Népsport, 1960. január (16. évfolyam, 1-22. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Ellenőrzött terveztetés ! Egy éve a Népsport újévszámában megszólaltattunk több sportolót, sportvezetőt: mit fogadnak meg, mit terveznek az új esztendőben. Varjú Vilmos súlyslökőcsúcstartónk is nyilatkozott. Szeretné elérni a I0 métert, s bár tudja, hogy ez egy kicsit merészen hangzik, ha nem lesz baj a téli munkával és javul a technikája, bízik abban, hogy sikerülni fog — mondta többek között. A nyilatkozat megjelent és néhány nappal később, amikor találkoztam, Varjú Vilivel, súlyos szemrehányást tett: — No, jól „kitolt’ velem. Miért kellett kihozni a nyilvánosság elé, hogy mit szeretnék? Mit szólnak majd, hozzá, ha nem sik .r? Majd azt mondják, hogy beképzelt vagyok ... és így tovább — olyan meggyőzően dohogott, hogy bevallom, némi lelkiismeretfurdalásom támadt. Szerencsére nem tartott soká. Újévkor azt is írtuk, hogy egy év múlva majd szavukon fogjuk a nyilatkozókat. Varjú Vili nyugodtan állhat a számonkérés elébe, ülünk most hármasban — Tamás Lászlóval, Vili edzőjével együtt — és újra elolvassuk azt a bizonyos nyilatkozatot. Nem találunk benne semmi túlmerész, vagy lehetetlen állítást. Amit elsősorban tervezett, valóra vált. Sikerült elérni a 18 métert, még rá is tett 20 centit, Európa.Sőt a világ legjobb súlylökői közé számít. Miről is beszélt még Varjú abban a tavalyi nyilatkozatban? Arról, hogy egyre erősebb edzéseket végez, hogy szeretne szeptember elejére, az olimpia időpontjára, a Skobla elleni találkozóra elérni legjobb formáját és 17 - re javítani az átlagát. Nos, ezeket a terveket is nyugodtan kipipálhatjuk. _ Mégis, a tavalyi „tervteljesítésből" az a legimponálóbb, hogy a fiatal atléta és fiatal edzője közösen eltalálta, hogyan lehet a hosszú idényt nagyobb ingadozás nélkül, állandó formában végigcsinálni, ami bizony nagyon kevés atlétánknak sikerült. A számonkérést ezzel be is fejeztük, s a „veszélyes” ponthoz érkeztünk: az idei tervekhez és célkitűzésekhez. Kerülgetjük a témát, mert Vili nem felejtette el a tavalyi bosszúságot és sehogysem akar nyilatkozni. Csak nagy nehezen sikerül kihúzni belőle annyit, hogy szeretne többször javítani magyar csúcsot, mint Darányi és — ha csak néhány napra is — Európa-csúcstartó lenni. Azután Tamás edző a segítségünkre siet: — Elmondhatod nyugodtan, hogy jövőre is korán kezded a versenyzést, de nem sietteted a formábajövést, szeretnéd 18 méterre javítani az átlagodat és az olimpián elérni legjobb eredményedet. Vili nem tiltakozik és csak annyit dünnyög: Jó lenne... De azután kerek gyerekképe gondterhelt lesz. Tavalyelőtt már novemberben kezdte a felkészülést, most november közepén műtéten esett át. Tudja, szükség volt eltávolítani azt a betokosodott tályogot, de a másfél hónapot csaknem teljesen kihagyott ás január elején kezdheti meg a teljesértékű munkát. Fél, hogy emiatt épp ez idén megáll a fejlődésben. — Ez a kiesés még egyáltalán nem behozhatatlan. Bízzál csak magadban, dolgozzál még lelkiismeretesebben, mint tavaly és akkor nem kell félned Vili — nyugtatja meg az edző. Azt hiszem, a magyar sporttársadalom őszintén örülni fog, ha Tamás edző jójósnak bizonyul. ----------------------------------- Subert Zoltán ISMÉT AZ ÉLEN A finn—magyar viadal eredménye az atlétika híveinek nagy csalódást okozott, de azután érkezett egy örömhír is Finnországból. Rózsavölgyi Turkibán 1500-on csúcsot futott. Először 