Népsport, 1962. december (18. évfolyam, 237-256. szám)

1962-12-02 / 237. szám

Ari­d­éé Agense ISMÉT B­RUM­EL AZ ÉV LEGJOBB SPORTOLÓJA Mint általában az olimpiák közötti páros esztendők, a lassan végéhez közelgő 1962-s év is gazdag volt a különböző nagy sporteseményekben, világbaj­nokságokban és más világverse­nyekben. Újabb nagyszerű világ­csúcsok születtek atlétikában és úszásban, de akadtak kiemel­kedő egyéni teljesítmények más sportágakban is. Meglehetősen bő volt tehát a választék, amikor most, a szokás szerint, világ­­viszonylatban is megkezdődött az év legjobb sportolóinak rang­sorolása. Elsőnek az idén is az Internationale Sport-Korrespon­­denz nevű nyugat-németországi sporthírügynökség rendezett szavazást — 1947 óta tizenhato­dik alkalommal — a külföldi la­pok körében az év legjobb spor­tolóinak megállapítására. Az ISK hagyományos szavazásán öt vi­lágrészből 26 ország egy-egy ismert lapja, főként sportlapja (magyar részről a Népsport) vett részt és rangsorolta sza­vazócéduláján az általa legjobb­nak tartott öt sportolót. A sza­vazócédulák alapján 5—4—3— 2—1 arányú pontozással alakult ki azután a végleges sorrend. Az előző évekhez hasonlóan a szavazásnál az idén is elsősor­ban az atléták kerültek az elő­térbe és végeredményben öt atléta végzett az első tíz helye­zett között. Az 1962. év legjobb sportolója az ISK által rendezett szavazás alapján — akárcsak tavaly — Valerij Brumel szovjet magasugró lett. A még csak 20 éves, jelenleg Moszkvában ta­nuló testnevelési főiskolás az idén két alkalommal javította meg a világcsúcsot és legutóbbi 227 cm-es eredményével 41 cen­tivel ugrott nagyobbat testma­gasságánál! Brumelt öt lap (kö­zöttük a Népsport) helyezte első helyre, s ha nem is "a tavalyi fölénnyel, de azért biztosan szerezte meg az első helyet. A következő három helyre tengerentúli sportolók kerültek. Brumel után a legtöbb szavaza­tot Dawn Fraser kapta. A 24 éves ausztrál úszónő páratlanul eredményes versenyzői pályafu­tását, hatéves világelsőségét te­tőzte be az ősszel, amikor első­nek került a 110 yardos és 100 m es gyorsúszásban 1 percen belül. Szorosan „versenyben'­ volt Peter Snell, az újzélandiak olimpiai bajnok középtávfutója, aki az év elején 1 mérföldes, majd különösen egészen szen­zációs 800 m-es és 880 yardos világcsúcsaival keltett világszer­te feltűnést és általános elisme­rést. Mögöttük sok szavazatot kapott a negyedik helyezett, Rod Laver ausztrál teniszező. A 24 éves queenslandi, balkezes já­tékos másodszor nyerte meg a wimbledoni bajnokságot és je­lenleg a világ legjobb amatőr teniszezőjének tekintik. Az ötödik helyre újra atléta került, a finn Nikula, az üvegrúd európai mestere, aki az idén, ebben az évtizedek óta amerikai számban, visszaszerezte a világ­csúcsot Európának és az egész idényben nagyszerűen szerepelt. A hatodik helyen található az első labdarúgó, a brazil Pelé, aki valószínűleg több szavazatot kapott volna, ha a chilei VB-n nem sérül meg és végigjátsz­­hatja az összes mérkőzést. Az első húsz helyezett között a lab­darúgókat rajta kívül ugyancsak egy brazil csatár, Garrincha, az ördöngős szélső képviseli­­ a 13. helyen.