Népsport, 1965. január (21. évfolyam, 1-21. szám)

1965-01-01 / 1. szám

Az első külföldi út A kopogtatásra vidám tekinte­tű, 45 év körüli férfi nyitott aj­tót. „Dr. Porvay Jezid vagyok, a Pécsi Állami­­Gazdaság üzemgaz­dásza.” Amikor a „Sportolj velünk” rejtvénypályázat győzteseként üdvözölték, a kellemes meglepe­tés nyomán érthetően magasra emelkedett a hangulat a lakás­ban, örült a nyertes, a pedagó­gus feleség, még a család ven­dégei is, és örült a 3 szösz­­ha­jú apró gyerek is. Az apa rá­juk mutatott: „Hat éve miattuk jóformán ki sem mozdultunk a lakásból, és most egyszerre Moszkvába! Nagy gond ez nekünk, de ilyen nagy szerencsét, ekkora lehetőséget nem szabad kihagyni — mondot­ta dr. Porvay, majd élettársára nézett: — nem hogy Moszkvá­ban nem voltunk, de ez lesz az első külföldi utunk!” Kérdeztük, hogyan kapcsoló­dott be a pályázatba. Nevetve válaszolt: „Ezt egyenesen nekem talál­ták ki. Gyermekkorom óta sport­rajongó vagyok, és a diákévek­ben magam is lelkesen sportol­tam. Az én kedvtelésem azon­ban a sportkönyvek gyűjtése. Karácsonyra is nyolcat kaptam belőlük. A könyvek segítségével a legtöbb sportágban elméleti szakembernek érzem magam, minden versenyszabályt kívülről tudok.” Így aztán nem véletlen, hogy a három fordulóban minden kér­désre hibátlan választ adott. „Azért szerencse is kellett hoz­zá. Arra a kérdésre, hogy a há­rom turistaház közül melyik fek­szik a legmagasabban, nem ta­láltam nyomot a könyvtáram­ban. Nagy utánjárásra csak any­­nyit sikerült megtudnom, hogy a bánkuti egy méterrel maga­sabb a nagy-hideghegyinél. Mi­vel a hollóstetői turistaházról nem sikerült adatot kapnom, megtippeltem a bánkutit.” Dr. Porvay tagja a Pécsi Dó­zsa baráti körének. Lelkes labdarúgószurkoló, de ott ül a nézőtéren akkor is, ha egy kézilabda-, vízilabda-, vagy ép­pen asztalitenisz-mérkőzés ígér­kezik izgalmasnak, vagy csúcs­­eredményt sejtet egy-egy atlé­tikai vagy úszóverseny. Szeren­cséjére Pécsett ezekben bősé­ges a választék. Talán egyetlen sportág nem tudott gyökeret verni a városban, de ezt most a „Sportolj velünk” pályázat főnyereménye hozza számára megfogható közelségbe. „Az elmúlt években is késő éjjeli órákig ültünk a tv előtt és jóformán minden neves jég­táncost vagy műkorcsolyázót is­mertünk a képernyőről. Most majd Moszkvában néhány mé­terről láthatjuk Európa legjobb­jait. Ki sem mondhatom, meny­nyire örülök” — fejezte be mon­danivalóját a boldog nyertes. Ezért érdemes volt egy ki­csit tömni a fejet és forgatni a sportkönyvek lapjait. &&BerimwaM SZOMBAT JÉGKORONG. Bajnoki mérkő­zései­ a Kisstadionban: BVSC — Újpesti Dózsa. 10. Bp. Spartacus — Bp. Vörös Meteor. 