Népsport, 1966. május (22. évfolyam, 85-107. szám)
1966-05-01 / 85. szám
MÁJUS 1 volt a névadójuk A Május 1 Ruhagyár ezen a történelmi napon névnapot ünnepel. Nehéz volna ma, a gyár új névadása után 12 évvel, konkrétan felidézni, hogy miért éppen ezt a nevet választották annak idején, mi indította a népes minkáskollektívát arra, hogy a munkásosztály nemzetközi ünnepéről nevezze el az akkori ORI-t. Egy biztos — s ezt vallják ma is a dolgozók —, a termelőmunka volt akkor is az éltető elemük. Becsületes, áldozatkész munkájuk nyomán ennek a napnak előestéjén teljesítették a kötelezettséget, elérték az élüzemhez szükséges termelési szintet — s a kitüntető cím mellé, a dolgozók kérésére, felvették a „Május 1’’ nevet Ezt a nevet a mimika és a becsület szülte számukra. A név — mint minden név — azóta megszokottá lett, s ma már nem ébreszt különösebb gondolatot. Azaz hogy — mégis. A gyár munkáskollektívája nagyon vigyázott a névre, nemzetközileg elismert termékeivel szép eredményeket ért el, sok ország elismeréssel nyilatkozik ízléses és divatos készítményeikről. És még valami. Itt a gyárban a becsületes termelőmunka, az egységes munkáskollektíva megőrzése, megbecsülése álll mindenek felett A munka — az első. A munkáról kezdődött a beszélgetésünk is Szilágyi Józseffel. Az elért eredményekről, a nemzetközi és hazai sikerekről, a gyár belső gondjairól és saját munkájáról, művezetői tevékenységéről és, természetesen, a sportról mint az itteni termelőmunka fontos kiegészítőjéről. A sportról a munkások is olyképpen szóltak, amelynek haszna a mindennapi termelőmunkában, az emberek öntudatának kialakításában, az új nemzedék felnevelésében fontos helyet foglal el. Egyébként a rendkívül szerény ötvenöt éves, ősz hajú férfi úgy véli: semmi rendkívüli nincs abban, amit ebben a gyárban csinálnak a sportban — csak a kötelességüket teljesítik. — 14 éve vagyok társadalmi munkában sportköri elnök. Büszke vagyok erre a címre, és még büszkébb arra, hogy iparkodtam teljesíteni két dolgot: a jó termelőmunka előkészítését, a szakmai segítséget biztosítani a dolgozóknak, és ehhez hozzáadni a kellemes felüdülést nyújtó sportolást. Ennyi az egész — A szabad időm a sporté — jegyzi meg —, és ez egyáltalán nem áldozat. Ha látom, hogy munkástársaimnak milyen jó szórakozást, időtöltést biztosítok vele, azt mondom: elértem a célom, a munka és sport valóban elválaszthatatlan, az elért eredmény mindkettőben örömet, felüdülést jelent. Természetesen akkor, ha mindkettőt jól csináljuk. És a Május 1 Ruhagyárban jól csinálják. Az egykori pesterzsébeti fiú, aki már gyermekkorában szerelmese volt az atlétikának, a futballnak, és magasugrásban kerületi bajnokságot is nyert — régi vágyát látja teljesülni, amikor itt a gyárban a dolgozók úgy követelik a sportoláshoz való jogukat, mint más egyebet. Teljesült régi vágya is: sportolni és sportoltatni. Ezt a kettőt eredményesen végzi, bizonyíték erre a nemrégiben kapott kitüntetés: „A testnevelés és sport kiváló dolgozója”. 