Népsport, 1961. július (17. évfolyam, 129-151. szám)
1961-07-02 / 129. szám
* A MI EGYESÜLETÜNK * Tatabányai séta Vasúton alig több mint órányira van a fővárostól Tatabánya, a Dunántúl legnagyobb szénmedencéjének központja. Alighogy kigördül a Kandó-vontatású személyvonat Szár megállóból, máris feltűnnek a Mész- és Cementmű, a Karbidgyár, az Alumíniumművek gyárkéményei. A hegyeshalmi vonal vágányai fölött csillepályák sora húzódik, amott pedig keskenyvágányú bányavasút mozdonya pöfékel a dombok között... Tatabánya megyeszékhely. Egyben székhelye a vidék egyik legnagyobb, legeredményesebb sportkörének, a Tatabányai Bányász SC-nek is. A minap sétát tettünk ebben a városban. Nyilvántartott sportkör a Bányászon kívül is működik Tatabányán. De a tizennégyezres Szénbányászati Tröszt, s lényegében az ötvenkétezres megyeszékhely sportjának szervezése elsősorban mégiscsak a tatabányai kékfehérekre hárul. Bányában dolgozni — a legnehezebb munkák egyike. A bányák dolgozóinak tehát sokszorosan jelenthet felüdülést a sportolás. S mert egyéb szórakozási, üdülési lehetőségeknek igencsak híján vannak a bányászvárosban — nagy feladatot kell megoldania a sportegyesületnek. Lelkesítő, ösztönző hatással van a sport Tatabányán mindenkire. A sportolók eredményes vasárnapja után a következő napra könnyebben megy a munka. Sétánk után több helyre tértünk be Tatabányán Voltupx a trösztigazgaság- üzemekben, ellátogat lakóházakba, iskolák hogyan vélekednek a sportról, ismerik-e az emberek a sportkört? A séf során állapítottuk meg — nem túlzás —, hogy az ötvenkétezres megyeszékhelyen, s még a környékén sincs olyan emkar, akit valamilyen módon ne érintene a Bányász SC. Legújabban a sportkör egyik létesítménye is a város tényleges üdülési központjává válik. Az elmúlt nap nyílt meg az újjáépített, gyönyörű környezetben levő, a főváros bármelyik hasonló létesítményével is vetekedő strandfürdő ... E látogatás alkalmas volt arra is, hogy bekukkantsunk egy-egy szakosztyba, megnézzük, nins-e a sok jó eredményen kívül elhanyagolt területe. És a sportvezetésnek, nevelésnek, szervezésnek. S ha megnézzük — papírra is vetettük. Tanulságul saját magunknak és — másoknak! Lássák, így dolgozik, él, sportol, izgul a Tatabányai Bányász SC vezető, sportoló és szurkoló gárdája ... Amiről az elnökségi és a választmányi ülések beszélnek A sportklub elnöksége nyolc rendes és három rendkívüli ülést tartott az elmúlt esztendőben. A választmány negyedévenként tanácskozott. A négy ülés közül három nyilvános volt. A választott szervek tehát rendszeresen megtartják üléseiket. Vajon miről esik szó egy-egy értekezleten? Az 1961. március 31-i nyilvános választmányi ülés egyik fő kérdése a kézi- és a kosárlabdacsapat budapesti szereplése volt. Közös autóbuszon indultak a fővárosba. A mérkőzés után kellett találkozniuk a két együttes játékosainak. A kosárlabdázók meg is érkeztek az autóbuszhoz, de a női kézilabdázók nem. Mint kiderült, ebédeltek az egyik étteremben , a klub költségén. Ez nem volt jogos, mert 8 órán belül visszatérhettek volna Tatabányára. Térítés tehát nem járt a játékosoknak. Ezen a nyilvános választmányi ülésen tárgyalták meg a szabálysértést és megfelelő intézkedést hoztak. Más. Március 16-án az elnökség rendkívüli ülést tartott. Napirenden az edzők munkája szerepelt. Megállapította az elnökség, hogy egyes edzők eljárnak a munkahelyekre, érdeklődnek, hogyan dolgoznak a sportolók, de nincs rendszeres ellenőrzés. Nem a legjobb a kapcsolat az iskolákkal sem. Helytelen — állapította meg a rendkívüli ülés —, hogy néhány edző, ha engedményt akar kérni játékosának, akkor megkeresi a vezetőket, de ha csapata egyik tagja hétfőn nem megy be dolgozni, mert előző nap kimaradt, s neki erről tudomása van, ezt