Népsport, 1961. november (17. évfolyam, 218-237. szám)

1961-11-09 / 222. szám

Négy romániai városban kerül sor az UEFA 1962. évi tornájára Az UEFA határozata értelmé­ben Románia rendezi meg az 19­62. évi nemzet­közi ifjúsági labdarúgó-tornát. Az előkészüle­tekkel kapcsolatban a Román Labdarúgó Szövetségben megbe­szélések folytak. s úgy határoz­tak a szakemberek, hogy a ta­lálkozóra négy városban — Bu­karestben, Brassóban, Constantán és Ploestiben — kerül sor, ápri­lis 19—20. között. A nevezéseket az UEFA december 10-ig fogadja el, s így ennek értelmében inté­zett körlevelet a rendezőség a tagszövetségekhez. Az UEFA-torna „előjátékaként" a románok szeretnék vendégül látni előzetes barátságos mérkő­zésre a magyar ifjúsági labda­rúgó-válogatottat, de csak abban­ az esetben­, ha a sorsolásnál nem kerülnek egy csoportba. Azonos csoportbeosztás esetén ugyanis a bolgárokat kívánják meghívni. (MTI) «« «« «« «« «« «« «« «« A kosárlabda bajnokcsapatok kupájában a Bp. Honvédnek — ha az első fordulóból továbbjut — az Iskra Svit lesz az ellen­fele. A csehszlovák bajnokcsa­pat az elmúlt hét végén két bajnoki mérkőzést is játszott. Mindkét találkozón biztos győ­zelmet vártak a szurkolók, de az Iskra ezúttal gyengébb tel­jesítményt nyújtott a szokottnál. A jóval gyengébb játékerőt képviselő Dukla Marianské Láz­ne ellen 26:20-as (!) első félidő után győzött, s az ugyancsak középcsapatnak számító Loko­motíva Karlovy Vary-t mind­össze 55-48 (29:18) arányban győzte le. Románia vál.—­Banska Bistrica 5:3. Banska Bystrica. Jégkorong. 2 " csütörtök, 1961. november 9. ~TB| MnmirwmiitmimiwniHWrtiiimmiiiiiwiiiHWiiliniiiiWMIWiiW'HIWHWfWTmitmiii-nrnniTniimiiniimtnwrmmimnmrimimHiiiiHmiiimnmmntmiiiiitnui /­^| A BA­R­AT­I ORSZÁGOK SP­O­RTJÁ­BÓL A BA­R ~ATI~ORSZÁGO­KG3 PO’ I | JL WflE|Rt!#KiS: MlJjEMS! | A B­A­RATI ORSZÁGOK SP­O­RTJÁBÓL a B­A HÁTI ORSZ­ÁG­ O­K_S­P­O­R­TJÁBÓL^ § A temesvári középiskolai sportklub Az elmúlt három év­­ maguktól, a helyzet adottsága által alakultak­­ki a középiskolai sportklubok. Ezek a klu­­­­bok egy-egy nagyvárosban az összes közép­­­iskolák legjobb és legtehetségesebb sportolóit egyesítik. Jelenleg öt ilyen sportklub műkö­­d­ik, mégpedig egy Bukarestben, a többi a­­ Kárpátokon Inneni területen, Kolozsvárott, Ma­rosvásárhelyen, Brassóban és Temesvárott. Az öt közül a legjobban, legeredményesebben dolgozó középiskolai SC a temesvári. Temes­vár­ott 10 középiskolában mintegy 8000 diák tanul. Az iskoláknak külön sportköreik van­­nak, ezeknek taglétszáma 1400 fő. Az iskolák rendszeresen tartottak egymás­­között versenyeket, mérkőzéseket és ezeknek során tűnt ki, hogy igen sok a tehetséges fia­tal, akiknek részére szükséges volna tovább­fejlődési lehetőséget nyújtani. Ezzel a céllal­­ hozták létre három évvel ezelőtt, először csak kísérleti és ideiglenes jelleggel a sportklu­­bot, amelybe a legjobb 400 fiút és lányt von­ták be. A sportklub felső támogatásból fe­dezi a működéséhez szükséges költségeket, anyagi ellátottsága átlagon felül jó, pályája, tornaterme a körülményekhez képest első­rendű, felszerelésben semmi hiányt nem szen­vednek és az edzőgárdájuk is a legkiválóbb szakemberekből kerül ki. A klubnak jelenleg 13 