Népsport, 1966. május (22. évfolyam, 85-107. szám)
1966-05-05 / 88. szám
A MAGYAR TESTNEVELÉSI ÉS SPORTSZÖVETSÉG LAPJA CSÜTÖRTÖK, 1966. MÁJUS 5. ★ Ára: 60 fillér ★ XXII. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM A chorzówi 1:1 nem ijesztő, de figyelmeztető! Nincs szándékomban megvédeni a magyar labdarúgó-válogatott ehorzówi rendkívül mérsékelt teljesítményét. Magam is egy véleményen vagyok azokkal, akik számos okból kifolyólag elmarasztalják legjobbjainkat. Meg kell mondani, hogy még a magyar fiúk sem neheztelnek ezért. Szerdán kora délután, amikor kikászálódtunk a repülőgépből, alig léptünk be a Ferihegyi csarnokba, máris elhangzott egy-két gúnyos megjegyzés. A játékosok persze nem örültek ennek, de elismerték a csipkelődés jogosságát. Egy nagyon megalapozatlan, szakszerűtlen, s máris elharapódzott véleménnyel azonban feltétlenül vitába kell szállni. Arról van szó, hogy vannak, akik a magyar csapattól Chorzówban — „angliai formát’’ igényeltek. Vajon indokolt volt-e ilyen várakozás azzal a csapattal szemben, amelynek nem most, hanem két hónap múlva kell megfelelő, csúcsformában lennie! Dőreség dobálózni a szavakkal, s nem figyelembe venni azt, hogy a mieink minden erejükkel a világbajnokságra készülnek. Vegyük már végre tudomásul azt, hogy jelenleg még javában folyik a felkészülés, amely négy szakaszra oszlik, s mi még csak a második szakasz derekánál tartunk. Miért követelünk a játékosoktól, a szakvezetőktől ma még nem indokolt kirobbanó formát? A házat ahhoz, hogy szép, erős és tartós legyen, kellően meg kell alapozni, így van ez a csapatépítés, a csúcsformába hozás munkájával is. Azt kell bírálni, ami a felkészülés jelenlegi időszakában bírálandó! És ilyen akad is szép számmal a Chorzów után, amely elvégre komoly, országok közötti válogatott mérkőzés volt. Szerkezeti megintások Annak például már nem lenne szabad előfordulnia, hogy a különféle személyi kísérletezések ellenére is, olyan alapvető szerkezeti hibák zavarják a csapatjátékunk kialakulását, mint ezúttal Chorzówban. Most már igazán elvárható lenne, hogy a 4—2—4-es formációt sorozatosam is olyan rugalmas, helyes játékfelfogás jellemezte, mint a románok elleni 3:0-ás mérkőzésen. Chorzówban azért sem tudtunk igazán kibontakozni, mert védekező jellegűvé vált a játékfelfogásunk, mégpedig azáltal, hogy a jó támadójátékhoz, az irányításhoz szükséges alapelveket a mieink nem tartották be. Miben nyilvánultak meg ezek? Abban például, hogy a hátsó sorok játékosai nem adtak kellő segítséget a csatároknak. Kevés volt a gyors, pontos indítás, de még inkább a hátulról való előretörés. Sóvári alig merészkedett előre, Káposzta is keveset ment fel, az pedig egyenesen érthetetlen, hogy Mathesz miért mozgott légüres térben, miért nem húzódott előbbre, miért nem ütközött a játékmester Szmidttel. A formákat nem érintve, ezek játékfelfogásbeli hibák. És az alapvető helyezkedés formációkat már illene úgy tudni, mint ahogyan az elemista nebulóiktól megköveteik, hogy kívülről fújják az ABC-t. A 4—2—4-nek is van ABC-je, s mi Chorzówban ezt nem tudtuk betéve. Különben miért vigyáztunk két középhátvéddel egy középcsatárra? No persze azért, mert a középpályán sem volt minden rendben, így