nem jelenti az elnökségnek. Bátor, kritikai hang. Jellemzi az értekezleteket. A tanácskozások jól mutatják, hogy a vezetők mindent elkövetnek a klub demokratizmusának javításáért, a választott szervek munkájának jobbá tételéért. pp ___ ____ _ AZ „EGYSZERŰ SZURKOLÓ" Tatabányai sétánk egyik állomása a Tröszt „parancsnoki” épülete volt. Kit is kereshetett az ember ebben az épületben, mint az idei Kossuth-díjasok névsorán szereplő, kiváló trösztigazgatót, Gál Istvánt. — Miért éppen az igazgatót? — kérdezhetné valaki. Azonnal megfelelünk rá. Sok helyütt jártunk a bányászvárosban, s mindenütt úgy beszéltek róla, mint aki a nap huszonnégy órájában legalább egy alkalommal foglalkozik a megyeszékhely — illetve közelebbről a Tröszt — sportkérdéseivel. Gyakran látni a klubban, elmaradhatatlan minden valamirevaló sporteseményről ... S végeredményben felügyelete alatt dolgozik a klub szinte valamennyi sportolója ... — Aligha talál itt Tatabányán valakit, aki legalább annyit ne tudna a klubról, mint én — szerénykedik. — Ha bármiről kezdődik is egy beszélgetés az utcán, a tizedik mondatnál egészen biztosan a sportra terelődik a szó ... Tudja, sok embernek szereznek igen kellemes órákat sportolóink, s ezt nagyra értékelik a dolgozók. És én ezeken kívül nagyon becsülöm azokat az embereket is, akik munkájuk végeztével a sportklub valamelyik szakosztályában segítenek, tevékenykednek,_ akiknek végeredményben sikereink nagyobb része köszönhető. A trösztigazgató becsüli a társadalmi munkásokat. Magát pedig csak a szurkolónak mondja, aki „szívesen" látogatja a sporteseményeket. Nem árulja viszont el, hogy mennyi fáradságába került néhány „rakoncátlankodót” rendre nevelni. Nem beszél az elnökségi ülések szenvedélyes vitáiról, amelyeken a sportolók neveléséről volt szó, s azokról, az esetekről, amikor ismét az ő kiállása oldott meg sokszor igen nehéz kérdéseket is! Igen, ő csak egy „egyszerű szurkoló”. KIS ARÁNYTALANSÁGOK ... mert, ugye, a séta során ilyet is talál az ember... Meg kellene vizsgálni alaposan: rendben van-e az egyesület utánpótlása! A szakosztályokban nyilvántartott 951 sportoló közül ugyanis csupán 166 szerzett az elmúlt és a mostani év folyamán ifjúsági minősítést! Ha jól meggondoljuk, ez nem mondható valami soknak. Más A kerékpáros szakosztály 5 111. osztályú és 20 ifjúsági minősítésű versenyzőjének ez évi beszerzési költségei is 810 forintot tesznek ki! Nem sok egy kicsit a közel kétezerforintos átlag ? ... Mert a frissítők, élelmezés, s egyéb díjak még ezenkívül jelentkeznek ám!... Ismét új, úgy látszik, Tatabányán vannak „kivételes” szakosztályok. Ezek közé tartoznak az ökölvívók, akiknek hatvanezres költségvetéséből az élelmezés közel tizenegyezret tesz ki. Pedig van még néhány országos jellegű szakosztálya a Bányásznak, amelynek versenyzői legalább annyit versenyeznek idegenben, mint az ökölvívók, s számukra még sincs ilyen költségelőirányzat. Vajon miért? ... (Nem azt kérdezzük, hogy a többieknek miért nincs, hanem inkább azt: mi szükségük van erre az ökölvívóknak?) Egyedülálló... Kétszám. A Tröszt dolgozóinak száma: 14 000. A Tatabányai Bányász pártoló tagjainak létszáma: 5023! Bizonyára irigykedve tekint erre a többi egyesület. Pedig milyen egyszerű a megoldás? íme egy példa: Az elmúlt esztendő jubileumi éve volt a Tatabányának. Készítettek le ebből az alkalomból egy kis filmet a klub életéről. S e filmmel az aktivisták nemegyszer jelentek meg a különféle üzemekben. A rögtönzött gyűlés keretében, a filmelőadással egybekötött beszámoló igen alkalmasnak bizonyult a tagszervezésre is. Egy-egy ilyen vetítés után bizony nagy munkát jelentett Herczig bácsinak, a gazdasági vezetőnek, az új belépési nyilatkozatok rendezése, s az új tagok nyilvántartásba