Népsport, 1960. szeptember (16. évfolyam, 178-202. szám)

1960-09-01 / 178. szám

Akad tanulni való bőven . Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése. — Róma, augusztus 30. Már egy héttel ezelőtt is gyakran volt zsúfolt az Acqua Acetosa sportkombinát atlétikai pályája, de mi volt az ehhez a kavargó, színes kénhez viszonyítva, amely most fogadja a délutáni órákban az embert az atlétikai versenyek küszöbén. ..Csak a 16 ország atlétái tartanak egy időben edzést. Itt van az amerikai csapat egy része, aztán szőke németek, pirosmelegítőe magyarok, lengyelek, jugoszlávok barnában pakisztániak, fekete Ugandaiak és így tovább. A késő délutáni órák a legkedveltebbek, ilyenkor szinte elképesztő a nyüzsgés a pályán. Az egyik német újságíró elmondta, hogy három atlétájuk már reggel fél 8-kor jött ki edzésre. Nem bánták meg, mert egy órán keresztül övék volt a pálya, zavartalanul dolgozhattak. A mi 1500-as futóink is inkább vállalták, hogy már 4 órakor jöjjenek edzeni, amikor még kisebb a zsúfoltság és már pakolnak, amikor a többiek egymás után érkeznek. Rajtuk kívül a súlylökő Nagy Zsiga végzi még edzését, az 5000-esek az olimpiai falu melletti kis rétre mentek futni. A szovjet, brit és skandináv atléták más pályán találhatók. Itt van viszont, a német Háry. Lejön a pályára, közben tízezer állítják meg a fényképészek, hússzor az, újságírók és nem tudom hányszor a szigorú ellenőrzés ellenére a pálya körül is nyüzsgő autogram-gyűjtők. Megpróbál edzést tartani, aztán kis idő után láthatólag feladja. Az érdeklődés középpontjában azamerikaiak állnak. Itt van az egész vágtázó gárdájuk. Sime az egyetlen ,,fehér” közöttük (Morrow-t még tartaléknak sem hozták el). Minden előző hírrel szemben Sime nem vörös , hanem barna hajú, egyáltalán nem olyan robosztus vágtázó típus, mint a fényképekről gondolta volna az ember. A vágtázóknak persze tetszik a nagy meleg, de azért így is alaposan bemelegítenek. Norton például 20 percen keresztül végez különböző gimnasztikai gyakorlatokat. Azután bent a pályán felállnak sorba egymás mellett és egymás után 50—60 m-t futnak a füvön magas térdemeléssel, láthatólag a minél jobb elrugaszkodást és a combemelő izmok munkáját hangsúlyozva. Amikor befejezték, felállnak egymás mellett a túlsó oldalon és kezdik elölről visszafelé az egészet. Azután rajtgyakorlatok következnek, működésbe lép az olasz Indító. Érdekes megfigyelni, hogy Norton és Sime a rajtnál lazán behajlított ujjainak külső középső perceire támaszkodik. Messziről úgy látszik, mintha nem volnának ujjai. A többiekkéztartása is különbözik az általános európaiaktól, lefelé teljesen kinyújtott ujjakra támaszkodnak. Norton és a többiek is 5—6 rajtot végeznek. Meglepően hamar felemelkednek a rajt után. A mozgásukban van közöttük különbség, de mind igen lazák. Norton például egészen magasra emeli a csípőjét és szinte erőltetettem hosszú léptekkel fut. Sime viszont alig emeli a csípőjét. A sovány arcú Johnson, aki kanyaróé 200 m-en világcsúcsot futott, a célegyenes végén rakja le rajtgépeit. " A kanyarfutást gyakorolja, ő lesz az amerikai váltó harmadik embere. Az amerikai edzők, vagy ahogy őket nevezik, a coach-ok azt mondják, hogy még egy olimpia előtt sem tartottak annyi váltóedzést mint most. Hja, ők is tudják, hogy csak a futótudás az erős európai váltók ellen