Népsport, 1965. június (21. évfolyam, 108-128. szám)

1965-06-18 / 120. szám

Néhány sorban Bulgária A tömegsportról írva a bol­gár sport tudományos folyóirat egy cikkében elemzi az új tár­sadalmat jellemző, mélyreható változásokat és ennek kapcsán az aktív pihenés és a sport szociális jelentőségét. A felme­rülő új problémák megvitatá­sára a folyóirat szerkesztősége a többi szocialista ország bevo­násával távolsági nemzetközi konferenciát szervez. Csehszlovákia Az általános szakosztályokban $ folyik a gyermekek és felnőttek$ rendszeres, önkéntes testneveié- $ se. A szakosztályokban jelenleg $ 602 000-en tevékenykednek. Kii- $ lönösen a lányok, az asszonyok t kedvelik a testedzésnek ezt a í formáját', 333 000-en látogatják a /, szakosztályokat. Fő cél itt az ál- J talános testi fejlődés elősegítése. } A foglalkozások műsorában tor- t na, atlétika, játék, úszás szerepel, í és a helyi adottságoknak megfe- í lelően más sportágak is. A szak- v. osztályt tagok egész éven át he- < tenként két alkalommal jönnek J össze tornatermekben, sporttere- l ken. ^ Német Demokratikus ^ Köztársaság Az NDK-ban megjelenő sport- í tudományos folyóiratban (Theo- f rie und Praxis dér Kőrperkul- ^ túr) cikk jelent meg arról, hogy í a hadsereg sportéletét tovább J kell fejleszteni, hogy a katonák t eleget tudjanak tenni a harci '/ kiképzés fizikai és pszichikai ^ követelményeinek. Ennek érdé- * kében a szerző javasolja, hogy egységes kérdőív alapján a be­vonuló újoncoknál állapítsák meg, milyen sportág iránt van érdeklődésük, hajlamuk. j] fameió — aháció — VA. KÁ ClÓ! __ Minden ötödik dolgozó — sportol ♦ Vita egy kép nyomán ♦ Vidám — nemesvidiek KERESSÜK A BOLDOGSÁGOT M"M indenki, aki tudatosan keresi a boldogságot, tulajdonképpen a harmóniát keresi. Ha egy kicsit elidőzünk annál a gondolatnál, mi is zavarja életünk harmóniáját, első­számú vádlottakká lépnek elő: a be­tegség, a fájdalmak, a felgyülemlő testi és idegi fáradtság. Különösen az utóbbit nehéz elkerülni a mai — az 50—100 évvel ezelőttihez képest roha­nóbb, felfokozottabb életben. Az ember azonban hamar meg­találta a védekezés módját: a szerve­zetet edző, erősítő, felfrissítő sportot, a játékot, az idegeket pihentető szóra­kozásokat, a természettel való újszerű, vagy a feledésből előhozott kapcso­latot. A társadalom megtalálta a védeke­zés módját — de nem találta meg min­den egyén. Sokan nem is keresik. Tét­lenül tűrik a bántalmakat, a nagy­város szennyezett levegőjét, zaját, a fokozott idegtevékenységből, az egy­oldalú szellemi vagy fizikai terhelés­ből adódó fájdalmakat, rossz köz­érzetet. Legfeljebb pirulákkal, ajzó­szerekkel próbálják helyreállítani a szervezet megzavart harmóniáját. So­kan vannak azok is, akik még nem ismerték fel az egészségükre törő ellenségeket, és nem élnek a meg­előzés fegyverével. De örömmel lát­hatjuk, hogy gyors ütemben nő azok­nak a tábora, akik a maguk és má­sok boldogsága érdekében keresik a harmonikus életvitelt, amiből nem hiányozhat a testedzés, a sport. Ha eddig nem is kényeztetett el bennünket a nyár, most már remél­hetjük, hogy megkezdi napfény­­adóssága törlesztését. Nyáron pedig annyival könnyebb megtalálni az egészséges, pihentető szórakozások le­hetőségét! A gyerekek már két hete kiírták az iskolai táblákra a „káció”— akáció” után a boldogító szót: vakáció! Az üzemekben, hivatalokban egyre sebesebb sodrású a sportélet folyama: kupaküzdelmek, júniálisok, sportün­nepségek, spartakiádok váltják