16.30. Bp. Előre —Bp. Építők 18.45. KÉZILABDA. Hazafias Népfront Kupa mérkőzések 13 órától a Tüzér utcai csarnokban: F. Kon­zerv—Vasas, NB II női. FTC— Újpesti Dózsa. NB I férfi. Híradó —Bp. Spartacus NB I női. Tele­fon—BEAC NB II férfi. Min. Cipő —BRESC. NB II női. Csömör— Bp. Spartacus, NB I férfi. VM KÖZÉRT—FTC NB I női. HBNA —Férfiruha. NB II férfi. Bp. V. Meteor—Elektromos, NB­ II női. Elektromos—Vasas, NB I férfi. TF—Postás, NB I női. Híradó— KISTEXT. NB II férfi, Testvériség —KISTEXT, NB II női. Bp. V. Me­teor—Bp. Honvéd. NB I férfi, Csepel—Goldberger, NB I női, TF—Csepel. NB II férfi. Sl. Az országos szövetség ren­dezésében, serdülők, úttörőik és ifjúságiak részére futóverseny 9.30, ugróverseny 10. Szabadság­­hegy. (Helyszíni nevezési) VASÁRNAP JÉGKORONG. Bajnoki mérkő­zések a Kisstadionban. Bp. Spar­tacus—Bp. Postás, 16. FTC — Bp. Építők 18.45, Bp. Vörös Meteor — Bp. Előre. 20.30. szilveszter és a Sport Az év legjobb magyar sportolói Az év vége a számadások idő­szaka. Mindenki igyekszik vo­nalat húzni az elmúlt év ered­ményei alá, hogy a gondos mér­leg után tiszta lappal induljon az új esztendőben. Mi is meghúztuk az egybeve­tés vonalát, és sportágfelelő­­seink sportáganként letették szavukat az év legjobb magyar sportolói megválasztásához. Íme az eredmény: TÖRÖK FERENC DR. (Bp. Honvéd) az elmúlt év­ben az olimpiával együtt 5 nagy nemzetközi öttusaverse­nyen győzött, köztük többször a legjobb szovjet öttusázókkal szemben. Nagy fölénnyel nyerte a férfiak között az „év legjobb sportolója” címet. REJTŐ ILDIKÓ (Újpesti Dózsa), legeredménye­sebb vívónőnk olimpiai bajnok­­­­ságain kívül a comói verseny győztese és a nők között „az év legjobb sportolója”. PÉZSA TIBOR (Bp. Honvéd) olimpiai bajnok­ságán kívül nemzetközi kard egyéni versenyt nyert Cannes­­ban és tagja volt a Berlinben és Varsóban győztes magyar kardcsapa­tnak. FELKAI LÁSZLÓ (FTC) vízilabdázónk egész év­ben kimagasló átlagteljesít­ményt nyújtott. BENE FERENC Újpesti Dózsa­ az olimpia lab­darúgó­­ gólkirálya és a hazai csatárok között a legjobb. PÓLYÁK IMRE (Újpesti Dózsa), háromszoros birkózó-világbajnokunk az olim­piai aranyérem elnyerésével az egyik legeredményesebb ma­gyar sportoló lett. Idehaza több mint egy évtizede nincs vetély­­társa. FÖLDI IMRE (Tatabányai • Bányász) az olim­pián súlyemelésben izgalmas küzdelemben világcsúccsal szer­zett ezüstérmet. FÖLDINÉ KOCZIÁN ÉVA (Bp. Vörös Meteor) harmadíz­ben nyert asztaliteniszben női egyes Európa-bajnokságot. KULCSÁR GERGELY (Bp. Építők), ezüstérmes gerely­­hajítónk kétszer javított orszá­gos csúcsot és az olimpia előtt legyőzte többek között a baj­nok finn Nevalát és a lengyel Sidlót. RUDASNÉ ANTAL MÁRTA (Bp. Vasas) április végétől kezd­ve kiemelkedő eredményeket ért el, a magyar női gerely­­hajító csúcsot több mint öt mé­terrel javította meg, és tokiói második helyével szinte felül­múlta önmagát. HAMMERL LÁSZLÓ (MHL KSK) olimpiai bajnoksá­got nyert világcsúccsal a kis­öbű puska fekvő testhelyzetben és ugyanennek a fegyver­nemnek összetett versenyében bronzérmet szerzett. HESZ MIHÁLY (FTC), olimpiai ezüstérmes, a koppenhágai kajak egyes ver­senyszámának győztese, ma­gyar bajnok. DOBAYNÉ MADARÁSZ CSILLA (FTC) úszónőnk az