Népsport, 1962. október (18. évfolyam, 193-214. szám)

1962-10-01 / 193. szám

Ferencváros—Tatabánya 1:0 (1:0) Ollói út, 30 000 néző. Vezet­te: Aranyosi (Farkas, Nyeste). FTC: Géczi — Novák, Mátrai, Havasi — Vilezsál, Ormai — Varga, Orosz, Albert, Rákosi, Fenyvesi dr. Edző: Mészáros József. Tatabánya: Gelei — Törőcsik, Szepesi, Molnár — Laczkó, Sze­keres — Sátori, Kazinczy, Cser­­nai, Lahos, Deli. Edző:­ Lakat Károly. Góllövő: Albert. Szögletarány: 8:5 (4:4) az FTC javára. Változatos játékkal kezdődött a­ mérkőzés. A 4. percben Ráko­si, majd Sátori hagyott ki nagy helyzetet. A 8. percben szerezte a Ferencváros a győzelmet je­lentő gólt, szép baloldali táma­dás után, Fenyvesi beadásából a 16-oson kívül álló Rákosihoz került a labda, ő kapásból lőni akart, de lábáról leperdült a labda a 11-esen álló Albert elé, aki közelről nagy nyugalommal a hálóba gurított. 1:0. Ezután tatabányai fölény alakult ki, a hazai védelem többször is csak az utolsó pillanatban tudott menteni a rohamozó vidéki csa­tárok elöl. A 35. percben Mátrai rosszul esett, megrándult a tér­de, s percekig az alapvonalon kívül ápolták. A tíz emberrel játszó Ferencváros közben me­zőnyfölényt harcolt ki, s a fél­idő végéig többet támadott, mint addig összesen. SZÜNET UTÁN Mátrai a jobbszélre állt, Ormai lett a középhátvéd, s Rákosi a balfedezet. Most is a Ferencvá­ros támadott többet, egymás után két szögletet is ért el. Az 55. percben Albert lövése vissza­pattant Geléb­ől, a berohanó Orosz azonban a fekvő kapusba lőtt. A másik oldalon Kazinczy elől Ormai az ötösön belül men­­j­tett. A 68. percben Laczkó 18­­ méterről rúgott szabadrúgása okozott izgalmat az FTC szur­kolóinak. A 73. percben Fény-­l­vési átcselezte magát a védel­men, éles szögből először a ka­pufát találta el, majd­ beadott, s a labda Albert melléről a bal kapufa mellé hullott. A 86. perc­ben a zöld-fehérek középcsatára hagyott ki nagy helyzetet: a 10-eson belül kivárt a lövéssel, s Gelei elcsípte előle a labdát. A mérkőzés utolsó perceiben esett a játék irama. Közepes színvonalú, esemé­nyekben szegény mérkőzést vívott a két csapat. A Ferenc­város jó kezdés után hamar visszaesett és a vezetés tuda­­­tában kényelmesebbek is vol­tak játékosai. A tatabányaiak csapatából ezúttal hiányzott az átütőerő, az őket egyébként jellemző harcosság, küzdőkész­ség. A csatárokat a hazai vé­dők könnyen elválasztották a labdától. Csak lefutásaik voltak, helyzetet alig tudtak kialakí­tani. A Ferencvárosban Géczi jól védett, de kirúgásai és kidobásai pontatlanok voltak. Novák, és sérüléséig Mátrai, hi­ba nélkül látta el feladatát. Ha­vasit különösen az I. félidőben néhányszor átjátszotta Sátori. Vilezsál és Ormai nagy területen játszott, jó labdákat adtak tár­saiknak. A csatársorban Feny­vesi nyújtotta a legjobb telje­sítményt, bár szünet után Orosz is feljavult. A Tatabányában Gelei jó formában védett, a gól­ról nem tehet. A hátvédhármas legjobbja Szepesi volt. Biztosan szerelt, Albertét többször meg­előzte­ a labda megszerzésében. A két fedezet el-eltűnt a me­zőnyben. A csatársorból legfel­jebb Kazinczynak, Csernainak és Lahosnak az igyekezete dicsér­hető. Aranyosi játékvezető közepes formában vezette a mérkőzést. Borbély Pál Dorog—Győr 1:0 (1:0) Dorog, 8000 néző. Vezette: Biróczky (Fehérvári, Vadas Gy.) Dorog: Ilku — Mészáros, Lakat, Fellegi — Pálmai, Tima- Horváth — Karába, Szuromi Varga, Kertes, Cseri. Edző: Buzánszky Jenő. Győr: Barna — Koós, Kiss, Tamás — Palotai, Máthé — Glázer, Morvai, Orosz, Pió, Adri­­gán. Edző: Szusza Ferenc.