Népsport, 1964. december (20. évfolyam, 242-262. szám)

1964-12-01 / 242. szám

A labdarúgósportban jelen­leg a napi szenzációk tartják izgalomban a csa­patokat és a szurkolókat is. Soha ilyen alapos tárgyalás nem előzött még meg átigazolást, mégis bőven van probléma, s előre látni lehet, hogy nem lesz könnyű dolga a kérelmeket felülvizsgáló bizottságnak. Az átigazolások mellett azon­ban folyik egy másik munka is , az MLSZ-ben, amelyről a totó­kirendeltségekben nem esik annyi szó, de azért mégis na­gyon jelentős: a jövő idénynek, a VB-selejtezők esztendejének az előkészítése! A játékosok, mint már régebben megírtuk, 1865 januárjában is Tatán ala­poznak. Baróti Lajos szövetségi kapitány és munkatársai na­gyon sokat, határozott előre­lépést várnak a tatai munkától, s ennek érdekében felkérték a klubvezetőket, hogy kellő elő­készület után vigyék a játéko­saikat a közös táborba, részére ebből a témakörből. Ott részletesen kielemzik majd a különböző problémákat és konk­rétabb tanácsokkal szolgálnak majd. Itt érdemes megemlékezni arról is, hogy az MTI módszer­tani osztálya egy kis brosúrát készített azokról az erőfejlesztő gyakorlatokról, amelyek különö­sen hasznosak a labdarúgók számára. Ezt a füzetet megkapja mindenki, így felhasználhatja majd a napi edzésvázlatának az elkészítéséhez. Előzetesen már szó volt arról is, hogy — éppen a tavalyi ta­pasztalatokból kiindulva — idén különböző csoportokra bontják a játékosokat, így akarják el­kerülni, hogy egyesek, például az alacsonyabb osztályokból most igazolt játékosok letérje­nek attól a munkától, ami má­soknak (például a fiatal váloga­tott játékosoknak) meg sem kottyan. Az alapgondolat két­ségtelenül messzemenőleg he­lyeselhető, de felmerült, hogy éppen ez a jobb munka érdeké­ben tervezett szétbontás, nem ad-e lehetőséget arra, hogy egyesek lazítsanak a „normán”. Az 1965-ös év követelményeihez kell igazodnia a tatai alapozásnak! Előalapozás, előalapozás... — Minden lehetőséget fel­használunk most arra, hogy meggyőzzük az érdekelteket: a kielégítő alapozás egyik előfeltétele az a bizonyos, sokak, által egy kicsit túl könnyedén kezelt, előalapo­­zás — mondotta a szövetségi kapitány. — Állításom, alá­támasztására tanúként hív­hatnám most az NB I-es ed­zőket, akik tavaly kivétel nélkül tapasztalták, hogy a játékosok túl erős fáradtsága, izomláta, kedvezőtlenül be­folyásolta a munka intenzi­tását. Tavaly különösen a kezdéssel, tehát az első na­pokkal volt a baj Tatán. S ez érthető is, hiszen bár egy sportember szervezete sokat kibír, nagymértékben tud al­kalmazkodni, mégis meg­sínyli az átmenet nélküli erős terhelés-változásokat. ^ Fokozatos megterhelés 10 alkalommal ♦ A tavalyi átlagnál erősebb munka Baráti Lajos elmondotta, hogy a hírek szerint a Győri ETO kivételével — ők még kupa­­mérkőzésen vesznek részt — valamennyi csapat december 10-e körül megkezdi a felkészü­lést az alapozásra. A szövetség­ben senki sem gondol arra, hogy az ünnepnapokon is edzéseket tartsanak, de arra feltétlenül szükség van, hogy mindenki, aki Tatára megy, legalább 10 alka­lommal