egy­mást. A munkahelyi testnevelés még kisszámú, de lelkes hívei az eddiginél is több örömet találhatnak a néhány perces felfrissítő mozgásban, mert mód nyílik azt a szabadban végezni. Az ország legszebb tájain megtelnek az üdülők, a turistaházak, a kempin­gek. Nyár van. Használjuk ki ennek • szép évszaknak minden percét, amivel boldogabbá tehet bennünket. A zümmögő gépek mesterei, a jó vonalú kabátok, öltönyök sza­bászai főpróbára ké­szülnek a Zalaegersze­gi Ruhagyárban: az országos ruhaipari sportünnepség előtt, e hó végén gyári sparta­­kiádversenyt rendez­nek. Merész ívű fejlődés jellemzi a gyár sport­életét ebben az esz­tendőben. Az üzem tö­megsportbizottsága hat hónappal ezelőtt okos és megfontolt mun­katervet készített a testedzés iránti ér­deklődés kibontakoz­tatására. s mert a szükséges anyagi fel­tételek is biztosítva voltak, a hívó szóra a dolgozók közül mind Főpróba előtt többen jelentkeztek a meghirdetett, „kapun belüli” asztalitenisz-, sakk-, kispályás lab­darúgó-, röplabda- és atlétikai versenyek, bajnokságok viadalai­ra. — Minden ötödik dolgozónk sportol — mondja örömmel Far- Kas Géza, a gyár fő­mérnöke. és sorolja máris, hogy a Béke Őre meg a Vörös Csil­lag műszak gépter­meinek. a szabászat­nak. a karbantartás­nak és az ügyviteli osztályoknak együtte­sei mennyi vidám igyekezettel játsza­nak végig egy-egy mérkőzést. A legtehet­ségesebbek — mint a labdarúgó Nagy Imre, Sülé József és Major Jenő — a gyári egye­sület minőségi szak­osztályaiba kerülnek fel. S hogy nemcsak a „magasabb osztály” boldogít, ezt Kocsis Sándor vágószabász és társai tanúsítják, akik negyvenedik életévü­kön túl is asztal mel­lé állnak az asztalite­nisz-versenyen. vagy kergetik a bőrlaibdát a gyárudvar frissen épí­tett pályáján. Üzemi bajnokság, több-kevesebb siker­rel, korábban is folyt már a gyárban. Gyári spartakiádot azonban most rendeznek első ízben. A négyszáz ru­hagyári sportoló szor­gos edzésekkel készül ezekben 1 a napokban az új formájú ver­senyre. majd a fővá­rosi döntőre. Jó minő­ségű termékeik mel­lett sportbeli ered­ményeikkel is szeret­nék megvédeni az üze­mi jelvény becsületét. Folyamatosan bevezetik V. V, Néhány tucat fiatal nő a zöl­­í dellő fákkal, bokrokkal szegé- 2 lyezett pázsiton tornázik, Vér­­^ tes István, a kézilabdacsapat í kapitánya vezényel. Ami a vég­­^ rehajtásbeli összhangot illeti, í éppenséggel lehetne észrevételt 2 tenni. Ám, ha a kedvet, a ^ hozzáállást tekintjük, csak a 6 dicséret, az elismerés hangján 2 lehet a látottakról beszélni. A í gyakorlatokat mosolygó, derűs í arcú. nagyokat kacagó fiatal ^ asszonyok és lányok végzik ... í A Székesfehérvári Viilamos- 2 sági, Televízió- és Rádiókészü­­í lékek Gyárában úttörő szerepre 2 vállalkozott a Gépi Adatfeldol­­^ gozó Osztály közel 60 tagú női 6 kollektívája (Férfi dolgozó ÍJ mindössze 4—5 műszerész akad í ebben a közösségben.) A gyár­­^ bán elsőként itt vezették be a ÍJ munkahelyi testnevelést. Mű­vi szakonként, a hatodik óra után, Románia Ghertes professzor a Cultura- Fizica sí Sport-ban beszámol egy elektronikusrnűszer-gyárban végzett kutatásról, melynek so­rán a munkaszüneti testnevelés hatásosságát értékelték. A torna előtt és utána végzett rendsze­res. mérésekkel kimutatták, hogy a munkaképesség a tonna után megnövekedett, ugyanígy nőtt a szervezet ellenáll óképes­sége az elfáradással szemben. Hasonló végeredményre ju­tott Dimitrova asszony kutató­csoportjával, Szófiában. Üzemi tornát végző