Népsport, 1965. április (21. évfolyam, 64-85. szám)

1965-04-01 / 64. szám

pfeW ■ *'• 'jj . - - ^ - * A MAGYAR TESTIVÉ VÉL­ELI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1965. ÁPRILIS 1. ^ Ára 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Három olimpiai bajnok már Budapesten Egymás után érkeznek a külföldi csapatok a hétvégi „birkózóparádéra" A Szabadság Szálló halljára már szerdán reggel bátran ki lehetett volna tenni a „megtelt” tá­blát. Az egyik sarokban ke­ménykötésű legények készülőd­tek várost nézni, a másikban fe­kete hajú, szapora beszédű spor­tolóik ácsorogtak. A beloruszt és a bolgár birkózóik itt találkoztak először egymással m­a ez-a Ho­­roahanban. Nemsokára azonban a szőnyegen is összekerülnek. A hét végén, a Sportcsarnóik küz­dőterén­. A beloruszok már kedden este megérkeztek, igen erős­nek ígérkező csapattal. A­zért volt ez a sietség, mert ők még a többieknél is alaposabban meg a­karnak ismerkedni a ver­seny színhelyével. Ők ugyanis kettős feladat előtt állnak. A nemzetközi torna keretében pén­teken este kötöttfogású nemzetek közötti válogatott találkozóra i­s sor kerül Magyarország és a Be­lorusz SZSZK csapatai között. A belorusz csa­pat a következő 5 sez­állít­ás­ban veszi fel velünk a versenyt: Káplán, Borsov, Kara­­vajev, Szudnyikov, Nyikolajenok, Csucsalov, Szikov, Lazaridi. Ez az együttes legalább olyan erős, m­int az, amelyiktől tavaly Minszkiben 4.5:3.5 arányú vere­séget szenvedett válogatottunk — mondta Matura Mihály, a szö­vetség elnöke. Az együttesből Oleg Karavajev a legismertebb. 195­8-ban é­s 1961-ben világbajnokságot nyert. 1960-ban, Rómában pedig az olimpiai aranyérmet is megsze­rezte. A másik márkás név: Csu­csalov, a Szovjetunió bajnoka, több világverseny helyezettje. A többiek? Valamenyien belo­rusz bajnokok — és nagyon fia­talok. Meglepetést így könnyen okozhatnak. A bolgárok szerdán a kora reggeli órákban érkeztek a fővárosunkba. Alighogy a szállóba értek, rög­tön a verseny programja után érdeklődtek és mérleget kértek. El­lenőri­zték, va­jon va­l­a­m­en­n­yi versenyzőjük hozza-e a súlyát. A mérlegelő versenyzők között rögtön két olimpiai aranyérmest is felfedeztünk. A könnyűsúlyú Jenjo Vlcsevet és a középsúlyú Prodan Gardzsevet, Tokió sza­badfogású bajnokai. Csapatunk csütörtökön reggel már edzést is várt. Pénteken pedig a szabad­fogásban sor került az első nap küzdelmeire. Szerdán a késő esti órákban közben ötre szaporodott a Budapestre érkezett külföldi csapatok száma. Előbb az NDK-sok repülőgépe szállt le, majd befutott a romá­nok­bs a jugosz­lávok vonata is. Kiemelkedő tudású versenyző az újonnan jöttek között is szép számmal akad. A jugoszláv Hor­vát, a halsingborgi világbajnok, a rmán Martinescu, aki Tokió-­­ havi súlycsoportjában a negyedik­­ helyen végzett, a­­nehézsúlyú­­ Szingu, aki ugyancsak helyezett lett a legutóbbi olimpián. Az ukrán és a csehszlovák csapat csütörtökön érkezik. És ugyancsak ezen a napon jön a fővárosba­n a magyar együt­tes. Legtöbbjük ugyanis Tatán készül a találkozóra.