Népsport, 1959. szeptember (15. évfolyam, 181-203. szám)
1959-09-01 / 181. szám
Holnap megkezdődik a tanítás ... Milyen egyszerűen hangzik és mennyire természetesen. Mert hiszen mi is volna abban rendkívüli, hogy amikor a nyár itt-ott már sárgás színeket sző sötétzöld ruhájába, amikor a gólyák is egyre többször tartanak megbeszélést, hogy minden részletét jól megvitassák az előttük álló nagy útnak, amikor augusztus, az utolsó s-betűs hónap átadja a váltóbotot a hűvösebb évszak első „emberének", szeptembernek, az iskolákban országszerte megkezdődik a tanítás. így volt a mi fiatalságunk idején, miért ne volna így gyermekeink életében is? De a két korszak között óriási a különbség. Mi foggal és körömmel harcoltunk azért, hogy tanulhassunk, szüleink sokszor a szájuktól vonták meg a falatokat, hogy ebbeli igyekezetünkben támogassanak. S még így is csak kevésnek adatott meg közülünk, hogy lényegesen előbbre juthatott. Persze a munkás és a paraszt gyereke is tanulhatott — formailag, még törvény is kötelezte rá —, amíg" írni, olvasni, s úgy ahogy számolni megtanult. Ha azonban mélyebben akart behatolni a tudomány titkaiba akkor mindig nagyobb és nagyobb akadályokba ütközött. Védővámokkal bástyázták körül a tudományok várát, hogy „illetéktelenek" meg ne hódíthassák. Mi nem tagadjuk, hogy a mi iskolapolitikánk is érdekvédelmi politika, csakhogy ez az érdekvédelem dolgozó népünk érdekeinek a védelme. Szocializmust építő társadalmunknak ugyanis egyik legfőbb feladata, hogy különös gondot fordítson a felnövekvő nemzedék értelmi, erkölcsi, politechnikai, esztétikai és testi nevelésére, ruházza fel a fiatalságot a legkorszerűbb tudományok ismeretével, mert minél magasabb fokon áll a dolgozó nép műveltsége, annál biztosabban tudja a maga elé tűzött feladatokat megoldani. S a mi gyerekeink maradéktalanul élvezik ennek a nagyszerű célkitűzésnek minden lehetőségét. Tanulhatnak, ameddig szorgalmuk és tehetségük engedi anélkül, hogy a szülőkre kibírhatatlan terhek hárulnának. Az iskola, a KISZ, a különböző tömegszervezetek, nyugodtan mondhatjuk, hogy az egész társadalom ott áll mellettük, s a maga sajátos módján mindegyik segíti, neveli őket. S jelentősen kiveszi a részét a fiatalság neveléséből a testnevelés cs sport is. Nemcsak abban van felbecsülhetetlen szerepe, hogy elősegíti a fiatalok egészségvédelmét és fizikailag erőssé, ügyessé teszi őket, hanem abban is, hogy kifejleszti bennük a kollektív érzéseket, s a jellemüket jó irányba formálja. Mindez ma már természetes. S az is természetes, hogy a mi gyerekeinnk természetesnek veszik a róluk való messzemenő gondoskodást. Hálaképpen csak azt kérjük tőlük, hogy tanuljanak szorgalmasan, már holnaptól kezdve, amikor az új oktatási évben először mennek iskolába. A rutin, a tapasztalat: Osváth Zoltánnéé. A fiatalos lendület: Polgár Gyulánéé. Az egyetlen férfi a „családban”: Nyulászi András. Ők hárman nevelik a Kertész utcai általános iskola mintegy 900 tanulóját erőre, ügyességre, állóképességre, öt az iskola testnevelői. Nem is titkolják, kicsit izgatottak. Szeptember elseje szántukra, mint a többi pedagógus számára szebb, izgalmasabb, mint bármelyik születésnap vagy névnap. Ez az a nap, amiért érdemes választani ezt a nagyon szép hivatást, s amivel