szövőnőknél meg­állapították, hogy az nemcsak a kifáradt izmok számára jelent pihenést, hanem a pszichikai idegközpontok részére is. Nyngat-Némctország A hamburgi idei csónakkiálli­­táson 19 ország 550 csónakot és 400 csónakmotort állított ki. Építőanyagként szerepelt a fa, a műanyag, az acél és az alu­mínium. Miután sokan autójuk tetején nyaralásra is elviszik a csónakot, a gyártó cégek igye­keztek olyan súlyú és nagyságú hajótesteket építeni, amelyek ilyen formában is jól szállítha­tók. Igen kedveltek a felfúj­ható gumicsónakok, de készül­nek már felfújható vízibiciklik és vízisík is. .Évről évre ünnepe a falunak ® A sportcsaták viharában már ebben a harc­­; ,v)ü _iu. , bán alulma­radnak. Spartakiádjukat ugyan­is mind megannyiszor elmosta az eső. Majd hogy azt nem mondta Karancz László, a sport­kör elnöke: „Most pedig lesz, ami lesz! Akár esik, akár fúj, megtartjuk a községi döntőt.” Nem lett volna baj, ha akár­milyen spartakiáddal beérték volna a nemesvidiek. De itt az évek során már hagyománya van a spartakiádnak. Évről év­re ünnepe a falunak, amikor a sportoló fiatalok eldöntik, ki a leggyorsabb futó, kinek a kezé­ből száll legmesszebb a gránát. Nem is olyan régen, amikor még a kerékpárversenyek is ott szerepeltek a spartakiád mű­sorában, ott kerekezett a sor­ban Surugli Lajos, a községi tanács VB-1itkára Is. Az idő kereke azóta bizony előrelendült, a vb-titkár azon­ban megmaradt a sport szerel­mesének ... A legutóbbi köz­gyűlésen ezért is választották Repül a labda..., repül a kalap... ""//J7 úszónkét fa, van köztük 20—25 éves akác is, hat sjt) ülőpad, tele pihenő öregekkel, körülöttük ját­szadozó unokák. Lengő hinta, két hintával, mérleghinta — ugyanennyivel! Ennyiből áll a 3—5 eme­letes házak közé préselt, vasráccsal körülvett, betonozott, alig 15x15 m-es kis tér, a környék játszótere!? Középen átjáró, egyik oldalán szobor, a magyar egészségügy meg­teremtőjének, Fodor Józsefnek a szobra. Most éppen tata­rozzák, vascsövekkel vették körül... Dél körül az idő, legalább 30 fiatal a „pályán”___ amely­nek egyik sarkában ügyes kezű gyerekek teniszlabdát do­bálnak egymásnak, nincsenek 4—5 m-nél messzebb egy­mástól. A másik oldalon, egy tizes csoport tagjai, az út­testen két labdával „dekáznak”, nem is ügyetlenül. A kör­út felé eső egyik sarokban, a mérleghinta és a lengöhinta körül telt ház, sorbanállás... A szobrot körülvevő vasru­­dakon a jövő tornászai gyakorolnak. Eszményi tömeg­sportélet — betonon!! Az igazi „attrakció” azonban nem a pálya körül, ha­nem azon belül folyik. 8—10, mutáló korban levő fiatal, igazi csatazaj közepette kerget egy vadonatúj labdát. A „terep” ismeretének tökéletes birtokában egyszer egy fát (a sok közül), aztán a téren átsiető idegeneket, majd az ellenfelet cselezi ki — szinte utolérhetetlen bravúrral — a két csapat egy-egy tagja. Óriási a zaj, de hát hol zajong­­jon a népes gyerekhad, ha nem a — „játszótéren”?... öszhajú, mogorvának tűnő, hatvan-hatvanötnek látszó férfi halad át az átjárón. Illetve a pálya közepén. Egy, kettő .. ., egy, kettő — lépdel a bácsi, s már-már átért a túlsó oldalra, am.ikor... Halálos csend üli meg az előbb még hangos teret. Re­pül a labda. .., repül a kalap, az őszhajú kalapja__Ret­tenetes harag látszik arcán. Lehajol, felveszi, nézi a sáros kalapot, majd hirtelen a hozzá legközelebb álló, maszatos gyerekre néz, és — elmosolyodik. A legjobb megoldást választotta ... ismét a sportköri vezetőség tag­jai közé. — Olyan