aztán a csapat nem tudta a szövetségi kapitánynak azt a kérését teljesíteni, hogy a kritikusnak ígérkező első húsz percben inkább mi támadjunk, mi rohamozzunk. Színtelen csatárjaiért Mátrai Sándor, a nagy tapasztalattal rendelkező hátvéd ezúttal tartalék volt, tehát nézője a mérkőzésnek. És ilyen minőségben érdekes megállapítást tett, amelyet így fogalmazott meg: — Színtelen volt a csatárjátékunk ! És milyen igaza van. Persze, ötlet, mozgékonyság, fondorlatosság csak idegileg és fizikailag friss játékosoktól várható, s a mieink Chorzówbannem voltak ilyenek, de azt azért mégis elvárhattuk volna tőlük, hogy többet birtokolják a labdát, jobb legyen az össz játékuk, s lőjenek kapura. Aligha dicsekedhet a magyar válogatott olyan szomorú statisztikai adattal, amelyet Chorzówban produkált, kidolgozott támadásvezetésből egyetlen lövés sem ment Szeja kapujára! A fiatal lengyel kapus az első labdát, amely szabadrúgásból ment kapura, be is engedte de aztán bravúrral kivédett egy nagyszerű Farkasfejest. Más dolga nem is volt! S ez sokat mondó bírálat a támadó játékunkról!, Lubanski csodálkozik A lengyelek üdvöskéje a tizenkilenc éves, tízszeres válogatott, gólerős középcsatár. Lubanski — eddig kilenc gólt ért el a nemzeti csapatban — a mérkőzést követő baráti vacsora után Farsang Ferencnek — az egykori tatabányai hátvédnek, volt edzőjének, aki a Gornik Zabrze oktatója is volt — csodálkozva mondta: „ A mieink mindig félnek a magyaroktól, s ezt meg is értem, mert kitűnő játékosok. Azon viszont csodálkozom, ahogy most játszottak. Mi sokkal gyorsabbak voltunk és robbanékonyabbak. Pontosabban adtuk a labdát, s időnként nagy erővel rohamoztunk. A mérkőzés közben mindig attól tartottam, hogy egyszer csak elszabadul a pokol, s jönnek a magyarok, de ez szerencsére nem következett be. Ne haragudjanak, ha azt mondom, hogy a magyarok helyett mi támadtunk fergetegesen, s aligha vitatható, hogy győzhettünk volna. Musialek, a másik csatár is belekapcsolódott a beszélgetésbe: — Mi megtettük, amit tudtunk. Megítélésem szerint a magyarok csapatjátékára nagyon károsan hatott Albert hiánya. Bene pedig a szélen nem volt veszélyes, s elég lendületes. Mit mondanak játékosaink A mérkőzést követően a játékosok körében megoszlott a vélemény a lengyel válogatott tudásáról, játékerejéről. Nagy Pista határozottan kitartott véleménye mellett: — Mindenki láthatta, hogy a lengyelek kitűnő csapatjátékot játszottak, gyorsak, kemények, harcosak, jó erőben vannak, s az ellenünk való helytállást fontos célkitűzésüknek tekintették. Az a véleményem, hogy egy sokkal jobb formában levő magyar válogatott sem tudott volna győzni Chorzówban. És ezért az 1:1 nem is olyan rossz eredmény. Az mindenesetre -aligha vitatható, hogy a lengyelek fejlődtek. Akad néhány nem lebecsülendő eredményük, például a februári liverpooli angliai 1:1 is , még néhány vélemény a mérkőzéssel kapcsolatban. Fenyvesi dr. csapatkapitány: ,,A magas fű, az egyenetlen talaj jobban zavarta a mi játékstílusunkat, mint a lengyelekét, akik sokszor tért ölelő átadásokkal rohamoztak. Nem sikerültek a cselek sem. Nem tudtuk tartani a labdát” Farkas: „Ez ellen a lengyel csapat ellen az l.1-et nem tartom rossz eredménynek. Sajnos, Benederi gólja után a lengyelek hamar kiegyenlítettek. A fejesemről pedig annyit, hogy én már bent láttam .. .