3:40-en belül, 3:39.3-at és ezzel beérte Valentint az évi világranglistán. Két hét múlva már itthon, a bajnokságon indult Rózsavölgyi. Csak a beavatottak tudták, hogy a bajnokságot olimpiai próbának tekinti és időre megy, így azután az első napon azt hitték a nézők, hogy Rózsavölgyi összetévesztette az előfutamot a döntővel, mert már az első körtől kezdve „hajtott” és ha a végén kissé el is bágyadt, 3:42.3-as bajnoki csúcssal ért a célba. — Lesz-e újabb csúcs? — kérdeztük másnap a döntő előtt. — Egész este a döntő járt az eszemben, nehezen tudtam elaludni. Kicsit fáradtnak érzem magamat és félek, hogy nem megy majd úgy a harmadik kör, ahogy szeretném — válaszolta. Korán, a verseny elején került sorra a döntő, sajnálhatta, aki későn érkezett. Rózsavölgyi kissé lassabban kezdett, mint az előfutamban, a második körben átengedte Szekeresnek a vezetést, de azután „megnyomta” a harmadik kört, elfutott a többiektől és a közel 30 ezer néző ütemes tapsa közben hajrázott. — Csúcs! —• kiáltották a lelátón és néhány másodperc, múlva már hivatalosan hirdették az időt: ,,3:38.9, országos csúcs és a világ idei legjobb eredménye!” Nem is futottak ennél jobbat később sem az idény folyamán. S Rózsavölgyi István három év után ismét a világranglista élére került. vagy tizedszer ment át a KISZ-be. Bencsik sporttárs így szólt Kaszás sporttárshoz, a sportszövetségi előadóhoz: — No, azt hiszem, ezentúl nem lesz panasz a TST és a KISZ kapcsolatára. Nem is volt. Javult az szépen és nemcsak a két vezető viszonylatában. Akanulat tett a két szerv kapcsolat között és ennek következtében megkétszereződött a versenyeken a résztvevők száma, fokozódott a sport iránti érdeklődés az egész megyében. Aztán jött a járási spadoklád. Gyuszi már az előző nap felhívta Jutkát, hogy szívesen elviszi motorra valamelyikjárási székhelyre, ha látni kívánja a epartarciád döntőt. Jutka persze látni kívánta. Egész nap együtt voltak. Segítettek a rendezésben, időt mértek, tanácsot adtak, bíráltak, díjat osztottak stb. A révhegyi járásban még soha se zajlott le olyan jól sikerült spartakiád döntő, mint ezúttal, öreg teste lett, mire a két fiatal végzett a sok tennivalóval. Ekkor Gyuszi a következő javaslattal állt elő: — Ma még alig ettünk. Jöjjön, vacsorázzunk meg Itt a Népkertben, ráérünk aztán hazamenni. Jutka is éhes volt Így elfogadta a javaslatot. Megvacsoráztak a Népkertben, hallgatták Fenyő Jóska és zenekara szívhezszóló melódiáit, megittak egy-két pohár bort ’s Tíz óra felé valami megvillant a Gyuszi szemében, s hirtelen, rosszul leplezett közönnyel, azt mondta: — Gondolom, hogy már indulhatunk. — Induljunk — bólintott Jutka, de a jófülű ember rögtön kiérzett volna a hangjából egy kis csalódást. Fizettek, felkeltek, ő indultak át a Népkerten a tanácsháza felé, ahol a motor állt, este volt. Hússzer- Vigonyoru lebabrált az öreg hársfák levelei között és sütött a telihold. Lassan lépegettek a hosszú sétányon, lépteik alatt meg-megroppant a finomszemű kavics. Tudom, hogy giccses ez a beállítás, a kert, a holdfény, az esti szellő stb. De így volt és különben is a természet olyan nagy művész, hogy a glicset is megengedheti magának. Tehát sétált a két fiatal a hatalmas fák árnyékában. Sokáig egyikük sem szólt. Végül Gyuszi törte meg a csendet: —Szép nap volt a mai. És sikeres... Jutka halkan felelt: — Igen . .. Egy padhoz értek. Gyuszi megállt: — Nem ülnénk le? Jutka meglepetten nézett rá: — Az előbb még sietett. .. — No igen, de azért egy pillanatra leülhetünk. Olyan szép itt.. . És nem árt, ha kicsit kiértékeljük a mai napot. Leültek. Megint csak csend volt egy darabig. Fejük fölött a sötét lombok között kis fülemüle énekelt, a távolból, a falu széle felől a révhegyi békazenekar szolgáltatta a szólójához a kíséretet. Ilyen körülmények között nehéz dolog a spartakiád döntőről beszélni, de azért Gyuszi hősiesen megpróbálta: — Még sose volt ennyi induló járási döntőn, mint most. Nagyon jól dolgoztak az elvtársak. És minden milyen jól, gördülékenyen pergett.. . — Igen bólintott Jutka. — Kitűnően sikerült verseny volt. Gyuszi keze véletlenül rátévedt Jutka kezére. A kis fehérkéz egy pillanatra megremegett, de ott maradt a rátapadó nagyobbik jóleső szorításában — És a sikerben magának In nagy része volt — folytatta Gyuszi, mintha semmi sem történt volna. — Maga nélkül fele anynyira se sikerült volna ez a verseny. Maga nagyszerűért tud beszélni az emberekkel, nagyszerűen tud szervezni és... és olyan gyönyörű . .. olyan nagyon gyönyörű . . .. hogy az embernek a lélegzete is elakad . .. Mindig szeretnék maga mellett lenni. Nézni magát és csodálni a szépségét, a kedvességét. És fogni a kezét... és ... és ... * Jutka elmosolyodott: — Figyelmeztetem, hogy már nem a spartakiádról beszél. Gyuszi egy pillanatra meghökkent: — Jé ... csakugyan ... De bánja a fene. Most már magáról akarok beszélni, egyszer végre el akarom mondani, hogy amióta megláttam, folyton maga körül járnak a gondolataim. Haragszik? Jutka ráemelte két nagy szemét és megrázta a fejét: — Nem . . . nem haragszom. Gyuszi felélénkült. — Akkor én .. . akkor most... A fiú és a lány árnyéka egybe folyt a nagy hársfa jótékony homályában. A fülemüle fent, a lombok között egy pillanatra elhallgatott, diszkréten elfordult és csendben átrepült egy másik fára. Éjfél is elmúlt már, mire hazaértek. Gyuszi betette a motort a megyei tanács garázsába, aztán gyalog indultak haza, mert egy kis séta sose rossz. Bencéik sporttárs és Kaszás sporttárs éppen akkor lépett ki a Gambrinus ajtaján, amikor a két fiatal kart karbaöltve andalgott a túlsó oldalon. Atyai szeretettel néztek a két távolodó fiatal után, majd eszükbe jutott a saját fiatalságuk, s nagyot elhajtva indultak haza felé. C-,, múlva jött a melgy hónap gy€i tspartakiáddöntő, Gyuszi is. Jutka is reggeltől estig lutott, futott, szervezett A nagy munkában azért sose feledkeztek meg az esti séták megszervezéséről sem. Így lassan köztudottá vált hogy a két sportvezető már nemcsak hivatalosan tartja a kapcsolatot. Mindenki örömmel nyugtázta kettőjük kapcsolatának ilyenfajta kibővülését mert az egész város szerette és becsülte őket. Azonkívül pedig keresve se lehetett volna összeillőbb párt találni. A megyei döntő óriási sikerrel zajlott le. Valamennyi megye között Gyuszi megyéjében volt a legtöbb induló és atlétikában néhány olyan eredmény született, amelyre még a pestiek is felfigyeltek. Az Este sportbál volt a Sóstó part-'! ján, előtte persze ünnepi vaciso-'l' ra. A jelen voltak melegen ünne-'J' pestieik a jól sikerült verseny szer-1*' vezeti, majd megkezdődött a'J' tánc. A színes, vidám forgatagban!, Gyuszi odasúgta Jutkának: — Fontos ügyben szeretnék.!, veled beszélni. A Jutka bólintott/ kimentek a tól partjára. Most nem világított a 11 hold, de a partonmillió villany- lámpa égett, s a lámpák fénye'J' csillogva táncolt a víz part feléj' futó, apró