Népsport, 1962. június (18. évfolyam, 106-126. szám)
1962-06-01 / 106. szám
A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORT TANÁCS LAPJA PÉNTEK, 1962. JÚNIUS 1. Ara: 60 fillér -la XVIII. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Beszámoló a labdarúgó VB szerdai mérkőzéseiről HÉTVÉGE A SPORTPÁLYÁKON A HÉT ÉRDEKES SZAKKÉRDÉSEI Kupamérkőzések sorozatban a Népstadion gyepén KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TÁVBESZÉLŐ-JELENTÉSE CHILÉBŐL Hogyan értékelik Cililében a VB első napjának eredményeit? (Santiago, május 31.) Néhány nappal ezelőtt sokan hangoztatták azt a véleményt, hogy a világbajnokság első napján olyan csapatok kerülnek egymással szembe, amelyek között lényeges tudásbeli különbség van. Nos , most, egy nappal a rajt után, amikor egyet már aludtak rá, sokan megváltoztatták véleményüket, azaz másként értékelnek néhány együttest, mint régebben. A szakemberek egy része például nyíltan beismeri: el sem tudta képzelni, hogy a brazilok csak keserves küzdelem árán győzik le a mexikóiakat, az uruguayiak pedig Kolumbiát. Chile ugyan 3:1 -re legyőzte Svájcot, de a mérkőzés kimenetele sokáig bizonytalan volt. Az argentinok győzelmében pedig a szerencse is közrejátszott, hiszen góljukat kapushiba segítségével érték el, s a bolgárok az első félidőben egy hatalmas helyzetet kihasználatlanul hagytak. Uruguay „európai" formában nincsenek csodák. Ezt bizonyítja az uruguayiak szerdai teljesítménye is. Ők ugyanis nagyon fogadkoztak, hogy Kolumbia ellen majd rá sem lehet ismerni arra a válogatottra, amely Európában szerepelt. Nos, a csapatra valóban nehéz volt ráismerni, mert néhány játékosukat kicserélték. Az uruguayiak játéka azonban ugyanolyan gyenge volt, mint Európában. Keményen, némelykor durván küzdöttek, játékfelfogásukból hiányzott a tetszetősség, a kulturáltság. Nem játékkal, hanem akaraterejükkel győztek, ötösfogatukból csupán Sasia volt az, akinek játékában néha megcsillant az a tudás, amelyet az egykori elődök, Schiaffinóék képviseltek. Nem véletlen, hogy a dél-amerikai országok csapatai közül Uruguayét tartják a szakemberek a leggyengébbnek. Mit látott Csanádi Árpád Santiagóban ? Santiago de Chilében rendkívül nagy érdeklődés előzte meg a Chile—Svájc találkozót, amelyet megtekintett Csanádi Árpád, az MTSH elnökhelyettese is. Csütörtökön délelőtt így számolt be megfigyeléseiről: — Akik sokat vártak ettől a mérkőzéstől, azok csalódtak. Legfeljebb csak küzdelmet láthattak. Csupán egy jó félórája volt a mérkőzésnek 1:1-től 3:1-ig amikor a hazaiak valóban bebizonyították, hogy alaposan felkészültek a VB-re. Egyébként a chilei fiúk nagyon elfogódottan kezdtek. Meglepte őket a vendégek szervezett védekezésének különleges formája. A svájciak ugyanis védősávokat vontak a kapujuk elé, egy hátvéd pedig a ,,söpregető" szerepét töltötte be. A chileiek egy ideig nem tudtak mit kezdeni, s különösen Wütrich gólja után idegesen játszottak. De később rájöttek a helyes megoldásra, megtalálták a „retesz" ellenszegét, s fel is nyitották. Rojas volt az első, aki rájött arra, hogy távolról kell lőni, példáját aztán követték a csatárok is. A svájciak egyre idegesebben