* Góllövő: Kiss (öngól). Szöglet­arány: 8:2 (1:1) a Győr javék­a. Lendületes játékkal indult a mérkőzés. A 4. percben jobb oldalról szállt a beadás a győri kapu elé. Kiss és Kertes szaladt a labdára, Barna közben kijött a kapujából és a győri közép­hátvéd zavarában Kertestől szo­rongatva Barna felett az ötösről a saját kapujába emelte a lab­dát. Öngól. 1:0 a Dorog javára. A gyors dorogi gól után fel­jöttek a győriek és Adrigán lövé­sét védte biztosan Ilku. A 8. percben Karábát a félvonalon dancsolták, a jobbszélső egyper­ces ápolásra szorult. Lendületes volt a játék továbbra is, de sok átadási hiba jellemezte a küzdel­met. A 16. percben Pálmai, majd harába lőtt kapu mellé. A 25. percben Varga kitűnő átadásával Kertes ugrott ki a győri védők közül, de 14 méteres lapos lövése a jobb kapufa tövéről pattant vissza a mezőnybe. A 27. percben Tima-Horváth egy összecsapás során megsérült és sántikája játszott tovább. A 28. percben nagy helyzet nyílt Pió előtt, de lövése magasan a kapu fölé szállt. A győriek voltak most enyhe fölényben. A 33. percben Pió fejese Ilku zsákmá­nya lett. . Az utolsó tíz percben még Szuromi nagyszerű egyéni telje­sítménye jelentett eseményt, de lövését Barna bravúrosan védte. SZÜNET UTÁN a győriek kezdeményeztek. Az 55. percben Máté 16 méteres csavart szabadrúgását Ilku bra­vúrosan ütötte szögletre, majd egy perc múlva, Orosz fejese után Adrigán szinte a kapu tor­kából emelte a kapu fölé a lab­dát. A másik oldalon Barna a 10-eson kívül csak kézzel tudta elütni Cseri elől a labdát. A szabadrúgást mentették a győri védők. A hazaiak beszorultak. A győ­ri csatárok időnkint nagy nyo­más alatt tartották a dorogi ka­put. A 66. percben Koós 25 mé­teres lövését védte kitűnően Il­­ku. A 75. percben Pió lövését Tima-Horváth a gólvonalról vág­ta ki, de közben a játékvezető Ilku akadályoztatása miatt sza­badrúgást ítélt a Dorog javára. A hazai csatárok csak elvétve veszélyeztettek. A 85. percben Varga hibázott jó helyzetben. Az utolsó öt percben fokozták lendületüket a vendégek, de előbb Glázer rontott tiszta hely­zetben, majd Adrigán hatalmas lövése került Ilku Ökléről a ka­puvonal mögé. Küzdelmes mérkőzés volt. Mindkét csapat csatársorából hiányzott egy-egy kulcsember, a hazaiakéból Monostori, a győ­riekéből pedig Povázsai — és ez meglátszott a játék színvona­lán. Az I. félidőben a gyors hazai gól után érthetően to­vábbra is a dorogiak játszot­tak jobban, két kitűnő hely­zetet dolgoztak ki. A győriek a gól után kissé megzavarod­tak. A játékidő második fele a győriek fölényének jegyében zajlott le. Feljavult fedezetpá­­ruk révén szinte állandóan tá­madásban voltak, de a kissé körülményesen és sokat adoga­­tó csatáraikkal szemben a dö­rögi védők önfeláldozó játék­kal ki tudták húzni gól nélkül ezt a játékrészt. A Dorogban a sérüléséből felépült Ilku válo­gatott formában védett. A jól küzdő védelem oszlopa ezúttal Fellegi volt, de két társa is át­lagon felülit nyújtott. A fedezet­pár jó kezdés után erősen visz­­szaesett, és csak a védekezésre fektetett súlyt. A csatársor moz­gatójának Szuromi és Kertes bi­zonyult, de a II. félidőre ők is elfáradtak. A győriek kapujában Barna több szép lab­dát védett, a gólról nem tehet. A védelemben a rangsor: Koós, Kiss, Tamás. A fedezetpár a II. félidőben a győriek legjobb csa­patrésze volt. Különösen Palotai adott sok jó labdát a támadók­nak. A csatársorban a mozgé­kony Glázer és a II. félidőben Morvai játszott kiemelkedően. Biróczky játékvezető jól vezet­te a nehéz mérkőzést. Göb Sándor I & { § | jg TÖBBNAPOS ESEMÉNYEK ÍjL Simon György asztalitenisz-emlékverseny 5—6—7-én. [ •} \Egész héten Lengyelországban, Katowicében szerepel a | ■] [Postás P.C ejtőernyős csapata a lengyel—magyar—cseh- j 3 ^szlovák hármas viadalon. Pénteken, szombaton és vasár-­j 3 tiap országos evezősbajnokság Csepelen. 