** Dunai: „Forró volt a légkör, legalábbis az én számomra, örülök, ha másoknak is az a véleményük, hogy nem okoztam csalódást. Szeretnék a jugoszlávok ellen is játszani, s mielőbb alaposan összeszokni Mészöly Kálmánnal.” 3:1 helyett?... A szerdán bejelent lengyel lapok dicsérik válogatottjukat, s azt sem tagadják el, hogy a magyar csapat csalódást keltett. Olyannyira nem, hogy a katowicei Trybuna Robotnica tudósításának ezt a címet adta: „Lenezve!ország—Magyarország 1:1 (3:1 helyett!). Többek között ezt írja a lap: „A szerencse a magyarokat segítette . .. Nem tudtuk kihasználni a helyzeteinket... A bíró nem adta meg Lentner szabályos gólját ... A magyarok kapushibából szerezték góljukat. Ha a két kapust kicserélték volna, 3:0 is lehetett volna az eredmény. Megállapítja a lap, hogy a magyar csapat védekezésre kényszerült, sőt néha még időhúzásra is, így zárul az egyik szakasz: „A magyarok veresége a levegőben lógott... További nehéz állomások Függetlenül a pillanatnyi kisiklástól, a magyar csapat felkészítése továbbra is zavartalanul halad. Erős edzések, a speciális állóképesség fejlesztése, nehéz sorozatmérkőzések. Íme egy kis ízelítő. A múlt hét bajnoki fordulója után három edzés, szerdán mérkőzés Bukarest ellen, aztán újabb edzések. Bajnoki mérkőzések, utazás Pécsre, Ózdra, aztán vasárnap Krakkón át Katowicébe. Kemény erőpróba a lengyelek ellen. A hét végéig még három edzés, szombaton repülés Zágrábba, vasárnap mérkőzés. Aztán újra Budapest, újra edzés, újra utazás, s szerdán újra mérkőzés Strasburgban. És így tovább. Ez most a felkészülés jelenlegi szakaszának jellemzője. Reméljük, úgy lesz, ahogyan azt Illovszky edző Chorzówban megfogalmazta: — Fáradozunk, nyeljük a keserű pirulákat, de a végén nevetünk majd! A VB-n való helytállásra célzott? Németh Gyula Budapest-válogatott— Fiorentina 0:0 Népstadion, 25 000 néző. Vezette: Vadas Gy. (Wottava, Emsberger). Budapest-válogatott: Gelei — Bakos, Orbán, Juhos, Sólymosa, Máté, Molnár, Varga, Tichy, Fister, Korsós. Fiorentina: Albertosi — Diomedi, Gonfiantini, Rogora, Marchesi, Brizi, Hamrin, Merlo, Brugnera, Berlini, Nuti. Szögletarány: 7:5 (5:4) Budapest javain. Csere: Brizi helyett Pirovano, Merlo helyett Ferrante, Brugnera helyett Chicarugi (valamennyi a szünetben), Marchesi helyett Merlo (65. percben). A 3. percben Albertosi artistamutatványa kapta az első nagy tapsot, amikor is Korsós 6 méteres, éles fejesét nagy bravúrral nyomta a léc fölé. Változatos, érdekes volt az első tíz perc. A 11. percben Sólymos labdájával Varga tört kapura, és nehezen szerelték az olasz védők. A 12. percben Gelei mentett a veszélyesen előretörő Nuti elől. Elég lassan bontakoztak ki a magyar támadások. Sok adogatásból építettek a mieink. A 14. percben Molnár ívelt labdáját védte Albertosi. Elég sok volt az átadási hiba mindkét oldalon ebben a játékrészben. A 20. percben Nuti lesről Geleibe lőtt, majd Varga beadásszerű lövését csípte el az olasz kapus. A 25. percben Sólymos fejelt messziről a kapura, ezt Albertosi könnyedén húzta le a léc alól. Egy perc múlva Hamrin csípett el egy labdát, a