250 sportolója van a gyárnak. Legtöbb szakosztály a Budapest I. osztályban szerepel — szép sikerrel. De a gyárra mégis a tömegsport a jellemző. Természetjáró-szakosztályuk talán legjobban van ellátva Budapesten, és a jó felszerelés mágneses erővel csalogatja a dolgozókat a kirándulásokra. Varga Mihály, Nagy Ilona, Vahály József, Ariét László és a többiek a jól végzett gyári munka után gazdag és felüdítő túrákat szerveznek. Vöröskő, balatoni sátortábor, a Vértes, a Bükk és hazánk több más természeti szépsége feledteti a hétköznapi gondokat. De Bató Gézáék, Pápai Mihályék és Inhoff Józsefék sem tétlenkednek. Az üzemrészek közötti labdarúgó-bajnokságban jelenleg hét csapat küzd a bajnoki címért és a műszerészek kezdeményezésére nagyon népszerűvé vált a lábteniszbajnokság. „Bár ez csak játék — mondják a dolgozók —, de a termelőmunka után szinte kívánjuk, felfrissíti az izmokat.” De akad még más csemege is. Az úszás-"' va? ,ra már anynyian jelentkeznek, hogy Kraft Józsefeiének, a „vízióiést” irányítójának nem kis gondot okoz az igények kielégítése. — Problémánk nincsen, mi nem panaszkodunk gazdasági nehézségekre, a gyár vezetősége a kereteken belül mindent megad a dolgozók felüdüléséhez. „Van nagyon szép felszerelésünk, de vigyázunk is rá” — ezt mondják Csaló Józsefek. És valóban, a sportfelszerelés megbecsülése, őrzése együtt jár itt a munkában megszokott fegyelemmel, azzal, hogy aki becsüli a szerszámot, a nyersanyagot, az nem lehet rossz gazdája a sportszernek sem. Az üzemben — bárkivel is beszéltünk — egy véleményt hallottunk: a sport a termelőmunka kiegészítője, életünk napi tartozéka. Egyébként most nagy készülődés van a gyárban: a termelési eredmények mellett szeretnének ismét bizonyítani a dolgozók. Harmadízben elnyerni július 3-án a központi sportünnepélyen a szakmai kupát, ezzel is gyarapítani a gyár munkáshagyományainak gazdag vitrinjét Csécsey József Egy karrier története Z,“ÁZ"áo,.M . 1. Ili! Ez a karcsú, kontyos asszony aznap egy slágert dúdolt munkába menet. Hogy melyiket, pontosan nem tudja, de emlékszik, valami vidámat. Áttetsző köd szállingózott a késő őszi reggelen, halkan skáláztak az esőcseppek a rozsdavörös, mind apróbbra őrlődő leveleken. _ Neki mégis jó hangulata volt — az ötlettől. Úgy érezte, érdekesnek ígérkezik ez a nap, s történni fog valami ... Amint belépett a műhelybe, a többiek csodálkozik nézték, s ő nem is titkolózott. — Remek lesz, lányok! Meglátjátok, milyen remek lesz! — mondta, s kirukkolt az ötletével. Egyesek még csodálkozóbb szemeket meresztettek rá, mások nevettek. Valaki azt mondta: — Akkor leszek én anyakirálynő, ha látom hajlongó törzseteket! Vida Lajosné — mert benne fogamzott meg az ötlet — nem hagyta annyiban a dolgot. Szövetségest keresett, s talált a művezető, Kovács Jánosné személyében. Emez jól tudta, mit jelentene, ha megvalósulna Vidiné ötlete, s puhatolózni kezdett „felfelé”, majd egy gazdasági konferencián kirukkolt a kéréssel. Ezzel érvelt: egyhangú a munkájuk, egész nap ülnek, egy kis élénkítő mozgás jól hatna közérzetükre, így a termelésre. Amit itt hallott, azon maga is meglepődött. Az osztályvezetők helyeseltek, támogatást ígértek. Sőt egyikük így szólt: — Még ezen a héten hozzálátok a gyakorlatáéi összeállításához. Keressen fel néhány nap múlva ... A „buliból” természetesen a volt NB I-es kézilabdát Szabó Mari sem akart kimaradni. Vállalta a tízperces munkahelyi torna levezetését, s ő is kivette a részét a program összeállításából és a szervezésből. 2. Ma már nem múlik el nap, hogy fél 11-kor ne hagynák abba a rádiócsövek apró alkatrészeinek hegesztését, préselését, szerelését. Az Egyesült Izzó fejlesztési főosztályának „Vihar” brigádja, a négyszeres szocialista brigád — tornászik. Vidáman, jókedvűen, mosolyogva — ahogyan Szabó Mária vezényel. — Eleinte nevettünk egymáson __De ez már a múlté. A hatás lemérhető a lányok közérzetén. Észrevehetően jobb kedvvel dolgoznak — mondja Kovács Jánosné. — Nem hiszem, hogy ezt a tíz percet jobban, okosabban el tudnánk tölteni. Gólya