3 I 1 HÉTFŐN ) A Bp. V. Meteor tízpróba­é­s ötpróba-versenyének má­sodik napja.­­ SZERDÁN (Férfi kosárlabda-válogatot­tunk Karlovy Vary-ban ját­szik Lettország csapata ellen. A labdarúgó bajnokcsapa­ttok Európa Kupájáért: Parti­zán Belgrád —CDNA Szófia.­­Dukla Prága—Vorwärts Ber­lin. Feijenoord — Servette (harmadik mérkőzés, semle­ges pályán). A Kupagyőztesek Kupá­jáért: Sparta Rotterdam — Lausanne. A Vásár Városok Kupá­jáért: Ploesti — Spartak Brno. Válogatott mérkőzések: Gö­rögország—NSZK, Anglia— Franciaország. CSÜTÖRTÖKÖN Férfi kosárlabda-válogatot­tunk Karlovy Vary-ban a ro­mán csapattal mérkőzik. PÉNTEKEN M­agyarország — Csehszlová­kia — férfi kosárlabda-váloga­tott mérkőzés Prágában. SZOMBATON Magyar—román utánpótlás­­válogatott ökölvívó-mérkőzés Budapesten. M­agyarország — Csehszlová­kia A férfi kosárlabda-mér­kőzés Prágában. Itthon: rajt a női kosárlab­da NB I-ben. Kiemelkedik: a V. Meteor—VTSK találkozó. SZOMBATON ÉS VASÁRNAP Teljes gyeplabda-forduló. A II —III. osztályú atlétikai egyesületi bajnokság utolsó fordulója. VASÁRNAP Az Újpesti Dózsa országos felnőtt atlétikai versenye, 20 km-es gyaloglóverseny. Kassán nemzetközi mara­­thoni futóverseny. A Cordatic Kupa, 12 órás autóverseny. Motorcsónak csúcskísérleti verseny Csepe­len. Budapest kerékpáros hegyi­bajnoksága. Nemzetközi labdarúgó-mér­kőzés: Szovjet olimpiai keret — Marokkó válogatott, Kijev­­ben. Komló-Debrecen 3:0 (2:0) Komló, 7000 néző. Vezette: Emsberger (Vízhányó, Neuber dr.). Komló: Kun — Komlós, Palo­tás, Mestyán — Perényi, Sós — Garai, Pallai, Göncz, Faragó, Iván. Edző: Albert József. Debrecen: Jakab — Beck, Gel­­lér, Kovács — Juhász, Somodi — Kertész, Farkas, Puskás, Ga­zsó, Nagykaposi. Edző: Lyka Antal. Góllövő: Pallai, Iván, Iván. Szögletarány: 7: (5:0) a Komló javára. Az első félidő elején már for­más, ügyes adogatásokkal táma­dott a bányászcsapat. A 6. perc­ben Göncz távoli nagy lövése adott munkát Jakabnak. A ha­zai támadásokat időnként a DVSC előretörései szakították meg, ezeket azonban a komlói védelem időben megállította. Mindössze Puskás lőtt egyszer kapásból a kapu fölé. A 20. percben Göncz ügyesen Ivánhoz játszott, aki az előretörő Pallai elé továbbított. A csatár 22 mé­terről lőtt és a labda a vetődő Jakab kezét is érintve a jobb sa­rokban kötött ki 1:0. A 29. perc­ben újabb gólnak tapsolhattak a komlóiak. Pontos, meredek át­adással Garai középen egyedül húzott kapura. Lövése Jakabról Iván elé pattant, aki előbb a ka­pusba lőtt, majd az újból meg­szerzett labdát a jobb sarokba továbbította 2:0. A félidő végéig a komlóiak irányították a játé­kot, a DVSC-csatárok előtt nem­igen nyílt gólszerzési alkalom. A 43.