Népsport, 1966. június (22. évfolyam, 108-128. szám)

1966-06-02 / 108. szám

Tavasai s%és \\%zt árasat ♦♦♦ IM5W A kis unoka, Szalai Marika, most ért vissza az öltözőből. Már melegítő feszül rajta, de a szeme még tűzben ég, s kezé­ben ott szorongatja a színes ka­rikát. Fázósan és kedveskedőn odabújik a sokszoknyás, fekete kendőbe burkolódzó asszonyhoz: — Tetszett, nagyanyó? — Tetszett, lelkem, nagyon tetszett. Láttam én ilyet régeb­ben is, de csak a moziban. Most meg Út van. Összebújnak a hideg szélben, sugdolózva figyelik a gyepen sorra következő látványos jele­neteket. Ézt meg őket figyelem A nyílt tekintetű, mosolygós lánykát és a népviseleti ruhában üldögélő anyókát. Körülöttük szlovákul­­beszélgetnek, ők meg magyarul. S ez annál is inkább feltűnő, mert az idős nő szem­mel láthatóan más nemzetiségű. Ruhája, arcvonásai egyaránt ta­núskodnak erről. Hja, Rákos­keresztúr vegyes lakosságú. A legtöbben szlovákok és magya­rok, de akad itt német, bolgár, cigány is jócskán, s a XVII. ke­rület többi területe sem kivétel. — Hogyan félnek meg egy­mással? — Egyre jobban. Elkülönülés csak régen volt — magyarázza Melenyec Istvánná, a 74 éves nagymama. — De a gyerekek ezt az érzést már nem ismerik. A nagy lányaimmal még tótul beszélek, de az unokáim... Itt van ez is — simítja meg Mari­ka haját —, már csak magyarul ért. Pedig jó, ha sok nyelvet ért az ember. Én az Újlak ut­cában nőttem fel, ott németek is laknak, aztán megtanultam németül is. Most hozzám jönnek az unokák: „Nagymama, ezt hogy kell mondani.” Váratlanul abbahagyja, mert tarka csokorként népviseleti ru­hás lánykák árasztják el a zöld gyepet. A hangszóróban felcsen­dül a „Tavaszi szél vizet áraszt...”, s a virágkoszorús tündérkék eredeti bájjal táncol­ni kezdenek. — Ja­, de helyesek — sóhaj­toznak néhányan, a nagymama meg azt mondja: — Nagyon jó ez a sportünnepély, közelebb hozza egymáshoz az embereket. — Szereti a sportot? — Szeretem hát. Jártam én azelőtt még a meccsre is, ami­kor a Blahóék meg Pavlovicsék játszottak. De aztán hagyták magukat megverni és meghara­gudtam rájuk. Kedves, helyes asszony Mele­nyec néni. Maga sem érzi, hogy mennyi-mennyi ellent­mondás van ebben a mondatá­ban. „Hagyták magukat meg­verni.” De, ha meg is haragu­dott a futballistákra, a sport mégis kedves maradt a szívé­nek, s ezt adta át a gyerekeinek is. „Szeretem nézni ezeket a fiatalokat” — mondja és még tapsol is, öregesen, halkan, de őszintén, amikor egy-egy sport­jelenet tetszik neki. S nem egyedül tapsol! Hiába fenyeget azonnali viharral, esővel az ég, a rákoskeresztúri sporttelep környékén ember ember há­tán szorong. Ringatlak a cifra szoknyák, barnaképű legénykék ülnek a falakon és a fák ágain és zúg a taps. A sport valóban összehoz mindenkit. Nagymama még ka­pálni járt a régi milimárikhoz most itt szerepelnek a bolgár kertészek fiai, lányai, s nem is sejtik, hogy a szomszédjuk szlo­vák, német, vagy magyar. Érdekes