már nem elég. A váltónak egyébként a Budapesten is járt alacsony termetű néger gátfutó Jones lesz a kezdő embere. Ő a túlsó egyenesben most éppen négy gáton gyakorol. ..Beszáll .melléje a jugoszláv Larger is, három gátig egészen jól tartja magát, az amerikai akkor lendül bele igazán. A 110-es gátfutás első számú esélyese az ugyancsak néger Calhoun a lelátón ül felöltözve, s feleségével onnan figyeli riválisait. Érdemes átruccanni a futópálya mögött elterülő külön dobóhelyre is, világnagyságok adtak itt egymásnak találkozót. A kalapácsvető Rugyenkov jut éppen edzéshez (ő a szovjet atléták egyetlen képviselője a pályán), 66—67 métereket dobál. Az amerikai világcsúcstartó Connolly felöltözve figyeli. Amikor az esélyekről kérdezek, maga helyett — másról beszél. — Számolni kell a lenevelúttal — mondja. — Most versenyeztem ellene, nagyon sokat javult a technika.J& é© könnyen betörhet az első három közé. A súlylökölkörnél az Európacsúcstartó brit Rowe látható, az amerikai súlylökök viszont nincsenek sehol. A rossz nyelvek szerint külön-külön tartanak edzést, nem akarják elárulni formájukat egymásnak a szerdai nagy összecsapás előtt. Itt van viszont a serelyhajító Aller, akit az európaiak elsőszámú ellenfélnek tartanak. Egész furcsán messzire tartja magától a gerelyt, tisztán erőből dob és láthatólag nem tudott még megbarátkozni a svéd olimpia cerellyel. Ennek ellenére igen biztos a győzelmében. Majd meglátjuk . . . Visszafelé a dobóhelyről ismerő© alakkal találkozunk. Világos barna hosszú arc kis bajuszkával* a jamaikai McKinley két olimpia 400-as hőse. Most a jamaikai, helyesebben brit-nyugatindiai atléták edzője. Éppen szedi össze fiait. Igen büszke a jóval alacsonyabb és sötétebb bőrű Kerr-re. ..Nagyobb esélye van neki 800-on, mint 400-on” — mondja. — Képesnek tartom 1:45 körüli időre. Sajnos, taktikailag még nem elég érett , ha nagy helyezkedés lesz, akkor nem biztos, hogy feltalálja magát. A pálya szélén viszonylag alacsony termetű turbános Indiai atléta öltözködik. Szemre nem sokat mutat, pedig ő a híre© Milkha Singh. Néhány napig egy ki® húzódással bajlódott, de nem lehetett komolyabb a dolog, mert hétfőn teljesen egyedül futva 46.2-t mértek neki az idegenek 12 400- ra. Most kiáltás harcan a bejárat felől, itt az autóbusz. Hirtelen ürülni kezd a pálya, az edzést már befejezett atléták szinte versenyszerűen szaladnak a kapu felé. Nem akarnak lemaradni az autóbuszról, mert hiába van közel az olimpiai falu, ebben a nagy melegben senki sem szeretnétább sz. A XVII. Nyári Olimpiai Játékok csütörtöki, VII. versenynapjának műsora ATLÉTIKA, stadio Olimpico. 9: a férfi magasugrás selejtezői, a női gerelyhajítás selejtezői, a 100 méteres női síkfutás előfutamai, 15: a női gerelyhajítás döntője, a 100 méteres női síkfutás középfutamai. 15.15: a férfi magasugrás döntője, 15.40: a 100 méteres férfi síkfutás középfutamai, 16.15: a 400 méteres gátfutás középfutamai, 16.40: a 800 méteres férfi síkfutás középfutamai, 17.10:a 80 méteres női gátfutás döntője, 17.30: a 100 méteres férfi síkfutás döntője, 17.50: a 3000 méteres akadályfutás előfutamai. BIRKÓZÁS. Basilica di Massenzio. 10., és 20: szabadfogású selejtező mérkőzések EVEZÉS. Castel Gandolfo. 10: egypárevezős reményfutamok, 11-15:kormányos kettős reményfutamok. 