Népsport, 1963. szeptember (19. évfolyam, 173-194. szám)
1963-09-01 / 173. szám
KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK JELENTI PORTO ALEGRÉBÓL A bemutatkozás rendkívül jól sikerült Nyilatkozik a magyar küldöttség vezetője .\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ (Porto Alegre, augusztus 31.) Kicsit messzire kerültünk egymástól. Lassabban érnek haza az első köszöntő lapok is és ezért most, a már az első tudósításom alkalmával továbbított üdvözletét küldöttségünk valamennyi tagja nevében megismétlem: mindenki egészséges, jól van, s bizakodó hangulatban készül versenyeire Porto Alegrében — a mosoly, s a III. Universiade városában . .. — S vajon milyen tapasztalatokat szerzett eddig Porto Alegrében Balogh István, a KISZ Központi Bizottságának titkára, a magyar küldöttség vezetője". — A III. Universiade sikeres megrendezését a brazil sportközvélemény és különösen Porto Alegre városának lakói valóságos szívügyüknek tekintik — kezdte nyilatkozatát Balogh István. — Az Universiade egyre nagyobb szerepet tölt be a jelentős nemzetközi sporttalálkozók sorában. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Brazíliába, a rendkívüli távolságok ellenére 33 ország küldötte el legjobb főiskolás sportolóit. A küldöttségekben nem egy olimpiai bajnok, világrekorder, világszerte ismert sportember kapott helyet, ami egyben a versenyek várható magas színvonalát is biztosíthatja. Porto Alegre, mint régi, híres egyetemi város számos, minden szempontból megfelelő sportlétesítménnyel rendelkezik, s így valamennyi indulónak lehetősége nyílik tudása maradéktalan kifejtésére. — Hogyan ítéli meg a magyar versenyzők esélyeit? — A hazai és nemzetközi versenyek eredményei alapján nagy körültekintéssel válogattuk ki a magyar színeket képviselő versenyzőket. A kiutazók valamennyien jó eredményekkel és szorgalmas előkészületekvel ••hálálták a WB-ra a" Világütők bizalmát. A hosszú, fárasztó, s a Buenos Aires-i kényszerű kitérővel rendkívül izgalmassá vált utazásunk fáradalmait már kipihenték sportolóink. Az itt folytatott lelkiismeretes edzésekkel valamennyien elérték megszokott hazai formájukat és az előjelek arra mutatnak, hogy a versenyeken sem lesz hiba. Mindenesetre a bemutatkozás, Kamuti Jenő bajnokságával rendkívül jól sikerült, ami valósággal felfokozta küldöttségünk harci kedvét, s ez jogos bizakodással tölt el bennünket. Csupán futó atlétáinkat féltjük a párás levegőtől, no de ezzel a nehézséggel a többi európai ország versenyzőinek is meg kell küzdenie. — Elégedett-e a magyar versenyzők elszállásolásával, ellátásával? — A körülményekhez képest elégedett vagyok. Az elszállásolás lehetne kényelmesebb is, de a koszt igen változatos, bőséges, minden igényt kielégít. Egyébként is a rendezők, mondhatnám afféle magyaros vendéglátó szeretettel , igyekeznek gondoskodni rólunk. A szervezés és az előkészületek hiányosságait kedves figyelmességgel próbálják pótolni. Rendkívüli jóindulattal sem tudnak azonban változtatni az időjáráson, és, sajnos, az egyébként megérkezésünk óta beköszöntött napos idő során sem melegedett fel kellően az uszoda vizének hőmérséklete. Ez minden bizonnyal hátrányosan befolyásolja majd az úszók eredményeit és a vízilabda-torna színvonalát. Balogh István, a magyar küldöttség vezetője így fejezte be nyilatkozatát: " Mindent