Népsport, 1961. november (17. évfolyam, 218-237. szám)
1961-11-02 / 218. szám
A program valósággá válik kor teljesítette a haza iránti kötelességét, bevonult. Részt vett Leningrád védelmében és súlyos kár- és vállsérülést szenvedett. Nagyon szomorú nap volt Meskov életében, amikor leszerelés után először jelent meg a jól ismert moszkvai uszoda falai között. Minden jel arra mutatott, hogy búcsút kell vennie kedvelt sportágától, az úszástól. Az orvosok azonban biztosították őt: kitartó edzésekkel elérheti, hogy sérült karja ismét munkaképes legyen, sőt..eményeket ért el. Ezenkívül a 200, 300 és 400 m-es gyorsúszásban többször javított szovjet csúcsot, amely jobb volt az akkor érvényben lévő Európa-csúcsnál. A 100 m-es pillangóúszásban alig maradt el Bojcsenko 1,08 mp-es idejétől. A szakemberek Meskovot mint erős akaratú, nagy munkabírású embert ismerve, azt várták, hogy egy-két éven belül túl fogja szárnyalni Bojcsenko akkoriban fenomálisnak tartott eredményét. Kitört azonban a világháború, Mesúszhat is vele. A csúcsokról persze, szó sem lehet. .. Meskovot azonban nem ilyen fából faragták. Igaz, voltak olykor pillanatok, amikor azt gondolta, hogy valóban nem versenyezhet többé. De azért rendszeresen edzett, kitartóan dolgozott és eredményeinek színvonala is emelkedni kezdett. A 100 m-es pillangóúszásban 1:05.1-et úszott 1946-ban, megjavítva Bojcsenko csúcsát, túlszárnyalva a hivatalos világcsúcsot. Eredményét azonban nem lehetett hitelesíteni, mert a szovjet úszószövetség nem volt tagja a nemzetközi szövetségnek. Később, amikor a Szovjetunió belépett a FINA tagjai sorába, a nemzetközi szövetség az 1946 májusában elért eredményt világcsúcsnak hitelesítette. Meskov, mint minden szovjet ember, feszült figyelemmel kísérte a XXII. kongresszus munkáját. Gondolatait a Szovjetszkij Szport hasábjain fejezte ki. Cikkét kivonatosan közöljük. Még egyetlen országban, vagy korszakban sem egyesítette az embereket annyira egy közös így, egységes világnézet, mint a szovjet népet. Erről beszélt N. Sz. Hruscsov is, aki azt mondta, hogy a kongresszus hívja a pártot, a népet és a nép képes arra is, hogy a hegyeket megmozgassa. Ezt a kijelentését a küldöttek óriási lelkesedéssel fogadták, hiszen a párt merész terveiről volt szó. Meg vagyok győződve róla, hogy a'lettekkel együtt az egész ország megtapsolta ezeket a szavakat. A szovjet emberek tudatában megingathatatlan hit él: amire ma a párt és a kormány szólít, arra nemcsak nekünk, hanem gyerekeinknek is szüksége van. Az idén ismét jártam abban a városban, amelyet népünk hősiessége, dicsősége vesz körül. Jártam itt a háborúban, amikor sérült voltam, amikor az ágyúk és a bombák széttépték a várost, és fáklyaként égtek a hajók a kikötőkben. Voltam ott, amikor a város az építés lázában élt. S láttam a várost tíz évvel később. Rá sem lehetett ismerni, olyan szép és hatalmas lett. Akkor jutott eszembe, hogy e hős város nemcsak a szovjet nép erejét és legyőzhetetlenségét, hanem e kommunizmus gondolatainak életerejét is jelképezi. Azok az emberek, akik fegyverrel a kezükben harcoltak, nagyszerű várost emeltek a romokból. Nincs olyan feladat, amelyet a szovjet emberek, akiknek a párt nagy eszméi szárnyakat adnak, ne oldanának meg. • A kongresszus munkáját