döntői szeretnénk, amelyen legalább hetven-nyolc­­van fiatal versenyez majd — mondotta a spartakiád szervezé­se előtt Surugli Lajos. Aztán sor került a döntőre, megtörtént a számbavétel, s kU derült, hogy Surugli Lajos jól tervezett: amikor összesítették a nevezéseket, 99-ig jutottak el a számlálásban. „Száz” sportoló olyan kis fa-' luban, mint amilyen Nemes­­vid — maga helyett beszél. Nem különben az is, hogy vala­mennyi versenyszámban har­mincnál több lány öltötte ma­gára a sportmezt ebben a falu­ban, ahol tíz esztendővel ezelőtt még ugyanúgy nem sportoltak a lányok, mint máshol a mar­cali járásban. Az általános is­kola pedagógusai, aztán meg Kiss Teri, Fábri Éva, Nagy Ági, Szántó Ilona és a többiek már régen hadat üzentek a múlt káros nézeteinek. Az ő szívükbe az iskolában ol­tották be a sport szeretetét. Móhr Jolán is ott kezdett atlé­­tizálni, így ugrott most a spar­­taíkiádon csaknem négy és fél métert. Nagy Ági is az iskolá­ban hajította el először a grá­nátot, s most már negyven méter körül jár. A füves, síkos futópályán „csak” tizenöt másodpercet tudott futni Kiss Teri. Fábos Erzsinek sem tart majd másfél percig a marcali salakos pályán a négyszáz mé­teres futás . .. Isimét Molnár László bizo­nyult a falu leggyorsabb futó­jának. S mivel a legjobb vág­tázó rendszerint kitűnő ugró is, távolugrásban is Molnár Laci győzött. A 6 m körüli ered­ményre képes nemesvidi fiút a járási döntőn is az első helyre várják. Érdekes képet mutatott a jól szervezett nemesvidi spartakiád. Amolyan „népünnepély” volt a faluban. Az sem rontotta az ünnepi hangulatot, hogy a sok gránátvető, meg súlylökő kissé megnyújtotta a versenyt. Nem akadt a nézőik között sem olyan, aki meg ne várta volna a vé­gét, az eredményhirdetést. megáll a munka az élénk szí­nekre festett falú, sok virággal és képpel kedvessé, hangula­tossá varázsolt földszintes épü­letben. Az író- számoló- és lyuggatógép-csodák kattogása megszűnik és az előbb még el­mélyül ten dolgozó sereg c»vi­telve vonul ki, hogy rövid, né­hány perces torna után felfris­sülve folytathassa tökéletes szellemi összpontosítást kívánó tevékenységét. — Itt mindenki szereti az újat — mondja dr. Ódry Lajos, a korszerű és tökéletes munka­­fegyelmű adatfeldolgozó osz­tály vezetője, akinek oroszlán­­része van abban, hogy a mo­dern testkúltúra áldásait a min­dennapi műszak közepette is él­vezhetik. — Óránként 12—16 000 leütést végeznek a gépeken az itt dol­gozók. ami érthetően nagy szellemi és fizikai összpontosí­tást követel meg. Szükség van tehát a figyelmi mélypont eléré­sekor, a 6. munkaóra után rövid kikapcsolódásra. Az eddigi ta­pasztalatok szerint sikerült is ezt megvalósítanunk a leghasz­nosabb formában, a 10 perces gimnasztika után mindenki vi­dám arccal, kicsattanó jókedv­vel tér vissza munkájához. Az utóbbi években nagyon belelendült nemesvidi sport ta­valy meglepte a járásbelieket. Első ízben történt, hogy nem Böhönye, meg Kéthely, s nem is a járási székhely, Marcali sportasapata hódította el az elsőséget a járásban, hanem a kis Nemesvid. Most azt szeret­nék bizonyítani Viden, hogy nem volt véletlen a tavalyi si­ker. Az idei községi verseny után a falu sportvezetői még a tavalyinál is többet remélnek. A reménynek és bizakodás­nak a pezsgőéletű faluban meg­van az alapja. TURUL vagy kempingtenisz? Ez a kérdés. Mert a június 4-i „Jó egészséget” oldalban a kempingteniszről közölt képen a szegedi olvasók minden két­séget kizáróan felismerték