szakosztálya működik, valamennyi szak­osztályát teljes, vagy félállású, főfoglalkozású edző vezeti. Van olyan szakosztálya is a klubnak (pl. az atlétikai), amelyben több fő­foglalkozású edző dolgozik. A klu­b őrvofii tehetségkutató versenyt nilie Yverne rendez az iskolák vala­mennyi tanulója részvételével. Először osz­tályversenyen, majd osztályok közötti, végül iskolák közötti versenyen mérkőznek a leg­jobbak és az eredmények alapján hívják meg a klubba a régiek mellé az új tagokat. A ■klub tagsága évente nagy arányban cserélő­dik, minden évben gyarapszik az új évfolya­mokkal és csökken a végzettekkel. A klub­ban csakis középiskolások sportolnak, érett­ségi után valamennyien elkerülnek más hely­re. A középiskolások részére elsősorban a klubban kötelező a sportolás, esetenként azonban kivételt tehet ez alól a klub vezető­sége. Erre akkor kerül csak sor, ha sok a tehetséges sportoló, nem tudják valamennyit megfelelően foglalkoztatni és más klubban jobb fejlődési lehetőség kínálkozik. Ez azon­­­­ban ritka kivétel. A klub a különböző szakszervezeti és tár­sadalmi sportegyesületeknél és kluboknál­­ többnyire jobb lehetőséget nyújt a fiatal­­ sportolóknak a fejlődésre, amit a kiváló ed­zőgárdájával és jó felszerelésével biztosít. Ezt a lehetőséget a középiskolás sportklub annak a meggondolásnak alapján kapja meg, hogy a 14—18 év közötti időszak a legkritiku­sabb szakasz, amelyben meg lehet és kell alapozni és a végső beérlelésre szakszerű­en előkészíteni a fiatalokat. A sportklub há­roméves működése és az elért eredményei bi­zonyítják, hogy az elgondolás helyes volt és hogy a kivételesen nagy támogatás hatalmas fejlődési lehetőséget adott a fiataloknak. Hogy csak néhányat említsünk az eredmé­nyeikből: fiú kosárlabda-csapatuk országos ifjúsági bajnokságot­ nyert, atlétikai országos ifi csapatbajnokságban a 2. helyre kerültek, egyéniben 8 bajnokságot szereztek, egy ököl­vívójuk az országos felnőtt válogatottnak a tagja, úszásban három lány az országos if­júsági válogatott keret tagja, egy az után­pótlás keretben úszik, az országos ifjúsági röplabda válogatottban 6 játékos a temes­vári középiskolai sportklub tagja. A végzett és a klubból elkerült sportolókkal pedig ott találkozhatunk csaknem valamennyi sportág válogatott csapatában, országos bajnokok, Eu­­rópa-bajnokok és nemzetközi versenyek győz­­tes­ei, között. A játéksportokban, leszámítva a labdarúgást, a sportklub egykori tagjai szin­te benépesítik a Bánát-tartomány bajnoksá­gának mezőnyeit. Kézilabdában például Te­mesvárott négy A-csoportos csapat játszik, mind a négynek ebből a klubból került ki a teljes játékosgárdája. A középiskolai sportklubok rövid működé­se bebizo­sította, hogy helyes volt a létrejöt­tük és hogy igen nagy a jelentőségük a fia­talság sportbeli fejlődésében és az ország sportkultúrájának növekedésében. Éppen ezért ezt a formát a lehetőséghez képest tovább akkarják fejleszteni és az országban még szá­mos helyen létre kívánnak hozni hasonló kö­zépiskolai klubokat. Még számos nagy nehézség és probléma merül fel ezeknek a klubok­nak a működésével kapcsolatban. Az első, amely korlátozza a klubok működési körei és a fejlesztés lehetőségeit, az, hogy