Népsport, 1962. szeptember (18. évfolyam, 172-192. szám)
1962-09-02 / 172. szám
dloar meswd aiftpemyő Az ajtó kinyílik, ^ szoba végében fehérült a televízió torz ellipszise. A készülék előtt néhány férfi és nőalak körvonala. — Üljön ide mellém, nézzük együtt, ha kedve van rá ... — tolja alám a fotelt vendéglátóm, Avar Ricsi, a barátságos kaposvári lakásban. A Népstadionból közvetítik a Vasas—Ferencváros mérkőzést. — Sajnos, „pótkávéval” kell beérnem — súgja a fülembe a házigazda. — Egy évben, ha kétszer megyek Pestre, meccset akkor sem mindig látok. Marad — ez ... — és a televízió felé mutat. Szép, gyors, lyukrafutásos ferencvárosi támadás gördül a pályán. Suttogóra fogom a hangom: — Maguk is tudták ezt? A fejét ingatja: — Ők szebben vezetik a támadásokat, gyorsabb az adogatásuk. Nincs igazuk azoknak, akik azt mondják, hogy mi, öregek szebben játszottunk. Ma más a játék. Albert cselez a tizenhatos körül. Meg egy csel és még egy csel. — Odanézzen! Ezt nem csináltuk. Ma be akarják vinni a kapuba a labdát. Mi 20—25, sőt sokszor 30 méterről is lőttünk. Gólt lőttünk. (Elmosolyodom a sötétben. Ricsi azt mondja „mi”. Pedig úgy is mondhatná. ..én.” Az „Avarbomba” volt a legjobb márka.) Mészöly hátulról indít. Gondosan leteszi a labdát a szélsőnek. Pontosan a lába elé. — Amikor kilencszázhúszban játszani kezdtem és még utána is évekig, nem ismerték ezt a pontos indítást. A bekknek nem kellett pontosan passzolnia. Jó rúgótechnika, lehetőleg fordulásból, kapásból — ez volt a követelmény. Amit ez a Mészöly fiú tud, vagy Sípos Feri, akkor nem tudta senki. A Vasas vezet, adogatják a labdát hátrafelé, mindig csak hátrafelé. — Ezt sem csináltuk... — súgja Avar. — Nem emlékszem rá, hogy akadt volna a mérkőzésnek olyan perce, amikor feladtuk volna a gólszerzés esélyét. Vége. Valaki felkattintja a villanyt. A szobában otthonos fény ömlik szét. Most, igen, csak most, megláthatom a mai Avar Ricsit. i., A haja ősz aknai Itt vall, alakja még mindig erőteljes, a szeme a régi meleg, barátságot sugárzó. 57 éves az „újpesti” Avar. — Hányszor volt válogatott? — Huszonegyszer magyar és nyolcszor román válogatott. Tudom mit akar kérdezni — folytatja gyorsan. — Melyik volt a legemlékezetesebb? Amikor 3:0-ra győztünk Svájc ellen és — mutatja az újságot — ezt írták a címben: Avar—Svájc 3:0. Személyi kultusz volt... — és nevetve összehajtja a lapot. Aranyszegélyű, díszes lap az iratok között, olasz nyelven. Olyan, mint egy diploma. „Keresztlevél” arról, hogy Avar Ricsi átlépte az Egyenlítőt. — Nem léptem át. Két nappal előtte Temesvárott eltört a lábam. Itthon maradtam. A fiúk ezt hozták nekem emlékül. Soha sem kerülhettem ki már Dél-Amerikába. Hallgatunk. Én szólalok meg először: — És most? __Két éve hogy nem edzősködöm — kezét lábát tapogatja. — Az ízületek... Rendes állásom van a cukorgyárban, már vagy húsz esztendeje. — És azonkívül? A tv felé int. — Láthatta. Nézem a meccseket a televízión. Meg kijárok szurkolni a Kaposvári Kinizsinek. Néha, ha Pesten van dolgom, meglátogatom a régieket. 54-ben jegyet kaptam a szövetségtől a 7:1-es angol—magyarra. Ahogy ülök a lelátón, egyszer csak ki ül le mellém? A Turay, aztán meg Takács II, majd Takács I, Bíró Sanyi, így adták ki a jegyeket. Alig ismertük meg egymást. Szép nap volt... N. S. Vasárnap, 1962. szept. 