játszottak, s a hazaiaknak sikerült őket kicsapni. Ily módon fokozatosan fellazult a svájciak védekezése. A chileiek ügyesen alkalmazták a „lövőcselt” is, s amikor a védők azt hitték, hogy kapura száll a labda, a hazai csatárok gyorsan leadták azt egyik társukhoz, aki jobb helyzetből most már valóban kapura lőtt. Csanádi Árpád megemlítette azt is, hogy a chileiek 3:1 után már takarékoskodtak az erejükkel, s inkább labdatartásra törekedtek, ami nem tetőzett a szurkolóknak. Honfi György a brazilokról Honti György, az MLSZ főtitkára Vina del Marban végignézte a brazilok mérkőzését. Ő is csalódottan tért haza Rengóba. — A mérkőzés előtt a szurkolók arról beszéltek, hogy a világbajnok együttes lelépi majd a mexikóiakat — mondta. — Nos, egyáltalán nem így történt. A brazil csapat ezúttal közel sem keltett olyan egységes, kitűnő benyomást, mint a legutóbbi VB-n. Támadójátéka nem volt olyan ötletes, szellemes, gördülékeny és gólerős, mint akkoriban. Meglepetéssel tapasztaltam azt is, hogy noha a mexikói csatárok egyáltalán nem játszottak valami túlságosan jól, a brazilok védelme mégis nemegyszer megingott, lassúnak, körülményesnek bizonyult. Feltűnt viszont az, hogy védekezésben milyen nagy mértékben törekedtek az emberelőnyre. A mexikóiak mindig kevesebben voltak a kapu előtt, mert a brazil csatárok a labda elvesztése után nyomban hátra rohantak. Szögletrúgásoknál gyakran előfordult, hogy csak Pelé vagy Garrincha tartózkodott elől. Ha ők aztán megkapták a labdát, a többiek igyekeztek gyorsan felzárkózni. Az ötösfogat játékát egyébként kissé visszavonva Didi irányította — nagyon ügyesen, de lassan. Nekem a brazilok közül csak Garrincha és Pelé játéka tetszett. A mexikóiakról elmondta, hogy az 1958-as VB óta semmit sem fejlődtek, s támadójátékuk teljesen meddő. Tanulságos mérkőzés Rancaguában Bennünket leginkább az argentin—bolgár mérkőzés érdekelt. Nagy figyelemmel kísértük a két csapat játékát. S most egy nappal a mérkőzés után elmondhatjuk: sokkal többet vártunk a két csapattól. Bizony nagyon örülnénk, ha ez a két együttes ellenünk is úgy játszana, mint most szerdán. Erre azonban kevés a remény. Mit is láttunk? Az argentinok védekezésben eleget tudtak tenni a korszerű játék követelményeinek: kiharcolták az emberelőnyt. Némelykor valóságos betonfalat állítottak a bolgár csatárok elé. Érdekes volt megfigyelni, hogy a két fedezet szinte mindig a hátvédek vonalába helyezkedett, a középhátvéd viszont némelykor előre tört, akárcsak Marzolini, a balhátvéd. Ez a játékfelfogásuk nagyfokú keménységgel, harcossággal, szívóssággal és ruganyossággal párosult, fej- játékuk pedig egészen magas színvonalú volt. Támadásépítéseikről azonban nem sok jót lehet mondani. Igaz, hogy a kapu előtt elég határozottak, jól lőnek és ügyesen bánnak a labdával, de sok húzással és lassan jutnak el a kapu elé. Szabadrúgásaik viszont mindig veszélyesek. A bolgárok legnagyobb hibája az volt, hogy nem tudták széthúzni az argentin védelmet, támadójátékukból hiányzott az ötlet, a szárnyjáték, a súlypontáthelyezés, de főként az átütőerő. Játékosaik többsége nem játszott képességeihez mérten. Tanulságos volt számunkra