baráti, kulturális kapcsolatokat. Manolisz Gle­­zoszt bíróság elé akarják, állítani, éppen ezért kérjük önt a csehszlovák sportolóit nevében, akadályozza meg Manolisz Gle­­zosznak katonai bíróság elé való állítását, ne engedje meg, hogy bosszút álljanak a görög nép bátor fián. Jirí skobla, az ismert csehszlovák súly­­lökő-bajnok is levélben tiltakozott. Leve­lében az alábbiak olvashatók: — Manolisz Glezosz börtönben van, és katonai bíróság elé akarják állítani, mert békét és egyetértést akart az egész vilá­gon. Mi, a csehszlovák sportolókkal együtt ott állunk Manolisz Glezosznak a békéért, a jobb életért vívott harcában. Ellene vagyunk mindazoknak, akik há­borút akarnak, és akik nem szívesen lát­ják a szocializálást építő országok dia­dalmas útját. Adják vissza Manolisz Gle­zosz szabadságát! A Csehszlovák Testnevelési Sportszö­vetség központi bizottsága is levélben fejezte ki tiltakozását Manolisa Glezosz­­nak katonai bíróság elé állítása ellen.­ (MTI) Összeállították az NDK ifjúsági atlétaválogatottját Az NDK atlétikai szövetsége kedden összeállította a szombaton és vasárnap Weissenfelsben a magyar ifjúságiak el­len kiálló válogatot csapatokat. Csak egy számban, az akadályt­utasban nem jelölték még ki a második versenyzőt. A múlt héten a lengyelek ellen szerepelt német férfi csapat összeállítása több helyen megváltozott, mert kihagyták a 20 éveseket és ellenünk — a megálla­podás szerint — csak az 1940-ben, il­letve később született atlétákat vették figyelembe. Az NDK csapatai azonban így is igen erősek. Erre a legjellem­zőbb, hogy a férfi számokban váloga­tottjaik az 1500 és magasugrás kivéte­lével mind jobb eredményt értek el az idén, mint a legjobb magyar ifik. A női eredmények összehasonlítása már ked­vezőbb, mert „csak" négy számban (100 m, 80 m gát, súly, diszkosz) jobb a német lányok idei eredménye. Az NDK csapatainak összeállítása (zá­ró­jelben a versenyző idei lejobb ered­ményei): FÉRFIAK: 100 m, 200 m és 4x100 m: D. Grossmann (10.6), Wagner (10.6, 22), Hoffmann (10.8, 21.8), Erbstösser (10.8, 21.8). 400 m és 4x400 m: K. Grossmann (48.6), K. Schulz (49.0), Speer (50.1), Schade (50.5). 800 m: Küh­l (1:50.4), Milbrandt (1:52.8) vagy Petraschek Pet-3000 (1:51.5). 1500 m: Legler (3:57), Pet­raschek (3:58) vagy Pahlke (4:04). 3000 m: Ilrich (8:41.6), Zielíneki (8:55). 110 m gát: H. Schulz (15.8), Krehs (15.6). 400 m gát: Hunold (35.8), Fröhlich (59.6). 1500 m akadály: Hunold (4:20.6). ? Ma­­tiaa: Mainz (196), E­ngler (186) vagy Wahpen (185). Távol: Becher (732), Niclas (678) vagy Lessler (676). Rúd: Butz (411), Seiffert (380). Hármas: Becher (14.28), Philip (13.90). Súly: P. Grata (15.25), Peter (13.42). Diszkosz: Beier (46.33), W. Glatz (43.44). Gerely: Schar­­bert (63.36), Held (57.44). Kalapács: Pe­ter (59.50), F. Lüttge (55.34). NŐK. 100 m, 200 m és 4x100 m­: Diel (11.9), C. Müller (11.9), Züchner (12.1, 25.3), Teubert (12.1, 23.6). 800 m: Koeler (2:20.3), Hans (2.24). 