2.2 A sakkozók olimpiájáról A fizikai sportok legnépszerűbbé vált versenye kétségtelenül a négy évenként megrendezett olimpia. Az itt kivívott győzelemnek súlya van, a helyezésnek tekintélye. A fontos eseményeket megőrzi a film, a krónikások feljegyzése, az emlékezet. A sakkozóik korántsem egyoldalú egyénekből álló táborára is nagy hatással volt és van a Coubertinféle olimpiai gondolat, és ezért kedvenc sportáguk legmagasabb szintű versenyét sakkolimpiának nevezték el. A különbség csupán annyi, hogy ezen csak csapatok vesznek részt — kivéve az első rendezvényeket (1924. 111. 1926.). Kegyelettel idézem egykori beszélgetésünket dr. Mező Ferenccel, aki — bár elképesztően széleskörű ismeretei közé sorolhatta a sakkot és a sakkozás legjobbjai nevét, sőt játszmáit is — kétségbevonta a „sakkolimpia” elnevezés létjogosultságát. Valóban, precízebb kifejezés lenne pl. a „csapatvilágbajnokság" elnevezés, ám mi, sakkozók a gondolatmenet mélységét, mondanivalóját többnyire a kifejezés pontossága fölé helyezzük. S ez esetben az olimpiai szellem mellett állunk ki. Törekvésünket 1952 óta a NOB hozzájárulása ideéri. Jóllehet két évenként rendezzük meg — ellentétben a fizikát sportokkal. Ez évben a 15. sakkolimpiára kerül sor Bulgáriában, Várna közelében. Röviden tekintsük át az egyes olimpiák győzteseinek névsorát és hazánk legjobbjainak eredményeit. Ha az 1924-es párizsi versenyt nem is soroljuk a 15 közé, mégis megemlékezhetünk csapatunk második helyezéséről (Csehszlovákia mögött) és dr. Vajda 5. helyezéséről az egyéniben. Hasonló az 1926-ban Budapesten lebonyolított verseny értékelése is. Amelyen az első helyen végzett bakonyi, Négyesy, Steiner E., Sterk, Vajda és Zinner összeállítású csapatunk. A két kísérleti olimpia után kikristályosodtak a szabályok. Négyes csapatok küzdenek (két tartalékkal) erősorrend szerint. Mindjárt a legelső, az 1927-es londoni olimpia fényes magyar győzelmet hozott. A Maróczy, dr. Nagy, dr. Vajda, Steiner E. és Havasi ötös a 16-os mezőnyben 40 pontot (67%) é® elsőséget szerzett! A Hamilton—Russel vándorserleget sikerült megőrizni a következő olimpián is (Hága, 1928). A Maróczy nagymestert nélkülözni kényszerült válogatott 4,5 pont előnnyel végzett az esélyes USA előtt! A magyar sakkozás e nagy sikerében — anyagi okok folytán tartalék nélkül — dr. Nagy, Steiner E., Vajda és Havasi osztozott. III. Hamburg, 1930. Fatális balszerencse (vereség az első fordulóban a lengyelek ellen 3.5:0.5-re), majd lankadatlan küzdésre felnyomulvt a második helyre, Lengyelország mögé, melynek csapatában Rubinstein közel 90%-os eredményt mutatott fel! Maróczy, Takács, dr. Vajda, Steiner E., Havasi együttes 47 pontot hozott össze, de a 70% sem volt elegendő a győzelemhez. IV. Prága, 1931. Rosszul ment, 10. hely. V. Folkestone, 1933. Javulás jelei , holtversenyben 3 —5. helyezés. Lilienthal Itt esett át a „tűzkeresztségen". VI. Varsó, 1935. Lilienthal remekel. Szabó bemutatkozik és Réthy is beválik, maradt a 4. hely. Az USA sorrendben harmadszor győzött. Müchen, 1936. Nem hivatalos olimpia, ám a 21 csapat közül ismét Magyarország csapata az első. Ezúttal nyolc játékos (Maróczy, Steiner L., Steiner E., Havasi,Szabó, Barcza, Vajda, Gereben, Balogh, Kóródy) vívta ki a sikert. Szabó az egész mezőny legjobb „góllövőjének’’ bizonyult. VII. Stockholm, 1937. Második helyen végzett a Lilienthal, Szabó, Steiner E., Havasi, Vajda dr. kvintett — az Egyesült Államok mögött. Vill, Buenos Aires, 1939. Anyagi okokból távollétünkben első Németország. Fegyverzajban hallgatnak a múzsák! Hosszú szünet a sakkozásban is. IX. Dubrovnik, 1950. Jugoszlávia győzött. Csapatunk nem indult. X. Helsinki, 1952. A világ legerősebb „sakknemzete’’, a Szovjetunió első ízbeni indult és fölényesen győz, mi a hatodik helyen végeztünk. XI. Amszterdam, 1954. Újból a hatodik hely, ismét a Szovjetunió győz. XII. Moszkva, 1956. Immár 