Népsport, 1961. január (17. évfolyam, 1-22. szám)

1961-01-01 / 1. szám

F­élti'S , Nézz csak ide, meg oda ... Hohó, a bohó hó alaposan megtréfál már a legelején, Szivart dug a szádba, parancsolj kedves öregem. Rágyújtasz, aztán -- alig pöfékelsz egyet, vagy kettőt, már robban is a szivar, színes szikrákat szór­, szerte szét, sziporkázó színjá­tékkal szórakoztató "csak győzd nézni. Nézd csak, mondja az ember,­ a srácok megnyerték­­az UEFA tornát, ők Európa, legjobbjai. Mi lenne hát most már a recept? Talán, ha ezeket a fiúkat együtt tartanánk és akkor... És akkor. . . puff... ott a következő röppentyű, végig se lehet gondolni, máris újra figyelni kell. Mert jól megtermett férfi áll a virágos rét szélért. Nézi a virágokat, de nem lát belőlük semmit. Merthogy minden idegszála odabenn van, a zágrábi nemzetközi vásár 20-as pa­vilonjában, ahol éppen egy másik pirosm­ezes pötyögteti a labdát vissza és megint vissza és újra vissza ... a­ svéd Borg­­nak. És röpül a pillanat és a táblán az áll, hogy 20:20 és most két poénon át az Európa-bajnokság.­­És csoda, hogy amikor az a két poén a mi javunkra pottyant, akkor valami földöntúli boldogsággal öleli magához Sid,a Feri Földi Lacit és­ Bérezik Zolit? Az ember­­meg azt mondja: •­­ Íme, hét számból öt Európa-bajnokságért nyertünk. Most mér talán fa japánt hát is célbave .... És tovább megintcsak nem mondhatja, mert ... puff. .. ott az újabb szikra .. . Messzéna és Kamuti ifivilágbanoksá­­got nyer Leningrádban . . . aztán .. . puff ... a még újabb . , 5:0-ra ,verjük az íreket a DK-ban .. . aztán .. . ~ Köszönjük: április, llát mégsem tettél bolonddá bennün­ket HATAN­­ AZ ÜZEMI SPORTRÓL Itt*a­­fiatáron", a XIX. kerü­letben áll a Várót* CsliHag Trak­tor g­yári. Ha valaki ismerte a régi Hofherr-gyári sportolók le­het csepelt és most újra jár a Hengersor" u­tcai sporttelepen, felmérhet!­­azt a hatalmas válto­zást, amely azóta -­s bement rajta. A régi futóhomokos, öltöző nélküli­­ pálya helyén gyönyörű, zöld gyepszőn­yeggel borított sporttelep áll, tenisz- és teke­pályával, öltözőkkel, gondnoki lakással, épülő klubh­ázzal, m­osó­­konyháva­l é® tribünnel. Valósá­gos kis epolitparadi­csoim, önkén­telenül felvetődik a kérdés: Vajon megérdemlik a traktor­gyár­­ak ezt a gondoskodást? Ne találgassuk. Menjünk be a gyári nagykapun és kérdezős­ködjünk . Tormássy János, a vállalat igazgatója olyan ember, hogy ha a terv­­teljesítésről van szó, nem ismer tréfát. Rá aztán igazán illik a közmondás: ami a szívén, az a száján. Amikor feltesszük a kérdést, először kissé elgondolkodik, majd így vál­aszol: — Nagyon örvendetes, hogy mind sportvezetőink, mind spor­tolóink nem a sportot, hanem a munkát tekintik elsődlegesnek. Sportolóinknak komoly szerepe van abban, hogy üzennünk ma tízü-neves élüzem, és őrzője a Mi­nisztertanács és a SZOT vörös vá­ndorzászlójá­nak. Természete­sem nagyra értékeljük, hogy versenyzőink a termelőmunka teg-esek vonalába­­ tartoznak és ezért, ha bármikor kéréssel for­dulnak hozzánk,­­ a lehetősé-’ geinkhez mérten. ■ igyekszünk­­maximális segítséget nyújtani nekik mindenben. Szeretnénk ha a sportban eddig elért mér­sékeltebb sikereiket a