­­, Az ISK szavazásának végered­ménye: 1. Valerij Brumel (szovjet) at­léta 73, 2. Dawn Fraser (auszt­rál) úszónő 51, 3. Peter Snell (újzélandi) atléta 48.5, 4. Rod Laver (ausztrál) teniszező 42.5, 5. Pentti Nikula (finn) atléta 21, 6. Pelé (brazil) labdarúgó 17, 7. Sonny Liston (amerikai) hivatá­sos ökölvívó 15, 8. Michel Jazy (francia) atléta 14.5, 9. Tamara Press (szovjet) atlétanő 14, 10. Murray Rose (ausztrál) úszó 12.5 pont. A további helyezettek között szerepel többek között Ter-Ova­­neszjan, Szín Kim Dán és Balázs atléta, Dijkstra műkorcsolyázónő, Osuna teniszező, Schranz síelő és Endo tornász. Az ISK 16 év óta megrende­zett szavazása alatt most fordult elő harmadszor, hogy ugyanaz a versenyző nyerte el egymás után két évben a legjobb spor­toló címet. Brumel előtt ezt ed­dig két atléta, a csehszlovák Zátopek (1951 és 1952), s a szov­jet Kuc (1956, 1957) érdemelte Ausztrália szerepelt a legeredményesebben Perth-ben A perthi Brit Nemzetközössé­gi Játékok során pénteken tar­tották meg az utolsó úszó-dön­tőket. A kitűnő eredmények kö­zül kiemelkedett az angol Linda Ludgrove világ­csúcs beállítása, aki szerdán az előfutamban el­ért eredményét állította be. Fra­ser biztosan lett 440 yardon is első, míg a legjobb férfi ered­ményt Rose érte el 1650 yar­don. Férfiak. 1650 yard gyors: Rose (ausztrál) 17:18,1, Windle (au) 17:44,5, Wood (au) 17:55.6. 110 y mell: O'Brien (au) 1:11,4, Bur­­ton (au) 1:13,9. 110 y hát: Sykes (angol) 1:04.5, Carroll (au) 1:05.4. Nők. 440 y gyors: Fraser (au) 4:51.4, I. Konrads (au) 4:55, Long (an) 5:04. 110 y pillangó: Stewart (kanadai) 1:10.1, Cotte­­rill­­ (an) 1:11.2, McGill (au) 1:11.6, 220 y hát: Ludgrove (an) 2:35.2. világcsúcs-beállítás: Lewis (an) 2:36.7, Sargeant (au) 2:37.5, 440 m vegyes: Lonsbrough (an) 5:38.6, McGill 5:46.1. Szombaton 50 ezer néző előtt, hűvös, szeles időben az atléti­kai versenyekkel fejeződtek be a játékok. Az utolsó atlétikai döntők csalódást okoztak, mert több számban nemcsak a küz­delmek maradtak el, hanem a várt nagy eredmények is, így 1 mérföldön Snellnek jóval 4 per­cen felüli idő is elég volt a győzelemhez, női 880 yardon Willist nem tudta megszorítani Chamberlain, és gáton is meg­lepően könnyen győzött Kilborn a világcsúcstartó Moore ellen. Szoros versenyt csak a váltók hoztak. Férfiak. 1 mérföld: Snell (új­zélandi) 4:04.6, Davies (újzél.) 4:05.1, Sullivan (rhodéziai) 4:06.6. 4x110 y: Anglia 40.6, Ghana 40.6, Wales 40.8. 4x440 y: Ja­maika 3:10.2, Anglia 3:11.2, Ghana 3:12.3. Ruid: Bic­kle (au) 449, Burger (rhod.) 442, Filshie (au) 442. Kalapács: Payne (au) 61.64, Leffler (au) 59.83, Brown (au) 57.64. Nők. 880 g: Willis (au) 2:03.7, Chamberlain (újzél.) 2:05.7, Jordán (au) 2:05.9. 80 m gát: Kilborn (au) 10.9, Moore (au) 11.3, McIntosh (újzél.) 11.4. 4x110 g: Ausztrália 46.6, Anglia 46.6, Új-Zéland 46.9. Távol: Kil­born 625, Frith (au) 624, Knee (au) 610. Diszkosz: Young (új­zél­) 50 20. Végeredményben a játékokon a legeredményesebben a ven­déglátó Ausztrália szerepelt 38 arany-, 36 ezüst- és 13 bronz­éremmel. A második helyen Anglia (29—22—27), a harmadi­kon Új-Zéland (10—12 — 10) vég­zett, figyelemre méltó Ghana 7. helye 3 győzelemmel. ★ A Nemzetközi Kerékpáros Szö­vetség (UCI) igazgató bizottsága Zürichen tartott ülésén többek között tanulmányozta az 1964. évi tokiói olimpia kerékpáros versenypályáiról szóló