­­percben Farkas jó lab­dáját Kertész csúnyán mellé lőtte. A II. FÉLIDŐBEN már nyoma sem volt az első félidő jó iramának és színvona­lának. Az elején a DVSC mintha bátrabban támadott volna, de egy ideig nem akadtak helyze­tei. Az 59. percben Nagykaposi jó labdáját Puskás az oldalháló­ba lőtte, később pedig Kertész erős lövése suhant el a felső léc felett. Negyedóra után, a bányá­szok is vezettek egy-két ügyes támadást, de közel sem azzal a lendülettel, mint szünet előtt. A 68. percben, Göncz remek lab­dával ugratta ki Beck mellett Ivánt, aki néhány lépést tett a labdával, majd 7 méterről éle­sen a kapu bal sarkába lőtt. 3:0. A gól után rövid ideig felélén­kült a játék. A 74. percben Beck nagy szabadrúgását Kun jó érzékkel tolta szögletre, majd az egyedül kapura törő Kertész elől tisztázott merész kifutással. A 88. percben a komlói kapus Kertész 30 méteres lövését tolta szögletre. A komlói csapat már az első félidőben jelentős előnyt szer­zett. Ekkor csatárai lendületes támadásokkal, pontos labdák­kal, ügyes lyukrafutásokkal törték fel a DVSC gondosan megszervezett védelmét. A bá­nyászcsapat ekkor még na­gyobb előnyt is szerezhetett volna, ha támadói nem késle­kednek a lövésekkel. A máso­dik félidőben, elszíntelenedett a hazai csapat játéka, a csatá­rok kevesebbet mozogtak, csaknem mindig elvesztették támadásaik lendületét. A debre­ceniek ekkor időnként fölény­ben voltak, de aránylag kevés helyzetet teremtettek. A ha­zaiak ilyen arányban is megér­demelten győztek. A komlói kapuban Kunnak az első félidőben nem volt dolga, szünet után néhány esetben igen jól tisztázott. A hát­védekre sem hárult túlzottan nehéz feladat, ők viszont a má­sodik félidő elején időnként bi­zonytalankodtak. Sóstól remek fedezetjátékot láttunk. Gyorsa­ságával sok támadást akasztott meg, s labdái is használhatók voltak. A támadósorban Göncz teljesítményét kell elsőnek érté­kelni. A középcsatár a pálya egész terjedelmében végig jól épített és kitűnő átadásai csak­nem mindig helyzeteket terem­tettek. A fiatal Pallai bemutat­kozása alkalmából különösen az első félidőben feltűnően bátran és ügyesen játszott, Ivántól lát­­tunk még­ lendületes elfutásokat. A DVSC-ben a közvetlen védelem a szorosra szervezés ellenére is időnként zavarba jött. Jakab nem a meg­szokott formájában védett. Az első gól is meglepte. A hátvédek közül még aránylag Beck és szünet után Gel­lér elégített ki. Somodi segített még a védelem­nek igen sokat. A támadósorban csak a védőmunkát segítő játé­kosok érdemelnek, említést. Nagy­kaposi nagy területen mozgott, kívüle Kertész küzdött még sokat, de kevés eredménnyel. Emsberger játékvezető különö­sebb hibát nem vétett. Tóth Zoltán - Hétfő, 1962. október 1. Szeged—Vasas 2:1 (2:0) Szeged, 15 000 néző. Vezette: Gere (Müncz, Balla Gy.). Szeged: Mészáros — Kürtösi, Portörő, Sándor — Dezsőfi, Kő­vári —­­Makrai, Nemes, Hajós, Polyvás, Gilicz. Edző: Orczifalvi István. Vasas: Szentmihályi — Ihász, Mészöly, Sárosi — Bundzsák, Beréndi — Kékesi, Farkas, Ma­­chos, Pál I, Pál II. Edző: Illovsz­­ky Rudolf. Góllövő: Mészöly (öngól), Ne­mes, Machos. Szögletarány: 2:2 (félidőben 2:1 a Vasas javára). A nyárias melegben ingujjra vetkőzve várta a nagyszámú szurkolósereg a mérkőzés kez­detét. Vasas-rohamokkal indult a játék. A 4. percben Farkas bal felső sarokra tartó lövését Mészáros elcsípte. Utána válto­zatossá vált a játék és igen jó iramban folyt a küzdelem. A 17. percben gyors szegedi el­lentámadás után meleg pillana­tok keletkeztek a Vasas kapuja előtt, végül Nemes mellé lőtt. A 21. percben lábról lábra szállt a labda, Pál I nagy lövése a bal felső sarok felé tartott. Mészá­ros azonban bravúrosan szög­letre tolta. A következő percben Sárosi rosszul lépett, megrán­dult a bokája. Kb. négy percig ápolták a pályán kívül, azután Sárosi a balszélre állt. A 29. percben a Szeged támadott. Kürtösi mintegy 25 méterről lö­vésre szánta magát. A magas labda Mészöly fején irányt vál­toztatott és úgy jutott a bal sa­rokba. A meglepődött Szentmi­hályi vetődött a labdára, de csak érinteni tudta. 