gazdasági munkájukban elért szintre em­el­­­­nék Svella János, az üzem szakszervezeti bizottságának titkára: — Véleményem­ szerint Üze­meink sportkörének­ élete, tevé­kenysége egészségesnek, jónak, sőt követendőnek mondható. Vannak olyan üzemek sport-­ körök, amelyekben ujjal muto­­­ga­tna­k arra a sportolóra, aki gazdasági munkájában kitűnő. Hát nálunk ez éppen fordítva van. Itt arra mutogatnak ujjal, aki a munkájában rossz, vagy közepes. Úgy gondolom­, ez he­lye© és követendő. Igaz, nincse­nek NB I-es versenyzőink, de mindent megteszünk, hogy ezek a­ munkájukat a becsülettel végző sportelek, a min­őségi sportban is egyre magasabb színvonalra jussanak. A pártbizottsággal és v­á­lalat­vezet­ősé­ggel e­gyet­értés­ben igyekszünk minden erkölcsit és anyagi támogatásit megadni. Nem az­ a végső célunk, hogy szakosztályainkból .1. osztályú szintet ,,préseljünk ki", hanem elsősorban az, as­ogy minél több dolgozót vonjunk be a sportba és ennek hatását lehetőleg minél többen hasznosíthassak a ter­melőmunkában. Ennyit mond az O. B.-títkár, de most búcsúzzunk el az ■iro­dáktól­­ és érdeklődjünk egy ki­csit a műhelyekben is. Az idén labdarúgásban, teké­ben és asztali teniszben rendez­tek­­ házi bajnokéért, ezenkívül az állandó jellegű ,..műhely­­k­rvályahiány szab h­atárt. Az itt feltűnt tel- jobbakból­­szakszervezeti bajnok­ságok­ban sz­ereplő — nem minő­sített — csapatokat­­ indított a sportkör vezetőége. Eredmé­nyeikről a csapatkapitányok így nyilatkoznak: Horváth László, a tekézők intézője: -t- Annyi volt a jelentkező, hogy akár négy csapatot­ is in­díthattunk volna, de pályahiány miatt még az idén is csak két ötös csapatra „telt" Abban már indulás előtt megegyeztünk, hogy minden héten kimarad a legrosszabb teljesítményt elérő versenyző és helyette az edzése­ken legjobb formát mutató ke­rül be így elértük, hogy áriás­ volt az igyekezet. Néhány ver­senyzőnk, mint Kondor, Újvári, Varga és Ruttensdo­rfer, olyan ered­ményeket ért el, hogy le­igazoljuk és jövőre már minő­­sí­tett csapatainkban szerepet tet­jük. Ha 1961-ben a pályakezdés rendeződik, okvetlenül elit­­eli­tünk egy női és egy férfi ifjú­sági csapatot is, s akkor nyolc teke csapat képviseli színeinket a minőségi és szakszervezeti bajno­kságokba­n. . Juhász László, az asztalitenisz-csapat kapitánya, a gépgyári karbantartó lakatosok csoportvezetője, így beszél ered­ményeikről: — Három éve játszunk a szakszervezeti bajnokságban , eddig minden évijén , az élcso­portban végeztünk. Tavaly­ bee­vereked­tük magun­k­al az orszá­gos­ döntőbe is, de ott már nem sikerült győznünk. Az idén t­alán sikerül Jelenleg az első helyen vagyunk. — Kik játszanak a csapatban? — Valent László gépbeállva Mészáros József lakatos brigád­­vezető­je én. — Van-e a csapatban kiváló dolgozó? Nevet, amikor válaszok — Három . .. Toldi Miklós, a labdarúgók csapatkapitánya már' 88 éve©. Híre© ember, nem a neve és az ereje miatt: hétszo­ros­­an kitüntetett kiváló dolgozó. Több mint 10 évig játszott a gyár első csapatéban. A mikori kiöregedett,­­alsóbb osztályban folytatta. Miért?