olimpián érte el élete legjobb formáját. KATONA JÓZSEF (Egri Dózsa) hosszas betegeske­dése után csúcsot javított a 400 és 1500 méteres gyorsúszás­ban. Az utóbbi számban Európa­­csúcstartó lett. RÓZSÁS PÉTER (Vasútépítő) az egyetlen férfi versenyzőnk, aki bajnokságot nyert az asztalitenisz EB-n Lu­kácsra oldalán a vegyespáros­ban. PORTISCH LAJOS (Bp. Vörös Meteor) nemzetközi sakknagymester a világbajnok­jelöltek versenyének mezőnyébe jutásán kívül a sakkolimpia leg­eredményesebb elsőtáblás sak­kozója volt. BOHN FERENC (Bp. Vörös Meteor) a magyar egypárevezős bajnok a Snagov­­ban rendezett nemzetközi ver­seny győztese. DOMONKOS ANNA (VM Csemege) egypárevezős magyar bajnokunk, aki tagja volt az EB-n bronzérmes két­párevezősnek is.­­ GREMINGER JÁNOS (Bp. Honvéd), a magyar kosár­­­­labda-válogatott kapitánya ki­vételes technikai képzettségét, taktikai érettségét még ma sem közelítik meg a magyar me­zőnyben. MAKRAI KATALIN (Bp. Postás) egész évben egyen­­­­­etes teljesítményt nyújtott tor­násznőnk mind a hazai, mind a­­ nemzetközi versenyeken. Tóidé- I­ván ezüstérmet nyert. CSÁNYI RAYMUND (Bp. Honvéd) ebben az évben is a magyar tornászválogatott leg­jobb embere volt. FINÁCZY GYÖRGY (Bp. Vasas) az év nemzetközi vitorlásversenyein és Tóidéban is megállta a helyét. GULYÁS ISTVÁN (Újpesti Dózsa) hazai rangelsőnk teniszben, 1964-ben külföldön is több értékes egyéni győzelmet aratott. BENKŐ KATALIN (Izzó) háromszoros magyar baj­nokunk a legjobb átlagteljesít­ményt nyújtott női kajakver­senyzőnk volt. TATÁR MIHÁLY (Bp. Honvéd) a világ egyik leg­jobb leütő játékosa röplabdában. A bajnokcsapat és a magyar vá­logatott irányító embere. KORDA GYÖRGYI és VÁSÁRHELYI PÁL (Bp. Spartacus) jégtáncospárunk. Jelenleg ők képviselnek európai klasszist jégsportunkban. SCHRETT GYULÁNÉ (Ganz-MÁVAG) a teke EB leg­eredményesebb női versenyzője, aki világcsúcsot ért el. SZABÓ JÓZSEF­­ (Bp. Előre) bajnokunk Európa tekézői közül ezüst- és bronz­érmet szerzett az EB-n. IHÁSZNÉ MAGYAR KORNÉLIA (átigazolás alatt) gyorskorcsolyá­ban a bajnoki cím védője. Több országos csúcsot állított fel MARTOS GYÖRGY (Bp. Vörös Meteor) gyorskorcso­lyázónk a bajnoki cím megszer­zése mellett az országos csúcs­listára is feliratkozott. ROZGONYI GYÖRGY (Bp. Vörös Meteor) egyre fejlődő fiatal jégkorongozónk, az egyik legtechnikásabb, leggyorsabb já­tékos, akinek jó érzéke van az öss­zjátékhoz is. FEKETE JUDIT (Újpesti Dózsa) a múlt évi EB óta legjobb leütő röplabda-játé­kosunkká lépett elő. GÚLA LÁSZLÓ (MTK) az év egyik meglepetése az ökölvívó-szorítóban. A CSB-t veretlenül küzdötte végig. GELLÉR LÁSZLÓ (Bp. Honvéd) síugrónk az egye­düli volt, aki a múlt évben a magyar sísportban nemzetközi­leg is elfogadható eredményt tudott elérni. VENCZEL MIHÁLY (MHL KMK) motorkerékpárban három országos bajnokságot nyert. Az NDK-beli négynapos versenyen ezüstérmet szerzett. JUSZKÓ JÁNOS (BVSC) a kerékpáros békever­senyen nyolcadik lett és az olimpia országúti egyéni viada­lán is megállta a helyét. SZTANEK ERZSÉBET (MHL KEK) ezüstérmet nyert az ejtőernyőzés világbajnoksá­gán, ahol világcsúcsot állított fel.