vétele. Viszont ez a gond örömmel is jár. Mert az egyesület tagdíjakból ebben a tervévben nem kevesebb, mint háromszázötvenezer (!) forintot szed be! S ez egy gazdasági vezetőnek mégis csak öröm!... Sokat tapsoltak a szurkolók Tatabányán az 1960—61-es bajnoki évben. Egyetlen budapesticsapat sem nyert Tatabányán. Kikaptak ott a Vasas, az U. Dózsa, az MTK, a Csepel labdarúgói, s mindössze a Ferencváros és a Bp. Honvéd ért el döntetlent. A sors iróniája, egyetlen egy csapat nyert Tatabányán, az NB I-ből kiesett Digyör. „játékok háromszöge Egy év tután harminc esztendeje rendszeres látogatója a tatabányai pályának. Sokan úgy híresztelik a bányászvárosban, hogy nélküle el sem lehet képzelni a sport* klubot. Ezüstösen csillogó haj, merész arcél, szemüveg, térd* nadrág, sportharisnya. Mindig szigorú, de mindenkihez kedves is egyben. Ezerkilencszázharminckettős karácsonyán lépett be először az egyesület kapuján. Azóta nap mint nap megfordult a sporttelepen. Mozgási körzete egy '-Mr 3romszög, amelynek a csúcsai az otthon, a munkahely, a pálya... Reggel indulás a munkába, műszak végén irány a sporttelep, majd alkonyat után, edzések végeztével, fáradtan, kimerülten — haza. Játékos Pál, a „Pali bácsi", a „mester"* közkedvelt, megbecsült katonája a nagy családnak. Reggelenként mindig frissen érkezik a munkahelyére, s az edzéseket állandóan töretlen energiával vezeti. Azt mondják: rajta nem aztáó vasfoga. Azt mondják, s kívánják is neki, hogy még sokáig segítse a bányászatlétákat sikerről sikerre ... EDZŐK A KILIÁNÉRT A tömegsport és a Kilián Testnevelési Mozgalom egyenrangú a klubban a minőségi sporttal. Évente általában közel ezren vesznek részt a Bányász Kupában, sokszáz jelvényes van Tatabányán, aki a különböző jelvényszerző versenyeken indult. És most a vezetők és a KISZ-szervezet legfőbb gondja a Kilián Testnevelési Mozgalom segítése. Hogyan oldja meg ezt a klub? Véleményünk szerint sikert ígérő kísérlet, amely most Tatabányán meghonosodik. Felosztották a Szénbányászati Tröszt üzemeit a klub edzői között, ők járnak el a munkahelyekre, elbeszélgetnek a helyi vezetőkkel a Kilián-mozgalomról. Persze, segítenek nekik saját sportolóik is. A labdarúgók például 18 üzemi csapatot patronálnak. Helyes ez a módszer, mert szakképzett vezetők, edzők, játékosok nyújtanak segítséget a Kilián-mozgalom résztvevőinek ahhoz, hogy minél eredményesebben versenyezhessenek. Ha lelkiismeretesen végzik a munkájukat, akkor igen sok fiatalt nyerhetnek meg a sportnak. Olyanokat, akik a későbbiek során rendszeresen részt vesznek majd a különböző üzemi versenyeken. Motor — a KISZ-szervezet A KISZ-szervezet akkor alakult Tatabányán, amikor a klub fennállásának 50. évfordulóját ünnepelte. Ennek majd egy éve már. S ma úgy beszélnek Tatabánya KISZ-szervezetéről, mint az ország egyik legjobb egyesületi ifjúsági szövetségéről. Egy év leforgása alatt a klub életének jelentős tényezője lett a KISZ. Jelenleg száz tagja van a szövetségnek, valamennyien igen lelkes fiatalok, akik sok segítséget nyújtanak az elnökségnek, de főleg a szakosztályi élet javításához járulnak hozzá sikeresen. Mit tett eddig a KISZ Szervezet? Rendszeresen foglalkozik a fiatalok eszmei politikai erkölcsi nevelésével, gyakran tartanak klubdélutánokat. Két alkalommal volt már szellemi fejtörő, ahol az egyes szakosztályok csapatai és a szurkolók mérték össze tudásukat. Négyszázan jelentkeztek az „Ifjúság a szocializmusért” mozgalomba és a sportolók többsége jelentkezett a Kilián-mozgalomba. A labdarúgócsapat tagjai épp úgy gyűjtik a pontokat, mint az atléták vagy a többi szakosztály sportolói. Igen élénk a szervezeti élet. Rendszeresen megtartják taggyűléseiket, ahol az arra érdemes fiatalokat felveszik az ifjúsági szövetségbe. Olyan