­­ Nem tudják abbahagyni a fo­cit. A sport „életszüksségletükké" vált. Nagyon sokat segít nekik a munkában. Hol lenne a kon­díciójuk foci­ nélkül. Ezt vallja Fodor Imre technikus, Nagy Jó­zsef öntő, Pataki László lakatos­­ é© még sokan, akik egy csapat­ban játszanak, így könnyebb a munka,, az embernek kell ez a ki© mozgás - Virágh Ferencné, a pártbizottság­­ ágit. prop. titkára így c véleked­ik: — Sportolóink m­unkáh­oz való viszonya, magatartása megfelel a szocialista sportsrköics köve­telményeinek. Becsülettel ,teljesí­tik azt, amit elvárunk tőlük. Ennek ellenére üzemünk eppí­t­­életével nem vagyok teljes mér­tékben elégedett.­­ Még­is mindig nagyon messze vagyunk a tö­megsporttól. A gyár nagy­­egé­­sz­ét érintő és megmozgató olyan tömegsporttól, amely a do­lgozók egészségét szolgálná és ezen keresztül­­jótékonyan hatna e termelékenységre, is. Úgy ér­zem, mi sem tettünk meg min­dent a szervezés területén­­azért, hogy üzemünkben közüggyé vál­­­­jon a testedzés. A jövő évben sokkal több gondot fordítunk majd erre. Szeretnénk, ha minő­sített sportolóink segítenének. Jövőre — a­ műveltítási házunk megnyitásával — megoldódik a helyiség-problém­a. Otthonra lel­nek sakkozóink, asztal­­­tez­­isze­­zőink, és talán a nagyteremben a tornának is­­helyet tudunk szo­rítani. Mindenesetre azon le­szünk, hogy egy év múlva­­ elé­gedettebbek legyünk,­mint most így élnek dolgoznak és­ spor­tolnak a traktorgyártók, és ha munkájukban néh­a-néha akad­nak is hibák, szándékuk tiszte és nemes, e az, ilyen törekvést , előbb vagy utóbb, de­ minden bizonnyal siker koronázza. Bokotsi Béla Ui üuttu/e*SZÜLETIK i§®tf * mMimmwmM ^s^üüüt | | Ki ne ismerné ezt a I DCM[ három betűt! A fiata- 1­­—»­lók harci területe lett minden szeglete. ..Zöld úton" érkeznek az anyagok, jeepek a Vác mellett épülő gyáróriásba. Nyaranta sok száz fiatal tölti, itt kemény munkával a szabadsá­gát, s most, amikor a hőmérő higanyszála már a fagypont alatt jár, lankadatlan erővel­ megy a munka tovább. Az alapok épülnek most. A t tartanak ennek a é­pítkezésnek. Meszet­és t készítenek , majd Itt, igenrlő nyersanyag le­nagy tervek valóraváltá­ ági építkezés. SZ vállalt védnökséget A kongresszus tisztele­­. fiatalok elhatározták, a. év első felében meg­ 250 lakást tető­ alá hoz­­niká­juk sikerrel járt. Mert jól dolgoztak, határ­­tt ’ újabb — kétszáz-*1«kife­­jez kezdhettek, hozzá. Va­­nként sokan­­érkezn­ek azok a környék iskolat­­emeiből. Segítenek a fe­lezésben, az építésben, agr­esszuson is sok szó DCM-ről. Jól halad a Itthon és külföldön is. ..amet fiatalok határidő előtt szállítják a gépeket. Most háromezren dolgoznak az építkezésen, de nyárra ötez­­reik lesznek. Jórészük fiatal. Ha véget ér a munka, hazatérnek a munkásszállásra, vagy vonatra ülnek. Törődik-e velük a KISZ? Lesz-e például sportolási lehe­tőségük? Erről beszélgettünk Mészáros Zoltánnal, a DCM KISZ-titkárával. ------------ Most ugyan még Lesz! gyerekcipőben já­­r ■ i­­­tünk, de tavasztól megváltozik itt minden. Olyan még az egész, mintha Gulli­ver törpe csizmában lenne. Most afféle öntevékeny sportélet van nálunk. Futballoznak, sak­koznak, asztalitenistezn­ek. Mi­­ eddig csak azt figyeltük, mihez lenne kedvük a fiataloknak. Mindenesetre születőben van az „új Gulliver”. Sokrétű, szerteágazó feladat vár a KISZ-re. Nehéz is lesz a munka, d­e van, ami megköny­­nyíti. Jó az, hogy kétezren a munkahely­­melletti szálláson laknak. De ez csak részben jó. Kétezren vannak olyanok, akik valamelyik építő vállalathoz tar­toznak. Ha elkészül a munká­juk, továbbmennek. Meg hát sok vállalat is építkezik itt. Néhány vezető azt mondja: „Közös ló­nak nem adok zabot.” Vagyis nem támogatja a sportot. Jelenleg három szakosztály működik a DCM-ben: a labda­rúgó-szakosztálynak 16, az asz­talitenisznek 20, a sakkszakosz­tálynak 24 tagja van. Ez hát az alap, amire a jövő felépül. — Áprilisban alakítjuk meg a sportkört. Akkor kezdjük el a munkát-------- teszik meg az. De hogyan első lépéseket? ----- ■ ■ Vajon mi lesz a legfontosabb? Mivel törődik majd a KISZ? A sport számára ■ teljesen szűz terület ez. Új épít­kezés — fiatal emberekkel. A sportban is lehetne itt valami újat, egészen mást véghezvinni új módon kezdeni mindent. Tudja ezt a KISZ-szerve­zet is. — Tanácsot kaptunk — nem is egyet. Sokan azt mondták szedjetek össze néhány NB­H-s vagy alsóbb osztályú futballis­tát. Eg­y-két év és országos hírű csapat lesz nálatok. Nem, ez ne­künk nem kell! Nincs szüksé­günk ilyesmire. Lesz majd­ csa­patunk, de azokból, akik ott vannak, s elsősorban azért jön­nek ide, hogy dolgozzanak és szabadidejükben sportoljanak. Szocialista építkezés a miénk. Azt akarjuk, hogy a sport is másként kezdődjék. Szeretnénk, ha mi elsősorban arról len­nénk nevezetesek, hogy milyen. Jó nálunk — a tömegsport. " 1960 kísérleti év volt a tö­m­egsportban is. Rendeztek né­hány sportdélutánt. Általában száz-százötven fiatal vett részt, mindegyiken. Az olimpiai jel­vényt kilencvenhatan szerezték m­eg — köztük harmincnégy­­lány.— Látszatra igen kicsi ez a szám, de 1961 -től ugrásszerű ja­vulást várunk. A sportkör, ame­lyet a KISZ irányít, frontáttö­rést érhet el. ■ — Meglesznek-e ehhez a fel­tételek? . — Megteremtjük őket. Pá­lyák már vannak. A teke-, a röplabda-, a labdarúgó-, a­ kézi­labda-pálya már készen áll. Fel­szerelést,, Is veszünk. Munkánk alapjáVá a Kilián György Test ■, nevelési, ,Mpz,gahp.al ..y»s.?$k. Ste,­­ künk a legjobbkor jött. Rend­szerbe foglalja az eddig szerte­­­ágazó, spontán találkozókat, s remélhetőleg kifejleszt olyan sportágakat, amelyek a sportkör számára a legjelentősebbek lesz­nek. ~ amely -. összefog-A sportkör, ja valamennyi ----------------- építési terület versenyzőjét, egyelőre szerény terveket készít. Csak olyan szakosztályokat, alakít, amelyek valóban életképesek lehetnek. J­enat a­ meglevő naioin­ traster­­tályra épül. de elhatározták a céllövő és a motoros szakosztály létrehozását is. Már ezekben a napokban is mintegy ezer olyan fiatal van az építkezésen, aki gépeket kezel, tehát technikai munkakörben tevékenykedik Számukra alakítják ezeket a szakosztályokat, s ha kell, ak­kor egy rádiós szakkört is. A KISZ-szervez­et úgy látja hogy a jelenlegi munkahely­­elosztás szerencsés. Sok mun­kahely, telep van a DCM-nél. Ha ezek külön-külön csapatokat szerveznek, az üzemen belül minden feltétele meglesz a versenyrendszer kialakításának. Jó volt --------­— ezeket