kevés a képzett szakember, akik a szakmai nevelő­­munkát a klubban végezhetnék. A temes­vári klubban viszonylag sok főfoglalkozású edző működik, de a szükséglettel és a fej­lesztési irányelvek között szereplő létszámmal szemben mégis kevés. Az edzők többsége testnevelő tanár, viszont testnevelő tanárok­ban is nagy a hiány. Egyedül Temesvárott jelenleg mintegy félszáz testnevelővel volna többre szükség,, mint amennyi van. Ez gátat szab a kiüt­­és a szakosztályok fejlesztésé­nek. A második probléma összefügg az elő­zővel. Mivel kevés a képzett testnevelő, a középiskolákba és így a középiskolai sport­klubba is sok olyan tehetséges fiatal kerül, akiket az általános iskolában a testnevelés ábécéjére sem tanítottak meg. A klub szá­mára így nehezebb a kiválasztás, másrészt, sokkal nehezebb négy év alatt magas szint­re emelni a tanulókat. A harmadik­ problé­ma akkor merül fel, amikor a középiskolát bevégzik a tehetséges sportolók. A szabályok szerint ezután annak az üzemnek, hivatal­­nak, vagy intézménynek a sportegyesületé­ben sportolnak tovább, ahová dolgozni men­nek, vagy ahol tovább tanulnak. A legtöbb sportegyesületben és klubban azonban nem olyan jók a lehetőségek a sportolásra, mint a középiskolás klubban. Ha működik is né­hány szakosztályuk, csak egyikben-másikban akad olyan színtű csapat, vagy olyan képes­ségű edző, amely lehetővé teszi a már kép­zett, de még további fejlődés előtt álló spor­oló megfelelő foglalkoztatását, így a közép­­iskolás sportklubból kikerülő tehetséges, de még nem egészen beérett sportolók jelentős része elvész, elkallódik. Jellemző példa erre Temesvárott elsősorban a kosárlabda és az atlétika. Mivel a környéken nincsen megfelelő színvonalú kosárlabda-csapat és atlétikai szakosztály (nagyrészt mert nincs megfelelő képzettségű edző), a klubból kikerülő tehet­séges kosarasok és atléták javarésze új mun­kahelyén vagy abbahagyja a sportolást, vagy m­ás sportágra tér át. Még a temesvári egye­temi sportklub is alacsonyabb szinten dolgo­zik, mint a középiskolás klub. Az egyetemi klubban csak a kosárlabda-, kézilabda-, lab­darúgó-, röplabda- és rögby szakosztály mű­ködik jól, a többi szakosztályban lényegesen alacsonyabb színtű a munka. A temesvári és környéki szakszerv­ezet és egyéb sportegye­sületek pedig többnyire a labdarúgásra össz­pontosítják a figyelmüket, s mellette legfel­jebb egy-egy szakosztályra futja még komo­lyabban az erejükből. A középiskolai sportklubok kiválóan mű­ködnek, a létrejöttük óta eltelt időszak bebi­zonyította, óriási jelentőségüket az ország sportfejlődése szempontjából. De kitűnt, hogy kissé a levegőben lógnak, nincsenek kellően megalapozva alulról (bár ezt a hiányt képe­sek kiegyenlíteni) és nincsen meg az egye­nesvonalú folytatása a munkájuknak felfelé. A megoldást a testnevelő tanárok és maga­san képzett edzők számának nagyarányú nö­velésétől várják. (Zágoni) Mi is ünnepeltünk (Brassó, 1961. november-) Ünnepi hetek hangulatában élünk. Néhány napja fejeződött be a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresszusa, ame­lyet mint marós kísértem fi­gyelemmel a brassói Steagul Rosu autógyárban, ahol dolgo­zom. Munkatársaimmal együtt nagy érdeklődéssel, figyeltük