34 ország összecsapása. öldöklő küzdelemben született siker: a Szovjetunió mögött 2 — 3. hely Jugoszláviával, Barcza feledhetetlen játszmában nyer Szmiszlov ellen, a többiek (Szabó, Benkő és Bély dr.) jól tartották magukat és első ízben győzött a csapat a Szovjetunió ellen. (Azóta nem fordult elő ilyen meglepetés!) Portisch első olimpiai szereplése. XIII. München, 1958. Sorszámához méltó „szerencse”. Kiestünk, bár a B-versenyt megnyerjük. Első: a Szovjetunió. XIV. Lipcse, 1960. Sakkéletünk fellendülése és a lelkes készülés eredménye meghozta az értékes 4. helyet. Ez Szabó, Porticek, Barcza, Bilek, Kluger és Lengyel érdeme volt. XV. Várna, 1962. ?—? Senki sem próféta... I Haág Ervin, nemzetközi mester Áfiiétéctéeé Aí/eteée Szabadságukat ünnepük A Vietnami Demokratikus Köztársaság népe évfordulót ünnepelő véresen kivívott szabadságának évfordulóját. Ilyenkor, amikor megpróbál az ember betekinteni egy ország életébe, sokszor hajlamos arra, hogy számokban, száraz adathalmazban adjon számot a fejlődésről. Próbáljunk meg most szakítani a hagyománnyal, ne arról beszéljünk, hogy egy év alatt hány sportmestert készítettek fel, hány országos csúcs dőlt meg, vagy hány nemzetközi találkozón vettek részt a vietnámi sportolók. Szakítsunk ezzel a hagyománnyal — egy másik hagyomány kedvéért. Próbáljunk meg hangulatképet festeni néhány odavetett vonással, hogyan szokott ünnepelni vidáman, önfeledten egy élnivágyó kis nép.★ A Nagy Fennsíkon gyülekeznek az emberek, ünnepi díszbe öltözött nők, férfiak, gyerekek. Megszólalnak a tamtamok, a dobok, lágyan hajladoznak a színes selyembe öltözött feketehajú lányok, zizegnek a karperecek, gyöngysorok , megkezdődik az ünnepség. A dobok és tülkök hangja azonban egyszerre megváltozik. Riadót fúj, bejelenti, hogy közeledik a fő szám: az elefántverseny. A szelídített lomhatestű állatok, a vietnami hegyilakók leghasznosabb háziállatai, lassan közelednek a rajt felé. Mindegyiken két izmos fiatal hajcsár: az egyik vörös mezben a nyakán, a másik égszínkékben a hátán ül. A tülkök megadják a jelt az Indulásra. Az elefántok hosszú trombitálással válaszolnak a felszólításra és lassan mozgásba jönnek az 5—6 tonnás koloszszusok. A hajcsárok — ki-ki szokása szerint — szóval tettel biztatja az állatokat, amelyek egyre nagyobb iramban vágtatnak a cél felé. A versenyt a nézők lelkes biztatása kíséri. És amikor az első „versenyző” átszakítja a célszalagot, a dobok és tülkök hangját is elnyomja a tomboló zaj. A fáradt győztes pedig békésen majszolja a győzelem jutalmát, az érett banánfürtöket és szürceöli a cukornád levét. És folyik tovább a tarka ünnep. Most „kakasviadal” folyik a nézőtéren, majd népi táncoknak adják át a porondot. Egyre többen kapcsolódnak be a táncba, míg a végén az egész fennsík egy színes, zsibongó forgataggá válik. Párbeszéd három részben Ultam (derűsen) Egy másik beszélgetéssel kezdődött. Valamelyik kollégánk említette először a község nevét, Fortissimóban, csupa felső fokot használva. — Két éve jártam Nagyrédén, akkoriban alakult meg a tsz. De mondhatom, már a kezdeti időkben is az ország egyik legnagyszerűbb termelőszövetkezete volt.