talán csak a vizsga napja veszi fel a versenyt. '*s~ — Mi lesz az első testnevelési órán? — kérdezzük. Papírokat, jegyzeteket, gondosan elkészített, szinte tökéletesen kidolgozott tanmenetet mutatnak. Találomra kiválasztjuk az ötödikeseket. — A szokásos ismerkedés után, ismertetjük a testnevelési órák célját, megválasztjuk az osztály sportfelelősét, szertárfelelősét, s még egy kis játékra is lesz idő — mondja Polgárné. — A második órától már kezdetét veszi a pontos terv szerint kidolgozott munka — veszi át a szót Osváthné. — Nagyjából azonos a tanmenet a tavalyival. Mi annyival bővítettük ki, hogy rögtön a tanév elején bemutatunk több sportfilmet, köztük ,a melbourne-i olimpiáról készült filmet és több torna és atlétikai oktatófilmet. Szándékosan az év elején vetítjük ezeket tanulóinknak, hogy az iskola első napjaitól kezdve érezzék a testnevelés, a torna, az atlétika jelentőségét, érezzék, hogy egészségesek, erősebbek és edzettebbek lehetnek s emellett bármelyikük előtt ott a lehetőség, hogy kiváló sportoló is legyen, amihez az alapot szintén az iskolában kapják meg. Szeptemberi munkaprogramunk lényeges része az előképzettség pontos megállapítása, hogy tisztában legyünk tanulóink képességeivel — folytatta Osváthné. — Ehhez szükségesek az olyan gyakorlatok, mint a nyújtott és hajlított kartartás, törzsmozgások, mellső fekvőtámasz. Az idei feladathoz tartozik a kézállás, a gurulóátfordulás (bukfenc), a távolugrás, a magasugrás, a kislabdahajítás megtanítása. Mindezt elősegíti a játékos és utánzó, valamint a már ismert elemekből összeállított szabadgyakorlatok rendszeres alkalmazása. — Az év folyamán több irányban kiterjedő feladatokat kell megoldanunk. Rendgyakorlatokat — mint sorakozás, vigyázzba állás stb. Előkészítő mozgásokat a többnyire ismert gyakorlati elemekből. Alapmozgásokat, amelyek futásból és talajtornából, ugrásból, szertornából, valamint dobás- és támaszgyakorlatokból tevődnek össze. S természetesen egyetlen testnevelési óránkról sem fog hiányozni a játék. Nehéz kérdés kerül szóba. A testnevelési órák száma. Szinte egyöntetűen felelnek mindhárman. — Sajnos, kissé kevés a heti 2 óra... Nyulászi András pedig hozzáteszi: — Úgy látom, hogy olyan helyeken, mint például itt, a VII. kerület kellős közepén, ahol a gyerekeknek nincs helyük az iskolán kívül is futni, labdázni, mozogni, bizony kevés a heti 2 testnevelési óra. Kétségtelen, hogy jónéhány budapesti külső kerületben vagy falun, ahol az iskolán kívüli lehetőségek sokkal jobbak, ott talán elegendő. De ezt sem hiszem ... — S mi lenne, ha mondjuk hetiháromra emelkednék az órák száma?] Hány tornaterem, áll a 900 gyerek] rendelkezésére? < — Ennek az igen régi iskolának] csak egy tornaterme van, így is csak, a felsősök jutnak hetenként mindkét' szer tornateremhez, az alsótagozatok' csak minden második órájukat tart, hatjákott. Egyszóval jó lenne többi óraszám is, de a lehetőségeket bizony számításba kell venni. ] 0 A végére tartogattuk a „nagy” kérdést: — Hányan tudnak úszni az iskolai diákjai közül? ] A felcsillanó szemek és a gyors’ válaszok mutatják, hogy a kérdésnek ] Igen örülnek. . . Már tavaly igyekeztünk kihasz- nálni a Budapesti Úszó Szövetség által nyújtott nagyszerű lehetőséget és, erőteljesen igénybe is vettük a