szervezet a tatabányai, amelyre bátran építhetnek a vezetők. Olyan motornak tartják a KJSZ- szervezetet, amely a klub egyik fontos hajtóereje. Baj van a tervezéssel A jó munkának a helyes tervezés az egyik alapja ... Ha ez így van — s ha figyelembe vesszük, hogy a Tatabányai Bányász SC nem dolgozik roszszul —, akkor fel kell tételezni, hogy a sportegyesületben mintaszerű a tervezés. Nosza, lássuk! Azzal kezdtük, hogy szeretnénk a többségükben kiváló eredményeket produkáló szakosztályok versenynaptárait, s a jól dolgozó edzők edzésterveit megnézni! ... Rég látott redők húzódtak erre a Klub Irodájában dolgozók homlokára. Egyik íróasztalfiók a másik után nyílt ki engedelmesen, de egyiknek a mélyén sem rejtőztek a kért írásos anyagok. Illetve ... kézhez kaptunk „Kilián-versenynaptárnak” mondott anyagot azzal, hogy: „ez az alapfokú versenynaptár terve”... A szakosztályokban pedig csak az illető sportág országos versenynaptárát tudták „magukénak” mondani... Ez kevés. S amikor arról kíváncsiskodtunk, hogyan tervezik munkájukat a sikerek egész sorát elérő sportágak edzői — ismét elképedve tapasztaltuk, hogy e problémával sem foglalkozik kellő gonddal a sportkör vezetősége. Terveket nem adtak be az edzők a sportkörnek! Igaz, ezzel szemben például az, hogy a labdarúgó-csapat edzéstervét Lakat mester egyenesen a Labdarúgó ET felé irányította. S — a másodpéldányát látva — arról csak jót lehet mondani. Az is igaz viszont, hogy ezt a másodpéldányt a sportkör elnöke — aki egyszemélyben sportoktatási, szervezési stb... vezetői, Kaszás István is csak velünk egy időben, az év derekán látta... Elhisszük, hogy rengeteg munkája mellett eddig erre nem nagyon jutott ideje. De ... Lehet bizony erre segítséget igényelni! A 19 fizetett edző közül ugyanis 7 testnevelő tanár, aki tisztában van a sportszervezés, a tervezés problémáival. S a hét testnevelő segíthetne a többieknek is. Az is igaz viszont, hogy még a testnevelő-edzők sem készítettek — saját maguknak sem — terveket. Vagy, ha produkáltak is ilyet — azt nem látta a sportkör elnöksége. Ilyen tekintetben bizony van behozni való. S nagy léptekkel kell haladniok a tatabányáiknak, ha az eddigi sikereket tovább kívánják fokozni. Mert tervek, jó tervek nélkül aligha tudják e céljukat megvalósítani. Tatabánya — tornaterem nélkül Tatabánya Komárom megye székhelye. És a városban csak egy tornaterem van — az is a középiskolában levő szükségterem. Nincs tornaterme az általános iskolának, s a most felépült új gimnázium is tornaterem nélkül kezdte meg működését. Egyszerűen — kimaradt a tervből. Márpedig ez rossz az egész megyének, a város diákjainak és rossz a sportegyesületnek is. Ha elkezdődnék egy tornacsarnok építése, a sportolók szívesen dolgoznának ott társadalmi munkában. Erre már a múltban is volt jó példa, hiszen csupán az elmúlt évben 16 ezer órát dolgoztak a klub sportolói a különböző építkezéseken, így többek között a vásárcsarnok munkálatainál is segédkeztek. A vízilabda-csapat tagjai és az úszók pedig az uszodát gondozzák társadalmi munkában. ÚJ FEJEZET Volt idő, mikor akadtak fegyelmetlenkedők a sportegyesületben. Ma azonban már alig emlékeznek rá a városban. Sorra jártuk a munkahelyi vezetőket, a tresatigaz.gt ..ságot, s a szakszervezeti bizottságokat, ahol egyaránt azt mondták, hogy új fejezet kezdődött a sportkör életében. Mert ma már nem feltűnő, hogy a labdarúgó Farsang a Vili akna főkönyvelője, mindenki természetesnek veszi, hogy a magyar atlétaválogatott leggyorsabb embere. Kiss László, a sportkör KISZ-szervezetének titkára. Ha valaki reggel jóval hat óra előtt a tartalékkapus Lelik lakása körül jár, láthatja, hogy a villanyszerelő-kapus sietve megy a munkahelyére. Ma már nem csoda, hanem természetes, hogy