szergyakorlatok, sportjátékok, népitánc és más bemutatók követik egymást, a zárókép után helyi iskolások és szovjet sportoló fiatalok közötti labdarúgó-mérkőzésre kerül sor. Ez az OSN-ünnepély meleg hangulatú, őszinte barátságot ébresztő nemzetiségi találkozó is, s ha valahol átérzik, akkor itt igen, Hegyi Imréné testneve­lő tanár népi gyűjtésének a kí­sérőzenéjét: J Szeress engem, én tégedet, virágom, virágom .. Z. Vincze György 1 fl ORSZÁGOS SPORT LAPOK 1966 Az első versenyhónap után: 43 EB-szintes atléta KMMMBVMMOMV Mint ismere­térn­­es, tavaly augusztus 1-én léptek érvény­­be a budapesti atlétikai Euró­­pa-bajnokságra megállapított­­ nevezési szin­n -­­­ek. Ezek el­étti/Ai érése a feltéte-ATLfeTlKAl le annak, hogy az egyéni szá­­mokban — a maratoni futás BUDAP­E­ST,1966, a gyaloglá­­sok kivételével — egy ország részéről egynél több, két, vagy legfeljebb három ver­senyző nevezhető és indítható le­gyen. A múlt idény végéig 37 atlétánk teljesítette a szintet, összesen 23 számban. Május végén befejező­dött az új versenyidény első hó­napja. Bár nagyobb verseny nem­igen akadt, már megkezdődött a szintek újabb ostroma. Hat atlé­tánk — Jani, Eckschmidt, Paulá­­nyi, Noszályné, Naszály, Hossala — lett első ízben szintes, Bartos­­né, Szenteleki és Fejér pedig má­sodik számában teljesítette a szin­tet, így jelenleg tíz számban van már három szintesünk, öt szám­ban (a tavalyi héttel szemben) azonban még mindig nincs egy sem. Május végéig tehát 43 atléta ér­te el valós körülmények között egy, vagy esetleg két számban a szintet. Az egyes számokban je­lenleg a helyzet a következő (zá­rójelben a nevezési szint): Férfiak 100 MÉTER (10.5): Rozsnyai. 200 MÉTER (21.2): Mihályfi, Is­tóczky. 400 MÉTER (47.3): Mihályfi, Gyu­lai. 800 MÉTER (1:49): Nagy . 1500 MÉTER (3:43): —. 5000 MÉTER (14.05): Mecser, Kiss I. 10 000 MÉTER (29.20): Mecser, Si­mon D., Sütő. 110 M GÁT (14.4): —. 400 M GÁT (52): —. 3000 M AKAD ALT (8.46): Jani. MAGAS (206): Medovárszky, No­­szály. RÜD (470): —. TÁVOL (760): Kalocsai, Margitics, Hossala. HÁRMAS (15.80): Kalocsai, Iva­­nov. SÚLY (17.70): Varjú, Nagy Zs., Fejér. DISZKOSZ (55 m): Fejér, Szé­csényi, Faragó. GERELY (76 m): Kulcsár, Né­meth M. Krasznai. KALAPÁCS (64 m): Zsivótzky, Eckschmidt. TÍZPRÓBA (7000 p.): Bakai, Hu­bai. Nők 100 MÉTER (11.7): Nemesháziné, Bartosné. 200 MÉTER (24.3): Nemesháziné, Bartosné. 400 MÉTER (56): Nagy Zs., Mun­kácsi, Szenteleki. 800 MÉTER (2.09): Nagy Zs., Ka­­zi O., Szenteleki. 80 M GÁT (11.1): Tóthné Kovács A. MAGAS (165): Noszályné. TÁVOL (610): V. SÚLY (15 m): Bognár, dr. Klei­­bemné, Mikuss dr. DISZKOSZ (50 m): dr. Kleibemné, Stugner, Bognár. GERELY (50 m): Rudasné, Né­meth A., Paulányi. ÖTPRÓBA (4300 p): Tóthné. Megjegyzés: azok a versenyzők, akiknek neve nem dőlt szedéssel szerepel, az idén még nem érték el a szintet. Június elején befejeződik a for­mába hozó időszak, most már egymást követik itthon és külföl­dön a fontos versenyek. Elsősor­ban ezeken kell az EB-keret tag­jainak megrohamozniuk, illetve újabb teljesítéssel megerősíteniök a szintet. Egy hónap múlva újra közöljük a listát. Reméljük, addig tovább bővül a szintesek névsora és­­ sokkal több lesz a dőltbetűs név!­ ­ BUDAPEST,1966 Tizenegy ország nevezett a kajak-kenu Olimpiai Reménységek Tornájára Pontosan egy hónap van még hátra a kajak-kenu sport idei legnagyobb ifjúsági seregszem­léjéig, az Olimpiai Reménységek Tornájáig, amelyre a tatai tavon kerül majd sor július 2-án és 3-án. A nagyszabású nemzetközi eseményre előzetesen — bele­értve minket, házigazdákat í© — tizenegy ország küldte el neve­zését: a Szovjetunió, az NDK, Románia, Lengyelország, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Bulgária, az NSZK, Ausztria, Svédország, és Magyarország. Tekintélyéig névsor. S bár a név szerinti ne­vezések majd csak június 20-a körül futnak be a Magyar Kajak- Kenu Szövetségbe, abban máris biztosak lehetünk, hogy mind­egyik országból a legjobbakat küldik el erre a nemzetközi ve­télkedésre. Ebben az évben ugyanis nem rendezik meg a vil­ágbaj­noksá­g­gal p­árhu­za­mo­san a szokásos ifjúsági krité­riumversenyt, a jövő esztendei első hivatalos ifjúsági Európa­bajnokság előtt tehát az ORT ki­tűnő felmérési és tájékozódási alkalom. — A kétnapos verseny előké­születei már előrehaladott állapot­ban vannak — mondta Cseh La­jos, a szövetség főtitkára. — Ép­pen a múlt héten foglalkozott az eseménnyel az elnökség, amikor a szervező bizottság benyújtotta a forgatókönyvet és megtörtént a részfeladatok szétosztása is. Ezen a héten Tatán a helyi szervekkel tartunk megbeszélés, amelyen megállapodunk, miben kérünk tőlük segítséget. — A hagyományokhoz híven a helyi KISZ-szervezet végzi majd a­ közönségszervezést — folytatta a főtitkár. — A kétnapos verse­nyen mintegy 6—7000 nézőre szá­mítunk. Megtörtént a magyar ifjúsági válogatott keret kijelölése is a legutóbbi két verseny alapján. A szokásos pontozásos rendszer szerint az egye© szakágakban az alábbi sorrend alakult ki. Férfiak, kajak: Kovács László (SZEAC), Say-Halász Pál (Újpesti Dózsa), Pápa László, Nagy Ti­bor (Elektromos), Gálffi Sándor (Bp. Építők), Bukovinszky Ta­más (SZMHS), Szomolányi Jó­zsef (BVTK), Barbi János (Cse­pel), Horváth Ágoston (Ganz- MÁVAG), Vitányi György (Bp. Építők), Boros István (FTC), Karpeta János (Bp. Honvéd). Női kajak: Magyarkúti Éva (Új­pesti Dózsa), Bányai Mária (V. Izzó), Madacska Mária (Elektro­mos), Petrikovics Mária (MHL), Baráth Anna (Csepel). Kenu: Haraszty Gábor (B. Spartacus), Fodor Péter, Mogor László, Zala András (VTSK), Kékesi Nándor, Selmeczi András, Braun András (Bp. Építők), Budai László, Osváth László (Bp. Hon­véd) és Katona József (Ganz- MÁVAG). A 27 fő© keretbe öt verseny­zőt adott a Bp. Építők, hármat­­hármat a Bp. Honvéd, a VTSK és az Elektromos, kettőt-kettőt a Csepel, a Ganz-MÁVAG és az Újpesti Dózsa, egyet-egyet az MHL, a