jelentést és megállapította, hogy a tervek nem felelnek meg az UCI nor­máinak. A bizottság ezért felkéri a japán rendezőket, hogy az elő­írt feltételeket tartsák be. Algé­ria felvételéről az UCI tavaszi kongresszusán döntenek, de a bizottság határozata értelmében az algériai versenyzők ettől füg­getlenül februárban már indul­hatnak a terep-világbajnokságon. A szovjet férfi sakkbajnokság során függőjátszmákat bonyolí­tottak le. A. Zajcev—Novopasin 0:1, A. Zajcev—Szuetyi­n 11, A. Zajcev—Holmov­­a, Bannyik — Tajmanov 1A, Hodosz —­­ Zajcev ’/a, Szpasszkij —Mikenas 1:0, Hol­mov—Hodosz 1:0, Mikenas —Ko­­relov 1:0. Az élcsoport állása a 6. forduló után: Korcsnoj 5, Tajmanov 4 (1), Tál, Holmov 4—4, Bannyik 3.5 pont. HoS xmá £*..'***£ havazott utakon hala* áwrWc előre. Hírtelen egy domb mögül elénk tárul a téli Balaton. Hideg van. Az is­zolások, aki­ket keresünk, valahol messze járnak, termé­szet­járó verseny zajlik Balatonalgy körül. Induljunk utánuk. Köz­ben a tatarf­olyam vezető­jével beszélgetünk. Két csoport KISZ-ista sport­vezető jött el Aligdra, az egyikben a megyék, já­rások irányítói voltait. Ők már hazautaztak. Az újak, akiket most kere­sünk, a városi és ke­rületi KISZ-bizottságok sportvezetői. Sok most a tennivalójuk, megismer­kednek a KISZ intéző bizottságának a sportra vonatkozói, határozataival, az Ifjúság a szocializmu­­sért­ mozgalom tapasztala­taival, a tervénekel. Az­zal, hogy milyen felada­tok várnak a falusi, já­rási, városi, üzemi, isko­lai KI­SZ-szervezetekre. A KISZ KB sportosz­tálya, a tanfolyam életre­­hívója, minden feltétel­ről gondoskodott. Neves előadók, a magyar sport irányítói beszélgettek el a fiatalokkal, az új hely­zetről, arról, hogyan se­gíthetnek az egysé­ges magyar sportmozgalom további erősítésében. Megérkeztünk pontra. A fék közül egy csoport érkezik. Nyolcan vannak. Az ellenőrző pont vezetője köré gyü­lekeznek. Várják a kér­déseket. Válaszolniok kell arra, hogyan raknak tü­zet az erdőn, miként tá­jékozódhatnak. Felelni kell a különböző közle­kedési és természetjáró­­jelek ismeretéből. Az iskolások között sok az új arc. Számukra ez az első alkalom, hogy közelebbről megismerked­hetnek a sportvezetés tu­dományával. Versenyzők­kel és sok testnevelő ta­nárral is találkozunk. A most megismert cso­port tagjai Győr és Fe­jér megyeiek. A kérdé­sekre jó válaszokat ad­tak, és most irány a kö­vetkező állomás. Indul­junk el a nyomukban. Közben újabb csoport hagy e­l minket az erdei úton. Ők budapestiek. Még megnézünk négy ál­lomást, aztán visszafor­dulunk. Közben az első csoport megérkezik a „végállomásra”. A főépület előtt talál­kozunk velük. Kissé fá­radtak. Nem is csoda, hiszen nagy utat tettek meg, sok kérdésre kel­lett válaszolniok. Néhány napja vannak már Balatonalgán, min­den alkalmat megragad­nak, hogy beszélgesse­nek egymással, elmond­ják, ki milyen munkát végzett, milyen tervei vannak. Az étteremben tanúi voltunk, amikor a bajai Major József és a dunaújvárosi Jambrik Fe­renc beszélgetett. - Nálunk nehezen megy a munka — kezdte a ba­jai fiú----Alig veri sport­létesítményünk. Ilyen kö­rülmények között aztán sok fiatalnak elmegy a kedve. Én a villamos­ipari gyárban dolgozom, elsősorban az ottaniak vé­leményét ismerem. Egye­lőre nem is tudjuk, ho­gyan