egybevetve azonban a Porto Alegrében rendezett versenyek újabb jelentős előrelépést jelentenek majd az Universiadék történetében, s egyben tovább erősítik a világ békeszerető főiskolás sportoló ifjúságának igaz baráti kapcsolatait. A. A. Angliában ad szigorúbb Magnapan büntetésnek tign, mit, ha valakit életfogytiglani fegyházra ítélnek. A labdarúgás világában is a legsúlyosabb ítélet, ha egy labdarúgó játékjogát élete végéig felfüggesztik. Nos, nemrégiben ilyen ítélettel sújtotta az Angol Labdarúgó Szövetség három elsőligás vádlottját: Multon kapust, Williams csatárt és Phillips középhátvédet. A vád ellenük az volt: pénzt fogadtak el azért, hogy passzív játékukkal elősegítsék csapatuk vereségét a bajnoki mérkőzéseken. Follow, az angol szövetség főtitkára különben ezt a súlyos ítéletet felhasználta arra is, hogy nyilatkozatban hangsúlyozza: „Demonstrálni akartunk a három eltiltással, hogy az egész világ lássa, milyen szigorúan büntetik az ilyen súlyos vétket Angliában." Dragoslav Sekularacot, a jugoszláv labdarúgás „fenegyerekét" annak idején, sportszerűtlenségéért, 18 hónapra tiltották el a játéktól. Csapatának a vezetői most úgy látták, hogy a különben kitűnő játékos ,,megbűnhődött" az eddig kitöltött büntetéssel, s a Crvena Zvezda játékengedélyt kért Sekularac számára, amit megkapott. Ott lesz szeptember 8-án, a malmöi svéd—jugoszláv válogatott mérkőzésen és számítani lehet arra is, hogy Sekularac helyet kap majd a Fernando Riera által előkészített világválogatottban, amely az angol szövetség 100 éves évfordulójának ünnepségein Anglia válogatottjával játszik. És szerepel majd a jugoszláv—magyar válogatott mérkőzésen is. Pelé is ott lesz ezen a válogatott fesztiválon és mint hírlik: Pelé ezen a mérkőzésen bizonyítani szeretne!... Azt akarja bizonyítani, hogy tudása még nem kopott meg, csupán fáradt. Pelé különben, a hírek szerint elvesztette nyugalmát, állítólag idegei felmondták a szolgálatot. Ennek okát játék közbeni sportszerűtlen magatartásával, kiállításával is magyarázzák. Pelé szájából elhangzott egy olyan nyilatkozat is, hogy most már szívesen szerződne külföldre ... A nagy külföldi klubok vezetői viszont most törik a fejüket: komolyan vegyék-e az erősen neuraszténiás Pelé kijelentését... Herrera örül. Yoan TM'm derül a bajnok Internazionale híres edzője? A bajnoki cím megnyerésén kívül most annak, hogy nagy versengésben van egymással három külföldi csillaga: Suarez, Jair és Szymaniak. Az olasz szövetség ugyanis egy csapatban csak két külföldi játékos szereplését engedélyezi. Az Inter viszont hárommal rendelkezik. Szymaniak ismerte fel leggyorsabban a helyzetet, kemény edzésbe állt, hogy az egymás közötti versengés döntsön, melyik kettő szerepeljen. Szóval ennek a versengésnek örül Herrera, aki különben 25 olyan játékossal rendelkezik, akikből akár két jó együttest is kiállíthatna. A Bundesliga futball bevezetésétől azt is várják a nyugatnémet klubok vezetői, hogy külföldre vándorolt kitűnő játékosaik most már hazatérnek. Ezt várják a Bolognába szerződött Hallertől, a Mantovában szereplő Schnellingertől és az Internazionaléhoz emigrált Szymaniaktól is, mondván: más az, ha otthon, hazai színekért játszik egy játékos, s nem idegenben. Különösen, ha otthon is pénzt kap érte. Az AC Milánóont vásárolta meg Amarildót, aki a chilei világbajnokságon