az elhangzottakat és erőt merítet­tünk belőle. Mint sportolónak Önkénytelenül is eszembe jutot­tak szovjet sport­barátaim, akik­kel sokszor találkoztam fontos nemzetközi versenyeken és akik­től sokat tanultam. Ők mindig a legnagyobb feladatokat vál­lalták és végre is hajtották, méltón képviselve nagy hazáju­kat. Gondolatban megszorítot­tam Vardarjan, Gurevics, Szaja­­dov és a többi olimpiai és vi­lágbajnok birkózó kezét, őszin­te hálával gondolok rájuk és örülök, hogy barátaimnak ne­vezhetem őket. Úgy gondolom, velük együtt a szocialista tábor minden spor­tolója, az egész haladó emberi­ség különösen nagy lelkesedés­sel ünnepelte meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 44. évfordulóját. November hetedi­ke jelentette az első nagy lé­pést a ragyogó jövőt építő né­peink testvéri barátságához ve­zető úton. Kedves kötelességem­nek tartom, hogy ez alkalommal további sikereket kívánjak ma­gyar Sportbarátaimnak, akikkel szintén gyakran volt alkalmam találkozni. Mérkőztünk Romá­ban, Jokohamában és másutt, hogy újabb sikerekkel gazdagít­suk a szocialista országok sport­tekintélyét. A magyar sportolók mindig derekasan küzdöttek szo­cialista hazájuk színeiért, s az élvonalba kerültek fel. Kiváló eredményekkel büszkélkedhet­nek magyar birkózó barátaim: Pólyák, Hódos, Gurics és az újab­bak közül Kozma és Varga is, akiknek nagy tudása és tehetsége őszinte elismerést váltott ki be­lőlem. Sok sikert kívánok ne­kik továbbra is. Dimitru Pirvulescu kötöttfogású birkózó, olimpiai bajnok VEZETÉS UTÁN - VERESÉG (Bratislava, november 8.) Cseh­szlovákiában még mindig nagy visszhangja van a Dukla Prága genfi vereségének, amelyet a lab­darúgó-baj­nok csapatok EK- j­ában e­zer vez­te­től szenvedett el. 4:3 (1:2) arányban szenvedtek vere­séget a prágaiak olyan mérkőzé­sen, amelyen a 49. percig még 3:1 re vezetett a Dukla! Addig úgy látszott, hogy biztos győzel­met aratnak Genfben a prágaiak, aztán a hazaiak a 36 éves Fatton két góljával egyenlítettek, majd azt utolsó percekben megszerez­ték a győztes gólt is. Mi az oka annak, hogy biztos győzelmet engedett ki a kezéből a prágai együttes, az a csapat, amely a New Yorkban megnyerte a tornát és a hazai bajnokság-­­ban az élen vár.7 ... Erre nálunk­­ egyöntetűen sr, a válasz: a cck­­­s­iker elbizakodtottá tette a Dukla­­ Prága játékosait. Az elbizakodott- I­ság főként a védelem soraiban­­ lett úrrá. Elég sok kritika éri­­ ezért a prágai játékosokat, hl- I­szén annak idején Szófiában, s szintén vezetett a Dukla az első­­ mérkőzésen 3:1-re, és a végén 4:4-gyel jött haza. A Visszavá­gón Prágában pedig 2:1 arányú győzelmével nehezen ment to­vább az EK-ban. A genfi vereség hideg zuhanya bizonyára józaní­­tóan hat majd a prágaiak számá­ra és a november 19-i, prágai visszavágón, remélhetően más szellemű csapatot látnak majd szurkolóink küzdeni. J. N. 3 forint 36 fillérért sokat nyerhet a Toton! Jégkorongbajnokság Csehszlovákiában A csehszlovák jégkorong-baj­­nokságban eddig kilenc fordulót bonyolítottak le. A legutolsó for­dulóban az érdeklődés közép­pontjában a két éllovas prágai találkozója állt. A mérkőzés dön­tetlenül végződött. Spartak Soko­­lovo Prága—Slovan Bratislava 3:3, Ceské