­­ AZOR LÁSZLÓ (MHL) harmadszor nyert mo­dellezésben Európa-bajnokságot és autómodelljével új gyorsa­sági világcsúcsot állított fel. ÚJVÁRI GYÖRGY (MHL KRK) vitorlázó repülőnk országos csúcsot repült és tel­jesítette a gyémántkoszorús jel­vény megszerzésének valameny­­nyi feltételét POLGÁR ERZSÉBET (Újpesti Dózsa) világhírű te­niszbajnoknőnk, Körmöczi Zsu­zsi visszavonulása után meg­nyerte a magyar bajnokságot. ROMHÁNYINÉ TÓTH MÁRIA (GSE) kézilabdázónk egész év­ben egyenletes jó formában ver­senyzett KOVÁCS LÁSZLÓ (Bp. Honvéd) a kézilabda-világ­bajnokságon átlagon felüli telje­sítményt nyújtott. IFJ. KREKKÓ LAJOS (Óbudai Hajógyár) bajnokságot nyert motorcsónakosaink között és külföldi versenyeken is jól szerepelt. HEGEDŰS GYÖRGYI (MTK) a magyar női kosár­labda-válogatott legeredménye­sebb játékosa volt az Európa­­bajnokságon. Két KÍVÁNSÁG, meg egy­­ VAJASKENYÉRPORTYA így van ez rendjén. Év vége van — vagyis év eleje. 1964 át­adja a váltóbotot 1965-nek. Visz­­szatekintünk a megtett útra, de már előre, a jövő esztendő felé is nézünk. Emlékezünk, tervez­getünk valamennyien — kicsik és nagyok egyaránt. Hív fi­m­p mint egY kedves, vig lurije, játékos vidra, s olyan ügyesen is úszik. Barna, csillogó szemű, eleven kis gyer­kőc Dankó Péter, az Újpesti Dó­zsa apró vízipalántája, s igen tehetséges. ..Békaúszó”, még csak kilencéves, s 1964-ben — ha hiszik, ha nem — minden úszásnemben minden versenyét megnyerte — még az idősebbek között is első tudott lenni oly­kor-olykor. Csepegő ábrázattal, álmodozva sorolja a medence mellett, mit is kíván, mit szeretne kapni a jövő évben. — Tetszik tudni, februárban lesz a születésnapom. Én a szü­letésnapomra általában könyve­ket szoktam kapni. Azt hiszem, kapok most is egypárat. Na­gyon szeretem az indiános Coo­­per-könyveket és a fantasztikus űrutazásokról szólókat.__ Az iskolában nincs velem baj. Ne­gyedikes vagyok, és eddig még mindig kitűnő bizonyítványt vit­tem haza. ... Persze, nem mon­dom, remek dolog lenne, ha si­kerülne egy-két bakterházat és néhány váltót is szereznem. — Minek neked a bakterház? — Kétféle villanyvasutam van, de egyik sem teljes ... Igen, egy terepasztal nagyon hiányzik, meg a váltók is__És... és tetszik tudni, mi lenne még nagyon jó?... Egy távirányitható go­kart-autó. De a könyvek a fon­tosak, persze. — No, és még mit szeretnél, Petiké? — Bácsi kérem, el ne tessék felejteni! . .. Úszni szeretnék mindennap ezután is — sokat ... és mindig nyerni, mint ed­dig. Horváth Feri bácsi 02 év végi norvatn reri leltárhoz.. már hosszú-hosszú évek óta nehezen leküzdhető szomorúsággal ül le. A Bp. Vörös Meteor úszóinak lassan-lassan nyugdíjazás előtt álló csupaszív mestere ugyanis harminckét év óta a magyar úszósport fiatalabb nemzedéké­nek