a sérült Pelét sikerrel helyettesítette. Amikor a vásár megtörtént, a következő jelszó röppent fel Milánóban: ..Az év nagy vására!" Mióta az olaszok Amerildo teljesítményét is mérlegre teszik, már ilyen kérdések is elhangzanak: „Az év őrültsége. .. A szoviot labdarúgó-csapattov,etek nagyon kapósak külföldön, egyre-másra kapják a meghívásokat a tengerentúlra és Európába. A Szpartak Moszkva kupagyőztes Barangolás a világ labdarúgásában csapata például az NSZK-ba kapott meghívást és a terveit szerint az év vége felé három mérkőzésen szerepel: november 26-án a Werder Bremen ellen, november 28-án Essenben és december 1-én az FC Köln csapatával játszanak a moszkvaiak. S a nálunk is jól Lee Horn, amert holland játékvezető még ma is kapja az üdvözlő táviratokat abból az alkalomból, hogy augusztusban vezette 125. külföldi mérkőzését. A jubileumra az NDK-ban került sor, éppen a magyar vidék válogatott a német utánpótlás válogatott mérkőzésen. Horn 29 éves bírói pályafutásra tekint vissza. Nagy mérkőzéseket vezetett, köztük a londoni 6:3-at és a Santos Penarol kupadöntőt is. Horn a legnagyobb mérkőzéseinek emlékeit amszterdami lakásának múzeumába vitte: huszonegy labda őrzi és emlékezteti Lee Hornt a nagy csaták 90 perceire. Az NSZK-ban, rúgás bevezetésére teszik meg az előkészületeket, felröppent egy kis hírecske: az NSZK amatőr labdarúgó-válogatott keretével, egy edzőtáborban öt napon át foglalkozott Sepp Herberger, szövetségi edző . .. A Dukla Prága , sikerétől hangos meg most is a világ sportsajtója. A Dukla ugyanis ezúttal is elhozta a New York-i tornáról az értékes kupát. A torna több, eddig kevésbé ismert érdekessége különben most kerül napvilágra. Amíg ugyanis a Dukla Prágába vitte a kupát, a torna egyik játékvezetője a pályán hagyta az egyik fogát. A Górnik Zabrze —Westham United mérkőzésen, az egyik ítélet után többen berontottak a pályára, s bár a játékvezető jól vágtázott, a nézők mégis gyorsabbnak bizonyultak, s mielőtt az öltözőt elérte volna, az egyik fogát a gyepen hagyta. Új játékvezető lépett a helyébe...(fekete) Amarildo SPORTEMBERS zívmelengető jelenetnek voltam tanúja a napokban a villamoson. Tömött szatyorral botladozó néni szállt fel, reménykedve nézett körül a tömött kocsiban, de mint ismeretes, ilyenkor a kultúraszomj nemre és korra való különbség nélkül annyira hatalmába keríti az utasokat, hogy senki sem néz fel újságjából vagy könyvéből. A gyerekek is elgondolkozva bámulnak ki az ablakon át az életbe, némelyek lehorgasztott fejjel szegezik tekintetüket a padlóra, mintha nem tudnák nézni, hogy idősebbek állnak a villamoson. Aztán hirtelen egy széles vállú fekete fiatalember pattant fel a padról, s azzal az öblös mély hanggal, amely a 16—17 éves fiúk sajátja, így szólt: — Tessék, néni, leülni! A néni boldog sóhajjal telepedett le. — Köszönöm, drágám! — mondta, majd hozzátette: — Ugye, maga sportember? — Birkózó vagyok ... — mondta a fiatalember szerényen, ahogyan széles vállaival az utasok fölé tornyosult. Szakembereknek erre a rövid kis felvilágosításra sem volt szükségük, hiszen a fiatalember fülei az első pillantásra elárulták, hogy viselőjük milyen sportágat választott. Többen is felfigyeltek, s olyan érzésem volt, hogy néhányan elgondolkoztak ezen a rövid, jelentősnek csak túlzással nevezhető jeleneten. Jó helyen, jó időben