Budejovice — Rudá Hvezda Brno 1:6, Dukla Jihlava — Litvinov 6:2, SOUP R­adno — Dukla Litomerice 4:2, Chomutov —Spatak Plzen 2­:3, Pardubice — Vitkovice 3:2. A bajnokságban változatlanul a Slovan vezet 15 ponttal a Spartak Sokolovo, a Pardubice (13 — 13), a Rudá Hvezda Brno és a Jihlava (12— 12) előtt. Szabálykönyv, óh ... Alig akad cselgáncsverseny az utóbbi időben, amelynek lebonyolítását ne gátolnák különféle zavaró kö­rülmények. Hanyagság, felületesség, szabálytalanságok — ilyen jellemzői vannak az említett versenyeknek. Legutóbb például Budapest súlycsoportos felnőtt baj­nokságát ifjúsági bajnokságnak tüntette fel a Budapetti Cselgáncs Szövetség a kiírásban. Ezt a hibát később kiküszö­bölték. Volt azonban a kiírásnak egy nagyobb hibája és ezt nem helyesbítette senki: egyenes kieséses rendszerben bonyolították le a bajnokságot, holott a kiírásban körmérkő­zéses rendszert írtak elő. Később még bonyolódott a helyzet. A sorsolás szeszé­lye folytán a két esélyes, az MTK és az U. Dózsa az első fordulóban került össze. A Dózsa, mivel Vincze nem tudta hozni versenysúlyát, csak öt versenyzővel léphetett sző­nyegre. Így is 6:6-ra végződött a találkozó. Ki jusson tovább? A versenybizottság az MTK tovább­jutása mellett döntött, tekintettel arra, hogy a kék-fehérek teljes csapattal álltak ki, és mivel a küzdelmek előtt lefoly­tatott megbeszélésen úgy döntöttek, hogy ilyen esetben a teljes létszámmal kiállt együttes jut tovább. Az Újpesti Dózsa nem nyugodott bele ebbe a döntésbe, és a szabály­­könyvre hivatkozott — igen helyesen. Kiderült azonban, hogy meddő dolog a szabálykönyvre hivatkozni, mert annak idevonatkozó része nemcsak pon­gyolán fogalmazott, félreérthető, hanem­­ helytelen is. „Ha két csapat között a mérkőzés eredménye döntet­len, akkor a helyezésben az a csapat kerül előtérbe, amely­nek versenyzői több győzelmet és döntetlen eredményt sze­reztek. A győzelmek és a döntetlenek egyenlősége esetén az a csapat kerül előtérbe, amelynek versenyzői a mérkő­zések során nagyobb technikai felkészültséget, sportsze­­rűséget, stb. tanúsítottak.” Így szól a szabálykönyv idevonatkozó része. Ettől azonban senki sem lehet okosabb. Tekintettel arra, hogy kieséses rendszerről van szó, döntetlen esetén az egyéni győzelmeknek és döntetleneknek is egyformának kell len­niük. Ha valamelyik csapatnak több egyéni győzelme lett volna, megnyerte volna a mérkőzést. A nagyobb technikai felkészültség nyilván megmutatkozik a bírák értékelésében és ez természetesen szintén győzelmet eredményez. És vajon, hogyan lehet megállapítani, hogy melyik csapat volt sportszerűbb, ha tegyük fel, a mérkőzésen egyáltalán nem történt sportszerűtlenség? És vajon el lehet-e olyan élesen határolni a sportszerűtlenséget a szabálytalanságtól, hogy szabálykönyvbe iktatott kritériummá váljék? Nem kétséges, hogy ilyen megfogalmazású szabályok alapján nem is lehet zavartalanul lebonyolítani egy bajnoki eseményt. Igen helyes lenne tehát, ha az illetékesek ala­posan átnéznék és módosítanák a szabálykönyvet. Ez az első feltétele annak, hogy a sportágat és annak küzdel­meit a szurkolók, sőt, a versenyzők is komolyan vegyenek. (kaszás) Karakasné veresége Vinyacska Banyán hétfőn