Népsport, 1963. szeptember (19. évfolyam, 173-194. szám)

1963-09-01 / 173. szám

Közepes eredmények az atlétikai versenyeken A szombati atlétikai versenyeken az esőtől felázott, nehéz pályákon általában csak közepes eredmények születtek. A TFSE országos felnőtt versenyén kevesen is indultak, több szám jelentkező hiányában el is maradt. Férfiak: 400 m: 1. Déri (Bp. Spartacus) 50.5. 2000 m: 1. Simon D. (Bp. Spartacus) 5:28.2. 400 m gát, II. o. 1. Reich (MPSC) 57.9. Rúd: 1. Tamás (Bp. Spartacus) 400. Gerely: 1. Petőváry (Újpesti Dózsa) 67.63, 2. Szabados (Vasas) 61.44, 3. Zarubay (Újpesti Dózsa) 59.71. I. o.: 1. Szakasits (Vasas) 64.20. Nők. 100 m: 1. Munkácsi (Vasas Izzó) 12.7. 400 m: 1. Tóth M. (Bp. HSC) 58.8, 2. Nagy Zs. (BEAC) 59.4, 3. Kazi V. (BVSC) 61.1. 80 m gát: 1. Jónás (MPSC) 12.1, 2. Gulyás (BEAC) 12.4. Diszkosz: 1. Kótai (TFSE) 44.92, 2. Magyar (Vasas) 39.34. Csepelen a tízpróba-verseny első napján Bakai nem a legjobb formájában szerepelt. A kedvezőtlen körülmények között elmaradt a várt eredményeiktől. Négy szám után (11.2. 698, 14.16. 170) 3055 pontot szerzett, de a magasugrás közben combhúzódást kapott és nem folytatta a versenyt. Az első nap után Ferkabinsszky (TFSE) került az élre 3482 ponttal. A fővárosi Ifjúsági Kupában az A-csoport döntőjének első napján az 1—6. helyért folyó küzdelemben a férfi dobószámok kivételével nem akadtak átlagon felüli eredmények. Férfiak, 100 m: 1. Rózsa (MTK) 11.1. 2—3. Mező (Újpesti Dózsa) és Végh (M) 11.2. 400 m: 1. Horváth L. (UD) 51.1. 1500 m: 1. Szabó J. (Honvéd) 4:07.3, 2. Bálint Gy. (M) 4:07.4. 110 m gát (91.4 cm): 1 Titkos (UD) 15.4. 1000 m ak.: 1. Zémann (M) 2:51.4, 2. Chikán (N) 2:55.8. 4x100 m: 1. Újpesti Dózsa I 44, 2. MTK I 44. Távol: 1. Németh M. (Vasas) 659. Rúd: 1. Imre (V) 330. Súly (6 kg): 1. Fejér (H) 17.45, 2. Sasvári (H) 17.06, 3. Németh M. 15.02. Gerely: 1. Németh M. 67.66, 2. Sasvári 55.15. Nők. 100 m: 1. Krausz (Csepel) 13.2. 400 m: 1. Pető (H) 60.7. 80 m gát: 1. Kovács A. (H) 12.1. 4x100 m: 1. Honvéd I 51. Magas: 1. Kovács A. 150. Diszkosz: 1. Jaksics (H) 38.79. A bányászbajnokság első napján Tatabányán, szélcsendes időben a legjobb eredményt Szarka érte el 2 m-es magasugrásával. Sovák és Mecser komolyabb ellenfél hiányában csak győzelemre törekedett. Férfiak: 100 m: Siller (Tatabánya) 111 .1. 400 m: Ocskai (T) 54.4. 1500 m: Mecser (Salgótarján) 8:55.8. 10 000 m: Sovák (T) 31:20. 400 m gát: Sági (Komló) 57.8. 3000 m akadály: Hertelendi (SS) 9:38.8. 4x100 m: Tatabánya 45.4. Magas: Szarka (T) 200, Kovács N. (T) 190. Kalapács: Détári (T) 49.64. Nők. 100 m: Szabó (T)13.2. 400 m: Proháczka (Komló) 62.3. •k A BM pénteki országos bajnokságán a szakadó eső károsan befolyásolta az eredményeket. Új tehetség tűnt fel a kétszeres győztes Tálos személyében. 100 m: szécsi (Karh.) K.4. 200 m: Venczel (Hör.) 22.9 400 m: Venczel 51.8. 800 m: Tálos (Slör.) 2:02.6. 1500 m: Tálos 4:19.7. 5000 m: Tóbiás dr. (Rend.) 15:58.4. 3000 m ak.: Uzsoki (Rend.) 10:07.2. 4x100 m: Hör. I 43.5. 4x400 m: Hör. I 3:37.5. 