Szegedi MHL, a SZEAC, az EVTK, az FTC, a Budai Spar­tacus és a Vasas Izzó. Meglepe­tés, hogy olyan nagy hírű szak­osztályból, mint amilyen az MTK, egy versenyző sem került az ifjúsági válogatottba. A ke­ret június 8-án és 15-én tart időremenéses edzést az Újpesti öbölben, 20-a után pedig már Ta­tán készülnek a versenyzők az ORT küz­delmeire. A VÍGSZÍNHÁZ café RESTAURANT. BÁR (XIII., Szent István körút 16.) Megnyílt május 25-én Nyitva: 6 — 24 óráig. Asztalrendelés 118—208. Góllövő: ScMosser (6), Zsengellér (3), Tichy (4) Nem együtt, egy mérkőzésen rúgtak ennyi gólt ők hárman. Nem is rúghattak, hiszen külön­böző korszakokban játszottak. ScMosser még labdarúgásunk őskorában kezdte, s akkor fe­jezte be, amikor Zsengellér még nem is szere­pelt, s amikor Tichy pályafutása elindult, ak­kor Zsengelléré már régen lealkonyult. Egyben azonban megegyeznek: a svájciak ellen egy mérkőzésen rúgtak ennyi gólt. Most újra Svájc csapatával játszunk ... Eddig 29 mérkőzést játszottunk a svájciakkal. Ebből 22 magyar, 5 pedig svájci győzelemmel végző­dött, s mindössze 2 hozott döntetlent. A gól­arány 103:44. Íme, az egyes eredmények: Sok-sok érdekesség született a svájciak elleni mérkőzéseiken. Íme néhány — a találkozó szá­mával: 1. Minden kezdet nehéz. A svájciak ellen is az volt. Január 8-án válogatott mérkőzést ját­szani — ez ne­künk már 1911- ffj®) __ ben sem felelt jgj || ““ £§ meg- A 0:2 után, |j gj ff Minder Frigyes B szövetségi kapi­tány és Kiss Gyula válogató bizottsági tag lemondott. Ké­sőbb visszajöttek... Minder Fri­gyes egyébként még mostaná­ban is megjelenik az öregfiúk havi találkozóin a Bástya-étte­remben. A legközelebbi pénte­ken talán majd éppen az első svájci—magyarról mesél... 2. 9:0 — a felejthetetlen Slózi hat góljával. 5. Jelentős gyű- Jb JM aerem Svájcban. " TM B "Éj! Orth, Molnár és H­eirzer két-két B­B gólt rúgott. Mol­nár Gyuri is mesélhetne a svájci­ magyarokról, őt az MTK tanyáján lehet sokat látni. 6. Útban a párizsi olimpiáira már a zürichi mérkőzés is meg­mutatta, hogy nálunk bajok varrnak. A zürichi 2:4 után Pá­rizsban kaptuk az egyiptomi csapást (0:3), a svájciak viszont Uruguay után az olimpiai torna 2. helyén kötöttek ki. 8. Dénes volt a magyar válo­gatott kapusa, Németh pedig a tartalékkapus. Eb-mérkőzésen Budapesten 3:1-re nyertünk, s a mérkőzés után a szövetségi ka­pitány az öltözőben odament Némethez s ezt mondta neki: ,,Köszönöm, Dénes!” 14. Nagy svájci diadal, 6:2-re nyerte­k­ Olyasmi történt, ami addig még sohasem: Minger, a köztársaság elnöke táviratban üdvözölte a svájci csapatot. 