­­ Súlycsoportonként több ver­senyzőt is indítunk — mondta Matura Mihály. — Kipróbáljuk, mit tudnak a fiatalok. Eddig már három olimpiai bajnok és több világbajnok érkezett a pénteken kezdődő versenyünkre. Termé­szetesen vi­lágnagyságokkal mi is rendelkezünk. Hogy csak két nevet említsek: Varga János és Kozma István ugyancsak rajthoz áll. Nagy verseny várható tehát. Az év legnagyobb hazai birkózó­­eseménye. A női hésilabda Eb első döntő mérheadsén : HG Koppenhagen-Bp. Spartacus 14:6 (5:3) Távbeszélő-jelentésünk.. (Koppenhága, március 31.) Huszonhat órás utazás után, egy nappal a döntő előtt, ked­den a késő délutáni órákban érkezett meg a magyar bajnok­csapat Koppenhágába. A mér­kőzésre az 500 nézőt befogadó Bellahd­-sportcsarnokban került sor. HG Koppenhagen — Bp. Spartacus 14:6 (5:3) Koppenhága, 500 néző. Ve­zette: Janerstan (svéd). HG Koppenhagen: Poulsen — Bjerna, Revshange, Birkemose, A. Christiansen, M. Christiansen, Jorgensen. Csere: Nilsson. Bp. Spartacus: Guricsné — Balogh, Csenkiné, Hajekné, Jó­na, Csók, Kurucsai. Csere: Ács, Stillerné, Tóth E. Annak ellenére, hogy a ma­gyar bajnokcsapat játékosai meglehetősen idegesen kezdtek, a vezetést a mieink szerezték meg. Hajekné, majd Jóra góljá­val 2:0-ra vezettünk. A 3. perc­ben 7 méteres büntetőhöz jutott együttesünk, amelyet azonban Jóna nem tudott értékesíteni. A kihagyott büntető bizonytalanná tette a játékosokat és néhány pil­lanattal később Birkemose révétt belőtték első góljukat a dánok Guricsné kapujába. leimét a ma­gyar bajnokcsapat volt eredmé­nyes, 3:1-es vezetés után azon­ban ellőtte puskaporát. Lassan, körülményesen játszottak ezt követőem leányaink­on a közép­ről, távoli átlövésekkel sikeresen kísérletező dán bajnokcsapat már a félidőben 5:3-as vezetésre tett szert. A II. FÉLIDŐBEN a hazaiak taktikát változtatva felgyorsították a játék ritmusát és egyszeribe 9:3-ra húztak el. Nádori edző csak ekkor hatá­rozott el cserét, Jónát, Kuru­­csait és Guricsnét Ács, Tóth E., illetve Stillerné váltotta fel. 11:5-re alakult az eredmény, majd a végén az egyre jobban visszaeső magyar csapattal szemben fölényesen biztosította győzelmét a HG Koppenhagen együttese. Lassan, körülmén­yesen ját­szott a magyar bajnokcsapat a mérkőzésen. A játékosoknak nem volt türelmük befejezni az akció­kat, ezzel szemben a dánok 20 — 30 átadás végén lőtték csak el a labdát. „4—2”-t, majd „3—3”-at játszott a Bp. Sparta­cus — rosszul. A Bp. Spartacus góljait Hajek­né (3), Jóna (2) és Csók lőtte. Janerstan játékvezető, bár nem bíráskodott jól, nem befolyásolta a mérkőzés végeredményét. Regőczy Kálmán Csak az utolsó fordulóban dől el a bajnoki sorsa a baráti hadseregek sakkbajnokságán Kedden került sor a Magyar Néphadsereg Központi Klubjá­ban az utolsó előtti fordulóra. Nagyszámú néző érdeklődése mellett a játszmáik ismételten nagy küzdelmet hoztak, dönté­sek csak a játékidő ötödik órá­jának végén történtek, illetőleg két játszma függőben is maradt.­­ Nagy küzdelem után Vaszjukov nagymester kénytelen volt a rendkívül­­szívós Popov bolgár mester ellen a döntetlennel meg­elégedni­. Hatalmas időzavar jel­lemezte a Csom —Marszalok ta­lálkozót, végül a ..harc a másod­percekért” végjátékban a magyar mester bizonyult jobbnak és nyert. A mezőny egyetlen eddig „nyeretlen” játékosa, dr. Liptay a bolgár Kadrev ellen próbálta először saját időzavarát legyőz­ni, majd első győzelmét meg­szerezni, de törekvése csak dön­tetlenre volt elég. A verseny benjáminja, Tóth mesterjelölt bátran küzdött a lengyel Filipo­­wicz mester ellen, az ötödik órá­ban azonban kiütközött a fá­radtsága és nemzetközi rutinta­lansága, így hátrányosabb füg­gőállásba került