ez az összecsapás. A bolgárokat alaposan ismerjük, s tudjuk, hogy az ő játékfelfogásuknak mi az ellenszere. Persze kérdés, hogy elképzeléseinket végre tudjuk-e majd hajtani? És az argentinok elleni játékmód? Ha velük játszunk, arra kell majd törekednünk, hogy a földön tartsuk a labdát, gyors és pontos legyen az összjátékunk, támadásépítéseink kevés húzásra épüljenek. Az argentinok nagyszerű védekezése ellen ötösfogatunk csak akkor érhet el eredményt, ha csatáraink harcos felfogásban játszanak, sokat mozognak, nem ragaszkodnak mereven a helyükhöz, gyakran próbálkoznak a széleken való támadásvezetéssel, s alkalmaznak súlypontáthelyezéseket is. Solymosiéknak pedig jönnök kell — mégpedig távolról. A siker persze attól is függ, hogy védekezésünk mennyire lesz zárt, s a fiúk felvonultatják-e majd küzdőképességük legjavát. Bárhogyan is lesz, a VB első napján hasznos szaktapasztalatokra tehettünk szert. Reméljük, legjobbjaink taktikailag felvértezve lépnek majd pályára, s okulnak az argentin—bolgár mérkősésből. A magyar angol előtt Vigasztalan napra ébredtünk csütörtökön reggel. Sötét, gomolygó felhők takarták el az eget. Az eső szakadatlanul hullott, a játékosok elszántságán azonban ez mit sem rontott. A hangulatból ítélve a legszívesebben már reggeli után útnak indultak volna a pályára. Délben 12 órakor állt el az eső, de az idő borús maradt. Borús volt az idő akkor is, amikor Rancaguába érkeztünk. A játékosok megelégedéssel szemlélték, hogy a pálya két tizenhatosa körül vízhatlan anyaggal letakarták a talajt. Így azután ha további eső nem lesz, jó pálya várja a csapatokat. Az angol válogatott később érkezett a stadionba, mint a mienk, ők is elsősorban a talajt szemlélték.V. Winterbottom derűsen meg is jegyezte: — Nekünk csak kedvezne, ha újra eleredne az eső! A mérkőzés előtt 1 órával az öltözőkbe vonult a két csapat. A magyar csapat vezetői Grosicstól aziránt érdeklődtek, hogyan érzi magát. A magyar kapus ugyanis szerdán belázasodott, de reggelre rendbejött. Grosics higgadtan válaszolt rá — Teljesen rendben vagyok, jöhetnek az angolok! Aztán Lee Horn sípja a pályára hívta a csapatokat, így állt fel a két együttes: Magyarország: Grosics — Mátrai, Mészöly, Sárosi — Sólymos, Sípos — Sándor, Rákosi, Albert, Tichy, Fenyvesi dr. Anglia: Springett — Armfield, Norman, Wilson — Moore, Flowers — Douglas, Greaves, Hitchens, Haynes, Charlton, Tabák Endre LEGÚJABB A labdarúgó VB csütörtöki eredményei: Magyarország —Anglia 2:1 (1:0). A mi góljainkat Tichy és Albert rúgta, az angolok gólja 11-esből esett Szovjetunió—Jugoszlávia 2:0 (0:0). Olaszország —NSZK 0:0. Csehszlovákia—Spanyolország 1:0 (0:0). Szabó győzött, Portisch döntetlenül végzett a függőnapon Az országos sakkbajnokság szerdai eredményei: Szabó—Bilek 0.5:0.5. Királyfranchetta-védelem. Szabó nagymester a megnyitásban minőséget áldozott, támadó álláshoz jutott, és előnyösebb helyzetet ért el. Sötét ellenjátéka azonban sikeres volt, s világos kiengedve ellenfelét kénytelen volt a döntetlennel megelégedni a 31. lépésben. Fresch — Honfi 0.5:0.5, Barczamegnyitás. Éles játék, kölcsönös kombinációk után az ötödik órában döntetlenre adták a