magyar kapu közelében, szerencsére azonban nyolc méterről, éles szögből keresztbe elrúgta a kapu előtt. Nyomban utána nagy helyzet maradt ki az olaszok kapuja előtt. Molnár beadását Tichy kezelte le, 6 méterre Albertosi kapujától de késlekedett a lövéssel, és szerelték. Egy perc múlva Tichy fejelt kapu mellé Ekkor sokat támadott a Budapest-válogatott, gyorsult is a játékuk. Az olaszok ritkánjutottak szóhoz. A 38. percben Rogora megsérült, de rövid ápolás után tovább játszott. A befejezés előtt 2 perccel még Korsós beadása okozott izgalmat az olasz kapu előtt, Albertosi azonban ezúttal is tisztázni tudott. SZÜNET UTÁN az ezső veszélyes akció a Florentini,a kapuja előtt a 47. percben adódott. Molnár nagyszerű beadását Fister, sajnos elhibázta, a 11-es ponton lyukat rúgott. Mindjárt utána Solymosi labdája ment kapu mellé. Az 56. percben a kitörő Molnárt a kaputól 18 méterre felvágták, Solymosi szabadrúgása felé szállt. Állandóan Budapest csapata támadott. A 60. percben ismét szabadrúgáshoz jutott együttesünk, a labdát legurították Solymosinak, aki 18 méterről alig lőtt kapu fölé. A 62. percben nagy helyzet adódott Budapest kapuja előtt. Golei kint volt kapujából, Hamrin kapura lőtt, a gólvonal előtt azonban Juhos bravúrral kivágta a labdát a mezőnybe. A másik oldalon Molnár élesen belőtt labdáját Albertosi nagy bravúrral szedte le a belső csatárok elől. A 65. percben jobb oldali szöglet után Solymosi estében kapu mellé gurított. Ezután Tichy, majd Varga hibázott. A 70. percben a kitörő Solymosst a kaputól 20 méterre Diomedi felvágta, Solymosi rúgta a szabadot, elcsavarta a labdát a sorfal mellett, de az végül is a bal kapufáról vágódott ki az alapvonalon túlra. A 75. percben Pirovano 18 méteres szabadrúgását Gelei a kapu fölé öklözte. Megint magyar percek következtek. Először Molnár, aztán pedig Tichy küldte kapu mellé a labdát. Az utolsó percekben mezőnyjáték folyt, még egy utolsó próbálkozása volt a magyar csatársornak a 88. percben. Korsó lövésszerű beadását azonban Albertosi biztos kézzel lehúzta. A 0:0 alapjában véve hű kifejezője a játék képének, a két együttes jobbára változatos, nagy iramú, de nem magas színvonalú küzdelmének. Az olaszok különös gondot fordítottak a védekezésükre, négytagú hátvédsorral, és egy söprögetővel, vegyes védekezéssel, emberfogással és területvédelemmel igyekeztek megóvni kapujukat a góltól. Ez sikerült is nekik, mert a labdáért vívott harcban gyorsak, kemények, harcosak voltak, és ilyen vonatkozásban csillogtatták az olasz labdarúgás erényeit. Támadójátékuk azonban sok egyénieskedésre, rövid passzos összjátékra épült, de egyáltalán nem volt veszélyes. Budapest csapata többet támadott és a mezőnyben időszakonként ötletesebben is kombinált. Lelkesen küzdöttek a magyar játékosok és többségük elég sokat mozgott. Az együttes összjátéka azonban nem volt elég folyamatos, szembetűnő volt a gondolkozásbeli lassúság, a labda továbbításával való sok kivárás, ami aztán mindig időt adott az amúgy is gyorsabb olaszoknak a közbelépésre, a tömörülésre. Bosszantó volt nézni azt is, hogy belső csatáraink közül főleg Tichy, a legritkább esetben húzódott előre a seperegető vonalába, így aztán az olaszoknak jobbára