fokozatos megterhelés­nek legyen kitéve. Beszéltek valamennyi NB I-es csapat edzőjével és felhívták a figyel­müket arra, hogy a tervükbe elsősorban különböző távú me­zei futásokat és erőfejlesztő gyakorlatokat iktassanak be. Az erőalapozás tehát zömmel sza­badtéren zajlik majd le, de szük­ség lesz tornatermekre is, ahol a játékosok hozzászokhatnak a gyógylabdával, gumikötéllel való foglalkozáshoz és a különböző szereken való tornázáshoz. — Különösen gondosnak kell lennie annak az edző­nek, akinek a csapata az első háromhetes turnusba nyert beosztást — szögezte le nyo­matékkal a szövetségi kapi­tány. — Itt még közel van­nak az ünnepek, nehéz lesz átállni a napi kétszeri ke­mény munkára . .. Az alapozási időszak előkészí­téséhez tartozik, hogy december 11-én és 12-én Tatán kétnapos tanácskozást tartanak­ majd az NB I-es és az NB I B-s edzőit . Erre nem lehet mást válaszolni, mint hogy mi fel­tétlenül bízunk az NB I-es edzőink szakértelmében, ügy­szeretetében, abban, hogy ha előtte nem is, de a tavalyi alapozás után meggyőződ­hettek annak fontosságáról — válaszolta Baróti. — Azt is mondhatnám, hogy most ál­talános igény a jó alapozás. Több kollégával részletesen is megtárgyaltuk már ennek a szétbontásnak a lehetősé­geit. Nyilvánvaló, hogy egy megyei csapatból most iga­zolt játékosnak, de egy idő­sebb és egy fiatal NB I- es játékosnak ,sem ugyanaz a mum­us a legmegfelelőbb. Egy azonban biztos: idén a legjobban óvott csoport­nak a munkája is erősebb lesz, mint a tavalyi átlag volt. Természetesen igyek­szünk majd úgy összeállíta­ni a programot, hogy az ed­zések változatosak legyenek, idegileg ne fárasszák ki any­agira a részvevőket. Érde­kességként elmondhatom még, hogy a tavaly annyira ,,felkapott” gumikötél hasz­nálatát egy kicsit korlátozni akarjuk, mert a kétségtelen előnye mellett, az utóbbi idő­ben a hátrányát is tapasztal­tuk: feleslegesen lazítja az ízületeket. A táborban igyekszünk majd még job­ban összhangba hozni a munkát, szeretnénk elkerül­ni, hogy például a mezei fu­tások tápjában olyan nagy különbségek legyenek, mint amilyeneket tavaly észlel­tünk. Természetesen most is ott lesznek, és rendelkezésre állnak a testnevelő tanárok, akikkel nagyon meg voltunk elégedve, és több kolléga szerint sokat segítettek .. . A szövetségi kapitány befeje­zésül még elmondotta, hogy járt már Tatán, és személyesen is meggyőződött arról: az edzőtá­bor vezetői és dolgozói mindent megtesznek a tavalyinál is jobb feltételek biztosítása érdekében. Most tehát már a csapatokon, a játékosokon­­van a sor. Az olimpiai csapat bravúros sze­replése, a Nemzetek Európa Ku­pájában elért 3. hely, az A vá­logatott sikeres őszi fináléja igazolta, hogy — érdemes dol­­­­gozni. 