1:0 a Sze­ged javára. A 34. percben a sántikáló Sárosi végleg elhagy­ta a pályát. Most a Szeged vette át a kezdeményezést. A 37. percben Gilicz átadását Nemes maga elé tette és mintegy 12 méterről védhetetlenül a jobb sarokba lőtt. 2:0. A hátralevő időben a piros-kékek erőfeszí­tései következtek. A 40. perc­ben Pál I nagy helyzetben a kapus kezébe lőtt. SZÜNET UTÁN a Vasasban Berendi húzódott hátra balhátvédnek és Kékesi lett a balfedezet. A Vasas kezde­ményezett a II. félidő elején. A 47. percben Hajós sérült meg, s két percig ápolták. Az 56. perc­ben szabadrúgáshoz jutott a Vasas, Machos azonban mintegy 20 méterről fél­magasan kapu mellé lőtt. Nem sokkal később Machos beadását Bundzsák fejelte kapura, de Mészáros biztosan fogta a labdát. Utána feljött a Szeged. A 65. percben Hajós elől Berendi az utolsó pillanatban mentett szögletre. Azután Pá­­l lövésébe lépett bele Portörő. Támadott a Vasas. A 74. percben Bundzsák szabadrúgása Pál I elé került, Pál­­ a kapu elé küldte a labdát és a kiugró Machos két lépésről a kapu bal sarkába helyezte. 2:1. A hátralevő időben a Vasas kezdeményezett többet, de siker­telenül. Igen jó iramban indult a mérkőzés, és úgy látszott, hogy színvonalas, jó játékot láthat a szurkolósereg. A ha­zai csapat szoros emberfogás­sal próbálta megakadályozni a Vasas támadásainak kibonta­kozását. A Vasasnak ez ellen az volt az ellenszere, hogy Bundzsák — ugyanúgy, mint a Bologna ellen — megpróbál­kozott egyedül kapura tör­ni és lövéssel fejezni be a támadást. Ugyan­így tett Sárosi is, miután lát­ta, hogy elől csak két-három szegedi csatár tartózkodik, s több ízben is megpróbálkozott kapuratöréssel. Ebben a já­tékrészben a levegőben lógott a Vasas vezető gólja. Sárosi sérülése után azonban a Va­sasban­­megbomlott a harci rend, ezt a Szeged ügyesen kihasználta, és a félidő végéig kétgólos vezetést szerzett. Szünet után a hazai csapat emberfölénnyel sem mondott le a biztonsági játékról, így azután a Vasas támadott ugyan többet, de csak egy gólt sikerült elérnie. A szegedi együttesben Mészáros jól védett. A közvet­len védelemben Portörő meg­bízhatóan látta el a ,,sepregető” feladatát. Igen jól rombolt a két szélsőhátvéd is — különösen a hátrahúzódott Kővári látta el jól védőfeladatát. Dezsőfi jól fogta Machost. A támadósorban­ Mak­rai és Polyvás elsősorban védő­feladatot teljesített­­ sikeresen. Az előretolt, három csatár az I. félidőben több sokmozgásos ve­szélyes ellentámadást vezetett. A Vasasban Szentmihályi a gólokért nem okolható. A hátvédhármasban, amíg meg nem sérült, Sárosi volt a legbiztosabb. Ihász sok táma­dást akasztott meg és jól is in­dított. Mészöly javult valame­lyest szerda óta. Bundzsák igen jól kezdett, de azután kissé el­halványult a teljesítménye. Be­rendi a tőle megszokott lelke­sedéssel küzdött. A támadósor­ban elsősorban Pál I és Pál it-t lehet dicsérni, ők vezették a legtöbb támadást. Kékesi megáll­ta a helyét balfedezetben is. Farkasnak az I. félidőben akadt néhány lendületes kapuratörése, szünet után azonban tartózko­dóan játszott. Machosnak ezút­tal csak felvillanásai voltak. Gere játékvezető erélyesen kézben tartotta a