Györgyné, a kétgyermekes családanya vélekedik így. — Aki nem próbálta komolyan csinálni, nem érezheti a varázsát. A múltkor, otthon ünnepnap volt, rajtakapott a fiam. A száját tátotta a meglepetéstől, majd felcsillant a szeme, olyan boldog volt. — Jé, hát a mama ilyet is tud ... .A négyszeres szocialista „Vihar" brigád az irodaház közigazgatási főosztályának egyik részlegével, sajnos, még fehér holló a termékeiről messzi földön híres újpesti gyárban. Több mint nyolcezren dolgoznak itt, nagy többségük nő, akiknek azonban csak egy elenyésző hányada sportol... Ez — figyelembe véve az egészségügyi szempontokat is — éppen elegendő ok arra, hogy komolyan kézbe vegyék —, de nem jobb lábbal keresve a kengyelt — „A munkahelyi testnevelés ügye” feliratú dossziét. Fedőlapjára ezt kéne írni vastag, piros betűkkel: „Sürgősen elintézendő!!" Kovár Iván *11 /m Vasárnap, 1966. május 1. A hátvéd három kívánsága Ég a keze alatt a munka. A Zalaegerszegi Ruhagyár 11. sz. géptermének főművezetője jellemezte így a tavaly május 1-e óta szocialista címet viselő kézivasaló brigád vezetőjét, Gombos Dezsőt, bár az ő esetében csínján kell bánni ezzel a kifejezéssel. Az exportra készülő zakó ugyanis legfeljebb gőzölöghet a keze alatt, vasalás közben, különben kész lenne hamar a galiba. Mióta rábízták a brigádot, úgy érzi, sikerült bebizonyítania: a jó sportoló kiváló munkás is lehet egy személyben, ha mindkét „mesterségét” igazán szereti. Márpedig Gombos Dezső — tizenkét közvetlen munkatársa a megmondhatója — munkájáért éppen úgy tud lelkesedni, mint — a labdarúgásért, amelyet idestova tizenkét éve űz, nem is csekély sikerrel. A városban minden mérkőzéslátogató jól ismeri az Andráshidai MEDOSZ megyei bajnokjelölt együttesének jobbhátvédjét, aki a maga 29 esztendejével már „öregnek” számít a szurkolók szemében, hiszen ők másként számolják az idő múlását: náluk a pályán töltött idő a döntő... Gombos Dezső jól bírja erővel. A munkát is, a sportolást is. A kettő ugyanis megy az ő számára. Nem gátolja, hanem ellenkezőleg: kiegészíti egymást. — Ha nem szoktam volna hozzá a kemény edzésekhez és a mérkőzésekhez, nem győzném úgy itt a munkában sem a „hajtást” — vallja meggyőződéssel —, a pályán meg az a kitartás ad nemegyszer új erőt, amelyet — a munka nevelt belém. A jövőre vonatkozó vágyai is a munkával és a sporttal függnek össze. — Először is: szeretném — társaimmal együtt — továbbra is megőrizni a brigád kitüntető címét. Azután: jó lenne a pályán megérnem, hogy csapatom feljebb lépjen egy osztállyal. Végül pedig: kislányomból is sportolót szeretnék nevelni... A. J. „Scht unaariachen JrundurLeit Egyik angol üzletfelük mondta a tárgyalások befejezésekor: „Az önök cipői olyanok a cipők közt, mint ez a bor, amit most iszunk, a borok közt!” Tokaji aszúval telt pohár volt a kezében. Félreértés ne essék: az angol kereskedőt nem ragadta el a hév. Tárgyilagosan megállapította a valót. A Dél-Budai Cipész Kisz cipőit a nyugatnémet megrendelők például így bélyegeztetik, 1579-re keltezve a kapcsolat felvételét: „Edit ungarische Hambarbest”, és ehhez mérik az órát is a borsosra. Egyik legkapósabb cikkük , Svédországban és a Benelux- i államokban, s évente negyvenezer párat készítenek belőle, s nő korcsolyacipő. Ők szerelik rá a korcsolyát is. A cipőket veszik — mondja Kenyér János elnök —, mint a cukrot. * — Korcsolyázik valaki rendszeresen a ktsz dolgozói közül? Smierdák József, a szövetkezet volt elnöke, ma nyugdíjas, s szaktanácsadó, hevesen rázza a fejét: — Nem, nem ... erről nem tudok. De ... Pedig, ha valaki, hát ő tudná. Nem csak a szövetkezet elnöke volt ugyanis, hanem éveken át a „Negyvenötös Spartacus” sportegyesület, később a Délbudai Spartacus elnöke is. — Aniták idején, itt Budafokon a két szövetkezet megbeszélte: ha már be kell fizetni a sportalapot, hát miért ne használjuk fel mi helyben. Megalakítottuk hát a sportkört. (A szóban forgó ktsz-nek tizenöt dolgozója volt akkor.) Rám szavaztak a többiek, így aztán én lettem az elnöke — mondja. (Ez persze aligha véletlen. 15 évig focizott, ezenkívül vívott, bokszolt, atlétizált, tornázott — több-kevesebb ideig, de rendszeresen, szakosztályban.) — Kaptunk egy romos pályát, azt aztán rengeteg társadalmi munkával, és természetesen jelentős tanácsi segítséggel rendbehoztuk. Ez most a Dél- Budai Spartacus, illetve, mert a fejlődés nem állt meg, a Budai Spartacus pályája... Abban a labdarúgócsapatunkban, amely a BLSZ III. osztályból felküzdötte magát, én negyvenhat éves fejjel játszottam, de hatan voltunk negyvenen felül. Közülünk egyedül Prahár János „érte meg”, hogy az első osztályban is játszhasson.★ A tulajdonképpeni törzsműhely ma sem nagy. Persze ebben a részlegben is ma már több, mint nyolcvanan dolgoznak. A felsőrész-készítésnél többségükben nők, a ..kaptafánál” férfiak. Amióta Budai Spartacus a Spartacusuk, már nem az övék csak, s belátják, ez a természetes fejlődés következménye. Tehát szerveztek rájs azóta újabb labdarúgó-csapatot, természetesen „saját együttest”, van néhány asztaldreissze"A nő dolgozójuk, élénk az élet és rakkja'.ak osztályban. A két legjobb asztaliteniszezőt (Madár Kálmánná és Klein Ilona) egy ajtó választja el a nagyobbik műhelyteremtől, amelyben ott ül a labdarúgócsapat egy része. A már említett Prahár János („ötvenhét éves vagyok, és azt hiszem, már csak a szurkolásra vagyok jó. Szép emlékeim vannak labdarúgó-koromból, jártaim külföldön többször, nagyon szerettem játszani.”), Kiss Gábor, áld ma is intézője a Budai Spartacusnak — az idősebb gárdáiból, és a fiatalok: Höltzl Lipót, Wágner Mihály, Dörnyed István, Szűcs Gyula... — Bár a mienk nem nagycsapat — mondja Höltzl —, azért jó kis gárda... — Meg szeretünk is játszani, nagyon élvezzük — mondja Dörnyei. — És a meccsek után legalább van téma — teszi hozzá élcelődve Szűcs. Van. Most is jól elbeszélgetünk. Csakhogy közben mindenkinek serényen jár a keze, egyikük talpat varr éppen, másikuk a rámát, Prahár János „évikkor’, a felsőrészt feszíti rá a kaptafára — kinek mi a dolga a soron — Szavai benne leszünk az újságban? — kérdi Wágner Mihály. — Benne. — Mint sportolók? Feltétlenül. Mint sportolók, mint a sportot szerető, értő, és művelő emberek. És mint olyanok, akiknek keze munkája aranyat ér. Dávid Sándor A tv is készül az atlétikai EB-re Négy feladat ® A közvetítések kulisszái mögül A hazai adások időpontjai ® 23 operatőr munkában Az atlétikai Európa-bajnokságra nemcsak a Kis- Jé r stadionban, a Népstadionban, Gödöllőn, s a különböző ****■■■ **^ pályákon ké- ATIÉTIKÁt szülnek, ha- EB nem — a TechjjiiaamiJMMuwMainika Házában?" .