15: kormányos nélküli négyes reményfutamok 16: kétpárevezős reményfutamok. 17: nyolcas reményfutamok. GYEPLABDA. Stadio dei Marmi. 10: Pakisztán—Japán, 15: Kenya —Franciaország. 16.30: Lengyelország—Asztrália. KOSÁRLABDA. Palazzetto dello Sport. Döntő mérkőzések az 1 — 8. helyért. I. csoport: Csehszlovákia—Lengyelország, Brazília — Olaszország. II. csoport: Egyesült Államok—Jugoszlávia, Szovjetunió—Uruguay. Mérkőzések a 9— 16. helyért. Nápoly. I. csoport: Magyarország—Bulgária, Fülöp- szigetek—Portorico. II. csoport: Franciaország — Spanyolország, Japán—Mexikó. LABDARÚGÁS. I. csoport: Jugoszlávia— Bulgária, Róma, 21. Jenni (olasz). Törökország—Egyesült Arab Köztársaság. Livorno, 21. Nuffel (belga). II. csoport: Olaszország—Brazília. Firenze, 21. Leafe (angol). Nagy-Britannia .—Tajvan, Grosetto, 21. Kandlbirder (német). HI. csoport: Lengyelország— Argentína Nápoly, 21, Gapan (török). Dánia—Tunisz, Acquila, 16, Campanati (olasz). IV. csoport: Franciaország—Magyarország, Róma, 16, Orlandini (partjelző: Marchese, Adami, mindhárom olasz). Peru — India, Pescara, 21, M. Imám (BAK). ÖKÖLVÍVÁS. Palazzo dello Sport. 15. és 21. középdöntő mérkőzések. ÚSZÁS, stadio del Nuoto. 8.30: a férfi toronyugrás középdöntője, 10.10: a 100 méteres női hátúszás időfutamai, 20.30: a 400x100 méteres férfi vegyesváltó döntője, 20.55: a 100 méteres női hátúszás középfutamai, 21.15: a 400 méteres női gyorsúszás döntője, 21.40: a 4x200 méteres férfi gyorsváltó döntője. VITORLÁZÁS. Nápoly 9: a vitorlás versenyek 4. futama valamennyi hajóosztályban. vívás. Palazzo dei Congressi, 8.30: a női tőrvívás középdöntője, 15: a női tőrvívás döntője vízilabda. Stadio del Nuoto 22.10: Hollandia—Egyesült Államok (II. csoport), 23.10: Magyarország—Jugoszlávia (II. csoport). Két lap öt sportágról A belga Les Sports-ba öt római tudósító küld jelentéseket a sportolók legjobbjainak nemzetközi vetélkedéséről. A kajakkenu döntőkhöz fűzött megjegyzésekben a többi között ezek állanak: ,A hétfői események és eredmények most is a keleteurópai országok nagy fölényét igazolták. Ugyanakkor egy-két jó egyedi eredménytől eltekintve arra is rávilágítottak, hogy Nyugat-Európában és főként nálunk egynémely számban még gyerekcipőben jár ez a sportág."Az első forduló eredményei alapján — írja a lap egyik tudósítója a labdarúgó-rovatban — azt hittük, rossz jósok voltunk, amikor azt hittük, hogy a magyarok az olimpia nagy esélyesei A hétfői események azonban azt mutatták, hogy továbbra is a magyarok állnak az első helyen az esélyek latolgatásánál. Egyrészről azért, mert kiderült, hogy az indiai együttes nem gyenge csapat, hiszen a franciákkal döntetlenre végzett, másrészről pedig a magyarok a második fordulóban imponáló gólkülönbséggel győzték le a perui csapatot, ami Franciaországnak csak nehezen, egy gólos különbséggel sikerült. A Libre Belgique sportrovatában az olaszok imponáló kerékpár fölényéről ír. Hangoztatja, hogy a házigazdák nyilván számítottak a jó szereplésre de hogy ilyen elsöprő győzelmet arassanak nagy erősségük, a pályaversenyek mellett az országúti csapatversenyben is, arra a szakértők sem igen gondoltak. A lap latolgatja a vívásban az esélyeket. Női tőrben a szovjet, magyar és román vívókat tartja erősnek. Párbajtőrben szerinte az olaszok és franciák között alakul majd ki heves küzdelem. Ami pedig a kardot illeti — írja —, az továbbra is a magyarok fölényének jegyében játszódhat le. Nem szabad azonban lebecsülni a lengyeleket sem. Visszaállt a tekintély A L’Equipe egyik kiküldött tudósítója labdarúgásban újra meg újra visszatér az első forduló „meglepetéséhez”, a magyar együttes India elleni szoros győzelméhez. A második mérkőzésről szóló elemzésében azonban már „visszaállítja” a magyarokat a legfőbb esélyesek közé, mert — mint írja — „Úgy játszottak Peru válogatottjával, azzal a csapattal, amelyet mi alig tudtunk legyőzni, mint macska az egérrel.” Albert és Göröcs bebizonyította, hogy mégis ők ketten a legjobb játékosok az olimpián. Bezzeg Franciaország! Most azon szégyenkezik, hogy India ellen Coincon góljával a második félidőben tudta csak megmenteni az országot egy csúfos vereségtől.” Az olasz—angol labdarúgómérkőzést — folytatódik a tudósítás — a játékvezető teljesen meghamisította. Az olaszok mindkét gólja szabálytalan volt, ráadásul a középhátvéd Salvadoré az első félidő tizedik percétől kezdve mindvégig rugdosta az angol csatárokat. A nagy párizsi sportlap első oldalán nyolc hasábos címben közli, hogy „Az 1960-as Fraser győzött az 1956-os Fraser ellen”. Az ausztrál úszónőnek a 100 méteres női gyorsúszás római, döntőjében saját maga, 1956-os eredménye volt a legnagyobb ellenfele — állapítja meg. Őis legyőzte a félelmetes ellenfelet. Nyolc tized másodperccel úszott jobbat, mint négy évvel ezelőtt. Kajak-kenuban vastagbetűs cím jelenti be, hogy a „magyarok hét számban 6 érmet szereztek”. Igaz ugyan — teszi mindjárt hozzá —, hogy az „éremelosztás” nem egészen a remélt módon történt a magyarok szempontjából. A France Soir-ban Esquénasi neves újságíró a labdarúgás esélyeit latolgatja. „Annyi csalódás ért bennünket az eddigi napokban — jegyzi meg —, hogy a meglepetések sorában most már csak egy következhetnék: ha legyőznénk a magyarokat labdarúgásban. Ha nem is bízunk benne, legalább ábrándozzunk róla.” A lap szerint az amerikaiak még mindig nem nyugodtak bele Larson második helyébe a 100 méteres férfi gyorsúszásban. Most a TV- filmet akarják felhasználni bizonyítékul, amit szerdán várnak vissza az Egyesült Államokból. „Továbbjutásunkhoz aligha van remény...“ Mérlegre állítva az eddigi eseményeket, elmondhatjuk hogy a lengyel versenyzők általában jól állták meg a helyüket — írta kedden a Sport Katowice. Egy dolog azonban nagyon lesújt bennünket: az, hogy labdarúgóink vesztesen hagyták el a pályát a dánok elleni mérkőzés után. Erre egy pillanatig sem gondoltunk, mi mindig Argentínát tartottuk a legnagyobb ellenfélnek. Ám az eredménytől eltekintve elmondhatjuk, hogy a közönség magas színvonalú mérkőzést láthatott. Továbbjutásunkhoz ilyen módon aligha van remény, mert a dánoknak egy döntetlen is elég a továbbjutáshoz. De tegyük hozzá, hogy legközelebbi ellenfeleik a tunisziak lesznek, akiket mi ötgólos különbséggel győztünk le . . . Kajak-kenuban — folytatja a cikk — meg vagyunk elégedve szereplésünkkel, két bronzérmet szereztünk. Kellemes meglepetésnek számít, hogy kosarasaink csoportelsőként jutottak tovább, a továbbiakban azonban már sokkal nehezebb ellenfeleink lesznek. Nem bajt, mi még erre sem számítottunk. A Przeglad Sportowy római tudósításában örömmel ad hírt arról, hogy a lengyelek közül kedden délig még csak 1 versenyző esett ki a