mérkőzést, igen jól bíráskodott. Tari István Szombathely-Pécs 1:0 (1:0) Szombathely, 12 000 néző. Vezette: Petri (Magyar L., Szabó F.) Szombathely: Szarka — Szőke, Molnár I, Mester — Varga, Győri- Kiss — Molnár II, Földi, Pémi, Iszak, Tóth. Edző: Tölgyesi József. Pécs: Danka — Rendes, Kocsis, Csupak — Serédi, Halasi — Györkő, Vajda, Vári, Dunai I, Török. Edző: Kállai Lipót. Góllövő: Tóth. Szögletarány: 6:5 (2:3) a Szombathely javára. Igen jó iramban kezdődött a játék. A vasutas csapat irányí­totta a játékot, a pécsiek azon­ban veszélyes ellentámadásokkal kísérleteztek. A 7. percben Dunai I tisztára játszotta magát, de mintegy 12 méterről kapu mellé lőtt. Török beadása után Szarka ragyogó védéssel öklözte le a Dózsa-csatárok fejéről a labdát. Molnár II lőtt jó helyzet­ben csúnyán kapu fölé. A 16. percben Iszak a 16-os vonala előtt két csel után kitűnő labdát tálalt Tóth elé, a balszélső vil­lámgyorsan kapura húzott és mintegy 10 méterről a bal sarok­ba lőtt. 1:0 a Szombathely javár­­a. Ezután változatossá vált a játék. A 20. percben ismét Dunai I előtt nyílt gólszerzési alkalom, de a csatár óriási helyzetben gyengén a jobb kapufa mellé gurított. Továbbra is jó iramban folyt a játék, hol az egyik, hol a másik kapu forgott veszélyben. A 24. percben Iszak átadását Molnár II fejelte jó helyzetben kapu mellé. A félidő utolsó neg­yedórájában a Szombathely támadott többet. SZÜNET UTÁN néhány percig kiegyenlített já­ték folyt, majd a hazai együttes vette át a játék irányítását. Az 53. percben Pém erőteljes jobb felső sarokra tartó lövését védte Danka szépen, majd Molnár II 20 méterről küldött lövése nyo­mán alig valamivel a jobb felső sarok felett suhant el a labda. Negyed óra eltelte után a pé­csiek lendültek támadásba. A 65. percben a kitörő Várit Mol­nár­­ a 16-os előtt kézzel húzta vissza, a játékvezető az előny­­szabályt alkalmazta, de a csatár nem tudta kihasználni a kínál­kozó alkalmat. Nyolc perccel ké­sőbb Várit csak nagy nehezen tudták szerelni a szombathelyi védők. Az utolsó negyedórában a pécsiek nagy hajrába kezdtek, a 83. percben meleg pillanatok adódtak a szombathelyi kapu előtt, de Györkő végül is 6 mé­terről kapu fölé küldte a labdát. Két perccel később Vári gyen­gén találta el a labdát. Igen jóiramú, színvonalas, változatos játékot hozott a ta­lálkozó. Mindkét csapat min­den erejét a támadásépítésre fektette. A szombathelyi csatá­rok gyors, pontos, helycserés támadásokat vezettek, s lövés­re is gyakran vállalkoztak. A pécsi csatársor a mezőnyben jól épített, helyzeteket is te­remtett, de tagjai még az üres kapuba sem tudtak be­találni. A II. félidőben is jó volt az iram, változatos a já­ték, a színvonal azonban vala­mit esett. Ahogy a fáradtság jelei mutatkoztak a játékoso­kon, úgy csúszott egyre több szabálytalanság a játékba. A szombathelyi csapat nemcsak lelkesebben, hanem tervszerűb­ben és gólratörőbben is ját­szott és megérdemelten sze­rezte meg első győzelmét. A Szombathelyben Szarka a mezőny legjobbjának bizonyult. Több alkalommal is ragyogóan hárított. A hátvéd­­há­rmas végig nagy lelkesedés­sel, önfeláldozóan küzdött. A fedezetek közül Varga nyújtott igen jó teljesítményt, ő a táma­dásra is nagy gondot fordí­tott. A csatársorban Iszak igen nagy területen játszott, ki­tűnő labdákat osztogatott. Tóth néhány alkalommal ellenállha­tatlanul húzott kapura. Földi végig­­fáradhatatlanul harcolt, de Pémi és Molnár II játéka is megfelelt. A Pécsben Danka