4x800 m fegyveres váltó: Hör. I 10:57.4. Magas: Hagy. (Rend.) 184. Távol: Almáshegyi (Karhl) 650. Súly: Héra (Tü.) 13.18. Gránát: Kovács J. (Karit.) 73.12.★ Válogatott gyaloglócsapatunk szombaton nem tudott elutazni Szófiába, s így vasárnap nem vehet részt a Lugano Kupa selentesőjén. Az év legnagyobb hazai versenye lesz a MECSEK KUPA Kilenc külföldi országból harminchat versenyző indul el a szeptember 6-án kezdődő Mecsek Kupa kerékpáros versenyen. A magyarokkal együtt közel kilencvenen küzdenek majd a három napon, s így a Mecsek Kupa az idény legjelentősebb hazai versenyévé lépett elő. Az esemény lebonyolítása nagy munkát igényel. A rendezés igen nagy apparátust mozgat meg: a Mecsek Kupa szervezőbizottságán kívül részt vesz benne a Pécsi Spartacus, az OKISZ és a KIOSZ Testnevelési és Sportosztálya, s a lebonyolításban a Baranya megyei TST is jelentős szerepet vállalt. A rendezőgárda a napokban helyszíni szemle után kijelölte a háromnapos nemzetközi találkozó útvonalát. Pénteken délelőtt 10.30 óra, kezdettel két kört tesznek meg a versenyzők a Pécs, Bonyhád, Komló útvonalon és 192 kilométer lefutása után érkeznek Pécsre a Széchenyi téri célba. Szombaton délelőtt 10 órakor a Pécsvárad, Szekszárd közötti 45 kilométeres távot egyenkénti indítással kerekezik le a részvevők, majd délután 16 órai kezdettel együtt hajt a mezőny Szekszárdról Misinatetőre. Szombaton összesen 110 kilométeres távon folyik majd a verseny. Vasárnap látványos eseménynyel zárul a Mecsek Kupa. A Mecsekben a SZOT üdülőtől kiinduló 2880 méteres 70 méter szintkülönbségű körpályán 300 kört tesz meg a mezőny, így jóformán minden mozzanatát figyelemmel lehet majd kísérni a 86 kilométeres hegyi versenynek. Tulajdonképpen klubcsapatok viadala lesz a háromnapos találkozó, de természetesen az egyéni teljesítmény is értékelésre kerül. Az első Mecsek Kupát Megyerdi (Újpesti Dózsa) nyerte, a másodikat Müller (NDK), a harmadikat pedig ismét Megyerdi. A csapatverseny minden esztendőben más gazdára talált, az elsőben az Újpesti Dózsa együttes se bizonyult a legjobbnak, a másodikb van a Dynamo Berlin, a harmadikban pedig a Pécsi Spartacus. Ezúttal nem lesz könnyű feladat a hazai sikerek kivívása, hiszen minden eddiginél több külföldi ellenfél pályázik a győzelemre. ----------■ • ■ — r Vasárnap, 1963. szept. 1. Megdobogtatta a szívét a hír, amikor megtudta, hogy szövetségi edző lesz, mégpedig az A-válogatott szakmai munkáját irányítja majd. Egy pillanatra az a gondolat is felvetődött benne, vajon megfelel-e majd annak a beléje helyezett bizalomnak ebben a fontos szerepkörben. Munkatársai az MLSZ-ben nagy szeretettel fogadták, ami nemcsak személyének szólt, hanem inkább annak a nagyszerű szakmai munkának, amelyet tíz esztendőn át a Vasasban végzett. Ez a tíz év adta az ajánló levelet a szövetségi edzői megbízatásához is. Még a Vasas első csapatának balszélsője volt, amikor közben már oktatással foglalkozott. Az úttörők, majd az ifjúságiak, s a tartalékok edzője volt. Éppen ezért senkit sem ért váratlanul annak a híre, hogy Illovszky Rudolf az aktív játéktól való