küzdelemből .,Az atlétika mellett — írja a tudósító — az ökölvívásban pályázunk érmekre és az eddigi szereplésünk derűlátásra jogosít fel. Bízunk benne, hogy könnyűsúlyban Pazdzior, középsúlyban pedig Walasek a kedvező sorsolás és jó formája miatt felkerül az emelvény valamelyik fokára." Livio Trape könnyei Az olasz lapok bánatosan számolnak be az országúti egyéni kerékpáros bajnokságról, Livio Trape — írják — az utolsó pillanatig bajnoknak tekinthette magát, hiszen a szovjet Kapitonov csak az utolsó 5 méteren biztosította tíz centiméteres győzelmét. A csalódott Trapétól az újságírók megkérdezték, hogy miért nem próbálta meg lerázni a szovjet versenyzőt. „Próbáltam kétszer is” — felelte Trape —, „de tapadt hozzám, nem sikerült lehagynom. Tíz centiméterrel elveszteni egy versenyt...” — sóhajtott fel Trape és sírva fakadt. Az Unita közli az olasz fiú fényképét amint kezével eltakarja a szemét. Az olasz lapok egyébként egyértelműen elismerik, hogy a szovjet versenyző megérdemelte a győzelmet. Szemüveget a bíráknak! Az Unita az angol Fischer és a szovjet Feofanov ökölvívó-küzdelméről ír. E szerint a szovjet versenyző, aki technikailag is igen nagy értékű öklöző, meggyőző fölénnyel mérkőzött. A lap bírálja a zsűri több ítéletét és azt írja: ideje lenne, hogy a bírák jobban kinyissák a szemüket és ne tévedjenek döntéseikben. Több hibás ítélet született kedden is, például akkor, amikor az ausztrál Bukovszkyt hirdették ki győztesként a dél-afrikai Sutiéval szemben. Azutóbbi kétségkívül fölényben volt, a zsűri tagjainak döntése teljesen érthetetlen. Az meg kifejezetten botrányos, ahogy a venezuelai Romerot az amerikai Campgellel vívott mérkőzésén megfosztották a győzelemtől. Romero végig fölényben volt. Két aranyérem , két meglepetés Bő teret szentelnek az olasz lapok a keddi versenynap ké érdekes és kiemelkedő eseményének, a két újabb szovjet aranyérem történetének. Mindkét olimpiai bajnokságot a szovjet versenyzők részére eddig eléggé idegen számban, az országi egyéni kerékpáros viadalon és a férfi tőrvívásban szerezték meg Olaszországról lévén szó, különösen sokat foglalkoznak a lapok a kerékpáros olimpiák történetében eddig egyedülálló eseménnyel, azzal, hogy a klaszszikus távon és az Olaszországban oly népszerű sportágban ezúttal nemzetközi eredményekkel nem dicsekedhető szovjet sportolóknak sikerült megszerezni az elsőséget. Kapitonov teljesítménye igazán nagyszerű volt — körülbelül ez a lapok általános megállapítása. A szovjet fiú megmutatta, hogy olyan képességekkel rendelkezik, mint az erő, a gyorsaság és az állóképesség. Elismerő hangon írnak a férfi tőrvívás első helyezettjéről, a 22 éves robosztus alakú Zsdánovicsról is. Stílusáról szólva kiemelik, hogy az valóban bámulatos és minden kétségen kívül az eddigi legnagyobb vívóékhoz hasonlít. Zsdanovics figyelemre méltó taktikával vívott, kitűnően bánt az idővel is. Világrekord — az olimpia után Mint ismeretes, Farrell-t, az, amerikaiak kiváló gyorsúszóját vezetői nem indították a 100 m gyorsúszásban, csak két váltószámban versenyzett. Farrell most újságíróknak kijelentette, hogy az olimpia után abbahagyja a versenyzést. Nápolyban még elindul ,majd a közvetlen az olimpia után lebonyolításra kerülő úszóversenyen és megjavítja a 100 m. gyorsúszás világrekordját. Ez lesz búcsúja a