lehetne a helyze­ten változtatni. —­ Nekünk sem volt könnyű — mondja Jamb­rik József. — De most már más a helyzet. Jólesik hallgatni, amit elmond: ■ a Vasmű KISZ- bizottsága sokat tett a sportért. Most télen asz­talitenisz-, sakk-, asztali labdarúgó-bajnokságot rendeznek. Röviddel ez­előtt fejeződtek be a röp­labda-, a kézilabda-, a kispályás labdarúgó-mér­kőzések és az atlétikai versenyek. A 42 alapszer­vezetben 1200-an sportol­­nak k­i , KISZ-szombatokat is ren­deznek, amelyeken min­denki sportolhat. Czirják Ferenc Kis­kunhalasról, Takács Fe­renc Egerből, Maró­ti Já­nos Szombathelyről jötsz, Czirják még atlétizál, Ta­kács a városi KISZ-bi­­zottság tagja, Maróti szintén a városi bizottsá­gon dolgozik. Maróti egy jó kezdeményezést mond el társainak* — VII Kupát rendeztünk a nyáron, s ezer fiatal, vett részt rajta. Amikor kiosztottuk a jutalmakat, elhatároztuk: ezentúl min­den évben rendezünk hasonló tömegversenyt. Szeretnek a fiatalok sportolni, csak törődni kell velük. — Én már régi sport­vezető vagyok — mondja Török Béla, a XIII. kerületi KISZ-bizottság sportcsoportjának veze­tője it, de ez a tanfo­lyam sokat jelent ne­kem is. Megismerked­tünk a határozatokkal, beszélgettünk több sport­vezetővel, s hasznosak voltak azok a viták is, amelyeket itt folytat­tunk. Megérkeznek az utolsó csapatok is a túráról. A jól fűtött ebédlőben még egy feladatot kapnak: tér­képrajzzal rögzíteni kell a megtett utat. Az iskolások tanultak ezen a túrán is, s a tan­folyam nagyon sokat je­lent a fiatalok számára. Iránytűt ad a kezükbe, amit az életben jól hasz­nálhatnak. Varga Béla éfLátogatás a balatonaligai táborban Törökország felülnézetben­ ­. A nagy holland gép egy kört írt le a Márvány-tenger felett és nyugatnak fordult. A rög­zítő öveket ismét kikapcsol­hattuk és a felszállás okozta nehezen palástolt izgalmaktól megszabadulva nyújtóttunk ki a kényelmes, párnázott ülése­ken. A magyar birkózóváloga­tott Törökországból hazafelé tartott. Odaültem Matura Mihály, a Magyar Birkózó Szövetség szakfelügyelője mellé, hogy megtudakoljam véleményét a háromnapos törökországi versenysorozatról. Hiszen most kellő távlatból nézhetünk a történtekre. — Az eredménytől függetlenül is hasznosnak találom törökor­szági versenysorozatunkat — mondotta. — Három napon há­rom verseny, kemény ellenfél ellen, idegen környezetben, fa­natikus közönség előtt, szokat­lan viszonyok között — ez a leg­jobb iskola a nagy világverse­nyek előtt. Birkózóink próbáz­­hattak küzdeniakarásból, hig­gadtságból, taktikai érzékből, fegyelmezettségből. A verse­nyek komoly teherpróbának ve­tették alá az idegeket, a bátor­ságot és az állóképességet. Jól­lehet kétkilós súlytoleranciában egyeztünk meg ellenfeleinkkel, a súlytartás szempontjából is akadt tennivalójuk verseny­zőinknek. Mindent egybevetve a törökök elleni háromnapos küzdelem jól beleillett felké­szülési programunkba, amely­ik------------ L» “ Vasárnap, 1962. december 2. nek végső állomása a világ­­bajnokság és a tokiói olimpia. A nyúlánk holland stewar­­dess kávéval kínált bennün­ket. Kicsit szünetelt a beszél­getés, s ez elég volt arra, hogy egy pillantást vessünk a kis ablakon át Görögország kúpos hegy­eire és a közöttük ka­nyargó folyó ezüst csíkjára. — A