figyelve, akaratlanul is eszembe jut testnevelési mozgalmunk. A szovjet sport is nagy utat tett meg és nagyszerű győzelmeket ért el. Nagyok a feladatok, amelyek a sport előtt állnak — a hétéves terv végén 50 millió sportolónak kell lennie az országban. Számunkra, a szakemberek számára a számok mögött még fel nem tárt módszertani újítások, a szervezet és a felépítés még el nem sajátított új formái rejtőznek. Ahhoz, hogy feladatunkat sikeresen megoldhassuk, fáradhatatlanul tanulnunk, kutatnunk, javasolnunk és kísérleteznünk kell. A párt azt a feladatot tűzte elénk, hogy már gyermekkorában kezdjük a szovjet ember harmonikus nevelését. Ez azt jelenti, hogy minden 5-6 éves gyereknek meg kell barátkoznia a testneveléssel. Az iskolákban érvényben lévő rendszer aligha lesz kielégítő. Egyes iskolákban egészségügyi és sportnapokat vezettek be. Ez igen jó, csak egyelőre kevés iskolában van. Az ilyen napokat havonta legalább kétszer meg kell tartani. Az étel azt súgja, hogy a fiúknak és a lányoknak az általános fizikai fejlődést a GTO II mértékében 18 éves korSzemjon Bojcsenko mellett a szovjet úszás történetének másik kiemelkedő alakja Leonyid Meskov, aki a harmincas évek második felében kezdte bontogatni szárnyait és a második világháború kitörése előtt ért el csúcsformát. Meskov nemcsak mellúszásban ért el kimagasló eredményeket, hanem a gyorsúszásban és pillangóúszásban is: 1941 áprilisában és májusában a 200, 400 és 500 m-es mellúszásban a világcsúcsnál jobb erődben kell elérniök. Ez a feladat megoldható a középiskolákban. Nagy sportolási lehetőségek nyílnak a bentlakásos iskolákban is. Ezek számára külön programot kell kidolgozni. Arról van szó, hogy szabálnlyozni kell az egész testnevelés fejlődésének és a szovjet ember tökéletesítésének programját. A kommunizmusban a sport minden család életében mindennapi szükségletté válik, már most meg kell találni ennek a feladatnak a megoldási lehetőségét. Nekünk, testnevelési szakembereknek, minden erőnket latba kell vetnünk, hogy a legrövidebb időn belül teljesítsük a kommunizmus építésének nagy programja által kitűzött feladatokat. Meg vagyok győződve róla, hogy ehhez elegendő erőnk és lehetőségünk is lesz. Leonyid Meskov, a sport érdemes mestere. Nem kell egy kis esőtől annyira megijedni Mint az iskolás gyerekek a fogorvosi rendelőben, úgy ültek a játékosok és a játékvezetők vasárnap délelőtt a Ganz-MÁVAG Kőbányai úti pályájának öl- I Ife- tözőjében. ? TMT Időnként odaírj , odament vala-Vjufl ! ki az ablakhoz, }/ (Ifi megállapította. #* »1 mj vVj íl hogy „válto›(/ Wtp\ zatlanul pocséfk 1wkrrrw kul esik • ■ s V U |\ /Ír! \« ahogy egymás ♦ ül ír »■ - ra néztek, mindegyikük arcára volt írva a kérdés: — Feltétlenül fontos ilyen vacak időben játszani?... A sportszerűség mondta ki a döntést: a pécsiek felutaztak, máshová nem lehet menni, tehát igenis, játszani kell! A játékosok levetkőztek, a játékvezetők kölcsönkért melegítőbe bújtak, a jegyzőkönyvvezetők és az időmérők beköltöztek az asztal alá, s megkezdődött a mérkőzés. Jócskán szemerkélt, tócsákban állt a víz a pályán, a labda percek alatt nagyon nehéz, s ami még rosszabb, csúszóssá vált. Szép játékról szó sem lehetett, hiszen előfordult, hogy a labdavezetéshez lepattantott labda úgy megugrott