Lalics egyrészt jól dolgozik, másrészt pedig jól is tanul a Bányaipari Technikum esti tagozatán... Kemény kézizell... Ez volt a jelező. Kovács Sándort ugyan kizárták a csapatból, de a volt játékos nem vált meg Tatabányától. Munkahelyén, az V/A aknában meg vannak már vele elégedve. Fegyelmeznek, figyelmeztetnek, nevelnek a tatabányai sportvezetők. A Dózsa elleni labdarúgómérkőzésen tapasztalt meg nem engedhető magatartás miatt a mérkőzés utáni héten szurkolói gyűlést tartottak, s a fentenekedőktől megvonták a pálya látogatási jogát. A számoké a szó Az alábbiakban a sportkör néhány gazdasági stb. jellemző mutatóit ismertetjük: Az 1961. évi költségvetés fő tételei: A költségvetés összegének 31,2 százaléka a béralap, s 53,3 százaléka a támogatás ... • A klub tulajdonát képező létesítmények értéke: 5 millió forint. Ezek közé 1 tizenötezres stadion, 2 bekerített labdarúgó-pálya, 1 atlétikai pálya, 1 kézilabda-pálya, 1 kosárlabda-pálya, 4 teniszpálya, 1 négyes tekepálya, 1 uszoda és 1 csónakhoz tartozik. A szakosztályok költségkerete és létszáma: Kiadások: Szakosztályi kiadások 1 626 200 Létesítmények kiadásai 764 700 Ügyvitel 170 100 Összesen: 2 561 000 Bevételek: Múlt évi maradvány 20 000 Állami támogatás 610 000 Vállalati támogatás 755 000 Rendezvénybevétel 800 000 Tagdíjbevétel 350 000 Egyéb 26 000 összesen: 2 561 000 ★ Létszám Ft Asztalitenisz 20 22 474 Atlétikai 71 75 075 Birkózó 36 44 974 Cselgáncs 56 38 464 Kajak-kenu 52 52 590 Kerékpáros 30 78 763 Kézilabda 81 113 876 Kosárlabda 77 60 067 Labdarúgó 104 697 246 ökölvívó 63 66 787 Röplabda 34 32 766 Sakk 38 31 491 Súlyemelés 51 27 162 Teke 35 38 528 Tenisz 49 43 079 Torna 41 53 417 Úszás-vízilabda 105 94 338 Vívó 44 54 479 (A szakosztályi létszámba csak a tagdíjat rendszeresen fizetőket számítottuk!) A víziparadicsom Csak egy kőhajításnyira van a sportteleptől a víziparadicsom, a város nyári „kultúrközpontja”. Két nagy medence, gyermekpancsolók, az ötvenméteres versenyuszoda — ahol a bajnoki vízilabda-mérkőzéseket és az úszóviadalokat rendezik — hűsíti ilyen nyári hőségben a város apraját-nagyját. Üde színfoltja a tatabányai sportkombinátnak a hatalmas park, ahol a tervek szerint röviddel a megnyitás után annak egyik részében kis állatkert lesz majd. Amerre a szem ellát, mindenütt szépen gondozott gyep várja a vendégeket. Impozáns látványt nyújt a modern vonalú öltöző és büfésor is. Az egész létesítmény ma a sportklubé! A festői környezet, a pompás víz bizonyára sok ezer tatabányait vonz majd ide. Azért mondjuk, hogy „majd”, mert a megnyitásra tervezett időben még igen messze állottak — a megnyitástól. S az ünnepélyes megnyitóra csak július elsején került sor, tehát e sorok megjelenésének napján lesz az első teljes napon át tartó üzemeltetés... Most már tehát azzal büszkélkedhet a klub, hogy olyan nagyszerű úszókombinátja van, amely a pályák szerves tartozéka, s ahol — többek között nyílik majd mód a Kilián-úszóversenyek megtartására, s arra, hogy azon belül minél több fiatal tanuljon meg úszni a bányászvárosban. Kiváló lehetőség ez, amelyet minden bizonnyal ki is használnak a klub vezetői. S ha ügyesen „gazdálkodnak”, ez az úszókombinát lehet a legtöbb Kiliánpont gyűjtőhelye Tatabányán... — ———15 Vasárnap, 1961. július 2. " KEVÉS! A Szakszervezeti Trösztbizottság és a Bányász SC együttes kimutatásai alapján a Bányász-kupa versenyeken az egyes sportágakban az alábbiak a csapatlétszámok: Labdarúgásban 22; telkében 10; asztaliteniszben 12; sakkban 10; röplabdában 8 csapat. Ha ezeket beszorozzuk a versenyzők, játékosok számával, s „bőkezűek” vagyunk, akkor az alapfokú bajnokságokban résztvevők, tehát a rendszeresen sportolók száma nem haladja meg a hatszázat! Azt gondoljuk, itt is elkelne egy kis segítség.