mindig volt tartalék, biztosító hátvédjük. Nem született magyar gól azért sem, mert a hátsó sorok játékosai közül csak Bakos volt az, aki gyakran előretört, pedig megtehette volna ezt sok esetben Juhos, sőt Máté is. Az előretolt olasz csatárokkal szemben bizony némelykor felesleges volt kettős ember- előnyre törekedni a védekezésben. Budapest csapata közelebb állt a győzelemhez. Budapest válogatottjának kapujában Gelei jóformán nem kapott lövést. Bakos végig egyenletesen játszott, jól szerelt, sokszor futott fel a támadásokkal is, a beadásokkal azonban nemigen volt szerencséje. Orbán megbízhatóan, kitűnően látta el feladatát, középen jól rombolt. Máté hasznos segítőtársnak bizonyult, csak a támadásindításokban kellett volna pontosabbnak lennie. Juhos is átlagon felülit nyújtott a szerelésben. Solymosi a támadófedezet szerepkörében sokszor indított jól, fel is zárkózott a rohamokhoz, lövéseit azonban nem kísérte szerencse. Sokszor egy ütemmel előbb szabadulhatott volna a labdától. Molnár és Korsós is gyors volt és lendületes az I. félidőben. Ekkor beadásaik is veszélyesek voltak. Szünet után keveset foglalkoztatták őket. Varga volt a csatársor legjobbja, nagy területen játszott, ügyesen cselezett, jól, pontosan indított, a végére azonban ő is elfáradt. Tichy végig nagy harcban volt középen, de nemigen tudott kiszabadulni szoros őrizetéből és lövéshez sem jutott. Fister az első félórában ügyesen mozgott, később az éles küzdelemben a közelharcokban jobbára alulmaradt. A Fiorentina kapujában Albertosi kitűnően védett, szinte ragadt hozzá a labda. A hátvédsorból elsősorban Gonfantini játéka emelkedett ki, ő volt az utolsó ember, és igen sok támadást akasztott meg fejjel és lábbal is az utolsó pillanatban. Középen jól segítette őt Brizi és szünet után Ferrante, Rogora, a balhátvéd sokszor tört előre a támadásokkal is. Marchesi igen sok támadást indított. Hamrin ezúttal nem csillogott, néhány átadásával vétette csupán észre magát. Bertini, aki 10-es számmal a hátán játszott, jobbára a védőmunkában jeleskedett. Elöl csupán Nuti és a szünet után beállt mozgékony Chicarugi jelentett veszélyt. A szünet után beálló Pirovano sokat lendített a csapatjátékon, a megszerzett labdákat hamar adta tovább, és ő is sokszor előrehúzódott a támadásokhoz. Vadas Gy. játékvezető jól bíráskodott. Utánpótlás-válogatott— BLSZ-válogatott 4:0 (1:0) Népstadion, 5000 néző. V: Somlai Utánpótlás-válogatott: Erdösi — Vellai, Tajti, Lakira (Makrai), Noskó (Gál), Szűcs. Katona, Kocsis, Somogyi (Daka), Lauromi, Bartalos. BLSZ-válogatott: Pomázi (Horváth) — Révész Molnár, Bodonczi, Koza (Turner) Zimonyi, Tóth, Török (Nyári), Schulcz (Sárközi), Sashegyi, Nyári (Krasznai). Hamar gólt szerzett az utánpótlás-válogatott. A 4. percben korszerű támadás végén Szuremi elment a baloldalon, s a kapus mellett a hálóba vágta a labdát, 1:0. Egymás után teremtették a helyzeteket az utánpótlás-válogatott csatárai, de sorra hibáztak. Szünet után mindkét csapatban több csere (Folytatás a 4. oldalon.) Elutaztak cselgáncsozóink az Európa-bajnokságra míg a vonat csak délután háromnegyed négykor indult. De előtte még rövid edzéssel vettek búcsút az ittmaradtaktól. — Nagyszerűen dolgozott a keret — mondta a búcsúzásnál Kovács Ákos, az edző. — Mind a hat fiú: Oláh Pál. Faragó. Bodor. Galambos, Szénás és Kristóf. De nem szabad megfeledkezni az edzőtársakról sem. A felkészülés ideje alatt olyan telkesen segítenek, hogy még a sérülés kockázatát is vállalták , nehogy azzal essen baj, aki utazni fog. A vonat csütörtökön délben érkezik meg a nagy verseny színhelyére. A rendező bizottság közlése szerint indul mind a huszonegy ország, amely tagja az Európai Judo Uniónak, így minden eddiginél nagyobb létszámú EB-re kerül sor. A verseny színhelye ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy magas színvonalú mérkőzéseket láthasson a közönség. Luxemburg a legnagyobb nyugat! ..cselgáncs-országokkal” határos. Franciaország, Belgium, az NSZK, Hollandia a szokottnál is nagyobb létszámú gárdával indul. De ott lesznek a szocialista országok versenyzői is, köztük a szovjetek, az NDK- beliek és a lengyelek 1®. Az Európa-bajnokságot a Palái® de Sportban, a legnagyobb luxemburgi sportcsarnokban rendezik. Már elkészült a végleges program is. Eszerint pénteken az Unió kongresszusára kerül sor, a versenyzők délután négykor mérlegelnek. A sorsolásra — régi rossz szokás szerint — csak késő este, a hivatalos bankett után kerül sor. Szombaton délelőtt a csapatversennyel kezdődik a kétnapos küzdelemsorozat. Délután lép szőnyegre az első két magyar versenyző, a könnyűsúlyú Oláh és Faragó. Este 20 órakor már ebben a súlycsoportban — és a nehézsúlyban, ahol nem vagyunk érdekelve — a döntőket is megrendezik. Vasárnap 9 órától folynak majd a félközép, közép, félnehézsúly és az abszolút kategória csatározásai. Versenyzőink nem utaztak vérmes reményekkel. De, mint mondták , a sok munkának egyszer csak meglesz az eredménye. Szerdán már délelőtt 10 órakor találkozott a hat cselgáncsozó, aki az Európa-bajnokságra utazott Luxemburgba. de Csütörtökön Szófiában játszik ifjúsági labdarúgó-válogatottunk (Szófia, május 4.) A bolgár fővárosba érkezett magyar ifjúsági labdarúgók hamar meggyőződhettek arról, hogy Bulgáriában le a labdarúgás a legnépszerűbb sportág. A sportrajongók körében most három téma van forgalomban: 1. A bajnokság elérkezett a hajrájához, s az élen meglehetősen tömör a mezőny. A Levszki vezet 33 ponttal. 2. Nagyon sokat beszélnek a VB-ről. A szurkolók mostanában amiatt aggódnak, hogy csapataik első számú reménysége, a középcsatár Aszparuhov meglehetősen gyenge formát árult el az utóbbi mérkőzéseken.. 3. Az ifjúsági válogatott. Az UEFA- tornára való minél jobb felkészülést kívánják szolgálni a csütörtöki találkozóval is. Tavaly ősszel Bulgáriában 6 külföldi és 2 bolgár ifjúsági csapat részvételével rendezett ifjúsági tornán a döntőt a két bolgár csapat vívta! A magyar ifjúsági válogatott kedden kellemes repülőút után érkeztt meg. Az együttesben 11 légiújonc szerepelt, de ők is jól bírták az utat. A csapat tervezett összeállításában nem lesz változás. Magyar — Kelemen Vári. Fejes Vidáts, Müller, Mezei. Fazekas. Oláh. Kozma, Tural összeállításban lép pályára az együttes. A magyar csapattal együtt érkezett meg Szófiába dr. Helbig, az NDK ifjúsági csapatának egyik vezetője, az NDK Labdarúgó Szövetségének alelnöke. A német szakember két filmes