egy pocsolyaban, hogy hiába üldözte végig a félpályán a játékos, már nem érte utol a vonal előtt. Máskor meg bent ragadt a vízben a bőrgolyó, majdnem áteset rajta a kosárra törő bedobó. De azért rendben véget ért a mérkőzés, s azt sem lehet mondani, hogy a gyengébb csapat győzött. Mégis a hazai együttesen kívül is volt vesztese a találkozónak. A nemrég felépített bitumentalajú pálya, amelyre olyan büszkék voltak a gépgyáriak, s amelynek tekintélyén alapos csorba esett vasárnap. A pályáról, a cserepadról a mérkőzés közben is hallatszottak olyan hangok, hogy „nem megoldás ezt . .. így nem lehet játszani ...” Később pedig — ahogyan terjedt a híre, hogyan vergődik az esőben a két csapat — csak nőtt a bitumentalajú pályák ellenzőinek száma. ... A szövetség elnöksége körülbelül egy hónappal ezelőtt határozatban kimondta: az NB I-es és NB II s csapatok az 1962 —63-as bajnoki idényben már csak bitumen talajú pályán rendezhetik meg szabadtéri mérkőzéseiket. Most meg — az első „vizes mérkőzés” után — azoknak a tábora gyarapodik, akik hiábavaló pazarlásnak tartják a bitumen talajú pályák építését... kodnURmCS egy kICSKt eiS°ndol-0 Ismerve az általános teremviszonyokat, be kell látni, hogy a kosárlabdasport csak úgy tud a közeljövőben tovább fejlődni, gyarapodni, ha bajnoki találkozóikat szabadtéren is megrendezhetik a csapatok. A bitumen-pálya alkalmasabb a játékhoz, mint a salak, mert sosem poros, jól lehet rajta fordulni, irányt változtatni, labdát vezetni, s így tovább. Amellett olcsóbb is, mert egy salakpályának két évi karbantartási, felújítási stb., költségéből meg lehet építeni, s a bitumens nem igényel további befektetést! ... r~i» | Ha a szabadtéren való [ö. I játék szükségességét i * elismertük, akkor viselni kell az ezzel járó kis kellemetlenségeket is. Az atlétát is zavarja a szél, a labdarúgók sem szeretik a csúszós pályát, az esős időt. Mégis futnak, ugranak, fociznak esőben. Nem szabad tehát a kosárlabdázóknak sem annyira megNemcsak a legmagasabb osztályban vannak hétről hétre izgalmas, érdekes küzdelmek, az NB II-ben is minden fordulónak megvan a maga meglepetése, váratlan eredménye. A múlt héten mind a férfi bajnokságban pontveszteség nélkül álló Kecskeméti Petőfi, mind a női mezőny éllovasa, a tavaly még NB I-es BVSC kikapott és így már nincs veretlen csapat az NB II-ben. A kecskemétiek jó szereplésének egyik titka az volt, hogy öt héten át hazai pályán, szabadtéren játszották mérkőzéseiket. Jól érvényesült kitűnő erőnlétük, keményégük. Első idegenbeli találkozójukon az újonc BM Dózsától vereséget szenvedtek, mert dobásaik nem sikerültek, védekezésük sem volt elég fegyelmezett, s a magassági fölényben levő Dózsa ellen nem találták meg a helyes taktikát. A BVSC-nek Székesfehérvárott — hosszabbítás után — mindössze egy ponttal maradtak alul elég balszerencsés körülmények között, mert a befejezés előtt 4 másodperccel (!) még 47:46-ra vezettek. A lelkes fehérvári fiatalok megérdemelték az értékes győzelmet, mert csaknem állandóan vezettek, többet is kezdeményeztek, mint a vasutasok, s még akkor sem adták fel a küzdelmet, amikor az már reménytelennek látszott. E két csapat vereségével tovább tömörült az élmezőny és mind a férfi, mind a női bajnok ijedniük egy kis esőtől. S