háromnapos­­verseny a Sergi Sarayban, az isztanbuli kiállítási és sportcsarnokban, azonban több volt egyszerű fel­készülésnél — folytatja Matura Mihály az abbahagyott gondola­tot. — A törököket csupán edző­partnernak tekinteni, segítőtárs­nak a felkészülési program vég­rehajtásában, megbocsáthatat­lan könnyelműség volna. Ke­mény verseny volt ez, egy na­gyon erős, óriási tartalékokkal rendelkező versenytárs ellen, önmagában is alkalmas arra, hogy megítélhessük birkózó­sportunk erényeit és fogyaté­kosságait. Beszéljünk először az eredményről, azután arról, ami az eredmények mögött van. — Az első két napon, két rész­letben a Törökország—Magyar­­ország nemzetek közötti szabad­os kötöttfogású viadalt bonyolí­tottuk le. A törökök úgy kérték, hogy a két fogásnemet kever­jük, vagyis mind a két napra jusson szabadfogású viadal is, mert így nagyobb közönségsi­kerre számíthattak. Mint isme­retes, szabadfogásban 7:1-re ki­kaptunk, kötöttben 5:3-ra nyer­tünk.­­ Ami a szabadfogást illeti, nemigen számíthattunk jobbra. Sajnos, birkózósportunknak még mindig ez a gyenge oldala, míg viszont a törökök eb­ben erősek. Mindaddig, míg egyesületeinkben nem fordíta­nánk több gondot a szabadfo­gású birkózásra, míg az után­pótlás kialakításában nem ta­lálunk alkalmas formát a sza­badfogást megszerettető neve­lésre, nem várhatunk jobb sze­replést. Csapatunkban tulajdon­képpen csak két valamennyire igazi szabadfogású versenyző szerepelt: Varga és Vigh. Közü­lük is Varga inkább kötöttfogá­sú, ebben a fogásban szerzett második helyezést Toledóban is. A többiek amolyan „muszáj­­szabadfogásúak” és ennél jobb szereplést nemigen várhattunk tőlük.­­ Kötöttfogású győzelmünk értékesnek mondható, különö­sen, ha tekintetbe vesszük, hogy éppen a szabadfogású verse­nyek miatt olyan birkózót kel­lett otthon hagynunk, mint Kozma, világbajnokunk. Vele a győzelmi arány kötöttfogásban bizonyosan javult volna. A tö­rököket is meglepte 5:3-as győ­zelmünk és — mint hallottuk — a közeli napokban komoly szak­mai megbeszélésekre készülnek a görög—római birkózás fellen­dítése ügyében. — Harmadik mérkőzésünkön 5,5:2,5 arányban legyőztük Isz­­tanbul válogatottját. Ezen a mérkőzésen fiaink már maga­biztosabban és harcosabban küz­döttek, megszokták a környeze­tet is és szép közönségsikert arattak. A repülőgép már messze maga mögött hagyta a bolgár határt, Szófiához közeledtünk. Novobáczky Sándor (Folytatjuk.) Búcsú dr. Molnár Béla Súlyos veszteség érte a magyar orvostársadalmat: hosz­­szas betegség után november 28-án, 77 éves korában örökre lehúnyta szemét dr. Molnár Béla Kossuth-díjas sebész­­professzor, az Orvostovábbképző Intézet tanára, az orvostudomá­nyok doktora. Nekünk, orvosoknak, példa­képünk volt és az is marad. Az utódok megőrzik emlékét és tanításai nyomában haladnak. Ha visszatekintünk pálya­futására, életművére, emlékez­nünk kell arra a fiatal, lelkes orvosra, aki ott kezdte el mű­ködését ötven esztendővel ezelőtt, ahol örökre befejezte — az általa szeretett Szabolcs utcai Kórházban, amely egyben második otthonát is jelentette. Több mint félévszázados mun­kássága nemcsak idehaza szer­zett megbecsülést, tekintélyt és tiszteletet nevének, hanem szerte a nagyvilágban — a ten­geren túlon is. Amikor most nagy szomorú­ságunkban