80 m gát: Eckart (11.5), Ehrhardt (11.0). Magas: Heid (158), Keilhauer (155). Távol: Grossmann (573), Ehrhardt (569). Súly: Helmboldt (14.49), Rougen (13.81). Diszkosz: Ul­bricht (46.23), Spielberg (45.11). Gerely: Graefe (44.87), Eichhorn (43.42). * KÜLFÖLDI LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁG Szovjetunió: Lokomotív Moszkva— Dinamo Izijev 3:0. A bajnokság élén to­vábbra is a Dinamó Moszkva áll 8 mér­kőzésen szerzett 15 ponttal. Legjobb összeállításában jön Budapestre a jugoszláv vízilabda-válogatott Távbeszélő-jelentésünk. (Belgrád, július 1.) A jugoszláv­ vízi­labdázók részére mindig, nagy ese­ményt jele­nt­ a magyarokkal való talál­kozás. Különös gonddal­ készültek erre most is a fokoza­ti­­tos erősségű mér­kőzéseken csiszol­­l'WS­za erejüket. A Mag­deburgban lezaj­ .­. lőtt tornán első ** '/ 1. lett a jugoszláv csapat. Az NDK elleni 3:3 azonban­­ír megtévesztett. Fi­gyelembe kell ugyanis venni, hogy ezen a tornán Cipci, Jazsics, Siljak és Sztanisics nem vett részt vizsgáik, tanulmányaik miatt. Ugyan­csak hiányoztak legutóbb a hollandok ellűni két mérkőzésről. Ennek ellen­ére a két mérkőzést biztosan nyerte ide­genben is a jugoszláv együttes. _ Budapestre az­onba­n mind a négy já­tékos eljön és így a­­jugoszlávok a­ leg­erősebb össze­állításukban vehetik majd fel a küzdelmet a magyarok ellen. Jú­nius 23-étól kezdve Zágrábban tartottak közös edzéseket a válogatott keret tag­jai Bozsó Grkinics szövetségi edző irá­nyításával. Zágrábba a következő játé­kosok kaptak meghívást: Muskatirovics, Radati, Jakov, Matosics (kapusok), Cipci, Csukvas, Trumbics, Kacsics, Szm­­ene, Radonics, Jezsics, Siljak, Nard­el­, Popo­­vics, Am­erij Zagar, Baric Sztanisics (mez­­enyjátékosok). Ezekből kerül majd ki a csütörtökön Budapestre utazó együttes is, amelyben a legjobbak kapnak he­lyet. Jugoszláviában nagyon népszerű sport a vízilabda, amely sokoldalú képességeket követel meg attól, aki ki akar tűnni. Eddig a hátrányos körülmények ellenére is (nem volt téli edzési lehetőség) az elsők közé verekedte fel magát a jugoszláv vízi­labda-válogatott. Tavaly felépült a zág­­­rábi fedett uszoda és megvolt a mód a téli hónapban is az edzésre. Ez — re­mélik a szakvezetők — rövidesen érez­teti majd a hatását. Jugoszláviában nagy várakozással te­kintenek a magyarok elleni két mérkő­zés elé. Jóslásokba, természetesen nem bocsátkoznak, de — bizakodnak. Erre vall egyébként Polics dr. szövetségi kapitány megjegyzése is: „A magyarok sem legyőzhetetlenek .. Bíznak abban, hogy a megfiatalított jugoszláv­ együttes méltó ellenfele lesz az olimpiai és Európa-bajnok magyar válogatottnak. Todor Bulja★ Szerdán feste kijelölték a Budapestre utazó játékosokat. Muskatirovics, Fladan (kapusok), Cipci, Csukvas, Kacsics, Ra­­donics, Jezsics, Nardeli, Arneri, Sztani­­sica (mezőnyjátékosok). A csapatot Ante Lambasa elnök, Polics dr. szövetségi kapitány és Lovro Sztakula edző vezeti (Grkinics szolgálati elfoglaltsága miatt nem jöhet). Gólzáporos edzés a Sportuszodában Szerdán este a Sportuszodában ve­t a főpróba, az utolsó nagy edzés a szombati mérkőzés előtt. A válogatott a kijelölt, összeállításban játszik (Boro­s — Hevesi, Molnár — Mol­kovits — Ka­­­nizsa, Dömötör, Kárpáti). Az,­ll­enfél ezúttal a Szolnoki Dózsa volt — ter­­mészate­á­n válogatottjai nélkül volt 1:1. F.d­c­ ívű gyors, mozgalmas játék ala­­kult ki ny. teljein az első percben, s ez fol­v­alod­ott az edzést be­ejezű sípszóig. Nem kevesebb, mint 23 gól esett a mérkőzésen s ebből a válogatott lőtt 1-1-et, a Szolnoki Dózsa pedig 9-et. Fel­tűnő volt, hogy a válogatott csapatban a labdaátadások több esetben ellen­félhez kerültek. Ez rendkívül veszé­lyes jelenség, mert ,­j rossz átadásból az elenfél mindig indíthat támadást, így történt az edzésen is. Meg lehetett ■még figyelni, hogy Borossal szemben­ még saját klubtársai is „gátlással" küz­döttek. Hasznos II például egy alkalom­mal kapufának lőtt egy büntetőt. Nem volt megnyugtató, hogy sok esetben a tá­madások indítása és főleg a helyzetek kihasználása túl körülményes volt. Akadtak azonban nagyon szép és főleg gyors támadások, hirtelen megugrások amikor villámgyorsan­­ szállt kézről­­l-.ézre a labda anélkül, hogy a vízre esett volna. Azok voltak az edzés leg­szebb mozzanatai, amikor habozás nél­kül, kapásból szánták rá magukat­ a csatárok a lövésre. Végezetül meg lehet állapítani, hogy az edzés végig érdekes játékot hozott. A Szolnoki Dózsa valóé­ben eszményi edzőtárs volt. Rem­élne-­ főleg egyik-másik játékosunk kipiheni idegfáradtságját szombatig, gyetembe kell sok szurkolót ?" . Csütörtökön kezdődik a zöld-fehérek nemzetközi mérkőzés-sorozata Partizán—Ferencváros, Belgrádban A Ferencváros labda­rúgó-c©á­pata szerdán délután 18.40-kor a Keleti pályaudvaron vonatra szállt,­­ csütör­tökön a jugoszláv labdarúgó-bajnokság második helyezettjével, a Partizánnal barátságos mérkőzést játszik Belgrád­ban. Ez a találkozó az első mérkőz­ése lesz annak az öt mérkőzésből álló nemzetközi labdarúgó-műsornak, ame­lyet a zöld-fehérek a közeljövőben bo­nyolítanak le. Amint azt a kedden délelőtt megtar­tott sajtóértekezletén bejelentették: négy mérkőzés Budapesten kerül sorra. A sűrített nemzetközi műsor időpontjait úgy alapította meg a szakvezetés, hogy ne zavarják az őszi bajnoki idényre való felkészülést. Sőt, az a törekvés, hogy­­an­ érdekesnek ígérkező találko­zók a felkészülést szolgálják. Éppen ezért nagyrészt hétköznapra iktatták be azokat, így a Ferencváros közön­sége a szokásos heti edzőmérkőzések helyett, komoly nemzetközi összecsapá­sokat láthat majd az Üllői úton. A tervek­­szerint július 8-án az NDK labdarúgó-bajnokságának második he­lyezettje, a Vorndr­s Berlin látogat el Budapestre. A következő vendég az Of­­fenbach Kickers, az NSZK bajnoki táb­lázatának második helyezettje lesz. Ez a mérkőzés augusztus 2019 között ke­­rül lejátszásra. Szeptember 16-án a Dy­­namo Berlin, szeptember 23-án pedig a Spartak Prága méri össze erejét a zöld­fehérek csapatával. A nemzetközi műsor csütörtökön sor­ra kerülő első mérkőzése, amelyet a Ferencváros esti mérkőzés keretében vív meg a belgrádi Partizánnal, nagy feladat elé állítja az erős bajnoki haj­rában részt vett csapatot. Noha az együttes tagjai között ezúttal egyetlen sérült sincsen, s látható jó hangulatban és kedvvel készültek fel a mérkőzésre, s csakis abban­ az esetben számíthatnak sikeres szereplésre, ha a Ferencváros képes megismételni a hajrá­­néhány mérkőzésén nyújtott teljesítményét. Tátrai Sándornak, a zöld-fehérek edzőjének az a véleménye, hogy a né­hány napos pihenő bizonyára sem ár­tott meg a csapatnak, és reméli, hogy a fiúk Belgrádban jól megállják he­lyüket.­­ Előreláthatólag Horváth — Berta, Mát­rai, Dalnoki I — Vitezsál, Dekán­y­er — Dalnoki II, Albert, Friedmanszky, Rá­kosi, Fenyvesi öszszeállításban lépnek pályára. Orosz, Nagy, Kárpáti és Virágh utazik még a játékosok közül. Lehetsé­ges, hogy közülük néhányan helyet kapnak a csapatban, mert csere lehe­tőség van. Belgrádban nagy­ érdeklődéssel vár­ják a mindig szívesen látott vendéget, a Ferencvárost. A mérkőzés azért is kelt olyan érdeklődést, mivel a Parti­zán mint a jugoszláv bajnokság máso­dik helyezettje a Középeurópai Kupa egyik idei résztvevője. S kíváncsiak, mi­lyen eredményt ér el a Ferencváros ellen, amely a tavaszi idény második felében több ezör meglepő jó játékkal rukkolt ki. A Partizanról egyébként el kell még mondanunk, hogy csupán gólaránnyal került a bajnok Crvena Zvezda mögé, és a jugoszláv bajnokság tavaszi idényének legsikeresebben sze­replő csapata volt. Egyetlen vereséget sem szenvedett, csupán két döntetlen eredménye volt. A mérkőzés e­ste 20 órakor kezdődik. Változás a szovjet öttusa-csapatban kö­vetkező né­v A Duna-k­anyar nemzetközi öttusa­verseny július 4-e és 8-a között kerül sorr­a. A szovjet csapat már korábban igen nagynevű versenyzőkből álló csa­pattal jelentette be rész-­­ vételét a versenyen. He­lyet kap ugyanis a csa­­patban a világbajnok Novikov és Szálnyikov ás rajtul­ kívül Rakityan- Kor­­.Ifcsm­szkij indulását jelezték, aki a szovjet ö­t­tusa-ver­­s­enyen 5019 pontos ered­­ménnyel az első helyen végzett. Most változást gffsigiag jelentették be a szovjet vezetők. Július 2-án Ta­­lajev edző vezetésével a következő négy versenyző utazik Buda- Pest­re: Novikov, Szálnyikov, Zdolnyi­kov és tartalékként Szeljig. A szovjet öttusa-versenyen kiemelke­dő eredmények születtek. Lovaglásban Rogava győzött 1000 pontos ered­ménnyel, vívásban Fakityanszkij szere­pelt a­­legjobban. 27 győzelemmel. No­­vokov mögötte a második helyen vég­zett 26 győzelemmel. A pisztolylövést Gon­ozsanszkij nyerte 193 körös kitűnő eredménnyel. A 4. számban Livak érte el a legjobb eredményt, 3:46.4-et,­­mö­götte Gyerjugin lett a második 3:49-cel. Az úszásban a 3. helyet Pahomov sze­rezte meg 3:56.4-gyel. Kiemelkedő eredmények születtek a befejező számban, a terepfutásban is. szelfig nyerte meg a terepfutást 11 mp-cel jobb eredményt elérve mint a második helyezett Alsevszk. Harmadik a terepfutá­siban Taraszov lett, közvetlen mögöttük Novikov és Rakityanszkij vég­zett. Az öt szám után így alakult a sorrend: 1. Rakityanszkij 5019 ponttal, 2. Noviko­v 4999, 3. Taraszov­ 4923 pont. I­TT

Next