Császár- és a Sportuszodában megrendezett] Ingyenes úszótanfolyamokat. Boldogan] mondhatjuk: iskolánk lányai és fiai közül mintegy 60 százaléka tud úszni, a felsősöknek pedig 75 százaléka! Ter-] mészetesen az idén ezt a szép ered,ményt fokozni is akarjuk. ■ Boldog szeptember elseje! Az • örömök és problémák iskolai kezdete, ] ] mindnyájunk életének fejejthetetlen,, pillanata, a fiatal seregek bevonulása '{• nak kis zsivajtól és felszabadultságtól'11 hangos napja, a pedagógusok újjá-]] születése. Ahogy Osváthné mondotta:,, — Jó volt egy kis nyári pihenés, de]] már elég, volt. Az igazi újjászületés most jön — a sok-sok élvezettel és ■ ] nehézséggel járó munkában. Bácskai László : ÚJJÁSZÜLETÉS Szojka bekerült az A-keretbe Baróti Lajos szövetségi kapitány az 5. forduló után így nyilatkozott: — A válogatottakban szereplő védők és fedezetek teljesítményével elégedett vagyok. Különösen örülök Szojka nagy formajavulásának. Ennek eredménye, hogy a tarjáni fedezet bekerült az A- keretbe. Szojka példája is mutatja: a válogatott keretek kapui nyitva vannak a játékosok előtt. — A csatárok? — Sajnos, róluk nem mondhatom el ugyanezt. Különösen a négy belső csatár — Göröcs, Albert, Tichy és Pál — teljesítménye maradt a várakozás alatt. Sokat kell javulniok, hogy eredményesek legyenek. Általában úgy láttam, hogy az 5. forduló mérkőzéseinek a színvonala gyengébb volt a közepesnél. Rám legjobb benyomást a Salgótarján együttese tette, annak ellenére, hogy vesztesen hagyta el a pályát. Öreg iskola fiatal sportköre a 1ó életévét „tapos A hetvenötödika” az iskola, de tornaterme még akkor sem volt. Miért is kellett volna oda tornaterem? — gondolhatta bárki valaha az alapításkor. Sok kiváló építész, nagyszerű technikus került már ki az Ybl Miklós technikumból a Thököly útról. S napjainkban , egyre nagyobb azoknak a száma, akik a kiváló képesítés mellett azt is elmondhatják maagukról, hogy az iskola nemcsak ezellemileg, hanem testi, fizikai fejlődésükben is nagy segítséget nyújtott. Elsődleges volt — és ma is az — a tanulmányi munka az Ybl-technikumban. Csakhogy ma az igazgatóval, Megyer Attila dr. építészmérnökkel az élén az egész tanári kar rájött arra, hogy a testnevelési és sportmunka a legnagyobb arányú segítséget képes nyújtani a tanuláshoz. Naponta hat-nyolc órát a rajzasztal felett görnyedni, tanulni, nem könnyű feladat — különösen a még serdülőkorú fiataloknak. „Nem könnyű nyítjüki” -mondták a Thököly úton. Az első lépések mai szemmel nevetségesen hatnak. Szűk volt az iskola udvara, tornaterem nem állt rendelkezésre, tehát hol az öreg Millenárist keresték fel a testnevelési órákon, hol a Városliget nyújtott menedéket a két testnevelőnek, Zsombolyai Jánosnénak és Faragó Rezsőnek, ahol kicsit megmozgathatták a nebulókat. 1964-ben azután megszűnt a „szabadi portyázás" az iskola, a liget és a „Mili" között. Megépült a tornaterem, s alapot nyújtott, hogy meginduljon végre az iskola tervszerű sportélete. . . . , , ettől kezd-Az iskola sportéletere napról napra mozgalmasabb lett. S a sporteredmények szinte együtt emelkedtek a tanulmányi eredményekkel. Az utóbbi években nem lehetett eldönteni, hogy a különféle tanulmányi versenyeken vagy a sportbajnokságok során szereztek-e többi első helyezést a Thököly