Népsport, 1964. május (20. évfolyam, 86-107. szám)

1964-05-01 / 86. szám

Két mérkőzés itthon az osztrákok ellen — a Népstadionban és Győrött Az MTK—Celtic futballcsata után ismét érdekes mérkőzés lesz a Népstadionban. Szomba­ton délután megjelenik a zöld gyepen a magyar és az osztrák B-válogatott csapat, hogy a nagy mérkőzés előestéjén meg­vívjanak egymással. Amikor e sorokat írjuk, a ma­gyar olimpiai csapat utazáshoz készülődik, hogy visszatérjen Spanyolországból. A csapat át­alakul B-válogatottá. Nemcsak nevében, hanem szerkezetében is, hiszen számos helyen megváltozik az összeállítás. Kiküldött munkatársunknak adott nyilatkozatában ezt meg is indokolta Lakat Károly edző. — Két ok miatt is változta­tok az összeállításon" — mondta Lakat Károly. — Egyrészt fá­rasztó mérkőzés van a fiúk lá­bában, másrészt jövő szerdán újabb feladat előtt áll az olim­piai együttes. Ekkor játszunk Budapesten újra a spanyolok ellen. — Milyen változások várha­tók? — Mallorcán a következőket terveztük ki: az itt levő tarta­lékok játszanak Budapesten. Pályára lép tehát Szarka, Miha­­lecz, Perecsi és Dunai is. Való­színűleg sor kerül Novák és Varga játékára is. — Az összeállítás megvál­toztatása mit hozhat magá­val? — Egészen más lesz a játék, mint a spanyolok elen. Mallor­cán a spanyolok igen gyorsak, robbanékonyak voltak, igazi la­tin labdarúgást játszottak. Más lesz a játék az osztrákok ellen, hiszen az ellenfél is más. Az osztrákokat jól ismerjük, min­den évben találkozunk az oszt­rák B-válogatottal. Véleményem szerint jó mérkőzésre van kilá­tás. A B-válogatottban szereplő játékosok szombatig kipihenik magukat, az újaknak pedig még az az előnyük is megvan, hogy a héten nem vettek részt fá­rasztó mérkőzésen, így frissek, lendületesek lesznek.­­ Mit vár a mérkőzéstől? — Elsősorban jó játékot. Mi szeretünk az osztrákokkal ját­szani, nekünk fekszik szomszé­daink stílusa. Bízom abban, hogy csapatunk Mallorca után Budapesten is megszerzi a győ­zelmet. A mértéktartó derűlátás indo­koltnak látszik, hiszen a ma­gyar csapat az idén már számos nemzetközi találkozón vett részt, télen afrikai és nyugat-európai portyán volt, és legutóbb a Nép­stadionban is jól szerepelt a lengyelek ellen. Ez az összeszo­kottság valószínűleg elegendő lesz ahhoz, hogy magyar győ­zelem tanúi legyünk szombaton a Népstadionban. Szombaton még egy mérkő­zés lesz. Ennek színhelye Győr. Az utánpótlás-válogatott keret szerdán Körmenden játszott elő­készületi mérkőzést. Sebes Gusztáv elégedett volt a látot­takkal. — Jól ment a csapatnak a já­ték — mondta —, de azért meg­látszik, hogy hiányzik még a kellő összeszokottság. Puskás nagyon jól játszott, nem látszott meg rajta a sok kihagyott mér­kőzés, és nagyon tetszett Korsós játéka is a balösszekötőben. A csapat csütörtökön még nem volt együtt. Romániából délutánig nem érkezett meg Zámbó és Csordás. Ők mindket­ten pályára lépnek szombaton Győrött Felső-Ausztria csapata ellen. — Különösen a csatársortól várok jó teljesítményt szomba­ton — mondta Sebes Gusztáv. — Az összeszokott dorogi jobb­szárny, Karába és Szuromi, va­lamint Puskás, Korsós és Zámbó együtt jó ötösfogatot alkothat. — És a többi csapatrész? — Lanczkor lesz a kapus, For­­maggini, Csordás, Pocsai a há­rom hátvéd, Galambos és Vági a fedezetpár. A mérkőzés fo­lyamán lehetőség lesz cserére, és élünk is ezzel a lehetőséggel. Szombaton jó