és a folytatás­ban rövid idő alatt vesztett. Szavon mester sötéttel vette fel a harcot a csehszlovák Augustin elen, és mindent elkövetett, hogy az utolsó fordulóra esetle­ges győzelmével fél pont előnyt szerezzen. A csehszlovák mester kitűnő játéka kétszer is függőbe vitte a játszmát és szerdán dél­előtt és délután összesen 100 lépés alatt megérdemelt döntet­­­­lenhez jutott. A verseny állása az utolsó for­duló előtt: Szavon, Vaszjukov 7.5- 7.5 Augustin 65. Csér 6, Filipowicz, Kadrev, Popov 5.5 — 5.5. Meleghegyi 4, dr. Liptay, Marszalek 3.5 —3.5, Hóra, Tóth 2.5—2.5. Lengyel győzelem az idényzáró jégkorong-mérkőzésen Az utolsó felvonáshoz érke­zett a jég­korong idény. Kedden és szerdán játszották le az idény két utolsó mérkőzését. A magyar utánpótlás váloga­tott ellenfele a lengyel KTH Krynica volt. A keddi mér­kőzésen utánpótlás-válogatot­tunk csalódást keltett játéká­val. Nem vo­lt szerencsés az összeállítás sem, mert Miklós és Bakai is bizonytalanul ját­szott a nekik szokatlan helyen, s egy-két gólban bizony luda­sak voltak. A lengyel együttes jó képességű játékosokból áll, jól korcsolyáznak, odaadással küzdöttek és különösen a máso­dik harmadban múlták felül a magyarokat. KTH Krynica —Magyar után­pótlás 7:6 (2:3, 4:2, 1:1). Vezette: Hrabák, Miricz. Kryni­ca: Pancerz — Rozanski, Kowals­­ki —Kramarz, Lipót, Kacik. Csere: Szót, Wójcik, J. Nowak, A. Nowak. Szeranc, Zabawa. Szlendak. Pociecha, Salamon. Magyar utánpótlás: Kelemen — Miklós, Bakai — Leveles, Bikár, Zsitva B. Csere: Palotás II, Rédlinger, Bálint. Künk, Póth, Gámáii, Gyöngyösi, Szeles. Szik­ra. Gólütő: A. Nowak (2), Kacik (2), J. Nowak, Lipót, Szlendak, ill. Bálint. Leveles. Zsitva B., Bikán. Gyöngyösi, Klink. Szerdán a magyar csapatban több válto­zás történt, igen biztatódni kez­dett a hazai együttes. 1:0-ás ve­zetést szerzett, de a második harmadban erősen feljött a len­gyel csapat és kihasználta a mai gyar védők megtorpanását. La­punk zártakor a lengyel csapat 4:2 arányban vezetett. A szerdai mérkő­zést Messin­­ger és Tar vezette. Válogatott keret-Székesfehérvári VT Vasas 3:1 (1:1) A tavaszi idényben sorra ke­rülő válogatott mérkőzésekre ké­szülő labdarúgó válogatott keret 16 játékossal érkezett meg szer­dán délután Székesfehérvárra. Csomas sérülése miatt nem áll­hatott rendelkezésre. Több mint négyezer néző övezte a játékte­ret, amikor B ru­kmann­ sípjelére a válogatott keret az alábbi össze­tételben kezdte a játékot: Gelei — Novák, Orbán, Sárosi —* Nóg­rádi, Sípos — Molnár II., Gö­­röcs, Bene, Albert, Katona. A vá­logatott rohamaival indult a já­ték, é© az 5. percben Benének 16 métere© lövése hozta meg az első gólt. 1:0. Rövidesen azonban alábbhagyott a válogatott lendü­lete, a csatárok sokat körülmé­­nyesked­tek. A mezőnyben 1© sok volt az oldalpassz. A fehérváriak egy időre átvették a játék irá­nyítását é© a 21. percben Balogh 30 méteres lövéséből egyenlítet­tek. 1:1. Szünet után Varga — Vellai, Or­bán, Ihász — Nógrádi, Solymosi — Molnár II., Ber­e, Albert, Komora. Katona összeállításban folytatta a válogatott keret a játékot. Fe­hérvár csapatában a tartalékok jutottak szóhoz. Ebben a játék­részben már egyik oldalon sem volt olyan folyamatos a csapatjá­ték, mint az első félidőben. A vá­logatott állandó mezőnyfölényben játszott, gólokat mégis csak a 73., illetve a 79. percben Bene lövéseiből