hangzott el ez a szó. ..sportember” — s talán többen is megértették, hogy az illető fiatalember nemcsak azért sportember, mert vastag nyaka, „deltás” felsőteste, izmos karjai vannak, hanem azért is, mert átadta a helyét egy idősebb nőnek. Az ilyen apró mozzanat mindenképpen jólesik a szemlélőnek, aki nyilván sokat hallott, mondott és tapasztalt a „mai ifjúság”-ról, amely neveletlen, nem tiszteli az idősebbeket, nem adja át a helyét, nyegle, ízléstelenül öltözködik, erkölcstelen, hangos satöbbi, satöbbi. Az ilyesmi azelőtt nem volt, bezzeg próbáltunk volna csak mi ... és így tovább. Nem akarom idézni a sokévezredes panaszt, hogy „rémes a mai ifjúsági”, mindössze megnyugtatom idősebb sorstársaimat, hogy az ilyen és efféle jelenség csak átmeneti, s eljön az idő, amikor napjaink ifjú huligánjai a következő korszak fiataljainak viselkedése fölött háborodnak majd fel, s emlegetik, hogy ők mennyivel szerényebb és illedelmesebb fiúk és lányok voltak. Hazai viszonylatban amúgy sem lehet komolyan panaszunk. Másutt nagyobb bajok vannak. Gondoljunk csak arra, hogy az Egyesült Államokban évente több mint egymillió ifjúkori bűnöző kerül bíróság elé, ami azt jelenti, hogy a tényleges bűnöző fiatalok száma ennek többszöröse. Szociológusok, pedagógusok, orvosok egyaránt keresik ennek a riasztó jelenségnek az okát, s elméletekben nincs hiány. Keresik a bajok társadalmi gyökerét, de szó van élettani okokról is, a meggyorsult fejlődésről, a fizikai koraérettségről, amelyivel nem párhuzamos az értelmi fejlődés. Mindenki által tapasztalt tény, hogy a mai fiatalság magasabb, erősebb, egészségesebb, mint az előző nemzedékek, túlteng a mai fiatalokban a tettvágy, az energia. Igen ritkán látni manapság félénk, vézna fiatalt, túlnyomórészt duzzadnak az erőtől, élénkek, jókedvűért. Már csak ezért is válik korunkban mind fontosabbá a sport, amely alkalmas arra, hogy helyes irányban vezesse le a fölös energiát, szabályok közé szorítsa a szilaj tettvágyat, s továbbfejlessze a mai fiatalságnak szívet, lelket gyönyörködtető nagyszerű képességeit. Azok az idősebb emberek, akik a sportban még mindig valami barbár erőszakosságot látnak, gondoljanak arra, hogy a sport eredményesebben illeszti be a fiatalokat a társadalomba, mint sok más pedagógiai módszer. A „sportember” régi fogalma lassanként amúgy is kimegy a divatból. Nagyon tájékozatlannak, sőt korlátoltnak kell lenni ahhoz, hogy valaki a sportemberben holmi izombarbárt lásson, aki vastag lábaival gólokat rúg, de nem hajlandó elolvasni egy könyvet sem. A sportolás ma már nem korlátot, hanem többletet jelent az általános műveltségben, sőt elmondható az is, hogy az általános műveltség már a sporteredmények fokozásához is szükséges, az irodalom, a művészet, a tudomány élményein élesedő elme a sportban is további előrehaladást biztosít. Mivel a sport nemcsak testi, hanem szellemi erőfeszítés is, a szellem fejlesztése a riporteredmények javításának is eszköze. Örvendetes eredmény, hogy ma már a sportban való tájékozottság is hozzátartozik az általános műveltséghez. Nem tekintik ma már a szellem emberének, a gondolkodás képviselőjének azt, aki kérkedik a sportban való járatlanságával, aki úgy hiszi, hogy mélyen gondolkodó embernek tekintik azt, aki nem tud különbséget tenni a röplabda és a rúdugrás között. Az emberi műveltség hajnalán, a