mérkőzésekre van kilátás Budapesten a Nép­stadionban, és Győrött is. Érde­mes lesz kimenni a találkozók­ra, hiszen a magyar labdarúgás két jelentős csapata is pályára lép, azok, akik talán nem is so­kára a legjobbak közé kerülhet-­­ nek. " „Meghódították a mallorcai spanyolok szívét ” (Folytatás az 1. oldalról) zönyben kóborolva, így vagy úgy segítenek a védelemben. Különösen így van ez — a ilyenkor még a létjogosultságát is elfogadjuk —, ha külföldön, díjmérkőzésen szerepel egy csa­pat. Most az olimpiai válogatott hasonló helyzetbe került és La­kat Károly mégsem ezt az utat választotta. Lett volna embere bőven, a tartalékok közül bárkit beállíthatott volna taktikai cél­lal. Hosszú éjszakákon át gon­dolkodott ezen, s a végén úgy határozott: a két fiatal szélső­nek lehetőséget biztosít a­z igazi szélsőjátékhoz. Mellettük döntött és lelkükre kötötte, hogy csak labdáért menjenek hátra, egyébként min­den figyelmüket a támadásra összpontosítsák. Sikerült! Nem lehet tudni, mi lett vol­na ezen a mérkőzésen, ha a csapat védekezésre áll be,­­ a spanyolok a közönség hangor­kánjától extázisba jőve roha­moznak. Kizárt dolog, hogy ki tudtuk volna húzni gól, illetve gólok nélkül. A magyar olimpiai válogatott most sutba dobta a régi szokást, s lehet, hogy holnap a többiek is követik. Ha televízióközvetí­tés lett volna, láthatták volna, mennyire másképp néz ki a já­ték, ha a két szélső ott van a széleken, meg-meghúzza a vé­delmet, részt kér a támadásból és gólt akar rúgni. A banketten Csanádi Árpád, az MTI elnökhelyettese, a MOB elnöke a szokásos üdvözlő és köszönő szavak után, beszéde végén a magyar csapat felé for­dult: - Bár nem szokásos egy ban­ketten ennyire egymás közt be­szélgetni, mégis, most külön szeretném nektek megmondani: ritkán születő szép eredményt értetek el. Legyetek továbbra is ilyen lelkesek, szorgalmasak, harcoljatok ugyanilyen önfel­­áldozóan csapatotokért, a hazá­tok színeiért és akkor még na­­gyon-nagyon sok örömünk lesz bennetek ... A spanyolok nem adják fel , itt meg kell mondanom, ezt az önfeláldozó harci szellemet értékelték a spanyolok is. Most nemcsak a közönségről beszélek, amely az utolsó percig fanati­kusan biztatta csapatát és utána hatalmas tapssal ünnepelte a magyar együttest. Sokkal inkább a játékosokra és vezetőkre gon­dolok, akik a mérkőzés után még egy kicsit fátyolos szem­mel, de mosolygó arccal, tiszte­letre méltó emberséggel jöttek gratulálni"együttesünknek. ■ Bénító Pico, a Spanyol Lab­darúgó Szövetség elnöke az öl­tözőben még egyszer külön gra­tulált a szép játékhoz és a győ­zelemhez, de utána ezt mondta: — Nagyon szeretném, ha a spanyol válogatott Budapesten megérezné azt az örömet, amit maguk most éreznek. Legyenek boldogok, mert nagyszerű küz­delemben, szép sikert értek el. Meghódították a mallorcai spa­nyolok szívét is szép játékuk­kal, bár elvitték tőlünk a győ­zelmet, mégis kicsikarták a tapsot. De ne bízzák el magu­kat, mert mi nem adjuk fel a h­a­r­c­o­t. Mi is ott szeretnénk lenni Tokióban, és ezért mindent meg is teszünk. Megszolgáltuk a sikert... Kérdezték a mieinktől is, ők minek tulajdonítják a sikert. Pa­lotai azt felelte: — Mert szeretjük egymást és egyet akarunk valamennyien. És azért örülünk különösen, mert néhányan odahaza gyen­gébben játszottunk és mégis bí­zott bennünk Karcsi bácsi ... Otthon pedig úgy fogunk küz­deni, mintha fordított