16. Itt is akadt egy kis „álla­mi ügy”. Baselban, Európa Kupa-mérkőzésen szünetig 2:0-ra vezetett a ma­ __|j gyár csapat. A SP* _ m svájciak 10 cm­ (Hh TM­H bérrel játszottak,­­­­ mert Gobet, a XSBr B fl hátvédjük húsz­perces játék után megsérült és végleg kiállt. Szünetben belátogatott a magyar öltö­zőbe Velics László megha­talmazott miniszter, Magyar­­ország svájci követe, s így szólt: „Mindig lovaglás nemzet voltunk, vegyünk ki egy játé­kost a magyar csapatból!” Akadt vezető, aki már hajlandó lett volna a kívánságot teljesí­teni, mire e sorok írója jegyezte meg: ,Ha netán kikapunk, ak­kor otthon majd ki tartja a há­­------------------------­tát?” A következő pillena­tban a meghatalmazott miniszter tá­vozott — a javaslatával együtt. Ezen a mérkőzésen rúgott Zeen­­gellér három gólt 25. Bernben már 2:0-ra vezet­tek a svájciak, amikor Palotás helyére Hidegkúti állt be. A csere nagyszerűnek bizonyult Hidegkúti remekül játszott, egy gól az ő átadásából született, egyet pedig ő maga rúgott, a végül is 4:2-re nyertünk. Ezen a mérkőzésen Hidegkúti, végleg az aranycsapat tagja lett 28. Jó játékkal könnyű győ­zelem. Albert kezdte, Göröcs folytatta, Tichy volt a követ­kező, majd Sándor rúgott a gólt, utána Ti-­jMe ■" tg - chy mesterház Ri ' BlH masával és Gö- B­­ÉN röcs újabb gól­jával született meg a nagy eredmény. Kedden mindenki nevetett Várnai György Nép­sportban megjelent rajzán, amelynek „Precíz kapus” volt a címe, s azt ábrázolta, hogy a svájci kapus a kapufán jelzi a bekapott gólok számát. 29. 1964 őszén Albert nagy formában volt Minden váloga­tott mérkőzésen két gólt rúgott A svájciaknak is bevágta a kettőt a Bernben. Mattanovich Béla X. 1911, Zürich 0:2 16. 1937, BaseJ 5:1 2. 1911, Budapest 9:0 17. 1937, Budapest 2:0 3. 1918, Budapest 2:1 18. 1938, Lilié 2:0 4. 1922, Budapest 1:1 19. 1939, Zürich 1:3 5. 1923, Lausamne 6:1 20. 1940, Budapest 3:0 6. 1924, Zürich 2:4 21. 1941, Zürich 2:1 7. 1925, Budapest 5:0 22. 1942, Budapest 3:0 8. 1928, Budapest 3:1 23. 1943, Genf 3:1 9. 1929, Bem 5:4 24. 1948, Budapest 7:4 10. 1930, Basel 2:2 25. 1952, Bem 4:2 11. 1931, Budapest 6:2 26. 1954, Budapest 3:0 12. 1932, Bem 1:3 27. 1955, Lausanne 5.4 13. 1933, Budapest 3:0 28. 1959, Budapest 8:0 14. 1935, Zürich 2:6 29. 1964, Bem 2:0 15. 1935, Budapest 6:1 Nagyszabású gyorsasági versenyt rendez a Bp. Honvéd a hét végén a Népligetben Az Országos Sportnapok ke­retében szombaton és vasárnap a Bp. Honvéd nagyszabású nem­zetközi és országos bajnoki gyorsasági motorverseny­t ren­dez. A nagy érdeklődésre szá­­mottartó versennyel, valamint a motorsport jelenlegi helyzetével kapcsolatiban a Bp. Honvéd el­nöksége szerdán délelőtt margit­szigeti kündhászában sajtótájékoz­tatót tartott. Drapál Ferenc, az egyesület elnökhelyettese részle­tesen ismertette az előkészülete­ket, a verseny előtti nehézsége­ket. Elmondta, hogy több ország legjobb motorosait hívták meg a versenyre, s az előjelek azt mutatják, hogy a magyar ver­senyzőknek nagytudású külföldi ellenfelekkel kell majd megküz­deni­ük a győzelemért. Eddig osztrák, svájci és NSZK- beli versenyzők jelezték jövete­lüket, s ellenfeleik a legjobb ver­senyzőink lesznek. Sor kerül a 350 kem ess és 500 kcm-es gépek futamában a­z osztrák Thalham­­mer és Kurucz Gyöngy között a legutóbbi