hullámain. Gyuszi magia mellé vonta Jutkát egy pad- na. Megfogta a kezét és szembe-,*, fordult vele. — Most valami nagyon szépet ,|` szeretnék mondani neked. De én® nem tudok szépen beszélni, nemi vapyok se szónok, se író, se költő. Hát csak így egyszerűen 'í' mondom: most már úgy i© , süve. •' főve együtt vagyunk, légy hát a'!' feleségem. Jutka szótlanul omlott a fiúi nyakába. ,*, i a|,^J-|-„ lett tehát belőle! LakOsaiom Augusztus végén! volt a nagy ünnep. A közös ebé*,}, ben megjelentek a város és a,|. megye vezető, is. Molnár Gyula, A a megyei TST elnöke büszkén feszített vadonatúj, sötétkék ru'l hálában ifjú felesége mellett. 'I Volt köszöntő is. Sokan éltet-'!' ték a két fiatalt, akiket a közös munka koronáit össze. Gyuszinak válaszolnia kellett. Előbb szabad-kozott, de aztán csak felállt és így szólt: a — Kedves elvtársak, sporttár isisakl Azt hiszem, most már senki s' se mondhatja, hogy nem hozok, mert minden áldozatot a man-11 kámért. Még a KISZ-sportfelelősttől is feleségül vettem, csak hogy jót legyen a kapcsolat. Nagy nevetés támadt, mindenki a KISZ-sportfelelőst nézte, aki fülig pirosan viszonozta ifjú férfjének rátapadó, forró pillantását, ji Az asztal túlsó végén pedig Ben-A esik sporttárs bajuszát simogatva csendesen dörmögte Kaszás'I' sporttársnak: s — így van ez. Mi, sportém be- Trek néni ismerünk határt az áldo- zatkészségben ... Szombathy István ! 112 hónap — 112 nagy esemény 1960, az új esztendő, az olimpia éve. A sportolók, a szakemberek és a különböző sportágak szurkolói azonban nagyon jól tudják, hogy 1960 nemcsak az olimpia éve, hanem az olimpia versenyeire való felkészülés utolsó szakaszát jelentő nagy versenyek esztendeje is, amikor a legfontosabb sportágakban jelentős hazai és nemzetközi versenyek követik egymást. Csaknem mindegyik sportág versenynaptárában bőven találunk olyan eseményeket, amelyeken hazai pályákon és külföldi sporttelepeken egyaránt lesz alkalmuk versenyzőinknek számot adni felkészültségük fokáról. Persze jut a versenyekből bőven az olimpia utáni időszakra is, hiszen januártól decemberig csaknem minden hónapnak meg lesz a maga kiemelkedő sporteseménye. Addig tehát, amíg a különböző sportágak legjobbjai felszállhatnak a római repülőgépre, a sport hívei bőven válogathatnak a színvonalas versenyek között. * Lesz alkalmuk kedvenceik versenyeiben gyönyörködni, izgulni, de egyúttal képet is alkothatnak maguknak arról, hogy Rómában milyen eséllyel állhatnak rajthoz a magyar versenyzők. Mert az olimpiai küzdelmeket megelőző versenyeket nemcsak úgy kell tekinteni majd, mint a felkészülés utolsó szakaszát és utolsó állomást Róma előtt hanem a legtöbbjét úgy is, mint válogató versenyeket. Érdekes, izgalmas és bizonyára színvonalas versenyekben lesz része 1960-ban sportszerető közönségünknek. Mielőtt átléptük az új esztendő küszöbét, megkérdeztük néhány szakemberünket: vezetőket, edzőket, versenyzőket, játékosokat, melyik az a verseny, amelyet a legnagyobb jelentőségűnek tartanak 1960 műsorában? Lássuk a válaszukat: tünk be a főiskolások nemzetközi szövetségébe, a FISU-ba. S hogy az egység gondolatát erősítsük, hogy elősegítsük a különböző országok főiskolásainak barátságos érintkezését, hogy kifejezésre juttassuk a béke és a barátság érzését, a fiatalok egymásra találását, azt, hogy közelebbről megismerjék és jegszeressék egymást, nagy jelentőségű tornákat rendezünk. Az a kosárlabda-torna, amelyre meghívtuk a Szovjetunió, Olaszország, Románia, Belgium, Lengyelország Franciaország és az NDK főiskolai válogatott együttesét, érdekes sportesemény lesz, mert az egyes csapatok öszszeállítása csaknem megegyezik az olimpián szereplő nemzeti válogatottéval — nyilatkozta Kutassi László, a Magyar Egyetemi és Főiskolai Sporttanács elnöke. 