sikerült szerezni. / 1 BUDAPEST. Gellért tér ... Szerdán délután, kellemes ta­vaszi időben ide futott be az egész Dunántúl üdvözletét hozó felszabadulási váltó. Már jóval öt óra, az ünnepség kitűzött időpontja előtt, népes csoportok gyülekeztek az ünnepi díszt öltött téren és még a Duna­parti sétány korlátján ülve is sokan várták a váltó érkezését. A szovjet hősi emlékmű körül nemzetiszínű és vörös zászlók lobogtak, alattuk a budapesti helyőrség fúvós zenekara szóra­koztatta a várakozókat. Kicsit távolabb, a Műegyetemnek a térre néző, feldíszített kapujá­nál úttörő hansonások — a XXI. kerületi Úttörőház gyerekei — tartották főpróbájukat. Öt órakor megérkezett a váltó. A dunántúliak, a székesfe­hérváriak igazán mindent meg­tettek a váltófutás sikere, s emlékezetessé tétele érdekében. Ők tulajdonképpen Budapest „kapujáig”, az Osztapenko-em­­lékműig hozták a váltót, de be­jöttek aztán egészen a Gellért térig. Hogy a sok díszes, ten­gernyi szalaggal ékesített váltó­hoz biztosan elférjen, és kényel­mesen utazzék Budapestre , a helyi mikróbusz-vonatot díszí­tették fel, s küldték rajta kép­viselőiket a fővárosba. Harsona harsant, majd elhalt a harsány jól, s felhangzottak előbb a magyar, majd a szovjet himnusz hangjai. Utána Pozso­nyi Vilmos, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. A fővárosi fia­talok nevében köszöntötte az egész Dunántúl üdvözletét hozó váltót, s megemlékezett a fel­szabadító szovjet hősökről, mél­tatta szabad húsz évünk ered­ményeit. A beszéd elhangzása után a KISZ Budapesti Bizottsága ne­vében Király Andrásnié és Po­zsonyi Vilmos, az MHL Buda­pesti Elnöksége nevében Kele­men Győző és Vajna Sándor, az MTI Budapesti Tanácsa nevé­ben pedig Kapcsos Lajosnié és Farkas Aladár helyezte el az emlékezés koszorúját a hősi emlékmű talapzatánál. STEINMETZ EMLÉKMŰ . .. Szerdán délután két órakor in­dult tovább Budapestről a váltó. A Köztársaság térről indult az ünnepélyes menet, mintegy harminc motoros, a Budapest határában levő Steinmetz-em­­lékmű felé. Itt a hősi halált halt szovjet kapitány szobránál bú­csúzott ünnepélyesen Budapest fiatalsága a váltóbotoktól, s itt kötötte rá a hála szalagjait sok budapesti iskola és üzem KISZ- szervezete. A Pest megyeiek már jóval három óra előtt ké­szültek a váltóbotok átvételére, melyekből bizony eddigre már oly sok gyűlt össze, s oly te­mérdek színes szalaggal ékítve, hogy egy részüket már gépkocsi szállította. Erős szél fújt, lo­bogtatta, csapkodta a szalago­kat. A XIX. kerületiek vörös szalagja éppen Zalaszent­grót arannyal hímzett pántlikája mellé került, mint a szél kivil­lantotta a felírást. PEST MEGYÉBŐL százötven motorkerékpáros várta a váltót. Az emlékműnél disz­őrség állt, s kétoldalt, két zászlórúd tövé­ben impozáns csoport: a monori gimnázium öt-öt diákja, két lány, három fiú mindegyik ol­dalon. A lányok bordó melegí­tőben, a fiúk, nos, a fiúk közül egy-egy labdarúgó-felszerelés­ben, másik kettő fémgerellyel a kezében, s a „harmadikok” — fehér tornász hosszúnadrágban, s atlétatrikóban. Mosolyogva dacoltak a csípős tavaszi széllel. Az emlékmű körül mintegy hatszáz fiatal ünnepelt. Novák Györgyné, a XVIII. kerület KISZ-titkára búcsúztatta a vál­tót — Arató András, a Pest me­gyei KISZ Bizottság első titkára vette át tőle jelképesen az egyik díszes kopjafát. Budapest XVIII. és XIX. kerülete