úti diákok, így is volt ez rendjén! Az iskola sportkörének vezetői a leglelkesebb, legjobban tanuló KISZ-tagok közül kerültek ki. S hiába gondolja valaki, hogy amikor itt júniusban véget ért a tanítási év , befejeződött a sportkör munkája is. Dehogy! Folytatódott a tanulmányi és a sportmunka is. Az intézet igen népes csoportja tanulmányi kiránduláson vett részt a tanév befejezésével az NDK-ban. S a küldöttségben ott voltak szép számmal a sportkör tagjai is. Csoda-e ezek után, hogy a kintlét alatt szinte naponta folytak különféle sportágban sportversenyek, amelyek mindegyikén részt vett az Ybl Technikum sportköre is? A fiúk távolugrásban és súlylökésben, az asztaliteniszben pedig a lányok és a fiúk egyaránt az első helyen végez Érdekelt bennünket, hogy a mostani tanévre vajon milyen módon készült fel a sportkör? Nos tessék: Néhány szorgalmas diák a szünidő utolsó napjait is már az iskolában töltötte. A szertár rendezése, az új diákok fogadása, az iskolán belüli bajnokságok,, szervezése bizony megkezdődött mielőtt még az első csengetés fel-]] hangzik. ■ | Kézi- és kosárlabdában már az első],] hetekben megindulnak az osztálybaj, jónokságok. S elhatározta a sportkör vezetősége,hogy a rossz idők beállta] előtt mozgósítja az iskola diákjait.]] Igyekezzenek megszerezni minél többbben a VIT sportjelvényét. A lázas készülődés egyben sok terhet is ró a kis sportköri vezetőkre. Egy a sok közül: a lányok a sportkörön belül torna-, szakosztályt hoztak létre, s ebben a] tanévben már szeretnének felemáskor , látón is edzeni. Szeretnének, de —,, nincs felemáskorlát! Nem féltjük azon-1 bűnöket!Eddig még sikerült — ha lassan is — amit terveztek. Lesz ebbben az évben felemáskorlátjuk a lá- nyolcnak! Nyolcvanéves fennállását ünnepli az iskola ez év decemberében. A jubileumi megemlékezések rendezéséből a sportkör is alaposan kiveszi a részét. Már készülnek a Mostani tanulók.Végzettek összecsapásaira a különféle sportágakban. S a mostaniak szeretnék bebizonyítani, hogy a fiatal sportkör immár többéves munkája nem volt, eredménytelen. A nyolcvanesztendős vén iskola büszke is lehet diákjaira, akik ma már edzett, egészséges emberként, kiváló képzettségű technikusként hagyják el évről évre a vöröstéglás épületet. * Sz. Gy. Befejezetlen mérkőzések napja Ez a bajnokság is rosszul kezdődött! Ezt már az első kétnapi küzdelem után is mindenki megállapíthatta. Az első napon, amint arról már beszámoltunk, nem kevesebb, mint tíz teniszező engedte át játék nélkül a győzelmét ellenfelének A második napon a pályacsere okozott izgalmat. Vasárnap délután ugyanis a játékosokkal együtt a szövetség is meggyőződhetett róla, hogy a rosszul előkészített pályán, valamint a díszpálya használhatatlansága miatt a legjobb lenne a Margitszigetre átvinni a bajnokságot. A hétfő délelőtti helyszíni szemle után előbb úgy volt, hogy már kedden a Margitszigeten folytatódik a küzdelem, de azután a Margitszigetre való átköltözést szerdára halasztották. Hétfőn igen sok mérkőzés a sötétedés miatt félbeszakadt, így a férfi egyes mezőnye nem is jutott el a tervezett legjobb 16-ig. A második forduló győztesei pedig már a legjobb 16 közé kerültek volna. De ezzel egyelőre csak Pálinkás, Katona, Adám és Gulyás dicsekedhetik..Hétfőn került sor a