méltatni igyekszünk tevékenységét, elsősorban meg kell emlékeznünk arról: élete fő céljának tekintette az utódok, a fiatal sebészek szakmai okta­tását, továbbképzését és ember­ré formálását. A legnagyobb hivatalos elismerést — a Kossuth­­díjat is — ez irányú tevékeny­ségéért kapta. Kitűnő sebészek nőttek fel a keze alatt. Haladó humanista szemléleté­ből fakadó derűs, közvetlen egyénisége, emberszeretete be­aranyozta egész környezetét , munkatársait, betegeit és azok családtagjait. Nemegyszer han­goztatták róla, hogy nemcsak a kése, hanem a szava is gyógyít. A reményt árasztotta egész egyénisége, még a legsúlyosabb állapotban levők felé is. Halála nagy vesztesége a magyar sportnak is. Béla bácsi már ifjú sebész korában nagy szeretettel állt a sportolók rendelkezésére is. Ne­véhez fűződik a magyar sport­sebészet megalapozása és fej­lesztése. Különösen értékes több szakcikke, amelyekben például a vívók és teniszezők csont­hártya megbetegedésével és annak gyógyításával foglal­kozik. A labdarúgók sérülésé­nek megelőzésével és gyógyítá­sával iskolát teremtett. A sport­sérülések megelőzésével kapcso­latos utasításait nemcsak az or­vosok, hanem az edzők is fel­használják. Béla bácsi nagyon szerette a sportot, a sportembereket és életének utolsó szakaszában is nagy figyelemmel kísérte a ma­gyar sportolók szereplését, őszinte szívvel örülve sikereik­nek. Kórházi kis szobájának és magánlakásának ajtaja is min­dig nyitva állt az olimpiai és vi­lágbajnokok előtt éppen úgy, mint az egyszerű, névtelen sportemberek előtt. Nehéz len­ne felsorolnunk azok nevét, akik dr. Molnár Bélának kö­szönhetik gyógyulásukat és ké­sőbbi sikereiket is. Csak né­hány nevet említünk. Labdarú­gásunk régi nagyjai közül ő kezelte például Orthot, Schlos­­sert, Opatát, Molnárt, Turayt, Mándit, Tóth-Potyát, a vízilab­­dások felejthetetlen Komjádi Béláját és másokat. A mai fia­talok is érezhették Béla bácsi róluk való gondoskodását az elmúlt évtized nagy világverse­nyein, a felkészülés alatt. Utol­só nyilatkozatát nem is olyan régen adta a Népsportnak. Arra a kérdésre, hogyan kerülhető el a labdarúgásban a sok sérülés, ezt válaszolta többek közt: „A szakvezetőknek, játékosoknak elsősorban a durva játék ellen kell harcolniuk ...” Kiváló, európai hírű orvost, nagyszerű, önzetlen és szerény barátot vesztettek el a magyar sportolók és sportorvosok, hi­szen nemcsak közvetlen munka­társai, hanem más intézetek is sűrűn igénybe vették konziliá­­riusi tevékenységét, tanácsait. Emberi és orvosi példamuta­tása, emléke mindig élni fog közöttünk. Dr. Megyesi Zoltán A büki birkózók bravúrja A Büki Tsz SK birkózó-szak­osztálya tavaly májusban ala­kult. A Vas megyei Birkózó Szö­vetség úgy döntött, hogy a me­gyei ifjúsági kötöttfogású egyéni bajnokságot Bükön rendezi. A helyi tsz-ből hét versenyző in­dult, Horváth István első lett, s a többiek is helyezést értek el. A fiatal, tehetséges birkózók sikerében nagy része van Ko­vács Istvánnak, a csapat társa­dalmi edzőjének, aki Szombat­helyről jár ki rendszeresen, hogy oktassa a fiatalokat. HOGYAN FOGADJUK­­ Európa legjobb műkorcsolyázóit !An MTST titkársága a mimaip kinevezte a jövő évi február 5 és 10 között Budapesten megren­dezésre kerülő Műkorcsolyázó- és Jégtánc