^gyar . ii ii imf Televízióra hatalmas feladatok várnak a világverseny közvetítésével kapcsolatban, de — fontos szerepe jut az EB előtt az érdeklődés ébrentartáséiban, sőt fokozáséban is! _ Közvetítést adtunk a Népstadionban sorra kerülő nemzetközi atlétikai versenyekről és a magyar bajnokságról — ismerteti az előzetes terveket Radinai János, a sportrovat vezetője, aki az Intervízió sportszekciójának elnöke is. — Az OTP-vel és a Népsporttal közösen rejtvényműsort tervezünk, néhány alkalommal rejtvényt adunk fel elsősorban az Eb-k történetéből és a legjobb megfejtők között augusztus 28-án nyilvános „döntőt” tartunk. A Telesport adásaiban állandóan szerepelnek majd az EB-vel kapcsolatos időszerű riportok, kérdések, továbbá filmek a szomszédos országok versenyzőinek készülődéséről és sportalbumunk bemutatja egy-egy atlétikai versenyszám régi nagyjait. Ilyen nagyszabású nemzetközi sportesemény Budapesten nem került még sorra a tv fennállása óta (sőt — előzőleg sem!). Az eddigiek szerint 19 ország készülékeinek képernyőjén jelenik meg majd naponta a Népstadion. Csaknem valamennyi európai, összesen 23 (ebből 7 Intervízióhoz tartozó és 16 Eurovíziós) tv-állomás veszi át az egyenes közvetítést. Megtudjuk azt is, hogy az Európa-bajnoksággal kapcsolatban a Magyar Televíziónak négyes feladata van. Az első feladat: a helyszíni egyenes közvetítések megszervezése és rendezése a Népstadionból egész Európa számára. Televíziónk felajánlotta valamennyi érdekelt országnak, hogy a délutáni versenyeket a magyar műsortól függetlenül teljes egészében közvetíti. Ehhez minden állomás a stadionban külön közvetítőfülkét kap a legkorszerűbb berendezéssel felszerelve. Riporterei az ún. monitoron keresztül láthatják azt a képet, amelyet a magyar tv sugároz számukra és munkájukhoz fülhallgatok állandó angol vagy német nyelvű tájékoztatást, segítséget kapnak. Palantssuunk be a közvetítés kulisszái mögé. Az EB alatt a stadionban két közvetítőkocsi üzemelt Radunai, mint főrendező és Mahrer Emil rendező ezekben irányítja az adást. A stadion különböző pontjain hat kamera működik, három a futó-, három az ügyességi számokat veszi (szükség esetén „kisegítik” egymást). A két legjobb sportoperatőr, Török Vidtor és Sík Igor vezetésével a kameráknál hat operatőr dolgozik. Természetesen megfelelő apparátus biztosítja a tv-riporterek részletes és minél gyorsabb tájékoztatását. A közvetítéseket az Universiadén szerzett tapasztalatok alapján végezzük — fűzi hozzá Radmnai János. — A szervező bizottság munkatársai és a Népstadion vezetői mindenben segítik munkánkat. Mindjárt meg kell mondanom, hogy valamennyi sportág közül rendezői és riporteri szempontból egyaránt az atlétika közvetítése a legnehezebb. Hiszen egy időben egyszerre több szám is pereg a pályán, pillanatok alatt kell eldönteni, hogy például két ügyességi szám közül melyik a legérdekesebb a néző számára, melyikben várható esetleg világraszóló eredmény. Este még nehezebb a feladat, mert a legjobb világítás mellett sem lehet hibátlanul követni például a diszkoszt, vagy a kalapácsot. Az a véleményünk, hogy a futószámok közvetítését csak 1500-tól hoszszabb távokon szabad más szám kedvéért megszakítani, mert különben a nézőket kizökkentenénk a feszült hangulatból. Lehet-e szó a célba érkezés vagy egy-egy ugrás, dobás azonnali visszajátszásáról? — Az EB alkalmával még nem, mert egyelőre nem rendelkezünk az ehhez szükséges technikai berendezéssel. Ezenkívül azonban igyekszünk minden igényt kielégíteni. A második feladat a megengedett napi 9 perces filmösszeállítás, amelyet a napi eseményekről az intervíziós filmforgató stáb készít magyar segítséggel. Ezt a híradójellegű filmösszeállítást veszik át és küldik a tengeren túli országokba a nemzetközi hírügynökségek s ez lesz majd az EB archívanyaga is. A harmadik feladatról anynyit: a Magyar Televízió valamennyi közvetítő országnak lehetővé teszi, hogy a helyszíni közvetítések idején