főleg nem szabad a bitumen-pályák építésének lendületét lefékezni az első ijedtség miatti Ellen- ikezőleg, még több, még jobb bitumen-pályát kell építeni. Olyanokat, amelyeken sehol sem gyűl tócsába a víz, amelyek mellett van egy kis fedett hely, vagy ponyvával befedhető rész a cserejátékosok és a jegyzők számára, s akkor mindjárt más képe van az egésznek. A szemerkélő eső önmagában nem teszi lehetetlenné a játékot. Ha nincs tócsa, ha nem válik nehézzé a labda, a jövőre használatba kerülő műanyaglabdák már nem szívják magukba a vizet. Ha pedig nagyon megered az eső, ki kell várni a zápor végét, s a lesepert bitumenen percek múlva folytatni lehet a játékot... A FORDULÓ LEGJOBB KOSÁR DOBOZ Férfiak: Gabányi (MAFC) 37, Liptay (Csepel) 35, Bencze (Bp. Honvéd), Dajka (VM KÖZÉRT), Hegedűs I. (Székesfehérvár) 30 — 30, Hegedűs Gy. (Székesfehérvár), Ribizsár (SZEAC) 28 — 28, Király (Diósgyőr), Kovács (Baja) 23—23, Deli (Székesfehérvár) 22, Faragó dr. (SZEAC) 20. Nők: Korenné (Bp. V. Meteor) 29, Földes (Komárom) 28, Noficzer (Székesfehérvár), Schneider (VTSK) 26—26, Hegedűs (MTK), Mátagró (Bp. V. Meteor) 22 — 22, Rátvay (Baja) 21, Kovács (MTK) 20, Partiné (VTSK) 19, Káló M. (Diósgyőr) 18, Borbély (VTSK), Harus (TF) 17 — 17. Ságban négy csapat áll azonos pontszámmal a táblázat élén. Férfi mérkőzések: Székesfehérvár—Pét 88:75 (32:35), TF—Bp. Előre 85:81 (31:27), Sopron— VTSK 65:74 (30:321), MTK—Csepel Autó 58:48 (28:22), BM Dózsa— Kecskemét 76:64 (36:24), Bp. HSC —Közig. Egyetem 77:58 (39:29). 1. TF 6 5 1 324:252 11 2. Kecskemét 6 5 1 426:388 11 3. Sz.fersérvár 6 5 1 386:284 11 4. VTSK 6 5 1 423:400 11 5. Pét 6 4 2 428:389 10 Női mérkőzések: Székesfehérvár—BVSC 48:47 (18:117: 411:41), Szolnoki MÁV—Sopron 59:49 (24:241), Szekszárd—Szolnoki V. Meteor 72:86 (27:38), K. Keksz— Bp. FŰSZÉRT 49:42 (24:17), Kecskemét—Nagykőrös 56:58 (24:32), Bp. HSC—Bp. Spartacus 48:46 (18:26). 1. BVSC 6 5 1 324:252 11 2. Szolnoki VM 6 5 1 386:294 11 3. K. Keksz 6 5 1 344:273 11 4. Nagykőrös 6 5 1 339:291 11 5. Bp. HSC 6 4 2 274:316 10 NB tartalékbajnokság Női mérkőzések: Bp. Vörös Meteor—BVSC 58:9. Csepel—Kinizsi Keksz 50:20, Bip. Spartacus — Komárom 52:26, Bp. Előre— MTK 48:40, Duna-cipő —TFSE 50:47, Bp. Petőfi —VTSK 68:59. Férfi mérkőzések: BM Dózsa— VM KÖZÉRT 57:56, Csepel —Bp. Előre 90:62, MAFC—OSC 107:77, Bp. Honvéd—REAC 76:51, MTK— Csepel Autó 67:52, Csefvárosi Sí, Fodor (Kecskemét). Az utánpótlás-keretben edzenek, de az ifjúsági válogatott rendelkezésére állnak még a következők: Rátvay (Baja), Bükk (Sopron), Gyurkovics (Sz.fehérvár) és Markovics (Egy. Gyógyszer). Összeállították a budapesti ifjúsági válogatott keretet is, amelybe a már felsorolt fővárosi játékosokon kívül még az alábbiak kerültek: Várady (Józsefvárosi Sí), Farkas (Csepel), Elekes (MTK), Cséfalvay, Onody (Főv. Kenyérgyár), Hold (Izzó). Az országos ifjúsági válogatott bemutatkozására november 18-án kerül sor a magyar—ukrán válogatott mérkőzések előtt. Távolabbi cél az 1962. januárjában Rudoneeten megrendezésre kerülő négy ország tornájára való felkészülés. A keretek edzéseit Kard Aladár vezeti. Érdemes megemlíteni a játékosok korszerinti megoszlását: 18 éves 5, 17 éves 14 és 16 éves 5 játékos. Nincs már veretlen csapat az NB II-ben . LSv . SjtíSí Kertész az XB II góllövőlista élén 10 gólos: Kertész (DVSC). 