egyik leglelkiismeretesebb és legszorgosabb tanítója, neve­lője. Mindig csak a fiatalok! S ezért a hangyaszorgalmú Hor­váth Feri bácsi év végi zár­­számadásának első tétele vala­hogyan így hangzik már évek óta: „Ebben az évben a legte­hetségesebbek közül ment nagy egyesületbe négy vagy öt, vagy még több „gyermekem”. — 58 éves vagyok — jegyzi meg kesernyésen — kezdek már egy kicsit elfáradni. Nem jó dolog úszósportunkban Szi­­szifusznak lenni. Kicsúsznak sor­ra a kezeim közül az aranyat érő tehetségek, elmennek, s az­tán — ez az, ami valójában bánt — eltűnnek. Feri bácsit, persze ismerni kell! Nem a sziszifuszi hiába­való munkálkodás fáj neki. Nem. A munka az ő nélkülöz­hetetlen éltető eleme, gyerekei nélkül talán bele is betegedne. A megbecsülés, a jó szó hiány­zik neki, az elismerés, ha er­ről egy szót sem ejt, akkor is. — De 1965-ben megint újra kezdek mindent — mondja. — Ragyogó anyagot alakítottam ki a múlt évben: Sipos András, Bőhm Irén, Sáfár Zoli, Bedő Éva és a többiek. Nagyon re­mélem , megváltozik egy ki­csit úszósportunkban a világ. Komoly reformokra van szük­ségünk és az eddigieknél sok­kal, de sokkal nagyobb őszin­teségre egymás közt, vagyis — emberségre. Bár csak meghoz­ná ezt az új év!... Butovi Márton “ világszerte ismert labdarúgó­szakemberünk gazdag, s nem mindennapi emléktárából nyújt az új év alkalmából át nekünk egy régi, kedves kis történetet: „Most, Szilveszter napján egy régi, régi emlék jut eszembe. Fiatal labdarúgó voltam, 1927-et írtak akkor. A Ferencváros egy úgynevezett vajaskenyér-por­­tyára indult december közepén. Az első állomás Jugoszlávia volt, aztán Görögországba men­tünk át. Karácsony előtt a he­lyi csapat elen léptünk pályá­ra. A II. félidő közepe táján olyan esemény szemtanúi vol­tunk, amelyet sohasem felejtet­tünk el. Takács Géza, a mi kedves „Mari nénink”, akit csütörtökön temettünk el, a mi térfelünkön kézzel lehúzta a labdát. Erre olyan vihar tört ki a nézőtéren, amilyenre még sohasem volt példa pályafutá­som idején. A nézők átugrottak a korláton, s kezüket rázva Takács felé közeledtek. Akkor láttuk életünkben először és utoljára félni ezt a bátor, ro­busztus, erős embert. Kis ba­juszának szinte valamennyi szála felborzolódott, azt fejezte ki a tekintete: most mi lesz? A görögök nagy nehezen lecsil­lapodtak, aztán folytatódott a játék. Egyébként 5:0-ra nyer­tünk azon a mérkőzésen, s a találkozó legjobb játékosa Ta­kács Géza volt. Aztán hajóra szálltunk, s ha jól emlékszem, Szilveszter előtt indultunk el Pireuszból Ale­xandriába. Nagyon vidámak voltunk, lévén év vége, és mert portyánk valamennyi mérkőzé­sét megnyertük. Vidáman száll­tunk hajóra. Pezsgőztünk, jó hangulatunk volt. A matrózok csak néztek bennünket, ők tud­ták, hogy mi vár ránk. Kréta körül olyan viharossá vált a Földközi-tenger, hogy valameny­­nyien azt hittük, ez lesz az utolsó utunk. Mindnyájan olyan rosszul lettünk, hogy másfél napig, amíg az utunk