visszavonulás után továbbra is oktató marad. És egy napon, 1957-ben új feladattal bízták meg: legyen a Vasas első csapatának edzője. A neve azóta összeforrt a Vasas sikereivel. Vezérletével a Vasas kétszer nyert magyar bajnokságot, egyszer Középeurópa Kupát és sok nemzetközi találkozón diadalmaskodott. A Vasas szakosztályában tudják csak igazán, milyen sokat tett azért, hogy a piros-kékek nagyszerű hagyományaikhoz méltóan szerepeljenek. Első volt a fiatal edzők közt, aki bebizonyította, hogy lehet valaki próféta a saját hazájában is! Nagyszerű munkásságának elismerését jelentette az, hogy miután a TF-en megszerezte a szakoktatói képesítést, megkapta a mesteredzői minősítést is! Most új út küszöbén áll. ÚJ ÚT KÜSZÖBÉIN \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v Bizakodik és örül . A szó igaz értelmében nagy megtisztelésnek veszem a megbízatást — mondta. — A legjobbakkal foglalkozni nagyszerű és felelőségteljes dolog. Szerény képességeimhez mérten nagy akarattal, odaadóan szeretném szolgálni a magyar labdarúgás ügyét. Öröm számomra az is, hogy Baróti Lajos személyében olyan szakavatott, nagy tudású emberrel dolgozhatom együtt, akivel éveken át nagy megértésben dolgoztam, s akitől sokat tanultam. Minden vágyam az, hogy közös munkálkodásunk továbbra is gyümölcsöző legyen. Illovszky új munkaköréről Baráti Lajos, szövetségi kapitány beszélt: — Főként az A-csapat edzői teendőit látja majd el Illovszky. Kezében biztosítva látom legjobbjaink kifogástalan felkészítését. Fiatal, de máris gazdag tapasztalatokkal rendelkező, agilis, sokoldalú nevelő. A szövetségi munkába való bekapcsolódása persze más kötelezettségekkel is jár. Gondolok nyilvános, továbbképző jellegű mintaedzések levezetésére, továbbképző előadásokra a megyei székhelyeken, edzések ellenőrzésére, s egyebekre. Munkássága azonban elsősorban az A- válogatottal való foglalkozásban csúcsosodik majd ki. Beszélt a szövetségi kapitány arról is, hogy mivel a szövetségi szakvezetők száma négyre emelkedett, a jövőben az eddiginél többet tesznek majd azért, hogy az MTST-nek a labdarúgás fejlesztésére vonatkozó irányelvei a szakosztályok munkájában is egyre jobban érvényesüljenek. Több lehetőség nyílik majd az NB I-es s NB I B-s klubok edzéseinek látogatására, a szakmunka ellenőrzésére. A szövetségi kapitány vezetésével tovább akarják folytatni azt a kétségtelenül hasznos, segítő munkát, amelynek első erőteljes lépéseit már hosszú hónapokkal ezelőtt megkezdték, amikor is átvizsgálták az élvonalbeli edzők edzésterveit, s tanácsokat adtak az alapozás, formábahozás és formábantartás sikeréhez. Sajnos, ahhoz már nem volt elég erejük, hogy ezt a tanácsadást, ellenőrzést az alacsonyabb osztályban szereplő együtteseknél dolgozó oktatókra is kiterjesszék. Most talán erre is több telik majd az erejükből. A válogatott új edzője, Illovszky Rudolf, olyan időszakban kezd munkálkodni, amikor a magyar válogatott előtt nagy feladatok állnak. Legjobbjaink Moszkvában, Belgrádiján, Berlinben küzdenek majd a magyar színek sikeréért. Fiaink felkészítését a