1960-ban jóval erősebb együttessel tudnak kiállni a nemzetközi mérkőzésekre, mint 1959 ben. Bizonyosan erősen fűteni fogja őket a visszavágás vágya, hiszen kétszer egymás után súlyos vereséget szenvedtek a magyaroktól. Bigaams egyébként erősen sarkall az a vágy, hogy a jobbfedezet helyén ismét tagja legyek a magyar válogatottnak. JÚNIUS Bulgária*—Magyarország válogatott kötöttfogású birkózóviadal, Szófia — Ez a verseny lesz az olimpia főprófeája. A bolgárok minden sportágban rohamosan fejlődnek, de különösen birkózásban haladnak tértölelő léptekkel — mondta Matura Mihály, az MTSH főelőadója. —" Számunkra nagyon fontos lesz ez a találkozó, mert képet nyerünk birkózóink reményeiről az olimpiával kapcsolatban. Természetes, hogy utánpótlásunk kialakításának is fontos állomása lesz ez a viadal. JÚLIUS Magyarország—Anglia válogatott úszóviadal, Budapest Maróti László, a MUSZ főtitkára az olimpiai versenyek mellett ezt a válogatott viadalt emelte ki a sportág nemzetközi naptárából: — Az angol válogatottól 1959- ben Cardiffban súlyos vereséget szenvedtünk. Igaz, rossz körülmények között, a számunkra rossz időpontban megrendezett versenyen. Érthető tehát, ha nagy súlyt helyezünk arra, hogy a július 16— 17-i budapesti visszavágón sokkal szorosabb versenyt vívjunk az angolokkal. Ezen a versenyen bebizonyíthatjuk, hogy ez az év valóban a felemelkedés esztendeje a számunkra. Növeli a viadal értékét az a tény is, hogy ez lesz az utolsó válogató az olimpia előtt. ber 11-én, Berlinben kerül sor. Ellenfelünk ebben a sportágban különálló klasszist képvisel. Az 1959 elején történt átszervezés miatt válogatott együttesünk kialakítása most van folyamatban és reméljük, hogy őszre már olyan játékerőt képvisel, hogy méltó ellenfele lehet az NDK válogatottjának is — nyilatkozta Madarász István, a kézilabda szövetség főttkára. OKTÓBER Belügyi szervek nemzetközi spartakiádja, Budapesten HORVÁTH MIHÁLY alezredes, a BM sportosztályának vezetője szerint az őszi hónapok egyik igen érdekes eseménye lesz a belügyi szervek atlétikai spartakiádja. A baráti országok belügyi szerveinek atlétái szeptember 30 és október 2-a között Budapesten mérik össze erőiket. A verseny méretére jellemző, hogy rajtunk kívül 10 ország jelentette be eddig részvételét. Közel 350 atléta küzd majd egymással, közöttük nagyon sok világnagyság, olyanok is, akik hazájuk színeit előzőleg az olimpián, vagy a nemzeti válogatott együttesekben képviselik. NOVEMBER Magyarország—Belorusszia válogatott ökölvívó-mérkőzés, Budapesten Szántó Imre, az ökölvívó-válogatott keret edzője így vélekedik erről a találkozóról: — 1959-ben 12:8 arányban maradtunk alul a Belorussziával szemben, amely kitűnő erőkből álló együttes. A novemberi visszavágó Budapesten az 1961-es EB-re készülő versenyzőink nagy erőpróbája lesz, de egyben a fiatalok erőpróbája is, akikkel fel fogjuk frissíteni válogatott együttesünket. Azért örülünk már előre ennek a találkozónak, mert abban az időpontban kerül sorra, amikor a mi versenyzőink formájuk tetőpontján lesznek s így bizonyára színvonalas küzdelmet láthat majd a