játszmát. Filep —Androvitzky 0.5:0.5. Sascihal-védelem, Paulsen-változat. Mindkét játékos pontos játékvezetése után a 38. lépésben a játszma döntetlenül ért véget. Csütörtökön az országos egyéni bajnokság döntő küzdelmei során a VIII —IX. fordulóban függőben maradt kilenc játszma folytatására került sor. Különös érdeklődéssel várták a Portisch — Szily dr. játszmát. A kérdés az volt, hogy világos kissé kedvezőbb állását megnyerve egyedül kerül-e az élre. A Honfi —Szabó állás kimenetele viszont utóbbinak komoly esélyt ígért a szoros felzárkózásra az élhez. A játszmák a négy és fél óra alatt a következő eredményeket hozták. Honfi —Szabó 0:1. Szabónak csak hat lépésre volt szüksége a nyeréshez. Portisch—Szily döntetlen. Világos némileg esélyesebb állását ellenfele bravúros végjátékkal ellensúlyozta. Forintos—Bakos 1:0. Világos két gyalogelőnyét a 48. lépésben érvényesítette. Pogáts dr.—Dózsa 0.5,0:5. A függőállást további játék nélkül adták döntetlenre. Ozsváth — Dely 0:1. Sötét gyalogelőnyös állását további két órai játék után biztosan vezette nyerésig. Szőllősi —Ozsváth 1:0. Világos előnyösebb függőállását további két órai játékkal az 59. lépésben megnyerte. A kölcsönös matt-támadásból világos kibontakozva Szellemes kombinációval nyert. Bakos—Szőllősi 0:1. Szőllősi ezt a játszmáját is szellemes befejezéssel vezette győzelemre az 55. lépésben. Liptay dr.—Kluger döntetlen. Porosz huszárjáték. A 26. lépésben ért véget a játszma egyenlő állásban. Dózsa — Flesch 1:0. Sötét a 82. lépésben feladta a játszmát. A bajnokság állása a IX. forduló után: Lengyel, Portisch 7 — 7. Szabó 6.5. Pogáts dr. 6. Honfi 5.5. Kluger 5. Bilek, Dely, Filep Flesch. Forintos. Szőllősi 4.5— 4.5. Liptay dr. 4. Dózsa. Szily dr. 3.5—3.5. Androvitzky 2.5. Bakos 2, Ozsváth 1.5. B. U Észt női Válogatott- Magyar utánpótlás vál. 65:43 (29:18) A szerdai találkozó után az észt kosárlabdázók — amellett, hogy elismerték a magyar győzelmek jogosságát — arra panaszkodtak, hogy a válogatott mérkőzésekre fáradtan kellett pályára lépniök. Technikai nehézségek miatt ugyanis csak aznap 1 órakor érkezett meg a Ferihegyre a gépük, s a „rázós” út bizony alaposan megviselte a játékosokat. A férfiak és a nők is fogadkoztak, hogy csütörtökön jobb játékkal mutatkoznak be a magyar közönségnek. Az észt női válogatott biztosan győzött is a magyar utánpótlás együttese ellen. Észt SZSZK —Magyar utánpótlásválogatott 64:43 (29:18) V: Novotny (csehszlovák) Kavosics (jugoszláv) Észt SZSZK: Hein (8), Kukk — Landsepp(18) — Janson (6), Ottea (16). Csere: Luuk, Hansomme (2), Kullam (2), Laisaar (8), Raadik (5). Edző: Edgar Naarits. Magyar utánpótlás: Babocsay (12), Tóthné (3) — Szappanos (8) — Márkus, Kale I (6). Csere: Simányi (2), Rátfai (10), Mihályi (2), Gyurkovics, Tóth, Páezti, Markovité. Edző: Farkas József. Gyenge színvonalú, csapkodó játékkal kezdődött a mérkőzés. Mindkét csapat gyors támadásokra törekedett, de a sok rossz átadás miatt nem tudtak helyzetet kialakítani. Hosszú percekig fej-fej mellett haladt a két csapat, de feltűnően kevés kosár esett. A magyar csapat általában egy-két ponttal hátrányban volt ellenfelével szemben, de a