szövetségi kapitány ellenőrzése mellett Illovszky végzi. A program már ismeretes. Már készülnek a közös edzések foglalkozási tervei. Az új szövetségi edző kedden a Népstadionban már ott lesz a zöld gyepen, hiszen ekkor tartja a Novi Stádra készülő keret az edzését, amelyet a tv is közvetít. Újvidéken erős összeállításban lép pályára a magyar csapat, hiszen csak az Újpesti Dózsa és a Ferencváros játékosai fognak hiányozni. Szentmihályi lesz a kapus, Marosi lesz a jobbhátvéd, s a hátsó csapatrészek ugyanabban az összetételben szerepelnek majd, mint legutóbb Prágában. A csatársor pedig így fest: Sándor, Machos, Albert, Tichy, Puskás. Szóhoz jut majd Dunai II is. Eredetileg úgy volt, hogy az A-válogatott szeptember 11-én is, tart edzést, de ez az Újpesti Dózsa és a Ferencváros Kupamérkőzése miatt elmarad. Ezen a napon olimpiai válogatottunk is játszik — mégpedig Kapfenbergben. Moszkva előtt, Baróti és Zilovszky vezetésével szeptember 17- től kezdve egészen a Szovjetunió elleni mérkőzésig együtt marad a válogatott. Kétkapus edzőmérkőzés csupán egy lesz: 18- án Siófokon. Aztán jöhet az új edző új útjának első állomása: Moszkva! Sok sikert fagy. Illovszky Rudolf Pekingben, a baráti hadseregekkosárlabdatornáján: Kína—Koreai NDK 96:58, Szovjetunió—Csehszlovákia 83:56, Vietnami DK—Albánia 70:69, Szovjetunió—Románia 95:59, Kína—Bulgária 87:65, Csehszlovákia—Korea 77:72 hos szabáltás után. (A Bp. Honvéd nem szerepel a hatos döntőben.) [ Szikszai nyerte a döntőt Az I. osztályú férfi egyest, valamint az ifjúsági számokat már befejezték a Bp. Spartacus teniszversenyén. Férfi egyes döntőben némi meglepetésre Madai játszmát vett el Szikszai- tól. A küzdelmes első játszma után azonban az újpesti teniszező már biztosan győzött! Az ifjú-sági leány egyes döntőjét — amint az várható volt — Széll E. erőfölénnyel nyerte. Férfi egyes döntő: Szikszai (Újpesti Dózsa)—Madai (Bp. Spartacus) 11:13, 6:1, 6:0. II. osztályú férfi egyes elődöntő: Avar (Bp. Spartacus) —Novák (Bp. Spartacus) 6:3, 6:1, Fleischer (Bp. Spartacus)—Kórossy (Bp. Spartacus) 6:2, 13:11. Ifjúsági leány egyes döntő: Széli (Bp. Honvéd)—Maróti G. (Bp. Spartacus) 6:1, 6:0. Megkezdődött a VTSK jubileumi, vándordíjas teniszversenye a Városmajorban. A négy felnőtt és két ifjúsági számra 8 híján 200 versenyző nevezett. A férfi egyesben indultak a legtöbben, ötvenegyen álltak rajthoz. Ebben a számban Komáromi, Korpás, Varga és Halmos, női egyesben pedig Jusite, Széll, Gallnerné és Buzásiné a kiemelés sorrendje. Az első versenynap selejtező mérkőzésekkel kezdődött. Négy országos serdülő csúcs súlyemelésben Szombaton délután a Testvériség országos egyéni serdülő versenyt rendezett. Légsúly: 1. Kaffka (V. Izzó) 212,5, 2. Tóth (Testvériség) 210, 3. Vazsinka (Előre) 202,5. Pehelysúly: 1. Kovács István (Testvériség) 200, 2. Tóth (MAFC) 192,5. Könnyűsúly: 1. Csernus (Testvériség) 247.5 (nyomásban 77.5 skg-mal országos csúcsot javított), 2. Balya (Gödöllő) 227.5. Kisváltósúly: 1. Csornai (Testvériség) 240. Váltósúly: 1. Federevich M. (Testvériség) 210. Kisközépsúly: Karner ( VCS Traktor) 280 (szakításban 90 kg-os országos csúcsot ért el), 2. Cseri (Testvériség) 260 (nyomásban 87.50 kg-mal országos csúcsot teljesített), 3. Bodó (Honvéd) 205. Középsúly: 1. fízeberédi (Testvériség) 282.5 (országos csúcs), 2. Gaál (Bp. Honvéd) 275. Félnehézsúly: 1. fízeberényi (Testvériség) 240, 2. Homormai (Testvériség) 240. Nehézsúly: 1. Király (Telefongyár) 207,5, 2. Bálint (Telefongyár) 195. 