közönség. JANUÁR Spreafico párbajtőr egyéni verseny Milánóban A magyar párbajtőrözők már két héttel ezelőtt megkezdték felkészülésüket az új esztendő egyik legnagyobb jelentőségű versenyére. A Spreafico versenyen az előző években is már több mint 200 induló volt, az 1960-as találkozó még nagyobb méretűnek ígérkezik. A felkészültség, a technika, a fizikum és az akaraterő nagy próbája ez a verseny s ha a győzelmet mindezek mellett a sorsolás szeszélye erősen befolyásolja is, mégis az olimpia évében sok mindent előre jelez — mondotta Sákovics József, az 1959-es VB-n győztes párbajtőr-csapat egyik legjobbja, a Sprenfico kétszeres győztese. FEBRUÁR Tavaszi rajt a labdarúgásban Február 28-án indul a bajnokság második félideje, akkor kezdődik számunkra a bajnokság nehezebb része. Jól tudjuk, ebben a bajnokságban, amelynek egyik fő jellemzője az erők egyensúlya, az a 3 pont előny, amit az őszszel szereztünk, csak akkor lehet elegendő a végső sikerhez, ha az egész tavaszi idényben töretlen lendülettel és akarással harcolunk. " Személy szerint úgy gondolom, ha azt a jó szellemet, amely együttesünkben kialakult, tovább ápoljuk és erősítjük, ha a játékosok színes lélekkel küzdenek, akkor van esélyünk a bajnoki cím megnyerésére — mondotta el véleményét Csáki Sándor az Újpesti Dózsa elnökhelyettese. MÁRCIUS Nemzetközi főiskolai kosárlabda-torna — Az elmúlt évben több jelét tapasztaltuk, hogy az egység gondolata világszerte egyre nagyobb helyet kap a főiskolások sportjában. Ennek a gondolatnak vagyunk mi is harcosai, ezért lép ÁPRILIS Asztalitenisz Európa-bajnokság, Zágráb Kerekes Dénes a MOATSZ elnöke az asztalitenisz legnagyobb eseményének a Zágrábban, ápri 1100 30 10 között lebonyolításra kerülő Európa-bajnokságot tartja. — Az előjelekből ítélve nagyon erős és nagylétszámú lesz a sportág Európa-bajnoki versenye, s így páratlanul nehéz dolga lesz az indulóknak minden versenyszámban, a mieink közül elsősorban az Európa-bajnok Kóczián Évának, Bercziknek és a betegségéből már teljesen felépült Sidónak. Úgy vélem, a nők mezőnyében az angolokkal és a románokkal, a férfiaknál pedig a jugoszlávokkal, a csehszlovákokkal és a svédekkel kell majd nagy küzdelmet vívnunk. MÁJUS Magyarország—Anglia válogatott labdarúgó-mérkőzés, Budapesten Bundzsák Dezső, a Vasas válogatott jobbfedezete mondotta a májusi nagy eseményekről: — Magam az új év sporteseményei közül a magyar—angol válogatott mérkőzést várom a legnagyobb érdeklődéssel már csak azért is, mert az angolok szilárdan bíznak abban, hogy AUGUSZTUS Jubileumi nemzetközi röplabda-torna, Budapesten Abád József, a röplabda válogatott keret edzője mondta: " Az 1960-as év az októberben Brazíliában sorra kerülő VB-re való előkészületek jegyében zajlik, le.Ennek egyik legfontosabb és a VB előtti utolsó állomása lesz a jubileumi torna, amelyen a Szovjetunió válogatottja mellett részt vesznek a népi demokratikus országok férfi válogatott együttesei, továbbá előreláthatólag a francia és az olasz csapat is. Annyi bizonyos, hogy ehhez fogható színvonalas mérkőzéssorozatban eddig még nem volt része a röplabdasport híveinek Magyarországon. SZEPTEMBER NDK—Magyarország férfi kispályás kézilabda válogatott mérkőzés, Berlin Kézilabda sportunk legnagyobb jelentőségű eseményére novem DECEMBER Csehszlovákia—Magyarország cselgáncs-viadal, Prágában Egyik legfiatalabb sportágunk ez évi nagy versenyéről így beszélt Somodi Zsigmond, a cselgáncs szövetség főtitkára: — Sem a csehszlovákok, sem mi nem tudtunk még felzárkózzni a cselgáncssport európai élvonalába, de északi szomszédaink, akik körülbelül egy évtizeddel előbbre tartanak, mint mi, a múlt évben a második vonal elejére küzdötték fel magukat. 