lenne az eredmény__ — Még mindig nem elég gyorsan lendültünk játékba — mondta Bene. — És mégis úgy érzem, hogy ezen a mérkőzésen csak mi győzhettünk ... A banketten már megtudták a fiúk az MTK ragyogó sikerét és a müncheni győzelmet. Látni lehetett rajtuk, hogyan tel­nek meg örömmel, önbiza­lommal. Ott a magyar győ­zelmeknek tudatában kezd­ték elhinni, hogy a magyar lab­darúgásnak valóban egy nagyon fontos időszakát éljük, s hogy ennek a fontos időszaknak ők is a formálói. Arról kezdtek beszélgetni, hogy most valóban megszolgálták a sikert. A tatai kemény munkáról, a futásokról, a súlyzókról beszél­tek — igen pozitívan. Látták a kapcsolatot a győzelmek és a sok munka között. A meleg hangulatú bankett után még a szállóban is sokáig beszélgettünk. S aztán jött az álmodozással, suttogással teli éjszaka. Most hajnalodik. Az öböl fölé lassan emelkedik a nap. Csodá­latos ilyenkor a tenger, a le­vegő pedig megtelik a virágok illatával. Tudom, veszélyes dolog ilyen­kor a leírt szavakkal játszani. De nem tudok attól az érzéstől szabadulni, hogy a magyar lab­darúgás egén is felfelé jö­vőben van a nap. Mostani csapataink már belekóstoltak, mit jelent kiérdemelni va­lamit, mit jelent learatni a győzelmet. S ez az érzés az, amelyért az igazi sportember sohasem saj­nálja a fáradságot, az áldozatot. Borbély Pál ld Péntese, 1954. május 1. i­r­r­r­rr zmem eme. mm. m m m mmrau mm mm m mm m* hm. matr mm ma a mmm && m m ffssa /SS m m m m mm. ess m e m olu rrviir Hl ra asEBBgag .­ r­ « *w*r*i mm mm m Egy nappal a mérkőzés után sok minden jut a krónikás eszébe. Megérkezik a Celtic Feri­hegyre. Az elnök, Robert Kelly figyelmes, jo­viális skót úr. — Ötven éve járt Budapesten a Celtic — mondja. •— Bemutatót játszott a Burnleyvel, ízelítőt adtak akkor az igazi labdarúgásból. És szerdán este a mérkőzés után: — Csodálatos játék volt. Megtépáztak minket. Súlyos leckét kaptunk. Igen, lecke volt és — az MTK adta. A kék­fehérek csodálatos második félidőt produkáltak. Olyan fergeteges rohamokat vezettek, hogy a nagyhírű skót bajnokcsapat csak védekezni tudott. Rugdosták ki a labdát a kapujuk elő­teréből, de hiába. Mindig visszajött. A fürge­lábú MTK-védők azonnal visszaküldték a skót kapu elé. Mintha valami különleges áramkörbe került volna az MTK. Lábról lábra szállt a labda, egy pillanatra sem állt meg senki. És újra a pályán volt Sándor. A mérkőzés előtt ott állt az öltözőben 7-es mezzel a kezében. Felvette, húzogatta. — Szűk? — kérdeztük.­­ Igen. Ideges volt ekkor. De szünet után­­ megint a régi volt. Ját­szott szélsőt, belsőcsatárt. És rúgott egy nagy gólt. Megnézte, hogy hová akarja lőni a labdát, és az oda is ment. Nagyon féltek tőle Nemcsak Gemmel őrizte, h­a­­nem Kennedy is. A félelmetesen jól lövő fedező­, a Celtic első­számú motorja végig hátul sta­tisztált. A másik ,,sztár” ezúttal — Kuti volt. — Az első gólnál nagyon ki­sodródtam jobbra. Láttam, hogy Falcon kijött. Amolyan „Sándor­­szögben” álltam, tudtam, hogy a kapus leadást vár tőlem. Rá­rúgtam. — És a negyedik? — Elém pattant a labda, még most sem tudom, kitől. Felpil­lantottam, ráfordultam, és aztán lőttem. Egy pillanatra behuny­tam a szemem, arra gondoltam, de jó lenne, ha bemenne. Be­ment! Felemeltem a kezem, nem vagyok nagyon érzelgős, de sírni szerettem volna örömöm­ben. A szívről annyit tud az átlagember, hogy a szervezet motorja. Ez a motor