3 forint 30 fillérért sokat nyerhet a Totón! egyszer mindenki a sport bűvöletébe került. Csak a módok változnak: öreg nagypapák a televízió előtt ülve szerették meg, másokat a véletlen hozott kapcsolatba a sporttal. A Költőt — édes egyszülött gyermeke. A Költő ugyanis nem volt túlságos híve a sportnak. Sőt, ha őszinték akarunk lenni, egyenesen utálta. Mihaszna időtöltésnek találta, amely százezrektől vonja meg az időt, amelyet olvasásra, mondjuk költemények olvasására fordíthatna. A költő elvből nem járt labdarúgómérkőzésre, sem más sporteseményre, soha nem fordult elő, hogy az újságot, mondjuk hátulról, a sportrovatnál kezdte volna olvasni. E témákon nagyvonalúan átsiklott, százezrek kedvenceinek a nevét nem jegyezte meg, s alaposan megrótta azokat, akik, jobb sorsra érdemes szellemi lények lévén, emlékezetükbe sportolók nevét, sőt időeredményeit is befogadták. Mígnem egyszer a Költőt is elérte végzete. Iámádott fia, akiből hiányzott minden líra, iskolai szabadságát nem lírai költemények tanulmányozására fordította, mint ahogy atyja azt elvárta volna, hanem uszodára. ,,Múló bolondság, hadd lelje a kedvét” — gondolta a Költő. A dolog valóban nem is indult komolynak. A fiú kijárt az uszodába a barátaival és vígan lubickolt a vízben, órák hosszat anélkül, hogy egyetlen pillanatra megállt vagy csak meg is kapaszkodott volna. Versenyt úsztak egymással a víz alatt, a víz felett, versenyeztek abban, hogy kinek sikerül a legjobban a rajtfejese, kinek sikerül két levegővel végigúsznia faltól falig, versenyeztek abban, hogy ki a leggyorsabb egy hosszon, két hosszon és így tovább... A parton állt egy férfi, versenyzőire várakozva, mert éppen közeledett az edzés ideje. Kezében versenyóra. Szórakozottan méregette a fejest ugráló, egymással versengő gyerekek teljesítményét. Egyszercsak megakadt a szeme az órán: csudajó idő! „Valószínű, tévedtem, későn indítottam” — legyintett magában. Azután, mintegy saját megnyugtatására odaszólt a költő fiának: — Te, öcsi, nem úsznál még egy hosszt, mérném az idődet. — Szívesen — válaszolt a fiú, s ki tudja, gyors egymásutánban hányadszor vágott neki a távnak. Az edző mérte és utána szélesre derült az ábrázata: „De hiszen ez nagyon jó!”. — Volna kedved máskor is lejönni? Rendszeresen. — Persze kapott mohón az ajánlaton a fiú. És elkezdődött a rendszeres úszóedzés. Alig járt két hete az uszodába, amikor megkérdezték tőle, volna-e kedve célba lőni. A fiú sose próbálta, de örömmel ment a lőtérre. Rövid ismerkedés a fegyverrel és máris telitűzdelte a lőtábla közepét. „Nagyszerű!” — örvendeztek új barátai, s legközelebb elvitték lovagolni. A lovat az első pillanatban barátjának fogadta, simogatta, cukorral etette, s a paripa meghálálta, széles hátán vitte a fiút, hogy annak csak ülnie kellett rajta. Egyszer sem bukott, úgy szállt le élete első lovaglása után a lóró. Borzasztó izomlázat és nagy örömet érzett. Azon már nem is csodálkozott, amikor legközelebb futócipőt nyomtak a markába: „Eredj, próbáld meg ezt is!”