1955-ben pedig még nehezebb erőpróbák előtt állunk, ezért a tatai alapozásnak­­ az év köve­telményeihez kell igazodnia! . .. Amit Barta János mesélt Az új nyolcezer állomá­sos óbudai telefonközpont határidő előtt elkészült. A m­unkát a Posta és a Be­loiannisz Híradástechnikai Gyár­­dolgozóinak közös szocialista brigádja végezte. (Újsághír.) A gyár — ahol az utóbbi idő­ben a KISZ közelgő kongresz­­szusának tiszteletére több fel­ajánlás történt, s mint a fenti idézet is mutatja, néhány már meg is valósult — sajátosan megrajzolt arculatával a Buda­fok felé vezető út mellett terül el. Nagy gyár, több mint hét­ezer dolgozóval. „Jelentős részük KISZ-korú — kezdte Barta János, s meg­vakarta serkenő szakáll­át —, 25 alapszervezetünkben 1336 tagot számlálunk. Mint KISZ-sportfelelősre, rám hárul a feladat: ezeknek a fiúk­nak és lányoknak a sportolta­­tása, megmozgatása és lehető­leg minél jobban, változatosab­ban. Hát, mit mondjak, nem könnyű feladat. .. 1958 óta dol­gozom itt, három éve vagyok ebben a munkakörben, van te­hát „történelmi távlatom?” ezt minden pózolás nélkül mondani. Mert vegyük csak­ sorra a dolgokat! Itt van ez a gyár, az alapszervezetekben a fiatalok, s mennyi létesítmény áll mögöt­tünk? A gyári sportpálya. Nem mondom, nem lenne ez kevés, csakhogy szinte állandóan kell sportkörünknek, ami érthető is. Kilenc szakosztály stb. Elvileg és gyakorlatilag tehát , csupán a hétfő marad nekünk. Persze nemcsak ez a létesít­­ményhiány okoz gondot. Szembe kell nézni végre azzal a tén­­­­nyel is, hogy a mai fiataloknak sokkal zsúfoltabb az élete, mint a régieknek volt. Itt a gyárban is jelentős hányaduk vesz részt a különféle szakmai, politikai, egyéb tanfolyamokon, sokan végzik az esti gimnáziu­mot, nyelveket tanulnak, szín­házba, moziba járnak, olvas­nak . . . Nem könnyű tehát újabb terheket a vállukra rakni. Úgy — keresgélte hirtelen a szava­kat —, úgy, hogy azt tehernek érezzék.” Elmosolyodott, keskeny arcára vidámabb kifejezés telepedett. „Azért nem kell mindjárt azt hinni, hogy mi csupa „selejtet gyártunk”. Elmeséltem a bajo­rt, mert ezek engem is foglal­koztatnak, s különben is az em­ber hajlamos éles határvonala­kat húzni jó és rossz között. Szerencsére akad más elmon­­danivaló is. Az alapszervezetek között ok­tóberben mi is beindítottuk az úgynevezett Kongresszusi Ku­pát. Mivel másra most nincs lehetőségünk, csak sakkban és asztaliteniszben. A kiírás úgy szól: az nyeri a kupát, amelyik alapszerv a legtöbb embert moz­gatja meg, természetesen figye­lembe véve saját létszámát. Többségben a pályán levő te­remben bonyolítják le a mérkő­zéseket, néhány szerencsésebb­nek azonban van valami kis helyisége a műhelyben, azok ott állítják fel a sakktáblákat, s a pingpongasztalt. December ötö­dike körül kell befejezni, utána a legjobbak egyéni küzdelem­ben is összemérhetik tudásu­kat. Aztán van nekünk egy külön­legességünk, amit bátran illet­hetnénk „Sportmunka Beloian­nisz módra” elnevezéssel. Amo­lyan kis „Ismerd meg hazádat” mozgalom. Erre lehetőségünk is van, szívesen is kapcsolódik bele mindenki. Ha azt mondom, évente hatvan-nyolcvan túrát szervezünk az ország különböző vidékeire, még nem is mondok eleget. Amikor idény van, nem ritka hét vége, hogy három-négy busz is útrakel fiataljainkkal. De például most, erre a vasárnapra is szerveztek egy kirándulást Szegedre.” Slukkolt egyet parázsló ciga­rettájából, úgy folytatta: „Kispályás labdarúgó-bajnok­ságot szoktunk rendezni. Ebben az évben 12 csapattal, mintegy kétszáz résztvevővel. Jó a kap­csolatunk az MHS-sel, ki-kijá­­runk a Gamma-lőtérre. Épp a múltkor mesélte Pablényi Gyu­­szi, hogy a hatos alapszervezet­nél egy lány nyerte a kispuska­­lövészetet . .. Minden év szeptember utolsó hetében van a sportnapunk. Si­kere szokott lenni ... És ter­mészetesen a gyári sportkör­ben, a tagság jelentős hányadát is a mi KISZ-istáink teszik ki... Hát szóval ez is van, meg a problémák is . . . Most, csillog megoldásukra valami kis re­ménysugár, szó van egy új nagyobb és megfelelőbb sporttelep­ ­ építéséről. Hogy aztán lesz-e­­ belőle valami, vagy nem, mi­­ mindenesetre már felajánlottuk társadalmi munkában a segítsé­günket. Ezervalahány fiatal...” Ezeket mondta el Barta Já­nos, a Beloiannisz-gyár KISZ- sportfelelőse 1964 novemberé­ben. Jelenükről, s kicsit a jö­vőjükről is . .. K. L. M. 1' Kedd, 1964. december 1. Ökölvívó CSB-mérkőzések Az ökölvívó CSB utolsó előtti fordulójában három érdekes mérkőzés­re kerül sor a hét­­vé­gén szombaton és vasárnap. A bajnoki cím első számú váro­mányosa, az Újpesti Dózsa csa­pata szom­baton délután a Vasas Dinamó Gyömrői úti otthoná­ban szerepel, este a Sportcsar­nokban rendezik­ a kiesés­ sor­sát véglegesen eldöntő MTK - Csepel találkozót. A két Hon­véd-csapat, a Zalka Honvéd SE és a Bp. Honvéd pedig vasárnap délelőtt Gyöngyösön mérkőzik. Ki az erősebb? Letűnt századokban kezdődött vetélkedés: ,,Ki az erő­sebb?” Büszke, kihívó kérdés a Botondok, Kinizsi Pálok­, Toldi Miklósok ajkán. Vonzó hangulata késői utódaikat is megigézi: a VTSK, az Elektromos, a Ganz-MÁVAG, az EVTK, a Bp. Építők, az FTC kajakosait és kenusait, akik­nek a Budapesti Kajak-Kenu Szövetség tette fel a kérdést, versenykiírás formájában. Vasárnap reggel... a Sportcsarnok melléképülete, a tanmedence . .. Zöldes, nyugodt vízfelület, a „szárazföldön” súlyzók — kicsik és nagyok —, bordással, függeszkedésre alkalmas vasrúd, ferdepad, a készlet a­­ vetélkedőhöz, amellyel a holtidényt, a felkészülés kissé egyhangú heteit, hónapjait kívánják megszínesíteni. — Figyeljetek srácok — tájékoztatja az összegyűlteket Lehoczky László, kezében kiírással és üres jegyzőkönyvek­kel —, négy részből áll a verseny: 1. súlyemelés, szakító mozdulattal. .. (— Te, hogy kell szakítani? — Semmi idegesség, majd meglátod!) — ... 2. húzódzkodás, 3. ferde padon, nyomás, 4. víz­szintes törzsdöntéssel mellhez emelés. Az öt főből álló csa­patok teljesítményét pontozzuk. Azok­ győznek, akik a leg­többször tudják végrehajtani a gyakorlatokat. Bár az „erős emberek” elnevezést a súlyemelők birto­kolják, ezekre a többségükben fiatal fiúkra mégis most va­lami ilyesmi illenék. Ahogy odaállnak a súlyzókhoz, a vas­rúdhoz, lefekszenek a ferde padra, s először gyorsan, majd egyre lassulva, gyöngyöző homlokkal még egyszer, aztán­­megint még egyszer fejük fölé lökik, mellükhöz rántják a súlyt, állukat a vasrúd fölé húzzák, hogy ha már itt van­nak , akkor már ők győzzenek. Í­JJ.ÉTFŐI mILATKOMIOK ! Gyengébbek vagyunk — mondják a gráci jégkorongozók Tizennyolc gólt kaptak — tegyük hozzá, kaphattak volna­­ többet is — és, mindössze egyetlen gólocskát ütöttek az ATSE TMI Graz jégkorongozói hétvégi kettős budapesti mérkőzésük al­kalmával. fr — Kétségkívül gyengébbek vagyunk a vezető magyar klub- 9 csapatoknál, ráadásul e találkozók előtt mindössze két mértek- 9 rést játszottunk — kezdte beszélgetésünket dr. Dobida, a grá- Kt csak útimars állj­a, az Osztrák Jégkorong Szövetség egyik ve­ 9 zetője — műjégpályánk ugyanis csak két hete nyílt meg, telje­­­­sen pedig csak két év múlva készül el. Igaz, akkorra már be is is fedjük. 9 — Mi újság az osztrák jégkorongsportban?I — Szigorú határozatokat hoztunk a fejlődés érdekében — 9 folyi­.Ua. — A bajnokság jövő évben induló mérkőzésein egy- 9 egy csapatban csak egyetlen kanadai szerepelhet, de az is csak­­ akkor, ha az ellenfélnek is van kanadai jégkorongozója. Ezzel­­ azt reméljük elérni, hogy a vezető, több profi játékost szerepel- N­ tető élcsapatainkban, Kitzbühelben, Innsbruckban és a bécsi Új WEV-nél is nagyobb gondot fordítanak a fiatalok nevelésére és­­ foglalkoztatására. Ennek megfelelően megfiatalítottuk a váloga­­AMI KI­BÉR­ÜLT a Bp. Spartacus-Ruch Chorzów találkozón tett keretet is. A világbajnokságra készülő csapatban mindös­­s sze egyetlen kanadai származású jégkorongozó, az osztrák ál- fz­lám polgár­ságot nyert és Budapesten is jól ismert dél John sze­­­­repel. A A gráciák budapesti szereplésének viszonzásaként az FTC 9 a tervek szerint januárban utazik Ausztriába. A mérkőzés­­ kapcsán szeretnénk azonban megjegyezni, hogy élcsapataink­ fos­nak a fejlődés érdekében helyesebb volna egyenlő játékerejű új ellenfeleket keresni. Szívesen látjuk a rokonszenves gráci jég-­­ korongozókat is, ők azonban legfeljebb a fiatalokból álló Bp. , Spartacus, Bp. Előre, vagy Bp. Postás együttesének lehetnének ö­n méltó ellenfelei. -­ „Sötét ló” volt ez a lengyel együttes. Amikor megérkeztek Tatára, s edzeni mentek a tornaterem­be, lassan utánuk szállingózott az egész magyar társaság. A lengyel lányok kicsit futkároz­­tak, miközben gyors oldalpillan­­tásokat vetettek a piros melegí­­tős magyarok felé, aztán­­ fo­cizni kezdtek. Hogy: „jaj, csak nehogy­ vala­­hogy kiismerjenek bennünket már a mérkőzés előtt.” Nádori Pál, a Bp. Spartacus edzője is óvatoskodva mondta: — Nem lehet tudni, mire ké­pesek . .. Aztán elkövetkezett a vasár­nap, a pályára lépés, a lengyel Ruch Chorzów és a magyar Bp. Spartacus női kézilabda Eb ta­lálkozója. Itt végre minden kiderült! Kiderült, hogy ezek a nagyon fiatal és nagyon titokzatos len­gyel kislányok nagyon tartottak nagy hírű ellenfelüktől. S hogy ennélfogva sokat bizonytalan­kodtak, pontatlanul lőttek ka­pura, nem tudták elhúzni a Spartacus-reteszt, képtelenek voltak beálló­ játékosukat lab­dához juttatni, és hogy taktikai elképzelésük — bármily maka­csul is ragaszkodtak hozzá a mérkőzés folyamán — nem vált be. Ezzel szemben kiderült — nyugodtan mondhatnánk: is­mét kiderült —, hogy a Bp. Spartacus jó csapat, sőt több mint jó csapat. Az, hogy Jena félelmetes lövő — svéd­csavargólja kiemelkedő pillana­ta volt a gólokban gazdag mér­kőzésnek —, hogy Hajekné és a többiek méltó társai támadás­ban és védekezésben egyaránt, hogy a második félidő kezdeti perceit kivéve, végig meg tud­ták valósítani a megbeszélt tak­tikai elgondolásokat, hogy Gu­­ricsné Pásztor Erzsi kitűnő ka­pus, akinek még egy sokkal jobb lengyel együttes sem lett volna képes több gólt dobni. Néhány perccel a mérkőzés befejezése után a vesztes len­gyel kislányok már mosolyogva gratuláltak legyőzőiknek, s Ná­dori Pál edző a gratulálók, a barátok és a játékosok gyűrűjé­ben kijelentette: — Semmiképpen sem szabad elbizakodnunk a nagy gólarányú győzelem miatt. Komolyan ké­szülünk a visszavágóra is . . . Fiatal tornászok öröme és bánata Amikor véget ért a Bp. Hon­véd Tüzér utcai tornacsarnoká­ban az ifjúsági tornászok I. osz­tályú országos férfi csapatver­senye, a házigazdák boldogan fogadták a gratulációkat. Örö­müknek az sem szabott határt, hogy az idén kevesebb induló volt, mint ahányan neveztek, mert a jogosultak közül a Bp. Spartacus B csapata és a deb­receni tornászok távolmaradtak a vetélkedéstől. — Az év végi hangulat bizony csak középszerű teljesítménye­ket hozott — elégedetlenkedett Sárkány István, a Magyar Torna Szövetség főtitkára. De hagyjuk a bánatot, és az öröm nyomában járva, keressük fel az élen végzett csapatok leg­jobb fiataljait, akik együttesük erősségének bizonyultak a baj­noki küzdelemben. — Féltem ettől a versenytől — nyilatkozik elsőnek a Hon­véd tehetséges tornásza, Bérczi István. — A Budapest-bajnok­­ságon jól kijött nekem a lépés. Most örülök, hogy lólengésem 9.65-re sikerült, viszont nem va­gyok elégedett a nyújtón elért 9.6-tal. A kelepnél felsővel in­dultam, de aztán, sajnos, alsó­val folytattam. No, majd jövőre a felnőttek között... — Nem gondoltam, hogy má­sodikak leszünk — sugárzott a boldogság Cseresnyés Tamásnak, az FTC ifi tornászai legeredmé­nyesebb tagjának arcáról. — Szoros verseny volt, s a Hon­véd-fiúk csak a végén tudtak megelőzni bennünket. Legjob­ban annak örülök, hogy a „mu­musom”-ra, a nyújtóra 9.45-öt kaptam. — Véletlenen múlott­, hogy ve­lem beszélget, mint csapatunk legjobbjával — hárítja el ma­gától a dicséretet a Bp. Spar­tacus tornásza, Maros István. — Molnár Pista barátom ugyan­is jobb, mint én vagyok, csak neki a nyújtón, a legerősebb számában, a hátultáma sz-ülő­­tartás nem sikerült, és csak 4,5-öt kapott gyakorlatára. Pedig 9.2-s átlaga volt a többi szám­ban. Egy kicsit levertek va­gyunk, mert a 3.-nál jobb hely­re számítottunk. S az első sze­rek után vezettünk is, de hát tornában az utolsó szer utáni eredmény számít. A fiú csapatok legjobbjaival beszéltünk és végül kiderült, hogy hármuk közül ketten nem elégedettek eredményükkel. Ta­lán­ ez a legbiztatóbb a jövőt illetően. Az 1964. évi I. osztályú ifjú­sági tornász csapatbajnokság eredményei. Lányok Bajnok: AFI (Bánfai, Gál, Fekete, Hlavács, Novák, Sefcsik) 182.25 p., 2 Va­sas 181.25. 