moszkvaiak bemutatkozására is. Gulyás és Ádám egyaránt jó formában, simán, három játékot veszítve vette az első akadályt, ami mindkettőjüknek már a legjobb tizenhat közé jutást jelentette. A fiatalok közül ezúttal Tomcsányinak sikerült győznie, igaz, még az első fordulóban, Káli Pálinkástól vett el egy játszmát, Babarczi pedig Tornyait szorította meg az első játszmában. Hat másik találkozóval együtt maradt félbe Vad és Madai mérkőzése is. Vad, biztosan vezetett az első játszma megnyerése után a másodikban is, Madai azonban három mérkőzéslabdát hárítva, némi szerencsével 10:8 arányban nyerte a második játszmát. A félbeszakadt mérkőzéseket kedden kora délután folytatják. A szövetség legújabb határozata szerint még a Vasas-pályán. Szerdán viszont már a Margitszigeten folytatódik az országos teniszbajnokság. Férfi egyes. 1. forduló: Frigyesei (Csepel Autó)—Csávár (Kecskemét) 6:1, 6:1, Szönyi (Kazincbarcika)—Órai (Gyárépítők) 8:6, 3:6, 6:1. Tomcsányi (II. Dózsa)—Halász II (Vasas) 6:4, 6:3. Hegedűs (Bp. Petőfi)—Balázs I (Vasas) 6-4, 7:5 Kiss (Bp. Vörös Meteor)— Guzdek (Pamut) 4:6, 6:0, 6:4. Szentpéteri (Vasas)—Bánhidi (Bp. Vörös Meteor) 6:4, 6:1. Prichradhy (Vasas)— Pölhöei (Bp. Honvéd) 6:2, 3:6, 6:3 II. forduló: Pálinkás (Vasas) — Káli (U. Dózsa) 3:6, 6:1, 6:2, Katona (U.Dózsa) —Kádár (DVTK) 6:4, 6:4, Ádám (U.Dózsa)— Zwircsik (Bp. Petőfi) 6:0, 6:3, Tornyai (Bp. Honvéd)—Babarczi (U. Dózsa) 8:6, 6:3. Komáromi (Vasa®)— Mihók (Gyárépítők) 6:1, 6:3. Gulyás (U. Dózsa)—Kiss (Bp. V. Meteor) 6:1, 6:2. Női egyes. 1. forduló: Peténé (Vasas) — Molnár (FTC) 6:0, 6:0. Lépesné (Vasas) — Kiesné (Bp. V. Meteor) 6:1, 6:0 Henich (Vasas)—Buzásiné (Bp. Honvéd) 6:4, 6:3. Gulyásné (U. Dózsa)—Szabó N. (Bp. V. Meteor) 6:0, 6:1 130 vitorláshajó parádéja Vasárnap Balatonfüreden telt ház volt szárazon és vizen egyaránt. A vitorlás-bajnokság megnyitására egész Füred kíváncsi volt. Az idő is kedvező volt. Jó szél dagasztotta a vitorlákat. A próbafutamon igen nagy kedvvel „kóstolgatták” a szelet a versenyzők. A verseny két külföldi hajója hófehér vitorlájával messze kivilágított a többi közül. — Különleges műanyagból készült a vitorlánk —– mondja Peter Klaus, az NSZK egyik versenyzője. — A vászonnal szemben az az előnye, hogy nem veszíti el a formáját és nem nedvesedik át. Maga a hajó is igen figyelemre méltó. Elmondhatjuk, hogy a technikai felszerelése, jobb a mieinknél. Nálunk szokatlan a vitorlákra szerelt „ablak” is, amely a könnyebb tájékozódást segíti elő. Az1959. évi felnőtt vitorlázó-bajnokság hétfőn délelőtt kezdődött meg. Az első futamot a Balatonon is ritkán előforduló hirtelen változó, kavargó szél is jellemezte. Ennek megfelelően a futam, , alatt az egyes hajóosztályokban is igen sokszor és érdekesen változott a spr-ifit rend. A csillaghajók osztályában Telegdy'' kitűnően versenyezve végig vezetett, de o 11 az utolsó hosszban elég volt egy pilla-anatnyi szélkihagyás ahhoz, hogy a szín-Jr tén igen szépen versenyző NSZK-bel!,, Pieschel fusson be elsőnek. A repülő hollandi osztályban végigvezetve Fi Jái!, no© nyerte a versenyt. A többi hajóosz-1 1 tályban pályarövidítésre került a sor. | Eredmények: 1 csillaghajó (30 induló): 1. Pieschel—] ] Klaus (NSZK), 2. Telegdy—Jutasi (Mű-11 vész), 3. Szalai—Gier (RSC), 