. A futóedző álmélkodva nézte a versenyórát: „De hiszen ez a fiú született öttusázó!” - kiáltott fel. Ő a fiú azóta szorgalmasan járja az edző- CL seket, sőt a versenyeket is, idejét gondosan beosztva uszoda, lovarda, lőtér, a hegyek és az iskola között. Könyvei közé újságkivágásokat csúsztat: ici-pici betűkkel a neve van kiszedve. A költő sem lapozza már át fölényesen az újságok sportrovatát, sőt izgatottan várja a sportlapot, s az eredmények között keresi a nevét. Nem gondolta, hogy valaha is sportlapban fogja keresni a nevét, s nem is költemény, hanem sporteredmények alatt. A költő ezen már túl van. Fejből tudja, hogy milyen úszóeredmény, futóeredmény, lóeredmény mennyit ér az öttusa-táblázaton, és kívülről tudja a legjobbak nevét. A Költő szurkoló lett. Sőt, annál több, a Költő ugyanis szurkoló-papa. Réti Anna Hunon Egyputi, Ti,tjHll király DEZSŐ: Az elmúlt hét nyomában Nyolc nap alatt három forduló az NB 1-ben nem gyerekjáték. Illetve múlt vasárnap inkább volt gyerek-, semmint felnőttjáték, oly gyenge volt a színvonal és mindössze 14 gól jutott egy mérkőzésre. Szerdán viszont élvezetes volt a játék és csaknem négy gól volt az átlag mérkőzésenként. Amikor ezek a sorok megjelennek, még nem tudjuk, milyen lesz a mai gólszüret? Így azt se lehet megjósolni, hogy a könnyen derülő-boruló szurkolók és krónikások siratni fogják-e a szerintük mélységesmélyre süllyedt labdarúgást, avagy az egekig magasztalják majd megtáltosodott focistáinkat? Holott játékosaink nem falábú pirntek, sem aranylábú fiúk, hanem éppen olyan esendő lények, mint mi, egyszerű halandók. A játékos nem gép, hanem ember. Éppúgy lehet jobb vagy rosszabb napja, mint nekem, neked, neki. Senkinek sem kell röstellkednie változékony hangulata miatt, hiszen az ujjongó lobogás és a kesergő kétségbeesés egyaránt a labdarúgás iránti szeretetből fakad. Egyébként sem értem, miért panaszkodnak egyesek gólszegénységre? Hiszen még az idény elején vagyunk és élvonalbeli játékosaink már idáig is közel féltucat öngólt rúgtak! Mi lesz itt a bajnokság végére? Csak győzzük számlálni... És legyünk őszinték, a sűrített mérkőzéssorozat nagy megterhelést jelent. Mondtam is drága öreg barátomnak, Salamon Bélának, hogy nyolc napon belül három bajnoki mérkőzést végigjátszani, igen komoly teljesítmény. Mire kiváló komikusunk méla, sőt Bélabúsan válaszolta: — Az még hagyján. De én végig is néztem a három mérkőzést! Pedig örömre is volt oka, hiszen az esélyes, és papíron „súlyra” többet ígérő Fradi ezúttal se tudta legyőzni az MTK-t. Azt mondják, a zöld-fehér csatároknak gátlásuk van a kék-fehérekkel szemben. Ez nem valószínű, hiszen volt eset, hogy az FTC gátlástalan csatárjátékkal 4:1-re