kívül naponta különstúdióból közvetlen adást, riportot, kommentárt, filmet, stb. sugározhasson az EB- re. Ehhez minden műszaki segítséget biztosít. Az utolsó — és a közönséget leginkább érdeklő feladat — a hazai EB-műsor. Az eddigi tervek szerint a tv a következő időpontokban ad helyszíni közvetítést a Népstadionból: Augusztus 30-án: 17.30—18.40, 31-én: 17.30—19.15, szeptember 1-én: 17.30—19.45, 2-án: 18.30— 30.00, 3-án: 16.00—18.20, 4-én: 15.55—18.10 és 18.35—19.20 (záróünnepség). Az adások valamennyi döntőt felölelik. A két riporter, Szőnyi János és Vitray Tamás. Az utolsó próbát a július végi magyar bajnokságon tartják, legkésőbb augusztus 15-ig a technikai berendezéseknek készen kell lenniük. Addig is a tv munkatársai rendszeresen tartanak helyszíni szemlét, megbeszéléseket. Most mérik fel a visszaküldött tvkérdőívek alapján az egyes külföldi állomások igényeit, kívánságait, s állítják össze a végleges nemzetközi műsort. Az Intervízió program- és koordinációs központjának munkatársai azután majd a helyszínen hangolják össze a külföldi közvetítéseket. A négy feladat megoldása hatalmas igénybevételt jelent, hiszen az EB helyszíni közvetítései, a film összeállítások s a stúdióadások naponta a tv 23 operatőrjét foglalkoztatják, s emellett nagy létszámú szerkesztői gárda, műszaki és technikai személyzet működik te. *-) | A páston megtanulta I s ^ ^ Halk szavú, kedves moso-S ^ lyú asszony. Tanársegéd a«f § II. sz. Szemészeti Klinikán, s § és odahaza egy teniszező nőt ^ ábrázoló szobrocskát őriz. ^ ^ Ezért lett egyébként éppen & & ő a riportalany. ■: § A szobrocska egy másik ^ ^ nak, egy nagyobbnak a mi- ^ ^ sa, amely az orvostudományi § § egyetemen található, s talap- ^ i zatán nevek vannak. A „Jó § $ tanuló — jó sportoló" ver- ^ 5 seny női győztesei kerülnek 4 ^ rá évről évre. ^ ^ Dr. Kelemen Vera az 1956. J ^ —57-es tanév végén vette át ^ ^ a szép trófeát. Jó tanulmá nyi eredménye és tőrvívás- \ \ ban az 1955-ös budapesti ifjú- $ ^ sági világbajnokságon szer- ^ 5 tett aranyérme jutalmául. ^ ^ Az örökös vitatémához ér- ^ 5 köztünk: össze lehet-e egyez- i $ tetni a kettőt, magas színvo- § inalon tanulni és sportolni? $ 5 — Jól kell sáfárkodni az § S idővel — ezek az első szavai, i 5 s talán ezzel már fel is tárta § $ a titkot. — Ez nem könnyű... & ^ Belelendül, szívesen mesél § $ a kedvelt témáról. Arról, ^ S hogy egy-egy balul sikerült 5 verseny után milyen nehéz § ^ volt a hét eleje a padok fcö-fö ízött. Hogy versenyre még § ^ két vizsga között is szakított k $ időt, hogy szerinte minden § ^ egyetemistának volna lehető ^ isége a sportolásra. \ Beteg szemeket gyógyít, és ^ i azonkívül még kutatómunkaval is foglalkozik. Kitartást, ^ ^ erős figyelemösszpontosítást is igénylő feladat. Könnyű dől- \ ^ ga van — a páston mindezt ^ t már megtanulta. \ — Szép, felejthetetlenül^ i szép pillanatokat jelentett ne- ^ 5 kém a sport... Most is szí- ^ i vesen járnék nap mint nap i 5 edzésre, s küzdenék a sikere-§ ^ kért, a szeretett edzőmnek, i ^ Szabó László mesternek ki- ^ $ járó elismerésért. De vár a ^ 5 munka, ügyelet, család — ^ ^ via már más feladataim van- § ^ nak... És ezek sem kevés- ^ 5 bé örömteli feladatok. | Hát igen — közben elszállt ^ 5 néhány év. Kislánya nemso- ^ 5 kora négy gyertyát fúj majd i ^ el születésnapi tortáján. A \ \ tanársegéd asszony harminc- ^ 5 két éves. \ De azért hetenként egy ^ 5 szer biztosan elmegy az OSCS vívótermébe. Kikapcsolódási , felüdülést keresni. sssss/sssssssssssssssssssssssss/ss/ss/ss/}