a gólról nem tehet, né­­­hány jó védése is akadt. A ház­­i védők köz­ül Kocsis nyújtotta a legjobb teljesítményt. A két fe­dezet közül Halasi néhány al­kalommal veszélyesen lett. A csatársor szétesően játszott, egyedül Vajda érdemel közülük dicséretet. Petri játékvezető határozot­tan, jól vezette a mérkőzést. Kiss Antal Három országos vasárnap az atlétikai váltóbajnokságon Vasárnapra némileg meg­csappantak a mezőnyök, de azért így is jó versenyeket lát­hattunk az atlétikai váltóbajnok­ság második napján, sőt csú­csokban sem volt hiány. Nem­csak a­­győztesek, hanem a he­lyezettek eredményei is minde­nütt jobbak voltak a tavalyiak­nál. Vasárnap a dózsások szere­peltek messze a legeredmé­nyesebben és a szombat­iakka­l együtt végül is hat bajnokság és sok kitűnő helyezés került Újpestre. A vágtaszámokban ál­talában biztos győzelmek szü­lettek és inkább csak a helye­zésekért folyt küzdelem. Amint várható volt, a Honvéd­­ kitűnő csúccsal nyerte a tata-­­­bányaiak előtt a 4x200-as bajn­­­nokságot, az ifiknél az Izzó vi­­i­szont elsősorban Istóczky kitű­nő futásának köszönhette a győ­zelmét és a csúcsot. Igen jó át­lagot ért el a Dózsa serdülő női váltója. A hosszabb távú bajnokságok változatos és izgalmas küzdel­met hoztak. A felnőtt 4x800-on a második váltásnál Simon (1:53.1) felhozta az FTC-t, de azután Prohászka a Dózsának komoly előnyt szerzett és Iharos az elején nagyon elengedte a gyorsan kezdő Garbaczot. Az MTK-ifik jól harcolta'', az esélye­sebb Vasas ellen s a végén Mesternek nem volt ellenszere Bálint hosszú hajrája ellen. Mindkét ifiváltó a régi csúcson belül futott! A nagykanizsaiak felnőtt 3x800-as váltója Sasvári nélkül is megvédte bajnokságát, bár a második részttávon Kaal O. 2:08-cal élre vitte a MAFC-ot, a hajrában pedig Nagy erősen felhozta a BEAC-ot. Az ifiknél már-már úgy látszott, hogy a szegedi Csatlós befogja a józsef­városiakat, de Széplaki jól osz­totta be erejét. Férfiak Felnőttek, 4x200 m (12 induló): 1. Bp. Honvéd I (Kalocsai, Csu­­torás, Gyulai, Babos) 1:25.5, or­szágos csúcs (régi: 1:26.1 Tata­bányai Bányász, 1960), 2. T. Bá­nyász 1:27.3, 3. V. Dózsa I 1:27.5, 4­­. Dózsa II 1:29.5, 5. Bp. Hon­véd II 1:30.6, 6. BEAC 1:30.7* 4x800 m (16): 1. T. Dózsa I (Tálas 1:55.8, Kovács L. 1:56.8, Prohászka 1:54.6, Garbacz 1:56.0) 7:44, 2. Bp. Honvéd (Be­nedek 1:57.8, Szerényi 1:59, Kisa 1. 1:53.8, Iharos 1:54.2) 7:44.8, 3. SZVSE 7:47.8, 4. V. Dózsa II 7:51, 5. BEAC 7:54.4, 6. FTC 7:56. Ifjúságiak. 4x200 m (14): 1. Vasas Izzó (Vértesaljai, Kundlya, ötvös, Istóczky) 1:29.9, orsz. if­júsági csúcs (régi: 1:30 Izzó, 1961), 2. Ú. Dózsa 1:30.8, 3. MTK 1:32.1, 4. Bp. Honvéd 1:32.3, 5. Józsefv. Sí 1:33.4, 6. PVSK 1:34.2, 4x800 m (14): 1. MTK (Zémann 2:02, Fabók 2:00.4, Nagy K. 1:58.8, Bálint 1:55.4) 7:56.4, orsz. ifj. csúcs (régi: 8:01.1 Vasas, 1959), 2. Vasas 7:58, 3. PVSK 8:06.8, 4. Debr. Építők 8:08.8, 5. Miskolci Sí 8:11. Serdülők. 4x800 m (13): 1. O. Dózsa (Géczi, Nagy, Bakk, Kamarás) 8:36.4, 2. I. sz. ITSK 8:41.6, 3 Józsefv. Sí 8:41.8, 4. FTC 8:46, 5. PVSK 8:50.2. Nők Felnőttek. 4x100 m (9): 1. O. Dózsa (Takács, Orbán, Heldt, Né­meth) 48.6. 2. BEAC 49.3, 3. MPSC 49.6. 4. Bp. Honvéd 49.8, 5. DVTK 50. 6. Bp. V. Meteor 50.3. 3x800 m (11): 1. Nagykani­zsai Bányász (Horváth M. 2:24, Dávid 2:26.8, Csanádi 2:21.6) 7-12.4, 2. REAC 7:14.2, 3. MAFC 7:19.6, 4. FTC 7:24. 5. I. Dózsa 7:33.8, 6. Békéscsabai Dózsa 7:36.4. Ifjúságiak. 