a Szegeden évtized óta ismert, kedvelt turuljátékot, örömmel nyugtázták, hogy ez a nagysze­rű sportjáték kezd ismertté vál­ni Szeged határain túl is, de azt nehezményezték, hogy a képaláírás szerint a „feltaláló” Gerendás Mihály Kossuth-díjas biokémikus. A legilletékesebbtől. dr. Ge­rendás Mihálytól kértünk vá­laszt: — A kempingtenisz azonos-e a turuljátékkal? — A kép megjelenése óta en­gem is több szegedi keresett te­lefonon. Nekik is elmondtam, hogy másfél évtizedig éltem Szegeden, ott végeztem az egye­temet is, és a kempingtenisz valóban a turuljáték továbbfej­lesztett, korszerűsített formája. Lényeges eltérések vannak azonban a két játék között. El­hagytam a turulütő hosszú nye­lét, mely felesleges volt, a kempingteniszütő felszínét fél centi vastag laticelréteg borítja. A teniszlabdát, amivel a turul­játékot játszották, műanyagból készült, átlyuggatott labda vál­totta fel, ami által a sebesség csökken, könnyebb a labdát el­érni, hosszabbak lehetnek a lab­damenetek. A két fa közé ki­feszített kötél helyett a kem­­pingtenisz-felszereléshez rudak­­bfil összeállítható hálótartó áll­vány és háló tartozik. Változás még az is, hogy a kempingte­nisz pályája rögzíthető szalagok­kal kijelölhető. — A turuljátékot én magam is sok éven át játszottam, a kempingtenisz mai formáját „menet közben” fokozatosan ala­kítottam ki. Ilyenformán a sze­gedi érdeklődőknek annyiból igazuk van: a kempingtenisz bölcsője Szegeden ringott... — Sok beszélgetés és tapasz­talatgyűjtés előzte meg a munkahelyi testnevelés beveze­tését gyárunkban — veszi át a szót Csiszár István, a Székes­­fehérvári VT Vasas elnökhe­lyettese. — A gyári tömeg­sport-bizottság vette kezébe és szélesíti folyamatosan a moz­galmat valamennyi munkahe­lyen. A jelek szerint a Petőfi­­gyárrészlep lesz a következő, ahol szintén gyökeret ver a fris­sítő torna. Megszületésénél te­vékenyen közreműködik NB I B-s csapatunk két labdarúgója. Bognár Ferenc és Szőke Mik­lós. Más üzemrészekben is el­kezdődött már a „talaj” előké­szítése, s reméljük, a munka nem lesz hiábavaló ... ÜZENET: A ..Jó egésí-eéget” pályázat­ra „Sport’'.jeligével érkezett pá­lyamű íróját kérjük, hogy az aIkérdéseikre csak egyetlen há­romjegyű számmal válaszoljon. Ebből az első számjegy az első alkér elésünk helyesnek tartott válaszának száma. (Péild áu 1, ha úgy találja, hogy az emií tett három vidéki csapat kö­zül a Debreceni VSC érte el 1945 — 46-ban. a legjobb helye­zést, akikor a beküldendő há­romjegyű szám első _ számje­gye 3 lesz'.) Ha a második al­­kérdésre azt válaszolja, hogy Gerevich Aladár, akkor a má­sodik számjegy 2. A harmadik beküldendő számot a harmadik alkérdésre adott válasz adja meg hasonlóképpen. Ha még ma postára teszi válaszát, még pontokat szerezhet a pályáza­ton. NAGY SIKERT ARATTAK Az előző években a Béke és Barátság-sportünnepé'ly kereté­ben mutatták be tudásukat a kaposvári középiskolás fiúk és lár nyok. Az idei, a nagyon szépen sikerült sportünnepély minden­képpen méltó folytatása volt a korábban rendezett sportünnepé­lyeknek. A megyeszékhely középiskolái, a KISZ-bizottsággal kar­öltve, hatalmas tömegsport-megmozdulássá formálták a gyönyörű sportünnepélyt. A közönséget méltán ragadtatták tapsra a szebb­nél szebb számok, amelyek közül különösen nagy sikert aratott a Munkácsy Mihály Gimnázium művészi torna-bemutatója. Képünk a nagy sikert aratott bemutatón készült. ^^9egé^xóé§eU

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék