Népsport, 1965. június (21. évfolyam, 108-128. szám)

1965-06-18 / 120. szám

^^9egé^xeé§eU Néhány sorban Bulgária A tömegsportról írva a bolgár sport tudományos folyóirat egy cikkében elemzi az új társadalmat jellemző, mélyreható változásokat és ennek kapcsán az aktív pihenés és a sport szociális jelentőségét. A felmerülő új problémák megvitatására a folyóirat szerkesztősége a többi szocialista ország bevonásával távolsági nemzetközi konferenciát szervez. Csehszlovákia Az általános szakosztályokban $ folyik a gyermekek és felnőttek$ rendszeres, önkéntes testnevelé $ se. A szakosztályokban jelenleg $ 602 000-en tevékenykednek. Különösen a lányok, az asszonyok kedvelik a testedzésnek ezt a formáját, 333 000-en látogatják a, szakosztályokat. Fő cél itt az általános testi fejlődés elősegítése. A foglalkozások műsorában tortna, atlétika, játék, úszás szerepel, és a helyi adottságoknak megfeelelően más sportágak is. A szak- v. osztályt tagok egész éven át he-etenként két alkalommal jönnek össze tornatermekben, sporttere-ken. ^ Német Demokratikus ^ Köztársaság Az NDK-ban megjelenő sport- t tudományos folyóiratban (Theo frie und Praxis der Körperkul- ^ tur) cikk jelent meg arról, hogy a hadsereg sportéletét tovább kell fejleszteni, hogy a katonák eleget tudjanak tenni a harci kiképzés fizikai és pszichikai követelményeinek. Ennek érde- *kében a szerző javasolja, hogy egységes kérdőív alapján a bevonuló újoncoknál állapítsák meg, milyen sportág iránt van érdeklődésük, hajlamuk. Románia Ghertes professzor a Cultura- Fizica sí Sportban beszámol egy elektronikusműszer-gyárban végzett kutatásról, melynek során a munkaszüneti testnevelés hatásosságát értékelték. A torna előtt és utána végzett rendszeres mérésekkel kimutatták, hogy a munkaképesség a torna után megnövekedett, ugyanígy nőtt a szervezet ellenállóképessége az elfáradással szemben. Hasonló végeredményre jutott Dimitrova asszony kutatócsoportjával, Szófiában. Üzemi tornát végző szövőnőknél megállapították, hogy az nemcsak a kifáradt izmok számára jelent pihenést, hanem a pszichikai idegközpontok részére is. Nyugat-Németország A hamburgi idei csónakkiállításon 19 ország 550 csónakot és 400 csónakmotort állított ki. Építőanyagként szerepelt a fa, a műanyag, az acél és az alumínium. Miután sokan autójuk tetején nyaralásra is elviszik a csónakot, a gyártó cégek igyekeztek olyan súlyú és nagyságú hajótesteket építeni, amelyek ilyen formában is jól szállíthatók. Igen kedveltek a felfújható gumicsónakok, de készülnek már felfújható vízibiciklik és vízisík is. ." Mindenki, aki tudatosan keresi a boldogságot, tulajdonképpen a harmóniát keresi. Ha egy kicsit elidőzünk annál a gondolatnál, mi is zavarja életünk harmóniáját, elsőszámú vádlottakká lépnek elő: a betegség, a fájdalmak, a felgyülemlő testi és idegi fáradtság. Különösen az utóbbit nehéz elkerülni a mai — az 50—100 évvel ezelőttihez képest rohanóbb, felfokozottabb életben. Az ember azonban hamar megtalálta a védekezés módját: a szervezetet edző, erősítő, felfrissítő sportot, a játékot, az idegeket pihentető szórakozásokat, a természettel való újszerű, vagy a feledésből előhozott kapcsolatot. A társadalom megtalálta a védekezés módját — de nem találta meg minden egyén. Sokan nem is keresik. Tétlenül tűrik a bántalmakat, a nagyváros szennyezett levegőjét, zaját, a fokozott idegtevékenységből, az egyoldalú szellemi vagy fizikai terhelésből adódó fájdalmakat, rossz közérzetet. Legfeljebb pirulákkal, ajzószerekkel próbálják helyreállítani a szervezet megzavart harmóniáját. Sokan vannak azok is, akik még nem ismerték fel az egészségükre törő ellenségeket, és nem élnek a megelőzés fegyverével. De örömmel láthatjuk, hogy gyors ütemben nő azoknak a tábora, akik a maguk és mások boldogsága érdekében keresik a harmonikus életvitelt, amiből nem hiányozhat a testedzés, a sport. Ha eddig nem is kényeztetett el bennünket a nyár, most már remélhetjük, hogy megkezdi napfényadóssága törlesztését. Nyáron pedig annyival könnyebb megtalálni az egészséges, pihentető szórakozások lehetőségét! A gyerekek már két hete kiírták az iskolai táblákra a „káció”vakáció” után a boldogító szót: vakáció! Az üzemekben, hivatalokban egyre sebesebb sodrású a sportélet folyama: kupaküzdelmek, júniálisok, sportünnepségek, spartakiádok váltják egymást. A munkahelyi testnevelés még kisszámú, de lelkes hívei az eddiginél is több örömet találhatnak a néhány perces felfrissítő mozgásban, mert mód nyílik azt a szabadban végezni. Az ország legszebb tájain megtelnek az üdülők, a turistaházak, a kempingek. Nyár van. Használjuk ki ennek a szép évszaknak minden percét, amivel boldogabbá tehet bennünket. |] fameló — akáció — VAKÁCIÓ! __ Minden ötödik dolgozó — sportol ♦ Vita egy kép nyomán ♦ Vidám — nemesvidiek KERESSÜK A BOLDOGSÁGOT A zümmögő gépek mesterei, a jó vonalú kabátok, öltönyök szabászai főpróbára készülnek a Zalaegerszegi Ruhagyárban, az országos ruhaipari sportünnepség előtt, e hó végén gyári spartakiádversenyt rendeznek. Merész ívű fejlődés jellemzi a gyár sportéletét ebben az esztendőben. Az üzem tömegsportbizottsága hat hónappal ezelőtt okos és megfontolt munkatervet készített a testedzés iránti érdeklődés kibontakoztatására, s mert a szükséges anyagi feltételek is biztosítva voltak, a hívó szóra a dolgozók közül mind többen jelentkeztek a meghirdetett, „kapun belüli” asztalitenisz-, sakk-, kispályás labdarúgó-, röplabda- és atlétikai versenyek, bajnokságok viadalaira. — Minden ötödik dolgozónk sportol — mondja örömmel Farkas Géza, a gyár főmérnöke, és sorolja máris, hogy a Béke Őre meg a Vörös Csillag műszak géptermeinek, a szabászatnak, a karbantartásnak és az ügyviteli osztályoknak együttesei mennyi vidám igyekezettel játszanak végig egy-egy mérkőzést. A legtehetségesebbek — mint a labdarúgó Nagy Imre, Süle József és Major Jenő — a gyári egyesület minőségi szakosztályaiba kerülnek fel. S hogy nemcsak a „magasabb osztály” boldogít, ezt Kocsis Sándor vágószabász és társai tanúsítják, akik negyvenedik életévükön túl is asztal mellé állnak az asztalitenisz-versenyen, vagy kergetik a bőrlabdát a gyárudvar frissen épített pályáján. Üzemi bajnokság, több-kevesebb sikerrel, korábban is folyt már a gyárban. Gyári spartakiádot azonban most rendeznek első ízben. A négyszáz ruhagyári sportoló szorgos edzésekkel készül ezekben a napokban az új formájú versenyre, majd a fővárosi döntőre. Jó minőségű termékeik mellett sportbeli eredményeikkel is szeretnék megvédeni az üzemi jelvény becsületét. Főpróba előtt V. Folyamatosan bevezetik V. Néhány tucat fiatal nő a zölddellő fákkal, bokrokkal szegé- lyezett pázsiton tornázik, Vértes István, a kézilabdacsapat kapitánya vezényel. Ami a végrehajtásbeli összhangot illeti, éppenséggel lehetne észrevételt tenni. Ám, ha a kedvet, a hozzáállást tekintjük, csak a 6 dicséret, az elismerés hangján 2 lehet a látottakról beszélni. A gyakorlatokat mosolygó, derűs arcú, nagyokat kacagó fiatal asszonyok és lányok végzik ... ! A Székesfehérvári Villamos- 2 sági, Televízió- és Rádiókészülékek Gyárában úttörő szerepre vállalkozott a Gépi Adatfeldolgozó Osztály közel 60 tagú női kollektívája (Férfi dolgozó ÍJ mindössze 4—5 műszerész akadt ebben a közösségben.) A gyárban elsőként itt vezették be a 1J munkahelyi testnevelést. Művi szakonként, a hatodik óra után, megáll a munka az élénk színekre festett falú, sok virággal és képpel kedvessé, hangulatossá varázsolt földszintes épületben. Az író- számoló- és lyuggatógép-csodák kattogása megszűnik és az előbb még elmélyülten dolgozó sereg elvitelve vonul ki, hogy rövid, néhány perces torna után felfrissülve folytathassa tökéletes szellemi összpontosítást kívánó tevékenységét. — Itt mindenki szereti az újat — mondja dr. Ódry Lajos, a korszerű és tökéletes munkafegyelmű adatfeldolgozó osztály vezetője, akinek oroszlánrésze van abban, hogy a modern testkultúra áldásait a mindennapi műszak közepette is élvezhetik. — Óránként 12—16 000 leütést végeznek a gépeken az itt dolgozók, ami érthetően nagy szellemi és fizikai összpontosítást követel meg. Szükség van tehát a figyelmi mélypont elérésekor, a 6. munkaóra után rövid kikapcsolódásra. Az eddigi tapasztalatok szerint sikerült is ezt megvalósítanunk a leghasznosabb formában, a 10 perces gimnasztika után mindenki vidám arccal, kicsattanó jókedvvel tér vissza munkájához. Sok beszélgetés és tapasztalatgyűjtés előzte meg a munkahelyi testnevelés bevezetését gyárunkban — veszi át a szót Csiszár István, a Székesfehérvári VT Vasas elnökhelyettese. — A gyári tömegsport-bizottság vette kezébe és szélesíti folyamatosan a mozgalmat valamennyi munkahelyen. A jelek szerint a Petőfigyárrészlep lesz a következő, ahol szintén gyökeret ver a frissítő torna. Megszületésénél tevékenyen közreműködik NB I B-s csapatunk két labdarúgója, Bognár Ferenc és Szőke Miklós. Más üzemrészekben is elkezdődött már a „talaj” előkészítése, s reméljük, a munka nem lesz hiábavaló ... .Évről évre ünnepe a falunak A sportcsaták viharában már ebben a harc ,vü .ill. , ban alulmaradnak. Spartakiádjukat ugyanis mind megannyiszor elmosta az eső. Majd hogy azt nem mondta Karancz László, a sportkör elnöke: „Most pedig lesz, ami lesz! Akár esik, akár fúj, megtartjuk a községi döntőt.” Nem lett volna baj, ha akármilyen spartakiáddal beérték volna a nemesvidiek. De itt az évek során már hagyománya van a spartakiádnak. Évről évre ünnepe a falunak, amikor a sportoló fiatalok eldöntik, ki a leggyorsabb futó, kinek a kezéből száll legmesszebb a gránát. Nem is olyan régen, amikor még a kerékpárversenyek is ott szerepeltek a spartakiád műsorában, ott kerekezett a sor ban Surugli Lajos, a községi tanács VB-titkára ismét a sportköri vezetőség tagjai közé. — Olyan döntőt szeretnénk, amelyen legalább hetven-nyolcvan fiatal versenyez majd — mondotta a spartakiád szervezése előtt Surugli Lajos. Aztán sor került a döntőre, megtörtént a számbavétel, s kiderült, hogy Surugli Lajos jól tervezett: amikor összesítették a nevezéseket, 99-ig jutottak el a számlálásban. „Száz” sportoló olyan kis faluban, mint amilyen Nemesvida maga helyett beszél. Nem különben az is, hogy valamennyi versenyszámban harmincnál több lány öltötte magára a sportmezt ebben a faluban, ahol tíz esztendővel ezelőtt még ugyanúgy nem sportoltak a lányok, mint máshol a marcali járásban. Az általános iskola pedagógusai, aztán meg Kiss Teri, Fábri Éva, Nagy Ági, Szántó Ilona és a többiek már régen hadat üzentek a múlt káros nézeteinek. Az ő szívükbe az iskolában oltották be a sport szeretetét. Móhr Jolán is ott kezdett atlétizálni, így ugrott most a spartarkiádon csaknem négy és fél métert. Nagy Ági is az iskolában hajította el először a gránátot, s most már negyven méter körül jár. A füves, síkos futópályán „csak” tizenöt másodpercet tudott futni Kiss Teri. Fábos Erzsinek sem tart majd másfél percig a marcali salakos pályán a négyszáz méteres futás . .. Ismét Molnár László bizonyult a falu leggyorsabb futójának. S mivel a legjobb vágtázó rendszerint kitűnő ugró is, távolugrásban is Molnár Laci győzött. A 6 m körüli eredményre képes nemesvidi fiút a járási döntőn is az első helyre várják. Érdekes képet mutatott a jól szervezett nemesvidi spartakiád. Amolyan „népünnepély” volt a faluban. Az sem rontotta az ünnepi hangulatot, hogy a sok gránátvető, meg súlylökő kissé megnyújtotta a versenyt. Nem akadt a nézőik között sem olyan, aki meg ne várta volna a végét, az eredményhirdetést. Az utóbbi években nagyon belelendült nemesvidi sport tavaly meglepte a járásbelieket. Első ízben történt, hogy nem Böhönye, meg Kéthely, s nem is a járási székhely, Marcali sportcsapata hódította el az elsőséget a járásban, hanem a kis Nemesvid. Most azt szeretnék bizonyítani Viden, hogy nem volt véletlen a tavalyi siker. Az idei községi verseny után a falu sportvezetői még a tavalyinál is többet remélnek. A reménynek és bizakodásnak a pezsgőéletű faluban megvan az alapja. " is. Az idő kereke azóta bizony előrelendült, a vb-titkár azonban megmaradt a sport szerelmesének ... A legutóbbi közgyűlésen ezért is választották Repül a labda..., repül a kalap... ""//17 úszónkét fa, van köztük 20—25 éves akác is, hat szülőpad, tele pihenő öregekkel, körülöttük játszadozó unokák. Lengő hinta, két hintával, mérleghinta — ugyanennyivel! Ennyiből áll a 3—5 emeletes házak közé préselt, vasráccsal körülvett, betonozott, alig 15x15 m-es kis tér, a környék játszótere!? Középen átjáró, egyik oldalán szobor, a magyar egészségügy megteremtőjének, Fodor Józsefnek a szobra. Most éppen tatarozzák, vascsövekkel vették körül... Dél körül az idő, legalább 30 fiatal a „pályán”___ amelynek egyik sarkában ügyes kezű gyerekek teniszlabdát dobálnak egymásnak, nincsenek 4—5 m-nél messzebb egymástól. A másik oldalon, egy tizes csoport tagjai, az úttesten két labdával „dekáznak”, nem is ügyetlenül. A körút felé eső egyik sarokban, a mérleghinta és a lengőhinta körül telt ház, sorbanállás... A szobrot körülvevő vasrudakon a jövő tornászai gyakorolnak. Eszményi tömegsportélet — betonon!! Az igazi „attrakció” azonban nem a pálya körül, hanem azon belül folyik. 