tartott, ki sem mozdultunk a kabinból. Pezsgő helyett naranccsal koc­cinthattunk volna, mert ez volt az egyetlen, amit kibírt a gyom­runk. És aztán Egyiptom. Nagyon fentük a fogunkat Az olimpián, 1924-ben Párizsban ők verték ki csapatunkat a további küzde­lemből. Most az egyiptomi kom­binált csapatot 4:2-re vertük. A legendás Sálemet alaposan meg­ugráltatták Takács II­ék. Egyip­tomban összesen hét mérkőzést játszottunk, hatszor győztünk és egy döntetlenünk volt. Ez volt a Ferencváros egyik leg­eredményesebb portyája, tizen­egyszer nyert a csapat! Nagyszerűen ment a játék akkor nekünk. Hadd soroljak fel a portyacsapatból néhány ne­vet: Tóth-Potya volt az edzőnk, és a többiek: Amsei, Takács Géza, Fuhrmann, Obitz, Rázsó, Hungler, Kautzky, Lyka, Takács II, Fröhlich (kölcsönjátékos volt), Szedlacsik, Kohut, s köl­­csönjátékosként jött még el Gallina és Volentik. Túrás csak mint néző jött el, mert beteg volt. (Gallov—Varga) VILLAM-VIGOPERAÚ­ egri csillogok Irta: Rexpeare Édesanyám, ha bejön, Édesanyám, ha bejön, Egerbe. A laktanya ablakán, A laktanya ablakán Nézzen be! Ott lát minket honvéd baka Ruhába’. Itt van Mészöly, Nagy Gyuri, Káposzta meg Szuromi és Karába. Akiknek a térdük fáj, Meggyógyítja ez a táj. Éles lövészetre járunk És ott is mellé találunk .. . Gyakorlatra Szűcs is jár, Nem zavarja hólé­­sát. Bőrig ázik, még sincs bánat. Örvend a lucskos Káposztának ... Söprik a szép egri utcát Masíroznak a focisták. Száz, 16 éves barna kislány... A borbély, a fodrász, A szurkoló, a horgász . .. A gőzhomorú köszörűidő. Mind üdvözletét küldte. A Mészöly, a Kálmán, Oly szilárd, mint a márvány. És mosolyog sok lyánka, Ha jön a Flóriánka. Itt Flóri, az Albert Nem tvisztet jár, se valcert. Itt fröccsözés, meg tánc sincs! A Borsányi, a Páncsics, A Kékesi és Juhász: A vezényszóra vigyáz. A Szűcs, a Nagy, a Vági, Pompás diszlépést vág ki. Itt egy fiú se lazsál, Nem tart be, és nem kaszál A Havasi és Lutz se. Nem dancsol, istenuccse! És egyikünk se lusta, Mert vállunkon a puska. A lőgyakorlat jót tesz: Az irányzék majd jobb lesz! Mind jól melózunk nappal, Hát le a búr, a búr, a búrkalappal. Jár a foci­század után. Lári-lári, tessék várni, Robban majd a gól. Három hónap gyorsan röppen, Hogyha nóta szól. Csillagfényes éjszakában Szép az egri vár. Jó focista legyen csillag, Ám nem sztár! (Függöny.) A Bp. Honvéd második lett Liege-ben Liege-ben befejeződtek a férfi kosárlabdacsapatok részére kiírt Lantin Kupa küzdelmei. A Bp. Honvéd csapata az utolsó mérkő­zésen vereséget szenvedett az RC Malines együttesétől, s vég­eredményben a második helyen végzett. Az 1 — 2. helyért: RC Malines— Bp Honvéd 103:96 (52:441 A 3—4. helyért: Szpartak Prága — Helsinki 69:63 (32:401. Az 5 — 6. helyért: Standard Liege—Henry Amsterdam 94:83 (34:401. (MTI) Lapunk legközelebbi száma hétfőn jelenik meg, s Budapes­ten vasárnap, a késő esti órák­ban kerül terjesztésre. Péntek, 1965. január 1.5

Next