És ott működött a legremekebb tsz-sportkörök egyike. Hatalmas terveik voltak. A szövetkezetnek és a sportkörnek egy arám. Nyolc szakosztály működött, női atlétáik komoly eredményeket értek el a különböző sportakládokon. A sportköri elnök, Nagy Imre, törekvő ember, tele ambícióval. Mit csinálhattak azok két év alatt? ... Hsőrési (reverten) A folytatás már Nagyrédén következett. Kánikula volt, fojtott a levegő, a szobából azonban kiszorult a hőség és végtelenül jóleső hűvösség áramlott a helyére. Az elnök az asztalnál ült. Magas ember, izmos, arca markáns,, az akaraterő ráncaival barázdált. Végigsimította homlokát. — Jól működő sportkör? Csak volt. .. Most is akad valami, de hol van ez már a régitől? Ha jó sportkört akartak látni — rossz helyre jöttek! Legyintett. Furcsa dolog két év alatt ekkora változás? . . . — Hét szakosztályunk most is van. De ezek ... Közülük csak az atlétikai és a labdarúgó működik jól. A többieknek nincs vezetője. Edzőjük meg csak a labdarúgóknak van. És a legszomorúbb — egyik napról a másikra megszűnt a női szakosztályunk. Második rész (töprengve) :— Talán volt valami oka? — kérdeztük. — Ilyen változás nem következik be villámcsapásszerűen. Keze a ceruzával babrált. — Fogalmam sincs róla, mi lehet az oka. Talán a vezetés? Nem, ez lehetetlen, hiszen két év óta semmit sem változott. Megpróbáltunk segíteni. — Talán az anyagi támogatás ? — Jobb, mint valaha. A szövetkezet erős, gazdag, bár a sportkör lenne olyan! Mindenről gondoskodnak. A mérkőzésekre saját gépkocsinkon megyünk. Évenként tekintélyes összegeket kapunk a felszerelés pótlására, a tsz költségvetésének egy része ugyancsak a miénk. Rövid szünetet tartott. Mély lélegzetet vett. Látszott rajta, hogy régóta ki akarja mondani azt, ami következik. — A férfiaknál valóban érthetetlen a dolog... A nőknél, tudjuk az okot. A szülők. Olyan volt, mint egy rossz álom. Versenyzőink egyik napról a másikra bejelentették — nem engedik őket sportolni. Az ok? A versenyek vasárnap vannak — ilyenkor bűn sportolni, azonkívül pedig ne mutogassák magukat mindenki előtt! Főleg Anna kiesése fájt nekünk, annál is inkább, mert ő volt a lányok példaképe. Kerékgyártó Anna volt a legjobb versenyzőnk, a 100-at 14 mp-en belül futotta. Amikor bejelentette, hogy szülei nem engedik sportolni, rögtön tudtam , az többiek követik példáját. És így is lett.. . Pedig mindent megpróbáltunk. Beszéltünk a szülőkkel, semmit sem használt, így most itt állunk női versenyzők nélkül. Harmadik rész (reménykedve) Felnézett, fáradt ember benyomásátkeltette. — Úgy látszik, hiába minden erőfeszítés. Nem szeretnek sportolni minálunk . . . Alig néhányan vannak, akik valóban rajonganak érte . .. Hirtelen hangot váltott, keményebb lett a szava. — És ez az, amit nem tudok elhinni. Ezerháromszázan laknak ebben a faluban — és ne lenne száz ember, aki teljes odaadással sportolna? — Mert eredményeket azért értünk el. Talán kicsit nagyok az igényeink, ezért vagyunk elégedetlenek. Hiszen, ha a gyöngyösi járásról kerül szó, a sportban is rögtön az elsők között említenek bennünket. A spartakiádokon mindig részt veszünk. Pál Benedek magasugrásban, Ambrus Lajos pedig gránátvetésben a legjobbak közé tartozik a megyében. Tavaly még én is indultam, súlylökésben körzeti első voltam. De idén már harmincnyolc éves vagyok. Kicsit derűsebb lett az arca. — Szóval, eredményeink azért vannak. Labdarúgócsapatunkat, amely éppen az idén került egy osztállyal feljebb, még nem is említettem. Ez talán vonzani fogja a többieket is, esetleg a lányok szintén „megtérnek”i mindenesetre reménykedünk. üszó (?) Az utószót nem , írjuk meg. Pontosabban: nem most írjuk meg. Hanem — mondjuk egy év múlva. Reméljük, olyan hangnemben írhatjuk majd, mint a mostani cikk előhangját. Derűsen. Kereszty András Közös koreai csapat Tokióban A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a közelmúltban felszólította mindkét koreai állam olimpiai bizottságát a közös koreai olimpiai csapat kialakítása ügyében. A Koreai NDK olimpiai bizottsága nyomban