a terveket jó volt hallgatni. felje­­■ ■■■■ győzni. A születő gyáróriással együtt nő majd­ a sport is Helyes, hogy azok, akik az­ új sportkör irányítói lesznek, nem azt akarják, hogy egyetlen minőségi Szakosztály legyen, hanem, igen helyesen a­­tömegsportban látják a „fantá­ziát.” December utolsó napjaiban pedig olyan, híreket kaptunk a ‘DCM-ről, hogy megjelent ott az első magasépítő vállalat, s hoz­zálátott 15 ezer­ köbméter be­tonlap készítéséhez. Éjjel­­na­ppal dolgoznak a cement-ma­­lomosamok, a klinkertároló, a csomagoló alapozásán. S jö­vőre talán a­­ sportban elért eredményekről is beszámolhat a krónika. . S addig? Addig valóra kell váltani a szerény, de szép terveket. V. B. 40TM”---­“ Vasárnap, 1961. január 1. ^Qiiqif ek e(jij régi (dn • Ki ne emlékezne a régi sze­gediek közül a Szegedi Munkás Testedző Egyesületre? Sok szép eredmény fűződik a nevéhez már az 1930-as évektől. Sok ki­váló kommunista ember nevelő­dött benne, s a szegedi mun­kásmozgalom sok régi harcosa ma is büszkén emlékezik rá. Itt nevelődött Edda János, a Sze­ged­i Állami Erdőgazda­ság igaz­gatója, Pusztai Andor, az Ál­lami Biztosító igazgatója és so­kan olysok­, akik a felszabaduláá­s után az elsők között álltak szo­cialista társadalmunk építői kö­zé- Mennyi erő, összetartás és jövőbe vetett hit volt ebben a kollektívában! Bár a Horthy­­rendszer­ fasizmusa lehetetlenné tette működésüket, elvette tor­natermüket, de a gárda együtt­maradt. Attól kezdve ott talál­koztak a Tisza partján, a mai „Sárgán” — nevelve egymást és a fiatalokat. A felszabadulás új világot hozott, s ekkor ismét lehetőség nyílott a sportolásra. Az egyesület azonban valahogy nem a régi úton indult el és ez meg is bosszulta magát. Egy ideig működött a labdarúgó­szakosztály, de­­ a többi sportág elhalt. Végül erre a sorsra ju­tott maga a labdarúgás is.­­ A párt felfigyel Jó ideig senki sem hallott ró­luk semmit, így múlt felettük az idő. Talán még sokáig így ma­radt volna, ha a szegedi párt­bizottság lelkes sportbarátai nem tűzik napirendre a régi SZMTE ügyét. A pártbizottság és a sportbarátok segítségével a Szakszervezetek Megyei Ta­­­­nácsa Sportosztálya, valamint a Megy­én­i Tanács­­ Művelődésügyi Osztálya és­­a VTST segítségéve­­ sietett a hajdani egyesületnek, s a nagymúltú sportegyesület a Vörös Meteor SE színeiben — amely jogutódja volt az MTE- nek — újjászerveződött. A­ ha­tározat a tornaszakosztály meg­alakítását helyezte előtérbe, ami azért is kitűnő gondolat volt, mert a SZEAC és a Sportiskolán kívül Szegeden más tornaszak­osztály nincs. S jöttek a régi legények... — Határozat volt, ele­mi lesz a tornászokkal? — tették fel többen tréfásan a kérdést. A szervezők azonban mosolyogtak ezen, Börcsök Ferenc, a szegedi pártbizotság osztályvezetője és Nyilasi Péter, az SZMTE két régi sportolója egyik délután sétára indultak, s bekopogtak a régi egyesület tornászaihoz. „Közénk jöttök-e újra?” — tet­ték fel a kérdést. A­ kérdezettek bólintottak, s újra a listára ke­rült Cseréb An­drás, Nagy Já­nos, Tánczos Tibor, Hédor Sán­dor és sokan mások. Azután jöt­tek a fiatalok is, így érte el tag­létszámuk a negyvenet. Otthont is kaptak a Radnóti Gimnázium­ban. S azóta esteféig, ha a diá­kok elhagyják a Radnóti Gimná­zium tornatermét, az nem so­káig marad üresen — a régi SZMTE új szakosztálya ismét benépesíti . A régi egyleti hagyományok alapján A megindulás nehézségei már elmúltak. Pár hónap alatt felsze­relést és tornaszereket is kap­tak. Nyilasi Péter most büsz­kén nézi a tornászokat, miköz­ben telis-tele van a többi veze­tővel együtt megvalósítandó ter­vekkel. „Mi nem az iskolákra akarunk építeni — mondja be­szélgetés közben —, hanem az üzemben dolgozó munkásfiata­lokra, munkásokra, techniku­sokra és hivatalnókokra. A régi sportegylet hagyományait akar­juk visszahozni, szocialista szel­lemű kollektívát kialakítani. Olyan embereket nevelni, akik nemcsak jó sportolók, hanem derék és megbízható munkás emberek lesznek. Olyanokat, mint­ akiket a régi SZMTE ne­velt. S ha minden jól megy, ké­sőbb sor kerül a régi hagyo m­á­iy szellemében az úszó- és B birkózó-szakosztály felállítására is. De addig még sok a tenni­való .. — bánfalvi — KÖSZÖNTÜK, JÓSKA! „Bajuszos Jóskának” hívják a gyárban. Van, aki barátságosan, van, aki részben gúnyosan mondja. Barr József júniusban lett a KISTEXT sportkörének elnöke. 28 éves volt, amikor át­vette a súlyos hibákat elkövető régi elnök örökségét. És megindult a tanácsáradat. .. Hozd rendbe a futball­csapatot és mindenki dicsérni fog. — A gyárban igen, sok nő dolgozik. Velük mi lesz? — vezette ellen. — Barátkozz a játékosokkal és akkor betyárbecsületbő­l is melléd állnak — ez volt a kö­vetkező jó tanács. — Azt szeretném, ha minél többen sportolnának a gyárban — válaszolta. — Mindenáron vissza kell kerülni az NB 11-be. Csakis eb­ben van fantázia. S a válasz: egy kérdés a bölcs tanácsadóhoz: — Molydd, hol lehetne még kétszáz­ olimpiai jelvényszerző eredmény lapot kapni? V . És most? Őszi első lett a KISTEXT labdarúgó-csapata, e esélye van arra,­­hogy­ újra NB­H-s legyen. A tömegsport hívei a klub tele­víziójából nézik a jégkorong­mérkőzéseket. . Tehát a labdarúgó-pártiaknak lett igazuk? Csak részben. A labdarúgó­­csapat jól szerepelt ugyan, de nem mindenáron jutott el idáig Megváltozott a csapat szelleme! Korábban szidták egy­mást a mérkőzésen, a pályán kívül a játékosok. Most? Ha valamelyik durván válaszol az edzésen a­­ másiknak, ijedten nézeget a­ sportiroda felé: vajon nem hallotta-e meg az elnök. Honnan a tekintély? ‘ '­­ Nem barátkozott túlzottan a játékosokkal, de nem is tartott velük három lépés távolságot. A csapat legidősebb játékosa talán 3—4 évvel is idősebb az elnöknél. Már az első beszélge­tésnél tisztáztak mindent. — Ha továbbra is ilyen nagy­­­képű, nagyhangú leszel, elvál­nak az­ útjaink — így kezdődött a beszélgetés. S a határozott hang használt. A többiekkel sincs különösebb baj, sem a munkahelyen, sem­ a pályán. Persze előfordultak kilengések, de ezeket példásan megtorolta. Egyszer egy hónapig hiába ke­resték a csapat legjobb játéko­sát a pályán. Házi fegyelmije volt... És a tömegsport ? A gyár 850 dolgozója sze­rezte meg­ az olimpiai jelvényt. Nagyszabású versenyt­ rendez­­tek a KISZ-kongresszus tiszte­letére is. A próbákat legtöbb­ször az elnök egyedül vezette. Mindennap ott volt a pályán, oktatta a kezdőket, időt mért, jegyzőkönyveket töltött ki. Az emlékezetes 8:0-ra végző­dött KISTEXT—Goldberger mérkőzés után megkérdeztük, tőle, melyik gól tetszett neki -a legjobban.