3. Bp. Petőfi 179.9, 4. Bp. Spartacus 179.7, 5. Bp. Pos­tás 179.3. Fiúk: Bajnorc Bp. Ho­véd (Bérczi, Forgács Érsek, Ka­rácsony, Kónya, Kökény) 274.70 ,, 2. FTC 269.70, 3. Bp. Sparta­cus 268.25, 4. Bp. Postás 254.85. Az I. osztályú felnőtt­­tornász Budapest Kupa eredményei: Nők: 1. Vasas (Bencsik, Farkas, Szat­mári, Szücs, Tasnádi, Zoltán) 3 p.. 2. Bp. Postás 5 p.. 3. Bp. Spartacus 6. 4. TFSE 6 ponttal. Férfiak: 1. Bp. Honvéd (Berke, Csányi, Dezsi, Lelkes Pagony, Szijjártó) 2 p. 2. FTC 5 p.. 3. Újpesti Dózsa. 7. 4—5 holtve­­senyben Bp. Vörös Meteor és TFSE 8 — 8 ponttal. Turisták tanácskozása Moszkvában A szocialista or­szágok turis­­taszervezetei november 16 — 22 között Moszkvában tartották hetedik összejövetelüket. A ta­nácskozást, amelyen 9 ország vett részt, a Szovjet Szakszer­ve­zetek össz-szövetségi Tanácsa melett működő turistaszövetség rendezte. Az eddigi szokástól el­térően, az összejövetelen nem­csak a turista szer­vezet­ek, ha­nom az egyes országok szak­szer­vezeti tanácsának küldöt­tei is részt vettek és a szak­ viseltette magát. Magyar részről Miklós Já­nos, a Magyar Természetbarát S Szövetség elnöke és Székely Miklós, az MTSZ főtitkára, to­vábbá Földi Miklós és Tal­pas Béla, a SZOT üdülési osz­tályvezetője, Il­etve munkatár­sa utazott Moszkvába. Székely Miklós elmondta, hogy a tanácskozás értékes tapaszta­l­a­tcserére adott alkalmat az egyes országok képviselői kö­zött. Valamennyien megálla­podtak abban, hogy a sportsze­rű turisztika az emberek egész­ségének megóvása érdekében nem­dnkívül fontos, és hathatósan segítséget nyújt a kulturális fej­lődés és az együttélés körülmé­nyeinek megjavításához, ezért a szakszervezeteknek minden erővel támogatniuk, fejleszte­niük kell. Sok szó esett a ká­derképzésről, a felszerelések biztosításáról, az utazási és el­szállásolási lehetőségek kérdé­seiről. A küldöttségek megismerked­tek a moszkvai ifjúsági bázissal, a turisták által igénybe vehető táborokkal, amelyek a szakszer­vezetek nagyszámú és nagy be­fogadóképességű üdülői mellett működnek, a szovjet túramozga­lommal, a több napos külön­­vonatos, különhajós túrákkal, amelyek keretében gyaloglásra, hegymászásra, városismertetésre is sor kerül. A küldöttek Lenin­grádba is ellátogattak. A magyar küldöttség megálla­podást kötött a szovjet turista­­szövetséggel, hogy 1965-től is­mét sor kerül a turisták szerve­zett devizamentes cseretúráira és egyben meghívta a szovjet tájékozódási versenyzőket a jövő évi nemzetközi Balaton Kupa­versenyre. A baráti országok tanácsko­zása igen hasznosnak bizonyult és a kölcsönös tapasztalatcsere hamarosan érezteti majd hatását valamennyi ország természet­járásának fejlődésében. Elutasított óvás Mint már jelentettük, Papp Antal, a Vasas Dinamó váltó­súlyú ökölvívója késve, minősí­tési könyve nélkül jelent meg ittas állapotban reggel a Kaidi elleni mérkőzést megelőző mérlegelés­re. A mérkőzést nem rendezték meg, s ezzel a Vasas Dinamó— Bp Honvéd CSB találkozó ered­ménye 10:10-re alakult. A Vasas Dinamó óvott, az óvást hétfőn este tárgyalta a CSB verseny- t bírósága és­­ elutasította. Ezek­­ szerint nincs változás. A talál­­­­kozó eredménye 10:10 maradt.

Next