vezetést is megszerezhette volna, ha az észtek kosara alatt a játékosok nem kapkodták volna el lehetőségeiket. A 15. perctől kezdve az észtek rendezték soraikat, s támadásról támadásra elhúztak. Szünet után visszaesett a magyar utánpótlás-válogatott. Fellazult a védelme, kevesebbet segítettek be a közepeknek és a magas észt támadók Landsepp vezényletével egymás után érték el kosaraikat. A félidő második részében Farkas edző egymás után behozta a cserejátékosokat, módot adott nekik arra, hogy ha rövid időre is, de nemzetközi mérkőzésen mutathassák be képességeiket. Előmérkőzések: Bp. serdülő válogatott—Ipari tanuló válogatott 95:58 (50:24). Fiú mérkőzés. Vidéki serdülő válogatott —Budapesti serdülő válogatott 59:48 (36:25). Leány mérkőzés. Ki lesz az új VB gólzsákja ? (Santiago, május.) Sok kérdésre keresik a választ a VB előtt. Az újságírók közül sokan valóságos körkérdés-üzemet rendeztek be. A közvéleménykutatás egyik legfrissebb témája: vajon Chilében melyik csatár lép a francia Just Fontaine helyébe. Fontaine volt ugyanis az 1958-as svédországi VB legeredményesebb csatára. Nos, erre a szerepkörre a chilei közvéleménykutatás szerint a következők pályázhatnak: OPELÉ. A brazilok csillaga játszi könnyedséggel rúgja évente átlagban a maga 100 gólját. Igaz ugyan, hogy mostanában inkább irányítóként és nem befejező csatárként szerepel, de azért villámgyorsan hozza helyzetbe magát és egészen váratlan és páratlan gólokra is képes. Bár azt tartják, hogy Chilében Petének kevesebb esélye lesz egyéni képességeinek csillogtatására — mégis elsősorban tőle várják az új VB-n a „gólkirályi” cím megszerzését. O PEPE, a 26 éves brazil csatár a második számú jelölt. Dél- Amerikában azt írják róla, hogy dinamit van a lábában. Lövései ugyanis olyan erősek hogy azokat a kapusok csak nagy bravúrral védhetik. A brazil labdarúgók nagy példaképe. Jair tanította Pepe-t, hogyan kell lőni. Pepe kitűnő tanítványnak bizonyult. O OMAR SIVORI, az argentin származású, 25 éves olasz játékos, a Juventus csatára lábbal és fejjel is roppant veszélyes a kapura. Kapásból, fordulásból, futtából lövi rá a labdát. Ha formában van , a kapusok rettegnek bombáitól. OUWE SEELER nevéhez fűződik csatapában, a Hamburger SV-ben az elért gólok fele. Vérbeli befejező csatár, maszszív, erőteljes labdarúgó, a világ egyik legjobb középcsatárának tartják. Minden idegszálával a góllövésre tör. Csak egy lövéstől fél — a 11-es rúgásától. Ezt a babért átengedi másnak. • O ALFREDO Di STEFANO, bár 36 esztendős, de azt várják tőle, hogy az előretolt csatár szerepében Chilében is megrúgja a góljait.O PONYEGYELNYIK szerezte meg ragyogó fejesével a szovjet csapatnak 1960-ban a gólt, amely a Nemzetek Kupájában a győzelmet hozta, Chilében az a híre, hogy a kitűnő szovjet csatár a mérkőzést eldöntő gólok mestere. O SAN FILIPPO, az argentin balösszekötő arról híres, hogy a legszorosabban záró védelmet is át tudja törni és pontosan lő. öt esztendő alatt 200 gólt lőtt, annyit, amennyit egy jó ötösfogat „termel”. © JOSÉ ALTAFÍNI, a Milán 25 éves középcsatára, idényenként általában 20 gólt ér el. Remek taktikus a kapu előtt. Eltereli magáról a kapus