most erősen felgyorsult, hajtott előre tizenegy labdarúgót. Sajnos, mostanában sok rossz végű nemzetközi kupamérkőzést láttunk. Nagy hátránnyal tértek haza a magyar csapatok, azután nem tudták kiegyenlíteni azt. Egyszerűen­­ nem ment. De az MTK-nak sikerült! A Celtic akart játszani! Ki­­­csit nagyvonalúan, magabizto­san, erőteljesen. Jó labdarúgók a skótok, ezt már az első moz­dulatok után is látni lehetett. Mindent tudnak, amit a nagy profiklubok játékosainak tud­niuk kell, és most mégsem tud­tak boldogulni. Az MTK rájuk kényszerítette akaratát, ezek a rendkívül gyors, hidegvérű skót legények elég sokat sza­bálytalankodtak. Egyszerűen nem tudták, nem akarták elhin­ni, hogy háromgólos hátrányt be lehet hozni. Sokszor felhangzott a kérdés: mi döntött a mérkőzésen? A lelkesedés, a győzniakarás, az akarat. És a közönség bizta­tása, sokszor felcsattanó vas­tapsa. Jólesett látni, amikor a leglelkesebbek körülállták az MTK autóbuszát, és Kovaliktól Halápiig mindenkit kórusban megéljeneztek. Bár így játszana az MTK a döntőben is! . .. Mint abban a csodálatos II. félidőben ... V. B. zöntjük az animáltat A anyák napján szeretettel köszöntjük az anyákat, akik a legdrágább kincset adták nekünk: az éle­tet. A hála himnuszait zengjük mind­azért, amit értünk tesznek. Átvirrasztott éjszakákért, kedvenc falato­kért, reggeltől estig végzett munkáért, végtelen, türelmes lemondásért, hajuk minden őszülő száláért, s a sok baráz­dáért — amelyet az élet von egyre mélyebben a homlo­kukra —, soha megfizetni nem tudunk. De ezen a napon megállunk egy pillanatra, hogy eléjük terítsük szeretetünk, hálánk májusi virágszőnyegét. Köszöntjük az anyákat, akik értünk élnek. Köszöntjü­k az édesanyát, aki reggel tízórait csomagol a fiának, aki délután ott áll a pálya szélén és szurkol gyer­meke győzelméért, aki sokkal boldogabb, mint a fia, ha az győzött, de aki kifogyhatatlan a vigasztalásban és a báto­rításban, a vereség idején. Köszöntjük a sportsikerek, láthatatlan, önzetlen ková­csait, akik az otthon melegét, fényét, biztonságát adják alapnak a küzdelmekben való helytálláshoz. És köszöntjük a sportoló anyákat. Fiatalasszonyokat, akiknek napi gondját és örömét gyermekkacagás fokozza, s akik mégis találnak rá módot, hogy testük kultúrdíját se hanyagolják el, akik a munkában való helytállás után a sportpályán is a legjobbak között küzdenek, hiszen­­ nagymama is van a világon. Szép szavakból kellene koszorút fonni. De hol van a méltó kifejezés? Írók, költők ékesszólása is csak halvány visszfénye apnak, amit el kellene mondani. Köszöntjük az anyákat, akik soha sem várnak köszö­netet azért, amit tesznek. A második forduló a magyar sakkozóknak sikerült jobban! Ordzisonniki Sz­ébert folytatták az OSZSZSZK — Budapest válogatott sakk mérkőzést. A második for­dulóban má­r sokkal jobban ment a játék a magyaroknak és a függőik előtt vezetnek. A for­duló állása: Budapest —OSZSZSZK 6:4 (2). Holmov -Szabó döntetlen, BMek— Polug­a­jevszkij döntetlen, Kr­o­g­i­u­sz—For­i­ntos dön­te­t­len, Brekné —Szkegina döntetlen­, Ka­ra­ka­sné — Kozs­o­v­s­z­kaja 1:0. Bár­­­czay — Zagorovszkij 1:0. Ceskov­­sz­ki­j — P­o­l­gár 0:1, Antosin — Ba­rcza 0:1. Ra­s­k­ov­s­­z­k­i­j — Tomipa 1:0, Flesch —Levi 0:1, Zajcev— Ho­n­f­i f­ü­­g­gő, Sz­i­l­ágyi — Konkov függő. (MTI) Együtt a négyes vízilabda-torna mezőnye (Folytatás az 1. oldalról) — 3:2 arányban