május 15-i népligeti verseny visszavágójára. Am­ikor a 350-esek versenyében a® oszt­rák fiú, az 500-asokéban Kuruc® győzött, ő most természetesen mindkét versenyző kétfutamos győzelmet szeretne aratni. Az érdekes, izgalmas küzdelmeket ígérő versenyre bizonyára sokan lesznek kíváncsiak azok közül is, akik az utóbbi években csak ritkán mentek ki a motorverse­nyeikre .. • TÉNYEK és SZÁMOK Ünnepi volt a hangulat... A zászlódíszbe öltözött, újjávarázsolt sporttelepen a rezesbanda pattogó hangjaira vonultak fel az SZSE sportolói, majd Zsiray Jenőnek, a városi tanács elnökhelyettesének megnyitó szavai után a smaragdzöld gyepen elindult útjára a sárga bőrlabda. A város központjában fekvő sporttelep közel 100 éves. Az 1880- ban alakult Vas megyei TC építette, majd a VTC utóda, az 1890-ben létrehozott Szombathelyi SE továbbfejlesztette. A múlt század végén itt volt hazánk második bitumenes kerékpáros versenypályája. A sa­lakos labdarúgópályán angol, osztrák, cseh sportolók vendégesked­tek, s a harmincas évek elején — 7000 fizető néző előtt — itt rendez­ték az Ausztria—Magyarország válogatott atlétikai versenyt! Külön öröme volt a helybelieknek, hogy Kollmann János személyében szombathelyi fiú is küzdött a magyar válogatott színeiben. Később „sötét felhők” tornyosultak az egyesület fölött. A 40-es évek elején a fasiszta rendszer megszüntette az SZSE-t. 1945-ben sok bombatalálat érte a sporttelepet, amely évekig romokban hevert. 1949- ben az Sz. Postás bérbe vette a várostól, s a szorgalmas postás­sportolók jelentős társadalmi munkájával, valamint a postásszakszer­vezet támogatásával újjáépült. 1957-ben, a városi tanács, az egy évvel korábban újra megala­kult SZSE kívánságára saját kezelésbe vette a sporttelepet. Azóta nagy átalakításokat végeztek rajta. Bővítették az öltözőhelyiségeket, ülőhely-lelátót, s esti mérkőzés lejátszására is alkalmas bitumenes kosárlabdapályát építettek. 1965-ben határozat született a labdarúgó­­pálya füvesítésére és korszerű atlétikai létesítmények építésére. Egy­millió forintos költséggel elkészültek a létesítmények, s ennek ava­tására került sor a napokban­­ 3000 néző előtt. Szombathely újra gazdagabb lett egy korszerű sportlétesítmény­nyel ... SPORTKÖNYVEKRŐL Felé, a fekete gyöngyszem Fritz Hack, az egykori német válogatott labdarúgó érdekes könyve az utóbbi évtized leg­nagyobb labdarúgó-csillagáról, Edson Aran­tes do Nascimen­to­ról, azaz ismertebb nevén Pelé­­ről, világsiker után jutott el hozzánk. Szövegben és képekben be­mutatja, hogyan lett egy kis né­ger cipőtisztító gyerekből, egy brazil profi labdarúgó első fiú­gyermekéből huszonhat éves ko­rára fogalom, a labdarúgó­játékos eszményképének meg­testesítője. Végigkíséri Pelé éle­tének egész alakulását, emberi és sportolói fejlődését, nagy mérkőzéseit. Igyekszik vissza­adni Pelé gondolatait a labda­rúgásról, véleményét a verseny­társakról. Nem kerüli el a világ­hírre jutott ifjú