bonyolították le a női salokvilág­bajnok-jelöltek versenyének hete­dik fordulóját. Gresser (USA) — Nedeljkovics (jug.) döntetlen Silans (francia)—Rinder (nyugat­német) függő. Kunarskowska (lengyel)—Szandahdorzsmna (mon­gol) döntetlen. Heemskerk (hol­land)— Karakasné (magyar) függő. Volpert (szovjet)—Lazarevics (jug.) függő. Zatulovszkaja (szov­jet)— Nicolau (román) függő. Zvorikina (szovjet)—Lane (USA függő. Gaprindasvili (szovjet)— Boriszenko (szovjet) 1:0. Polih­roniade (román) szabadnapos volt. A nyolcadik forduló: Lane -Gaprindasvili függő. Nicolau— Zvorikin 1:0. Lazarevics—Zatu­lovszkaja függő. Karakasné— Volpert 0:1. Szandardorzsina— Heymskerk 0:1. Rinder—Kona­kowska függő. Nedeljkovics— Silans 1:0. Polihroniade—Gres­ser döntetlen. Boriszenko szabad volt. A verseny élcsoportjának állása: Gaprinidasvili 5.5 pont (1), Nicolau 5 p (1), Nedeljkovics 5 p. Lazarevics 4.5 p. Karakas­né 4.5 (1), Konarkowska és Vol­pert 3,5—3,5 pont (1). (MTI) - --------­ A háló két oldalán Többhetes távol-keleti portya után hazajöttek válogatott röp­­labdázóink, s ez azt jelentette, hogy a női NB I mellett a férfi NB I-ben is folytatódhattak a bajnoki küzdelmek. A férfiak me­zőnyének mérkőzései azonban az őszi idény hátralevő részében sok izgalomra már nem adnak okot. A rangadókat ug­yanis már jóval előbb lejátszották, s így élvonalbeli csapatainknak a továb­biakban már nem lesznek nehéz mérkőzései. Ebben a fordulóban is akad­tak meglepetések. Ezek közül a legvaskosabbat a salgótarjániak szolgáltatták. A csapat tavasszal úgyszólván csak az utolsó pillanatban biztosította bennmaradását az NB I ben, most pedig — ha nagy küzde­lem árán is— legyőzte az első hat helyezett között végzett Far­­kaslyuki Bányászt. Élvonalbeli együtteseink közül valamennyien pályára léptek a legutóbbi for­dulóban. Bár mindegyikük győz­tesen hagyta el a játékteret, még­is meglepetést keltett, hogy csu­pán a Vasasnak sikerült 3:0-ás győzelmet aratnia. A Bp. Hon­véd Debrecenben, a Bp. Sparta­cus a Pénzügyőrök ellen­, a Cse­pel pedig a V. Izzó ellen vesz­tett játszmát. Különösen az utóbbi találkozó volt várakozá­son felül izgalmas. Az Izzó ezen a mérkőzésen úgy játszott, mint ebben a bajnokságban még soha. Elsősorban a mezőnyben reme­keltek a játékosok, még a leg­erősebb leütéseket is sokszor védték, s némelykor egészen le­hetetlen helyzetekben is mentet­tek, így aztán a simának ígér­kező találkozón bizony a piros kékeknek nagyon meg kellett küzdeniük a két pontért. A női NB I kiemelkedő mér­kőzése vitán felül a BVSC — Bp. Építők rangadó volt. A szurkolók bizonyéra emlékez­nek még az egy héttel előbb le­­­játszott Bp. Petőfi—Vasas Tur­bó rangadóra, arra, hogy az milyen­­ hatalmas küzdelmet, milyen ma­­l­mas színvonalú játékot hozott. Nos, a BVSC — Épített mérkőzésen is nagy küzdelmet láttunk, s ugyanakkor színvonal tekinteté­ben­ is megközelítette az előbb említett találkozót. Bár az eddig veretlen Építők tagadhatatlanul közelebb állt a győzelemhez, mégis azt mondhatjuk, hogy a vasutas-csapat­ megérdemelten győzött. Arra ugyanis alig-alig akad példa, hogy egy csapat 0:2 után kétszer egymás után is 9:14-ről nyerje meg a játszmát. Márpedig a BVSC képes volt erre az