sporttól. Kíváncsian várjuk az ígéret beváltását. Az utolsó menetben _ mozdulatlanul A Gazzetta dello Sport részletesen foglalkozott a magyar Kozma é© az olasz Bulgiarelli mérkőzésével. A lap azt írja, hogy az olasz fiúnak csak akkor lett volna esélye a nála 24 kilóval nehezebb Kozma legyőzésére, ha állandóan támad és előbb szerez pontokat, mintsem hogy a súlyfölény érvényesülhetne. Kozma azonban elérte, amit akart, Bolgáréi ii nem tudott kivédeni egy forgatást, noha csak egy pillanatra ingott meg. Az utolsó menetben az olasz a fiú kétségbeesetten támadott, Kozma szinte meg sem mozdult és így a győzelem csak az övé lehetett. Olimpiai eredménytábla Az első öt versenynapon 22 versenyszámban avattak olimpiai bajnokokat. A következő sportágakban, 111. versenyszámokban dőlt már el a bajnoki cím sorsa: kajakkenu (7 versenyszám), kerékpár (6 versenyszám), műugrás (férfi és női), toronyugrás (női), úszás (100 m férfi gyors, 100 m női gyors,200 m férfi mellúszás, 200 m női mellúszás, 100 m női pillangó), vívás (férfi tőr). I. II. III. IV. V. VI. Ausztrália 2 — 1111 Belgium — 1 1 — — — Brazília — — 1 — — Bulgária — — — — — 1 Csehszlovákia — — — — 2 1 Dánia 1 — — 12 1 Egyesült Államok 3 5 1 A ■ 1— 1 Franciaország — — — 1 —1 Hollandia — 1 14 2 1 Japán — 1 — — — — Kanada — — — — 1 2 Lengyelország — — 2 3 — — Magyarország 1 3 2 — 3 — Mexikó — — 1 1 — — Nagy-Britannia 1 — 2 1 1 1 Németország 3 7 1 1 — 1 Norvégia — — — — — 1 Olaszország 5 2 1 — 12 Románia — —2112 Svédország 1 — 1111 Szovjetunió 5 2 5 3 4 1 HOL MARADNAK A NÉZŐK? !- Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése. (Róma, augusztus 31.) A római játékok különféle versenyeiről adott tudósítások — kivéve talán az úszást és a ma kezdődött atlétikát — visszatérő refrénje: a mérkőzésekre, versenyekre meglepően kevés néző volt kíváncsi. Dehát hol maradnak a nézők? A rómaiakat egyáltalán nem érdekli a világ legnagyobb sportversenye? Erre mutat legalábbis az, hogy például az olasz Galardioninak, aki két olimpiai győzelmet szerzett hazájának, a csodaszép Velodromóban mindössze 2000 néző tapsalt. „Róma remélhetőleg nem azzal írja be nevét az olimpiák történetébe, hogy visszatérőjelzőként „a közönségnélküli olimpiák” elnevezést kapja. Ijesztő az a kilátás, amelyet a római játékok sok versenye sejtet, hogy tudniillik milliók űznek a televíziós készülékek előtt, az atléták pedig óress lelátók előtt versenyeznek és a stadionból kivesz a versenyek hangulatához oly fontos taps és fütty" — írja a Süd Deutsche Zeitung. Bizonyos, hogy a televíziónak nagy szerepe van az olimpiai események kismértékű látogatottságában, de aligha járunk messze az igazságtól, amikor nem ezt tartjuk a legfőbb oknak. A magyarázat sokkal inkább megtalálható abban, hogy a különböző események helyárait, még a kevésbé népszerű sportágak helyárait is, meglehetősen magasan állapították meg. Annyira magasan, hogy még az amerikai turisták sem hajlandók sok esetben megfizetni. Legalábbis erre utal az amerikai olimpiai csapat vezetőinek ismételt szigorú figyelmeztetése versenyzőikhez, hogy személyazonossági igazolványukat ne kölcsönözzék az államukból érkezett barátaiknak, mert az könnyen a játékokról való kizárással járhat. (A versenyzők személyi igazolványával minden eseményre be lehet menni.) A jegyek tehát drágák és különösen drágák az