labdarúgó­­csillag megpróbáltatásait sem, sérüléseit, válságait, megkísér­léseit. Az olvasó bepillantást nyer Pelé életén át a brazil labdarúgásba, a brazil profi­klubok és játékosok viszonyaiba, megismeri a kimeríthetetlen brazil futballutánpótlás tanulsá­gos gazdasági okait. Nem vélet­len tehát, hogy Fritz Hack könyve világsikert aratott, mert témáján túl, a feldolgozás módja is mindvégig friss és érdekes. A színvonalas kiállítású kötet a Sport Kiadó gondozásában je­lent meg. A fordítás Hoffer Jó­zsef kitűnő munkája. A labdarúgó-világbajnokságok csillagai Az olvasók körében nagy nép­szerűségnek örvendő Színes Sportkönyvtár ezúttal példásan időszerű kiadvánnyal örvendez­tette meg híveit. Alig másfél hó­nappal a VIII. Labdarúgó Világ­bajnokság megkezdése előtt köz­readta Hoppé Lász­ló és Hoppé Pál érdeke® összeállítását az ed­digi la­bdarú­gó -■világbajnoksá­­gok történetéről. Az ismert sportújságíró szer­zőpár érdekes és tanulságos könyvében röviden összefoglalja 0122 eddigi világbajnokságok eredményeit és Magyarország mérkőzéseinek adatait k­ülön, de felsorolja. Munkájuk azonban nem merül ki az adatok száraz összegezésében, hanem lényegé­ben a modern labdarúgás leg­nagyobb csillaga­inak, az eddigi világbajnokságok hőseinek be­mutatásán át érdekes, színes krónikáját adják a futba­ll-világ­­bajnokságok születésének, a vi­lágbajnoki címért folyó gigászi küzdelemnek és természetese­n közben az egész labdarúgás fejlődésének. A so­k érdeke® fényképpel, ábrával díszített könyv, amely a Sport Kiadó gondozásában je­lent meg, a július 11-én kezdődő VIII. Labdarúgó VB várható hő­seinek rövid bemutatásával zá­rul, hogy teljessé tegye a sport­kedvelő olvasók számára a kört, ne csak a múltat, hanem a jövőt is bemutassa. a jövő héten: Magyarország-Csehszlovákia férfi tornaviadal a Sportcsarnokban Válogatott tornaviadalt láthat a jövő héten a budapesti kö­zönség: Csehszlovákia férfi együttese méri össze tudását a magyar válogatottal. Utoljára 1965 májusában Ostravában ta­lálkozott egymással a két ország együttese. Akkor a csehszlová­kok 281.45:279.80 pontarányban győztek. Az egyéni versenyben V. Kubicka csak 15 század pont­tal tudta megelőzni Aranyost. A magyar csapatot a szövetség el­nöksége most így állította össze: Aranyos, Cser, Kiss-Tóth, Bor­dán, Mencsik, Pogonyi, Bérczi. — Remélhetőleg vendégeink beleegyeznek abba, hogy mind a két csapat hét versenyzővel szerepeljen, s közülük szeren­ként ötöt értékeljünk a csapat­ban — mondotta Sárkány István szakfelügyelő. — Így több fiatal részére tudunk nemzetközi ver­senyzési lehetőséget biztosítani. A csehszlovákok még nem közöl­ték végleges csapatukat, csak azt írták, hogy összeállításuk nem sokban tér majd el attól, amellyel Tokióban a hatodik helyen végeztek. Nagy küzde­lemre van kilátás, amelyben va­lamivel a csehszlovákok látsza­nak esélyesebbeknek. Csütörtök du. 4 órakor • AJ­­PP Csütörtök, 1966. június 2. pj •.

Next