1956- ban a Prága—Budapest találkozón érzékeny vereséget szenvedtünk, így a mostani találkozó jó alkalom lesz az összehasonlításra, mennyit fejlődtünk az elmúlt három év alatt?★ íme, néhány lap 1960 nemzetközi sportnaptárából. Csak kis ízelítő, mert az olimpia évében — az olimpiai versenyeken kívül — a különböző sportágak válogatottjai nem kevesebb, mint 355 nemzetközi találkozón vesznek részt idehaza és külföldön. És a számban még nem is szerepel az a körülbelül 60 nemzetközi mérkőzés, amelyet klubcsapataink bonyolítanak le külföldi ellenfelek ellenében. TÍZEZER RÉSZTVEVŐ — Milyen volt az 1959-es év a Vili. kerület fiataljai számára? — ezt a kérdést tettük fel az ISB elnökének, Turgonyi Lászlónak. — Sikerekben gazdag, úgy, ahogy az újévi üdvözlő kártyákon kívánták. A múltról röviden csak ennyit. De vegyük át a szót mi. Van valami, amire a VilI. kerületiek sokkal büszkébbek, ami jobban érdekli őket, mint a múlt év eseményei. S ez pedig az, hogy őszszel kiírtak egy Ifjúsági Spartakiádot a kerület fiataljai részére. Tíz sportágra szól a kiírás, s az történt, amire sem az ISB, sem a TST a legmerészebb álmában sem gondolt — 10 ezres létszámot mozgatott meg ez a spartakiád. 67 csapat nevezett be például a háromfordulós röplabda-mérkőzésre, 70 asztalitenisz-csapat, köztük 18 női csapat és hol van még a kispályás labdarúgás, az úszás, a torna, az atlétika, a természetjárás! Váratlanul jött — s nem biztosítottak elégtornatermet. De azért dicséretükre legyen mondva, eddig még nem volt fennakadás. Ezzel a fél évig tartó spartakiáddal segítik az „Ifjúság a szocializmusért** próba letételét is, hiszen a három próbapont közül az egyik a sportban való résztvétel. És mivel igazolt sportoló nem indulhat, s a benevezetteknek több alkalommal kell játszaniuk , az annyit jelent, hogy az 1960-as évre már megoldották az új erők bekapcsolását a sportmozgalomba. Természetesen még van tennivaló. De ha jó munkát végeznek a sportvezetők, akkor el lehet érni, hogy az alkalmilag felvett mezt sokáig és sikeresen használják a VIli. kerületi fiata■ok- ek. gy.j aaj-— /£ Péntek, 1960. január 1. A falusi spartakiád, a parasztfiataliság nagyszerű sport-seregszemléje kilencedszer kerül megrendezésre ebben az évben. Ezzel kapcsolatban Csiacsai József, a TST elnöke a következőket egyszer Szolnokon került lebonyolításra, most pedig majd Egerben lesznek a Falusi Dolgozók Spartakiádjának döntő küzdelmei. Természetesen minden erőnket latba vetve készülünk anagy eseményre. Az egri stadiont jól előkészítjük, s most folynak egy iker tekepálya építkezései is Mintegy 1300 versenyző és vezető részvételére számítunk, akiknek az elhelyezése nem okoz különösebb gondot Egerben, hiszen augusztusban a kollégiumok már üresek lesznek és a turista szállók is rendelkezésre állnak. A Heves megye fiataljai eddig nem sok vizet zavartak az országos döntőkön, de bízunk benne, hogy ebben az évben másképp lesz. Természetesen teszünk is érte valamit. Tavasztól vándoredzők látogatják majd sportolóinkat, az eddiginél nagyobb gondot fordítunk felkészülésükre. Abban reménykedünk, hogy a spartakiád döntői minden tekintetben serkentőleg hatnak Heves megye sportjára.