Európa-bajnokság szervező bizottságát és ezzel a már korábban megkezdődött ren­dezési előkészületek újabb sza­kaszhoz érkeztek. A rendezés és szervezés elő­készületeiről beszélgettünk Pet­rák Ferenccel, a Magyar Jég­­sport Szövetség elnökével, a szervező bizottság helyettes ve­zetőjével. Budapest eddig négy világ- és három műkorcsolyázó Európa- bajnokság színhelye volt — kezdte Petrák Ferenc. — A magyar szö­vetség képviselője is részt vett 1892-ben a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség alakuló kongresszusán. Főleg ezeknek a tradícióknak, valamint versenyzőink korábbi eredményeinek köszönhetjük hogy több várost megelőzve az ISU ismét Budapestre bízta az EB rendezését. A rendezési jog el­nyerésének feltételét új nagyszerű létesítményünk a Kisstadion is biztosította, hiszen a városligeti Műjégpálya már 1955-ben is szűk­nek bizonyult a legutóbbi buda­pesti EB idején. A Kisstadion mindenképpen méltó környezetet biztosít Európa legjobb versenyzői hagyományos találkozójának. — Hogyan készül a szövet­ség a bajnokság lebonyolítá­sára? — A szövetség részéről még jú­niusban a rendezési jog megerő­­sítése után megkezdtük az előke­születeket. A bajnokság sikeres lebonyolítása azonban — amint ezt Egri Gyula elvtárs, az MTST el­nöke is megerősítette az egész magyar sport ügye. Ezért az MTST-től is messzemenő támoga­tást kapunk, hogy a korábbi évek külföldön megrendezett világver­senyeinek tapasztalatai alapján zökkenő nélkül általános megelé­gedésre sikerüljön minden. Az elő­készületeket irányító bizottsággal együtt javaslatunkra kinevezték a négy albizottságot is, amelyek az előre elkészített és jóváhagyott terv alapján javában dolgoznak. A bajnokság végleges műsorát az ISU már jóváhagyta és a program szétküldése folyamatban van a 18 európai tagszövetség címére. — Milyen nehézségekkel kell még megküzdeniök? Főleg a jégkészítés korszerű-* sítése terén kell megpróbálnunk előre lépni. Teljesen korszerű ro­bot-jégkészítő gép beszerzésére nem gondolhatunk, ez túlságosan költséges lenne. A hazai szakem­berek azonban most új megoldás­­okkal kísérleteznek és reméljük, hogy némi gépesítéssel meg tud­ják gyorsítani a jégkészítés mun­káját. A másik nehézség, a zenei berendezés kérdése az MTST segítségével hamarosan megoldást nyer. Az NSZK-ból importálunk két tökéletes Telefunken stúdió magnót. — Mit vár Európa legjobb korcsolyázóinak budapesti ta­lálkozójától? — Elsősorban a magyar műkor­csolyázósport jelentős fejődését. Ezen a világversenyen ugyan leg­feljebb a Korda, Vásárhelyi­ jég­­táncospár révén számíthatunk sze­rény helyezésre. A többi magyar résztvevő friss­­ erő, akiktől csak azt várhatjuk, hogy a tavalyiak­nál valamivel jobb eredményt ér­jenek el. Európa legjobbjainak budapesti szereplése feltétlenül nagyszerű lendületet adhat e sportág fejlődésének. Az EB egyes bemutatóin a fiatalok is szóhoz juthatnak és reméljük, a szép­számú közönséggel együtt a ver­senyzők, edzők, szakemberek ma­guk is meggyőződhetnek a leg­jobbak tudásáról. A közmegelége­désre történő lebonyolítás mellett nagyon szeretnénk ezt a versenyt felhasználni a magyar műkorcso­lyázó-sport felemelésére* J­ i­­­ön­­ege) MÁRKÁS KARÓRÁK NAGY VÁLASZTÉKBAN AZ ÓRASZAKÜZLETBEN | V., Kossuth Lajos utca 4.

Next