egészen ritka bravúrra. A mérkőzés legjobbja két­ségkívül újfalutty volt, aki hosszú idő után újra váloga­tott formában játszott, s oroszlánrésze volt a győzelem-­­ben. A hálónál szinte hibaszá­­zalék nélkül működött, szinte minden megmozdulása pontot jelentett csapata számára. Ki­váló teljesítményének értékét nagyban növeli az a tény is, hogy mindemellett a BVSC egyik legjobb mezőnyjátékosának is bizonyult. Rendkívül örvendetesek vol­tak a mérkőzésen látottak. Ez már azt jelenti, hogy egyre több csapat zárkózik fel a Petőfi és­­ a Turbó mögé, ami igen nagy­­­ mértékben növeli a bajnokság­­ színvonalát.­­ G. L. Sportlétesítményekről tanácskoztak Szombathelyen­ Hazánk egyik legrégibb vá­rosa, Szombathely az idén tovább szépül. A vasútállomást korsze­rűsítik, az állomás előtti teret Nyugat-Dunántúl egyik legszebb terévé fejlesztik. A városba ve­zető főútvonalon nagyarányú építkezés folyik. A kámoni kerü­letben Élelmiszergép-gyár épül, a Zsiray utcában tovább építik a REMIX szombathelyi telepét, a Március 15 téren új lakótöm­böktől övezve megyei művelő­dési és sportház épül. A Tanács­­köztársaság ligetben feltárt me­legvízforrás mellett társadalmi munkások közreműködésével ter­málfürdőt létesítettek. Kevés a sportlétesítmény A város fejlődésével azonban nem tart lépést a sportlétesít­mények építkezése. Mind több és több sportvezető panaszkodik, hogy nem tudnak új szakosztályt alakítani, mert kevés a pálya, kevés a tornaterem. A Szombathelyi TST éppen ezért legutóbbi ülésén ismét napirendre tűzte a sportlétesít­mények kérdését. A megyeszék­helyen a sportolók száma 1945- től legalább ötszörösére emelke­dett, ugyanakkor mindössze egyetlen pálya és két tornate­rem épült, de ezek­ sem szabá­lyos méretűek. A városi labda­rúgó-bajnokságban 48 csapat 5 pályán, röplabdában 36 csapat 5 pályán, kézilabdában 20 csapat 3 pályán, kosárlabdában 17 csa­pat 3 pályán edz és játssza mér­kőzéseit. Ezeken kívül még az üzemi bajnokságok és tömegver­­senyek részére is pályát kell biz­tosítani. Nem jobb a helyzet asz­taliteniszben és teniszben sem. Ma, amikor korszerű edzés­­rendszerről beszélünk és a vi­déki szakemberek is aszerint szeretnének dolgozni, Szombat­helyen létesítményhiány miatt erről szó sem lehet. Társadalmi munkában A sportkörök látják és érzik, hogy ..hol szorít a cipő”. A TST az SZMT-vel és a megyei KISZ- bizottsággal még tavaly közös felhívást bocsátott ki kispályák társadalmi munkával történő építésére. A felhívás élénk vissz­hangra talált. Egyre több sport­kör fordult a TST-hez az építési anyagok beszerzésével kapcsola­tos állami támogatás biztosítá­sára. Öt sportkör részesült 31 ezer forint támogatásban, de a sportkörök is eredményesen dol­goztak, mintegy 400 ezer forint értékű társadalmi munkát végez­tek. Jövőre ismét sokan jelentet­ték be a pályaépítési szándéku­kat. A városi tanács minden bi­zonnyal értékeli majd ezt a jó­­szándékot Szombathelyen jó ütemben épül az Sz. Cipőgyár Perint-parti pályája, amelyet jö­vőre már használatba is vehet­nek a sportolók. Az Sz. Építők az idén kezdték meg sportkom­binátjuk építését, 1964-ben sze­retnék befejezni. A két újj sport­létesítmény igen sokat jelent majd, de minden gondot