­­ Nem tudo­tt vála­szolni. — A másik pályán kézilabda­­mérkőzés volt, szintén a Gold­berger ellen. Sajnos, hiába szur­koltunk, ott kikaptunk 8:7-re. Nekünk a kézilabda legalább olyan fontos, mint a futball, azt akarjuk, hogy minél több lány kézilabdázzék­, röplabdázzék, tekézzék, sakkozzék a gyárban. *Ha úgy tetszik, mondhatjuk így ,is: nag­y karriert futott be Barr József. 1957-ben került a gyárba lakatosnak. Később KISZ-sportfelelős lett, s­­ most sportköri elnök. Van, aki még gúnyosan mondja: „Hogy vagy, Bajuszos Jóska?" De már egyre keveseb­ben. És legtöbben így mondják: — Köszönjük, Jóskát (ab) Tízezrek ünnepe 1960 áprilisában ket­tős ünnepre készültek a természetjárók. Ha­zánk felszabadulásá­nak 15. és a termé­­szetbbarát-mozgalom 50. évfordulója lázba­­hozta a turista-társa­dalom apraja-nagyját. Megindult a szervez­kedés az egyesületek­ben, az üzemi osztá­lyokban, hogy minél többen ott legyenek április­ 10-én a vörös­kői szovjet emlékmű­nél. 15 évvel ezelőtt szor­galmas munkáskezek hordták egy pilisnyer­­gi tisztásra a követ, hogy emléket­ állítsa­nak annak a 16 fiatal ukrán katonának, akik itt áldozták életüket hazánk felszabadítá­sáért. 1945 januárjá­ban még német tüzér­ségi ágyúk lőtték ezen a helyen az előrenyomuló szovjet harcosokat, ahol ma emlékmű áll vöröskö­böl, hogy hirdesse az utókornak a szovjet Halálok hőstettét. 1­943 óta ■ minden évben eljötték ide ün­nepelni a természet­­járók. Eleinte csak 40 -50-en, hiszen még kevesen voltak, ké­sőbb számuk egyre szaporodott, és a­­ ti­­zenöt éves évforduló­ra már tízezernél több túrázó jött el, hogy letegye a hála piros virágait arra a helyre, amelyet vala­mikor fiatal ,katonák­­ vére festett pirosra. Pedig , a szeszélyes április nem kedvezett ..az ünneplőknek. Kora reggel, amikor ezrek és ezrek gyülekeztek a HÉV megállóinál és az­­autóbuszok végál­lomásainál, vigaszta­lanul esett az eső, majd­ később a szél is mellészegődött, hogy a gyengébb szívűeket visszariassza az elin­dulástól. Ezúttal azon­ban nem sok sikert aratott. A legkisebb gyermektől a legöre­gebb túrázóig útnak indult mindenki, hogy ott lehessen a felsza­badulási ünnepségen, valamint az ötven éves jubileumi meg­nyitón. De nemcsak a fő­városi üzemek dolgo­zói mentek el Vörös­kőre, hanem képvisel­ve volt itt az ország valamennyi­­ nagy­üzeme. Szeged, Deb­recen, Ózd turistáit ugyanúgy ott láthat­tuk, mint Sopron, Veszprém vagy Salgó­tarján gyárainak ter­mészetbarátait. Eljött ide mindenki, aki a szabadságot és a sza­bad természetet sze­reti. *' ‘ Eljöttek a természet­­barátok, hogy köszö­netet mondjanak a ti­los utak és területek felszabadításáért. ■ azért, hogy az erdők tisztásain vidám­­gyer­mekek kergethetik a labdát vagy számhá­­borúsdit játszhatnak a bokrok között, hogy a hétköznapok lelkes munkásai pihenést és felüdülést kaphattak az árnyas fák­ alatt, a csobogó patakok partjain és hogy az emberek békében él­hetnek — egymást megértve, boldogan.

Next