4x100 m (10): 1. Vasas (Fekete, Balogh, Ru­zsics, Túri) 49.9. 2. Szombathelyi Sí 51.3, 3. U. Dózsa 51.3, 4. Előre 51.7. 5. Egri Sí 51.7. 6. Pécsi Sí 51.9. 3x800 m (9): 1. Józsefvárosi Sí (Kiss E. 2:30.6, Kukaln 2:43.2, Széplaki 2:26) 7:39.8. 2. SZVSE 7:40.8, 3. Bajai Építők 7:48.4. 4. Vasas 7:49. 5. BVSC 7:56.4. Ser­dülők. 3x400 m (17): 1. U. Dózsa I (Bíró, Vass, Bvf-vp­l 3:11 2. Előre 3:13. 3. DVSE 3:14.1 4 1. sz. ITSK 3:18.5, 5­­. Dózsa II 3:19.9, 6. Egri Sí 3:22 2. Aranyi nyerte a hosszútávú kerékpáros bajnokságot „őrzése” tehát feleslegessé vált. Eddigre azonban Hatvant is el­hagyta a mezőny és már három nagyobb csoportra szakadt. A három éllovast Polaneczky, Pet­­róczi és Kovács vezényletével egy kilenc főnyi csoport vette űzőbe és csak jóval mögöttük hajtottak az „ászok”: Mészáros, Juhász, Török. A Galyatetőn levő fordulóig nem is változott lényegesen a kép. Aranyi megnyerte a rész­hajrát, s indult visszafelé — ekkor azonban már csak Dévai tudott vele lépést tartani Somogyi leszakadt. Lefelé, a Mátra lejtőin az üldözőik közül hárman — Polaneczky, Petróczi és Kovács — befogták Aranyit és Dévait, s ettől kezdve öten vették fel a harcot az újabb üldözőkkel szem­ben. Ezek: Mészáros, Török, Juhász. Aszód előtt Mészáros és Török lerázta Juhászt, aztán ketten­ igyekeztek befogni az élbolyt. Mészáros­ helyenként 50 kilo­métert meghaladó sebességgel vezetett. Török azonban lát­hatóan nem bírta az iramot Ekkor az élcsoportból leállt és megvárta őket Polaneczky és hárman próbálkoztak — minden kétségbeesett igyekezetük ellené­re eredménytelenül. Ezalatt az élen Aranyi foly­tatta nagyszerű, mondhatni bra­vúros versenyzését. Kovácsban és Petrócziban jó segítő társakat kapott, s így sorra visszaverték hárman — előbb négyen, majd közben Dévai görcsöt kapott, s leszakadt — az üldözők minden kísérletét. A cél előtt még min­dig volt tartaléka Aranyinak, erősített, s mintegy negyven mé­ter előnnyel, szépen nyerte a versenyt. Az egyetlen szépséghiba: nem sikerült teljesítenie az előírt 38 kilométeres óraátlagot. A Magyar Népköztársaság 1962. évi országúti hosszútávú kerékpáros bajnoka (204 km, 32 ind.): Aranyi Lajos (Bp. III 5:34:16, 36 642 m-es átlag, 2. Ko­vács (Bp. II) 5:34:20, 3. Petróczy (Bp. I) rajta, 4. Dévai J. (Bara­nyai 5:39:14, 5. Polaneczky (Bp. II) 5:39:52, 6. Török (Bp. II) raj­ta, 7. Somogyi (Bp. III) 5:52:17, 8. Zeleni (Borsod) rajta. A csapatbajnokságot Budapest II. csapata nyerte (Aranyi, Pola­neczky, Kovács, Török) 16:48:28 D. S.2 . Mindenekelőtt: ritka szép, változatos, érde­kes verseny volt az idei hosszútávú országúti kerékpáros bajnokság, amelyet vasárnap délelőtt a Budapest — Galyatető—Budapest útvonalon bonyolított le a kerékpáros szövetség. Harminckét versenyző vágott neki reggel a több min­t kétszáz kilométeres távnak a gödöllői országúton, szemerkélő esőben. Az első kilométernek eseményte­lenül teltek, helyezkedés is csu­pán annyi volt, hogy a megfá­zásra panaszkodó és indulni sem igen akaró Megverdi, vala­mint a szintén megfázott Mé­száros kezdettől fogva eléggé a mezőny végén hajtott. Meg­yerdi semlegesítésére pedig hátul ma­radt még Török is, így történ­hetett meg, hogy amikor a csú­szós úton bukásba keveredett a mezőny — M­áriabesnyőnél egy éles kanyarban —, az élen ha­ladó Aranyi könnyedén kilőtt, magával vive Somogyit és a pé­csi Dévai Jánost is. A három szökevényt sokáig senki sem üldözte tetemes előny­re tettek szert — hátul közben Megyerdi feladta a versenyt.

Next