régi görögök csodálatos világában analfabétának tekintették azt, aki nem tudott úszni. Vajon hogyan tekintettek ők arra az emberre, aki mit sem tudott az olimpiai játékokról, vagy nem ismerte a legendás hírű Milon nevét? S ma vajon művelt embernek tekinthető, aki nem tudja, miről nevezetes Nurmi, Zátopek, Brumel, Papp László vagy Bozsik? Föltétlenül filozófusi vagy atomfizikai magaslaton áll az az ember, aki nem tudja, milyen számokból áll az öttusa? A huszadik században a sport már hozzátartozik mindennapi életünkhöz, egészségünkhöz, műveltségünkhöz. S azok, akik panaszkodnak a mai fiatalság fékezhetetlenségére, gondoljanak arra, hogy a sport mindennemű, szilajság megfékezésére, helyes irányba való terelésére alkalmas. Ne azon sopánkodjanak, hogy az ökölvívás durva sport, hanem gondoljanak arra, hogy az ökölvívás becsületes sport, nem verekedés, hanem tiszta szabályok közé szorított küzdelem. A súlycsoportok meghatározása, az ütések osztályozása mind azt a célt szolgálja, hogy a szemben álló fiatalok harca szabályos — sportszerű legyen. Az utcai vetekedés őserdő. Az ökölvívás — sport. Aki a sport ellen beszél vagy ír, az meg akarja fosztani az ifjúságot a vetélkedési, a győzelmi vágy kulturált, tisztességes megnyilvánulásától. Ezenkívül az igazi sportember nem hepciáskodik, nem él vissza az erejével, az ügyességével. Lenézik és kiközösítik maguk közül azt az ökölvívót vagy birkózót, aki úgy hősködik a sportban szerzett erejével, hogy gyengébbeket bántalmaz. Ezt gyávaságnak, tisztességtelennek, sőt sportszerűtlennek tartják. A nagyszerű Papp Laci angyali szelídségéről nevezetes, noha a szorítóban félelmetes ellenfél. A birkózók légynek sem vétő természete is eléggé közismert, s ennek a legfőbb oka a nagy erő megnyugtató tudata. A csupaizom súlyemelőnek nincs szüksége arra, hogy erejével magántársaságokban, utcán, strandon vagy italboltokban kérkedjék. Erre ott vannak a versenyek, az edzések. A huliganizmus idegen a sportember természetétől. Az eddig elmondottakban nyilván nincs semmi új. Mindössze arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy próbáljunk a sport nevelő hatásával még tudatosabban, még rendszeresebben foglalkozni, s a sportember szép fogalmát még általánosabbá tenni. Törődjenek az egyesületi vezetők és elsősorban az edzők még többet a sportolók magatartásával, a mindennapi életben való viselkedésével, hogy valóban mindenütt meg lehessen ismerni a sportembert már a fellépéséről is. Tudatosítják az ifjú sportolókban, hogy tőlük testben és lélekben művelt emberektől, többet vár a társadalom. Legyen tőlük idegen a tolakodás, a szemtelenkedés, a duhajkodás, a garázdálkodás. Legyenek a gyengék védelmezői, az idősebbek segítői. A sportember ereje, ügyessége nyugalmat ad, a sportember nem izgága. Harci vágyát a sportban vezeti le sportszerű szabályok keretei között, nincs szüksége arra, hogy az utcán, a villamoson handabandázzon. Valóban adja át a helyét az idősebbeknek, engedje őket előre, hogy egyre jobban át- : menjen a köztudatba a sportember nemes fogalma, így versenyezzen a sportember a magánéletben! Versenyezzen udvariasságban, kedvességben, előzékenységben. Lassanként a legelkeseredettebb, a fiatalokat legkevésbé kedvelő bácsi és néni is megtantja, hogy a fiatal sportember megérdemli a szeretetet. Az egyesületekben nagyobb súly jival kell törődni a versenyzők, játékosok általános magatartásával, nehogy valaki szégyent hozzon a sportember megtisztelő elnevezésre. Erre éberen kell vigyázni, ez az egész sportmozgalom ügye. Akkor teljesíti a sportmozgalom nevelő feladatát, ha majd a helyét átadó, udvarias, segítő fiatalra magától érte- tődő természetességgel mondják az idősebbek : — Ez biztosan sportember! Feleki László RÖPLABDA-PARÁDÉ /_/_ ___ ELŐTT Csütörtökön este váratlanul, csak mérkőzéslabdáról vesztette a magyar női röplabda-váloga-tott a világbajnokság harmadik helyezettjei, a lengyelek ellen. Pénteken Veszprémben a magyarok kezdő hatosából csak ketten — Gerhardtné és Dencsiné — játszottak, s mellettük fiatalok — Fekete, Schlégl, Faragó, Várkonyi és Császár — kaptak helyet a csapatban. A lengyelek női válogatottja az ötödik játszmában így is csak a legerősebb összeállításban tudta a maga javára fordítani a találkozó sorsát. (Lengyelország —Magyar utánpótlás-válogatott : 3:2 (10, —12, 11, —6, 5). . — Ilyen jól talán még sohasem játszott a magyar női válo- gatott — mondta érthető örömmmel Hegyi Mátyás, a szövetség főtitkára szombaton délben. — A lányok kellemes meglepetést szereztek kiváló teljesítményük-kel. Szombathelyen igazán csak egy hajszál hiányzott győzelmükhöz . . . De talán majd vasárnap délután a kisstadionbeli visszavágón sikerül. . . Csak az idő javulna egy kicsit. . . Az idő javult is Budapesten. Délutánra kiderült, csak éppen Szófia felett borult be az égbolt, vihar vonul fel a bolgár főváros fölött, úgyhogy a japán férfi röplabdázókkal el sem indult délután a menetrendszerű repülőgép Budapest felé. A 18 órára tervezett technikai értekezleten is egyedül a magyar szakvezetők üldögéltek a Palace Szállóban. A legújabb hírek szerint csak éjjel érkeznek ellenfeleink — újságolta Porubszky László, a csapat edzője. — Mi mindenesetre felkészülve várjuk moszkvai legyőzőinket, s természetesen szeretnénk visszavágni. A csapat jó formában van, s pénteken délután a Kisstadionban tartott edzésen még esőben is jól ment a játék . . . A két magyar együttesben egyébként nincs változás. A nők: Baranyainé, Molnárné, Dencsiné, Gerhardtné, Nagy, Tatárné. Cs. Fekete, Schlégl, a férfiak Gálos, Jánosi, Flórián, Molnár, Czaifik, Tatár. Cs. Prouza összeállításban kezdenek vasárnap délután a lengyel női, illetve a japán férfi válogatott ellen. A nagylengyeli bányászfiatalok ifjúsági munkahetet rendeztek ki az olajbányászok Nagylengyelben. A korábbi években ilyen alkalomakkor víz- és olajvezeték földbe is helyezése vagy a lakótelep körülió terület parkosítása formájában véjegeztek önként vállalt munkát a fiatalok. Az idén az új sporttelep építésénél serénykedtek egy héten át a nagylengyeli olajmező sportolói, ifjú dolgozói. Naponta nyolc- jvanan-százan fogtak csákányt és lapátot, egyengették a pálya talaját, s terítettek termőréteget a legyalult földre. A készülő sporttelep tizenötezer négyzetméternyi területén labda- , rúgó-, röplabda-, kosárlabdakézilabda- és atlétikai pályákat alakítanak ki. A létesítmény értéke meghaladja majd a három millió forintot. A jórészt társadalmi erőből megvalósuló sporttelephez az ifjúsági héten félmillió forintnyi munkával járultak hozzá a fiatalok. Közülük a legszorgalmasabbakat most a bányásznapon megjutalmazták. B. T. Vasárnap, 1963. szept. 1.3