kikaptunk az olaszoktól, de nagyon köny­­nyen döntetlen is lehetett volna. Felgyorsult tehát a nyugat­német válogatott, amelyet egy­általán nem lehet lebecsülni. Tavaly néhány elsőosztályú klubcsapattal mérkőzött az NSZK-ban a magyar válogatott és az Amateur Duisburgot 5:3, a Rote Érdet pedig csak 4:3 arányban tudta legyőzni. Ezek­ből a csapatokból most itt van­nak a legjobbak, a Rota Érdé­ből C­hu­rman. A jugoszlávok Budapestre is hatalmas termetű játéko­sokkal érkeztek. Magdeburgban veretlenül nyer­ték a nemzetközi tornát, most pedig Budapesten, B-csapatuk játékerejét akarják kipróbálni. A Budapesten tartózkodó gár­dából Radan, Roje, Sztanisics és Kacsics már tagja volt a nagyválogatottnak. Mindez azt mutatja, hogy a jugoszlávok nagyon komoly játékerőt kép­viselnek. ■r­ Nem titkoljuk, hogy jó sze­replést remélünk Budapesten. — Ez Csorics edző véleménye. Minden előkészület megtör­tént már a tornára, megérkez­tek a nemzetközi játékvezetők is. Most már az időjáráson a sor. A SZOT serlegért küzdenek a budapesti torna részvevői. Remélhetőleg ez a serleg is gazdagítani fogja a MUSZ új vitrinjét... (v. j.) Nagyszerű mérkőzésekre van kilátás a Budapesti Vidék utánpótlás ökölvívó-viadalon. A Kaposvárott szorítóba lépő két csapatban valóban az utánpótlás legjobbjai, a legtehetségesebb fővárosi és vidéki fiatalok kap­nak helyet. A két csapat várható összeállítása alapján légsúlytól a következő lesz a párosítás (elől a fővárosiak): Junghaus (Vasas) —Harangozó (Sz.-fehér­vári MÁV), Bauer (MTK) —Tóth (K.-vári Dózsa), Gúla (MTK) — Bedő (K.-vári Dózsa), Szabolcsi (Vasas) — Czinkócz­ (Dunaújvá­rosi Kohász), Holló A. (MTK) — Farkas (D.-újvárosi Kohász), Papp A. (Vasas Dinamó)—Wil­­heim (K­várt Dózsa), Balogh (Vasas Beloiannisz)—László (Kun Béla HSE), Kasuba (Vasas Be­loiannisz)—Surján (Kun Béla HSE), Fodor (MTK) —Fehér (K­­várt Dózsa). Somodi (Vasas Di­namó)—Gulyás (Sza­ival HSE). .XXWWVvV\.\VW\WWX\XW\\W\\\VV\VVXVVk\VV Salgótarján—Szállítók rangadó és más érdekes mérkőzések az NB I B-ben Zajlik az élet a labdarúgó NB I B-ben. Május 1-én és 2-án is lesznek mérkőzések. A leg­nagyobb érdeklődés Salgótarján felé fordul. A Szállítók látogat el Tarjánba. — Jól emlékszünk még a ta­valyi mérkőzésre — mondja Kecskés János, a Salgótarján elnöke. — 2:0 arányban kikap­tunk a Szállítóktól. Ferencz ko­rán megsérült, és tíz emberrel küzdötte végig a csapat a mér­kőzést. Számunkra nagyon fon­tos találkozó a mostani. Egyrészt szeretnénk visszavágni, más­részt minden pontra szükségünk­­ van. Nem titkoljuk: a Salgó­tarján jövőre az NB I-ben akar játszani. — Lesz-e változás az összeál­lításban? — Nem. Marad az a csapat, amelyik a múlt héten játszott, Grosics edző úgy döntött, hogy nincs ok a változtatásra. A Szállítók csapata csütörtök délelőtt is edzést tartott. — Az előjelek nem a legked­vezőbbek — így vélekedett Fe­leki Gábor, a Szállítók elnöke. — Szerdán a Tűzoltó Dózsától kikaptunk 3:1-re. Tavaly jól ment a játék Salgótarjánban. Most? Elégedettek lennénk a döntetlennel. Szabó Géza edző valószínűleg csak egy helyen változtat az összeállításon — Jerabek vissza­kerül a csapatba. A többi találkozón is jó küz­delemre van kilátás. Május 1-én játsszák a Székesfehérvár—Mis­kolc, valamint a MÁV DAC— BVSC találkozót. Másodikán pedig Szombathelyre látogat a Dunaújváros, Oroszlányba a Nyíregyháza. Budapesten három mérkőzés