nem old meg. A TST-ülésen a létesítmények­kel kapcsolatos hiányosságok megszüntetésére határozati ja­vaslatot fogadtak el. A javaslat : A társadalmi úton tör­ténő kispálya építési mozgalmat tovább kell népsze­rűsí­tene. Az 5 éves terv végére el kell érni, hogy minden iskola és nagyobb üzem, ahol erre le­hetőség van, rendelkezzék leg­alább 1 kispályával, amelyen kézi-, kosár-, röplabda-mérkőzé­seket lehet majd játszani.' Y 121 A városban lévő torna­­termek igazságos el­osztása érdekében a TST mér­ja fel a terem-lehetőségeket, az ed­digi szerződéseket érvénytele­nítse és új elosztást eszközöl­jön. fi. I A TST elnöksége dol­­gozzon ki tervet az egyes sporttelepeknek az isko­lák rendelkezésére bocsátását il­letően úgy, hogy a sporttelepek egyenlően legyenek megterhelve. IT­­ A téli edzések zavar­­talan lebonyolítása ér­dekében a Szombathelyi TST, a megyei TST és a Művelődési Osz­tály folytasson tárgyalásokat a Nagy Lajos Gimnázium díszter­me és a Savaria Nagyszálló téli­kertjének ideiglen­esen­­sportcé­lokra való felhasználása érdeké­ben. I .5 | Azok a sportkörök: II.1.1 amelyeknek lehetősé­gük van új sport­telep, vagy kis­pálya építésére, forduljanak a városi tanács VB-hez területigé­nyükkel — legkésőbb XII. 1-ig. Ugyanakkor részletesen közöl­ték, hogy mit, mikor és milyen értékben kívánnak építeni.­­ .­­ A város­i TST, a Vas me­­gyei TST és a megyei ISB közösen tárgyalja meg egy ,,kis­stadion” építésének lehetőségét a város területén. Erre vonat­kozó területi és egyéb igényüket terjesszék a városi tanács VB elé. A Szombathelyi TST ülésén el­fogadott határozati javaslatnak máris mutatkozik eredménye. Az Sz. Vasas eredményes tárgyalá­sokat folytatott a VB-vel sportte­lep építése tárgyában, s ,,moz­golódnak” az ipari tanulók is. Remélhetőleg a többi sportkör­ben is élnek a lehetőséggel és néhány év múlva már nem lesz gond Szombathelyen a sportléte­sítmények biztosítása az egyre nagyobb számú sportoló­ gárda részére. Kiss Antal A beugró Molnár igen jó idővel nyerte a csepeli marat­honit A Csepel őszi marathoni ver­senyén a kezdésre eláll­ az eső, a hőmérséklet is megenyhült,­­ így kedd délelőtt kedvező körül­mények között rajtolhatott a cse­peli sporttelepen a 23 főnyi me­zőny. A beugró akadályfutó Mol­nár már a pályán elfutott a töb­biektől A tököli országúton nagy iramban rótta a kilométereiket, s ha a táv végén­­nem esik kissé vissza, az érdemes sportolói szinten­­2 óra 28 peren belül fut­hatott volna. Első marathoni ver­senyén nyújtott teljesítménye vá­ratlan és­­ a közismerten nem túl nehéz csepeli terepet is fi­gyelembe véve — igen jó. Marathoni futás: 1. Molnár (MTK) 2:28:20.2, 2. Fercze (MAFC) 2:41:38 8, 3. Nagy P. (Ganz-MÁ­­VAG) 2:45:56.3, 4. Bajna (Bp. Honvéd) 2:49:25.0, 5. Schirille (Vasas) 2:49:56.6, 6. Váczi .­Előre) 2:50:31.2, 7. Lázó (Előre) 2:53:37.6, 8 Tóth (Bp. Honvéd) 2:53:49.8 9. Lojte (Törekvés) 2:55:57.6, 10. Kármán (Ganz, MÁ­VAG) 2:57:26.6. 18 befutó. Csapatban: 1. Bp. Honvéd 28, 2. Ganz-MÁVAG 31. 3. Törekvés 33 pont. Molnár részidői 5 km­enként: 17:40, 34 13. 51:24, 1­ 08:58, 1:25:20, 1:42:11. 2:00-10. 2:19:57. Az egyes 5 km-ek ideje: 17:40, 16:33, 17:11, 17:34, 16:22, 16:51, 17:59, 19:47 (!).

Next