közölte, hogy hajlandó a szükséges tárgyalásokat megkezdeni. A dél-koreai válasz azonban késett. Otto Mayer, a NOB kancellárja most bejelentette, hogy a dél-koreai olimpiai bizottság is eleget tesz a felhívásnak, és így az 1964. évi tokiói olimpián közös csapat képviseli a koreai színeket. Amennyiben a délkoreaiak ismét tagadó választ adtak volna, a NOB moszkvai kongresszusának határozata alapján Tokióban csak a Koreai NDK sportolói vehettek volna részt. A Santos csapata a elég amerikai bajnok Sok huzavona után Buenos Airesben lejátszották a délamerikai labdarúgó-bajnokcsapatok kupájának harmadik döntő mérkőzését a Santos (Sao Paulo) és a Penarol (Montevideo) csapata között. A Santos 3:0 (1:0) arányú győzelmet aratott és így a brazil csapat mérkőzik a Világkupáért az Európa Kupagyőztes portugál Benfica csapatával. Erősít a Real Madrid labdarúgócsapata. Három évre szerződhették Evarisiot, a Barcelona válogatott brazil csatárát. NEMZETKÖZI MÉRKŐZÉSEK AS Roma—Real Madrid 3:3. Róma. Atletico Madrid — Monaco 5:0. Madrid. Benfica—Osló válogatott 4:0. Osló. Labdarúgás. Svédország 98, Finnország 75, Dánia 56 p. Varnamo. Női atlétikai hármasviadal. LABDARÚGÓ-BAJNOKSÁGOK Csehszlovákia: Dukla Prága — Slovan Nitra 5:0. A »»»»v»» |·@‹y |·@@| 3w·‹ CJy··· »» |««q«« j*»» (j »»| Néhány pillanatkép a chilei VB után. Keseregnek a chileiek, amióta edzőjük, Fernando Riera visszatért Európába és a portugál Benfica edzője lett. „úgy éreztük, hogy végre a csúcsra jutottunk — írják a lapok —, Riera nélkül azonban a legsötétebb mélységekbe zuhanunk vissza.” Más. Szeptemberben kezdődik az olasz labdarúgó-bajnoki idény. Herrera szokásához híven nyilatkozik, és mint mindig, most is csapatára, az Internazionale bajnokságára esküszik. Mire Sivori, a Juventus argentin származású csatára, az olaszok fenegyereke, aki nem viseltetik a legbarátibb érzelmekkel Herrera iránt, így reagált: „Hajlandó vagyok 500 ezerbelefogadni, hogy az Inter nem lesz bajnok 1963-ban sem. Én magam is igyekszem tenni erről.” Sivorival egyébként, akit az olasz válogatott gyenge chilei szereplése ellenére is ünnepélyesen fogadtak Olaszországban, filmet forgatnak. A rossz nyelvek szerint azért gondoltak éppen rá, mert a pályán szeret „nagyjeleneteket” produkálni. Más. Uwe Seeler, a nyugatnémetek gólzsákja, aki Chilében magárahagyottan nem sokat tudott produkálni a csatársorban, levelet kapott a VB színhelyéről. „Én minden ellenkező híreszteléssel szemben most is azt vallom, hogy ön a világ legnagyobb csatára” — így a levélíró. Vigasznak mindenesetre kedves. Az , éppen nem mai Az esemény keletű, a visszhangja azonban még alig ült el. A Palo Altóban lezajlott amerikai —szovjet atlétikai versenyről van szó, amelynek baráti légköréről nem győztek eleget írni többek között a nyugati sportlapok is. Az, hogy a kétnapos viadalt közel 160 ezren szurkolták végig és csak közelharc árán lehetett jegyhez jutni — már tudott dolog. A záróakkordok hangjai azonban még mindig visszacsengenek. A zenekar az „Aida” bevonulási indulóját játszotta. És a bejáratnál kéz a kézben jelentek meg hoszszú sorban a szovjet és amerikai atléták. A sarló-kalapácsos zászlót Cibulenko, a sokcsillagos lobogót pedig Thomasvitte egyik kezében, a másikkal egymás kezét fogták. A talpon álló stadion dübörgő tapssal fogadta a nem mindennapos látványt. És egy nyugati újságíró így kiáltott fel: „De szép lenne a világ, ha a két hatalom képviselői egyszer így vonulnának be az ENSZ-be is." Érdekes táblázatot utóbb az olasz labdarúgó-bajnoki merkőzések látogatottságáról a La Gazzetta dello Sport. Ezek szerint az elmúlt