4. Scharibert—Matics (Előre), 5. Littkei B. — Pisky'' (Művész), 6. Gosztonyi — Komlós (Mű-11 vész). Repülő hollandi (10 ind.): 1. Fi—11 Bognár (BSC), 2. Gömöri-testvérek (Mű-1,vész), 3. Kelemen—Logodi (Fűzfői AC).,, Kalóz (34 ind.): 1. LiP —Gyarmati (Elő-,, re), 2. Pekári—Hideg (MAFC), 3. Littkei-, • M — Ravasz (Művész), 4. Hortobágyi—11 Guberó (MAFC), 5. Szabolcsi — Rádicel' (BSC), 6. Bánkuti — Ribiánszki (Művész), JJ Finn-yolle (21 ind.): 1. Schőmer (Előre),i 2. Stubics (Előre), 3. Oláh (MHSC), 4.Í Kovács (Előre). M-yolle (19 ind.): 1.Wo©-|| sala (Bp. Építők), 2. Raggambi (Mély-'építő), 3. Polonyi (Mélyépítő), 4. Hazai j J (Vasas). Dragon. (7 ind.): 1. Böröcz, Panni nevű hajón (MHSC), 2. D. Halász,' ' Mackó II nevű hajón (Bp. Építők), 3.| | Farkas. Carioca nevű hajón. (BSC). Sza-| | lonka (7 ind.): 1. Farkas—Kiss R. (Bp.11 Építők),2. Kovács—KISS J. (Bp. Építők),| | 3. Balogh — Bakonyi (Bp. Építők). O-yolle! ! (7 ind.): 1. Hampelné (Művész), 2. Finá-Iczi (Vasas), 3. Szabó dr. (Vörös Meteor).'1 Szombaton lesz a Vasas—Szombathely mérkőzés Az NB I-es csapatok hétfői értekezletén véglegesen megállapodtak a hatodik forduló műsorában. Mivel a Vasas szeptember 9-án Olaszországban vendégszerepel, a piros-kékek szombaton délután játsszák le a Szombathely elleni mérkőzésüket a Béke utcában 16 órai kezdettel. A vasárnap műsora: Csepel— MTK, Csepel, 16. Újpesti Dózsa—Szeged, Megyeri út, 16. Tatabánya—BVSC, Tatabánya, 16. Salgótarján—Ferencváros, Salgótarján, 16. Dorog—Bp. Honvéd, Dorog, 16. A Pécs—Diósgyőr mérkőzés színhelyét még nem jelölték ki. - 4. Három garnitúra mez, négy kézilabda, két futball-labda, egy asztalitenisz-verseny asztal, néhány bőrszeges cipő és számtalan tornacipő árulkodik az Unicult Likőrgyár szertárában arról, hogy a gyár falain belül nem ismeretlen a sport. Azaz, hogy csak nem volt ismeretlen, mert jelenleg nincs működő sportkör, nincsenek sportköri tagok és rendszeres sportolásról sem lehet beszélni. Hacsak az időnként megrendezett „Likőres Pezsgő” tornacipős örökrangadót nem nevezzük annak. Pedig nem is olyan régen még két kézilabda-csapata volt a gyáro*nak, s az asztaliteniszezők is aktívabb sportéletet éltek. Hogy lesz-e ismét egészséges sportélete a gyárnak az attól függ, hogy akarják-e a gyár illetékesei feltámasztani. Berentei Tivadar, a régi sportfelelős bízik benne. Egyelőre egy asztalitenisz háziversenyt szeretnének megrendezni, aztán őszre kézilabda-csapatot kívánnak szervezni. Ezek azonban még csak tervek, meg is kellene azokat valósítani. Vigyázzunk, mert becsapjuk malijunkat! Több szakkembernek ez a vélt reménye az utolsó 11 hetek rövidtávfutós versenyei után. Most már nemcsak || az időmérésre, de li az indításokra is || egyre több a pali nasz. A Vasas j' szombati „tömegversenyén” két indító is működött, (igaz, pisztoly nélküli kül), s ismét bősz- Is szantóan sok volt |1 a hibás rajt. Ezenkívül vágtázóink , | Harminchét ökölvívó, közöttük több is* |||mert nevű versenyző sikeresen elvégezte \ * a segédoktatói tanfolyamot. Persze nem. |t valószínű, hogy máról-holnapra gyakorló edző lesz valamennyiből. Egy részük még ] ] tovább akar versenyezni, hogy a tanfo] ] lyamon szerzett ismeretek birtokában 11, eredményesebben szerepeljen a szorítóban. A másik