lesz: az Egyetértés- Borsodi Bányász, a Budafok— Ózd, valamint a Láng—Ganz- MÁVAG összecsapás. ­ Újra nagy a tekintélye Bécsben a magyar labdarúgásnak £ •» Távbeszélő-jelentésünk. — (Bécs, április 30.) A Baden bei­­ Wien-i edzőtáborból kevés hír ^ szivárog ki. Nem tudni, hogy a d nagy hármas, a Wal­ter—Gutt­­£ mann—Gerhardt trió mit tervez ^ a magyarok ellen. Sokféle el-­­ képzelésük van elsősorban a­­ támadósorban, ahol Nemec­­ jobbszélsőjátéka került az elő­­­­térbe. A csütörtök délutáni ed­­­­zőmérkőzésen Theiskirchenben­­ többféle kombinációt próbáltak­­ ki a Semperit ellen. Ez az­­ együttes kitűnő edzőtársnak bi­­­­zonyult. A Nemec jobbszélen és a tá­­­­m­ad­ósor közepén is játszott. Xj A valóság ugyanis az, hogy­ a­­ keretben nincs vérbeli jobb­­­íj szélső. Igaz, hogy Hirnschrodt-­­ nak ez az igazi helye, de az­­ Austria válogatottját a hátvéd­hármasban akarják szerepeltet­ni. (Szerdán azonban megsérült, így bizonytalan a játéka.) Örül­nek viszont annak, hogy Ha­ megváltozott, sportszerűen él, és ez meglátszik a játékán is. A magyar válogatott münche­ni gyengébb játéka nem téveszti meg az osztrákokat, főleg Gutt­­mann Bélát. Kijelentette: " Minden valószínűség sze­rint nem a müncheni, hanem a párizsi játékukat fogják megismételni a magyarok. Ugyanígy vélekedett Jossi Walter szövetségi kapitány is, aki szerint egészen más lesz a légkör a Práterban, ahol az el­múlt évek során a legváratla­nabb eseményeknek lehettek ta­núi a nézők. A valószínű összeállítás ez: Pichler — Hirnschrodt (Hallá), Glechner, Hasenkopf — Koller, Puschnik — Nemec, Hof, Grau­­sam, Blögel, Hörmayer (Vieh­­böck). Az érdeklődést sikerült fo­kozni azzal is, hogy a lapok Európa jelenleg legjobb formá­ban levő csapatának kiáltották ki a magyarokat. És ezt a vé­leményt alátámasztotta az MTK bravúrja a Celtic ellen, amelyet a Ferencváros egykori nagy fegyvertényével az Austria ellen vesznek egy kalap alá. A találkozó, amelyet a fran­cia Schwinte vezet vasárnap délután 16.30 órakor kezdődik a Práter-stadionban. A B-válogatott körül­­ elég sok a bizonytalanság. Szanwald helyét azonban nem f fenyegeti veszély, a Wiener ^ Sportclub kapusa kiváló form­á- ^ ban van. A középhátvédjelölt ^ Frank azonban megsérült. Swo- ^ boda is beteg, igy az ő játéka 4 is kétes Budapesten. Tehetsé- ^ gesnek tartják a Sehwechater 4 SC két játékosát, Nikischer I-et , és Nikischer II-t, különösen az ^ utóbbit, aki a jobbszélen fog ^ bemutatkozni a magyar közön­ ^ ségnek. A bajnokság harmadik ^ helyén jelenleg a Schwechater ^ SC áll, ami nem kis bravúr. íg Az ifjúsági válogatott Wie­ 4­ner Neustadtban szerepel. V.­ Geyer edző jó eredményt vár f, fiaitól. Nem is titkolja, hogy 4 győzelmet vár. 4 R. N. 1 Férfi és m­i­ejei la tor­nászaink csütörtökön elutaztak Lengyel­­országba dr. Szekeres László vezetésével. Pénteken és szom­baton Szczecinben versenyeznek a legjobb lengyel gálatorná­szok­kal. Jergin­n gr Ivó társalgó túrák Az idén is folytatja idegen nyelvű társalgással összekötött túráit a vasasszakszervezet. Az első ilyen kirándulások már le­zajlottak — nagy sikerrel. A tú­rákon tilos a magyar­ázó, s a beszélgetést nyelvtanár is se­gíti. A társalgó sétákon előzetes jelentkezés nélkül is bárki részt vehet aki vasárnap délelőtt 9 órakor a HÉV Margithíd állomá­sánál jelentkezik és kifizeti a 4 forint részvételi díjat é© az úti­költséget.

Next