nevében Novák Györgyné és Ecsedy Gyula megkoszorúzta Steinmetz kapi­tány szobrát. Néhány perc múlva már a Pest megyei mo­torosok kezében lobogtatta a szél a szalagokat. Egy ismerős arc is föltűnt közben az élen haladó kocsiban: Rusorán Pé­teré. Pest megye legjobb spor­tolója — megyéjében végigkíséri útján a váltót. Kevéssel három óra után a Felszabadulási váltó elhagyta a főváros határát. SZOLNOK. A csaknem száz­hatvan motoros, amely a Stein­­metz-emlékműnél átvette a váltóbotokat a budapesti fiata­loktól, szinte menetrendszerű pontossággal szelte át a megyét, meg-megállva egy rövid ünnep­­­­ség idejére az érintett közsé­­­­gekben. Cegléd főterére már együtt futott be a dunántúliak,­s budapestiek, valamint a Ba­járól indult Bács-Kiskun me­gyeiek váltója. Kétezernél töb­ben vettek itt részt a nagy­gyűlésen, amelyen Arató And­rás mondott ünnepi beszédet. Randics Béla, a ceglédi KISZ- bizottság titkára köszöntötte meg a váltó tagjait, s utána irány­t Szolnok. A szolnokiak közben oly tü­relmetlenül várták a váltó ér­kezését, hogy nem maradtak meg a megyehatárnál, hanem elébe jöttek egészen Abonyig, ott vették át a váltóbotokat. Sötétedett, amikor Szolnokra értünk. Kovács Béla, a megyei KISZ-bizottság titkára fogadott bennünket, majd a Kossuth térre kanyarodott a menet, ahol már több mint ötezer ember várta érkezésünket. A Hősi Em­lékműnél a szolnoki repülőtiszti iskola növendékei álltak dísz­­őrséget, s a MÁV fúvószene­kara játszott. Most, amikor te­lefonálok, még javában tart a nagygyűlés. Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnökhelyet­tese mondja ünnepi beszédét a fényárban úszó téren. A váltó a mai éjszakát itt tölti, s csü­törtökön indul tovább­­ Deb­recenbe. Gallov Rezső A Felszabadulási Váltó másik két ága ma már szintén úton volt. Az egyik Szegedről Békés­csabára, a másik Salgótarjánból Egerbe érkezett. új Budapesten áthaladt és szerdán már Szolnokra ért a hálaváltó Megérkezik a váltó Steinmetz-emlékműhöz Rügyfakadás a Gerecsében Több mint száz autós ismerte meg vasárnap az ország egyik kincsét,­­a Gerecse vidékét. Nagy sikere volt az id­ény első autós túrájának, amelyet a Magyar Autóklub Touring Osztálya ren­dezett. Tartalma© programot tár az autós túrázók el­é az idény. A program célja, hogy az autósok megnövekedett tábora megismer­hesse az ország nevezetességeit, s hogy közben érdekes séták, egyéb játékok kíséretében nyújt­son marad® a­d­ó él­m­é­n­y­t­ a gép­kocsi­val rendelkező tömegeknek. Ezt célozta a március utolsó va­sárnapján lebonyolított túra is. Amikor az autóklub székháza elől eltol­dult a karaván, aligha hitték a vezérgépkocsi követői, hogy műven tartalmas lesz a nap. Szöllősi Nagy András ta­nárnak, a túravezetőnek a Tra­bantja Zsámbékon áll.Őt meg elő­ször megtekintették a műemlék­­templomot, majd Bicskén és Ta­tabányán keresztül Tatára haj­tottak. Sokan először látták az ,,öregivárat”, a magyar sport nagy kincsét, az edzőtábort, s a feetói környezetbe ékelt tavat. Az élmények Oroszlányban gaz­dagodtak tovább. Majd híres re­meteházai, majd a Gerecse és a Vértes va­dregé­nyes tájai tették teljessé a kirándulást, amelyből nem hiányzott egy kis erdei sé­ta, egy kis hegy és egy kis völ­gymenet sem. A kirándulás részvevői csak egyet állapíthattak meg: amikor este visszaérkeztek Budapestre. Azt, hogy nagyon szép volt.

Next