hat esztendőb®n több mint 35 és fél millió nézője volt a bajnoki mérkőzéseknek. Az érdeklődés egyébként évről évre hullámzott, a két állandó sztár azonban az Internazionale és a Milán maradt Az Internek 1956 — 57 óta 526 ezerről 782 ezerre növekedett az idei idény végére a szurkolótábora, míg a Milánnak 518 ezerről 715 ezerre. A Juventus az 1959 — 60-as idényben érte el a nézőcsúcsot 474 ezerrel, de azóta megcsappant iránta az érdeklődés. A Fiorentina 56 -57-ben 419 ezerrel rajtolt és hullámvölgy után az idén ismét 400 ezer felett zárta az idényt. A heti átlagos nézőszám a most lezárult idényben 19 ezer körül mozgott, ami egy kis visszaesést jelent a tavalyi 20 ezerrel szemben. Elég furcsán hangzik, de mégis igaz, hiszen nyomtatásban is megjelent. A brazil sportszövetség ugyanis jóváhagyta a női labdarúgó-szövetség megalakítását. A nők külön bajnokságban küzdenek a bajnoki címért a profi liga keretében. A sportszövetség engedélyt adott nekik arra is, hogy ha megfelelő ellenfelet találnak, hivatalos mérkőzéseket kössenek és játszanak le külföldön, sőt lehetőséget kaptak arra is, hogy megszervezzenek egy nők részére fenntartott világbajnokságot. A részvétel feltételei között szerepel többek között, hogy a női focisták betöltsék a 18 évet, továbbá franciául és angolul beszéljenek. (?) ► A nyugatnémetek, a szá- ► J mukra váratlan eredmény- 4 - nyel zárult chilei VB-sze- 1 2 replés után a statisztikák- 7 J ba zárkóztak. Legutóbbi ► például kimutatták, hogy a t 4 VB keretében Chilében le- 4 c játszott négy mérkőzésen ► 7 a fizikai megterhelés hány ik kilójába került a csapat 1 Z játékosainak. Az átlagos ? A súlyveszteség a 4. mérkő- 5 ► zés után 2 kiló volt. A lep- 2 i többet — közel öt kilót — 5 c a veterán középhátvéd ► 7 Erhardt és a jobbösszekötő 5 1 Szymannak veszített a sú- 2 lyából. Százhárom ország mintegy 8000 sportolójának részvételére számítanak az 1964. évi tokiói nyári olimpián. A szervező bizottság továbbá másfél ezer újságírót, rádió- és TV-riportert és mintegy harmincezer külföldi látogatót vár. Az összesen 20 sportág versenyeit 24 különböző sportlétesítményen bonyolítják le, ezek közül a legnagyobb — az olimpiai stadion befogadó képessége — 85 ezer néző lesz. Az EB-re készülő csehszlovák atléták ostravai ellenőrző-versenyén Salinger 3:44.4-es egyéni csúccsal győzött 1500 m-en. További eredmények: 400 m: Trousil 47.1. 3000 m: Jurek 8.05.4. 110 m gát: Cserny 14.3, Demcsek 14.4. Rúd: Tomásek 450. Diszkosz: Darcek 54.57. Kalapács: Matousek 65.26. Nők. 400 m: Kralicková 567. Távol: Prikrylová 580. Diszkosz : Nemcová 52.58. Gerely: Hrbková 50.40. Még csak egy nap telt el... Huszonnégy órája már, hogy megnyitotta kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár. A hatalmas terület nagyszerű látnivalói mindennél fényesebben bizonyítják mezőgazdaságunk szocialista átszervezésének hatalmas sikereit. A látnivalók gazdagsága, a statisztikai adatok szemléltető grafikonjai meggyőzően szemléltetik szocialista átalakulásunk nagy eredményeit. Ez a 24 óra alkalmat adott arra, hogy a sok látnivaló között, gyönyörködjünk állattenyésztésünk s ezen belül sportló-tenyésztésünk kiváló produktumaiban. E mellett a kiállítás gazdag műsorú lovasbemutatókkal, nemzetközi méretű lovasbajnokságokkal gondoskodik a sok százezer látogató szórakoztatásáról. Bár még csak egy nap telt el a megnyitás óta, az első napi lovasműsor jól pergő, nagyszerűen sikerült számai és a várakozáson felüli érdeklődés a közönség részéről azt mutatja, hogy a kiállítás látogatói minden délután igazi sportcsemegének is részesei lesznek.