verte az MTK egyenrangú csapatát. Igaz, hogy a csatársor összeállítása némileg eltért a mostanitól, így álltak föl: Potya, Weisz Feri, Pataki, Schlosser, dr. Borbás ... Azért ez se volt rossz csatársor__ Kétségtelen, hogy a múlt vasárnapi örökrangadó kevés örömet szerzett a 75 ezer nézőnek. Pedig a szurkolók jóideig hatalmas hangorkánnal biztatták kedvenceiket. Ezúttal tehát nem örökrangadó, hanem „örökhangadó” zajlott a Népstadionban. Mindazáltal voltak kellemes jelenségek is. Például Albert Flóri nagy játékkedve mind az MTK, mind a Vasas ellen. Albert már több mint Flóri. Flórikus! Tudása virágjában van. Akárcsak Sas, az MTK egykori, kevéssé méltányolt játékosa, aki ma a Vasas egyik erőssége. Kissé sajogtak is a kékfehér szívek, látván, hogy Sasnak szárnyai nőttek a Vasasban. Még jobban búsongtak az MTK-hívők a Honvéd elleni 0:4-es mérkőzésen. Egy szurkoló meg is jegyezte: — Tudjátok, mi a különbség di Stefano és a mi belső hármasunk között? — Micsoda? — Föl se tűnne, ha elrabolnák őket a pályáról... ★ De hagyjuk a focit. Beszéljünk másról. Például a kajakkenu világbajnokságról. Atléta nyelven szólva „volt jobb”! Elszontyolodásra azonban semmi okunk. Többhöz vagyunk ugyan szoktatva, de azért két világbajnokság mégiscsak valami. És a legnagyobb öröm az ifik pompás szereplése. Pesti tájnyelvre fordítva, az öregek ezúttal kissé „fiatalok”, a fiatalok viszont „ilyen öregek” voltak. Szerencsére „öregjeink” is elég fiatalok még ahhoz, hogy újabb diadalok hősei lehessenek. Ha ők is úgy akarják ... Ezzel szemben az úszósporttal határozottan baj van. Nem a mienkkel. Az normálisan, fokozatosan fejlődget, haladgat. Hanem Shollanderék már túlzásba viszik a dolgokat. Ezek a két percen belüli kétszázak és egy percen belüli pillangózások már kezdenek félelmetesek lenni. Hol a megállás? Emlékszem, mennyire elképedtünk, amikor Arne Borg a vízicsoda vagy harmincöt évvel ezelőtt először nyomta húsz perc alá az ezerötszázas világcsúcsot. Akkor el sem akartuk hinni. Azt mondtuk: ez már boszorkányság. Volt is benne valami, mert ma már a nők úsznak ennyit__De tréfán kívül, káprázatos a fejlődés, hiszen az úszásnál nincs Heldféle gerely, sem üvegrúd!. . . Hopp, a rúdugrás! Öt és negyed méter! Tébolyító, még üvegrúddal is. Hol vannak ettől a mi derék rúdugróink, pedig nekik is van üvegrúdjuk. Talán a mieink is átugranák az öt métert, ha bevezetnék a rúdhármasugrást...★ A hét legnagyobb öröme, szívdobogtatóan szép eredménye azonban Balczó remekbeszabott öttusázása volt. Minden elismerésem és csodálatom a kitűnő öttusázóké! Rendkívül nehéz sportág. Amellett kis híján a csapatversenyt is megnyertük, noha Nagy Imre betegen versenyzett. Csak az utolsó napon kerültünk a második helyre , mindössze 45 ponttal, így is gyönyörű, de azért kár volt a végén lelankadni. A szurkoló telhetetlen és úgy érzi, hogy ő jobban csinálta volna. Én például már megettem kenyerem legjavát, de bizony, ha ott vagyok és én indulok Török dr. vagy Móna helyett, nem kerültünk volna a második helyre. De nem ám! Tökutolsók lettünk volna . ..