társaságában jött. Elmondta, hogy végignézik és filmezik nemcsak a szófiai, hanem a vasárnapi zágrábi mérkőzést is. Az NDK csapata ugyanis az UEFA tornán a bolgár és a jugoszláv csapattal szerepel egy csoportban. (MTI) A Bp. Honvéd csapata és Török Ottó dr. nyerte a MAFC Szerdán késő délután került sor a MAFC öttusa versenyének befejező számára, a terepfutásra. A Normafa környékén kijelölt pálya 4000 méteres volt a felnőttek részére, míg az ifjúságijaikra 3000 méter lefutása várt. A felnőttek szintideje 14:15 – 1000, az ifjúságiaknál viszont ugyanennyi pontért 10:30 alatt kellett teljesíteni a távot. A másodpercenkénti pont jóváírás vagy törlés a felnőtteknél 3, az ifjúságiaknál 4 pont volt. A felnőttek pályáján némi zavart okozott, hogy az úttörőcsapat „számháború" közben hasonló jelzéseket rakott ki, mint a pályaépítők, piros szalagjaik voltak, így ezután többen hibás pályafutás után javítani kényszerültek, s ezzel időhátrányba kerültek. A felnőtteknél a terepfutás után nem változott az első hely, míg Sárfalvi jobb futásával megelőzte Móczárt. Az ifjúságiaknál Bakó nagy fölénnyel győzött, és nagy része van abban, hogy valamenynyi számban végül Honvéd-versenyző nyakába akasztották az első helyért járó érmes szalagokat. Felnőtt, futás: 1. Sárfalvi (Csepel) 13:33, 1126 p, 2. Poór (MAFC) 13:48, 1081, 3. Erdösi (Csepel) 14:09, 1018, 4. Török C. dr. (Bp. Honvéd) 14:12, 1009, 5. Ulányi (Csepel) 14:13, 1006. Csapatban: 1. Csepel (Bodnár, Erdősi, Sárfalvi) 3129, 2. Bp. Honvéd 2859, 3. MAFC 2760. A MAFC-verseny végeredménye: 1. Török Ottó dr., 4989 p, 2. Sárfalvi 4073, 3. Móczár 4883, 4. Illényi 4461, 5. Bodnár (Csepel) 4438. Csapatban: 1. Bp. Honvéd (Móczár, Szaniszló, Török Ottó dr.) 14 290, 2. Csepel (Bodnár, Erdősi, Sárfalvi) 13 774, 3. Újpesti Dózsa (Deák, Pálvölgyi, Pintér) 11 471. Futás, ifjúsági: 1. Bakó (Bp. Honvéd) 10:06. 1096, 2. Marton (Csepel) 10:14. 1064, 3. Szabó (Bp. Honvéd) 10:15. 1060, 4. Mészáros (Bp. Honvéd) 10:18. 1048, 5. Pethes (MAFC) 10:24. 1028. Csapatban: 1. Bp. Honvéd (Bakó, Jakab, Szabó) 3096, 2. Csepel 2884, 3. Újpesti Dózsa 2740. A MAFC-verseny végeredménye az ifjúságiaknál: 1. Bakó 5287, 2. Marton 4972, 3. Kelemen (U. Dózsa) 4836, 4. Jakab (Bp. Honvéd) 4675, 5. Szabó 4594. Csapatban: 1. Bp. Honvéd (Bakó, Jakab, Szabó) 14 556, 2. Újpesti Dózsa (Dóri, Kelemen, Pálvölgyi) 13 541, 3. Csepel (Kaiser, Marton, Pécsi) 13 208. Gulyás újabb győzelme Az olasz nemzetközi teniszbajnokság küzdelmei során a férfi egyesben már a második forduló során sok kiváló játékos elbúcsúzott a további küzdelmektől. Érdekesebb eredmények: Okker (holland) — Goyen (francia) 6:4, 2:6, 6:2, 6:1, Rodes (csehszlovák)—Jauffret (francia) 6:2, 1:6, 6:4, 6:4 — a fiatal csehszlovák teniszező győzelme nagy meglepetés. Emerson (ausztrál) — De Gronoke( (belga) 6:0, 6:2, 6:1, Ruding (nyugatnémet)-- Pala (csehszlovák) 6:4, 6:0, 3:6, 6:1. Gulyás második mérkőzésére szerdán délután került sor. A második forduló érdekesebb eredményei: Gulyás (magyar) — Ivanov (szovjet) 6:3, 6:2, 8:6, Drysdale (dél-afrikai)—Sturdza (svájci) 6:3, 6:3, 6:4, Javonsky (csehszlovák) — McManus (amerikai 3:6, 6:1, 6:0, 6:2. Női egyes: Durr (francia)—Széli (magyar) 6:1, 6:2. (MTI)