8—10, mutáló korban levő fiatal, igazi csatazaj közepette kerget egy vadonatúj labdát. A „terep” ismeretének tökéletes birtokában egyszer egy fát (a sok közül), aztán a téren átsiető idegeneket, majd az ellenfelet cselezi ki — szinte utolérhetetlen bravúrral — a két csapat egy-egy tagja. Óriási a zaj, de hát hol zajongjon a népes gyerekhad, ha nem a „játszótéren”?... őszhajú, mogorvának tűnő, hatvan-hatvanötnek látszó férfi halad át az átjárón. Illetve a pálya közepén. Egy, kettő .. ., egy, kettő — lépdel a bácsi, s már-már átért a túlsó oldalra, amikor... Halálos csend üli meg az előbb még hangos teret. Repül a labda. .., repül a kalap, az őszhajú kalapja__Rettenetes harag látszik arcán. Lehajol, felveszi, nézi a sáros kalapot, majd hirtelen a hozzá legközelebb álló, maszatos gyerekre néz, és elmosolyodik. A legjobb megoldást választotta ... TURUL vagy kempingtenisz? Ez a kérdés. Mert a június 4-i „Jó egészséget” oldalban a kempingteniszről közölt képen a szegedi olvasók minden kétséget kizáróan felismerték a Szegeden évtized óta ismert, kedvelt turuljátékot, örömmel nyugtázták, hogy ez a nagyszerű sportjáték kezd ismertté válni Szeged határain túl is, de azt nehezményezték, hogy a képaláírás szerint a „feltaláló” Gerendás Mihály Kossuth-díjas biokémikus. A legilletékesebbtől, dr. Gerendás Mihálytól kértünk választ: — A kempingtenisz azonos-e a turuljátékkal? — A kép megjelenése óta engem is több szegedi keresett telefonon. Nekik is elmondtam, hogy másfél évtizedig éltem Szegeden, ott végeztem az egyetemet is, és a kempingtenisz valóban a turuljáték továbbfejlesztett, korszerűsített formája. Lényeges eltérések vannak azonban a két játék között. Elhagytam a turulütő hosszú nyelét, mely felesleges volt, a kempingteniszütő felszínét fél centi vastag laticelréteg borítja. A teniszlabdát, amivel a turuljátékot játszották, műanyagból készült, átlyuggatott labda váltotta fel, ami által a sebesség csökken, könnyebb a labdát elérni, hosszabbak lehetnek a labdamenetek. A két fa közé kifeszített kötél helyett a kempingtenisz-felszereléshez rudakbó il összeállítható hálótartó állvány és háló tartozik. Változás még az is, hogy a kempingtenisz pályája rögzíthető szalagokkal kijelölhető. A turuljátékot én magam is sok éven át játszottam, a kempingtenisz mai formáját „menet közben” fokozatosan alakítottam ki. Ilyenformán a szegedi érdeklődőknek annyiból igazuk van: a kempingtenisz bölcsője Szegeden ringott... NAGY SIKERT ARATTAK Az előző években a Béke és Barátság-sportünnepély keretében mutatták be tudásukat a kaposvári középiskolás fiúk és lányok. Az idei, a nagyon szépen sikerült sportünnepély mindenképpen méltó folytatása volt a korábban rendezett sportünnepélyeknek. A megyeszékhely középiskolái, a KISZ-bizottsággal karöltve, hatalmas tömegsport-megmozdulássá formálták a gyönyörű sportünnepélyt. A közönséget méltán ragadtatták tapsra a szebbnél szebb számok, amelyek közül különösen nagy sikert aratott a Munkácsy Mihály Gimnázium művészi torna-bemutatója. Képünk a nagy sikert aratott bemutatón készült. ÜZENET: A ..Jó egész-céget” pályázatra „Sport..jeligével érkezett pályamű íróját kérjük, hogy az alkérdéseikre csak egyetlen háromjegyű számmal válaszoljon. Ebből az első számjegy az első alkérdésünk helyesnek tartott válaszának száma. (Például, ha úgy találja, hogy az említett három vidéki csapat közül a Debreceni VSC érte el 1945 — 46-ban a legjobb helyezést, akkor a beküldendő háromjegyű szám első számjegye 3 lesz.) Ha a második alkérdésre azt válaszolja, hogy Gerevich Aladár, akkor a második számjegy 2. A harmadik beküldendő számot a harmadik alkérdésre adott válasz adja meg hasonlóképpen. Ha még ma postára teszi válaszát, még pontokat szerezhet a pályázaton.