9 gólos: Serényi (Szállítók), Széle® (Bp. Előre), Szőke (Székesfehérvár). 8 gólos: Fister (Székesfehérvár), Tóth (Szolnok), Tóth (Miskolc), Tuechittger (Ganz-MÁVAG). 7 gólos: Kalmár (BVTK), Dobos (Miskolc), Óvári (Szegedi Építők), Zilahi. Puskás (DVSC), Varga 111 (Szombathely). 6 gólos: Csekő (DVSC). Lacakő (Cegléd). Horváth (Traktorgyár). Pál (Szombathely). Sulla (Sztálinváros), Borbély (BVSC). 5 gólos: Egervári (Bp. Előre), Ráczi. Kovács (DVTK). Gyikó (Cegléd), Szabó (ZTE), Haász (EMTE), Matus (Pénzügyőrök), Rajna II (BVSC), Milocevics (Budai Spartacus), Molnár, Szűcs (Láng), Tóth (Szombathely). 4 gólos: Pintér (Sinolnok), Sáros (KISTEXT), Szing, Somodi (Egyetértés), Gyetván (Miskolc), Burányi (Bp. Előre), Hetei (Borsodi B.), Horváth (Kaposvár), Som (Sopron), Magasházi, Kőhalmi (Sztálinvárce), Kerecsényi (Székesfehérvár), Galgóczi (Oroszlány), Kovács (BVTK), Iszak (Szombathely), Salamon (Mosonmagyaróvári TE). Összeállították a női ifjúsági válogatott kereteket A nyári edzőtáborozások, a székesfehérvári Négy Megye Tornája és a bajnoki mérkőzé-sek tapasztalatai alapján, mintegy 70 játékosból kiválogatva alakult ki az országos ifjúsági női válogatott keret. Hátvédek: Tóth, Csapó (Bp. Petőfi), Szerves (Szigetvár), Kimmel (Dombóvár), Baicny (Sa.fehérvár), Thuróczy (Sz.fehérvár). Középjátékosok: Triz (Csepel), Csőke (MTK), Kőhegyi (Pécs), Gerstenbrein (Főv. Kenyérgyár). Bedobók: Melly (Bp. Petőfi), Keresztúri (Szigetvár), Róna (J)-----------------------------------------^ Csütörtök, 1961. november 2. ** Véget ért a történelmi tanácskozás Kedden délután ünnepi hangulatban kezdődött el a XXII. kongresszus záróülése, amely összefoglalta a történelmi tanácskozás kéthetes munkáját és egyhangú szavazással szentesítette, határozatba rögzítette az SZKP új programját és új szervezeti szabályzatát. Az egyhangú szavazást, az egyöntetű véleménynyilvánítást, egyetértést bizonyítja az a tény, hogy amikor a csak tanácskozási joggal rendelkező küldöttek kérték az elnökséget, hogy szeretnének ők is szavazni s amikor az engedélyt megkapták — hatalmas ováció mellett másodszor is szavazásra bocsátották az SZKP programját, majd új szervezeti szabályzatát. Egyszerre emelkedtek magasba a karok, a szavazati joggal és tanácskozási joggal rendelkező küldöttek hatalmas együttes demonstrációjaként. Még akkor is zúgott a taps, az ováció, amikor N. Sz. Hruscsov az emelvényre lépett és ismertette a központi bizottság újjáválasztott elnökségének, titkárságának és az SZKP orosz irodája tagjainak névsorát. A központi bizottság ismét N. Sz. Hruscsovot választotta meg első titkárnak. A kéthetes tanácskozás — amely mérföldkő az emberiség történetében — befejezte munkáját. A záróülésen N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta: „Teljes joggal elmondhatjuk, hogy a XXII. kongresszus igen fontos mérföldkő pártunk és az ország életében a kommunizmus diadaláért folyó harcban. Az SZKP XXII. kongresszusa az új program elfogadásával az egész világ előtt kijelentette, hogy a Szovjetunió népei a kommunista párttal az élen a marxizmus—leninizmus tanításaitól vezérelve magasra emelik a kommunista társadalom felépítéséért indított harc zászlaját. A kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban a párt és a nép gyakorlati feladatává lett.” A kéthetes munka, a kommunizmus építőinek tanácskozása, a szovjet népnek, a szocialista világrendszer országainak, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak a kommunizmus győzelmébe vetett megingathatatlan hitét fejezi ki. A kommunizmus győzelmébe vetett hit tükröződött a kongresszus kéthetes munkájában, a küldöttek felszólalásaiban, N. Sz. Hruscsov zárszavában és ezt tükrözi a határozat is, amely megállapítja: „A kommunizmus korunk legbefolyásosabb politikai erejévé vált... Teljes diadalt aratott a XX. kongresszus irányvonala, amelyet maga az élet, a nép javáról való gondoskodás diktált, s amelyet lenini forradalmi alkotó szellem hatott át.” A kongresszus záróülése megállapította, hogy a beszámolóban felölelt időszakban a párt munkájának legfontosabb vonatkozása a pártélet lenini normáinak és a kollektív vezetés elveinek érvényesítése és továbbfejlesztése volt, a pártélet és az állami élet minden szintjén. A záróülésen elfogadott határozat megjelöli az összes pártszerv feladatait, a szervező és az ideológiai munka területén, majd befejezésül hangsúlyozza: „A Szovjetunió kommunista pártja a jövőben is magasra emeli a marxizmus—leninizmus győzedelmes zászlaját, teljesíti internacionalista kötelességét valamennyi ország dolgozói iránt, minden erejét a nép érdekeiért, a nagy történelmi cél eléréséért , a kommunista társadalom felépítéséért folyó harcnak szenteli....„Erősíteni fogjuk baráti kapcsolatainkat minden néppel, állandóan megvalósítjuk a békés együttélés lenini elvét, harcolunk a világ békéjéért” — mondta zárszavában N. Sz. Hruscsov és hatalmas taps kísérte szavait, amikor befejezettnek nyilvánította a kongresszust és kijelentette: „Céljaink világosak, feladatainkat kitűzték. Munkára, elvtársak! Előre a kommunizmus új győzelmeiért!”... S a teremben felcsendültek az Internacionálé akkordjai, soksok nyelven énekelték a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom himnuszát... Véget ért a történelmi tanácskozás befejezte munkáját az SZKP XXII. kongresszusa. Fél esztendő után CSENDES ŐSZI öszszegezés tanúi vigyünk a nagykanizsai városi TST szobájában. Tóth József, a TST fiatal elnöke jelentések, kimutatások sorai fölé hajol, s amikor feltekint, mosolyra derül az arca: ■— Tovább jutottunk, mint ahogy induláskor reméltük. A fél éve útjára indult Kilián-mozgalom eredményeit mérjük fel, s a számok tömör nyelvén valóban biztató kép tárul elénk. A sportkörökben, üzemekben, hivatalokban 849, az általános iskolákban 1221, a középiskolákban 599 jelentkező váltott Kiliánigazolványt. — Jól tudom, nem a létszám a fontos, hanem a munkáa ért egyet velünk a TST elnöke, s gondolataival végiglapozza az elmúlt hónapokat. — A májusi rajt nem ért felfelkészületlenül bennünket, hiszen még a télután kiképeztük a mozgalom „pecsétőreit”, széles körben ismertettük a Kiliánversenyek jelentőségét, elhintettük az érdeklődés magját. Megnyugtató volt, hogy nem kellett kapkodni, s hamarosan versenyeken tettük le a garast a mozgalom ügye mellett. A KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR mozdult meg elsőként, ahol a Bányász Kupa versenyek nyomán szilárd talaja képződött