részük azonban, s ide tartoznak az idősebbek, a nagy versenyta- taapasztalatokkal rendelkezők, mint példád ,11 Szakács, Dobos, Fazekas és mások rövid idesen búcsút mondanak a szorítónak és az oktatással kívánnak foglalkozni. Remél,hetőleg legalább olyan eredményes eb-szők lesznek belőlük, mint amilyen erediményes versenyzők voltak. Az öttusa-bajnokságon láttuk: Kovácsi Aladár dr., a MAFC versenyzője gumitalpú utcai cipőben állt a pástra, (bár majd a vívás után ugyanabban a cipőben ment haza a Sportcsarnokból. Az úszószámnál megint őt láttuk eg g rongyos, hátán végigszakadt fürdőköpenybem. Olyan szegény volna Kovácsi dr. egyesülete, hogy többszörös válogatott versenyzőjének nem tud megfelelő szerelést biztosítani?... röplabdában, járéi bajnokságot szerveznének és így hasznosítanák azt a lendületet, amit a spartakiád adott e sportágak vidéki fejlődésének. A dorogi járásban például most szervezik a járási asztalitenisz- és a röplabda-bajnokságot, s így nyújtanak rendszeres sportolási alkalmat a fiatalságnak. A falusi sparta- i Idád küzdelmein,l jó kis kézilabda- csapatot szerveztek Abonyban. A spartakiádnakazonban vége, az abonyi kézilab- 1 dázók ott állnak , versenyzési lehetőség nélkül. Helyes lenne, ha a f járási TST-k iráni nyitásával a szövetségek a spar- takiád sportágaiban, elsősorban a kézilabdában és _ _ _ _ _ ____ _ veszélyesen hozzá* szoknak ahhoz, hogy az Indítók nálunk újabban keveset várnak ki és így mindjobban arra törekszenek, hogy „elkapják’* a lövést. Ennek a helytelen beideg** ződésnek azután külföldi versenyeken, ahol az indítók többet várnak ki, veszélyes következményei lehetnek. Ezt már tapasztalhattuk Helsinkiben is. Jobb későn, mint soha. Úgy látszik, sok járásban követik ezt a közmondást, ahol a falusi spartakiád küzdelmeit annak idején nem készítették elő megfelelően. E járásokban kevés község, mérsékelt sikerrel rendezte meg a spartakiád helyi versenyeit. Annál nagyobb most az érdeklődés a VIT jelvényszerő versenyek iránt. E járások KISZ- és sportvezetői okultak hibáikból, sok versenyalkalmat teremtenek és több száz fiatalember és leány számára teszik lehetővé, hogy megszerezzék a VIT sportjelvényt. ■ Három termelőszövetkezet fiatalsága találkozott a közelmúltban Bonyhádon, hogy atlétikában és röplabdában összemérje erejét. A versenyeken ] több, mint százötvenen indultak, le<*[] nagyobb részt olyanok, akik eddig ,meg nem sportoltak. Remélni lehet, hogy a jól sikerült termelőszövetkezeti sporttalálkozót a jövőben újabbak követik és a három tsz ifjúságának körében végleg gyökeret vert a sport. Senki nem aka- dályozhatja meg, hogy a versenyeken a nézők buzdítsák kedvenceiiket. Ehhez sportszerű keretek között minden szurkólónak joga van. Sőt az a feltűnő, , ha a versenyzőket senki sem buzdítja. Ami viszont az , öttusa-bajnokság futószámával tör- tént, az enyhén szólva ízléstelenség. A célnál ugyanis egyes nézők a befutó Ferdinándy és Szabó felé gúnyosan kiáltották, hogy: „Már ez se bajnok!’* Ez a viselkedés annál inkább elítélendő, ha figyelembe vesszük, hogy a kiabálók régebbi válogatott öttusázók voltak. Ők tudhatják is legjobban, hogy az ötnapos küzdelem sorozatban való részvétel után nem ilyen „buzdítást” érdemelnek a versenyzők. Kedd, 1959. szeptember 1. ■3-