figyelmét és a következő pillanatban már az ellenfél hálójában táncol a labda. O GERRY HITCHENS játéka gyors, lendületes, valósággal tapad a labdához. Tartanak tőle a VB-n is, mert lövései váratlanok, kiismerhetetlenek. A rangsorolás most megszakad. Érdeklődéssel várom a közvéleménykutatás újabb eredményeit, őszintén szólva nem bánnám, ha egyik-másik magyar csatárunkkal ebben a rangsorban — a VB után találkoznánk, akkor, amikor azt lajstromozzák, hogy ki volt a chilei VB legeredményesebb csatára. TE Egy szocialista brigád Vajon sportol-e Varga György? A Szegedi Szalámigyár csontozóműhelyében fél órája beszélgetünk már a szocialista brigád vezetőjével. Másfél éve alakult a brigád, Varga György vezeti. Varga már előbb megkapta a „kiváló’ címet és a brigád is teljesítette a követelményt. De a többiek is megállják helyüket. Százalékuk jóval túl van a százon. Jó a kollektíva. Segítenek egymáson. Ha valaki szabadságra megy, nem kérnek új embert. Ők maguk végzik el munkáját. Mindenki minden munkához ért. Tizenhat tagú a szocialista brigád. Másfél futballcsapat, három kosárlabda-, két kézilabda-együttes is kitelne ennyi emberből. — Vajon sportolnak-e? Nehéz feltenni a kérdést, hiszen úgy belemerülnek a munkába, s mindazzal, ami vele kapcsolatos. Exportra termelnek, vigyáznak, hogy ne legyen baleset. S ha vége a munkának, együtt maradnak, kölcsönösen segítenek, most házat építenek egyik társuknak. Először akkor esett szó a sportról, amikor a brigádvezető sorolni kezdte, ki milyen munkás és éppen Berta Lászlóhoz ért. — Nagyon jól dolgozik a fiú. A Szegedi Kinizsiben rúgja a labdát. Ott is jól megállja a helyét. Azt hittük, ezzel beis fejeződött a sport. De a brigádvezető folytatta: — De nemcsak ő van itt nálunk, többen is sportolunk — méghozzá rendszeresen. Röplabdáznak, tekéznek, asztaliteniszeznek a tagok, mert erre is jut idő. — Talán külön csapatuk is van? — Nem, az még nincs. De az úszni tanul tekecsapat gerincét mi alkotjuk. Most megnyertük a bajnokságot is. Most már helyben vagyunk. — A sport számunkra nemcsak időtöltés, több annál. Éppúgy beletartozik jövő terveinkbe, mint az, hogy hány tonna húst kell feldolgoznunk. Jelenleg 5 Kilián-könyvesünk van. Nyáron például úszni tanulunk. Nem amolyan ígérgetés ez. Amit eddig vállaltak, azt el is végezték. S hogy a nyáron úszni tanulnak? Biztosan így is lesz? Sportol-e Varga György? Sportol-e a brigád? Először talán kuriózumnak hatott még a kérdés is, a riport végén viszont már természetesnek — az igenlő válasz. V. B. Kézilabda NB I Női mérkőzés: Bp. Postás— Bp. V. Meteor 4:2 (0:0). Csömöri út. Izgalmasnak ígérkezik a teke férfi NB I-ben a bajnokság hajrája. Alaposan fel kell készülnie az U. Dózsának, hogy legalább döntetlent érhessen el a Ceglédi Építők otthonában. Ez pedig feltétlenül szükségesnek látszik ahhoz, hogy megtartsa vezető helyét a táblázat élén. Nem kisebb feladat előtt áll a Gy. ETO sem, amelynek a Bp. Spartacus Lejtő úti otthonában kell ismét bebizonyítania, hogy kitűnő helyezése nem véletlen. A Bp. Előre—FTC találkozók az eddigek során is, igen szoros küzdelmeket hoztak a két csapat között. A jelek szerint most is így lesz.