a tömegsportnak, és példáját a MÁV Fűtőház, a Vegyesipari Vállalat, a Posta, a Vasipari Vállalat, a Kőolajfúrási üzem, a Faipari Vállalat és az Üveggyár is követte. Labdarúgásban, sakkban, asztaliteniszben és tekében indult városi üzemi bajnokság, s valamennyi nevező csapatot úgy alakították ki, hogy előzőleg lebonyolították mindenütt a házibajnokságot is. Az általános és középiskolák atlétikában és labdajátékokban rendezték meg az osztálybajnokságokat, az Ady úti általános iskolában például 236, a Zrínyi általános iskolában 212 úttörő vetélkedett ezeken a viadalokon. A nyár közepén, az úszni tudást igazoló fürdőzések vízicsatái után már körbejárt a kérdés: ki szerzi meg elsőként a mozgalom jelvényét? Augusztus végére azután beérett a szorgos sportmunka első gyümölcse: Harcz Lajos postafőfelügyelő benyújtotta a 107 pontot igazoló betétlapokat. — Ő a Kilián-mozgalom leglelkesebb kanizsai hívei — dicséri a 42 esztendős postai dolgozót a TST elnöke, s még hozzáteszi: — Azóta újabb 122 pontot gyűjtött össze Harcz Lajos, hamarosan a bronzjelvényt is kiadom számára. Gyalogos és kerékpártúrákból, asztalitenisz egyéni és csapatversenyek mérkőzéseiből gyűltek össze a pontjai... de legszívesebben a propaganda-tevékenységét is pontoznám. A Posta 150 dolgozójának kétharmadát a kiliánosok között tartom már számon, közöttük az olyan örökifjú ötvenen felülieket is, mint Deák Jenő, Réffy Ferenc és Kovács Ferenc. A JÓSZÍVVEL VÉGZETT, körültekintő munka néhány figyelmet érdemlő tapasztalata máris előbukkant. Mindenek előtt a városi üzemi bajnokságok, s az üzemeken belüli háziversenyek jelentőségét húzza alá a TST elnöke. Ezek megszervezése nem okoz különösebb nehézséget, ha a vállalati sportfelelősök állják a sarat, s ha lebonyolításukra hozzáértők kezébe adják a megbízást. Igazolást, indulási jogosultságot ezeken a versenyeken és bajnokságokon a Kiliánkönyv felmutatása jelent. Kedvező visszhangja támadt annak a rendelkezésnek, hogy a jelvény megszerzésének nem az alapfokot meghaladó eredmény, hanem a rendszeres sportolás a feltétele. A hívó, baráti szó erejét ugyancsak meggyőzően tanúsítják a kanizsai tapasztalatok; számosan azért kerültek közel a Kilián-mozgalomhoz, mert a korábbi idők „kötelező”, kivonulásjellegű próbázásainak zord légkörét az önkéntes elhatározás melengető érzése váltotta fel. MÉG EGY KÖRÜLMÉNY, ugyancsak a mozgalom nyereségoldalán: a város vezetői ma csendesülő érdeklődéssel figyelik a Kilián-versenyek térhódítását. Vukits László, a városi pártbizottság titkára, havonta kér jelentést a mozgalom állásáról, a városi tanács végrehajtó bizottsága rendszeresen beszámoltatja a TST elnökét a tömegsport helyzetéről. És ami talán mellékesnek tűnik, de mégiscsak fontos: maga Tóth József, a városi TST elnöke is odaállt a kiliánosok közé, eddig „begyűjtött” 67 pontjával a példamutatás jelzőkövét állítja a mozgalom útja mellé■ — Szép virág nyílt ki ebben a színtváltó őszben — halljuk Nagykanizsán, s a lírai megfogalmazás azt jelenti, hogy 83 kabát hajtókáját díszíti már a mozgalom jelvénye a városban. November 7-én, az Októberi Forradalom pirosbetűs ünnepén újabb szói jelvény átadására kerül sor. Ennyi az elmúlt fél esztendő Kilián-termése Nagykanizsán — s ez nem kevés. Bánhidi Tibor