olasz munkásembereknek, akiknek jövedelme 30 000 líra körül mozog. Ebből a keresetből bizony meg kell gondolni, hogy kiadhatnak-e sporteseményre rendszeresen, mégha az a sportesemény egy olimpia is — 1000 lírát. Mit tehetnek tehát? Inkább otthon maradnak. Ardai Aladár Fidzsi olimpiások olimpiai formaruhában , nadrág helyett szoknyában. (MTI, Külföldi Képszolgálat) CSAK RÖVIDEN Bob Richardst, a „repülő pásztort”, a londoni olimpia bronz-, a helsinki és a melbourne-i olimpia aranyérmesét, a kiváló rúd- s ugrót Rómában televíziós riporterként láttuk viszont. Ez a negyedik olimpiám — jelentette ki Richards — de ez a mostani a legnehezebb. Brundage nem ér rá Dél-Afrikába utazni... Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése.* (Róma, augusztus 31.) A délafrikai faji megkülönböztetés és a színes bőrű sportolók kizárásának kérdése, sajnos, ezúttal sem került a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elé. A dél-afrikai kérdés azonban nem aludt el. Egy ottani anglikán lelkész, bizonyos Michael Scott tiltakozást nyújtott at Avery Brundage-nak, amelyben arra kérte, hogy személyesen utazzon Dél-Afrikába, s ott a helyszínen vizsgálja felül a színesbőrű sportolók helyzetét és a fehérek által irányított sportszövetséggel való viszonyát. A színesbőrűeket támogató szervezet, továbbá a dél-afrikai színesbőrű sportolók szövetségének nevében nyújtotta Gzahofaj be a tiltakozást, melyhez számos bizonyítékot csatolt, hogyan nyomják el a fehér faj felsőbbrendűségének nevében a kitűnő eredményekre képes színesbőrű sportolókat. Scott követelte: mindaddig zárják ki az olimpiai játékokból Dél-Afrikát, amíg nem biztosítja, hogy a sportban is az egész dél-afrikai lakosság egyenjogú képviselethez jut. Brundage kijelentette, hogy legnagyobb sajnálatára, a közeljövőben nem tud Dél-Afrikába utazni, a hallottak azonban igen nagy hatással voltak rá, s komoly gondot okoznak neki. Hivatalos nyilatkozatot nem tett, de kijelentette, hogy a NOB valószínűleg még foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. (subert) ------------------- ---------------- A Devitt-Larson párharc hullámai ■— Kiküldött munkatársunk távbeszélő-jelentése. — (Róma, augusztus 31.) A dolog tulajdonképpen úgy kezdődött hogy a 100 méteres férfi gyorsúszás döntője után mindenki Lance Larsont ünnepelte, mint bajnokot, őt fényképezték a fotósok, ,rá irányult a televízió kamerája, sőt állítólag még maga Devitt, az ausztrálok kiváló úszója is gratulált neki. Aztán jött az eredményhirdetés és az amerikaiaknak a nagy csalódás. A versenybíróság úgy döntött, hogy nem Larson, hanem Devitt ért elsőnek a célba. ő lett az olimpiai bajnok. Az amerikai úszóvezetők azonban nehezen nyugodtak bele a döntésbe, megszerezték az egyik televíziós társaság által készített fimet, amely a célbaérkezés pillanatát rögzítette. Rendeztek egy bemutatót, amelyre népes közönséget hívtak meg. Pergett a film és amikor az úszók a célhoz értek, megállították a képet. Hosszasan vizsgálták, aztán a nézők, kijelentették, hogy a film szerint, a győztes: Larson. A baj csak az, hogy ezt a véleményt kivétel nélkül amerikaiak hangoztatják. A bemutatóra ugyanis az amerikai olimpiai bizottság tagjait és csak amerikai újságírókat hívtak meg. Aligha hisszük, hogy ez a film megváltoztatja a versenybíróság döntését. A. A.